BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 "Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az biznysan bevésődik az emlékezetébe." /Kdály Zltán/ 1

1. BEVEZETŐ E prgram alapelve, hgy derűssé, ésszerűvé, természetessé tegyük az egész naps óvdai együttlétet. Biztnság és szeretetkapcslat nélkül a kisgyermek nem nevelhető, nem tanítható. A gyermekek nyugdt, kiegyensúlyztt játékának és tevékenységének is az a jóindulatú sugárzás a feltétele, ami az óvdapedagógus jelenlétéből árad. A tevékenységre frdíttt idő és a gyermekekkel létrehztt őszinte kapcslat, az egyre tartósabb egymásra figyelés fejleszti ki valójában a csírázó képességeket. Nem akarunk gyrs és végleges eredményekkel dicsekedni. Tudmásul vesszük, hgy óvdáskrban sk minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be. Segítőkészen állunk a család mellé. Tudmásul vesszük, hgy a gyermek a szülőé, elsősrban az ő örömük, felelősségük. Részt vállalunk a kicsik gndzásában, nevelésében, tanításában. A nevelés óvó és értékmegőrző szerepét hangsúlyzzuk, és eköré csprtsítjuk az egyéb tevékenységeket. Az a kisgyermek, aki egy kulturált, ráfigyelő felnőtt társaságában skat mzg, kérdez, figyel és játszik, mindennap mesét hall az életkráhz szükséges és a fejlődés szempntjából minden fnts képességét működteti. A rajzlás, festés, barkácslás, éneklés, mndókázás, a mzgáss szabályjátékk, a méricskélés, számlálgatás, ismerkedés a tér- és idő lehetőségeivel, kitöltésének variációival, a szerepvállalás: JÁTÉK. Az óvdai élet kialakult fejlesztési területeit teljes egészében magába tudja fglalni ez a tevékenységfrma. Az óvdapedagógus szabadsága az idő kezelésében, a játékk tartalmáhz illő szervezeti frmák megtalálásában, a gyermeki műveltségterületek anyagának a mindenkri helyzethez illő összeválgatásában valósul meg. Felfgásunkban a gyermekkr a legtágabb értelemben vett tanulásnak és az életfntsságú beállítódásk kialakulásának a kra. Az emberi élet tartalékfelhalmzó krszaka. Az ember számára az élet egészében, egyszerre és egyben adtt ajándék. Ezért az emberi életet, annak minden szakaszát és megnyilvánulását önértékében tekintjük, tiszteljük és becsüljük. Biznysak vagyunk abban, hgy a kisgyermekkrhz méltó, tartalmas elfglaltságk, jó alapt adnak a következő érési fk: az iskláskr építkezéséhez. Távlatkban gndlkdunk, de a pillanatnyi történésekre figyelünk. Valóságs fejlesztési eredményekre törekszünk: az adtt életkrhz illő testi lelki szellemi harmónia megteremtésére. 2

2. HELYZETELEMZÉS Az óvda hivatals elnevezése: BÁCSBORSÓDI KÖZSÉGI ÓVODA Címe, telefnszáma: BÁCSBORSÓD DÓZSA GYÖRGY u.26. 6454 79/ 451-551 Email címe: Weblap címe: OM aznsító: 202070 Az óvda fenntartója, címe: Az óvdai csprtk száma: 2 Az óvda vezetője, a prgram benyújtója: vdabacsbrsd@gmail.cm http://vdabacsbrsd.atw.hu BÁCSBORSÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE BÁCSBORSÓD PETŐFI SÁNDOR u.3 79/ 451-501 Nagy Angéla Óvdánk egy kis községben van, Bácsbrsódn. A község a határ mellett található az rszág déli részén. Lakóinak száma: 1200 fő. Évezredes településre vallanak az itt lelt szarmata és kelta tárgyak. Áthaladt rajta az a kereskedelmi útvnal, amit még a hnfglalás után is használtak. Okiratban 1330-ban említik először, Kárly Róbert királyunk uralkdása idején, mégpedig BORSÓD SZENTLŐRINC néven. A török kiűzése után a falu a határvidékhez tartztt. Tulajdnjga 1725-ben került vásárlás révén a Latinvics családhz. Buttler Jáns várkapitány vlt Brsód tulajdnsa 1697- től, majd 1725-ben eladta Hammerschmidt Jánsnak, aki még ugyanazn esztendőben tvábbadta Latinvics Dánielnek és Istvánnak. A török idők és a Rákóczi szabadságharc után nagyarányú telepítések az elnéptelenedett vidéken. Brsódt 1781-ben magyarkkal népesítették be. A Latinvics család az 1848-as szabadságharc idején a magyar ügy ldalára állt, a világsi fegyverletétel után anyagi helyzete megrendült. Hárm kastélyuk ma is áll. Az egyikben alakíttták ki az rszágs hírű Őszi Napfény Szciális Otthnt. A jelenlegi község megőrizte hajdani településszerkezeti és utcahálózati rendszerét. A 15 utca telepített, mindössze néhány fghíj található. Az utóbbi években skat fejlődött a település. Kiépült a közpnti tér, krszerűsítették a közvilágítást, bevezették a földgázt, megépültek az autóbuszvárók. Az új fa játszótér az EU szabványainak megfelel. Kihelyezésre kerültek az útbaigazító táblák és a község térképe. Parkjaink, játszótereink ápltak, gndzttak. Van gyógyszertár, megfelelő házirvsi ellátás, élelmiszerüzletek. Az állandó védőnői szlgálat mellett, alkalmanként szakrvsi rendeléseket, szűréseket szerveznek. Az emeletes általáns iskla 1928-ban épült. Nylc tanulócsprttal működik. A köztemetőt az egyház kezeli, a ravatalzó működéséről az önkrmányzat gndskdik. A Művelődési Házban 6800 kötetes könyvtár áll az érdeklődők rendelkezésére. A Bkréta assznykórus sk elismerést szerzett eddigi működése srán. 3

Idegenfrgalmi látnivaló is van: A hárm Latinvics kastély, a család rms, de még mindig impzáns sírkáplnája, a hárm védett 350 esztendős Rákóczi fa, amely alatt a néphagymány szerint a fejedelem megpihent, a község nagy szülöttének Mhly-Nagy Lászlónak a szülőháza. A világhírű művész festőként, ftgráfusként és művészeti szakíróként egyaránt maradandót alkttt. Születésének 100. évfrdulóját méltóan ünnepelték meg. Emlékére a róla elnevezett iskla előtt szbrt állítttak. A község lakóinak közös ünnepe az évenként megtarttt Falunap és az Idősek napja. Az óvdai nevelés és ktatás már 1956 ban megkezdődött a községben. Eleinte egy csprttal működött az óvda, majd kettő, később hárm csprts lett. 2004. szeptemberétől a gyermeklétszám csökkenése miatt csprtösszevnásra került sr. Jelenleg két csprttal működik. A napközis ellátás 1974-től flyamats. Az óvda épülete csaknem 100 éves. Eszközök tekintetében a környék egyik legjbban felszerelt intézménye. Munkánk srán figyelemmel kísérjük az óvdai nevelés váltzásait, és az új ismeretet beépítjük a mindennapkba. A krszerű szemlélet arra ösztönöz bennünket, hgy nevelő munkánkat megújítsuk, melynek közpnti gndlata a gyermekek egyéni képességének figyelembe vétele és az erre épülő harmnikus fejlesztés. A pedagógiai prgram az óvda saját prgramja, melyet Csóka Sándrné készített el, az óvdai nevelés rszágs alapprgram útmutatása szerint. A prgram jgszabályi váltztatás miatt több alkalmmal megújításra került. Nem választttunk adaptálható prgramt, hanem saját pedagógiai gyakrlatunkat igyekeztünk a prgramelméleti elvárásknak megfelelően rendszerbe fglalni. A dkumentumn a szükséges váltztatáskat 2010-ben elvégezték. A pedagógiai prgramunk újbóli felülvizsgálatára a törvényi váltzásk miatt került sr. Az eddigi gyakrlat azt mutatta, hgy a prgram a mindennapi gyakrlatban jól funkcinál, ezért hagymánykat megőrizve készült el a dkumentum legújabb váltzata. Az Alapprgram biztsítja az óvdapedagógusk pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. 3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 3/1. Gyermekkép A Prgram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hgy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szciális lény egyszerre. Óvdai nevelésünk gyermekközpntú, befgadó, a gyermeki személyiség kibntakztatására törekszünk, biztsítva minden gyermek számára az egyenlő hzzáférést. A külső- és a belső környezetünket úgy alakítjuk, hgy az családias, értékeket, érzelmeket közvetítő legyen, mivel személyiségük szabad kibntakztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatárzó. Munkánk srán figyelembe vesszük, hgy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adttságk, az érés sajáts törvényszerűségei, a spntán és tervszerűen alkalmaztt környezeti hatásk együttesen határzzák meg. A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és bilógiai értelemben is egyedi személyiség és szciális lény egyszerre. Az óvdai nevelésünk gyermekközpntú, befgadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibntakzásának elősegítésére törekszik, biztsítva minden gyermek számára, hgy egyfrmán magas színvnalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibntakzásának. 4

Olyan környezetben igyekszünk nevelni a gyermekeket, ahl biztsítjuk a játék elsődlegességét, az élmények befgadó feldlgzását, és a gyermekek maguk is befgadóvá, elfgadóvá, együttműködővé, segítőkésszé váljanak. Az óvdáskr végére a gyermekek a különbözőségekkel természetes módn együtt élnek, társaikat elfgadják. Sajáts nevelési igényű gyermekek esetében a gyermekekre jellemző sajátsságk figyelembe vételével az ptimális fejlesztő hatásk megkeresésére, és ezek alkalmazására törekszünk a fejlesztésük legeredményesebb elérése érdekében. 3/2. Óvdakép Az óvdáskrú gyermekek nevelésében elsődleges a családi nevelés szerepe. Az óvda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Fnts, hgy minden gyermek egyenlő esélyt kapjn személyiségének teljes kibntakztatásáhz. Az óvda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztsítja az óvdáskrú gyerekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvdában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szciális és nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvdai nevelésben alkalmaztt pedagógiai hatásknak a gyermek személyiségéhez kell igazdnia. 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI A 3-7 éves krú gyermek társadalmi gyakrlatra való általáns felkészítése, testi-lelki szükségleteinek kielégítése, együttműködési és kmmunikációs képességek fejlesztése, azaz kperációra való felkészítés. Ez magába fglalja a teljes gyermeki személyiség kibntakzását, a hátrányk csökkenését, az életkri és egyéni sajátsságk valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Ezt a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermekek egyéni adttságaiból kiindulva lehetséges megldani. Az óvdai nevelés gndskdik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, érzelmi biztnságt adó derűs, szeretetteljes óvdai légkör megteremtéséről. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvdai nevelés általáns feladatai: Az óvdáskrú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A gyermek személyes belső környezetének testi, lelki, szciális egészségének gndzása, a környezettudats magatartás megalapzásával, az egészség fejlesztése, védelme. A környezet védelméhez és megóvásáhz, a fenntarthatósághz kapcslódó szkásk kialakítása. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi-, az erkölcsi- és a közösség nevelés biztsítása, az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 5

4/1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA: Célja: a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Ezen belül az óvda feladata: A gyermek gndzása, testi szükségleteinek, mzgásigényének kielégítése. Harmnikus, összerendezett mzgás fejlődésének segítése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Egészségvédelem, egészséges életmód, a testáplás, az étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés és betegség megőrzés szkásainak kialakítása. Környezet védelméhez és megóvásáhz kapcslódó szkásk alakítása, a környezettudats magatartás megalapzása már gyermekkrban. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztnságs környezet biztsítása. A megfelelő szakemberek és szülők bevnásával az óvdapedagógusk prevenciós, krrekciós testi, lelki nevelési feladatkat látnak el. 4/2. Az óvdai egészségnevelés, és az ezzel összefüggésben lévő feladatk Az Óvdai nevelés rszágs alapprgramja az óvdai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztsíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a lehetőséget arra, hgy a gyermek a mindennapi életben a legegészségesebbet válassza, az egészséget választó képességét kifejlessze. Az egészségvédő képesség fejlesztése megköveteli, hgy az óvdai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget kársító magatartásk visszaszrítását. Az egészségnevelés így válik az óvda megalapzó jellegű, feladatává. A mdern egészségnevelés fgalma követi az egészség mdern fgalmának összetevőit. Az egészség fgalmát az Egészségügyi Világszervezet így definiálta: "Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas-társadalmi (szciális) jólét állapta, nem csupán a betegség és nymrékság hiánya." A definíció szerint az óvdai nevelési általáns nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek srlandók: a testi egészség (gndzás, áplás, edzés, mzgás-fejlesztés), a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztnság nyújtása), a szciális kapcslatk harmóniája (közösségi élet, segítés stb.), az egészségvédő képesség fejlesztése, a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szkásainak kialakítása, az óvdapedagógusk és a nem pedagógusdlgzók viselkedésének szabályzása, a szülők tthni egészségnevelő feladatai (higiénés szkásk alakítása, egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer), az iskla-egészségügyi szlgálattal való együttműködés Mindezekre gndlva az óvdai egészségnevelés prgramját, a szülőkkel való bánásmódt, a táplálkzási ajánláskat, az tthni életmódra vnatkzó tanácskat az óvdásgyermek családjának egészségi esélyeihez kell szabni. Az egészségi szükségleteket és lehetőségeket a nevelési tanácsadásaink srán tüzetesen kell mérlegelnünk, megtalálva a legjbb lehetőséget arra, hgy a szülőket képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére. 6

Az óvdai nevelés feladata az óvdáskrú gyermekek testi- és lelki szükségleteinek kielégítése. A gyermek alapvető szükségi: 1) az egészséges életmód alakításában (szmatikus nevelés), 2) az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításában (pszichikus fejlesztés) és 3) a szcializáció megvalósításában és az érzelmi nevelésben (pszichszciális fejlesztés). A látszólag elhatárlt területek a valóságban egységet alktnak, egymástól elválaszthatatlan tulajdnságkat és tevékenységeket takarnak. Az egészségnevelés az egészséges életmódra nevelés mellet kiterjed az értelmi fejlesztés és a szciális kapcslattartás fejlesztésére is. A gyermekek lelki egészségének védelme feladata minden óvdapedagógusnak. Az egészséges életmód alakításánál kiemelt jelentőségű a gyermek testi gndzása, testi szükségleteinek kielégítése és a testi épség védelme. Ez alapvető óvdapedagógusi feladat az óvdásgyermek higiénés nevelésénél, az alapvető higiéniai tennivalókra való szktatásánál. Kiemelt jelentőségű az óvdai élet minden fázisában a kisgyermek mzgásigényének kielégítése. A gyermek testi képességeinek fejlesztése a tudats, célszerű összerendezett cselekvés fejlődésének elősegítése az alapvető mzgásfunkciókban és az emberi kapcslatkhz nélkülözhetetlen humán mzgáskultúrában. Az óvdai nevelés srán az egészséges életmód alakítása azt jelenti, hgy kialakul a kisgyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mzgáss életmódra, az egészséges táplálkzásra és kulturált étkezésre, az egészséget kársító magatartásfrmák elkerülésére, egy adtt élethelyzetben az egészségesebb megldás választására, a máskn való segítésre. Mindez az egészség megvédésére történő beállítódást, az egészség megvédésére vnatkzó érdeklődést jelent. Az egészséges életmód alakításának feltétele az egészséges környezet biztsítása. A higiéné, a baleset megelőzés, kulturált étkezés, zavartalan játék, szabad levegőn való tartózkdás lehetőségét biztsító tárgyi környezet nem önmagában képezi az óvdásgyermek környezetét. Jelentős környezeti tényezőt alktnak a gyermekeket körülvevő személyek (gyermekek és felnőttek), azaz a szciális környezet. a szeretetteljes, harmnikus légkör, fnts részét képezi a gyermek személyiségfejlődésének. A gyermekeknek egyre több ismeretet kell megszerezniük a szervezetük működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről. A gyermek a családjából jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hz magával, amit az óvda vagy megerősít, vagy gátl, leépít. Ezekhez az ismeretekhez kapcslódnak azk az egészségvédő, egészségfejlesztő bilógiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvdában szerez meg, illetve rendszerez. Az egészségvédelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvdai fglalkzásk mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kiránduláskra. Az egészségnevelés fő területe az óvdai közösségben megvalósuló szcializáció elősegítése. Az óvda a gyermek viselkedésének másdik legfőbb mintaadó közössége. Az óvdában az óvdapedagógusk és a dajkák magatartása elsajátítandó mintául szlgál. A gyermek-gyermek, valamint a felnőtt-gyermek kapcslat érzelmi töltése, a biztnság nyújtása segít az önzetlenség, és az önfegyelem kialakulásában. Az óvdai szcializáció közvetlenül kapcslódik a családi szcializációhz, az óvdának "csak" kiegészítő szerepe van a családi szcializáció mellett. A szegénység, a szciális kirekesztettség, az elhanyagltság, a szeretethiány mély sebeket üt a gyermek lelkén. Az ilyen állaptú gyermek a nyílt és őszinte biztnságt nyújtó óvdapedagógushz vnzódik. Ez a tény határzza meg az óvdapedagógus szcihigiénés (társas egészségvédő) viselkedési nrmáját. Az óvdai egészségnevelés célja, hgy minden tevékenységével szlgálja a gyermekek egészséges testi, lelki és szciális fejlődését, harmóniáját. 7

Az óvda feladatai: Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vnatkzó közérthető módn megfgalmaztt ismeretek átadása, megfelelő egészségvédő magatartásra tanítsn gyakrlással, segítséggel és példamutatással. A szülők bevnásával a prevencióba. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD - TESTI-LELKI EGYENSÚLY Pedagógiai módszerek: Egészséged testben-lélekben! A megelőzés a családban kezdődik. A szülők értékvilága és az általuk nyújttt minta megléte vagy hiánya alapvető hatással van a prbléma kialakulására vagy annak megakadályzására. Óvda feladata ennek segítése érdekében: A családk szciális helyzetének megismerése, helyreállítása érdekében Családsegítő Szlgálat felé irányítása. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése a fenti célk megvalósítása érdekében (egészségügyi intézmények, nevelési-ktatási intézmények, részvételével). A gyrs és hatékny beavatkzás érdekében a bántalmazó, elhanyagló, veszélyeztető családi háttér észlelése esetén jelzés küldése a Gyermekjóléti Szlgálatnak, illetve hatósági eljárás kezdeményezése. A szciálisan hátránys helyzetű gyermekek részére szabadidős elfglaltságkat szervezése, vagy megfelelő helyre irányítása. A bűnmegelőzési feladat céljai: Az óvdában, és családkban történt gyerekeket érintő prblémák, bántalmazásk, felszínre kerüljenek, megldásukra mihamarabb srt kerítsünk. A munkáhz a Gyámhivatal a gyermek- és ifjúságvédelmi krdinátr tevékenységén keresztül nyújthat segítséget az óvda. A gyermekek gndzása, testi szükségletük, mzgásigényük kielégítése: A testi szükségletek kielégítése alapzza meg a gyermekek jó közérzetét, ami egyéb tevékenységek végzéséhez szükséges. A gyermekek gndzásának zálga az óvdapedagógus a gyermekek közötti meghitt kapcslat, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fgadnak el gndskdást, aki őszinte, hiteles viselkedéssel közeledik hzzájuk, és tapintatt, elfgadást közvetít. Ilyen feltételek mellett ismerhetők fel a gyermekek igényei, családból hztt szkásai. Az óvdapedagógus a fkzatsság betartásával törekedjen arra, hgy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testáplás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvdába lépés pillanatától biztsítsa az óvdapedagógus. A beszktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hgy megtanulhassák a fgáskat és a testáplási teendők srrendjét. Az óvdapedagógusk és a dajkák állapdjanak meg a szükségleteket kielégítő szkásk pnts menetében, az azns gyakrltatás érdekében. A testáplás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szlgálja. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkznak a gyermekek között. Az óvdai és a családi szkásk összehanglása segít az azns elvek betartásában. A bőrápláshz, fgmsáshz, hajápláshz, az rr tisztántartásáhz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hgy a gyermekek fkzatsan önállóan végezhessék ezeket a teendőket. 8

Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermekeket, ezért az óvdapedagógus hassn a szülőkre, hgy rétegesen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők legyenek partnerek, akiket fnts meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyeiről. A mindennapi szabad mzgás nélkülözhetetlen eleme az óvdai életnek. A gyermekek a természetes nagymzgáskat, mzgáselemeket egyénileg gyakrlják a skféle mzgásfejlesztő eszközön. A séták is hzzájárulnak a gyermekek mzgásigényének kielégítéséhez. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvda elégíti ki. Az alváshz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alaps szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. Elalvás előtt meséljünk, dúdljunk altatódalt a gyermekeknek. Az étkezési szkásk kialakítása az óvdába lépés pillanatában elkezdődik. Az óvdapedagógus mutassa meg a gyermekeknek a legpraktikusabb fgáskat az önkiszlgálás terén. A nagycsprtsk önállóan szedjenek a tálból, a naps önállóan töltse a vizet a kancsóból. A kicsik és a középsősök készség szinten használják a kanalat, villát, a nagyk a kést is. Esztétikusan terítsék meg az asztalt, kulturáltan étkezzenek. Evés közben halkan beszélgessenek. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztsítása, óvása, megőrzése Az óvdában megbetegedett gyermeket fkztt gndskdással elkülönítve gndzza a felnőtt mindaddig, amíg a szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fnts láz, hányás, hasmenés, kiütés, bőrpír, erős köhögés esetén. Hárm-négy éves gyermekek esetén előfrdul, hgy alvás közben bevizelnek. Ennek ka általában pszichés eredetű. A felnőttek óvakdjanak a gyermek megszégyenítésétől. Csakis a tapintats, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcslat szüntetheti meg az kkat. A négy-öt éves krban bekövetkező első alakváltzás, a hirtelen növekedés gyakran kz hanyag testtartást. A szervezett mzgáss tevékenységek, a mzgási igény kielégítése segít a gerinc defrmitásk megelőzésében. A lábbltzatt erősítő, fejlesztő mzgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztsítani, ha mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkdás biztsít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap, ha lehet kétszer is, tartózkdjanak a szabadban. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvdában. Jó idő esetén, az udvarn pancsljanak. A vizes edzés legyen mindig önkéntes. Edzési lehetőség télen a csúszkálás, szánkózás. A szervezett edzési prgramk ideje 10-20 perc. A kndicináló mzgásk adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges környezet biztsítása Az óvda legfntsabb fejlesztési tere az óvdaudvar. Az udvarn legyen árnyéks és naps rész, legyen füves, hmks és betnztt rész is. Legyen hmkzó. A mzgásfejlesztő játékk különböző típusú mzgáskhz adnak lehetőséget. A labdás játékkhz megfelelő nagyságú terület álljn a gyermekek rendelkezésére. Legyen víznyerési lehetőség. Az óvda épületét a nevelési-, fejlesztési feladatk megvalósításának figyelembevételével esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csprtszbát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csprtszba barátságssá, tthnssá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztsítása miatt is fnts. A természetes világítás felhasználása miatt az ablakkat hagyjuk szabadn, csak lyan függönyt használjunk, amely nem veszi el a fényt. A mzgáss tevékenységeket mindig nyittt ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párlgtatás szükséges. Az óvdapedagógus a többféle játéktevékenységhez alakítsn ki elkülönített csprtszba részeket (kuckókat). Alakítsn ki mesesarkt, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékknak a színtere. Legyen lyan sark, ahl a gyermekek összegyűjthetik a séták alkalmával, vagy az óvdába jövet talált kincseket. 9

Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztsítsn minden feltételt a nyugdt öltözéshez, vetkőzéshez. Minden gyermeknek legyen külön fgasa. Az öltözőben a szülők részére legyen elhelyezve hirdetőtábla, ahl tájékztatást kapnak a csprt életéről, eredményeiről. A msdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fgmsó felszerelése, törölközője. A fejlődés eredménye óvdáskr végére: A testáplási szkásknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkdnak, fgat msnak, fésülködnek. A tisztálkdási eszközökre vigyáznak, helyére teszik használat után. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögéskr, tüsszentéskr egyaránt. Önállóan eldöntik, mennyi ételt fgyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, kulturáltan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-és begmblják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ruhájukat összehajtva esztétikusan a plcra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre való törekvés. 4/3. Az ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS BIZTOSÍTÁSA Az óvdás gyermekek egyik jellemzője a magatartásuk érzelmi vezéreltsége. A gyermeket az óvdában érzelmi biztnság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyztt, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeket az óvdában kedvező érzelmi hatásk érjék. A családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihz, felnőttekhez egyaránt. Ez lyan alaphangulatt ad, amely kapcslatteremtésre, cselekvésre és játékra ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságs, tthns, amit elsősrban az óvdapedagógus tervez meg, de adjn lehetőséget arra, hgy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesülhessenek. Mzghassanak a gyermekek szabadn a csprtszbában, msdóban, ezzel is fkzható az tthnsság érzése. Legyen minden óvdai csprtnak hagymánya, szkásrendszere, ami sajáts, egyéni színezetű légkört biztsít. Ez is mélyíti a gyermekek összetartzását, együttérzését. Az tthnsság érzését segíti elő az is, ha az óvdapedagógus minden gyermeknek külön tárló helyet biztsít, ahvá saját játékait, eszközeit, kincseit beteheti, önállóan gndzhatja, kezelheti. Az óvdai dlgzók és a gyermek, a gyermek-gyermek, óvdai dlgzók közti kapcslatrendszert a pzitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvda segítse a gyermek erkölcsi, szciális fejlődését, én tudatának alakulását, adjn teret önkifejező törekvéseinek. Az óvda nevelje a gyermeket annak elfgadására, megértésére, hgy az emberek különböznek egymástól. Közös élményeken alapuló tevékenységek, szkás- és nrmarendszer alakítása a szcializáció szempntjából meghatárzó. A gyermek nyitttságára épít az óvda, és segíti a gyermeket, hgy megismerje szűkebb, tágabb környezetét. Megismerjék a szülőföldhöz való kötődést, és a hazaszeretet. Megbecsüljék a környezetük szépségeit és értékeit. A gyermeki magatartás szempntjából az óvda minden dlgzója mdell a gyermek számára. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvda együttműködő szerepe az ágazati jgszabálykban meghatárztt speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 10

A szciális és egyéni nevelés célja: a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdnságainak, képességeinek kibntakztatása a közösségen belül, a csprt nrmái alapján, a nemi identitás fejlődésének elősegítése. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pzitív érzelmi töltésű kapcslatának alakulása, az érzelmekre épülő kapcslatteremtő és megtartó képességek frmálása A gyermekek pzitív kapcslata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csprtban. Bizalmuk, biztnságuk kialakulását elősegíti az óvda felnőtt közössége és a gyermekközösség. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvdapedagógusnak, aki irányítója és egyben társa is a gyermeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, krlátkkal együtt. A krlátkat úgy szükséges megszabni, hgy az adtt krsztály meg tudjn felelni az elvárásknak. A nevelés akkr lesz hatékny, ha az óvdapedagógus az egész csprt előtt álló feladatkat minden gyermek számára az egyéni sajátsságkat figyelembe véve érthetővé, vnzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcslatt a szülőkkel, nagyszülőkkel, hgy kellő bizalm alakuljn ki az együttneveléshez. Bizalmas kapcslatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerheti az óvdapedagógus, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az óvdapedagógus segítse a gyermeket abban, hgy elfgadják eltérő képességű és tulajdnságú társaikat. Az óvdapedagógus próbálja megérteni elsősrban érzelmileg a gyermeket. A parancslás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést és átérzést. Így elérhető, hgy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs háttérbe szrítva, hanem más irányba terelhetővé válik. Az óvdapedagógus magyarázatában jelenjen meg a dlgk pzitív ldala. A gyermekek tevékenységéhez az óvdapedagógus biztsítsn nagy szabadságt, a pnts határk megjelölésével. A határkat meg kell védeni a gyermeki respektálás érdekében, a gyermekekre való tekintettel. Tehát a nagy szabadság, a világs határk azt jelentik, hgy az óvdapedagógus röviden, egyértelműen, pzitívan fgalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Az óvdapedagógus a többszöri határátlépésnél vezessen be következményeket, ugyanakkr adja meg a lehetőséget a javításhz. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a beflyáslását. Az óvdapedagógus segítse a gyermekbarátságk kialakulását. Frmálja úgy, hgy a közösség többi tagjaihz is kapcslódjanak. A gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatk iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredő célk teljesítését. Örömmel és érdeklődéssel kapcslódjanak be a közös együttlétekbe. Az óvdapedagógus nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések srán. A knfliktust felldó megbeszéléseket kellő dafigyeléssel, kivárással hallgassa meg, hgy véleményt tudjn mndani a történtekről úgy, hgy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. Bátrítsn minden gyermeket a csprtn belül, hgy a belső elégedettsége, pzitív énképe kialakuljn. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjn figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módt szándéksan mellőzni szükséges. A felnőtt-gyermek társalgásában világs, egyértelmű, építő, előre vivő megfgalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilags megnevezésével, az k kiemelésével. Biztsítsn az óvdapedagógus minden gyermeknek személyes perceket, hgy a jó kapcslatt megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a saját és másk érzéseinek elfgadása is kapjn hangt. A kapcslatk erősítését szlgálja a beszélő társ megbecsülése, értékelése, a kölcsönös eredmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, a hibáztatás, gyakri bírálgatás, kiktatás, kiabálás, panaszkdás, prédikálás. 11

A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátrítása, türelme, bizalm-előlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, a sikertelenséget segít elviselni. Tilalm helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hgy önálló döntéseket hzhassanak és a váltztatásra képessé váljanak. Az óvdapedagógus örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, prblémákat. A humr jó segédeszköz a pzitív töltésű visznyk áplásában, a szeretet egy biznys frmája. A nehézségeket a humr felldhatja, a görcsösséget megszüntetheti. A bátrtalan gyermekek nevelésekr az óvdapedagógus minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek is. Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az dafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmndása, másk érzésének meghallgatása, elfgadása, hgy a gyermekek örömteli ptimizmusa fejlődhessen. Az óvdapedagógus hívja segítségül a nevelésben a céliránysságt. Elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcslatát, viselkedését. Használjn minél több eszközt az egyéni jellemzők kimutatásáhz. (születésnapi tábla, Megérkeztem, itt vagyk! tábla stb.) Mdellértékű befgadó attitűd, a különbözőségek elfgadásának természetessé tétele a gyermek számára. A fejlődés várható eredménye óvdáskr végére: Ragaszkdnak óvdájukhz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hzzák nyilvánsságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szkásszabályainak betartása. Figyelmeztetik egymást a szabályk megszegése esetén. A felnőtt kérései nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Knfliktuss helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvdán kívül találkznak szeretettel köszöntik egymást. A csprtba érkező vendéget szeretettel fgadják. Igényükké válik a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugdtan ülni, figyelmesen meghallgatják egymást és a felnőtteket. Észreveszik, ha valaki hiányzik a csprtból. A közösségért szívesen dlgznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket és másk magatartását. Érvényesítik kezdeményező képességüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket, igyekeznek legyőzni a felmerülő akadálykat. Szciálisan éretté válnak az isklára. Elfgadják egymás különbözőségeit. Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. A halmzttan hátránys gyermekek nagybb dafigyelést kapjanak 4/4. ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az intellektuális érzelmek alakulása Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyittt, érzékeny befgadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket, az észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gndlkdást, kreativitást. 12

A kíváncsiságt felkeltő tevékenységek srán szerzett tapasztalatk flyamats feldlgzása fejlessze az egyszerű gndlkdási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kmmunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az anyanyelv fejlesztése Cél: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére és szeretetére nevelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése, szókincs gyarapítása. Az anyanyelvi nevelés minden tevékenységfrmában kiemelt feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kmmunikáció különböző frmáinak alakulása helyes mintaadással az óvdai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Az óvdai anyanyelvi nevelés kmplex flyamat, amely a nevelési flyamat egészében jelen van. Minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szciális kapcslatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes isklai tanulásának megkezdését. A gyermek beszédét meghatárzza az tthni környezet. Az óvda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. Az óvdapedagógusnak arra kell lehetőséget biztsítania, hgy nyugdt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami fglalkztatja. Semmiféle türelmetlenség, vagy a gyermek krlátzása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés srán. Az óvda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugdt légkör alapvetően meghatárzza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen beszélnek. A nap flyamán bármikr adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napkn erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkr tthnról és a külső környezetből hztt élményeiket és tapasztalataikat mndják el a gyerekek. A környezet példamutató tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fnts, hgy az óvdapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen egyszerű, érthető és világs. Figyeljen arra, hgy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítgatáskkal és figyelmeztetésekkel a flyamats beszédtől. Dicsérje és biztassa a bátrtalanabb gyermekeket. Figyeljen a beszédhibával, beszédbeli elmaradással küzdő gyermekekre. Szükség esetén kérje szakember segítségét /(lgpédus, pszichlógus). Az óvdapedagógus pzitív példaadása kiemelt jelentőségű a gyermekek fejlődése szempntjából. Fnts tvábbá az ösztönző környezet az értelmi képességek (gndlkdás, alktóképesség) fejlesztésére. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztsítása. A fejlődés várható eredménye óvdáskr végére: A gyermekek aktívan használják a tapasztalatk srán bővült szókincsüket. Összefüggő beszédük legyen flyamats. Párs és csprts beszédhelyzetekben megfelelő beszédfrdulatkkal és viselkedési frmákkal teremtsék meg és tartsák fenn a kapcslatt. Nyugdtan, figyelmesen hallgassák végig az óvdapedagógust. Ha párbeszédben vesznek részt, várják végig a másik megnyilatkzását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gndlataikat ahhz igazítsák. A névmáskat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt, az igemódkat használják helyesen. Alakuljn ki a beszédhelyzethez, az anyanyelvi szabálykhz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyzású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. 13

Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiválttt érzelmeknek megfelelő természetes gesztuskkal, arcjátékkal kísérjék. Tisztán ejtsenek minden hangt. 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5/1. Személyi feltételek: Az óvdában, a nevelőmunka középpntjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvdapedagógus, akinek személyisége meghatárzó a gyermek számára. Az óvda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő fglalkzásk mindegyikét óvdapedagógusk irányítják. Személye minta a nevelésben. Értékfelfgása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értéket közvetít, s azkat milyen tudatsan képviseli. Gyakran előfrdulnak érdekellentétek az óvda és a szülők között. Az óvdapedagógus vállalja fel a tapintats meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. A gyermekek fejlesztéséhez alkalmazzn egyéni módszereket, egyéni fejlesztési prgramkat úgy, hgy a gyermekek pzitív én képe és önbizalma kialakulhassn. A gyermekek érezzék, majd később értsék, mit miért tart helyesnek, mit miért utasít el, mi áll távl tőle. Mindezt fejezze ki szavaiban és cselekedeteiben. Magatartása legyen határztt, ugyanakkr szeretetteljes, barátságs és őszinte. Legyen igénye az önművelésre, teremtsen lehetőséget szakmai tájékzttságának, szaktudásának fejlesztésére. Személyiség vnásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai ptimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, a tapintat és az empátia. Az óvdai dlgzók közössége azns pedagógiai elveket valljn. Tudjanak együtt tervezni, összehangltan feladatkat megsztva dlgzni. Az óvdapedagógusk és a dajkák összehanglt munkája hzzájárul az óvdai nevelés eredményességéhez. Jelen pillanatban 2 egész és egy fél óvdapedagógusi státusz van az óvdában. Mindhárm óvdapedagógus végzettsége és felkészültsége megfelel az előírásknak. Az óvdapedagógusk munkáját 2 dajka segíti. A dajkák végzettsége szintén megfelelnek az előírásknak. 5/2. A dajka és az óvdapedagógus együttműködése: A dajka munkája az óvdai nevelésben az óvdapedagógusával összehanglttá válik, mert a dajka a pedagógiai munka segítője. A dajka egyike a kisgyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvdapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakrl a kisgyermekre. Ahhz, hgy a nevelési flyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vegyen, elsősrban arra van szükség, hgy megfelelő szinten tájékztatva legyen az óvda és az adtt óvdapedagógus nevelési célkitűzéseit, elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célk érdekében, hgyan kívánja az óvdapedagógus a gyermekcsprt fejlesztését megvalósítani. 5/3. Beszktatás A beszktatás időszaka meghatárzza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvdáhz. Az óvdapedagógus a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugdtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfkú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermek beszktatása. Az óvdapedagógus adjn lehetőséget arra, hgy a gyermekek a szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvdával. Ha lehetséges, minél hsszabb időn keresztül, fkzats időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a flyamatban. Ez több szempntból is haszns. A gyermekeknek a szülői együttlét biztnságt ad az új környezet elfgadásáhz, ugyanakkr a szülő megismeri az óvda belső életét, a gyermek napirendjét, szkásait. A biztnságs beszktatás srán viselkedési rendet tanul a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A beszktatás ideje alatt a gyermekek hzzák magukkal azkat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkdnak. Az óvdapedagógus a dajkával együtt gndsan készítse elő ezt az időszakt. Beszélje meg a szülővel a beszktatás menetét. A 14

gyermekek jelét úgy válassza ki, hgy ahhz mndókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcslni. Így még a kevésbé vnzó jel is kedvessé válik. Legyen ez a gyermek első óvdai esztétikai élménye. A sk érdekes, ízléses játék mellett, az óvdapedagógus személyes kapcslattal, mesével, ölbeli énekes játékkkal, mndókákkal kedveskedjen a gyermekeknek. Lefekvésnél az új gyermekeket különös szeretettel vegye körül. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön melléje, simgassa, dúdljn neki altatódalt. Már a beszktatás ideje alatt a tervezett szkásknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sk-sk érzelmi megerősítéssel, játéksan gyakrltassn az óvdapedagógus, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni tempóját, szkásait. A nagybb gyerekek segítsenek a kicsiknek, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcslatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető óvdai légkör szükséges. Az óvdapedagógus a különféle cselekvésekben is biztsítsa a nyugalmat, az ingerek ne kzzanak a gyermekekben zaklatttságt. A gyermekeknek legyen lehetőségük minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hgy gyakran átélhessék a belülről táplálkzó kedvet, mtivációs állaptt. Az érdektelen gyermekekre szenteljen figyelmet az óvdapedagógus, hgy minél előbb kideríthesse érdektelenségük kát, mert beflyáslását csak így tudja elindítani. 5/4. Sajáts nevelési igényű gyermekek A sajáts nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 6. TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvda épületét, udvarát, berendezéseit úgy kell kialakítani, hgy a lehető legjbban szlgálja a gyermekek nevelését, fejlesztését. A környezet legyen biztnságs, tiszta, gndztt, esztétikus minden terme, öltözője, msdója, knyhája. A gyermekek egészségének megőrzését és fejlődését biztsítsa. Az óvdai felszerelések feleljenek meg a gyermekek életkri sajátsságainak. A gyermekek mzgásának, játékigényének kielégítéséhez legyenek megfelelő játékeszközök, tárgyak, készletek. Az eszközök elhelyezése legyen minden gyermek számára hzzáférhető és biztnságs. Az óvda biztsítsn megfelelő munkakörnyezetet a dlgzók számára, és teremtsen lehetőséget a szülők fgadására. 7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez a napirend és a heti rend biztsítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartalmú, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartalmú (5-35 perces) csprts fglalkzásk tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A tevékenységeknél fnts a flyamatsság, a rugalmasság, és a tevékenységek közti harmnikus arányk betartása. A napirend igazdik a gyermek egyéni szükségleteihez, és a különböző tevékenységekhez. A rendszerességek és az ismétlődések segítenek a gyermek érzelmi biztnságának kialakulásában. 15

7/1. NAPIREND 6.00 9.30 Játék a csprtszbában Játék közben Személyes percek Szabadn választtt tevékenységek rajz, mintázás, kézimunka ének-zenei készségek fejlesztése a környezetben szerzett élmények, tapasztalatk rendszerezése beszélgetés részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján mindennaps testnevelés testáplási tevékenységek, fgmsás reggeli mese-vers, dramatikus játék 9.30 10.00 Mzgás, mzgáss játékk Énekes játékk Az óvdapedagógus által szervezett fglalkzásk 10.00 11.30 Játék a szabadban Séta Énekes játékk az udvarn Testáplási tevékenységek Ágyazás 11.30 12.15 Ebéd Testáplási tevékenységek, fgmsás Lefekvés 12.15 14.30 Délutáni pihenés Alvás mesével, altatódallal 14.30 16.00 Ágyazás Testáplási tevékenységek Uzsnna Játék Flyamats hazabcsátás 16

7/2. HETIREND HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK MESE-VERS MESE-VERS MESE-VERS MESE-VERS MESE-VERS MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ÉNEK-ZENE ÉNEKES JÁTÉKOK RAJZ MINTÁZÁS KÉZIMUNKA KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉ RE NEVELÉS MOZGÁS 1. csprt MATEMA- TIKA MOZGÁS 2. csprt 8. GYERMEKCSOPORTOK SZERVEZÉSE Óvdánkban a gyermeklétszám két csprt szervezésére ad lehetőséget. A két csprt részben szttt óvdai csprt. A csprtk összevntan működnek 6.00 7.00 óráig, valamint 11.30 16.00 óráig. Természetesen, ha a gyermeklétszámban váltzás áll be, a csprt szervezése megváltzik. 17

9. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 9/1. JÁTÉK A JÁTÉKTEVÉKENYSÉG ANNAK TÜKRE, AMI A GYEREK LELKÉBEN TÖRTÉNIK, A JÁTÉK AZ Ő TITKOS NYELVE, AMELYET AKKOR IS TISZTELETBEN KELL TARTANUNK, HA NEM ÉRTJÜK. / Brun Bettelheim / A szabad játék az óvdáskrú gyermek legfntsabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvdai nevelés leghatéknyabb eszköze. A játékban kipróbálhatja, kiélheti, feldlgzhatja és gyakrlhatja az életben előfrduló szituációkat, az őt érő élményeket. A gyermek az őt ért külső-belső hatáskat a játék srán dlgzza fel. A játék így válik az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. JÓT ÉS JÓL JÁTSZANI ez a dlga a kisgyermeknek az óvdában. Célunk és feladatunk: a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztsítása, pedagógiai, pszichlógiai szakértelemmel való támgatása indirekt módszerekkel, a 3-7 éves krú gyermekek ptimális személyiségfejlődésének biztsítása, a halmzttan hátránys helyzetű gyermekeknél a beilleszkedés támgatása a játékban. A játékhz szükséges feltételek biztsítása Légkör: Alktó kedvű légkört lyan játék biztsításával érhet el az óvdapedagógus, ahl a gyermek szabadn dönthet abban, hgy kivel játszik, milyen játékt választ, milyen témát dlgz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvdapedagógus teremtse meg mindezekhez a feltételeket. A játéks légkört segíti a sk jó ötlet is, a kellő időben adtt segítség, megerősítés. A csprtba csak annyi szabályt vezessünk be, amely segíti a rugalmas, ldtt légkör fenntartását, a szabad játékt, a skféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alktó együttműködés kialakulását. A szabad játék srán a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvdapedagógus kezdeményezésére a gyermekek szívesen vesznek részt az énekes és mzgáss játékkban. A képességfejlesztő játékkban a gyermek válasszn szabadn a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvdapedagógus az együttjátszás srán teremtse meg a kezdeményezett játékhz szükséges témát, eszközöket, szabálykat, helyet. Az óvdapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcslatk kialakulását is. A játék flyamatában az óvdapedagógus tudats jelenléte biztsítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibntakzását. Az óvdapedagógus mindezt feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támgató, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvdában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. Az óvdapedagógus őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az ldtt légkör érdekében bátran használjn humrs kifejezéseket, tréfás szavakat. 18

A különböző típusú játékhz szükséges hely biztsítása: A gyermekek a csprtszbában szükség szerint önállóan, vagy óvdapedagógusi segítséggel alakítsák ki játékuk számára a megfelelő helyet. A csprtszbákban legyen helye a többféle állandó és variálható vagy elkülönített kuckóknak. Jelentős szerepe van az esztétikus és meghitt mesesarknak, amely egyúttal a dramatizálás és bábzás helye is. Itt kap helyet az átváltzáshz szükséges kellékek kincses ládája is. A séták srán összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek, a kincseket őrző sarkban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek. A rajzlásnak, festésnek, kézimunkázásnak, barkácslásnak legyen meg az állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagk, eszközök, játékidőben álljanak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek játéktere megnövekedik az udvarn, ezért ösztönözzük őket arra, hgy minél több nagymzgáss tevékenységet flytassanak. A játékhz szükséges idő: A játéktevékenység az óvda nyitva tartásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadn választtt játékkal játszhatnak. A játék flyamatsságát a flyamats napirend biztsítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékk elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve az étkezés, alvás és tisztálkdás idejét. Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszktt csprtkban játszanak. Az óvdapedagógus kísérje figyelemmel, hgy csak akkr ajánljn más játékt, ha már a gyermekek játéka felbmlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja. E krsztálynak az óvdapedagógus biztsítsa a több napn keresztül tartó játékt. Törekedjen arra, hgy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. A kreativitást segítő játékeszközök: A játékeszközök lyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibntakztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvdapedagógus a játékhz lyan eszközt biztsítsn, amely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, hgy skféle ötletre, játékfajtára ihlessen. A 3-4 éves gyermekek játékáhz sk eszközre van szükség. Elsősrban a gyakrló játékhz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit, másdsrban a hagymánys szerepjátékkhz szükséges kellékek (papás-mamás, fdrászs, rvss stb.), mely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsrban az esztétikai neveléshez szükséges kellékek (vers, mese, ének,). Az óvdapedagógus a 4-5-6-7 éves krsztálynak bővítse az eszközválasztékt, elsősrban a szerepjátékhz szükséges kellékekkel, félkész játékkkal, az aznsulást segítő ruhadarabkkal, másdsrban értelem és képességfejlesztő játékkkal, amit a gyermekek egyénileg, vagy mikrcsprtkban az óvdapedagógussal együtt játszanak. Az udvari játékk zömmel a gyermekek nagymzgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, az udvarn is legyen lehetőség barkácslásra, rajzlásra, festésre. A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, az élmények szerepe: A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatkkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvdapedagógus tegye lehetővé, hgy a családban, óvdában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatkat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. 19

A 3-6-7 éves krban megjelenő játékfajták és azk tartalmának, minőségének alakítása a gyermekek egyéni sajátsságaihz visznyítva: A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták. Flytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök raksgatásában érhető utl, vagyis a gyakrló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdnságait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapt a cselekvés többszöri megismétléséhez. Az óvdapedagógus biztsítsa a gyakrló játékhz az eszközöket, s játékával adjn mintát a játékk helyes használatáhz, a játékk elrakásáhz. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem-kéz krdinációt, a kezesség-szemesség kialakulását. Az óvdapedagógus kísérje figyelemmel a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmndtt szöveg ritmusa a gyermekekben pzitív érzelmet kelt. Az udvarn is biztsítsa az óvdapedagógus a gyakrló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a hmk, a víz és lyan kisebb-nagybb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint raksgathat. Az óvdapedagógus segítse a gyermek játékát tvább fejlődni. Már a legkisebbeknél megjelenik a szerepjáték. Az óvdapedagógus szervezzen és vállaljn szerepeket, hgy a különböző kapcslatk kialakítása minta legyen a közös cselekvésekhez. A kicsik játékában kapjn helyet a papás-mamás, a fdrászs, az rvss, a kalauzs játék, melyek egyszerű mzzanatkat jelenítenek meg, együttlét és együttmzgás frmájában. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumkat a mintha helyzetek megteremtéséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábzásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyen résztvevő az óvdapedagógus, adjn mdellt egy-egy szereplő megfrmálásáhz. A bábzás először az óvdapedagógus előadásában jelenjen meg az óvdában. Legyen a csprtnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmndják sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábt is helyezzék a többi közé, hgy a gyermekek tapgathassák, megszeretgethessék. Az óvdapedagógus a bábzáshz, dramatizáláshz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítse el. A knstrukciós játékhz kapcslódva jelenjen meg a barkácslás, elsősrban az óvdapedagógus által barkácslt kellékek készítésével, amit az óvdapedagógus a gyermekek aktív közreműködésével hz létre. A gyermek knstrukciós játékára legyen jellemző a frmagazdagság. Élje át az én készítettem alktás örömét. A gyermekek játszanak lyan egyszerű szabálykhz kötött ügyességi és szabályjátékkat, amelynek szabályai könnyen betarthatóak. Az óvdapedagógus szervezzen lyan szabályjátékkat, amelyek a gyermekek mzgásigényét is kielégítik. A nagybb gyermekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták. Dminánsan jelentkezik az érzelemmel töltött szerepjáték, a mintha helyzet, amelyhez különösen erős képzelőerő társul. Az óvdapedagógus segítse a gyermekeket abban, hgy a beleélés kifejlett frmája kialakulhassn, minél többféle szerepet megfrmálhassanak, és a szerepegyeztetésben sikeresek legyenek. A gyermekek játékelgndlásai fejlődjenek. Jelenjen meg a többféle ötletből kialakíttt tartalmas játék, amely fejleszti a gyermekek kmmunikációs képességét, szabálytanulási készségét, a társakhz való visznyát, az együttes cselekvő képességet. A jó példa nymán fkzódik a gyermekekben a mesedramatizálás igénye. A gyermekek bábzzák, dramatizálják a meséket, hgy a meseélmény többldalú örömszerzés legyen számukra. Az óvdapedagógus a gyermekek segítségével barkácsljn különböző típusú bábkat, hgy együttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözze őket. A szerepjátékt és a dramatizálást egészítse ki építő, knstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hgy bnylultabb frmákat, tárgyakat, alktáskat hzzanak létre. Használjanak különböző anyagkat, eszközöket. 20