ÉS VISELKEDÉS ZAVAROK (F00-F99)

Átírás

1 V. Főcsoport MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉS ZAVAROK (F00-F99) Beleértve: a pszichés fejlődés zavarait Kivéve: máshol nem osztályozott tünetek, jelek és kóros laboratóriumi értékek (R00-R99) A főcsoport a következő csoportokat tartalmazza: F00-F09: Organikus és szimptómás mentális zavar F10-F19: Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális és viselkedési zavarok F20-F29: Schizophrenia, schizotipiás és paranoid (delusív) rendellenességek F30-F39: Hangulatzavarok [affektiv rendellenességek] F40-F48: Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek F50-F59: Viselkedészavar-szindrómák, fiziológiai zavarokkal és fizikai tényezőkkel társulva F60-F69: A felnőtt személyiség- és viselkedés rendellenességei F70-F79 Mentális retardáció F80-F89: A pszihés fejlődés rendellenességei F90-F98: Viselkedési és emocionális rendellenességek, rendszerint gyerek vagy serdülőkori kezdettel F99: Nem meghatározott mentális rendellenesség A főcsoporthoz tartozó csillaggal jelölt csoportok: F00* Dementia Alzheimer betegségben F02* Dementia máshol besorolt betegségekben ORGANIKUS ÉS SZIMPTOMATIKUS MENTÁLIS ZAVAROK (F00-F09) Ez a csoport a mentális zavarok azon csoportját foglalja magába, melyek okaként ideggyógyászati betegséget, agyi sérülést vagy más inzultust tételezünk fel, ami cerebralis diszfunkcióhoz vezetett. A diszfunkció lehet elsődleges, amikor a betegség, sérülés, inzultus közvetlenül és szelektíven a központi idegrendszert érintette, vagy másodlagos, amikor az agy egyik a szisztémás megbetegedés vagy zavar által érintett szervek közül. Dementia, (F00-F03) egy szindróma, melyet a központi idegrendszer általában krónikus és progrediáló természetű megbetegedése okoz. A dementiában a magasabb kortikális funkciók zavara alakul ki, mint például a memória, a gondolkodás, tájékozódás, megértés, számolás, tanulási képességek, nyelvi- és itélőképesség zavara. A tudat nem homályosodik el. A kognitív funkciók romlásával gyakran társul, sőt azt megelőzheti az emocionális kontroll, szociális viselkedés és motiváció károsodása. Ez a szindróma előfordul Alzheimer betegségben, cerebro-vascularis betegségben, és olyan fizikális állapotokban melyek elsődlegesen vagy másodlagosan érintik a központi idegrendszert. Kiegészítő kódokat kell használni, ha szükséges, az alapvető betegség meghatározásához. F00* Dementia Alzheimer betegségben (G30.-+) Alzheimer kór a központi idegrendszer primér degeneratív megbetegedése, ismeretlen etiológiájú, jellegzetes neuropatológiai és neurokémiai elváltozásokkal. A betegség lappangva kezdődik, lassan, de folyamatosan fejlődik ki az évek sora alatt. F00.0* Dementia Alzheimer betegségben, korai kezdettel (30.0+) Alzheimer kórban jelentkező demencia 65 éves kor előtt, relative gyors lefolyással, a magassabb kortikális funkciók kifejezett, többszörös zavarával. 2-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú presenilis dementia Alzheimer típusú primér degeneratív dementia presenilis kezdettel F00.1* Dementia Alzheimer betegségben, késői kezdettel (G30.1+) Alzheimer betegségben fellépő dementia 65 éves kor utáni kezdettel, általában a 70-es évek végén vagy azt követően lép fel, lassú progressziójú, és a legjellegzetesebb tünete az emlékezetzavar. 1-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú primér degeneratív dementia senilis kezdettel Dementia senilis, Alzheimer tipusú F00.2* Dementia Alzheimer betegségben, atípusos, vagy kevert formájú (G30.8+) A típusos dementia Alzheimer típusa F00.9* Nem meghatározott dementia Alzheimer betegségben (G30.9+) F01 Vascularis dementia A vascularis dementia a köponti idegrendszert ért infarktusok következménye, melyeket vascularis betegség okozott, igy például a hipertóniához társuló cerebrovascularis megbetegedés. Az infarktusok általában kicsik, de kumulatív hatásúak. Rendszerint idősebb korban kezdődik. Beleértve: dementia arteriosclerotica F01.0 Vascularis dementia akut kezdettel Cerebro-vascularis trombózisok, embolusok vérzések sorozatát követően gyorsan kialakuló dementia. Ritka esetben egy nagy infarktus lehet az oka. F01.1 Multi-infarktusos dementia Fokozatosan alakul ki, számos átmeneti keringészavart követően, melyek infarktusok halmazát okozzák a cerebralis parenchimában. Elsősorban corticalis dementia F01.2 Subcorticalis vascularis dementia Mélyen az agyféltekék fehérállományában kialakuló lokális ischemiás destrukciók magasvérnyomásban szenvedő pácienseknél. A klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer kórban kialakuló dementiával, de ellentétben azzal, itt a (cerebrális) cortex általában megkimélt. F01.3 Kevert, subcorticalis és corticalis vascularis dementia F01.8 Egyéb vascularis dementia F01.9 Nem meghatározott vascularis dementia F02* Dementia egyéb máshová osztályozott betegségekben Demenciák olyan esetei, melyeket nem, vagy feltehetően nem Alzheimer kór vagy cerebrovascularis megbetegedések okoztak. Bármely életkorban kezdődhet, mégis ritkán idős korban. F02.0* Dementia Pick betegségben (G31.0+) Középkoruaknál kialakuló dementia, progresszív lefolyással. Korán lassan, fokozatosan megváltozik a személyiség és romlik a szociális beilleszkedés, amit az intellektus, az emlékezés, a nyelvi készségek hanyatlása követ, apátiával vagy eufóriával és ritkán extrapiramidális mozgászavarral.

2 F02.1* F02.2* F02.3* F02.4* F02.8* F03 F04 F05 Dementia Creutzfeldt-Jakob betegségben (A81.0+) Progrediáló dementia kiterjedt neurológiai tünetekkel, melyeket feltehetően egy átvihető ágens által okozott jellegzetes neuropatológiai elváltozások magyaráznak. Általában a középkorúaknál vagy idősebbeknél alakul ki, de bármely életkorban kezdődhet. Szubakut lefolyású, 1-2 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntington betegségben (G10+) A dementia a kiterjedt központi idegrendszeri degeneráció egyik tünete. A betegséget egy domináns autoszómális gén örökíti át. A tünetek rendszerint a 30-as vagy a 40-es években kezdődnek. A progresszió lassú, éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntigton choreaban Dementia Parkinson kórban (G20+) A dementia Parkinson kórban alakul ki. Jelenleg még nincs semmilyen elkülönítő klinikai jellegzetessége. Dementia: paralysis agitans esetén parkinsonizmusban Dementia HIV megbetegedésben (B22.0+) HIV betegség lefolyása során kialakuló dementia, ahol a HIV fertőzésen kivül semmilyen más társuló betegség sincs amivel a demenciát magyarázni lehetne. Dementia máshol osztályozott betegségben Dementia a következő betegségekben: cerebralis lipidosis (E75.-+) epilepsia (G40.-+) hepatolenticuláris degeneráció (E83.-+) hypercalcaemia (E83.5+) szerzett hypothyreosis (E01, E03.-+) intoxicatio (T36-65+) sclerosis multiplex (G35+) neurosyphilis (A52.1+) niacin hiány (pellegra) (E52+) polyarteritis nodosa (M30.0+) SLE (M32.-+) trypanosomiasis (B56.-+, B57.-+) B12 vitamin hiány (E53.8+) Nem meghatározott dementia Praesenilis: dementia k.m.n. psychosis k.m.n. Primér degenerativ dementia k.m.n. Senilis: dementia: k.m.n. depressziós vagy paranoid tipus psychosis k.m.n. Kivéve: Senilis dementia deliriummal vagy akut zavartsággal (F05.1) Szenilitás k.m.n. (R54) Organikus amnesztikus szindróma, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozott Kifejezett károsodása a megőrző emlékezésnek (rövid és hosszú távú memóriának), mialatt a azonnali felidézés (megjegyző emlékezés) megtartott, a szindróma része még az új ismeretek elsajátítási képességének a csökkenése, és az időbeni tájékozatlanság, Konfabuláció kifejezett tünet lehet, de a felfogás és észrevevés valamint más kognitív funkciók, beleértve az intellektust is, rendszerint sértetlenek. A prognózist a kiváltó megbetegedés határozza meg. Nem alkohol okozta Korszakov pszichózis vagy szindróma Kivéve: amnesia: k.m.n. (R41.3) anterograd (R41.1) disszociatív (F44.0) retrograd (R41.2) Korszakov szindróma: alkohol indukálta vagy nem osztályozott (F10.6) egyéb pszichoaktív szer indukálta (F11-19, leggyakrabban a 4. karakter a 6-os) Delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott Nem meghatározott etológiájú organikus cerebrális szindróma, melyet tudatzavar és figyelemzavar, észrevevészavar, gondolkodászavar és emlékezetzavar, valamint a pszichomotorium, az emocionalitás és az alvás-ébrenlét ciklusának a zavara jellemez. Az időtartama változó. Lehet enyhe és nagyon súlyos is. Beleértve: akut és szubakut: agyi szindróma zavartság (nem alkohollal összefüggő) fertőzésekhez társuló pszichosis organikus reakció pszicho-organikus szindróma Kivéve: alkohol okozta vagy nem meghatározott delirium tremens (F10.4) F05.0 Nem dementiához társuló delirium F05.1 Dementiához társuló delirium A betegség a fenti kritériumoknak megfelel, de dementia (F33-F03) talaján alakul ki. F05.8 Egyéb delirium Kevert eredetű delirium F05.9 Nem meghatározott delirium 2

3 F06 Egyéb mentális rendellenességek, amelyeket agyi károsodás és diszfunkció vagy testi megbetegedés okozott Különböző állapotokat takarnak melyeket vagy a primér cerebralis megbetegedés következtében kialakult központi idegrendszer zavar, vagy a szisztémás megbetegedés, ami másodlagosan érinti a központi idegrendszert, vagy exogén toxikus anyagok vagy hormonok, vagy endokrin zavarok esetleg más szomatikus megbetegedések okoznak. Kivéve: Ha társul: deliriummal (F05.-) dementiával, ami F00-F03 alatt van besorolva alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozta (F10-F19) F06.0 Organikus hallucinosis Állandó vagy visszatérő, rendszerint vizuális vagy akusztikus hallucinációk jellemzik, melyek tiszta tudat mellett jelentkeznek, és az egyén felismerheti őket. Téveseszmék segítségével elaboráció történhet, de a téveseszmék nem uralják a klinikai képet, és a belátás megtartott lehet. Organikus hallucinátoros állapot (nem alkoholos) Kivéve: hallucinosis alcoholica (F15.5) schizophrenia (F20.-) F06.1 Organikus katatonia Csökkent (stupor) vagy fokozott (nyugtalanság) pszichomotoros aktivítás, kataton tünetekkel. A pszichomotorium szélsőségesen változhat. Kivéve: schizophrenia katatonica (F20.2) stupor: k.m.n. (R40.1) disszociatív (F44.2) F06.2 Organikus paranoid (delusív) [schizophrenia szerű] zavar Állandó vagy visszatérő téveseszmék uralják a klinikai képet. A téveseszmékhez hallucinációk társulhatnak. Előfordulhat néhány tünet, amelyik schizophréniára emlékeztet, mint a bizarr hallucinációk, vagy a gondolkodászavar. Organikus paranoia vagy organikus paranoid-hallucinátoros állapot Schizophrenia szerű pszichózis epilepsiásoknál Kivéve: rendellenesség: akut és átmeneti pszichózisok (F23.-) tartós (perzisztáló) paranoid (deluziv) zavar (F22.-) drog indukálta pszichózisok (F11-F19, a közös negyedik karakter.5) schizophrenia (F20.-) F06.3 Organikus hangulat- (affektiv) zavarok A hangulat vagy az érzelmek valamint az általános aktivításszint változása jellemzi, depressziós, mániás vagy bipoláris zavar lehet, (lásd F30-F32), de organikus megbetegedés következtében alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott hangulatzavarok (F30-F39) F06.4 Organikus szorongás zavar Generalizált szorongás (F41.1) vagy a pánik "betegség" (F41.0) tünetei vagy a kettő kombinációja jellemzi, de organikus megbetegedés következtében alakult ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szorongászavarok (F41.-) F06.5 Organikus disszociatív zavar Az emlékek, az identitástudat és a pillanatnyi érzések valamint a testmozgások kontrollálása közötti normális integráció részleges vagy teljes megszakadása, ami organikus megbetegedés eredményeként alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavar (F44.-) F06.6 Organikus emocionális labilitás (asthenia) Jellemzője az emocionális labilitás vagy inkontinencia, fáradékonyság, és számos különböző kellemetlen testi érzet (pl. szédülés) és fájdalmak, de organikus megbetegedés okozza. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szomatoform zavar (F45.-) F06.7 Enyhe kognitív zavar Jellemzője a memória károsodása, hosszabb időt igénylő feladatok esetén tanulási és koncentrálási nehézségek, jelentős szellemi fáradtság érzése, ha szellemi feladatok elvégzéséről van szó, és új dolgok tanulása szubjektive nagyon nehézkes, még akkor is ha objektíve sikeres is volt. A tünetek nem olyan súlyosak, hogy dementia (F00-F03) vagy delírium (F05.-) diagnosztikus kritériumainak megfelelne. A diagnózist csak akkor adható ha meglévő szomatikus betegséghez kötődik, és nem adható ha az F10-F99 között besorolt mentális vagy viselkedészavar diagnosztizálható. A zavar megelőzheti, társulhat és követheti cerebrális és szisztémás fertőző és szomatikus betegségek széles változatát, de a központi idegrendszer érintettségének közvetlen bizonyítéka nem szükségszerűen észlelhető. El lehet különíteni encephalitist követő szindrómától (F07.1) és post-commotios szindrómától (F07.2) a különböző etiólógia alapján és mert a tünetek lényegesen szűkebb területre korlátozódnak, valamint rövidebb ideig tartanak. F06.8 Egyéb meghatározott mentális zavar, amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi betegség okozott Epilepsziás pszichózis k.m.n. F06.9 Nem meghatározott mentális zavar amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi megbetegedés okozott Organikus: agyi szindróma k.m.n. F07 mentális zavar k.m.n. Agyi betegség, károsodás és diszfunkció, által okozott személyiség- és viselkedészavarok A személyiség és a viselkedés megváltozása, ami reziduális vagy járulékos központi idegrendszeri betegségnek, sérülésnek vagy diszfunkciónak tulajdonítható. F07.0 Organikus személyiségzavar Jellemzője a premorbid személyiséghez képest a megszokott viselkedési minták jelentős megváltozása, ami magába foglalja az érzelmek, a szükségletek, impulzusok kifejezésének a módosulását. A kognitív funkciók és a gondolkodás károsodása, a szexualitás megváltozása szintén a klinikai kép része lehet. Organikus: pseudopsychopathia pseudoretardált személyiség Szindrómák: 3

4 frontális lebeny limbikus epilepsziás személyiségzavar lobotomiát követő leukotomia utáni Kivéve: Tartós személyiségváltozás: katasztrófa átélése után (F62.0) pszichiátriai betegség után (F62.1) postconcussionalis szindróma (F07.2) postencephalitiszes szindróma (F07.1) meghatározott személyiségzavarok (F60.-) F07.1 Postencephalitises szindróma Variális vagy bakteriáli encephalitisből való felépülés után észlelehető nem specifikus, változatos viselkedésmodosulás. Az alapvető különbség az organikus személyiség zavarhoz képest, hogy ez reverzibilis. Kivéve: organikus személyiségzavar (F07.0) F07.2 Post-commotios szindróma A fejtraumát, (ami általában eszméletvesztéssel járt) követő változatos tünetegyüttes, mint szédülés, fáradtság, irritábilitás, koncentrálási és szellemi munkavégzési nehézség, emlékezetzavar, alvászavar, csökkent stressz-, emocionális izgalom vagy alkohol tolerancia. Contusiót követő szindróma (encephalopathia) Traumát követő, pszichózist nem okozó agyi szindróma F07.8 Egyéb meghatározott személyiség és viselkedészavar, amit a központi idegrendszer müködészavara, sérülése és betegsége okozott. Jobb hemisphaerium organikus sérüléséhez köthető affektív zavar F07.9 Nem meghatározott személyiség és viselkedészavar, amit a központi idegrendszer müködészavara, sérülése és betegsége okozott. Organikus pszichoszindróma F09 Nem meghatározott organikus vagy szimptomatikus mentális rendellenesség Pszichózis: organikus k.m.n. szimptomás k.m.n. Kivéve: pszichózis k.m.n. (F29) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Ez a blokk a zavarok széles körét öleli fel, melyek különböznek súlyosságukban, klinikai formájukban, de mindegyik kapcsolatban van egy vagy több pszichoaktív szer használatával, melyeket nem feltétlenül orvosilag rendelték. A 3. karakter a használt anyagot azonosítja, a 4. karakter azonosítja a klinikai állapotot. A kódokat ha szükséges használni kell, minden meghatározott anyag esetében, de nem mindegyik negyedik karakter használható mindegyik anyag esetében. A pszichoaktív szer azonosításához a rendelkezésünkre álló összes forrást használni kell. Ez magában foglalja az autoanamnesist, a vér és más testfolyadékok elemzését, a jellemző fizikai és pszichológia tüneteket, klinikai jeleket és viselkedést, vagy egyéb bozonyítékokat, mint a páciens tulajdonában lévő drogot, vagy ha egy 3. személy beszámolóját. A legtöbb gyógyszerszedő általában egynél több pszichoaktív szert szed. A fő diagnózist annak az anyagnak (vagy anyagcsoportnak) megfelelően kell felállitani, emelyik felelős a legtöbb klinikai tünetért. Másik diagnozist akkor kell adni, ha más szert toxikus mennyiségben szed az illető (a közös 4. karakter a.0), vagy ha a mennyiség káros (közös 4. karakter az 1-es), depenöenciát okoz (4. karakter a 2-es), vagy egyéb zavart (a közös 4. karakter a.3-.9) Csak azokban az esetekben ahol a pszichoaktív szer szedés kaotikus (rendszertelen) és elkülöníthetetlen, vagy a különböző pszichoaktív szerek összetétele megállapíthatatlan, kell a töbszörös drog használatot diagnosztizálni. (F19.- ) Kivéve: dependenciát nem okozó anyagok abúzusa (F55) A következő 4. karakter a klinikai állapot kódolására szolgál az F10-F19-es csoportokhoz:. 0 Akut intoxikáció Pszichoaktív szer adását követően kialakuló tudat- és percepciózavar, kognitív, affektív vagy viselkedési zavar, illetve más pszichofiziológiai funkció és válasz zavara. A zavar közvetlenül kapcsolatba hozható a kapott szer akut farmakológiai hatásával, és idővel oldódik, teljes tünetmentességgel, kivéve ha szövetkárosodás vagy más komplikació nem lépett fel. A komplikáció lehet trauma, aspiráció, delirium, koma, görcsök, és más egészségügyi szövődmény. A komplikáció függ a kapott (gyógy)szer farmakológiai osztályától és adagolásának módjától. Akut alkoholmérgezés (részegség) "Bad trips" (kábitószerek esetében) Patológiás intoxikáció Transz és kontroll zavarok pszichoaktív szer intoxikációja esetén. 1 Káros használat (abusus) A pszichoaktív szer használatának olyan módja, mely egészségkárosodást okoz. A károsodás lehet fizikai (mint pl. hepatitis a pszichoaktív szerek injekciós önadagolásától) vagy mentális (mint pl. a nagy mennyiségű alkohol fogyasztását követő depressziós időszakok). Pszichoaktív szer abuzus. 2 Dependencia (szindróma) Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amelyik ismételt használatot követően alakulhat ki. A következők jellemzik: erős vágy a gyógyszer bevételére, a használatának a kontrollálási nehézsége, a káros következmények ellenére a szedés folytatása, a drog szedésének az előnybe részesítése más aktívitásokkal szemben, és hiányérzet, megnövekedett tolerancia, valamint néha fizikai megvonási tünetek. A dependencia kialakulhat egy meghatározott szerre (mint pl. dohány, alkohol, vagy diazepam), vagy a szerek egy csoportjára (opiátok) vagy farmakológiailag különböző gyógyszerek széles fajtáira. Alkoholizmus Dipsomania Drog függőség. 3 Megvonási szindróma 4

5 A szer állandó használatát követően relatív vagy teljes megvonás után kialakuló különböző, változatos csoportjai a tüneteknek. A kezdete és a lefolyása időben behatárolt, és a pszichoaktív szer típusától valamint az abbahagyás vagy a jelentős mérséklés előtti, legutoljára használt dózis nagyságától függ. A megvonás komplikációja lehet az alkalmi konvulzió.. 4 Megvonási szindróma deliriummal Az az állapot, mikor a megvonási szindróma szövődik deliriummal, az F05.- pontban leírt kritériumok szerint. Konvulziok szintén előfordulhatnak. ha organikus okok is számításba jönnek a delirium kialakulásában, akkor az F05.8 pontnál kell besorolni. Delirium tremens (alkohol indukálta). 5 Pszichótikus zavar Pszichótikus tünetek egy csoportja észlelhető pszichoaktív szer használata vagy azt követően, és a tünetek nem magyarázhatók akutointoxikációval vagy megvonással. Jellemzik a hallucinációk (tipikusan akusztikusak, de gyakran több mint egy szenzoros modalításuak), percepció zavarai, téveszmék (gyakran paranoid vagy üldöztetéses tartalmakkal), pszichomotorium zavara (nyugtalanság vagy stupor), és abnormális affektusok, az intenzív félelemtől az eksztázisig. A sensorium tiszta, de enyhe tudatzavar, nem súlyos zavartság, lehetséges. Alkoholos: hallucinosis féltékenység paranoia psychosis k.m.n. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer indukálta reziduális vagy késői kezdetű pszichózis (F10-19, a közös negyedik karakter a.7). 6 Amnesticus szindróma A megőrző emlékezés (a rövid és hosszú távú memória) krónikus és kifejezett károsodása jellemzi ezt a szindrómát. Az azonnali felidézés (a megjegyző emlékezés) megkímélt és a közeli emlékek nagyobb mértékben károsodtak mint a távoliak. Az időérzék és a dolgok sorrendiségének a zavara szembetűnő, épp úgy mint az új dolgok megtanulási nehézsége. Konfabuláció kifejezett lehet, de nem mindig észlelhető. Más kognitív funkciók relatíve jól megkíméltek, és az amnesztikus deficit összehasonlíthatatlanul nagyobb a többi zavarhoz képest. Alkohol és drog okozta amnestikus szindróma Alkohol vagy más pszichoaktív szer által indukált Korszakov pszichózis vagy szindróma, vagy nem meghatározott Kivéve: nem alkohol indukálta Korszakov pszichózis vagy szindróma (F04). 7 Reziduális és késői (kezdetű) pszichótikus zavar Az alkohol vagy pszichoaktív szer indukálta változás a kognitív funkciókban, affektusokban, személyiségben és viselkedésben sokkal tovább tart, mint ahogy azt észszerűen pszichoaktív szer hatás esetén várható volna. A kezdete a pszichoaktív szer fogyasztásával esik egybe. Azokban az esetekben, ahol a fenti állapot kezdete későbbi mint a pszichoaktív szerek használata, csak akkor kódolható itt, ha határozottan bizonyítható, hogy a pszichoaktív szer használat okozta reziduális állapotról van szó. A flashback-et el lehet különíteni a pszichótikus állapottól annak átmeneti, időnként nagyon rövid idejű, lefolyása alapján, és a korábbi alkoholos vagy más pszichoaktív szerrel kapcsolatos élmények megduplázódása szerint. Alkoholos dementia k.m.n. Alkoholizmushoz társuló agyi szindróma Dementia és más enyhe formái a perzisztáló kognitív funkciózavarnak Hallucinációt követő percepciózavar Flashbacks Késői kezdetű pszichoaktiv szer indukálta pszichótikus zavar Hallucinációt követő percepciózavar Reziduális: affektív zavar személyiség és viselkedészavar Kivéve: Alkohol és pszichoaktív szer indukálta: Korszakov szindróma (F10-F19 a közös negyedik karakter a.6) pszichótikus állapot (F10-F19 a közös negyedik karakter a.5) 8 Egyéb mentális és viselkedészavarok 9 Nem meghatározott mentális vagy viselkedészavarok PSZICHOAKTIV SZER HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK (F10-F19) F10.- F11.- F12.- F13.- F14.- F15.- F16.- F17.- F18.- Alkohol okozta mentális- és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Opiátok használata okozta mentális- és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Cannabis és származékai által okozott mentálisés viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Nyugtatók és altatók használata által okozott mentális- és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Kokain használata által okozott mentális- és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Egyéb stimulánsok használata által okozott mentális és viselkedészavarok beleértve a koffeint [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Hallucinogének használata által okozott mentális - és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Dohányzás okozta mentális- és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Illékony oldószerek (spray) okozta mentális- és viselkedészavarok 5

6 [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F19.- Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok használata által okozott mentális- és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Ezt a csoportot csak akkor lehet használni, ha legalább kettő vagy több pszichoaktív szer használatáról van szó, de nem állapítható meg, hogy melyik az amelyik felelős a domináló tünetekért. Szintén használható, ha a használt pszichoaktív szerek biztonsággal nem azonosíthatók vagy ismeretlenek, hisz számtalan többféle szert szedő maga sem tudja a szedett szerek pontos alkotórészeit. Beleértve: drogok helytelen használata k.m.n. SCHIZOPHRENIA, SCHIZOTYPIÁS ÉS PARANOID (DELUSIV) RENDELLENESSÉGEK (F20-F29) A csoportban együtt található a schizophrenia, mint ennek a csoportnak a legfontosabb tagja, a schizotypiás zavar, a tartós paranoid (deluzív) zavar és az akut és átmeneti pszichosisok nagyobb csoportja. A schizoaffektív zavar F20 ellentmondásos természete ellenére ebben a csoportban maradt. Schizophrenia Általánosságban a gondolkodás, a percepció torzulása (széttöredezése) és nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik a schizophreniákat. A tudat tiszta és az intellektuális képességek megtartottak, de meghatározott kognitiv deficit kialakulhat a lefolyás során. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: gondolat echo (a gondolatok visszhangosodása), gondolatok betoldása, elvonása, a gondolatok szétsugárzása (telekomunikációs eszközzel), a percepció kóros értelmezése, külső irányítottságról való meggyőzödöttség, dominancia vagy passzívitás, akusztikus hallucinációk, a hangok egyes szám 3. személyben beszélnek a páciensről, vagy kommentálják, gondolkodászavar és negatív tünetek. A schizophrenia lefolyása lehet folyamatos, vagy epizódikus, progresszív vagy stabil deficitekkel, illetve lehet egy vagy több epizód teljes vagy részleges remisszióval. Schizophrenia nem diagnosztizálható igen kifejezett mániás vagy depressziós tünetek esetén, csak ha egyértelműen korábban jelentek meg a schizophren tünetek. Ugyancsak nem diagnosztizálható schizophrenia nyilvánvaló idegrendszeri megbetegedés esetén valamint drog intoxikáció vagy megvonás állapotában. Ha hasonló állapot alakul ki epilepsia vagy más idegrendszeri megbetegedés esetén akkor az F06.2, ha pszichoaktív szer használata váltotta ki akkor az F10-F19 kódok alatt kell besorolni, az utóbbinál a közös 4. karakter az 5-ös. Kivéve: schizophrenia: akut (nem differenciált) (F23.2) ciklikus (F25.2) schizophren reakció schizotipusos zavar (F21.) F20.0 Paranoid schizophrenia A paranoid schizophrenia eset;n stabil, gyakran paranoid téveseszmék észlelhetők, amikhez általában akusztikus hallucinációk valamint percepciózavarok társulnak. Az affektusok, az akarati élet és beszéd zavara, és kataton tünetek vagy teljesen hiányoznak, vagy viszonylag enyhék. Paraphrenia (schizophrenia paraphrenica) Kivéve: involuciós paranoid állapot (F22.8) paranoia (F22.0) F20.1 Hebephrenia A schizophrenia azon fajtája, melyben a hangulatzavar kifejezett, a téveseszmék és a hallucinációk átmenetiek és fragmentáltak, a viselkedés felelőtlen (meggondolatlan) és kiszámíthatatlan valamint a mannerismus (gesztikuláció) általános. A hangulat sekélyes, nem odaillő, a gondolatok dezorganizáltak, a beszéd inkoherens. Szociális izolációs tendencia figyelhető meg. A prognózis rossz, mert viszonylag gyorsan alakulnak ki a negatív tünetek, különösen az affektusok elsivárosodása és az akarat-szegénység (közömbösség). Hebephreniát normálisan csak serdülőknél és fiatal felnőtteknél lehet diagnosztizálni. Dezorganizált schizophrenia Hebephrenia F20.2 Kataton schizophrenia A kataton schizophrenia klinikai képét a pszichomotorium szélsőséges zavarai uralják, ami változhat az extrém hiperkinezistől a stuporig, vagy az automatikus engedelmességtől a negatívizmusig. A kényszerű poziciók és attitüdők hosszú időn át fentállhatnak. A heves izgatottság feltűnő jellegzetessége ennek a szindrómának. A katatonia kombinálódhat élénk szcenikus hallucinációkkal kisért oneiroid (álomszerű) állapottal. Kataton stupor Schizophren: katalepsia katatonia flexibilitás cerea F20.3 Nem differenciálható (differenciálhatatlan) schizophrenia Olyan pszichótikus állapot, amelyik megfelel a schizophrenia általános kritériumainak, de nem illik bele az F20.0- F20.2 altípusokba, vagy több mint egy altípus tüneteit mutatja, anélkül hogy bármelyik tisztán meghatározó volna. Atípusos schizophrenia Kivéve: akut schizophrenia szerű állapot (F23.2) krónikus nem differenciált schizophrenia (F20.5) schizophreniát követő depresszió (F20.4) F20.4 Scizophrenia utáni depresszió Depresszió, amelyik elhúzódhat, és schizophrenia kialakulását követi. A schizophrenia negatív vagy pozitív tünetei közül néhánynak meg kell lennie, de nem uralják már a képet. Ebben az állapotban magas az öngyilkosság veszélye. Ha schizophrenia tünetei már nem észlelhetők, depressziót kell diagnosztizálnunk (F32.-). Amennyiben a schizophrenia tünetei floridak és kifejezettek, akkor a schizophrenia megfelelő altípusát kell diagnosztizálni. F20.5 Reziduális schizophrenia A schizophrenia krónikusan progrediáló típusa, melyet nem feltétlenül irreverzibilis, negatív tünetek jellemeznek, mint pl.: meglassult pszichomotorium, érzelmek elsivárosodása, passzívitás, initiativa szegénység, a beszéd elsivárosodása, szegényes, nem verbális kommunikáció (az arckifejezésekkel, a szemkontaktus fenttartásával, a hanglejtésekkel és testtartással), elhanyagoltság, és szegényes közösségi (társas) aktivitás. 6

7 Krónikus nem differenciált schizophrenia Schizophrenia reziduális állapota Restzustand (schizophrenias) F20.6 Schizophrenia simplex (Egyszerű schizophrenia) A tünetek szinte észrevétlenül alakulnak ki, de fokozatosan egyre kifejezetebb különc magatartás észlelhető, a közösségi, szociális elvárásoknak nehezen tud megfelelni, és az összes teljesítménye hanyatlik. A reziduális schizophreniára jellemző negatív tünetek kifejezett pszichótikus epizód jelentkezése nélkül alakulnak ki. F20.8 Egyéb schizophrenia Coenaesthopatias schizophrenia Schizophreniform: rendellenesség k.m.n. pszihózis k.m.n. Kivéve: rövid schizophreniform zavar (F23.2) F20.9 Nem meghatározott schizophrenia F21 Schizotypiás rendellenesség Fő jellemzője a különc viselkedés, valamint a gondolkodás és az affektusok különböző anomáliái (eltérései), melyek hasonlítanak a schizophreniában észlelhetőkre, de a schizophrenia határozott, markáns és jellegzetes tünetei soha sem észlelhetők. A tünetek magukba foglalhatják a hideg, vagy nem megfelelő affektusokat; anhedoniát, szokatlan vagy különc viselkedést; szociális izoláció tendenciáját; paranoid vagy bizarr gondolatokat, melyek nem "ütik meg a téveseszmék szintjét"; kényszergondolatokat, gondolkodás- és észrevevészavart. Időnként átmeneti pszichótikus állapotot mutathat heves illúziókkal, akusztikus vagy más típusú hallucinációkkal, téveseszmékre emlékeztető gondolatokkal, melyek általában külső provokáció nélkül jelentkeznek. Nincs határozottokezdete és kifejlődése. Lefolyása általában megegyezik a személyiségzavarokéval. Latens schizophren reakció Schizophrenia: borderline latens praepsychoticus prodromalis pseudoneuroticus pseudopsychopathias Schizotypusos személyiségzavar Kivéve: Asperger szindróma (F84.5) F22 Schizoid személyiségzavar (F60.1) Perzisztens delusionalis rendellenességek Perzisztens (tartós) paranoid (deluzív) zavarok Különböző zavarokat foglal magába, melyekben hosszan tartó téveseszme(ék) az egyedüli vagy a legszembetűnőbb tünet, és nem sorolható be az organikus kórképek, a schizophrenia vagy az affektív csoportokba. Azokat a téveseszmékkel járó (deluzív) kórképeket, melyek csak néhány hónapig tartanak az F23 alatt az átmeneti pszichótikus zavarok közé kell besorolni. F22.0 Paranoia (Deluzív zavar) Mind egyedülálló téveseszme, mind az ehhez kapcsolódó (másodlagos) téveseszmék jellemzik, melyek hosszan fentállnak, időnként élethossziglan jelen lehetnek. A téveseszme(mék) tartalma nagyon változó lehet. A fenti diagnózist kizárják: érthető beszédet tartalmazó és hosszantartó akusztikus hallucinációk, schizophrenia tünetei, mint meggyöződöttség kivülről történő irányítottságról, az érzelmek (affektusok) elsivárosodása, és a kőzponti idegrendszer igazolt betegsége. Ámbár időnként, átmeneti hallucinációk nem zárják ki a diagnózist, különösen idősek esetében, ha nem schizophreniások, és csak a klinikai kép elenyésző részét alkotják. Paranoia Paranoid (deluzív): psychosis állapot Paraphrenia Sensitiver Beziehungswahn Kivéve: paranoid: személyiségzavar (F60.0) pszichogén pszichosis (F23.3) reakció (F23.3) schizophrenia (F20.0) F22.8 Egyéb perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar A téveseszme vagy téveseszmék mellett állandó akusztikus hallucinációk vannak, vagy schizophrenia tünetei, melyek önmagukban nem elegendőek a schizophrenia diagnosztizálásához (F20.-) Deluzív dysmorphophobia (diszmorfofóbias téveseszmés zavar) Involuciós paranoid állapot Paranoia querulans F22.9 Nem meghatározott perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar F23 Akut és átmeneti pszichótikus rendellenességek Heterogén csoport, melyet a pszichótikus, tünetek hirtelen kezdete jellemez, mint a téveseszmék, hallucinációk, percepció zavarai, és a megszokott viselkedés jelentős megváltozása. Az akut kezdeten az egyértelműen abnormális tünetek két héten belül, fokozatosan erősődő kialakulását értjük. Szervi eredetnek semilyen jele nem észlelhető. Zavartság, tanácstalanság gyakran észlelhető, de az időbeni, térbeni és autopszichés dezorientáció nem állandó vagy nem elegendően súlyos szervi, organikus delirium diagnózisának a felállításához (F05.-). Teljes tünetmentesség általában néhány hónapon belül bekövetkezik, gyakran néhány héten belül, időnként napokon belül. Ha a zavar tartósan fentáll, akkor revidiálni kell a beosztást (diagnózist). A zavar társulhat akut stresszel, ha igen akkor rendszerint a stresszt okozó esemény 1-2 héttel a zavar kezdete alőtt észlelhető. F23.0 Akut polimorf pszichótikus zavar (schizophrenia tünetei nélkül) 7

8 Akut pszichótikus zavar, melyben szembeszökőek a hallucinációk, téveseszmék, vagy perceptuális zavarok, de jelentősen változnak napról napra, óráról órára. Érzelmi zaklatottság az eksztázistól a boldogságon át a szorongásig és az irritábilitásig, nagyon gyakori. A sokalakúság és az instabilítás jellemző a teljes klinikai képre, és a pszichosis tünetei nem elegendőek schizophrenia diagnosztizálásához (F20.-). Nagyon gyakran gyorsan pár nap alatt alakulnak ki, és ugyanilyen gyorsan teljesen megszünnek a tünetek anélkül hogy ismét jelentkeznének. Ha a tünetek tartóssá válnak a diadnózist meg kell változtatni perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavarra (F22.-) Bouffée délirante schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott Cikloid pszichosis schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott cikloid pszichózis F23.1 Akut polimorf pszichótikus zavar schizophrenia tüneteivel Akut polimorf és instabil pszichótikus tünetek hasonlóak az F23.0 alatt leírtakkal, az instabilitás ellenére néhány schizophreniára jellemző tünet az idő nagyobbik részében észlelhető. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist schizophreniára kell változtattni (F20.-) Bouffée délirante schizophrenia tüneteivel Cikloid pszichosis schizophrenia tüneteivel F23.2 Akut schizophreniform pszichózis (pszichótikus zavar) Akut pszichózis, melyben a tünetek relative stabilak és schizoprenia tüneteivel megegyeznek, de csak egy hónapja állnak fent, és a polimorf instabilitás hiányzik. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist fel kell csrélni schizophreniára. Akut, nem differenciált schizophrenia Rövid schizophreniform: zavar pszichózis Oneirophrenia Reactio schizophreniformis Kivéve: organikus paranoid (deluzív) (schizophreniform) zavar (F06.2) schizophreniform zavar k.m.n. (F20.8) F23.3 Egyéb akut döntően paranoid (delusív) pszichótikus zavar Akut pszichózis, melyben a klinikai képet elsősorban a meglehetősen stabil téveseszmék vagy hallucinációk alkotják, és a schizophrenia kritériumai nem teljesülnek (F20.-). Ha a téveseszmék állandósulnak a diagnózist fel kell cserélni perzisztáló paranoid (deluzív) zavarra (F22.-). Paranoid reakció Pszichogén paranoid pszichózis F23.8 Egyéb akut és átmeneti pszichótikus zavar Minden más meghatározott (körülírt) akut pszichózis, melynél organikus ok kizárható és nem illeszthető az F23.0- F23.3 pontokba (a megfelelő kritériumok alapján). F23.9 Nem meghatározott akut és átmeneti pszichótikus zavar Rövid reaktív pszichózis, k.m.n. Reaktív pszichózis F24 Indukált delusionalis rendellenességek A deluzív zavar egyidőben két vagy több embert érint, akiket szoros érzelmi szálak kötnek össze. Csak egyikőjüknek van valódi pszichózisa, a téveseszmék a többiekben csak indukáltak (kiváltottak) és megszünnek ha elkülönítik öket. Folie á deux Indukált: paranoid zavar F25 pszichótikus zavar Schizoaffektív rendellenességek Epizódikus zavarok, melyeken a schizophrenia és a depresszió vagy mánia tünetei egyidőben észlelhetők, de a tünetek külön-külön nem elegendőek a schizophrenia vagy affektív zavar diagnózisához. Ha az affektív tünetek már meglévő skizofréniában jelentkeznek, vagy ahhoz társulnak vagy kisérik a meglévő paranoid (deluziv) zavart, akkor F20-F29 alatt kell besorolni. Az inkongruens hangulattal társuló pszichótikus tünetek affektív megbetegedésben nem indokolják a schizoaffektív zavar diagnózisát. F25.0 Schizoaffektív zavar mániás típusa Mind a mánia, mind a schizophrenia tünetei kifejezettek, de egyik zavar tünetei sem elegendőek önmagukban a mánia vagy schizophrenia diagnózisához. A diagnozist egy epizód vagy ismétlődő epizódok esetén is lehet használni, ha az epizódok túlnyomó többsége mániás típusú schizoaffektív zavar. Schizoaffektív pszichózis mániás típus Schizophreniform pszichózis mániás típusa F25.1 Schizoaffektív zavar depressziós típusa A schizophrenia és a depresszió tünetei egyaránt kifejezettek, de külön külön egyik csoport diagnózisához sem elegendőek. Az epizód lehet egyszeri, vagy ismétlődő, melyben az epizódok többsége depressziós típusa a schizoaffektív zavarnak. Schizoaffektív pszichózis depressziós típusa Schizophreniform pszichózis depressziós típusa F25.2 Schizoaffektív zavar kevert típusa Ciclikus schizophrenia Kevert schizophren és affektív zavar F25.8 Egyéb schizoaffektív zavar F25.9 Nem meghatározott schizoaffektív zavar Schizoaffektív pszichózis k.m.n. F28 F29 Egyéb nem organikus pszichótikus rendellenességek Téveseszmékkel vagy hallucinációkkal járó zavarok, mely nem illeszthető a schizophrenia (F20.-), a perzisztáló paranoid (deluzív) zavar (F22.-), akut és átmeneti psychozisok (F23.-), a mánia pszichótikus típusába (F30.2), vagy a súlyos depressziós epizód (F32.3) csoportjaiba. Krónikus hallucinátoros pszichózis Nem organikus pszichózis k.m.n. Pszichózis k.m.n. Kivéve: mentális zavar k.m.n. (F99) 8

9 organikus vagy szimptómás pszichózis k.m.n. (F09) HANGULATZAVAROK (AFFEKTIV RENDELLENESSÉGEK) (F30-F39) Ez a csoport olyan zavarokat foglal magában, amelyekben az alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig). A hangulat változása rendszerint együttjár az aktivítás szintjének a változásával. A többi tünet általában másodlagos, illetve könnyen érthető a hangulat és az aktivítás változásának az összefüggésében. Az ide tartozó zavarok többsége ismétlődő, és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető. F30 Mániás epizód A következő altételek csak egyes epizódokra használhatók. Azon egyének hypomán és mániás epizódját, kik korábban már átestek egy affektív epizódon (mániás, hipomán, depressziós, kevert) a bipoláris affektív zavarként kell kódolni (F31.-). Beleértve: bipoláris zavar, egyszeri mániás epizó familiarity F30.0 Hipománia A hangulat tartós mérsékelt emelkedettségével, megnövekedett energiával és aktivítással, általában kifejezett jó közérzettel, és fizikai és szellemi teljesitőképességgel jár. fokozott szociábilitás, beszédesség, túlzott kedvesség, barátságosság, megnövekedett szexuális aktivítás, és csökkent alvásigény gyakran észlelhető anélkül, hogy ez jelentős problémát okozna a munkavégzésben vagy elutasítást a környezet részéről. Irritábilítás és önteltség és durva viselkedés váltja fel a szokványosabb euphoriás szociábilítást. A hangulat- és magatartászavarhoz hallucinációk és téveseszmék nem társulnak. F30.1 Mánia pszichótikus tünetek nélkül A hangulat emelkedését a környezet már nehezen tolerálja, ami változhat a gondtalan vidámságtól a kontrollálhatatlan izgatottságig. Az emelkedett hangulat megnövekedett energiákkal társul, ami túlzott aktivításban, beszélési kényszerben valamint az alvásigény csökkenésében nyilvánul meg. A figyelmét nehezen tudja lekötni, sokszor jelentős zaklatottság (szórakozottság) figyelhető meg. Az önértékelés jelentősen nő, grandiózus elképzelésekkel és túlzott kompetencia érzésével. A szokásos szociális kontroll (gátlások) hiánya a viselkedést vakmerővé, elővigyázatlanná, és nem odaillővé teszi a környezet szemében. Korábbi jelleméhez képest idegenné (énidegenné) válik. F30.2 Mánia pszichótikus tünetekkel Az F31.1 pontban leírt klinikai képhez (megalomán) téveseszmék vagy hallucinációk (általában hangok, amelyek közvetlenül a pácienshez szólnak) társulnak, vagy a nyugtalanság, (túlzott motoros aktivítás) és a gondolatok rohanása (gondolattolulás) olyan extrém, hogy a pácienst nem lehet megérteni vagy képtelen hétköznapi kommunikációra. Mánia: hangulat kongruens pszichótikus tünetekkel hangulat inkongruens pszichótikus tünetekkel Mániás stupor F30.8 Egyéb mániás epizód F30.9 Nem meghatározott mániás epizód Mánia k.m.n. F31 Bipoláris affektív zavar Jellemzője két vagy több, a hangulati élet és az aktivítás szignifikáns változásával járó epizód, ez a változás magában foglalja egyrészt a hangulat emelkedését, az energia növekedését és az aktivítás fokozódását (hipománia és mánia), valamint ennek az ellenkezőjét, a hangulat esését és a lelki energiák csökkenését és az aktivítás elszegényesedését (depresszió). Hipománia vagy mánia ismételt epizódjait is bipoláris zavarként kell besorolni (F331.8) Beleértve: mániás-depressziós: megbetegedés pszihózis reakció Kivéve: bipoláris zavar, egyszeri mániás epizód (F30.-) Cyclothymia (F34.0) F31.0 Bipoláris affektív zavar, jelenleg hipomán epizód A páciens jelenleg hipomán és korábban már volt legalább egy "affektív" epizódja (hipómánia, mánia, depresszió, vagy kevert). F31.1 Bipoláris affektív zavar, jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg mániás, pszichótikus tünetek nélkül (mint F30.1) és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia, mánia, depresszió, vagy kevert). F31.2 Bipoláris affektív zavar, jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg mániás, pszichótikus tünetekkel (mint F30.2), és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia, mánia, depresszió, vagy kevert). F31.3 Bipoláris affektív zavar, jelenleg enyhe vagy közepes depressziós epizód A páciens jelenleg depressziós, mint az enyhe vagy közepes depressziós epizód esetén (F32.0, F32.1), és korábban volt legalább egy igazolt hypomán, mániás vagy kevert affektív epizódja. F31.4 Bipoláris affektív zavar, jelenlegi epizód súlyos depresszió, pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg depressziós, mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetek nélkül (F32.2), és korábban volt legalább egy igazolt hipomán, mániás vagy kevert affektiv epizódja. F31.5 Bipoláris affektív zavar, jelenlegi epizód súlyos depresszió, pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg depressziós, mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetekkel (F32.3), és korábban volt legalább egy igazolt hipomán, mániás vagy kevert affektív epizódja. F31.6 Bipoláris affektív zavar, jelenleg kevert tünetek észlelhetők A páciensek korábban már volt egy igazolt hipomán, mániás depressziós vagy kevert epizódja, és jelenleg a mánia és a depresszió tüneteinek a keveredése vagy gyors váltakozása észlelhető. Kivéve: egyszeri kevert affektív epizód (F38.0) F31.7 Bipoláris affektív zavar, jelenleg remisszióban 9

10 A páciensnek korábban már volt egy igazolt hipomán, mániás vagy kevert epizódja, és egy másik affektív epizódja (hipománia, mánia, depresszió vagy kevert), de jelenleg és már több hónapja nem szenved semmilyen kifejezett hangulatzavartól. A profilaktikus kezelés alatti remissziót is itt kell kódolni. F31.8 Egyéb bipoláris affektív zavar Biipoláris II. zavar Visszatérő mániás epizód F31.9 Nem meghatározott bipoláris affektív zavar F32 Depressziós epizód Az enyhe, közepes vagy súlyos depresszió tipikus esetében a páciens szenved a hangulat esésétől, energiáinak csökkenésétől, és tevékenységének az elsivárosodásától. Az öröm képessége, az érdeklődés és a koncentrálókészség csökken, kifejezetten fáradékony. Alvászavar lép fel, és az étvágy csökken. Az önértékelés is megfogyatkozik, és valamilyen formában büntudat és értéktelenség érzése lép fel. Az alacsonyan fekvő hangulat csak mérsékelten változik napról- napra és relatíve független a környezettől, és úgynevezett "szomatikus" tünetekkel társulhat, mint érdektelenség, és örömteli érzések hiánya, több órával a megszokott idő előtt való felébredés. A depresszió rosszabb a reggeli órákban, jelentős pszichomotoros retardáció, agitáció, étvágytalanság, fogyás, és a szexuális vágy (libido) csökkenése. A tünetek számának és súlyosságának a függvénye, hogy enyhe, közepes vagy súlyos depresszióról beszélünk-e. Beleértve: egyszeri epizódja a: depresszív reakciónak pszichogén depressziónak Kivéve: reaktív depressziónak alkalmazkodási zavar (F43.2) ismétlődő depresszió (F33.-) amikor magatartászavarral társul (F91.- és F92.0) F32.0 Enyhe depressziós epizód 2-3 a fent emlitett tünetek közül rendszerint megvan. A pácienst nagyon zavarják a tünetei, de legtöbb aktivítását folytatni tudja. F32.1 Közepes depressziós epizód 4 vagy több tünet észlelhető a fentiek közül, és a páciens számára nagy nehézséget okoz a hétköznapi, megszokott aktivításának a fenttartása. F32.2 Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetek nélkül A fent felsorolt tünetek közül több igen kifejezett és sanyargató formában észlelhető. Tipikus esetben elveszett az önértékelés, és értéktelenség és bűntudat észlelhető. Öngyilkossági gondolatok és kisérletek gyakoriak valamint számos úgynevezett szomatikus tünet is előfordul. Agitált depresszió } Maior depresszió } egyszeri epizódja pszichótikus tünetek nélkül Vitalis depresszió } F32.3 Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel A 32.2 pontban leírt klinikai képhez hallucinációk, téveseszmék, pszichomotoros retardáció vagy stupos társul olyan súlyos formában, hogy a megszokott hétköznapi aktivítás lehetetlenné válik. Életet veszélyeztető éhezés, dehydratio és öngyilkosság fordulhat elő. A hallucinációk és téveseszmék a hangulattal kongruensek lehetnek, de nem feltétlenül azok. Egyszeri epizódja a: maior depressziónak pszichótikus tünetekkel pszichogén depressziós pszichózisnak pszichótikus depressziónak reaktív depressziós pszichózisnak F32.8 Egyéb depressziós epizód A típusos depresszió A "maszkirozott" (lárvált) depresszió egyszeri epizódja k.m.n. F32.9 Nem meghatározott depressziós epizód Depresszió k.m.n. Depresszív zavar k.m.n. F33 Ismétlődő depressziós rendellenesség Az F32 pontban leírt depresszió ismétlődő epizódjai jellemzik ezt a csoportot, anélkül, hogy a depressziós epizódtól függetlenül a hangulat emelkedése vagy az energiák növekedése lenne észlelhető (mánia). Lehetnek enyhe hangulati emelkedések és túlzott aktivítás (hipománia), különösen a depressziós epizód végén, gyakran a kapott antidepresszivum hatására. Az ismétlődő depresszió súlyossabb formái (F33.2, F33.3) sok hasonlóságot mutatnak korábbi elképzelésekkel egyező, korábbi beosztásokban szereplő mániás-depressziós depresszióval, melancholiával, vitalis depresszióval, és endogén depresszióval. Az első epizód bármelyik életkorban előfordulhat a gyermekkortól az öregségig, a kezdet lehet akut, vagy lappangó és hetektől egészen hónapokig tarthat. Számtalan depressziós epizód után sem lehet teljesen kizárni mániás epizód jelentkezését, és ha előfodul a diagnózist bipoláris affektív zavarra (F31.-) kell megváltoztatni. Beleértve: ismétlődő epizódjai a: depresszív reakciónak pszichogén depressziónak reaktív depresszió szezonális depresszió Kivéve: visszatérő rövid depresszív epizódok (F38.1) F33.0 Rekurrens (ismétlődő) depresszió, jelenleg enyhe depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód enyhe, ahogy az F32.0 pontban le van irva, és a kórelőzményben mánia nem szerepel. F33.1 Rekurrens (ismétlődő) depresszió, jelenleg közepes depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód közepessen súlyosságú, ahogy az F32.1 pontban le van írva, és a kórelőzményben mánia nem szerepel. F33.2 Rekurrens (ismétlődő) depresszió, jelenleg súlyos depressziós epizód, pszichótikus tünetek nélkül 10

11 Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetek nélkül, ahogy az F32.2 pontban le van irva, és a kórelőzményben mánia nem szerepel. Endogén depresszió pszichótikus tünetek nélkül Ismétlődő maior depresszió pszichótikus tünetek nélkül Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva (pszichótikus tünetek nélkül) Ismétlődő vitalis depresszió pszichótikus tünetek nélkül F33.3 Rekkurens (ismétlődő) depresszió, jelenleg súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetekkel, ahogy az F32.3 pontban le van írva, és a kórelőzményben mánia nem szerepel. Endogén depresszió pszichótikus tünetekkel Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva pszichótikus tünetekkel Ismétlődő súlyos epizódja a : maior depressziónak pszichótikus tünetekkel pszichogén depresszív pszichózisnak pszichótikus depressziónak reaktív depressziós pszichozosnak F33.4 Rekkurens (ismétlődő) depresszió, jelenleg remisszióban A páciens 2 vagy több depressziós epizódja volt, az F33.0-F33.3 pontoknak megfelelően, de néhány hónapja mentes a depresszió tüneteitől. F33.8 Egyéb rekurrens (ismétlődő) depresszió F33.9 Nem meghatározott rekurrens depresszió (zavar) Monopolaris (unipolaris) depresszió k.m.n. F34 Perzisztáló hangulati [rendellenesség] zavar Állandó és általában fluktuáló (hullámzó) hangulatzavar, melynél az egyes epizódok nem elegendően súlyosak ahhoz, hogy hipomániaként vagy enyhe depresszióként írhassuk le azokat. Mivel általában hosszú évekig tartanak vagy a páciens felnőttkorának a nagyobbik részében fennáll, ezért számottevően zavaró és korlátozó hatásúak. Egyes esetekben visszatérő máskor csak egy mániás vagy depressziós epizód társulhat a meglévő affektív zavarhoz. F34.0 Cyclothymia A hangulat állandó labilitása, mely depressziós és enyhe hangulati emelkedések szüntelen sorozata, melyben a tünetek nem elegendően súlyosak vagy hosszúak a bipoláris affektív zavar (F31.-) vagy az ismétlődő depresszió (F33.-) diagnosztizálásához. Gyakori bipoláris affektív zavarban szenvedők rokonai között. Néhány cyclothym páciens később bipoláris affektív zavar tüneteit fogja mutatni. Affektív személyiségzavar Cikloid személyiség Ciklotimiás személyiség F34.1 Dysthymia Krónikus, legalább évekig tartó depresszió, melynek a mértéke és az egyes epizódok hossza nem elegendő az enyhe, közepes vagy súlyos ismétlődő (rekurrens) depresszió diagnozisához (F33.-) Depresszív: neurózis személyiségzavar Neurotikus depresszió Perzisztens szorongásos depresszió Kivéve: szorongásos depresszió (enyhe vagy nem állandó formái)(f41.2) F34.8 Egyéb perzisztáló (tartós) hangulatzavar F34.9 Nem meghatározott perzisztáló (tartós) hangulatzavar F38 Egyéb hangulat- (affektív) zavarok Minden egyéb affektív zavar, melyik nem illeszthető be a F30-F34 klasszifikációk közé, mert vagy a súlyosságuk, vagy időtartamuk ezt nem teszi lehetővé. F38.0 Egyéb hangulatú [affektív] rendellenességek Kevert affektív epizód F38.1 Egyéb rekurrens (ismétlődő) hangulat- (affektív) zavar Visszatérő rövid depressziós epizódok F38.8 Egyéb meghatározott hengulat- (affektív) zavar F39 Nem meghatározott hangulat- (affektív) zavar Affektív pszichózis k.m.n. NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM RENDELLENESSÉGEK (F40-F48) Kivéve: ha viselkedészavarral társul (F ) F40 Fóbiás szorongás rendellenességek A zavaroknak egy olyan csoportja, melyben a szorongás egy jól meghatározott, de nem veszélyes helyzetben alakul ki.eredményeként ezeket a helyzeteket a páciensek kerülik és félelemmel vészelik át. A páciensek általában az egyéni tünetekre figyelnek, mint a palpitáció, kifejezett gyengeség ("mindjárt elájulok"), a gyakran másodlagosan kialakukó halálfélelem, megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem. Már a phobiát okozó helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki. A fóbiás szorongás és a depresszió rendszerint társul egymással. Az eltelt idő és a terápiás megfontolások határozzák meg, hogy két diagnózisra vagy csak egyre van szükség. F40.0 Agoraphobia A fóbiának ebbe az egészen jól meghatározott csoportjába tartoznak a félelem a lakás (otthon) elhagyásától, az üzletekbe való belépéstől, tőmegben, nyilvános helyeken való tartózkodástól, egyedül utazástól a buszon, vonaton, repülőn. Pánik rohamok gyakori jellemzői a múltbani és jellenlegi epizodóknak. Járulékos tünetként depresszió, kényszeres tünetek, szociális fóbia gyakran észlelhető. A phobiát okozó helyzetek elkerülése a legkifejezettebb, emiatt a phobiások egyrésze nem is érez szorongást, mert sikerül elkerülnie a phobiát okozó helyzeteket. Agoraphobia pánik zavar (betegség) nélkül Pánik (betegség) agoraphobiával F40.1 Szociális phobia Mások által való megfigyeléstől való félelem vezet a szociális (közösségi) helyzetek elkerülésére. A kifejezettebb szociális fóbiák alacsony önértékeléssel és a kritikától való félelemmel társulnak. A páciensek panaszkodhatnak 11

12 elpirulásról, kézremegésről, hányingerről, vizelettartási nehézségről. Időnként a páciens meg van győződve, hogy szorongásának ezen másodlagos megnyilvánulásai az alapvető probléma. Később pánik attakok fejlődhetnek ki. Anthropophobia Szocialis neurosis F40.2 Meghatározott, körülírt phobia (phobia simplex) A phobia egészen meghatározott helyzetben jön létre, mint pl. egy meghatározott állat közelsége, magasság, vihar, repülés, zárt tér, székelés, vizelés nyilvános WC-ben, meghatározott ételek fogyasztása, fogászaton, valamint vér vagy sérülés látása, Annak ellenére, hogy a kiváltó helyzet ennnyire körülírt, a vele való találkozás pánik rosszullétet válthat ki, mint a szociális vagy az agoraphobia esetében. Acrophobia Állatfóbiák Claustrophobia Simplex phobia Kivéve: dysmorphophobia (nem deluziv) (F45.2) nosophobia (F45.2) F40.8 Egyéb fóbiás szorongás zavar F40.9 Nem meghatározott fóbiás szorongás zavar Phobia k.m.n. Phobias állapot k.m.n. F41 Egyéb szorongások rendellenességek A szorongás a legfőbb tünet, és ez nem egy körülhatárolt helyzetben jelenik meg. Depresszió, kényszeres tünetek és a fóbiás szorongás néhány eleme megjelenhet, de ezek egyértelműen másodlagosak és kevésbé súlyosak. F41.0 Pánik zavar (szindróma) (epizódikus, rohamokban jelentkező szorongás) A lényegét a visszatérő, súlyos szorongással járó rohamok (pánik) jelentik, melyek nem szükithetők le egy meghatározott helyzetre, vagy körülményre, és ezért bejósolhatatlanok. A többi szorongásos zavarral megegyezően a meghatározó tünetek a palpitáció, mellkasi fájdalom, fulladás érzés, szédülés, a valóság elvesztésének az érzése (deperszonalizáció és derealizáció). Gyakran van egy másodlagos félelem a haláltól (meghalástól), kontroll elvesztésétől és a megőrüléstől. Pánik betegség nem adható fő diagnózisnak, ha a pánik roham kialakulásának az idején a páciens depressziós volt, ezekben az esetekben a pánik rohamok másodlagosak a depresszióhoz képest. Pánik: roham állapot Kivéve: pánik (betegség) agoraphobiával (F40.0) F41.1 Generalizált szorongás A szorongás generalizált, és állandó nem korlátozódik és nem váltódik ki meghatározott helyzetben ("szabadon lebegő"). A legmeghatározóbb tünetek változatosak, de gyakori az idegesség, a remegés, az izomfeszülés, izzadás szédülés, szívdobogás érzése, és gyomorpanaszok, valamint a feledékenység. Gyakran számolnak be félelemről, hogy a páciens vagy hozzátartozója nemsokára beteg lesz, vagy baleset éri. Szorongásos: neurózis reakció állapot Kivéve: neurasthenia (F48.0) F41.2 Kevert szorongásos és depressziós zavar Ezt a kevert csoportot kell használnunk, ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt előfordulnak, de egyik sem domonálja a klinikai képet, és önmagukban egyik tünetei sem elegendően súlyosak a súlyosak a diagnózis felállításához. Ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt elegendően súlyosak a diagnozis felállításához, akkor külön diagnosztizálni kell őket, és ezt a diagnózist nem kell használni. Szorongásos depresszió (Reactió anxiosa et depressiva, enyhe vagy nem állandó) F41.3 Egyéb kevert szorongásos zavar A szorongás tünetei keverednek az F42-F48 pontok alatt felsorolt zavarok tüneteivel, de külön külön egyik katagória tünetei sem elegendőek az önálló besoroláshoz. F41.8 Egyéb meghatározott szorongásos zavar Hysteria anxiativa F41.9 Nem meghatározott szorongás Anxietas k.m.n. F42 Obszesszív-kompulzív zavar (szindróma) Elengedhetetlen tünete a kényszergondolatok vagy a kényszercselekedetek megléte. A kényszergondolatok elképzelések, fantáziák, impulzusok, melyek sztereotip módon újból és újból a paciens gondolkodásának közzéppontjába kerülnek. Általában kinzóak és a páciens védekezni próbál ellene, de kisérletei sikertelenek. A páciens a gondolatok sajátjának érzi, annak ellenére, hogy akarata ellenére keletkeznek és visszataszítóak. A kényszercselekedetek vagy ritusok újból és újból megismételt sztereotip viselkedések. Nem feltétlenül okoznak örömet és nem szolgálnak valamilyen hasznos cselekedetet. A feladatunk, hogy valamilyen nemkivánt eseményt megelőzzenek, így valamilyen veszélytől óvják meg a pácienst, vagy másokat, ami a páciens gondolata szerint máskülönben bekövetkezne. Általában viselkedését a páciens felismeri mint haszontalant vagy fölöslegeset, és számtalan kisérletet tesz annak leállítására. Általában szorongás kiséri. Ha a kényszercselekedetet sikerül megállítani, akkor a szorongás fokozódik. Beleértve: Neurosis anankastica Obszesziv-kompulzív neurosis Kivéve: Obszesszív-kompulzív személyiségzavar (F60.5) F42.0 Elsősorban kényszergondolatok vagy rumináció Általában gondolatok, fantáziák, cselekvésre ösztönző impulzusok, melyek kínzóak a páciens számára. Gyakran alternatív lehetőségek közötti végtelen habozás, ami végül a hétköznapi, triviális, de szükségszerű döntések meghozatalának képtelenségéhez vezet. Különösen szoros a kapcsolat a depresszió és a kényszeres rumináció között, 12

13 és obszesszív-kompulzív zavart csak akkor lehet diagnosztizálni, ha a rumináció depressziós tünetek nélkül keletkezett és marad meg. F42.1 Főként kompulzív cselekedetek (rögeszmés ritusok) F42.2 Kevert kényszeres gondolatok és cselekedetek F42.8 Egyéb obszesszív-kompulzív zavar F42.9 Nem meghatározott obszesszív-kompulzív zavar F43 Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek Ez a csoport nem csak a tünetekben és a lefolyásban különbözik a többitől, de egy vagy több különböző élet-esemény oki befolyással bír a szindróma kialakulására; egy kivételes stresszt okozó élet-esemény akut stressz reakciót vált ki, vagy egy lényeges változás az életben vezet kellemetlen körülményekhez, ami alkalmazkodási zavart eredményez. Kevésbé súlyos pszichoszociális stressz (életesemény) kiválthatja a kezdetét, vagy hozzájárulhat számtalan zavarhoz, mely ebben a főcsoportban van felsorolva, de az oki szerepe nem teljesen tiszta vagy tisztázott. Egyes esetekben külön külön az egyéni érzékenységen, sérülékenységen múlik, időnként idioszinkráziás, vagyis a megelőző (élet) események nem szükségesek és nem is elegendőek ahhoz, hogy megmagyarázzák a kialakult zavar előfordulását és formáját. Ezzel ellentétben az itt összegyűjtött zavarok esetében a stressz vagy folyamatos trauma és a keletkezett zavar között direkt összefüggést tételezünk fel. A stressz vagy a folyamatos kellemetlen környezet az elsődleges és meghatározó oka a zavarnak, ami e nélkül ki sem alakult volna. Az itt felsorolt zavarokat úgy is tekinthetjük, mint maladaptív válaszokat kifejezetten súlyos vagy folyamatos stresszre, amelyek a sikeres coping mechanizmusokat megzavarva szociális funkciózavarokhoz vezetnek. F43.0 Akut stressz reakció Kifejezett, abnormis fizikai vagy mentális stresszre adott átmeneti zavar, mely olyan egyéneknél alakul ki, akiknek nincs más mentális zavaruk. Egyéni sérülékenység és coping kapacitás jelentős szerepet játszik az akut stressz reakció kialakulásában és súlyosságában. A tünetek egy tipikusan kevert és változó képet mutatnak, eleinte egy "kábultságot" a tudatosság és a figyelem beszűkülésével. A páciens képtelen arra, hogy felfogja a stimulusokat, és tájékozatlan. Ebből az állapotból a további beszűkülés felé haladhat egészen a disszaciatív stuporig (F44.2-ig) vagy agitáltság, túlzott tevékenykedés alakul ki (menekülési reakció vagy fuga) A pánik szorongás vegetatív tünetei (tachycardia, izzadás) rendszeresen jelen vannak. A tünetek rendszerint a stresszt kiváltó stimulus jelentkezését követően egy két percen belül jelentkeznek és csak 2-3 nap múlva szűnnek meg (gyakran órák múlva). Részleges vagy teljes amnesia (F44.0) az eseményre előfordulhat. Ha a tünetek tartóssá válnak a diagnózist meg kell változtatni. Akut: krizis reakció stressz reakció Harci kimerültség Krízis állapot Pszichés sokk F43.1 Poszttraumás stressz zavar Egy (el)halasztott vagy késői válasz egy kifejezetten veszélyeztető helyzetre vagy katasztrófára, ami mindenkiben erős disztresszt váltana ki. Hajlamosító tényezők, mint a személyiségjegyek (kényszeres, asthenias), vagy korábbi neurosis, nővelhetik a kialakulás valószínűségét, vagy súlyosbíthatja a lefolyását, de önmagukban nem szükségesek és nem is elégségesek a kialakulásért. A jellegzetes tünetek közé tartozik a trauma újraélése az előtörő emlékekben, álmokban vagy rémálmokban, előfordul annak ellenére, hogy a pillanatnyi környezet nem ad rá okot. Előfordulhat a környezet elhanyagolása, anhedonia, a traumára emlékeztető cselekedetek és helyzetek kerülése. Állandó készenlét és figyelem, felerősődött félelmi reakciók, és alvászavar. Szorongás és depresszió gyakran társul a fenti tünetekhez, és öngyilkossági gondolatok sem ritkák. A traumát követően hetekkel hónapokkal kezdődik. A lefolyás hullámzó, de teljes gyógyulás várható az esetek többségében. Kis százalékban krónikus lefolyásúvá alakul át, és személyiségváltozáshoz vezethet. Traumatikus neurózis F43.2 Alkalmazkodási zavarok A szubjektív disztressz és érzelmi felkavarodottság állapota, ami befolyásolja a közösségi tevékenységet, szereplést, és egy új életkörülményhez, vagy stresszt okozó életeseményhez való alkalmazkodás során alakul ki. A stressz sor érintheti az illető szociális hálózatát (gyász, különélés) vagy a szociális támogatás és értékrend szélesebb körét (emigráció, menekült státusz), vagy az egyén életútjában létrejövő jelentős változást vagy krízist (iskolába menés, szülővé válás, a vágyott célok elérésének a képtelensége, nyugdíjazás). Individuális prediszpozició vagy sérülékenység jelentős befolyást gyakorol a zavar kialakulására és lefolyására, de ez nem jelenti, hogy nélküle nem alakulna ki. Különböző formákban jelenhet meg, általában jellemző rá a depresszió, szorongás, aggódás (vagy ezek keveréke), annak érzése, hogy képtelen megbirkózni a felmerülő akadályokkal, hogy nem tud terveket készíteni a jövőre vonatkozóan, ami tovább folytatódik, és a hétköznapi rutin elvégzésének a képtelensége jelenik meg. A magatartászavar különösen adoleszcenciában lehet társuló tünet. A legkiemelkedőbb tünet a rövid vagy elhúzódó depresszió vagy más emocionális zavar, illetve magatartászavar lehet. Kultúrális sokk Gyászreakció Hospitalizáció gyerekeknél Kivéve: gyermekkori szeparációs szorongás (F93.0) F43.8 Súlyos stresszre adott egyéb reakció F43.9 Súlyos stresszre adott nem meghatározott válasz F44 Disszociatív [konverziós) zavarok A diszociatív és konverzív zavarok közös alapja, hogy megszünik az integráció az emlékek, az identitás-tudat, a pillanatnyi érzések, és a testmozgások kontrollja között. A disszociatív zavarok minden típusa általában néhány héten esetleg hónapon belül megszűnik, Különösen abban az esetben ha kezdete egybeesik egy traumatikus eseménnyel. Krónikus zavar, mint bénulás (paresis) vagy érzéketlenség (anaesthesia) alakulhat ki, ha megoldhatatlan problémákkal vagy interperszonális nehézségekkel társul. Ezeket a zavarokat korábban a "conversios hysteria" különböző formái közé sorolták be. Ezen zavarokat pszichés eredetűeknek tartják, és szorosan kötődnek traumatizáló eseményekhez, nem megoldható, vagy nehezen tolerálható konfliktusokhoz, rendezetlen kapcsolatokhoz. A tünetek gyakran megfelelnek a páciens azon elképzelésének, hogy egy fizikai betegségnek hogyan kell kinéznie. Orvosi vizsgálatokkal semilyen testi vagy neurológiai megbetegedés nem mutatható ki. Bizonyítható, hogy az elveszett funkció valamilyen formában az érzelmi konfliktust vagy szükségleteket fejezi ki. A tünetek megjelenése a pszichés stresszel szorosan összefügg, és gyakran hirtelen alakul ki. Ide csak azokat soroljuk, melyek az akaratlagos szabályozás alatt álló testi 13

14 funkciók zavarának tüneteivel járnak, vagy érzéskieséssel. A fájdalommal és más komplex testi érzésekkel járó zavarok a szomatizációs zavarok (F45.) között vannak besorolva. Mindig gondolnunk kell szervi és pszichiátriai megbetegedés későbbi kialakulására. Beleértve: konverziós: hisztéria reakció hysteria hisztériás pszichózis Kivéve: Malingering (tudatos szimulálás) (Z76.5) F44.0 Disszociatív amnesia Legfőbb tünete általában valamilyen fontos eseménnyel kapcsolatos emlékek elvesztése, ami nem magyarázható szervi megbetegedéssel, és túl jelentős ahhoz, hogy a feledékenységre, fáradtságra fogjuk. Az amnesia középpontjában valamilyen váratlan traumatikus esemény áll - mint baleset, haláleset - és általában részleges és szelektív. A teljes és általános amnesia ritka, és ebben az esetben a disszociatív fuga (F44.1) részjelensége. Amennyiben ez az eset áll fent, akkor oda kell besorolni A diagnózist nem lehet felállítani szervi központi idegrendszeri megbetegedés, intoxicatió vagy igen kifejezett fáradtság esetén. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer okozta amnezia (F10-F19, a közös negyedik karakter a.6) amnézia: k.m.n. (R41.3) anterográd (R41.1) retrograd (R41.2) nem alkoholos organikus amnesztikus szindróma (F04) postictuszos amnézia epilepsiában (G40.-) F44.1 A disszociatív fuga A disszociatív amnezia tünetei melett (látszólag) célszerű utalások észlelhetők, melyek nem tartoznak bele a hétkőznapi aktivításba. Noha erre az időszakra a páciens teljesen amnéziás, a kivülálló szemében viselkedése teljesen normálisnak tünhet. Kivéve: Epilepsziások posztiktális fugája (G40) F44.2 Disszociatív stupor Alapvető csőkkenése vagy teljes hiánya az akaratlagos mozgásoknak és válaszkészégeknek környezeti stimulusokra, mint fény, hang, érintés, anélkül, hogy emögött szervi okok állnának. Pszichés okok, mint stresszt okozó események vagy problémák találhatók. Kivéve: organikus katatónia (F06.1) stupor: k.m.n. (R40.1) katatóniás (F20.2) depressziós (F31-F33) mániás (F30.2) F44.3 Transz(szerű) és megszállottsági zavarok Időszakosan megszünik a személyes identitás érzése és a környezetről való teljes tudatosság. Ide akaratlanul vagy önkéntelenül kialakult transz állapotokat értünk, melyek vallásos vagy kultúrálisan elfogadott aktivításon kivül alakulnak ki. Kivéve: állapotok, melyek társulnak: akut és átmeneti pszichótikus zavarral (F23.-) organikus személyiségzavarral (F07.0) post-traumatikus organikus agyi szindrómával (F07.2)(Postconcussionalis szindróma) pszichoaktív szer mérgezéssel (F10-F19, a közös 4. karakter 0-a) schizophreniával (F20.-) F44.4 Disszociatív mozgás-zavarok A leggyakrabban mozgásképtelenség alakul ki a teljes végtag(ok)on vagy annak egy részén. Nagyon sok hasonlóság lehet az ataxia, apraxia, akinesia, aphonia, dysarthria, dyskinesis, görcsök és paresis kölönböző formáival. Pszichogén: aphonia dysphonia F44.5 Disszociatív konvulziók A disszociatív konvulziók (görcsök) utánozhatják az epilepsziás rohamot, de nyelvharapás és sérülés nem jön létre. Bevizelés nagyon ritka, és a tudat megtartott, vagy stupor illetve transz állapot válthatja fel. F44.6 Disszociatív anaesthesia és érzészavar (érzéskiesés) Az érzéketlenné vált terület elhelyezkedése rendszerint már irányadó abban, hogy ez a páciens betegségéről való elképzeléseit és nem a valós orvosi viszonyokat tükrözi. A különböző érzésféleségekre eltérő kiesések valósulhatnak meg, melyek nem felelnek meg ideggyógyászati betegségnek. Az érzészavar rendszerint fonákérzéssel (paraesthesia) társul. A látásélesség vagy a hallás elvesztése ritkán teljes a disszociatív zavarokban. Pszichogén süketség F44.7 Kevert disszociatív (konverziós) zavarok Az F44.0-F44.6 között meghatározott betegségek kombinációi. F44.8 Egyéb disszociatív (konverziós) zavarok Ganser szindróma Multiplex személyiség(zavar) Pszichogén: zavartság homályállapot F44.9 Nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavarok F45 Szomatoform rendellenességek Legjellemzőbb tulajdonsága az ismételt testi panaszok, melyekkel orvoshoz fordulnak, annak ellenére, hogy a vizsgálatok és az orvos is megerősíti, hogy a panaszok hátterében nem áll szervi megbetegedés. Ha bármilyen szervi 14

15 megbetegedés előfodul is, az nem magyarázza meg a tünetek kiterjedését és természetét, valamint azt a distresszt és tünetekkel való folyamatos foglalkozást, ami a páciensnél tapasztalható. Kivéve: disszociatív zavar (F44.-) haj-kitépés (F98.4) selypítés (F80.8) köröm harapdálás (F98.8) pszichológiai és viselkedési faktorok, melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) szexuális zavarok, melyeket nem organikus okok, megbetegedések okoztak (F52.-) ujj-szopás (F98.8) tic (gyermekeknél és serdülőknél) (F95.-) tourett szindróma (F95.2) trichotillomania (F63.3) F45.0 Szomatizáció(s zavar) Legalább 2 éve több, visszatérő, gyakran változó testi panaszok jellemzik. Az anamnezis hosszú és bonyolult, számtalan negatív családorvosi és szakorvosi vizsgálatokról valamint eredménytelen laparotomiákról (exploratív műtétekről) szól. A legkülönbözőbb testrészekből származhatnak a panaszok. A lefolyás krónikus és hullámzó, és általában a családi, interperszonális vagy szociális viselkedést megzavarja. Rövid ideje fentálló (kevesebb mint 2 év) és kevésbé markáns tünetek esetén a nem differenciált szomatoform zavar (F45.1) pontba kell besorolni. Multiplex (sokszoros) pszichoszomatikus zavar Kivéve: tudatos szinlelés (Z76.5) F45.1 Nem differenciált szomatoform zavar Ha több, különböző, változó és hosszantartó szomatoform panasz van, de együttesen a szomatizáció(s zavar) kritériumai nem teljesülnek, akkor ezt a csoportot kell használni. Nem differenciált pszichoszomatikus zavar F45.2 Hipochondriásis A legfontosabb tünete a szüntelen aggódás egy vagy több súlyos, feltartóztathatatlan betegségtől. A pácienseknek vagy állandó panaszaik vannak, vagy egy folyamatos aggódás testi kinézésük miatt. Normális vagy hétköznapi érzéseket, megjelenést a páciensek mint abnormálist, aggasztót adják elő. Általában egy vagy két, szervre összpontosulnak a panaszok. Kifejezett depresszió és szorongás gyakran előfordul, és időnként kiegészítő diagnózist tesz szükségessé. Test dysmorphiás zavar Dysmorphophobia Hypochondrias Hypochondriás neurózis Nosophobia Kivéve: téveseszmés (deluzív) : dysmorphophobia (F22.8) állandósult téveseszmék a test funkcióiról vagy alakjáról (F22.-) F45.3 Szomatoform vegetatív (autonóm) diszfunkció A páciens olyan tüneteket mutat, amelyek döntően vagy teljesen a vegetatív idegrendszer befolyása alatt álló szerv vagy szervrendszer megbetegedésére utalnak, mint például a kardiovaszkuláris, gasztrointesztinális, respiratórikus vagy urogenitális rendszer. A tünetek általában két típusúak, de egyikből sem következik szervi megbetegedés. A panaszok egy része objektív, vegetatív izgalmi állapoton alapszik, mint szapora szívdobogásérzés, izzadás, elpirulás, kézremegés, és annak kifejezése, hogy félnek és aggódnak egy testi betegségtől. A másik része szubjektív panaszok, változó jelleggel, mint fájdalmak, átmeneti nyilalások, égő érzések, nehézség, feszülés érzése, puffadtság, felfúvódottság érzése, melyet valamelyik szervvel hoz összefüggésbe a páciens. Szív neurózis Da Costa szindróma Gyomor neurózis Neurocirculatoros asthenia Pszichogén: aerophagia köhögés dyspepsia dysuria flatulentia csuklás hyperventillatio gyakori vizelés irritábilis colon szindróma pylorus spasmus a micturitio gyakoriságának a növekedése Kivéve: pszichológiai és viselkedési faktorok, melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) F45.4 Állandó szomatoform fájdalom zavar A fő panasz egy állandó, súlyos és aggasztó fájdalom, amit nem lehet megmagyarázni élettani okokkal, szervi betegséggel, és amely rendszerint érzelmi konfliktusokkal vagy pszichoszociális problémákkal társulva fordul elő, és ez utóbbiak elegendően súlyosak ahhoz, hogy oki szerepüket feltételezzük. Az eredmény általában jelentős, részben orvosi részben személyes, támogatás és figyelem. Azok a fájdalmak, melyek ugyan pszichogének, de schizophrenia, vagy depresszió részjelensége, nem sorolható ide. Psychalgia Pszichogén: fejfájás hátfájás (derékfájdalom) Szomatoform fájdalom szindróma Kivéve: hátfájás k.m.n. 15

16 fájdalom: k.m.n. (R52.9) akut (R52.0) krónikus (R52.2) intractabilis (R52.1) tenziós fejfájás (G44.2) F45.8 Egyéb szomatoform zavarok Az érzések, a testi funkciók és a viselkedés egyéb zavara, amit nem szervi megbetegedés okozott, és nem a vegetatív idegrendszeren keresztül manifesztálódik, amelyik meghatározott szervre vagy a test egy részére korlátozódik, és amelyik időben szorosan kötődik valamilyen stresszhez vagy problémához. Pszichogén: pruritus torticollis Fogcsikorgatás F45.9 Nem meghatározott szomatoform zavarok Pszichoszomatikus zavar k.m.n. F48 Egyéb neurotikus rendellenességek F48.0 Neurasthenia Kultúrától függően több változata van. Két fő típus különíthető el, nagy átfedésekkel. Az egyik típus jellemző tünete a szellemi munka utáni fokozott fáradtság, ami gyakran társul a munkateljesítmény csökkenésével és a hétköznapi feladatok megoldásának a nehézségével. A szellemi fáradékonyságot a következőképpen írják le: a gondolatmenet vagy emlékek felidézésének kellemetlen megszakadásai, a gondolattársítás vagy felidézési, koncentrálási nehézség, és általában terméketlen gondolkodás jellemzi. A másik típusban a hangsúly a testi, fizikai gyengeségen, kis megterhelést követően is teljes kimerülésen, ehhez társuló izomfájdalmakon, izomlázon, és ellazulási képtelenségen van. Mindkét típusban egyén változatos kellemetlen érzések vannak még, mint szédülés, tenziós fejfájás, általános bizonytalanság érzés. Gyakori az aggódás a csökkenő szellemi és fizikai képességek miatt. Megfigyelhető irritábilitás, anhedonia, enyhe depresszió és szorongás. Az elalvás és az átalvás zavart, de kifejezett lehet a hiperszomnia. "Fáradtság" szindróma Ha szükséges, kiegészítő kódokat használjon a megelőző testi betegség leírásához. Kivéve: asthenia k.m.n. (R53) burn-out (Z73.0) rossz közérzet és fáradtság (R53) posztvírusos fáradtság szindróma (G93.3) psychasthenia (F48.8) F48.1 Deperszonalizációs-derealizációs szindróma Ritka szindróma (zavar), melyben a páciens spontán panaszkodik arról, hogy szellemi teljesítménye, teste, körülményei minőségileg megváltoztak, valótlanok, távoliak, gépiesek lettek. A változatos képből kiemelkednek a páciensek azon panaszai melyekben érzelmeik elvesztéséről panaszkodnak, elidegenedtek, eltávolodtak gondolataiktól, testüktől, vagy a valós világtól. A változás dramatikus volta ellenére a páciens tisztában van a változás valószerütlenségével. A szenzórium normális és képesek érzelmeket kifejezni. A deperszonalizációs-derealizációs tünetek a schizophrenia, depresszió, phobia, obszesszív-compulziv zavar részei is lehetnek, ebben az esetben a fő diagnózist kell megjelőlni. F48.8 Egyéb meghatározott neurótikus zavar Briquet szindróma Dhat szindróma Foglalkozási neurózis, az írási görcsöt is magába foglalja Pszichaszténia (Psychastenia) Pszichaszteniás neurózis Pszichogén ájulás (syncope) F48.9 Nem meghatározott neurotikus zavar Neurosis k.m.n. VISELKEDÉSZAVAR SZINDRÓMÁK FIZIOLÓGIAI ZAVAROKKAL ÉS FIZIKAI TÉNYEZŐKKEL TÁRSULVA (F50-F59) F50 Evési zavarok (táplálkozási zavarok) Kivéve: anorexia k.m.n. (R63.0) Táplálási: nehézség és mismanagement (R63.3) zavar csecsemőknél és gyerekeknél (F98.2) polyphagia (R63.2) F50.0 Anorexia nervosa Akaratlagos súlyvesztéssel jellemezhető, amit a páciens kezdett el és tart fent. A leggyakoribb serdülő lányok és fiatal nők között, de előfordul serdülő fiúknál és fiatalembereknél is, mint ahogy pubertáshoz közelítő gyerekeknél és menopauzába hajló nőknél. Meghatározott pszichopatológiához köthető, amire jellemző a rettegés a kövérségtől, nem megfelelő testarányoktól, mint túlértékelt gondolat jelenik meg, és önmaguknak egy igen alacsony testsúlyhatárt szabnak meg. Különböző súlyosságú alultápláltság figyelhető meg, aminek következtében endokrin és metabolikus változások, és a test funkcióinak a zavara alakul ki. A tünetek közé tartozik a nagyon szigorú diéta és az intenzív testgyakorlatok, ön-hánytatás, és hashajtás, étvágycsökkentők valamint vízhajtók használata. Kivéve: étvágytalanság (R63.0) pszichogén (F50.8) F50.1 Atípusos anorexia nervosa Ebben az esetben a klinikai kép megfelel az anorexia nervosanak, de nem minden kritérium teljesül. Például egyik kulcstünet, mint az amenorrhea vagy a rettegés a kövérségtől hiányzik, de jelentős fogyás észlelhető aktív súlycsökkentő viselkedés mellett. Nem lehet felállítani ezt a diagnózist súlycsökkenést okozó szervi megbetegedés mellett. F50.2 Bulimia nervosa 16

17 Jellemzője a falási rohamok és szüntelen foglalatosság a testsúly kontrollálásával, ami jellemző sémát alakít ki, falási rohamok és ezt követő hánytatás és hashajtózás. Az anorexia nervosával számos közös tünete van, mint a test súlyával és alakjával való túlságos törödés. A hányások következtében nagy valószínűséggel alakul ki ionháztartási zavar és fizikai komplikációk. Gyakran, de nem mindig, néhány hónapig vagy évig anorexia nervosa epizódjai előzik meg. Bulimia k.m.n. Hyperorexia nervosa F50.3 Atípusos bulimia nervosa A bulimia nervosa egyes kritériumainak maradéktalanul teljesülnek, de a teljes klinikai kép nem elegendő a diagnozishoz. Páldául számtalan evési roham észlelhető hashajtók túlhasználásával, de jelentős testsúlyváltozás nem észlelhető, vagy a tipikus túlzott törődés a testsúllyal és a test alakjával hiányzik. F50.4 Túl-evés, ami más pszichés zavarhoz társul A stresszt okozó események (gyász, baleset, gyermekszületés stb) hatására létrejött túlevés. Pszichogén túlevés Kivéve: elhízás (E66.-) F50.5 Hányás, ami más pszichés zavarhoz társul Ismételt hányások disszociatív zavarban (F44.-) és hypochondriasisban (F45.2) valamint azok, melyeket nem önmagukban máshol osztályozott tényezők okoztak. Ezt az altételt lehet használni terhességben előforduló hányások esetén is 021.-, ha emocionális tényezők meghatározóak az ismételt hányinger és hányás létrejöttében. Pszichogén hányás Kivéve: hányinger (R11) hányás k.m.n. (R11) F50.8 Egyéb evészavar (táplálkozási zavar) Felnőttkori pica Pszichogén étvágytalanság Kivéve: gyermek- és csecsemőkori pica (fonák étvágy) (F98.3) F50.9 Nem meghatározott evészavarok (táplálkozási zavarok) F51 Nem organikus alvási rendellenességek Sok esetben az alvászavar csak tünete más szervi vagy lelki zavarnak. Függetlenül attól, hogy az alvászavar önálló probléma, vagy egy máshol osztályozott megbetegedés egyik tünete, mindenképpen (és nem csak ebben a tételben) lefolyásának, klinikai tüneteinek megfelelően kell értékelni, valamint a konzultáció (orvosi vizsgálat) terápiás megfontolásának és céljának a figyelembevételével. Általánosságban, ha az alvászavar a legfőbb panasz és mint önálló állapot észlelhető, az itt felsorolt kódokat kell használni, a releváns pszichopatológiát és patofiziológiát leíró diagnózisokkal együtt. Ebben a főcsoportban azokat az alvászavarokat foglaltuk össze, melyek kialakulásában elsődlegesek az emocionális tényezők, és nem máshol besorolt szervi megbetegedés váltotta ki. Kivéve: organikus alvászavar (G47.-) F51.0 Nem organikus insomnia Nem kielégítő mennyiségű és/vagy minőségű alvás, ami jelentős ideig fentáll, magába foglalja az elalvási, átalvási nehézséget, vagy nagyon korai felébredést. Insomnia számtalan mentális zavar közös tünete, és csak akkor kell ide besorolni, ha az alapvető zavar (szindróma) mellett, a klinikai képet az alvászavar uralja. Kivéve: organikus insomnia k.m.n. (G47.0) F51.1 Nem organikus hypersomnia A hiperszomnia definiciójához hozzátartozik a rendkivüli nappali álmosság és alvásrohamok (melyek nem magyarázhatók elégtelen mennyiségű alvással) vagy ébredéskor hosszú átmenettel a teljes éberség eléréséig. Organikus okok hiányában ez az állapot általában mentális zavarokhoz társul. Kivéve: organikus hypersomnia (G47.1) narcolepsia (G47.4) F51.2 Az alvás-ébrenlét ciklusának nem organikus zavarai A szinkron hiánya az egyén alvás-ébrenlét ritmusa illetve a környezet által kivánatosnak vélt alvás-ébrenlét ritmus között, ennek eredményeként insomnia vagy hipersomnia alakul ki. Pszichogén megfordulása a: cirkadian } nyctohemeralis } ritmusnak alvási } Kivéve: organikus alvás-ébrenlét ciklus zavar (G47.2) F51.3 Somnabulismus ["alvajárás"] Módosult tudatállapot, melyben az ébrenlét és az alvás kombinálodott. Alvajáráskor a személy felkel az ágyból, általában az éjszakai alvás első egyharmadában, és fel-alá járkál, alacsony ébrenléti szintet, válaszkészséget és motoros ügyességet mutatva. Felébradés után nem tud visszaemlékezni a történtekre. F51.4 Pavor nocturnus [Sleep terrors] Éjszakai epizódok, melyek igen kifejezett pánikkal, megfélemlítettség érzésével járnak, amihez intenzív vocalizálás, mozgás, és jelentős vegetatív izgalom társul. Az éjszakai alvás első egyharmadában a személy rendszerint páni ordítás (kiabálás) közben felül, vagy felkel. Nagyon gyakran egészen az ajtóig szalad, mintha szökni akarna, de csak ritkán hagyja el a szobát. Az eseményt rendszerint nem vagy csak nagyon korlátozottan tudja felidézni (rendszerint csak egy két különálló emlékkép). F51.5 Incubus (dream anxiety) ("lidércnyomás") Az álmodás szorongással félelemmel telítődik. Nagyon részletesen emlékeznek az álmaikra. Az álmok nagyon élénkek, mozgalmasak, és rendszeresen az egyén túlélése, biztonsága vagy önbizaloma kerül veszélybe. Nagyon gyakran ugyanaz vagy hasonló rémes álmok ismétlődnek. A tipikus epizód esetén megfelelő fokú vegetatív izgalom lép fel, de jelentős hangadás, vagy testmozgás nem észlelhető. Ébredéskor a személy gyorsan teljesen éberré tájékozottá válik. Dream anxiety disorder (szorongásos álmok) F51.8 Egyéb nem organikus alvászavar F51.9 Nem meghatározott nem organikus alvászavar Emocionális alvászavar k.m.n. F52 Szexuális diszfunkció, melyet nem szervi rendellenesség vagy betegség okozott 17

18 A szexuális funkciózavarok alatt olyan változatos módokat érintünk, melyek képtelenné teszik az egyént, hogy úgy vegyen részt szexuális kapcsolatban, ahogy ő szeretné. A szexuális válasz pszichoszomatikus folyamat, és mind a pszichológiai, mind a szomatikus folyamatok szerepet játszanak a funkciózavar létrejöttében. Kivéve: Dhat szindróma (F48.8) F52.0 A zsexuális vágy hiánya vagy elvesztése A szexuális vágy elvesztése az elsődleges probléma, ami nem másodlagosan alakul ki más szexuális nehézség következtében, mint merevedési zavar, vagy dyspareunia után. Frigiditás Csökkent szexuális vágy (zavara) F52.1 Szexuális averzió és a szexuális kapcsolat örömtelensége Vagy a szexuális érintkezés lehetősége okoz olyan mértékü félelmet vagy szorongást, hogy a szexuális kapcsolatot elkerüli (szexuális averzió), vagy a szexuális kapcsolat és válasz normálisan létrejön, orgazmus is kialakul, de hiányzik a hozzá kapcsolódó, megfelelő élvezet (a szexuális öröm hiánya) Szexuális anhedonia F52.2 A nemi szervek válaszképességének a csökkenése A férfiak esetében a probléma középpontjában a merevedési zavar áll, azaz nem jön létre vagy nem marad fent a kielégítő közösüléshez szükséges erekció. A nők esetében a középpontban a vaginális nedvesedés teljes vagy részleges hiánya áll. A férfi erekciós zavara Női szexuális zavar Pszichogén impotencia Kivéve: organikus eredetű impotencia (N48.4) F52.3 Orgazmuszavarok Az orgazmus vagy egyáltalán nem jön létre vagy nagyon későn. Gátolt orgazmus (női/férfi) Pszichogén anorgasmia F52.4 Ejaculatio praecox (korai ejakuláció) Az ejakuláció kontrollálási képtelensége, amelyik megakadályozza, hogy mindkét partner számára élvezhető legyen a szexuális együttlét. F52.5 Nem organikus vaginizmus A vaginát körülvevő kismedencei izmok görcse, amelyek megakadályozzák a vagina megnyílását. A pénisz behatolása lehetetlen vagy fájdalmas. Pszichogén vaginizmus Kivéve: organikus vaginizmus (N94.2) F52.6 Nem organikus dyspareunia (genitális fájdalmak) Dyspareunia (fájdalom közösülés során) mind férfiaknál, mind nőknél előfordul. Gyakran lokális patológia áll a hátterében és így a patológiai folyamatnak megfelelő katagóriát kell feltüntetni. Ez a csoport csak akkor használható, ha nincs semmilyen primér nem organikus szexuális diszfunkció (mint például: vaginizmus, vagy vaginális szárazság) Pszichogén dyspareunia Kivéve: organikus dyspareunia (94.1) F52.7 Túlzott (excessziv) szexuális vágy Nimfománia Szatiriázis F52.8 Egyéb szexuális diszfunkció (nem organikus elváltozás okozta) F52.9 Nem meghatározott szexuális diszfunkció, melyet nem organikus elváltozás, vagy betegség okozott F53 Mentális és viselkedészavarok a gyermekágyhoz társulva, m.n.o. Ez a csoport csak mentális zavarokat tartalmaz, melyek puerperium idején alakultak ki (a szülést követő 6 héten belül) és amelyek nem illeszthetők bele ennek a főcsoportnak más csoportjaiba, vagy mert nincs elegendő adat, vagy mert egyéb klinikai tünetek máshol való osztályozásukat beilleszthetetlenné teszik. F53.0 Enyhe mentális és viselkedészavar, ami a puerperiumhoz társul, és máshol nem került besorolásra Depressio: postnatalis k.m.n. postpartum k.m.n. F53.1 Súlyos mentális és viselkedészavar, ami a puerperiumhoz társul, és máshol nem került besorolásra Puerperalis pszichózis k.m.n. F53.8 Egyéb, máshol nem osztályozott puerperiummal társuló mentális és magatartászavar F53.9 Nem meghatározott puerperiummal társuló mentális zavar F54 Pszichológiai tényezők és viselkedésformák, melyek máshova osztályozott rendelleneségeben vagy betegségekhez társulnak Ezt a csoportot használjuk azoknak a pszichológiai vagy magatartás tényezőknek a feltüntetésére, melyeknek, úgy gondoljuk, jelentős hatásuk volt más főcsoportokban felsorolt szervi megbetegedések kialakulásában. A mentális zavar általában enyhe és elhúzódó (mint az aggódás, érzelmi konfliktusok, szorongás), és önmagában nem jogosít fel egyetlen csoport használatára sem ebben a főcsoportban (F főcsoport) Pszichológiai tényezők, melyek fizikai állapotokat befolyásolnak Példák ennek a csoportnak a használatához: asthma F54 és J45.- dermatitis F54 és L23-L25 ulcus ventriculi F54 és K25 colitis mucosa F54 és K58 colitis ulcerosa F54 és K51.- urticaria F54 és K50.- Kiegészítő kódokat használj, ha szükséges, a társuló szervi szindróma leírására. Kivéve: tenziós fejfájás (G44.2) F55 Dependenciát nem okozó anyagok abúzusa A gyógyszerek és népi gyógymódok széles választéka sorolható ide, de különösen fontos csoportok a következők: (a) pszichotrop szerek, melyek nem okoznak dependenciát, mint pl. az antidepresszivumok, (b) hashajtók (c) 18

19 F59 fájdalomcsillapítók, melyek orvosi recept nélkül kaphatók, mint pl. az Aspirin vagy paracetamol (Rubophen). Ezen anyagok állandó használata fölösleges találkozásokat tesz szükségessé az orvosokkal vagy egészségügyi személyzettel, és gyakran ártalmas szervi hatásokkal társul. Lebeszélési vagy megtiltási kisérlet jelentős ellenállásba ütközik, annak ellenére is, hogy felvilágosítást kapnak a szervi ártalmakról (vagy annak kifejlődéséről), mint a veseelégtelenségről vagy elektrolitzavarokról. Noha nagyon gyakran teljesen egyértelmű, hogy a páciens erősen motivált a szerek szedésében, dependencia vagy megvonási tünetek nem alakulnak ki, mint az F10-F19 pontok alatt felsorolt pszichoaktív szerek esetében. Abuzus: antacidokkal (savkötökkel) vitaminokkal steroidokkal és hormonkészitményekkel gyógynövénykészítményekkel hashajtókkal Kivéve: pszichoaktív szer abúzusa (F10-F19) Nem meghatározott magatartási szindrómák, amelyek fiziológiai zavarokkal és fizikai faktorokkal társulnak Pszichogén fiziológiai (élettani) diszfunkciók, k.m.n. A FELNŐTT SZEMÉLYISÉG ÉS VISELKEDÉS ZAVARAI (F60-F69) Ez a blokk olyan különböző állapotokat és viselkedési mintákat foglal magában, melyeknek klinikai jelentőségük van, amelyek állandóak, és melyekben az egyén rá jellemző életstilusa, valamint önmagához és másokhoz való viszonyulási módja nyilvánul meg. Néhány ilyen jellemvonás, vagy viselkedési séma egészen korán kialakul az egyén fejlődése során, részben szociális élmények részben alkati tényezők hatására, míg másokra az élet későbbi szakaszában tesz szert a személy. Jellegzetes személyiségzavarok (F60.-.), a kevert és egyéb személyiségzavarok (F61.-) és tartós személyiségváltozások (F62.-) mélyen gyökereznek és tartósak, rugalmatlan válaszkészségben nyilvánul meg személyes és szociális helyzetek egészen széles körében. Ezek extrém vagy szélsőséges variációit képviselik azoknak a módoknak, ahogy abbam a kultúrában a személyek látják a dolgokat, gondolkodnak, éreznek és viszonyulnak másokhoz. A viselkedésnek ezen sémái stabilak, és áthatják a viselkedés és a pszichés funkciók különböző területeit. A személyiségzavarok gyakran, de nem mindig, változó fokban társulnak szubjektív distresszelés közösségi feladatmegoldási nehézséggel. F60 Specifikus személyiségi rendellenességek A személyiségnek és a viselkedés tendenciáinak súlyos zavarai, melyek nem közvetlenül betegség, károsodás vagy agysérülés, valamint pszichiátriai megbetegedés következménye, általában a személyiség számtalan részét érinti, majdnem mindig jelentős személyes distresszel és szociális zavarral járnak. Általában gyerekkorban vagy serdülőkorban jelennek meg és folytatódnak az egész felnőttkoron keresztül. F60.0 Paranoid személyiségzavar Erre a személyiségzavarra jellemző a kifejezett érzékenység a kudarcokra, az ért sérelmek megbocsátási képtelensége, gyanakvás, az események, élmények tendenciózus eltorzítása, azaz mások semleges vagy baráti cselekedeteit ellenségesnek vagy megvetőnek fordítja át. Alap nélküli állandó gyanakvás, különösen a szexuális partnerre vagy házastársra. Harcos és makacs meggyöződöttség a saját igazáról. Általában önteltség és énközpontúság. Személyiség(zavar): expanzív paranoid fanatikus perlekedő (querulans) paranoid szenzitív paranoid Kivéve: paranoia (F22.0) paranoia querulativa (F22.8) paranoid: pszichózis (F22.0) schizophrenia (F20.0) állapot (F22.0) F60.1 Schizoid személyiségzavar A szociális, érzelmi és más érintkezésektől való visszahúzódás jellemzi, valamint a fantáziálás, a magányos cselekedetek és az introspekció előnybe részesítése. Az érzéseket csak korlátozott mértékben fejezi ki, és ugyanigy az örömöt is csak limitáltan éli át. Kivéve: Asperger szindróma (F84.5) paranoid (deluzív) zavar (F22.0) gyerekkori schizoid zavar (F84.5) schizophrenia (F20.-) schizotypiás zavar (F21) F60.2 Disszociális személyiségzavar A személyiségzavart jellemzi a társadalmi kötelezettségeknek a figyelmen kivül hagyása, a hüvös közömbösség mások érzéseivel szemben. A frusztráció toleranciája alacsony, az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul, így az erőszak is. Mások hibáztatásának a tendenciája észlelhető, vagy hihető racionalizációi annak a viselkedésnek, ami miatt konfliktusba kerültek a közösséggel (társadalommal). Személyiségzavar: amoralis antiszociális aszociális pszichopátiás szociopátiás Kivéve: magatartászavarok (F91.-) emocionálisan labilis személyiségzavar (F60.3) F60.3 Érzelmileg labilis személyiségzavar Jellemzik az impulzív cselekedetek, a következmények figyelmen kivül hagyásával. A hangulat kiszámíthatatlan és szeszélyes, az érzelmek kitörésének hajlama észlelhető, és a kirobbanó viselkedés kontrolljának képtelensége. 19

20 Házsártos viselkedési tendencia, másokkal konfliktusok, különösen akkor, ha az impulzív cselekedeteket birálják vagy megakadályozzák. Két típust lehet elkülöníteni: impulziv típust, melyet az érzelmi instabilitás és az impulzuskontroll hiánya jellemez, és a borderline típust, amit jellemez még az előzőeken kivül az énkép, a célok, belső preferenciák zavara, krónikus üresség érzés, intenzív és labilis személyközi kapcsolatok, öndestruktív viselkedésre való hajlam, így öngyilkossági jelzések és kisérletek. Személyiség(zavar): agresszív borderline explozív Kivéve: disszociális személyiségzavar (F60.2) F60.4 Hisztrionikus személyiségzavar Jellemzői a felszínes és labilis érzelmi élet, dramatikus viselkedés, teátralítás, az érzelmek eltúlzott, sarkított kifejezése, szuggesztibilítás, egocentrizmus, mohóság, mások figyelmen kivül hagyása, sértődékenység, az elismerés, az izgalmak, a figyelem állandó keresése. Személyiségzavar: hisztériás pszichoinfantilis F60.5 Anankasztikus (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar Jellemzi a kételkedés, tökéletességre való törekvés, extrém lelkiismeretesség, ellenőrzés, és a részletekben való elmerülés, makacsság, óvatosság, rigiditás. Kitartó és kellemetlen gondolatok lehetnek, melyek nem érik el az obszesszív-kompulzív zavar súlyosságát. Személyiségzavar: kényszeres (kompulzív) obszesszionális obszesszív-kompulzív Kivéve: obszesszív-kompulzív szindróma (zavar) (F42.-) F60.6 Szorongó (elkerülő, averzív) személyiségzavar Jellemzi a feszültség, bizalmatlanság, bizonytalanság, csökkentértékűség. Állandó sóvárgás a szeretet, elfogadás után, túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben, korlátozott személyes kapcsolatok. Hétköznapi helyzetek potenciális veszélyeinek, rizikóinak ismételt eltúlzásával hajlamos elkerülni meghatározott tevékenységeket. F60.7 Dependens személyiségzavar Jellemzi az átható passzív függőség más személyektől kisebb vagy nagyobb élethelyzeti döntés meghozatalában, félelem mások támogatásának az elvesztésétől, reménytelenség és inkompetencia érzése, idősek és mások kivánságainak passzív elfogadása, az élet mindennapi elvárásaival szemben gyenge válasz, hajlam a felelősség másokra való áthárítására. Személyiség (zavar): aszténiás inadekvát passzív önsorsrontó (self-defeating) F60.8 Egyéb specifikus (meghatározott) személyiségzavar Személyiség(zavar): excentrikus "haltlose" tipus éretlen narcisszisztikus passzív-agresszív pszichoneurotikus F60.9 Nem meghatározott személyiségzavar Karakterneurózis k.m.n. Patológiás személyiség k.m.n. F61 Kevert és egyéb személyiségzavarok Olyan, problémás személyiségzavarok tartoznak ide, amelyek nem mutatják a tüneteknek meghatározott, jellegzetes sémáit, mint amelyek az F60.- csoportok alatt lettek leírva. Így gyakran nehezebben diagnosztizálhatóak, mint az F60.- csoportok. Például: kevert személyiségzavar (F60.0) amelyik a fent felsorolt személyiségzavarok több típusának a tüneteit mutatja, de egyik sem annyira meghatározó, hogy lehetővé tenné a specifikusabb diagnózist. az F60 és F62 pontokba nem besorolható, zavaró (troublesome) személyiségváltozások, melyek másodlagosan alakultak ki a fentálló affektív vagy szorongásos zavarok következtében. F62 Kivéve: kihangsúlyozodó személyiségvonások (Z73.1) Tartós személyiség-változások, amelyek nem tulajdonithatók agyi károsodásnak vagy betegséknek Igen tartós stressz, katasztrófa, vagy pszichiátriai megbetegedést követően alakul ki a személyiség illetve a viselkedés zavara olyan egyéneknek, akiknek korábban nem volt személyiségzavara. Ez a diagnozis csak akkor adható, ha bizonyított a személy önmagáról és a környezetéről alkotott felfogásának, gondolkodásának, és viszonyának a tartós és jelentős változása. A személyiségváltozásának jelentősnek kell lennie és rugalmatlan valamint maladaptív viselkedéssel kell párosulnia, ami nem volt észlelhető a patológiás élmények átélése előtt. A változás nem manifesztációja és nem maradványtünete egy másik mentális zavarnak. Kivéve: agyi megbetegedés, sérülés vagy diszfunkció következményeképpen kialakuló személyiség- és magatartászavar (F07.-) F62.0 A személyiség tartós változása katasztrófa átélése után Katasztrófális stressz hatására legalább két éve meglévő tartós személyiségváltozás. A stressznek olyan erősnek kell lennie, hogy a személyiségre gyakorolt átható hatásának megmagyarázásához nem kell egyéni sérülékenységet figyelembe venni. A zavart jellemzi az ellenséges vagy bizalmatlan attitüd a világgal szemben, szociális visszahúzodottság, üresség vagy reménytelenség, illetve elidegenedés érzése, a "borotvaélen táncolás" krónikus érzése, mintha állandóan fenyegetnék. Poszttraumatikus stressz zavar (F43.1) megelőzheti ezt a tipusú személyiségváltozást. Személyiségváltozás: 20