A SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium érvényes Pedagógiai Programját a Fenntartó jóváhagyta. Vác, 2013... Borbáth Gábor igazgató
TARTALOMJEGYZÉK A pedagógiai Program szabályozási kerete... 5 Bevezet 6 1. Intézményi adatok... 6 2. Az iskola bemutatása... 7 3. Intézményi jöv kép... 8 I. NEVELÉSI PROGRAM... 9 1. Intézményi célok, feladatok, együttm ködések... 9 1.1. Az intézmény nevel testületének küldetésnyilatkozata... 9 1.1.1. A katolikus intézmény küldetése... 9 1.1.1.1. A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé... 9 1.1.1.2. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé... 9 1.1.1.3. A katolikus intézmény elvárásai a tanulók számára... 9 1.2. Az intézményben folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10 1.2.1. Pedagógiai alapelvek...10 1.2.2. Pedagógiai célok és feladatok korosztályra meghatározva...15 1.2.2.1. Az intézményi nevel -oktató munka célja...15 1.2.2.2. Az intézményben folyó oktatás célja...16 1.2.2.3. Az intézményben folyó oktatás-nevelés feladatai...18 1.2.2.4. Az intézmény feladata...19 1.2.3. A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszere...20 1.2.4. A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése a tantárgyi struktúrában (NAT)...21 1.2.5 A kulcskompetenciákra épül kiemelt fejlesztési feladatok a tantárgyi struktúrában...32 Valamennyi helyi tantervben tantárgyra lebontva megtalálhatók a fejlesztési feladatok....32 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...32 1.3.1. A hitre nevelés területén elvégzend feladatok:...33 1.3.2. Az értelem kim velése...33 1.3.3. Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi normák körének tapasztalati úton történ b vítésének hangsúlyos területei:...33 1.3.4. Az esztétikai nevelés...33 1.3.5. Az állampolgári nevelés...34 1.3.6. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés...34 1.3.7. Az intézmény tanórán és iskolán kívüli tevékenységi formái:...35 1.3.8. Az iskola együttm ködése a szül vel a tanuló személyiségének fejlesztésében...35 1.3.9. A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai a tanuló nevelése, tanítása során...35 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...36 1.4.1. Az iskolai diákközösség alaptípusai:...36 1.4.2. A közösségfejlesztés feladatai...36 1.4.3. Közösség és személyiség viszonya...39 1.4.4. A közösségfejlesztés egyéb területei...39 1.4.5. Az iskola együttm ködése a szül k közösségével...40 1.5. Az intézmény nevel testületének nézetei az átlagtól eltér tanulókról, a velük való tör désr l az iskolai gyakorlat sajátosságai...40 1.5.1. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység...41 1.5.2. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segít tevékenységek...42 1.5.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...42 1.5.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program...43 1.5.4.1.Általános iskola...43 1.5.4.2. Gimnázium...45 1.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek...46 1.5.6. Az egységes alapokra épül differenciális...47 1.5.7. A tanulási esélyegyenl ség segítésének elvei...48 1.5.8. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei...48 Pedagógiai Program 2
1.6. A szül, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei...48 1.6.1. A szül k részvétele az intézmény pedagógiai programjának megvalósításában...48 1.6.2. A kollégium részvétele, az együttm ködés formái...50 1.6.3. A tanulók és a pedagógusok együttm ködésének elvei...51 2. Egészségnevelési Program...52 2.1. Az egészségnevelési program hosszú távú céljai...52 2.2. Az egészségnevelés rövidtávú céljai, feladatai...52 2.2.1. Az egészségnevelés általános céljai...52 2.2.2. Iskola egészségügyi tevékenységek, sz rések...53 2.2.3. Az egészségnevelés kötelez témakörei minden évfolyamon, minden tanévben...53 2.2.4. Az egészségnevelés egyéb, kötelez témakörei évfolyamonként minden tanévben...53 2.2.5 A program megvalósítása során alkalmazható módszerek...55 2.5 Az els segélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok...55 2.5.1 Alsó tagozat:...55 2.5.2 5-6. évfolyam:...56 2.5.3 7-8. évfolyam:...56 2.5.4 9-10. évfolyam:...57 2.5.5 11-12. évfolyam:...57 2.6. Az egészségmeg rz program értékelése...57 2.7. Az iskola drogstratégiája...58 2.7.1. Iskolai drogstratégia kialakítása és a segít intézmények szerepe...58 2.7.1.1. A drogügyi koordinátor felkészülése...58 2.7.1.2. Szövetség az iskolavezetéssel...58 2.7.1.3. Segít kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése...58 2.7.2. A segít kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok...58 2.7.2.1. Szül k (család)...58 2.7.2.2. Szül i szervezet...59 2.7.2.3. Háziorvos...59 2.7.2.4. Iskolaorvos...59 2.7.2.5. Iskolavéd...59 2.7.2.6. Iskolapszichológus...59 2.7.2.7. Helyi, illetve regionális iskolák drog koordinátorai...60 2.7.2.8. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók...60 2.7.2.9. Rendészeti szervek...60 2.7.2.10. Más történelmi egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek, civil szervezetek...60 2.7.3 Állapotfelmérés szakaszai, területei...60 2.7.3.1 A diagnózis színterei...60 2.7.4. Konkrét feladataink...61 2.7.5. Értékelés, újabb célkit zés...62 2.7.5.1. Értékelés...62 2.7.5.2. Újabb célkit zés...62 2.7.6. A végrehajtás színterei, módszerei...62 2.8. Sikerkritériumok...62 3. Környezeti Nevelési Program...63 3.1. Jöv kép - alapelvek és célok...63 3.1.1. Alapelvek...63 3.1.2. Általános célok...63 3.1.3. Konkrét célok, feladatok...63 3.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek...64 3.2.1. Tanórai keretek, hagyományos tanórai foglalkozások...64 3.2.1.1. Az osztályf nöki munka és a környezeti nevelés...64 3.2.1.2. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehet ségei:...64 3.2.2. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás...69 3.2.3. Tanórán kívüli programok, tevékenységek...70 3.2.3.1. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink...70 3.2.3.2. Tervezett környezeti nevelési tevékenység:...70 II. HELYI TANTERV...71 Pedagógiai Program 3
1. A helyi tantervek...71 2. Az iskolai nevel -oktató munkához rendelkezésre álló órakeretek a 2011/2012-es tanévt l beiskolázásra került tanulócsoportoknál...71 3. Programokhoz tartozó tantárgyak és óratervek...73 3. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...86 4. A tanulói jogviszony: belépés; a magasabb évfolyamba lépés feltételei; a tanulói jogviszony megsz nése...87 4.1. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei...87 4.1.1. Általános iskola...87 4.1.2. Gimnázium...87 4.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei...89 4.3. A tanulói jogviszony megsz nése...89 5. Az érettségi vizsgára való felkészítés...90 6. A középszint érettségi vizsga témakörei...91 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...96 Szolnok városi egységes felmér rendszer (TFR)...96 7.1. Célja...96 7.2. A mérési feladatok m ködtetésének szempontjai...96 7.3. Mérési próbák...96 7.3.1. 30m-es síkfutás állórajttal...96 7.3.2. 2000 m-es síkfutás (általános iskola 2-4. évfolyamán 1000 m-es síkfutás)...96 7.3.3. Súlypontemelkedés:...97 7.3.4. Két kezes medicinlabda dobás el re:...97 7.3.5. Labdapasszolás...97 7.3.6. Hanyatt fekvésb l törzshajlítás el re (felülés)...97 7.3.7. Törzshajlítás el re állásban...98 7.4. Antropometriai mérések...98 7.4.1. Testmagasság...98 7.4.2. Testtömeg...98 8. A tanulók értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása...98 8.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...98 8.1.2. Gimnázium...99 8.2. A tanulók teljesítményének értékelése... 100 8.2.1. Általános iskola... 100 8.2.2. Gimnázium... 101 8.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások... 102 8.3.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében... 103 8.3.2. Az iskolai beszámoltatás korlátai... 104 8.4. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 104 8.5. A tanulók jutalmazásának formái és rendje... 104 8.6. Fegyelmez intézkedések formái és rendje... 106 8.7. A tanulóra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felel sség... 107 8.8. A tanuló magatartás, szorgalom értékelésének és min sítésének követelményei és formái... 108 1. A pedagógiai program érvényességi ideje... 110 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 110 3. A pedagógiai program módosítása... 110 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 111 1. számú eszközjegyzék... 98 Pedagógiai Program 4
A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZABÁLYOZÁSI KERETE: Jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésr l. Az emberi er források minisztere 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l. A NAT kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet. A kormány 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésé- l és alkalmazásáról. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról. A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról. A 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeir l. A 2/2005 (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti fels oktatásról. Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici). 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról. Iskolai dokumentumok: Alapító Okirat Szervezeti és M ködési Szabályzat Házirend Pedagógiai Program 5
BEVEZET "Megértés, jó szándék, emberség minden nyelvi akadálytól független. Ez a legbiztosabb híd nemzet meg nemzet, ember meg ember között." /Péchy Blanka/ 1. Intézményi adatok Az intézmény hivatalos elnevezése: Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény címe: 5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 4/a. Fenntartója: Váci Egyházmegye Ordináriusa Az intézmény telefonszáma: 56/513-821 telefax száma: 56/513-822 Az intézmény emblémája: E-mail címe: tpgh@tiszaparti-szolnok.sulinet.hu
2. Az iskola bemutatása Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium a 2009-ben alapított Szent József Római Katolikus Általános Iskola tevékenységi körének b vítésével alakult. Az 50 éves múltra visszatekint Tiszaparti Gimnázium programjait tovább folytatva és a Katolikus Általános Iskola szellemiségét összekapcsolva kezdte meg m ködését az új iskola. Iskolánk négy alsó tagozatos osztállyal és egy nyolc évfolyamos gimnázium ötödik osztályával, valamint két négy évfolyamos gimnázium és egy öt évfolyamos gimnáziumi profillal m ködik. A folyamatos beiskolázás és a felmen rendszer biztosítása révén 2016-ra lesz teljes az iskola szerkezeti felépítése. A nevel -oktató munka feltételrendszere A Tiszaparti nevéhez híven városunk egyik legszebb részén, fest i környezetben, a Tiszaparti sétányon található. Humán er forrás Az intézmény dolgozóinak összlétszáma 70. A nevel testületet 50 f pedagógus alkotja. Ez a létszám folyamatosan változik a feljöv osztályok óraigényének ellátása függvényében. Valamennyi tanár rendelkezik a szaktárgya tanításához el írt végzettséggel. A tanárok közül sokan rendelkeznek speciális képzettséggel, melyek a következ k: hitoktató, fejleszt pedagógus, közoktatás-vezet, karvezet, mentálhigiénés végzettség, második, illetve harmadik szak, szakvizsga szaktárgyi területen, min ségfejlesztés, mérés-értékelés, drog-prevenció, kétszint érettségihez kapcsolódó képzettségek. Tantestületünk tagjai közül többen szerepelnek a szakért i, vizsgáztatói jegyzékben, mint közoktatási szakért, szaktárgyi szakért, érettségi elnök, szaktárgyi vizsgáztató, nyelvvizsgán vizsgáztató, ECDL vizsgáztató, kamarai szakmai vizsgáztató, valamint vezet tanár. A 20 f s adminisztratív és technikai személyzet tevékenységével az intézmény zavartalan ködését segíti. A római katolikus plébánia közelsége és Máthé György plébános, címzetes prépost, kerületi esperes nagyban segíti és támogatja a tanulók hitéletét. Iskolánk tanulóinak és dolgozóinak hit- és erkölcsi fejl dését a Boldogasszony Tanító N vérei szerzetesrendhez tartozó három apáca segíti. Tárgyi feltételek Az intézménybe belép t esztétikus környezet fogadja. Az intézmény felszereltsége megfelel a képzési irányoknak, az el írásoknak és a közvetlen partnerek elvárásainak, illetve a korszer követelményeknek. Természet- és társadalomtudományi el adók el készít szertárakkal, informatikai szaktantermek, énekkari próbaterem, 20.000 kötetes iskolai könyv- és médiatár, tornaterem, kondicionáló terem, megfelel kiszolgáló helyiségekkel, parkosított udvar, illetve sportudvar áll a diákok és a tanárok rendelkezésére. Kiscsoportos foglalkozásra alkalmas termek mellett 2 tanterem alkalmas kb. 50 f s hallgatóság befogadására is. Pedagógiai Program 7
Az intézmény aulája rangos hangversenyek, kiállítások és egyéb a nevel -oktató munkát segít a kulturált szórakozást is szolgáló rendezvények színhelye. A szül k számára e célra kialakított - szül i fogadó áll rendelkezésre. A diákönkormányzati és egyéb kiscsoportos megbeszélések a kerekasztalos tárgyalóban zajlanak. Az iskola büfével és önkiszolgáló étteremmel rendelkezik. Az intézmény befogadóképessége szükségessé teszi további létesítmények igénybevételét. Erre jelenleg a Szolnok Városi Kollégium épületében három terem igénybevételére van lehe- ség. A szakmai munka jellemz i A tanulók erkölcsi nevelésének középpontjában a katolikus keresztény értékrend áll. Munkánk során arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségfejlesztését szolgáló, emberi esélyegyenl ségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan fejlesszük azt. Ebben a tevékenységünkben egyaránt helyet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás is. Értékközvetít pedagógiai munkánk a tanulás, a tudás, valamint az ezzel párosuló egyetemes emberi, nemzeti értékek közvetítésére épül Legf bb célkit zésünk keresztény szellemben a tudás megalapozása, a képességek egyéni kibontakoztatása és fejlesztése, majd a gimnáziumban a diákok felkészítése fels fokú oktatási intézményekben való továbbtanulásra, valamint az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása. 3. Intézményi jöv kép A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium célja, hogy keresztény szellemiségével hozzájáruljon Szolnok iskolaváros jellegének er sítéséhez, valamint tanulói körében a lokálpatriotizmus elmélyítéséhez. A városból jelentkez tanulók mellett az iskola fogadja a megyéb l és az egyházmegyéb l érkez jó képesség diákokat is. Célunk az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül a hitéletbeli fejl dés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés. A nevel munka során kiemelt hangsúlyt kap a m vészetek iránti fogékonyság fejlesztése (ének-zenei képzés, hangversenyek, kiállítások az intézmény aulájában, együttm ködés kulturális intézményekkel), az egészséges életmód iránti bels igény felkeltése (egészségnevelési program, drog-prevenciós program), valamint az esélyegyenl ség biztosítása. Szükséges olyan épületb vítés lehet ségének megtalálása, mely biztosítja az iskola teljes évfolyami struktúrájának megfelel zavartalan m ködését. Pedagógiai Program 8
I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Intézményi célok, feladatok, együttm ködések 1.1. Az intézmény nevel testületének küldetésnyilatkozata 1.1.1. A katolikus intézmény küldetése 1.1.1.1. A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az emberi teljesség kifejlesztésén munkálkodjék. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti ket, s eközben betöltve saját küldetését. Napjainkban hiányzik a stabil értékrend, ezért az egyházi intézmény az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán egyre több embert segíthet az igazi értékek megtalálásában. A katolikus iskola nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják a katolikus iskola szellemiségét. Más felekezetekb l érkez családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium olyan nevelési - oktatási intézmény, ahol humánus iskolai környezetben és pedagógiai légkörben teljesítményelv, ugyanakkor diákközpontú, keresztény szellemiség nevelés, oktatás folyik. Az iskola szakmai kiválóságra, komplex személyiségfejlesztésre és az esélyegyenl ség biztosítására törekszik ahhoz, hogy minden diák képességei szerint a legjobb eredményt tudja felmutatni. 1.1.1.2. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás hit elveinek. A pedagógusok példát adnak helyes életfelfogásukkal és becsületes életükkel. A katolikus iskola pedagógusfügg, tehát csak akkor érheti el célját, ha a pedagógusokat és technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Nevel testületünk önálló gondolkodású, önálló véleményalkotásra képes, együttm köd, kreatív személyiségek nevelését állítja középpontba, akik azonosulnak az iskola által közvetített egyetemes erkölcsi értékekkel. Megújulásra, önm velésre képes tanulók nevelésére törekszünk, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra és az alkalmazkodásra a folyton változó világ körülményeihez. Fontos feladatunk tehát a tudás értékének helyreállítása és megbecsültetése. Alapelveink közé tartozik az iskolai és nemzeti hagyományaink, egyházi értékeink megóvása, ápolása és továbbvitele. Céljainkat közvetlen partnereinkkel együttm ködve kívánjuk megvalósítani. 1.1.1.3. A katolikus intézmény elvárásai a tanulók számára A Teremt szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre segíteni azoknak, akik a gyermekért felel sek. A gyermeket sem a szül, sem a Pedagógiai Program 9
pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósításában segíteni. 1.2. Az intézményben folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2.1. Pedagógiai alapelvek A katolikus-keresztény nevelés eszménye maga Krisztus. Az egyháznak is feladata a nevelés,. mert el kell ismertetnie, hogy nevelésre képes közösség. Legf képpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A katolikus iskola feladata a hitre való nevelés. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság fele- s megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az ket körülvev világot. Felülemelkedjenek a középszer ségen, ne fáradjanak bele a folyamatos önképzésbe. Katolikus intézményünk egész pedagógiai m ködésében különösen nagy hangsúlyt fektet az alábbi alapelvekre: - A pedagógus személyisége és magatartása példa a diák számára, ezért nagy a pedagógusok szakmai és morális felel ssége. - A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásrendszereknek. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. - A dicséret nagy nevel er. - Nagy jelent sége van a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rend követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, bels békéjét az érvényesülésnél. - Dönt a követelmények, a bels igényen, a belátáson alapuló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vev diákokra és pedagógusokra egyaránt érvényes. - Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet feltételez. A NAT ajánlása alapján kijelölt irányelveink Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épül közélet m ködésének alapja az állampolgári részvétel, amely er síti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekv állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az er szakmentesség, a méltányosság jellemzi. Célunk, megteremteni annak lehet ségét, hogy a tanulók megismerjék a f bb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítani a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemz képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felel sség, az önálló cselekvés, a megbízható- Pedagógiai Program 10
ság, a kölcsönös elfogadás elsajátítására neveljük a diákokat, ezt a munkát hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére épít tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejl és fejleszthet képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. El segítjük a tanuló kedvez szellemi fejl dést, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelel kim velését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történ beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Célunk, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvev tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak. A tanítás-tanulás egész folyamatában támogatjuk ket, hogy tudatosuljon bennük az, hogy a saját/egyéni fejl désüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelked jelent ség a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének kialakításában. A sz kebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkez átrendez dések, a családok egy részének m ködésében bekövetkez zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Ezért kitüntetett feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és a fiataloknak a felel s párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerül konfliktusok kezelésér l. Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és a lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Pedagógusaink ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttm ködve készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megel zésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Pedagógusaink motiválják és segítik a tanulókat a káros függ ségekhez vezet szokások kialakulásának megel zésében. Felel sségvállalás másokért, önkéntesség A személyiség fejlesztését, kibontakozását segít nevelést-oktatást ösztönözzük. Célunk a hátrányos helyzet vagy fogyatékkal él emberek iránti szociális érzékenység, segít magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élmény tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segít magatartás számos olyan képes- Pedagógiai Program 11
séget igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttm ködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felel s állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk, hogy a felnövekv nemzedék ismerje és becsülje az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Tanulják meg, hogy az er forrásokat tudatosan, takarékosan és felel sségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Azt szeretnénk elérni, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímél, értékvé-, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Felkészítjük diákjainkat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Arra törekszünk, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek el, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszín ségének meg rzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció A tanulók életkorához igazodva és a lehet ségekhez képest szeretnénk átfogó képet nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdekl désüknek megfelel területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelel foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges er feszítéseket. Mindezért fejlesztjük bennük a segítéssel, az együttm ködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekv nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekr l és folyamatokról. Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felel sségüket az értékteremt munka, a javakkal való ésszer gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Mérlegelni tudják döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatait. Világosan lássák rövid és hosszú távú céljaik, valamint az er sforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismeretire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felel s résztvev ivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés, az értelme-, kritikai beállítódás kialakítása és a tevékenység-központúság révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelv megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulókat megismertetjük a média m ködésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóság Pedagógiai Program 12
és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemz k jogi és etikai jelent ségével. Pedagógiai Program 13
A tanulás tanítása Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium A tanulás tanítása iskolánk alapvet feladata. A pedagógusok célja, hogy felkeltse az érdekl dést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítanunk, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az el zetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként m ködhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthet k és hívhatók el pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változások sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehet ség szerinti növelése és a tudás min ségének értékelése. Iskolánkat meghatározó hagyományos elvek A különböz közösségekhez tartozás elve Az intézmény nevel munkája során a kialakult közösségek osztályközösség, érdekl dési körök, stb. életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételére törekszik. Mindezek alapján az iskolaközösséghez való köt dés kialakítása a nevel -oktatómunka sikerkritériuma. Az iskolában m köd mikro- és makro-közösségek tervszer pedagógiai irányítás mellett a tanulói önállóság, öntevékenység, önkormányzó képesség kibontakozásának színterei. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve Az iskola a tanulók fejl dését, teljesítményét az egyéni adottságok, képességek figyelembevételével segíti és befolyásolja. Az iskola olyan, a tanulók fejl dés-lélektani sajátosságainak megfelel tevékenységi formákat alkalmaz, amelyek lehet séget biztosítanak a vélemények ütköztetésére, az autonómiatörekvések tényleges kipróbálására, az emberi kapcsolatok sokoldalú megélésére, mindezt összhangban a tanulással, a továbbtanulással. Az egyenrangúság elve A Tiszapartiban a pedagógus és a diák mester és tanítvány - egyenrangú félként, együttm ködve vesz részt az oktatás-nevelés folyamatában jogainak és kötelességeinek érvényesítése mellett. A bizalom elve Az iskolai életet a személyesség, az együttm ködési készség, a tanulók személyiségének tisztelete és megértése hatja át. A bizalom az alapja a tanár diák és a kortárs kapcsolatoknak. A következetesség elve Minden szül és diák számára világosak, a helyi tanterv által pontosan megfogalmazottak az iskolai követelmények, elvárások. A nevel testület a tananyag és értékek közvetítésében, valamint a követelmények érvényesítésében igényes és következetes. Pedagógiai Program 14
A pedagógus vezet szerepének elve Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezet szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységeik megszervezésében, személyiségfejl désük támogatásában. A nyitottság elve Az intézmény nyitott az iskolahasználók, a közvetlen és a közvetett partnerek, a szomszédos országok határ menti magyar településein él tanulók és tanárok, valamint az európai és más országok irányában. Tevékenységünkben fontos szerepet kap a tanulók számára közvetített tananyagtartalmak és egyéb nevelési tényez k által a nemzeti és európai identitástudat kialakítása, az eltér kultúrák megismertetése, a másság tiszteletben tartása, valamint az európai polgári szerepre való felkészülés. Az egészséges életmódra nevelés elve Az intézményben kiemelt szerepet kap a szaktárgyi, valamint az osztályf nöki órákon túl az egészséges életvitel életkornak megfelel - bemutatása, a veszélyforrások megismertetése, a preventív tevékenység. Nyilatkozat az intézmény felel sségér l A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium felel sséget vállal az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók hitéletre neveléséért, értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi fejl désének segítségéért, a tanulóközösségek kialakulásáért, fejl déséért, továbbtanulásra való felkészítéséért. Az intézmény e felel sségének érvényesítése érdekében személyiségfejleszt nevel munkájában együttm ködik az egyházzal, és a szül kkel. A tantestület a család fontosságának tudatosítását, a keresztény családi életre való felkészítést a nevel munka szerves részének tekinti. Az oktatás nyelve A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban az oktatás magyar nyelven folyik. Az etnikai kisebbséghez tartozó tanuló(k) elfogadván az oktatás nyelvét magyar nyelven részesül(nek) az iskolai oktatás-nevelésben. 1.2.2. Pedagógiai célok és feladatok korosztályra meghatározva 1.2.2.1. Az intézményi nevel -oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy a gyermekeket, diákokat segítsük abban, hogy a keresztény értékekre építve m velt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szeret, felel s polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. - A nevel -oktató munka során az iskola a gyerekek, a szül k, a partnerek és a környezet elégedettségére törekszik, ezen belül a hitéletbeli fejl dés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. Pedagógiai Program 15
- A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét kívánja alakítani, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejleszteni. - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetít az iskolánk, alapvet képességeket és alapkészségeket fejleszt. - A kudarc- és sikert rés készségeit törekszünk fejleszteni. - Az önálló, felel s állásfoglalás és cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelel ) készségeit igyekszünk kimunkálni. - Magas színvonalú és sokrét ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. - A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözzük tanítványainkat. - Nagy m vészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejl désére gyakorolt hatását példaként állítjuk. - Magyarságunk gyökereit megismertetjük. - Igyekszünk kialakítani diákjainkban a kulturált szórakozás igényét. 1.2.2.2. Az intézményben folyó oktatás célja Az általános iskola célja - A katolikus hit megalapozása. - Korszer általános m veltség biztosítása, alapkészségek fejlesztése, továbbtanulásra felkészítés. - Kulturált, fegyelmezett magatartás kialakítása. - A család, feln ttek tiszteletére nevelés. - A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása. - Szeretetteljes emberi kapcsolatok, légkör kialakítása. - A szül föld és Magyarország megismerésére, szeretetére, megóvására nevelés. A gimnázium célja - velt, hitükben elkötelezett fiatalok nevelése. - A középszint és emelt szint érettségi vizsgára való felkészítés. - A fels fokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. - A tanuló képességeinek, érdekl dési körének megfelel pályaválasztásra való felkészítés. Az általános iskola bemeneti céljai Az iskolánk a konzervatív keresztény értékeket valló, vagy azok iránt nyitott, azokat elfogadó családok gyermekeit várja. Akik elfogadják a tízparancsolat alapjain nyugvó erkölcsi rendet és fontos számukra a hit, a család, a hazaszeretet. Legyen fontos számukra a hit, a család, a hazaszeretet. Nem áll módunkban felvenni szakért i vélemény alapján kis létszámú osztályba javasolt gyermekeket. Pedagógiai Program 16
A gimnázium bemeneti céljai Az intézmény a keresztény hitre nyitott jó képesség, valamint az általános iskolai követelményeket jó színvonalon teljesít tanulókat fogad, akik a központi írásbeli felvételi vizsgán és az ének-zene meghallgatáson jól megfelelnek. Az általános iskola kimeneti céljai A tanuló rendelkezzék a katolikus hit alapjainak ismeretével. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban el hívható magatartási mintájává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem el tt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezet utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesül használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdekl désüknek megfelel területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen. A gimnázium kimeneti céljai A tanulók a négy, valamint öt éves tanulmányi id szak végén érettségi vizsgát tesznek. A képzési irányok, valamint az oktatás pedagógiai színvonala és feltételrendszere lehet vé teszi, hogy a végz s diákok emelt szint érettségi vizsgát tegyenek. A fels fokú intézményekben történ továbbtanulás, valamint a legalább 75-85 %-os felvételi arány megtartása hosszú távon is kimeneti célkit zése az intézménynek. A számszer célok megvalósulása mellett az iskola akkor tekinti sikeresnek nevel -oktató munkáját, ha az érettségizett diákok: - ismerik és elfogadják a keresztény értékrendet és hitigazságokat - megállják helyüket a választott fels oktatási intézményben - képessé válnak a magasabb m veltség megszerzésére és kell motivációval az egész életen át tartó tanulásra - képessé válnak a változó világ jelenségeinek, folyamatainak felismerésére, a változásokkal való lépéstartásra - a morális értékválasztásban képessé válnak az egyetemes emberi értékeket alapul véve saját személyiségük tudatos alakítására - cselekv hazaszeretettel, felel sen végzett munkával, egészséges lokálpatriotizmussal járulnak hozzá sz kebb környezetük, sz kebb pátriájuk - és ezáltal Magyarország - felemelkedéséhez és az európai integrációhoz A 8 évfolyamos gimnáziumi képzés céljai A képzés keretében egyedülálló lehet ség nyílik a különböz m veltségi területek összekapcsolására, az ismeretek ily módon mélyebb és hatékonyabb átadására. A nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés célja a sokoldalúan képzett, sokféle ismeret iránt nyitott és m velt fiatalok formálása, akik kell önismerettel rendelkeznek, tájékozottak hazájuk és a világ történelmé- Pedagógiai Program 17
ben és aktuális történéseiben. Iskolánk egyházi jellegéb l adódóan mindezeket szilárd erkölcsi alapokon nyugvó értékrend, a keresztény erkölcsi normák közvetítése mentén kívánjuk megvalósítani. A képzésben kiemelt szerepet kap a tanulók személyiségének, képességeinek sokoldalú ki-bontakoztatása, saját életük teljesebbé tétele érdekében. A nyelvismeret egyre növekv fontosságát figyelembe véve célunk, hogy a mindennapi kommunikáció szintjén ismerjenek és tudjanak használni két idegen nyelvet. A nyolc évfolyamos gimnázium nevelési-oktatási programja els sorban a tehetséggondozást szolgálja. Az ötödik-hatodik évfolyamon a tanulók alapfokú tanulmányainak meger sítésére, az önálló tanulási stratégiák elsajátíttatására törekszünk valamennyi tantárgy keretében. Ebben a szakaszban kell képessé tenni ket a hetedik évfolyamon belép új ismeretkörök, tantárgyak tanulására. Általános célként fogalmazzuk meg az olvasás megszerettetését, az önm velés igényének kialakítását, a kreativitás és a kommunikációs készség fejlesztését, az absztrakt gondolkodás kialakítását. Valamennyi tantárgy keretében törekedni kell az absztrakt logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett m veletekre, megoldási hipotézisek kezelésére, az egyéni adottságokra és képességekre épül érdekl dési körök kialakítására, az általános m veltség leglényegesebb elemeinek elsajátítására. A tizenegyedik-tizenkettedik évfolyam programját az érettségi vizsga követelményei, a fels fokú iskolai továbbtanulásra felkészülés, a továbbtanulási szándéknak megfelel egyéni érdekl dés kielégítése határozza meg. 1.2.2.3. Az intézményben folyó oktatás-nevelés feladatai A középiskolába járó korosztály fejl dés-lélektani sajátosságainak figyelembevételével megfelel tevékenységi rendszer m ködtetése a feladatunk az alábbiak középpontba állításával: - A morális értékismeret, értékválasztás és normakövetés megalapozása a tanórai, a tanórán és iskolán kívüli tevékenységek, nevel hatások integrálásával, az alábbi területek hangsúlyozásával: - az ember és világ teremtett voltának felismerése - a kulturált viselkedés, a közösségi, társadalmi együttélés szabályainak, erkölcsi normáinak elfogadása és követése - erkölcsi felel sség önmagunkért, társas környezetünkért, a sz kebb és tágabb természeti és társadalmi környezetért - a másik ember megbecsülése, a másság elfogadása - cselekv hazaszeretet, egészséges lokálpatriotizmus kialakítása - a nemzeti és európai identitástudat megszilárdítása - nyitottság más népek, kultúrák iránt - A tanulási igények és képességek együttes fejlesztésével felkészítés: - az élethosszig tartó tanulásra - a változó, b vül tudástartalmak, értékek befogadására - az eltér adottságú és motivációjú tanulók tanulási szokásainak, tanulási technikájának, a tantárgy-specifikus tanulási módszerek alkalmazásképes ismeretének kialakítására - felzárkóztató és tehetséggondozó programok révén az egyéni képességek maximumán történ teljesítményekre - az órakeretek függvényében Pedagógiai Program 18
- összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra, önálló információszerzésre, az információs források és az információk közötti eligazodásra, az információk sz résére, feldolgozására, felel s véleményalkotásra - az egyes tantárgyak, m veltségi területek metszéspontjában lév m veltségtartalmak felismerésére, alkalmazására - A tanulók intellektuális, érzelmi és testi érése egyensúlyának biztosítása, az egészséges életmód értékeinek cselekv befogadása. 1.2.2.4. Az intézmény feladata - A tanulók személyiségének formálása. - Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példát. - Felel s keresztény életre ösztönzés. - Olyan iskolai légkör kialakítása, amely segíti a növendékeket abban, hogy mind érettebben éljék a hitüket. - Segítse el a személyes meggy dés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi meger sítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. - Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelel formájú döntési helyzeteket. - Alapkészségek, képességek megalapozása, megszilárdítása, fejlesztése. - Felkészítés a pályaválasztása. - Hatékony tanulási stratégiák megtanítása. - Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakoztatását. - Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - Törekedjen a hátrányok csökkentésére. - Udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására szoktatás. - Fegyelem és önfegyelem képességének fejlesztése. - Együttm ködési képesség, és az empátia képességének fejlesztése, közösségépítés, a másság elfogadása és elfogadtatása. - Szellemi, anyagi javak megbecsülésére szoktatás. - A környezet rendjének megóvására törekvés. - Szép, kulturált beszédre ösztönzés. A gimnázium feladata az általános iskolai feladatokon túl - Négy, öt valamint nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés keretében az érettségi vizsgára és a fels sfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. - A tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános m veltséget megalapozó tananyagtartalmakat közvetít és szervezett keretek között folyó oktatás-nevelés. - A 11. 12. és 13. évfolyamon a közép- és emelt szint érettségi vizsgára való felkészülés dominál. Ezt a célt szolgálja a szabadon tervezhet id keretek rugalmas kezelése az óratervben, Pedagógiai Program 19
- nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés során a tehetség minél korábban való felismerése és kibontakoztatása. Képzési irányok 9. évfolyamtól Gimnázium Emelt óraszámú matematika, informatika Nyelvi el készít évfolyam és az erre épül emelt szint angol nyelvi képzés Emelt óraszámú ének-zene képzés Emelt óraszámú társadalomtudományi képzés 1.2.3. A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszere A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszerét, amely alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevel testületi pedagógiai egység, valamint a tanári szabadság együttes elvének szellemében határozta meg és alkalmazza az intézmény tantestülete. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevel oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhet el: - A meggy zés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás). - A tevékenység megszervezésének módszerei (következetes ellen rzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás). - A magatartásra ható, ösztönz módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret). - A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, kirándulás, táborozás). - A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályf nöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevel testület elé idézés, szigorú megrovás, átirányítás más iskolába). - A nevelés sikerét veszélyeztet körülmények kizárását célzó módszerek (elbeszélgetés, felügyelet, ellen rzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom). A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium az oktatás-nevelés eszköz- és eljárásrendszerét az alábbi tényez k befolyásolják: - az iskola hagyományai - a nevel testület szellemisége - a tanárok és a diákok közötti verbális és nonverbális kommunikáció jellege - a nevel testület tagjainak pedagógiai módszerei/eszközrendszere - a tanár tudása, tájékozottsága, m veltsége - a megtanítás és a megkövetelés viszonya, a következetesség elve - a kortárskapcsolatok közösségformáló ereje - a nevel közösség, a diákság, valamint a szül k közössége érdekérvényesít tevékenységének harmonizálása az iskolai célkit zések megvalósulása érdekében Pedagógiai Program 20
Ezeknek a tényez knek a hatása folyamatosan érvényesül és keretet ad az alkalmazott eszközöknek, eljárásoknak. 1.2.4. A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése a tantárgyi struktúrában (NAT) Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attit döket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekv en befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértéke- dik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekv képesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböz kompetenciaterületekben megjelen ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attit dök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböz problémák és feladatok megoldására, ezért több m veltségterülethez is köthet k. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejl dését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes m veltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhetünk, amely valamennyi m veltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményez képesség, a problémamegoldás, az együtt- ködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Pedagógiai Program 21
Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a hagyományos és az infokommunikációs társadalom m fajainak megfelel információszerzésben és információátadásban is), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és társas életben, a munkában, és a szabadid s tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Általános iskola alsó tagozatban: A tanuló törekszik a mások számára érthet és kifejez beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelel en képes szövegek ért olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggy jtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvet helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjeszt m vek megértésére és értelmezésére. Általános iskola fels tagozatban és a nyolcosztályos gimnázium els 4 évfolyamán: A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmez hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjeszt, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvet eljárásainak önálló alkalmazására, különböz m fajú és rendeltetés szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelel módon részt vesz az infokommunikációs társadalom m fajainak megfelel információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhet írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböz szövegtípusokban és m fajokban. Képes rövidebb szövegek öszszegy jtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövet helyesírásra. Képes m vek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természet információk adekvát verbális leírására. Négy- illetve öt évfolyamos gimnáziumi osztályokban, valamint a nyolcosztályos gimnázium fels 4 évfolyamán: A tanuló gimnáziumi tanulmányainak végére hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédm fajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes Pedagógiai Program 22
mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjeszt, publicisztikai szövegeket. Képes különböz m fajú és rendeltetés szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom m fajainak megfelel információszerzésben és információátadásban. Felismeri és tudja értelmezni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített üzenetrétegeket. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus m fajokban. Törekszik a nagyobb anyaggy jtést, önálló munkát igényl szövegek alkotására. Képes a normakövet helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kö- sajátosságok összevetésére az általános nyelvészeti ismereteinek felhasználásával. Képes nem verbális természet információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvet nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböz tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböz területein oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadid s tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelel en folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböz nyelvek, nyelvi tevékenységek (halott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetít készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdekl dése szerint. Általános iskola alsó tagozatban: A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdekl dés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszer idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelel dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez köt dnek. Általános iskola fels tagozatban és a nyolcosztályos gimnázium els 4 évfolyamán: A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérl különböz szint szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvet fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szük- Pedagógiai Program 23