SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Jóváhagyott dokumentáció - 2013. 07.22. SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.1- jelű területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA II /A. BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETEGYSÉGRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA II /B. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

C Í V I S T E R V KÖZSÉGTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.1. sz. területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás Vezető településtervező: Zsemberi István TT/1É-09-0016 Környezetvédelmi tervező: Lévai Béla HBM MK 09-0036 Környezetalakítás, tájrendezés: Zsila László kert- és tájtervező TK-09-0583/06 D e b r e c e n, 2013. július hó Zsemberi István ügyvezető 2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS, MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA II /A. BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jókai Mór utca 2/a -4 közötti szakasza- Kossuth Lajos utca- Széchenyi István utca- Vasút utca 69-93 sz. közötti szakasza- által határolt terület (1.1. sz. területegység) szabályozásának módosítása. (SZ-2/1.1 sz. tervlap) II /B. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A helyi építési szabályzat, szabályozási terv módosításával, és Vt-1 övezettel összefüggő módosítása. III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1) Felsőbbszintű tervekkel való összhang igazolása 2) Környezeti hatások és feltételek 3) Közlekedési javaslat 3

BEVEZETÉS, MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1) Előzmények: Sárrétudvari Nagyközség jelenleg hatályos Településrendezési tervét 2004. évben fogadta el a képviselő-testület. Ezt követően ez az első alkalom, amikor a Településszerkezeti terv, Helyi építési szabályzat és a Belterület szabályozási terv módosítására sor kerül. Az önkormányzat által meghozott, Településrendezési tervmódosítás feladatait meghatározó döntés az alábbi módosítási igényeket fogalmazta meg: a) Tervezett Gasztro Kulturális Centrum szabályozási feltételeinek megteremtése. b) Vt-1 építési övezet előírásának módosítása. Az Oték. 2008. évi módosítása során, a Településközpont- vegyes építési övezetben megengedett környezetet nem zavaró hatású tevékenység számára szolgáló építmények elhelyezhetőségének lehetővé tétele. c) Az Lf-3 jelű falusias lakóövezet legkisebb alakítható telekméretre vonatkozó előírásának módosítása. d) A Helyi Építési Szabályzat jogszabály harmonizációja A módosításról szóló döntés, a feladatok elkészítésére vonatkozó tervezési szerződés megkötése egy ütemben történt. Az a), b) pontban megfogalmazott módosításokat tartalmazó dokumentáció jelen kötetben került feldolgozásra, annak érdekében, hogy a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 41.. értelmében egyszerűsített eljárás keretében végigvihető módosítással, segítse az önkormányzat a pályázati feltételekhez kötött beruházás mielőbbi megindítását. A csak Teljes eljárás keretében végigvihető c)- pont szerinti módosítás és az időigényesebb Hész jogszabály harmonizációt szolgáló módosításai külön kötetben kerülnek feldolgozásra. Az a) és b) pont szerinti módosításokat tartalmazó (jelen tervdokumentáció) egyszerűsített eljárása (véleményezési szakasza) és a c) d) pontokban szereplő módosításokat tartalmazó dokumentáció előzetes tájékoztatási folyamata egyszerre kezdődik el. 4

2.) A tervmódosítás célja, várható hatása, a tervezés alá vont terület lehatárolása: a) Tervezett Gasztro Kulturális Centrum szabályozási feltételeinek megteremtése: A hatályos Szabályozási tervben Kre -jelű (rekreációs célú) beépítésre szánt különleges építési övezet átsorolása olyan, ugyancsak beépítésre szánt különleges építési övezetbe, amely az itt tervezett új funkció számára jobban megfelel. Az építési előírások kidolgozásakor lehetőséget kellett teremteni: - Élelmiszer (tej és hús) feldolgozás, készítés (helyi hagyományokkal rendelkező tevékenység) folytatására, illetve az ehhez szükséges építmények elhelyezhetőségére - Az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységek (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) építményeinek elhelyezhetőségére. A szabályozási terv módosításakor a hatályos szabályozási tervben lehatárolt ökológiai zóna (ökológiai zöldterület) lehatárolását, illetve vonatkozó előírásait felül kellett vizsgálni, mert az jelenleg is beépített területeket érint, ami az önkormányzat és a tulajdonosok számára vállalhatatlan korlátozással jár. Az új övezet kijelölésekor, és az új építési előírások meghatározásakor a tervezett fejlesztések számára megfelelő előírások, szabályok kidolgozása mellett a csatlakozó lakó és intézményterületek jogos környezetvédelmi elvárásaira is tekintettel kellett lenni. Az elhelyezhető építmények (tevékenységek) körét bővítő új szabályok mellett, korlátozó előírások bevezetése is szükségessé vált. 5

A szabályozási terv módosítása a vonatkozó előírásoknak megfelelő legkisebb területegységre készült el. b) Vt-1 építési övezet előírásának módosítása. Az Oték. 2008. évi módosítása során, a Településközpont- vegyes építési övezetben megengedett környezetet nem zavaró hatású tevékenység számára szolgáló építmények elhelyezhetőségének lehetővé tétele. Az országos keretszabályoknál jelenleg ebben a vonatkozásban szigorúbb helyi előírás módosítása jelentette a Helyi építési szabályzat módosításának másik elemét. A módosítás során vizsgálni kellett a jelenleginél megengedőbb szabályozás következményeit. A környezetet nem zavaró hatású tevékenység fogalmát az Oték. nem határozza meg. Alkalmazásakor a Környezetvédelmi hatóság, és az ÁNTSZ előzetes véleményének beszerzését tartjuk szükségesnek, melyhez az építtetőnek a megvalósítani tervezett tevékenységet, az alkalmazni kívánt technológiát, a tevékenység nagyságát (meghatározó paramétereit) kell előzetesen bemutatni. A hatóságok pozitív nyilatkozata, vagy az általuk feltételként meghatározott feltételek biztosítása (megteremtése) esetén minősíthető a tervezett tevékenység környezetet nem zavaró hatásúnak, az adott, jelen esetben településközpont vegyes építési övezetben. Fenti feltételek betartásával nem jelent a környezet számára kockázatot a Hész. tervezett módosítása. 3.) Adottságok: A Településszerkezeti és Szabályozási tervmódosításával is érintett, tervmódosítás alapvetően kezdeményező vállalkozás a Széchenyi István utca 23. sz. alatti 1606 Hrsz-ú ingatlanon található. A telephely a település régi hagyományokkal rendelkező vállalkozói területe, hiszen itt működött a néhány évtizeddel ezelőtt még közel 100 főt foglalkoztató malom. Míves, szép faszerkezetű épülete még ma is áll. Jelenlegi tulajdonosa mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó (főként gabona) tárolásra, adminisztrációs tevékenységre használja a telepet. A pályázat keretében megvalósítani tervezett Gasztro kulturális centrum területén élelmiszer (tej és hús) feldolgozás, készítés (helyi hagyományokkal rendelkező tevékenység) folytatását, és idegenforgalomhoz kapcsolódó (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) tevékenységet terveznek megvalósítani. A területegység közepén folyik keresztül a Kertaljai ér, mely a település jelentős felszíni csapadékvíz elvezető vízfolyása. A vízfolyást széles gyep- legelő területek kísérik, melyhez többnyire telekvégek csatlakoznak. A hatályos Településrendezési terv a vízfolyás partján, a településközpont területén gyalogos sétány kialakítását irányozza elő. A ligetes kialakításra tervezett, vízfolyást kísérő gyepes területekre való gyalogos beközlekedésre három helyen ad lehetőséget a szabályozási terv. - A Széchenyi István utca felől (a főtér közelében, a tervezett Gasztrokulturális centrum mellett, - a Kossuth utca felől (a műemléki védettségű templom kertjének déli szélén, - A Jókai Mór utca irányából (északi irányból.) 6

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Sárrétudvari Nagyközség 91/2013. /VII. 22. / sz. Képviselő-testületi határozatával elfogadva. Dőlt betűvel szedett rész: Korábban elindított, de még nem jóváhagyott módosítás Dőlt, piros színnel szedett, aláhúzott rész: Jelen módosítás szövegezése (T-2 jelű településszerkezeti tervlap) Sárrétudvari Nagyközség jelenleg hatályos Településszerkezeti tervét 2004. évben fogadta el az önkormányzat képviselő testülete. Jelen településszerkezeti tervmódosítás az 1.1. jelű területegységet érinti. A módosítás során a 1606 hrsz-ú földterület kerül átsorolásra, Kre -jelű rekreációs célú beépítésre szánt különleges felhasználásból K-Gkc -jelű Gasztro kulturális centrum célját szolgáló Különleges területfelhasználásba. Ezen túlmenően a Gasztro- kulturális centrum északkeleti széléhez csatlakozó terület Ee-lig -jelű (ligeterdő) felhasználásba kerül átsorolásra, a hatályos rendezési tervben előirányzott Kre -jelű rekreációs célú különleges felhasználásból. E változással együtt a Kertaljai ér keleti partja mellett kialakítani tervezett gyalogúttól északi és nyugati irányban hatályos Településszerkezeti terven kijelölt ökológiai zóna elhagyásra kerül. (A kertaljai ér és Gasztro- kulturális centrum közötti terület legnagyobb része ligeterdő felhasználása az ökológiai zóna kialakítását ezen a helyen szükségtelenné teszi. A Különleges terület keleti oldalán viszonylag rövid szakaszon vezető kertaljai eret közterületként kialakítandó gyalogút fogja elválasztani, ami szintén megfelelő elválasztást jelent. A tervdokumentáció részét képezi a Településszerkezeti terv belterületi részét és annak környezetét ábrázoló T-2 - jelű tervlap is. A településszerkezeti terv vonatkozó belterületi tervlapja egyéb vonatkozásban nem módosul. Tekintettel arra, hogy a módosítás során új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a Biológiai aktivitásérték szinten tartásának vizsgálatát nem kell elvégezni. 7

(A Településszerkezeti terv leíró munkarésze) Az 1. bekezdésben található (Beépítésre szánt területek) felsorolás módosul. Elhagyásra kerül Kre -jelű (Rekreációs célra hasznosítható terület) felhasználási mód. Helyette a K-Gke -jelű Gasztro kulturális centrum különleges terület felhasználási mód kerül. Lakó- és általános intézményterületek: 1.) Beépítésre szánt területek: - Vt 1,0 településközpont vegyes terület - Lf - 0,5 falusias lakóterület Gazdasági területek: - Gksz kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület - Gip ipari- gazdasági terület - Gmg mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ipari gazdasági terület Különleges területek: - KtemTemetők, kegyeleti parkok területe - Ksp Sportolási célú terület - Kre Rekreációs célra hasznosítható terület - K-gkc Gasztro kulturális centrum Különleges terület - Ksz Szennyvíztisztító elhelyezésére szolgáló védőtávolságot igénylő terület A II.fejezet (A belterület és környezete felhasználásának fejlesztése) 4. Különleges területek kijelölését tartalmazó rész D -jelű pontja az alábbiak szerint módosul: A.) Kre - rekreációs terület. A terület elsősorban passzív, kis térigényű pihenést, szórakozást és kulturális funkciókat magába foglaló épületek, építmények elhelyezésére szolgál. K-Gkc -jelű Gasztro kulturális centrum kialakítására szolgáló Különleges terület. Területén élelmiszer (tej és hús) feldolgozás, készítés (helyi hagyományokkal rendelkező tevékenység) folytatását, és idegenforgalomhoz kapcsolódó (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) tevékenységet lehet megvalósítani. A szerkezeti terven jelölt telekrészt, ökológiai zöldként kell hasznosítani. A III. fejezet (Az épített környezet és a természeti értékek védelme) c. részben található Helyi értékvédelmi kataszter módosul. Az aktualizált kataszter az alábbi: 8

Helyi értéket képviselő, helyi értékvédelemre javasolt épületek listája, mely egyben értékbeli fontossági sorrendet is takar: 1. Templom Műemléki védelem alatt áll Helyi védelemre javasolt épületek 2. Parókia 3. Vasút u. 8. 4. Kossuth utca lakóház (nagyon rossz állapotú) 5. Kossuth utca 93., Cséri Lajos szobrászművész állandó kiállítása 6. Kossuth utca 95., Nagy Imre Művelődési Ház és Könyvtár 7. Erzsébet u. 45. (rossz állapotú) 8. Zrínyi u. 134. 9. Kossuth u. 108. 10. Zrínyi u. 11. Vasút u. 10. 12. Feszty Árpád u. 27. 13. Kossuth u. 99. 14. Vasút u. 89. 15. Kossuth u. 21. 16. Erzsébet u. 51. 17. Kossuth u. 39. 18. Vasút u. 26. 19. Vasút u. 34. (rossz állapotú) 20. Vasút u. 92. 21. Erzsébet u. 10. 22. Vasút u. 24. 23. Költő Nagy Imre u. 20. 24. Vasút u. 2. 25. Erzsébet u. 13. 26. Rákóczi u. 62. 27. Jókai u. 31. 28. Táncsics u. 23. 29. Vasút u. 49. 30. Vasút u. 53. 31. Kossuth u. 73. 32. Polgármesteri Hivatal 33. Kossuth u. 81. Helyi értéket képviselő de védelemre nem jelölt épületek 9

Sárrétudvari Nagyközség hatályos Településszerkezeti tervének részlete A Településszerkezeti terv tervezett módosítása (A változással érintett területre és környezetére vonatkozó részlet.) K-re -> Elig K-re -> K-gkc 10

2013. 07.22 - Cívisterv Bt. Módosításal érintett terület Sárrétudvari Nagyközség 91/2013. /VII. 22. / sz. Képviselő-testületi határozatával elfogadva.

II. BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV, HÉSZ MÓDOSÍTÁSA II/A. BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Sárrétudvari Nagyközség belterületének szabályozási tervét az Sz-2 jelű tervlap tartalmazza, melyet 2004. évben fogadott el a település önkormányzata. A tervdokumentációhoz a településszerkezeti tervmódosítással egyidejűleg elkészült a belterület településrendezési körzetfelosztása, mely alapján a tervezéssel érintett legkisebb területegység is meghatározható volt. Jelen szabályozási tervmódosítás az 1.1. jelű területegységet érinti. A módosítás során a 1606 hrsz-ú földterület kerül átsorolásra, Kre -jelű rekreációs célú beépítésre szánt különleges övezetből K-gkc -jelű Gasztro kulturális centrum célját szolgáló Különleges övezetbe. Ezen túlmenően a Gasztro- kulturális centrum északkeleti széléhez csatlakozó terület a hatályos szabályozási terv szerinti Kre -jelű rekreációs célú különleges építési övezetből Ee-lig -jelű (ligeterdő) övezetből kerül átsorolásra. Az építési övezetváltás célja, hogy a pályázat keretében megvalósítani tervezett Gasztro kulturális centrum területén élelmiszer (tej és hús) feldolgozás, készítés (helyi hagyományokkal rendelkező tevékenység) folytatását, és idegenforgalomhoz kapcsolódó (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) tevékenységet meg lehessen valósítani. A hatályos szabályozás előírása szerint: (2) A rekreációs terület elsősorban passzív, kis térigényű pihenést, szórakozást és kulturális funkciókat magába foglaló épületek, építmények elhelyezésére szolgál. (3) a) A beépítés módja szabadonálló. b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 20 %-a. b) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m 2. c) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter. A építési előírások fenti cél érdekében történő módosítás után: (2) Az övezet Gasztro kulturális centrum kialakítására szolgál, ahol a környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenység mellett, idegenforgalmi célú tevékenység is folytatható, ezek számára építmény elhelyezhető. (3) Az övezetben elhelyezhető: a) Környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény. Többek között élelmiszer (tej és hús) feldolgozás, készítés (helyi hagyományokkal rendelkező tevékenység építményei, terménytároló, daráló stb.) b) Idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység építményei. (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) c) Az előállított termékek bemutatását, értékesítését szolgáló kereskedelmi tevékenység építményei. d) Az üzemeltető, vagy tulajdonos számára szolgáló lakás 11

(4) a) A beépítés módja szabadonálló. Az építési hely a Széchenyi utca felöl és az övezet keleti szélén vezető gyalogút felöl a telekhatárhoz csatlakozik, ahol az épületet a telekhatáron, vagy legfeljebb 5 méterre lehet elhelyezni. b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40 %-a. d) Az alakítható legkisebb telekterület szempontjából a meglévő telket kialakultnak kell tekinteni. A szabályozási terven jelölt közterület alakítás (gyalogút) kialakítható, de a meglévő telek tovább nem osztható. (A telkek egyesítése, kiegészítése azonban megengedett.) e) A létesíthető maximális építménymagasság 7,5 méter. Fenti változásokon túl, (azokkal összefüggésben) a Kertaljai ér keleti partja mellett szabályozott tervezett gyalogúttól északi és nyugati irányban hatályos szabályozási terven kijelölt ökológiai zóna elhagyásra kerül. A kertaljai ér és Gasztro- kulturális centrum közötti terület között ily módon kialakított ligeterdő az ökológiai zóna kialakítását ezen a helyen szükségtelenné teszi. A Különleges terület keleti oldalán viszonylag rövid szakaszon vezető kertaljai eret közterületként szabályozott gyalogút fogja elválasztani, ami szintén megfelelő elválasztást jelent. A szabályozási terv egyéb vonatkozásban nem módosul. 12

Sárrétudvari Nagyközség hatályos Szabályozási tervének részlete A Szabályozási terv változással érintett területegységre vonatkozó módosítása 13

II/B. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 18/2013.(VII.22.) sz. rendelete a több alkalommal módosított, 14/2004.(XI.25.) sz. rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosításáról Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró: - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze, - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve - Tiszántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, - HBm-i Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala - Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala, - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, - Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság - Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, - Nemzeti Környezetügyi Intézet Tiszántúli Kirendeltsége az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 9.. (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörben eljáró Püspökladány Város önkormányzatának Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: (Jelen rendelet a módosításra kerülő előírásokat tartalmazza. A módosítással nem érintett előírások továbbra is hatályban maradnak.) 14

1.. 1..(4) A szabályozat mellékleteit képező tervlapok közül a 2013. évi módosítással érintett Sz-2 jelű (Belterületi) szabályozási tervlap jelölése nem változik, a feltüntetett dátum azonosítja a módosítással egybeszerkesztett tervlapot. A módosítással érintett területegység vonatkozásában, a területegységre készített önálló Sz-2/1.1.-jelű szabályozási tervlap hatályba lépését követően az Sz-2 tervlap hatálya a területegységre megszűnik. Ezzel összhangban a Hész. 1.. (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul. (4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok. - Sz-1 Külterület szabályozási terv M= 1:10 000 - Sz-2 Belterület szabályozási terv M= 1: 2 000 - Sz-2/1.1. Belterület 1.1.-jelű terület szabályozási terve M= 1: 3 000 2.. 20.. A Hész különleges területek előírásait tartalmazó IV. fejezete 20..-a törlésre kerül, a megszűnő Kre (rekreációs célú különleges) építési övezet megszűnése miatt. Ugyanakkor 20/A.. alatt, kiegészül a Hész. a K-gkc (gasztro- kulturális centrum) építési övezetének részletes előírásaival. K-gkc építési övezet Gasztro- kulturális centrum területe 20/A.. (1) Az övezetbe az SZ-2 jelű tervlapon jelzett területek tartoznak. (2) Az övezet Gasztro kulturális centrum kialakítására szolgál, ahol a környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenység mellett, idegenforgalmi célú tevékenység is folytatható, ezek számára építmény elhelyezhető. (3) Az övezetben elhelyezhető: e) Környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény. Többek között élelmiszer (tej és hús) feldolgozás, készítés (helyi hagyományokkal rendelkező tevékenység építményei, terménytároló, daráló stb.) f) Idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység építményei. (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) g) Az előállított termékek bemutatását, értékesítését szolgáló kereskedelmi tevékenység építményei. h) Az üzemeltető, vagy tulajdonos számára szolgáló lakás (4) a) A beépítés módja szabadonálló. Az építési hely a Széchenyi utca felöl és az övezet keleti szélén vezető gyalogút felöl a telekhatárhoz csatlakozik, ahol az épületet a telekhatáron, vagy legfeljebb 5 méterre lehet elhelyezni. Hátsó kertet, mennyiben oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott övezetben lévő telek nem építési oldalához (oldalkerthez) csatlakozik a telekvég, nem kell tartani. b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40 %-a. 15

f) Az alakítható legkisebb telekterület szempontjából a meglévő telket kialakultnak kell tekinteni. A szabályozási terven jelölt közterület alakítás (gyalogút) kialakítható, de a meglévő telek tovább nem osztható. (A telkek egyesítése, kiegészítése azonban megengedett.) g) A létesíthető maximális építménymagasság 7,5 méter. Az övezetben előírt építménymagasságot meghaladó meglévő épületekkel kapcsolatos, a meglévő épületmagasságot tovább nem növelő építési munkák engedélyezhetők. (5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül, a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül pinceszint nem építhető. (6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. (7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. A közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig közmű pótló, zárt szennyvíztározó kialakítása megengedett, a közüzemi hálózat kiépítése utáni rákötési kötelezettséggel. Ez a rendelet a jóváhagyását követő 15. napon lép hatályba. Sárrétudvari, 2013. július 22. Kiss Tibor sk. polgármester Gyengéné Dr. Lévai Adrienn sk., jegyző 16

Jóváhagyva: 18/2013.(VII.22.) sz. Önkormányzati rendelettel 2013.07.

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK: SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2.1. sz. területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1) Felsőbbszintű tervekkel való összhang igazolása 2) Környezeti hatások és feltételek 3) Környezetalakítás, tájrendezés 4) Örökségvédelem * Közlekedési javaslat * Közműellátás ** Biológiai aktivitásérték szinten tartásának igazolása * Az 1.1. sz. területegységgel kapcsolatos Településrendezési tervmódosításnak e munkarészekre vonatkozó kihatása nincs. A hatályos Településrendzési terv ezen munkarészein módosítani nem szükséges. (Jelen tervdokumentáció e munkarészeket nem tartalmazza.) ** A biológiai aktivitásérték szinten tartásának igazolására nem volt szükség, tekintettel arra, hogy jelen módosítás során új beépítésre szán terület kijelölésére nem került sor. A módosítás során 4300 m2 Beépítésre szánt különleges terület lett átsorolva Liget erdő felhasználásba, ami a biológiai aktivitásérték növekedését eredményezi. (+3,2) Ez a külön egyeztetési folyamat során egyeztetésre kerülő 1.2. sz. területegység esetében kerül figyelembe vételre, ahol 350 m 2 tervezett Ligeterdő kerül átsorolásra Falusias lakóterületi felhasználásba. (-0,2) 17

1) FELSŐBBSZINTŰ TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A felsőbbszintű tervekkel való egyezőség vizsgálata szempontjából a 2010. év szeptemberében megyei közgyűlés által elfogadott Megyei Területrendezési tervet kell alapul venni. A megyei TrT térségi szerkezeti tervében, a jelen rendezési tervmódosítás által érintett terület, mint hagyományosan vidéki települési térség szerepel. A Településrendezési terv tervezett módosítása ezzel összhangban áll. A településen keresztül vezető 4212 sz. térségi jelentőségű mellékút a rendezési tervben ennek megfelelő kategóriában szerepel. A mellékút nyugati (délnyugati) oldalán térségi szerepkörű kerékpárút nyomvonalát tartalmazza a megyei területrendezési terv, de jelen településszerkezeti tervmódosítás a mellékút közvetlen környezetét nem érinti. Ezt egy későbbi módosítás során kívánja az önkormányzat a településrendezési tervébe beemelni. (E módosítás településszerkezeti fő infrastruktúrát is érintene, ami kizárná az rendezési tervmódosítás egyszerűsített eljárás keretében történő egyeztetését. 18

Ez a határidőhöz kötött beruházást tekintve, jelen helyzetben elfogadhatatlan lenne az önkormányzat számára. Fontos itt megjegyezni a módosítással ugyancsak nem érintett külterülettel kapcsolatosan, hogy a megyei TrT-ben ábrázolt M4 gyorsforgalmi út nyomvonal az országos területrendezési jelenleg folyamatban lévő módosításában új nyomvonalra kerül, mely már nem fogja érinteni Sárrétudvari igazgatási területét. A tervezési területet egyetlen országos, vagy térségi övezet sem érinti, így ezekkel összefüggésben a településrendezési tervmódosítás összhangját nem kell vizsgálni. 19

2) KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK: A környezetvédelmi munkarész Sárrétudvari településrendezési tervének 2013. évi módosítását érinti az 1.1-jelű területegységre vonatkozóan. A módosítás révén az a.) számmal jelölt, jelenlegi Kre rekreációs célú, különleges területből K-gkc Gasztro Kulturális Centrum idegenforgalmi hasznosítású különleges gazdasági területbe sorolás, a b.) számmal jelölt jelenlegi Vt-1 településközpont vegyes övezetben elhelyezhető tevékenységek körében a helyi érdekeket jobban szolgáló szabályozás megfogalmazása, a c.) számmal jelölt Lf-3 falusias lakóövezet legkisebb alakítható telekméretre vonatkozó előírásának módosítása a cél. 2.1. Települési környezet A módosítással érintett területek leírása: a.) A terület a település központjában, a Széchenyi utca északi oldalán helyezkedik el. A tömböt délről a Széchenyi utca, északról Lf-3 falusias lakó és Ee-lig ligeterdő, keletről a Kertaljai-ér csatorna és a Vt-1 településközpont vegyes terület határolják. A tömbön belül a Gasztro Kulturális Centrum elnevezésű létesítmény működik élelmiszer-feldolgozó üzemi tevékenységgel. A módosítás csökkenti a Kre övezet kiterjedését és új besorolással K-gkc övezetté sorolja át a maradó övezetet. Az ugyancsak beépítésre szánt különleges új építési övezet a tervezett új funkció számára jobban megfelel. A területhasználatban továbbra is megmarad az: - Élelmiszer (tej és hús) feldolgozás, készítés, mint helyi hagyományokkal rendelkező tevékenység, amelyekhez szükséges építmények elhelyezhetősége is biztosított. - Továbbfejlesztéssel erősödik az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységek (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) köre és az ehhez szükséges építmények elhelyezhetőségének feltétele. Az övezeti besorolás módosításával együtt: - A hatályos szabályozási tervben lehatárolt, a Kertaljai-ér vízfolyás védelmét biztosító ökológiai zóna (ökológiai zöldterület) lehatárolása felülvizsgálatra került. A módosítással a 30 m-es ÖK-Z sáv a Vt-1 övezet felől és az Ee-lig övezet felől megmarad, a vízfolyás K-gkc övezetet érintő szakaszán a gyalogos út és az övezet között létesítendő zárt lábazatú kerítéssel kiváltandó. A kerítés és a gyalogos út elegendő védelmet tud biztosítani ahhoz, hogy a vízfolyásba azon a szakaszon a K-gkc övezet területéről felszíni víz ne kerülhessen. - A gyalogos közlekedési terület (amely a Széchenyi utcától a Jókai utcáig tartó szakaszon három ponton vezeti be a ligeterdőbe a gyalogosforgalma) a Kertaljaiér partszakasza mentén halad. A közlekedési terület az ökológiai sávval együtt a vízfolyás védelmi zónájának a része. - Az új övezet kijelölésekor és a tervezett fejlesztések megvalósításakor a szomszédos lakó és intézményterületek jogos környezetvédelmi elvárásaira is tekintettel kell lenni. Szükség esetén ennek érdekében az elhelyezhető építmények (tevékenységek) körét bővítő új szabályok mellett, korlátozó előírások bevezetése is szükségessé válhat. 20

Szabályozási elemként kezelt módosítások: b.) A Vt-1 építési övezet előírásának módosítása csak szabályozási elem, annak környezetvédelmi vonatkozása abban van/lehet, hogy az övezeten belül az Oték szerint megengedett környezetet nem zavaró hatású tevékenység -ek körét az új szabályozás az igényekhez viszonyítva módosítja. Az övezetben az eddigi szigorúbb előírások enyhülnének, amely alapján a nem zavaró tevékenységek köre bővül. Ennek azonban feltétele, hogy az egyes tevékenységek az engedélyezési eljárások során az illetékes szakhatóságok megítélése alapján valóban nem környezetzavarónak minősüljenek. Gyakorlatilag ezzel (a K-gkc övezetben tervezett fejlesztések esetleges többlet környezet-igénybevételével együtt is) a településközpont környezetének kímélete továbbra is biztosítottnak ítélhető. c.) Az Lf-3 jelű falusias lakóövezet legkisebb alakítható telekméretre vonatkozó előírásának módosítása szintén szabályozási elem. Tekintettel arra, hogy a jelenleg előírt 900 m 2 -nél legkisebb (700 m 2 ) lehet az alakítható telekterület, ez a falusias lakóövezet minimális (néhány telket érintő) bővítését jelenti a telkek megosztása révén. Településvédelmi javaslat A környezetvédelmi követelmények teljesülése érdekében a szerkezeti és szabályozási terv előírásait be kell tartani, illetve a beépítés és környezethasználatot az elvárható legjobb technika (BAT) alapján kell megvalósítani különösen a K-gkc övezetben. Az övezetekben csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeket kielégítő tevékenységek, technológiák kaphatnak működési engedélyt. A felmerülő környezetvédelmi igényeket, követelményeket az érintett övezeten belül kell biztosítani. Az építési helyeken biztosítani kell a rendelkezésre álló infrastrukturális ellátottságot (víz, energiaellátás, közlekedési szerkezet, településgazdálkodás, szenny-, és csapadékvíz elhelyezés). A település-környezeti feltételek biztosítottak, a hatások nem jelentősek. 2.2. Levegőminőség-védelem A város területének levegőkörnyezete a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján az ország többi területe 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM 10 Arzén (As), PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) esetében F, szilárd (PM 10 ) vonatkozásában E, PM 10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában D, talajközeli ózon tekintetében O-I zónacsoportba tartozik. A település és térsége nem minősül szennyezett levegőjű térségnek. A módosítással érintett területek levegőkörnyezeti állapota a módosítást követően egyik terület esetében sem változik. A területhasználatok jellege alapján a terhelések, kibocsátások várhatóan nem nőnek. Az a.) számú terület esetében a levegőterhelési állapot az élelmiszer feldolgozói és idegenforgalmi létesítmények bővülése révén kis mértékben változhat, de az alkalmazott környezetbarát területhasználat, a kis emissziójú hőtermelő technológiák és közeli (nem csak tervi szinten meglévő) zöldfelületi adottságok eredményeként ez határértéket meghaladó, vagy településközpont immissziós állapotának romlását okozó hatást nem eredményez. 21

Mindezekkel együtt az érintett területen a térség immissziós állapotának megváltozását (romlását) a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001. (XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartásával kell elkerülni. A módosítás b.) területén szinten tartás, vagy javulás, a c.) területen változatlan állapotok kialakulása várható. Fejlesztési javaslat - A levegőminőség megőrzése érdekében az övezetek területén a fentebb felsorolt rendeletekben megadott, valamint a mindig aktuális követelmények és légszennyezettségi határértékek betartásával kell számolni. - A területeken a hőenergia előállítását (a kritikus légszennyező anyag kibocsátás csökkentése érdekében) gázüzemű berendezésekkel, elektromos energiával, vagy alternatív energia (mint napenergia, földhő) igénybevételével javasolt biztosítani. A módosítással érintett területeken a levegőkörnyezeti és a levegőminőség-védelmi feltételek biztosítottak, a hatások nem jelentősek, kis mértékben javítóak. 2.3. Zaj-, és rezgésvédelem Zajvédelmi vonatkozásban a tervmódosítással érintett területek zajvédelmi besorolását a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) tartalmazza, illetve a rendezési terv zajvédelmi megalapozásában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alkalmazandó. A módosítással érintett területek zajkörnyezeti állapota a módosítást követően nem változik. A területhasználat jellege, a terhelések, kibocsátások nem módosulnak oly mértékben, amely az övezetekre vonatkozó határértékeket veszélyeztetnék. Az a.) számú övezet esetében a zajterhelési állapot az élelmiszer-feldolgozó üzemi tevékenység, valamint az idegenforgalmi, konferencia-turisztikai létesítmények bővülése révén a forgalom növekedését vonja maga után. Ez elsősorban közlekedési eredetű zajtöbbletet jelent az adott környezetben, illetve a megközelítési útvonalakon (Kossuth u., Széchenyi u.). A K-gkc övezet várható forgalomnagysága naponta 15-20 jármű, csúcsnapokon elérheti a 30 járműszámot. 2012. év forgalmi adatai és zajterhelése 2020 évi becsült forgalom/zajterhelés Út száma LAeq LAeq(7.5) LAeq(7.5) ÁNF LAeq(7.5) Korrekció ÁNF (7.5) Határérték nappal Nappal j/nap Éjjel db db j/nap Éjjel db db db db 4212-es út 1265 (Kossuth u.) 64,58 57,00-1512 65,31 57,72 65/55 42315-ös út (Széchenyi 556 61,77 54,20-651 62,39 54,79 60/50 u.) Módosítás után 4212-es út 1295 (Kossuth u.) 64,68 57,08 42315-ös út 586 (Széchenyi u.) 61,96 54,28 A változás mértéke így (tekintettel a megközelítési útvonalak jelentősebb forgalmára) a közlekedési nyomvonalak mellett a forgalomnövekedés a 4212-es úton 2,6 %, a zajterhelésben 0,1 db-t, a Széchenyi utcán 5,4 % forgalom, és 0,18 db zajterhelés növekedést eredményez. A zajterhelés tekintetében a terhelések (figyelembe véve korrekciókat!) határérték alatti, vagy közeli teljesülést prognosztizálnak! A hatás nem jelentős! 22

A környezetben a 284/2007. rendelet alapján zajtól olyan területhasználatok vannak, ahol az üzemi zajterhelési határértékek nappal 50 db, éjjel 40 db értéken vannak megállapítva. Az a.) számú övezetben kialakuló területhasználat, illetve tevékenységek zajkibocsátását az engedélyezés és a működés fázisában a környezetvédelmi hatóság, az országos zajvédelmi és a helyi szabályozások alapján kell biztosítani. Ebből fakadóan az üzemi zaj mértéke minden körülmények között a megengedett értékek alatt teljesülhet. Ennek megfelelően környezetzavaró zajemisszióval nem kell számolni. A b.) és c.) számú területek esetében a zajkörnyezeti állapotok változásával nem kell számolni. A környezeti zaj megengedett értékeken való teljesülésének feltételei biztosítottak, a hatások nem jelentősek. 2.4. Talaj-, és vízvédelem A talaj- és vízvédelem alapvető követelménye, hogy a környezethasználat és a területen működő létesítmények a lehető legkisebb szennyezési kockázatot jelentsék a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre és földtani közegre. A város területe felszín alatti vízminőség vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM r. értelmében érzékeny kategóriába tartozik. A talaj-, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. rendelettel módosított 123/1997.(VII.18.)Korm. r., a 93/2007. (IV. 26.) Korm. rendelettel módosított 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelettel módosított 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet, a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A területhasználat a módosítás egyik területén sem változik, így annak nincs talajvédelmi szempontból hatása. A K-gkc övezet beépítéssel, építéssel érintett területén felső humuszos rétegét külön kell letermelni. A mentett humuszt az övezeten belül talajpótlásra, vagy az organizációs terv alapján meghatározott célra lehet felhasználni. Az egyes övezetek területén bekövetkező beépítések során csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet felhasználni mind a terepalakításhoz, mind az építéshez. Az övezetek területéről csak a törvényi előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz bocsátható ki legális befogadókba. A K-gkc övezet felszíni vízelvezetését úgy kell megoldani, hogy az a szélsőséges csapadékviszonyok esetén se okozzon belvízproblémát. A tiszta, vagy előkezelt csapadékvizek elvezetését, illetve a racionális vízgazdálkodás feltételeit szakági tervekben kell megadni. A területet határoló vízfolyásba a módosítással érintett területekről ellenőrizetlen felszíni, vagy egyéb használt (szenny-) víz nem kerülhet betáplálásra. A talaj-, és vizekre gyakorolt hatás összességében kedvezőbb állapotot eredményez. A hatás javító. 23

2.5. Hulladékgazdálkodás A területen felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról, a mód. 16/2001. (VII. 18.) KÖM r., a mód. 164/2003. (X. 18.) Korm. r., előírásai szerint kell megvalósítani. A módosítással érintett övezetekben kialakult hulladékgazdálkodási rend működik, a módosításnak nincs szerepe ebben. Az a.) számú övezetben a hulladékgazdálkodás feltételei a fent megadott törvényi előírások alapján biztosítható. 2.6. Védőövezetek Sem a Gip, sem a K-gkc, sem a Vt-1 övezetben nem engedélyezhető olyan tevékenység, melyeknek a 306/2010. (XII.23.) Korm. r. illetve az OTÉK szerinti védőövezetet kell kijelölni. A Kertaljai-ér vízfolyás vízminőség-védelmét a gyalogos úttal együtt a kijelölt 30 m-es ÖK-Z ökológiai sáv és a K-gkc övezet határán megadott, zárt lábazatú kerítés biztosítja a közvetlenül befolyó felszíni vizekből eredő szennyezésekkel szemben. 24

3) KÖRNYEZETALAKÍTÁS, TÁJRENDEZÉS: 3.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS A módosítás során a 1606 hrsz-ú földterület kerül átsorolásra, Kre -jelű rekreációs célú beépítésre szánt különleges övezetből K-gkc -jelű Gasztro kulturális centrum célját szolgáló Különleges övezetbe. Ezen túlmenően a Gasztro- kulturális centrum északkeleti széléhez csatlakozó terület a hatályos szabályozási terv szerinti Kre -jelű rekreációs célú különleges építési övezetből Ee-lig -jelű (ligeterdő) övezetből kerül átsorolásra. Az építési övezetváltás célja, hogy a pályázat keretében megvalósítani tervezett Gasztro kulturális centrum területén élelmiszer (tej és hús) feldolgozás, készítés (helyi hagyományokkal rendelkező tevékenység) folytatását, és idegenforgalomhoz kapcsolódó (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) tevékenységet meg lehessen valósítani. A módosítással érintett terület tervezett fejlesztésének helyszínrajza. Tervezett gyalogút- sétány Kertaljai ér A rajzilag kiemelt épület az egykori hengermalom épülete, ahol első ütemben az épület földszintjének átalakításával valósulnak meg az új gazdasági funkciók. Az épület felső szintjein tervezik későbbi ütemben a konferenciaközpont, és a hozzá kapcsolódó szálláshelyek kialakítását. 25

3.2. TÁJRENDEZÉS A) TÁJRENDEZÉSI VIZSGÁLAT Sárrétudvari nagyközség településrendezési tervének 2013. évi tervezett módosítása során a település központi részén, a Széchenyi István utca község-központhoz közeli szakaszának É-i oldalán lévő különleges rekreációs területet érintő változtatási igény miatt válik szükségessé. A változtatási igények belterületet érintenek. Belterületek A valamikori malom ingatlan, valamint a szomszédos ingatlanok területének változása érinti. 1.1 beavatkozási terület Hrsz 1668/2 egy részének Erdő-Ligeterdő területté; ill. a Hrsz. 1606; 1670 ingatlanok különleges Gasztro Kulturális Centrum területté minősítése A tervezési terület a település központi részében található. Az ingatlan által érintett, ill. szomszédos belterületen É-i oldalról fákkal megtűzdelt legelő (Ligeterdő) terület, D-i oldalról közlekedési terület, Ny-i és K-i oldalról lakó terület ill. vízgazdálkodási terület fekszik. A terület tájképi értéke a fás legelő (mely valamikor nyilvánvalóan a Bihari síkság része volt) léte miatt önmagában is értékes, de településképi szempontból a Hrsz 1606 ingatlanon álló valamikori malom épülettörténeti és ipar-kulturális szempontból szintén nagyon értékes. A változtatási igény éppen erre az ipar történeti és építészeti emlékre alapozza a kívánt új tevékenység létesítését. Az érintett ingatlanok K-i oldalán jelentős vízfolyás húzódik, melynek természeti értéke jellemzően igen magas, mivel vizével a Bihari síkság lápvilági természetközeli élőhelyeit szolgálja ki, bár a község központjában nem beszélhetünk háborítatlan körülményekről. Ezeknek az értékeknek a védelme mindenesetre fontos, elsősorban természetvédelmi szempontból. A védelem érdekében a hatályos terv védőzónát jelölt ki a vízfolyás mindkét partján. A védőzóna létjogosultsága a vízfolyás lakóterületek felőli oldalán erősebb, míg a legelő felőli oldalon gyengébb erővel indokolható. A tervezési terület fenti szempontok alapján település- és tájképi szempontból értékes területnek minősíthető. A Gasztro Kulturális Centrum terület megjelenése azért is kedvező hatású, mert az ingatlan használójának tevékenysége éppen a megmaradt régi malom épület kapcsán hagyományőrző tevékenység, ősi élelmiszer készítési eljárások (ősi állatfajták bevonásával) megismertetése. Megfelelő kísérő intézkedésekkel a kedvező hatások tovább erősíthetők, a növényállomány célszerű gyarapításával kedvező irányba fordíthatók. Nagyobb mennyiségű faállomány telepítésével a tájban megjelenő, azt gazdagító szegélyhatások nagy mértékben növelhetők. A faállomány ráadásul a vizenyős rétek élővilágát óvja az emberek urbánus hatásaitól (elsősorban a fény-, zaj- és rezgés emissziótól), valamint csökkentheti a deflációs hatásokat, a szél talaj közeli szinteken való mérséklésével javíthatja a környező területek vízháztartását. 26

B) TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Belterületek A valamikori malom ingatlan, valamint a szomszédos ingatlanok területének változása érinti. 1.1 beavatkozási terület Hrsz 1668/2 egy részének Erdő-Ligeterdő területté; ill. a Hrsz. 1606; 1670 ingatlanok különleges Gasztro Kulturális Centrum területté minősítése A tervezési terület a település központi részében található. Javasolt a fákkal megtűzdelt legelő (Ligeterdő) terület és a vízfolyás között, a vízfolyás mentén húzódó, hatályos tervben már szerepeltetett gyalogos út megépítése, az út és a csatorna között fasor telepítése, valamint az út és a legelő között hántolt gömbfából nem túl magas (1,20m), karámszerű szerkezetű kerítés építése. Ez az együttes elegendő hatékonysággal tudja szolgálni a vízfolyás Ny-i oldalán megszüntetésre javasolt ökológiai védőzóna feloldásából adódó védelmi funkció helyettesítését. A fás legelő tájképi értéke szorosan összekapcsolható a valamikori malom épülettörténeti és ipar-kulturális szempontból szintén nagy értékével, melynek bemutatása kibővül a hagyományos élelmiszer feldolgozással (pl. szürke marha) funkciójával. Az elkerített, gyalogos sétánnyal körbejárható területen javasolt ezen ősi fajták tartásának, de legalább magának a fajtának a bemutatása, melyhez tökéletes adottság a legelő megléte. Javasolt a malom-magtár ingatlan területének fásítása, a magtár épület lehetőségekhez képesti legnagyobb mértékű takarása. Megoldandó feladat a magtárba irányuló teher forgalom és a turisztikai célú gyalogos forgalom korrekt szétválasztása, a teherforgalom minél nagyobb mértékű takarása erre kifejezetten alkalmasak a telephelyen belüli fasorok telepítése. A biológiai aktivitás érték szinten tartása nem okoz problémát, mert az átminősítés utáni területrész nagyobb aktivitással fog rendelkezni. Az ingatlan lakóterületekkel határos oldalain további fásítás szükséges, melyet kiegészíthet a telken belüli, bemutató jellegű növény telepítés (ősi, hagyományos gyümölcsök: birs, naspolya, galagonya, kökény, berkenye, ősi almafajták, stb.). Javasolt a szükséges fásítások, gyalogos sétány és kerítés kivitelezésének elvégzéséhez rögzíteni az építési engedélyek megadását. A parkosítás és a fásítások tervezését arra jogosult kert- és tájépítő mérnök engedélyezési terve alapján javasolt megkövetelni. Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A javasolt telken belüli fásítások fontosak, nem maradhatnak meg terv szinten, hanem a mielőbbi telepítések kivitelezése elvárás. Javasolt a növény telepítések egy részének (határoló fásítás, sétány melletti fasor) végrehajtása után kiadni az építési engedélyeket. Ezen növényállományok telepítésének a települési és a természeti klímára, valamint a létminőségre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen értékű. A fásítások gazdálkodásában elő kell írni a szükséges technológiai utasításokat, melyek biztosítják a védendő értékek fennmaradását, kímélését. A meglévő történeti emléket képező épületek, építmények felújítása-hasznosítása a településképben kedvező hatású, a kísérő növényállományok növekedése pedig jelentősen emelheti a táj és a település biológiai potenciálját és a biodiverzitás emelkedésének lehetőségét. 27

Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától) nem minősül jelentősnek. A környezeti hatások általánosan szinten tartó, vagy kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint az eredeti területhasználat jelentett. A változtatások lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a tájkép lényeges megváltoztatása nélkül valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi, gazdasági, és társadalmi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. A tájrendezési értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza! Debrecen, 2013. 05. 29. Zsila László Okl. táj- és kertépítész mérnök Tk-09-0583/16 28

4) Örökségvédelem: Sárrétudvari Község jelen tervmódosításhoz mellékelt, külön kötetben található Örökségvédelmi hatástanulmánya a 2004. évben elkészített örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálata. Tekintettel arra, hogy jelen 1.1.-sz. területegységet érintő módosítás során változással érintett területet régészeti nyilvántartás nem érinti, új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, a hatástanulmány módosítással érintett területegységére vonatkozó, kiegészítő régészeti munkarész elkészítése nem vált szükségessé. A módosítással érintett területeken tervezett fejlesztések beindítását megelőzően, annak előkészítő szakaszában, a Kulturális Örökség Védelméről szóló törvénynek megfelelően, (amennyiben szükséges) ugyancsak régészeti munkarészt készíteni, az Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalásának megfelelően. A Település örökségvédelmi hatástanulmánya a CD dokumentációban önálló kötetben található! A módosítással érintett területen található az egykori hengermalom épülete, amely sokak számára biztosított munkahelyet. A mintegy 12 méter homlokzatmagasságú téglaépület a településkép meghatározó épülete, bár nem esztétikai értelemben. Sokak családi történetéhez tartozik hozzá, mint egykori munkahely. A felső szint belülről is látható faszerkezete különösen szép. Az épület helyi értéket képvisel, így a helyi értékeket felsoroló kataszterbe is felvételre került. Az épületet külső megjelenését javasoljuk újra értelmezni, homlokzatát a későbbi fejlesztések során módosítani. (Pl. látható téglaburkolat, és tégla architektúrájú szerkezet, fehér vakolt felületek, új reklámfelirat, stb.) Belső értékeit lehetőség szerint megtartani javasoljuk, az új funkciók adta lehetőségeken belül. Az épület múltjáról kiállító terem (szoba) kialakítását is javasoljuk. Az épület helyi védelem alá helyezését nem irányoztuk elő, csupán jeleztük helyi értékét és javasoltuk ezt a fejlesztéseknél figyelembe venni. Ezzel kívánjuk a gazdasági és turisztikai hasznosítás kialakításának körülményeit segíteni, hisz jelentős átalakításokra lesz szükség a kívánt funkciók kialakíthatósága érdekében. Szerencsés körülmény, hogy tulajdonosa az épület értékét és hagyományait tiszteletben tartva gondolkodik a jövőbeli fejlesztésekről, melyben a beruházást összefogó építésztervezők is partnerek. A Településrendezési terv tervezett módosítása, az építési előírások szabályok változása segít abban, hogy a célzott, hagyományokra épülő gazdasági hasznosítás, és az idegenforgalmi hasznosítás meg tudjon valósulni. 29