6. óra: Egyenlőtlen tér a területi fejlettség mérése hazánkban Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév
A területi fejlettség kérdése Az elmaradottság többdimenziós jelenség, egyetlen mutatószámmal csak erős korlátok között fejezhető ki; Dinamikus rendszerről van szó, mely idővel nem csak területileg strukturálódik át, hanem minőségében is átalakul; Az elmaradottságot kifejező mutatószámok is átalakul(hat)nak: egy része elveszti egyenlőtlenségeket hordozó tartalmát; egy része stabilan fejezi ki a fejlettség-elmaradottság kettősségét; egy részük pedig újonnan jelenik meg (JAKOBI Á. 2004).
A területi fejlettség kérdése A fejlettséget kifejező mutatók földrajzi sajátosságokat is visszatükröznek direkt, vagy közvetett módon pl. felszíni és felszín alatti vízkészletek aránya Irán esetében (ZIARI, K. 2007), illetve a településhálózati jellemzőkön keresztül; Fontos felhívni a figyelmet a társadalmi értékrend kérdésére is. Ebből a szempontból a hazai viszonyokat az anyagi jellegű indikátorok némi dominanciája hatja át (NAGY, G. - KOÓS, B. 2014); A fejlesztési politikai szempontok az elmaradott térségek és települések hivatalos lehatárolása kapcsán mindenképpen fontos szerepet játszanak különösen akkor, ha a lehatárolásra valamilyen támogatási mechanizmus épül.
A területi fejlettség kérdése Forrás: VÁTI 2008, 15 p.; NAGY A. 2012, 9. táblázat, 57. oldal aktualizálva, a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján A komplex térségi elmaradottság mérésénél vizsgált tényezők, az alkalmazás gyakorisága szerint, 1993-2014 Típus Folyamatosan vizsgált tényezők Időnként mellőzött tényezők Újonnan bekerülő tényezők Idővel elhagyott tényezők vándorlás korszerkezet urbanitás, településszerkezet munkanélküliség iskolázottság foglalkoztatási szerkezet vállalkozássűrűség turizmus (forgalom) gázellátottság halálozás születéskor várh. élettart. szociális támogatások helyi adók hulladékgyűjtés mezőgazdasági adottságok Mutató jövedelmi viszonyok gépkocsi ellátottság lakásépítés üteme telefonellátottság csatornázottság kutatás-fejlesztés kereskedelem ivóvíz-ellátottság elérhetőség kábeltelevízió ellátottság internet-ellátottság ingatlanárak lakásminőség
A fejlettség mérésével kapcsolatos elvárások a felhasznált indikátorok fejezzék ki a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket és lehetőség szerint korlátozott legyen a számuk; minél kevesebb népszámlálási adatot tartalmazzon a mutatókészlet; az indikátorokkal szemben az is elvárás, hogy statisztikai módszertani szempontból megfelelőek legyenek, és előállításuk ne igényeljen nagymértékű erőfeszítéseket és költségeket; jelenjenek meg benne a területfejlesztés célkitűzései, egyes indikátorok reflektáljanak a tervezett szakpolitikai intézkedésekre; a térségek és a települések lehatárolásának eljárása és mutatói lehetőleg azonosak legyenek de erre ellenérv is megfogalmazódott; a kedvezményezettség megállapítása során nem az évenkénti ismételt számítás, hanem a több évre szóló kiszámítható lehatárolás a fontos, emiatt statikus és dinamikus mutatók együttes alkalmazása indokolt bár módszertanilag dilemmák vetődhetnek fel (VÁTI 2008).
A fejlettség mérésével kapcsolatos elvárások fejlettséget-elmaradottságot gyakran szokták egyetlen mutatóval is kifejezni: makroszinten a GDP/fő, míg lokális szinteken a jövedelem a legtöbbször alkalmazott mutató (emellett munkanélküliségi ráta, iskolázottság stb.); a számos mutatót egyszerre figyelembe vevő többváltozós módszerek során alkalmazott mutatók száma széles skálán mozog, akár 600 változóra alapuló vizsgálattal is lehet találkozni; utóbbiak esetén komplex mutatót szükséges előállítani, melynek vannak egyszerűbb és meglehetősen bonyolult matematikai-statisztikai, sőt térinformatikai lehetőségei; rendelkezésre állnak olyan komplex mutatók, melyek általánosan elfogadottak és kiforrott módszertannal rendelkeznek, egy részüket a közelmúltban adaptálták a hazai viszonyokra.
A települési (területi) gazdasági erő egy lakosra jutó értéke a kistérségekben, 2011-ben, 1000 Ft Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
A települési (területi) gazdasági erő egy lakosra jutó értéke a kistérségekben, 2011-ben, 1000 Ft A megyei GDP dezaggregálásával jön létre az adóköteles jövedelemből, a helyi adók volumenéből és a regisztrált vállalkozások számából számítva (LŐCSEI H. - NEMES NAGY J. 2003). Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
A térségi versenyképesség tényezőinek országos átlaghoz viszonyított átlagértéke a kistérségekben, 2011-ben Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
A térségi versenyképesség tényezőinek országos átlaghoz viszonyított átlagértéke a kistérségekben, 2011-ben Versenyképesség triadikus felbontása: GDP = népesség GDP foglalkoztatottak * foglalkoztatottak aktív_ korúak * aktív_ korúak népesség jövedelem: adóköteles jövedelem (NAV-APEH) a GDP helyett; népesség: állandó népesség (KSH népszámlálás); aktív korúak: 18-59 éves korcsoport (KSH népszámlálás); foglalkoztatottak (KSH népszámlálás). (NEMES NAGY J. 2004). Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
A korrigált humán fejlettségi index a kistérségekben 2011-ben Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján hosszú és egészséges élet + életszínvonal + iskolázottság (FARKAS M. B. 2012)
A térségi deprivációs index a kistérségekben 2011-ben Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
A térségi deprivációs index a kistérségekben 2011-ben munkanélküliek aránya; foglalkoztatott nélküli háztartások aránya; komfort nélküli lakások aránya; átlag adózott jövedelem havonta egy állandó lakosra; SZJA adófizetők a 15-64 éves korosztály arányában; legalább középfokú iskolai végzettségűek a 25-x népesség arányában; 100 fő 60 év feletti jutó 15 év alatti (KOVÁCS K. 2010; KOÓS B. 2014). Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
Az objektív jól-léti index a kistérségekben 2011-ben 10 mutatócsoportban 30 indikátor szerepel, a Stieglitz-Sen- Fitoussi jelentés alapján (NAGY, G. - KOÓS, B. 2014) Forrás: saját szerkesztés NAGY, G. - KOÓS, B. 2014 adatai alapján
TGE_2011 TGE_2007_11 TCOMP_2011 KHDI_2011 TDI_2011 JOLLET_2011 INCOME_2011 KSH_2007 A vizsgált komplex mutatók korrelációs mátrixa a Spearman-féle rangkorrelációval számolva TGE_2011 1,000 0,989 0,838 0,843 0,845 0,827 0,818 0,839 TGE_2007_11 0,989 1,000 0,860 0,878 0,865 0,855 0,838 0,867 TCOMP_2011 0,838 0,860 1,000 0,949 0,964 0,907 0,990 0,922 KHDI_2011 0,843 0,878 0,949 1,000 0,936 0,950 0,944 0,922 TDI_2011 0,845 0,865 0,964 0,936 1,000 0,928 0,951 0,946 JOLLET_2011 0,827 0,855 0,907 0,950 0,928 1,000 0,894 0,932 INCOME_2011 0,818 0,838 0,990 0,944 0,951 0,894 1,000 0,902 KSH_2007 0,839 0,867 0,922 0,922 0,946 0,932 0,902 1,000 Forrás: saját szerkesztés NAGY, G. - KOÓS, B. 2014, a NAV és a KSH adatai alapján
A fejlettségi vizsgálatok során megjelenő dilemmák Területi dimenzió kérdésköre milyen területi szinten készüljön?; Az idő dimenzió kérdésköre pl. statikus-dinamikus mutatók?; A fejlettséget kifejező, a számításba kerülő indikátorok körének kiválasztása; Több indikátor esetén alkalmazandó dimenziótlanító eljárás kiválasztásának kérdése; A küszöbértékek kijelölésének dilemmája.
A területi fejlettségi index kialakítása 136 társadalmi-gazdasági-infrastrukturális mutató alapján: Forrás: saját szerkesztés
A területi fejlettségi index kialakítása 2011-12-es települési részletezettségű adatok alapján a következő indikátorok kerültek kiválasztásra: 1. az idős népesség eltartottsági rátája (az idős népesség (65 x éves) a 15 64 éves népesség százalékában), %; 2. a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya, a 0 24 éves népességből, %; 3. a száz 60 éves és idősebb lakosra jutó légzőrendszer betegségeiben szenvedő betegek száma, fő; 4. a száz lakásra jutó lakos, fő; 5. a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra jutó értéke, Ft/fő; 6. a megelőző 10 év során épített lakások aránya a lakásállományon belül, %; 7. az átlagos lakásár, millió forint/ingatlan.
A területi fejlettségi index kialakítása A következő dimenziótlanító eljárások tesztelésére került sor: 1. rangsorolás; 2. pontozáson alapuló módszer; 3. maximumra vetítésen alapuló módszer; 4. normalizálás; 5. standardizálás; 6. faktoranalízis; 7. diszkriminancia-analízis; 8. klaszteranalízis.
A lehatárolás eredménye Magyarország térszerkezete a területi fejlettségi index alapján normalizálással, 2013 Területi fejlettségi index Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
I. Társadalmi és demográfiai helyzet mutatói: Urbanitás/ruralitás indexe (a járás népességének mekkora aránya él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), % Halálozási ráta (az ezer lakosra jutó halálozások száma) (az utolsó öt év átlaga), Vándorlási különbözet ezer lakosra (az utolsó öt év átlaga), fő Tízezer 0-2 éves állandó lakosra jutó bölcsődei és családi napközis férőhelyek száma, db Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya a 0-24 éves állandó népességből, % Aktív korúak ellátásában (rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) részesítettek ezer állandó lakosra jutó száma, fő II. Lakás és életkörülmények mutatói: Használt lakások átlagos ára, Ft Az utolsó öt év során épített lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % Komfort nélküli (lakott) lakások aránya a lakott lakásokból, % Az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem, ezer Ft A természetes személyek által üzemeltetett személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma, db Születéskor várható átlagos élettartam - férfiak, év Születéskor várható átlagos élettartam - nők, év III. Helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók: A 18 éves és idősebbek között a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, % Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből (éves átlag), % Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből, % A legfeljebb általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya, % A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, db Kiskereskedelmi üzletek ezer lakosra jutó száma, db Az önkormányzatok helyi adóbevételének aránya a tárgyévi bevételekből, % IV. Infrastruktúra és környezeti mutatók: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózathoz kapcsolódott lakások aránya, % A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % Szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma, db Kiépített utak aránya az összes önkormányzati fenntartású közútból, % A megyeszékhely elérésének mutatója, perc A gyorsforgalmi csomópontok elérési mutatója, perc (forrás: a 290/2014-es (XI.26.) és a 105/2015-ös (IV.23.) kormányrendelet alapján)
A területfejlesztés kedvezményezett térségei 2014-ben Forrás: saját szerkesztés a 290/2014-es (XI.26.) kormányrendelet alapján
A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint jelentős munkanélküliséggel sújtott települések 2015-ben Forrás: saját szerkesztés a 105/2015. (IV. 23) kormányrendelet alapján
Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: FALUVÉGI A. 2004: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika, 7 (44) (5) pp. 434-458. FARKAS M. B. 2012: A korrigált humán fejlettségi mutató kistérségek közötti differenciáltsága Magyarországon. Területi Statisztika, 15 (3) pp. 230-249. JAKOBI Á. 2004: Az információs társadalom területi egyenlőtlenségeinek tartama és értelmezési lehetőségei. In: II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. CD kiadvány 15 p. KOÓS B. 2015: A szegénység és depriváció a magyar településállományban az ezredfordulót követően avagy kísérlet a települési deprivációs index létrehozására. Tér és Társadalom, 29 (1) pp. 53-68. KOVÁCS K. 2010: Területi-társadalmi egyenlőtlenségek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. In: Párbeszéd és együttműködés. Területfejlesztési Szabadegyetem 2006 2010. (szerk. Fábián A.), Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp. 15-32. LÓKI J. - DEMETER G. 2009: Geomatematika. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 257 p. LŐCSEI H. - NEMES NAGY J. 2003: A Balatoni régió gazdasági súlya és belső térszerkezete. In: Kistérségi mozaik (szerk. Nemes Nagy J.), Regionális Tudományi tanulmányok 8. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. pp. 134-149. NAGY A. 2012: A fejlettség, elmaradottság mérése a magyar területfejlesztési politikában. Doktori értekezés, ELTE TTK, Budapest. 150 p. NAGY, G. - KOÓS, B. 2014: First results in modelling objective well-being in Hungary at lower territorial level. Regional Statistics, 4 (2) pp. 71-86.
Köszönöm a figyelmet! NEMES NAGY J. 2004: Új kistérségek, új városok. Új versenyzők? In: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok 9. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. pp. 5-42. NEMES NAGY J. (SZERK.) 2005: Regionális elemzései módszerek. Regionális Tudományi tanulmányok 11., ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. 284 p. PÉNZES J. 2015: A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. Területi Statisztika, 55., 3. pp. 206-232. VÁTI 2008: A kistérségek komplex fejlettségi mutatóinak módszertani összehasonlítása és alkalmazhatóságuk vizsgálata. VÁTI Kht. Területi Tervezési és Értékelési Iroda Területi Elemzési és Értékelési Osztály, Budapest. 81 p. ZIARI, K. 2007: Measuring degrees of development in the different regions of Iran. In: Issues in Geographical Marginality General and theoretical aspects (eds. Jones, G. - Leimgruber, W. - Nel, E.), IGU, Rhodes University, Grahamstown, South Africa. pp. 90-98. 290/2014. (XI.26.) kormányrendelet a kedvezményezett járások besorolásáról