ELEKTRA Hungaria v2.3 közlekedési kártyarendszer alkalmazásának követelményei. (IV. kötet)

ELEKTRA Hungaria v2.3 közlekedési kártyarendszer alkalmazásának követelményei (IV. kötet)

2 2008. február 10.

ELEKTRA Hungaria v2.3 közlekedési kártyarendszer alkalmazásának követelményei (IV. kötet) Megbízó: BKSz Kht Összeállította: TRANSMAN Kft Counterit Kft Budapest, 2008. február 10. 3

Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer alkalmazásával kapcsolatos követelménymű szerkezete Az ELEKTRA Hungaria közlekedési elektronikus kártyarendszer továbbfejlesztése című feladatot a BKSz Kht pályázati kiírása alapján a TRANSMAN Kft vezette és a HunTrust Kft, IDOM ZRt, Stratis Kft alkotta konzorcium nyerte el. A feladatkiírásnak megfelelően elkészült szabályozási mű (ld. ábra) a következő köteteket tartalmazza: I. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer közlekedési kártya-technológiai alapok II. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer Együttműködési és Üzletviteli séma III. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplőinek és elemeinek rendszere IV. ELEKTRA Hungaria v2.3. közlekedési kártyarendszer alkalmazás követelmények V. ELEKTRA Hungaria v3.0 közlekedési kártyarendszer rendszerszintű követelmények V./1 Az ELEKTRA Hungaria 2.3 díjtermékcsoportok ITSO leképezése V./2 Kártyaműveleti eszköz-követelmények VI. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer tranzakció- és üzenet specifikációk VII. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer központi feldolgozási és elszámolási követelmények Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszerrel kapcsolatos szabályozások 4

Összefoglaló áttekintés az ELEKTRA Hungaria Kártyakövetelmények aktualizálásáról A chipkártyák közlekedési alkalmazásával kapcsolatban a külföldi tapasztalatok és a már korábban elvégzett hazai vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy az országos átjárhatóság biztosításához olyan minimál követelmények határozandók meg, amelyek betartása lehetővé teszi, hogy a különböző helyeken és időben megvalósuló helyi és helyközi közlekedési kártya-alrendszerek összekapcsolásával létrejöhessen az országosan egységes elvek alapján működő, átjárható ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer. Az ELEKTRA Hungaria (EH) rendszer megalapozását jelentő többször módosított Követelmények (Verzió 2.2), amelyek 2006. szeptember 1-től a GKM honlapján is közzétételre kerültek, két összefoglaló dokumentációt tartalmazott: A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek összközlekedési koncepciója A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei A követelményekhez kapcsolódóan készült Útmutató a díjtermék-katalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez (Állapot 1.0), amely a Követelményekben foglaltak értelmezését és megvalósítását hivatott volt segíteni. Jelen dokumentum a korábbi ELEKTRA Hungaria Követelmények (EH 2.2) aktualizálását jelenti, amely az időközben bekövetkezett jogszabályi környezet, a díjszabási alapok és kártyatechnológia elvárások változásából fakad, és újabb verziót jelent. Az EH 2.3 Követelmény-verzió nem tartalmaz olyan változást, amely a korábbi EH 2.2 verzióban már megvalósult díjtermékek működését akadályozná, hanem ahhoz képest inkább tartalmi-értelmezési és eljárásbeli módosulást jelent, így például: Olyan EH Alkalmazáskeret került kialakításra, amely továbbra is döntően a közlekedési alkalmazást segíti, és amely egyszerű, blokkszervezésű (min. 1 Kbyte-os) érintkezésmentes kártyamemóriára alapozva díjtárcát is tartalmaz, de megfelelő körülmények biztosítása esetén képes a közlekedésen kívüli, egyes társalkalmazások (köztük a parkolás) lekezelésével egyéb üzleti célokat is kielégíteni, és alkalmas a fájlszervezésű kártyákra készülő EH 3.0 platformmal való együttélésre is. Megoldás született az előzetes eseménynaplózásra, ami a díjtermék-naplózás előtt/mellett a 4 utolsó kártyaművelet rögzítésével segíti a használati biztonságot. A díjtermék(hely)ek egységes szerkezeti kialakítása nem változott, továbbra is lehetővé teszik a Díjtermékkatalógus valamennyi terméktípusának leképezését. A kártyarendszer egyik alapját jelentő rendszer pontosításra került. A kedvezményrendszer módosulásának követésére a kedvezményjogosultság típuskódja és a kapcsolódható kedvezményfajta-kód elkülönítésre került. További, a díjtermék-választék bővítését jelentő sajátos díjtermék- és akció-lehetőségek kerültek kidolgozásra, amelyek a díjtermékhely-keretekben szintén leképezhetők. Az aktualizált EH 2.3 Követelmények és a kapcsolódó Technológiai útmutató számol a kulcs-menedzsment megoldásával, s a tranzakció-szabályozás kidolgozásával, továbbá azzal, hogy a felülről építkező együttműködési és üzletviteli modell-megoldás részévé válik. 5

6

Tartalomjegyzék 1 A SZABÁLYOZÁS CÉLJAI... 9 2 ALKALMAZÁSI TERÜLET... 9 3 EGYSÉGES KÁRTYATÍPUSOK ÉS DÍJTERMÉK LEKÉPEZÉSI ALAPOK ALKALMAZÁSA 10 3.1 EGYSÉGES KÉPESSÉGŰ KÁRTYATÍPUSOK ALKALMAZÁSA... 10 3.2 EGYSÉGES AZONOSÍTÓK ALKALMAZÁSA... 14 3.3 EGYSÉGES DÍJTERMÉK-AZONOSÍTÓK ÉS DÍJTERMÉK-KATALÓGUS ALKALMAZÁSA... 15 3.4 EGYSÉGES KEDVEZMÉNYJOGOSULTSÁGI ÉS DOKUMENTUM TÍPUSKÓDOK ALKALMAZÁSA... 15 3.5 EGYSÉGES KÁRTYASZERKEZET ÉS TARTALOM ALKALMAZÁSA... 18 3.5.1 Egységes kártyaszerkezet... 19 3.5.2 Egységes díjtermék-tartalom... 20 3.5.3 Egységes kártya-adatformátum alkalmazása... 20 4 EGYÉB MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA... 20 4.1 KÁRTYA- ÉS ESZKÖZMŰVELETI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSA... 20 4.2 A RENDSZERKULCSOK GENERÁLÁSA, KEZELÉSE ÉS ELOSZTÁSA... 20 4.3 A TRANZAKCIÓS ADATOK KEZELÉSE... 20 5 KÁRTYASZERKEZETI ÉS FORMÁTUM KÖVETELMÉNYEK... 21 5.1 ALAPADATOK ÁTTEKINTÉSE... 21 5.2 A CHIPKÁRTYÁKKAL KAPCSOLATOS ALAPKÖVETELMÉNYEK, SZABVÁNYOK... 25 5.2.1 A PSC kártyával kapcsolatos alapkövetelmények... 25 5.2.2 A DSC-L kártyával kapcsolatos alapkövetelmények... 26 5.2.3 Vonatkozó ajánlások, szabványok... 27 5.3 PSC KÁRTYA SZERKEZETE ÉS ADATFORMÁTUMA... 28 5.3.1 A PSC kártya szerkezeti kialakítása... 28 5.3.2 A PSC kártya adatformátuma... 29 5.3.3 A PSC kártya adatmezőinek részletes ismertetése... 31 5.4 DSC KÁRTYA SZERKEZETE ÉS ADATFORMÁTUMA... 43 5.4.1 A DSC kártya szerkezeti kialakítása... 43 5.4.2 A DSC kártya adatformátuma... 46 5.4.3 A DSC adatmezőinek részletes ismertetése... 54 5.5 ALAPADATOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE... 100 5.5.1 ASCII kódolású szöveg (ASCII text)... 100 5.5.2 Objektum/Alkalmazástípus (Application Type ID)... 100 5.5.3 Alapdíjtermék-hely (Base Ticket ID)... 101 5.5.4 Bináris érték (BINnary digit)... 101 5.5.5 Számláló (CouNTer)... 102 5.5.6 Kártyatípus (CaRD Type ID)... 102 5.5.7 Dátum (DATE)... 103 5.5.8 Születési Dátum (DATE of Birth)... 104 5.5.9 Időbélyeg (Date and Time Stamp)... 104 5.5.10 Folytató díjtermék-hely (Follower Ticket ID)... 104 5.5.11 Hexadecimális szám (HEXadecimal number)... 105 5.5.12 Termékdíj pénznem (Payment CURrency)... 106 5.5.13 Díjfeltöltési fizetés módja (Payment Method Type)... 107 5.5.14 Díjtermék-típus (PRoduct Type ID)... 108 5.5.15 Szolgáltató (Service Provider ID)... 108 5.5.16 Rövidített szolgáltató (Service Provider ID - SHort)... 109 5.5.17 Terminál (Terminal ID)... 109 5.5.18 Rövidített Terminál (Terminál ID - SHort)... 110 5.5.19 Tömegközlekedési szolgáltatás összevont ja (Service Line ID)... 110 5.5.20 Utazási viszonylat/érvényességi terület (TRavel Link/Area ID)... 111 7

5.5.21 Díjtermék kiegészítő információk (Ticket Supplementary INFormation)... 112 5.5.22 Kezelőkészülék (Validator Device ID)... 114 5.5.23 Kezelőhely (Validation LOCation ID)... 114 5.5.24 Rövidített kezelőhely (Validation LOCation ID SHort)... 115 5.5.25 Kezelés jelző kód (Validation State ID)... 115 5.5.26 Heti idő (Weekly TIME)... 116 5.5.27 Éves idő (Yearly TIME)... 116 5.5.28 Éves óraidő (Yearly Hour TIME)... 117 6 A FŐ DÍJTERMÉKTÍPUSOK LEKÉPEZÉSE... 118 6.1 A FŐBB KÖZLEKEDÉSI DÍJTERMÉK-TÍPUSOK... 118 6.2 PÉLDÁK A PSC KÁRTYÁVAL MEGVALÓSÍTHATÓ TERMÉKEKRE... 119 6.2.1 Díjtárca lefogyasztásos felhasználással... 119 6.2.2 Időszakos érvényességű napijegy felhasználása... 120 6.3 PÉLDÁK A DSC KÁRTYÁVAL MEGVALÓSÍTHATÓ TERMÉKEKRE... 122 7 BIT TÉRKÉP SZERKEZETI LEÍRÁSA... 134 8

1 A SZABÁLYOZÁS CÉLJAI A szabályozás elsődleges célja a különböző közlekedési alágazatok, illetve személyszállító szolgáltatások közötti átjárhatóságot biztosító, országosan használható, chipkártyákra és alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények megállapítása, az időben és területileg elkülönülten megvalósuló kártyarendszerek együttműködő-képessége érdekében. További célok a készpénzkímélő, szolgáltatásarányos viteldíjlerovás és az állami támogatások szolgáltatási teljesítmény-alapú megállapítási feltételeinek megteremtése, az utazási körülmények javítása, az alkalmazandó érintkezésmentes kártyák és kártyakezelési műveletek megvalósítása utastechnológiai, valamint informatikai, biztonsági követelményeinek meghatározása, az egyéb funkciókra is alkalmas érintkezéses chipkártyák szabályozott követelmények szerinti parkolási díjlerovásra való alkalmassá tétele, az intelligens kártya alapú jegy- és bérletrendszer nemzeti léptékű megvalósítására irányuló, az érintett felső vezetők, miniszterek, tulajdonosok és a szolgáltatók vezetői által aláírt szándéknyilatkozat érvényesítése. (Megjegyzés) 1. A országos egységes elvű közlekedési kártyarendszer létrehozásának lényege egy olyan, az EU előírásainak megfelelő országos kártyakövetelmény-rendszer, amely gyártótól és gyártmánytól függetlenül lehetővé teszi a közlekedési chipkártyák használatát a helyi, környéki (szövetségi) és helyközi közlekedésben valamint a parkolásban. 2. A hazai sajátosságokat figyelembevevő technológiai koncepcióra alapuló kártya-követelményrendszer igazodik a különböző európai szabványokhoz (ISO; CEN; IEC) és általános keretszabályozásokhoz (Open Smartcard Infrastructure for Europe; eeurope Smartcard Charter, TB9 Public Transport) 2 ALKALMAZÁSI TERÜLET E szabályozás kiterjed a magyarországi közforgalmú személyszállításban ellátásért felelős hatóságok, illetve a szolgáltatók által alkalmazásra kerülő közlekedési chipkártyarendszerekre, azok integrációjára. Nem vonatkozik e szabályozás a chipkártya-rendszerek központi funkcióira, a finanszírozására, a megvalósítási, általános üzemeltetési, szervezési, továbbá a megvalósítók döntési illetve felelősségi körébe tartozó, szabadon választható feltételek meghatározására. (Megjegyzés) A közlekedési kártyarendszerrel kapcsolatos technológiai kérdésekben a Technológiai Útmutató az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer követelményeinek alkalmazásához (I. kötet) ad tájékoztatást. Az ELEKTRA közlekedési kártyarendszeren belüli működés szempontjából az Együttműködési és Üzletviteli követelményei (II. kötet) az irányadó. 9

3 EGYSÉGES KÁRTYATÍPUSOK ÉS DÍJTERMÉK LEKÉPEZÉSI ALAPOK ALKALMAZÁSA 3.1 Egységes képességű kártyatípusok alkalmazása A magyarországi közforgalmú személyszállításban csakis érintkezésnélküli- vagy ilyen működési móddal is rendelkező (duális interfészes) chipkártyák alkalmazhatók, amelyek az ISO 14443 (A típusú interface) szerint képesek működni. A közlekedési szolgáltatóknak az utasok számára nyújtott különböző szolgáltatásokhoz alkalmazkodó chipkártya-kínálatot kell biztosítani az következők szerint: 3.1.1. Tartós, újrafeltölthető, érintkezős és érintkezőnélküli (dual interface) kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: DSC-D) 3.1.2. Tartós, újrafeltölthető, csak érintkezőnélküli kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: DSC-L) 3.1.3. Papír- vagy műanyaghordozóba foglalt, újrafeltölthető, csak érintkezőnélküli kezelő felülettel ellátott kártyák (típusjele: PSC) A kártyatípusok és -képességek valamint az alkalmazási lehetőségek összefoglaló áttekintését az 1. táblázat tartalmazza. A chipkártyák közforgalmú személyszállítási, illetve egyéb (pl. parkolási) alkalmazhatóságát, az igénybevétel lehetőségeit és korlátait a szolgáltatónak részletesen meg kell hirdetnie. A tömegközlekedésben alkalmazható viteldíjhordozó érintésmentes kártyaválaszték a gyakori és eseti használói csoportok sajátosságait figyelembe véve került megállapításra a szükséges és elégséges szinten. A duál-interfészes műanyagalapú kártyák (DSC-D) érintkezős kezelő felülete lehetővé teszi egyéb funkciókban (pl. parkolás, pontgyűjtés, bankkártya- és elektronikus aláírás stb.) való alkalmazásukat, amennyiben kibocsátóik, illetve kiadóik biztosítják az érintkezésmentes chiprészben a tömegközlekedési funkciók számára előírt legalább 1kB memóriát, és erről a közlekedési szolgáltatókkal megfelelő megállapodást kötnek. (Megjegyzés) 1. A DSC-D típusú kártyák a későbbiekben elvileg lehetővé teszik a tömegközlekedésen kívüli szolgáltatások igénybevételét és az érintkezéses kezelési módú elektronikus pénztárca funkció megvalósítását is. 2. A DSC-D kártyák érintkezésmentes chiprészén, ill. a csak tömegközlekedésben használatra kerülő érintésmentes kártyán (DSC-L) érintkezésmentes tömegközlekedésben egy kialakított díjösszegtárcából való fizetés biztosított. 3. Az esetlegesen alkalmazásra kerülő hibrid kártyák DSC-L kártyának minősülnek a tömegközlekedési használat szempontjából. 4. A kártyatípusok szerkezetét, a rajtuk elhelyezhető díjtermékek (jegyek, bérletek, összegek) tartalmára, az egyes adatok formátumára vonatkozó követelményeket az EH 2.3 változatra jelen dokumentum, míg az EH 3.0 változatra vonatkozókat az ELEKTRA Hungaria v3.0 közlekedési kártyarendszer alkalmazásának követelményei (V. kötet) szabályzat tartalmazza. 5. A kártyák- és kártyaműveleti eszközök legfontosabb követelményeit az EH 3.0 verziót is kielégítő ugyanezen szabályzat tartalmazza. 10

3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. Kártya típus Tartós, műanyagalapú chipkártya Tartós, műanyagalapú chipkártya Papíralapú chipkártya Kezelő felület (interface) Min. kapacitás az érintkezésnélküli részen Felírható díjtermék-szám Kettős (duális) 1kB 7 díjtermék +visszaírt út Érintkezés nélküli Érintkezés nélküli Használóhoz kötöttség megszemélyesítéssel 6 folytató díjtermék + visszaírt út megszemélyesítés nélkül 1kB 7 díjtermék +visszaírt út 64 byte megszemélyesítéssel 6 folytató díjtermék + visszaírt út megszemélyesítés nélkül 1 díjtermék + visszaírt út megszemélyesítés nélkül Kártya- Közforgalmú személyszállítási típus jele alkalmazások DSC-D(M) 1 Bérletesek és kedvezménnyel utazók részére, Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 3.1.1.1 1/3/7 napra érvényes jegy, Egyedi viszonylati jegy DSC-D(N) 1 Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, 3.1.1.2 Egyedi viszonylati jegy DSC-L(M) 1 Bérletesek és kedvezménnyel utazók részére, Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 3.1.2.1 1/3/7 napra érvényes jegy, Egyedi viszonylati jegy DSC-L(N) 1 Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, 3.1.2.2 Egyedi viszonylati jegy PSC Egyedi vagy gyűjtőjegyek, 1/3/7 napra érvényes jegy, Egyedi viszonylati jegy 1 Bérletként- és kedvezménnyel történő utazás esetén a megszemélyesítés (M) kötelező; egyéb utazások esetén megszemélyesítés nélküli (N) kártya is elegendő Egyéb funkciók Parkolás, Társasági igazolvány, Diákkártya stb. Parkolás 1. táblázat: A közforgalmú személyszállításban használható chipkártya-típusok és alkalmazási lehetőségeik 11

4. A közlekedői csoportok által általánosan használható kártyatípusok áttekintő vázlatát az 1. ábra mutatja be. 1. ábra: A közlekedői csoportok kártyaválasztéka 5. A közforgalmú személyszállítás szereplői és meghatározott feladatokat ellátó funkcionális egységei a következők: használók (utasok), akik a tulajdonukba kerülő kártyákon történő díjfizetés/feltöltés ellenében és kezelésük révén a szolgáltatásokat igénybe veszik, kártyakibocsátó, azon szervezet, amely a közlekedésben és más alkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát ki, amely a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmas lehet; több alkalmazó esetén a kibocsátó az alkalmazás kezelő szerepét is betöltheti, kártyakiadó, valamely kibocsátott kártyán megvalósítandó alkalmazás céljából a használók (utasok) számára a rendszer használatát biztosító kártyák kiadását megfelelő előírások és szabályok alapján végzi; általában egyúttal személyszállítási szolgáltató szervezet; a kártya kibocsátó lehet egyúttal a kártyát kiadó szolgáltató is. szolgáltató(k), amely(ek) a személyszállítási szolgáltatást nyújtja(k), és elfogadja(k), a kártyát díjhordozóként, díjbeszedők, azon helyek, szervezetek amelyek az igénybeveendő szolgáltatások fejében a használók (utasok) befizetését intézik, a kártyákra feltöltik és a díjbevételt begyűjtik, kártyaközpont az a szervezeti egység, amely a kártyakiadást, megszemélyesítést, szerződéskötést végzi, kezeli a kártyákkal kapcsolatos bejelentéseket, Hívó- és Segítő Központ feladatokat is ellát, adatfeldolgozó központ, az a szervezeti egység, amely a befizetett díjakkal és a kártyák révén igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos kártyaműveleti (tranzakciós) adatokat gyűjti és feldolgozza, ezen túlmenően az adatkommunikációk és a rendszerinformációk menedzselését végzi, rendszerirányítási központ: az a szervezeti egység, amely kezeli a rendszerelemek (architektúra) rendszerét, felügyeli a készülékek, folyamatok működését, gondoskodik a változó rendszeradatoknak (pl. díjtábla, menetrend, tiltólisták, stb.) a kártyaműveleti végkészülékekhez való eljuttatásáról, biztosítja a tranzakciós adatok gyűjtésének, továbbításának műszaki feltételeit. 12

Több-szolgáltatós, ill. több-alkalmazásos rendszerben - a fenti szereplőkön és funkciókon kívül - a következők is szükségesek: alkalmazáskezelő központ: az a szervezeti egység, amely a rendszerben lehetséges alkalmazások igénybevételének feltételeit és körülményeit szabályozza és az alkalmazásokat közvetíti a különböző szolgáltatók ügyfelei, utasai felé, elszámoló központ: a több-szolgáltatós rendszerben a díjfizetés/feltöltés és a szolgáltatások igénybevétele időbeli és területi elkülönültségéből adódóan szükségessé váló elszámolásokat kezeli. 2. ábra: Az elektronikus kártyarendszer szereplői és kapcsolatai 6. Az egyes rendszerfunkciók a létesítéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos üzleti modell függvényében a személyszállító szolgáltató szervezetén kívül is elláthatók. A különböző rendszerfunkciók mindaddig elláthatók adott tömegközlekedési szolgáltató szervezetén belül is, amíg a chipkártyákon tárolt értékek adott szolgáltató szolgáltatásainak igénybevételét teszik csupán lehetővé, ill. a kártyákra feltöltött összegeket más alkalmazások szolgáltatásainak fizetésére nem használják. Abban az esetben azonban, ha a chipkártyák több szolgáltató díjtermékeire is felhasználhatók és ezek díjának kiegyenlítése is a kártya révén történik, akkor a chipkártyák a jelenlegi szabályozás szerint elektronikus pénzeszköznek, a rajtuk tárolt érték elektronikus pénznek minősülnek, ami a kártyák kibocsátása, ill. a különböző szolgáltatók közti elektronikus pénz elszámolása vonatkozásában elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézeti jogosultsággal bíró szervezet részvételét kívánja meg (2004. évi XXXV. törvény), amely a befizetések/kártyafeltöltések alapján igénybevett szolgáltatások után az elszámolásokat is kezeli. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az elektronikus pénz jellegét kell megszüntetni azáltal, hogy a díjtárcából fizethető díjtermékeket egyazon gazda egy ELEKTRA Díjtársaság fennhatósága alá kell helyezni. Az országos közlekedési kártyarendszer kialakulása során akár több kibocsátó is lehet, pl. nagy közlekedési szolgáltatók (BKV, MÁV, Volán-társaságok), esetleg hitelintézetek bevonásával, vagy a közlekedési és oktatási tárca, önkormányzatok, amelyek megállapodások alapján biztosítják a kívánt közlekedési alkalmazások elfogadását. 13

3.2 Egységes k alkalmazása Az ELEKTRA rendszer és az egyesített hálózati rendszer kialakítása oly módon történhet, hogy az ágazati és helyi szolgáltatók saját leképezési és rendszerüket még a legkisebb mértékben sem kell módosítaniuk, ill. megváltoztatniuk. Az egyetlen, amit tenniük kell csatlakozási szándékuk esetén hogy közlik a hálózatuk (megállóik, viszonylataik, díjtábláik stb.) adatait (elektronikus formában) a létrehozandó központtal, amelyik elvégzi az addig már meglevő állományhoz való illesztést és - konverziót, majd visszajuttatja az adatokat a csatlakozni kívánó szolgáltatóhoz (csatlakozás után a teljes hálózatba, elektronikusan és szinte észrevétlenül történik). Ugyanilyen módon történik a változások bejelentése és kezelése később napi gyakorisággal. Fontos sajátossága az ELEKTRA rendszernek, hogy folytonos számozási rendszerével és a végén történő bővíthetőségével lehetővé teszi a fokozatos rendszerbővítést (ld. 1. táblázat). Sor szám ELEKTRA adatfile megnevezése Adatfile rövid neve Azonosítók mérete (bit) Azonosító jelleg 0. ELEKTRA kártyakibocsátók i CISS 9 bit 1) kötött 1. ELEKTRA díjtermék-kibocsátók/kiadók i FISS 9 bit 1) kötött 2. ELEKTRA szolgáltatók/kártyakiadók kódja OPER 9 bit 1) kötött 3. ELEKTRA kártyak rendszere CARD 9 +56 bit 1) szabad 4. Kártyakiadó terminálok i CARI 9 +15 bit 1) szabad 5. Feltöltő készülékek i RELD 9 +15 bit 1) szabad 6. Kezelőkészülékek i VALD 9 +15 bit 1) szabad 7. Ellenőri készülékek i CTRL 9 +15 bit szabad 8. Megjelenítő készülékek i DPLY 9 +15 bit szabad 9 Számítógépek rendszere COMP 9 +15 bit szabad 10. ELEKTRA helyk (települések, megállóhelyek) LOCI 16 bit 1) adott 11. ELEKTRA szolgáltatások i SERV 24 bit 1) eljárás 12 ELEKTRA utazási viszonylat-/érvényességi terület-k TRAV 32 bit 1) eljárás 13. ELEKTRA díjterméktípus-kódok FARE 8 bit 1) (szabad) 14. ELEKTRA kedvezményjogosultsági típus- és fajtakódok DISC 7+5 bit 1) adott 15. ELEKTRA kedvezményigazoló dokumentumtípus kód DDOC 7 bit 1) adott 16. ELEKTRA tömegközl. rendelkező helységk APUB(LOCI) 16 bit 1) adott 1) A kártyákra is felírásra kerülő k 2. táblázat: Az ELEKTRA Hungaria szereplőinek és eszközeinek rendszere A táblázatból látható, hogy néhány kötött előírt mellett a szolgáltatóknak, az méretek betartása mellett, az esetek nagy részében szabad keze van, hisz a későbbiekben az k többsége a szolgáltatói kód (9 bit) hozzáadásával tehető az ELEKTRA rendszer jává is. A kártyákon és kezelőkészülékekben elhelyezendő adatmennyiségek szempontjából az ELEKTRA-hoz szabott helyknak (10. sor: LOCI), a szolgáltatásknak (11. sor: SERV) és az utazási (rész-) viszonylatok (12. sor: TRAV) tömör inak kiemelt jelentősége van. A szolgáltatásk és az utazási viszonylatk előállításához szükség van az egyes szolgáltatói menetrendi viszonylatvezetési adatok konverziójával adódó LINE adatok alapján központilag képzendő ELEKTRA hálózati modellre (gráfra). az ELEKTRA közlekedési kártyarendszer ira vonatkozóan az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplőinek és eszközeinek rendszere (III. kötet) a mérvadó. 14

Az addig megvalósuló helyi rendszerek akkor lesznek képesek az ELEKTRA részévé válni, ha a 0.-3. sorig a kártyakibocsátó (CISS),, a díjtermék-kibocsátó (FISS), a szolgáltató (OPER) és a kártya (CARD) szereplők, ill. k, és a 10-12. sorig jelzett LOCI, SERV, TRAV állományaikat a kívánt szerkezetben adják meg, ill. hozzák létre és a kártyáikon feltöltő és kezelő- készülékeikben ezeket alkalmazzák. A táblázat tartalmazza a díjtermék-típus kat (FARE; 13. sor) az alkalmazandó kedvezményjogosultsági és fajtakódokat (DISC; 14. sor) és a jogosultságot igazoló dokumentumok típuskódjait (DDOC; 15. sor), valamint is, amelyek a magyar előírásoknak megfelelően kerültek kialakításra, továbbá a helyi tömegközlekedéssel rendelkező települések (jelenleg kb. 150 db) sorszámán alapuló rövidített it is 600-as kóddal (BP) kezdődően (APUB; 16. sor), amelyek adott -nak tekintendők. A chipkártyás rendszere(ke)n belül a különböző résztvevő szereplők, továbbá az alkalmazásra kerülő készülékek, berendezések it és kódjait egységes formátumban, összehangolt kiosztási és regisztrálási rend alapján kell az érintett szolgáltatónak alkalmazni. 3.3 Egységes díjtermék-k és díjtermék-katalógus alkalmazása A helyi, valamint helyközi vasúti és autóbusz-közlekedésben alkalmazható díjtermékek típusai és i és azok tartalmi leírása, a majdani országos ELEKTRA Központ által egy nyílt, bővíthető katalógusba foglalandók (ld. 3. táblázat), amely megfelelő helyi, szolgáltatói javaslatok alapján, központi jóváhagyás után bővíthető. (Megjegyzés) 1. A díjtermékek fő típusai a kártyára való feltöltés, ill. a kezelés/díjlerovás szempontjából a következők: A) többes használatú értékkártya/díjtárca díjlefogyasztással (PSC, DSC) B) időszaki (1,3,7 napos) jegy területi érvényességgel (PSC, DSC) C) bérlet/havijegy időszaki és területi/vonali érvényességgel (DSC) D) egyedi előreváltott (helyközi) jegy (PSC, DSC) Az alap díjterméktípusoknak a helyi sajátosságoknak megfelelően számos változata létezhet. A kedvezményes díjtermékek nem kell, hogy külön típust képezzenek, azok a kedvezménymérték (>0%) által kerülnek figyelembevételre a feltöltés és ellenőrzés során. 3.4 Egységes kedvezményjogosultsági és dokumentum típuskódok alkalmazása A helyi- és helyközi, továbbá a jegyes- és bérletes utascsoportokat is érintő országosan szabályozott szociális kedvezményrendszer a jobb áttekinthetőség érdekében a kedvezmény-típusok, kedvezmény-jogosultsági alapok (jogcímek) alapján csoportosított adatállomány formájában veendők figyelembe a következők szerint (ld. 4. táblázat): életkor alapján (pl. 6 évnél fiatalabbak, 65 évnél idősebbek) társadalmi csoporthoz tartozás alapján (pl. tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek, katonák, tartalékosok, határon túli magyarok, stb.) alkalmazásban állás alapján (pl. közalkalmazottak, képviselők stb.) fogyatékosság alapján (pl. vakok, siketek, hadirokkantak stb.) utascsoport létszám alapján (pl. sportolók, természetjárók, családok, óvodások stb. csoportjai) 15

Díjtermékkatalógus 2007. 12. 10. Szolgáltató/ Szolgáltatás jelleg területi Szolgáltatói név/ Település Díjterméktípus kód 1) (8 bit) 001 002 119 120 121 199 200 201 255 Terület leírás jellege 7) Díjtermékcsoport kód 2) A1 A1 (9/16 bit) Kedv.jogosults.tip. Hivatkozás 3) HK01 VK01 AK01 Kedvezményfajta hivatkozás 4) Változás hivatkozási kód 5) 001 BKV szolgáltatói - - VD02 VD02 002 MÁV-Start szolgáltatói VD01 VD01 003 Volánbusz szolgáltatói AD01 AD01 004 Alba Volán szolgáltatói AD01 AD01 005 Borsod Volán szolgáltatói kódja AD02 AD03 511 512 Díjösszeg (HUF) / Díjtábla hivatkozás 6) Helyi díjtermékek Vasúti díjtermékek Autóbusz díjtermékek 599 600 BP helyi díjszabású településkód 1 HD01 HD01 601 Pécs helyi díjszabású településkód 2 602 Komló helyi díjszabású településkód 3 747 Lenti helyi díjszabású településkód 3?? 799 N Helyi díjszabású településkód 800 BKSz együttes területi kód??? XYZ szövetségi területi kódja 5000 Ország teljes területkódja Megyjegyzések: 1) A "Díjterméktípus kód" a jegy- és bérlet típusát jelöli, amellyel az utasok, pénztárosok is találkoznak, és amelyeket a jogszabályok megállapítottak. 2) A "Díjtermékcsoport kód" arra a díjtermékcsoportra utal, amelynek termékei hasonló jellegűek és azonos műveleti folyamatot igényelnek. 3) A "Kedvezményjogosultsági típus hivatkozás" azt adja meg, hogy milyen Kedvezményfajta (mérték) vehetők igénybe az egyes kedvezményjogosultsági kódhoz tartozóan a Kedvezménytár alapján. 4) "Kedvezményfajta" jogszabálybéli hivatkozási kódja, amelyhez kapcsolódik a díjtermék kedvezményes ára. 5) A "Változás hivatkozási kód" (pl. 001/ABC)az adott szolgáltatótól származó szabványosított "Viteldíjváltozásjelentés"-re vonatkozik, amely a háttérben, pótlapon, a változás tartalmára, időpontjára, felelős személyére, elérhetőségére stb. vonatkozó adatok találhatók. 6) A Díjtábla hivatkozások (pl. VD01, VD02, AD01) a helyközi viszonylati díjtermékek esetében a hosszövezeti díjtáblára való hivatkozást jelentik, amelyeknek alapján a vasúti (pl. VD01), vagy autóbusz (pl. AD01) díjtáblák elérhetővé válnak, amelyek tartalmazzák a teljesárú és kedvezményes menetjegyek, bérletek, stb. hosszövezet szerinti díjait, valamint a kiegészítő jegyek díjait is; a helyi közlekedésben alkalmazott hivatkozás (pl. H01) arra utal, hogy adott területen az előre váltott, ill. járművön váltott díjak eltérőek, vagy a különböző szolgáltatók eltérő viteldíjakat alkalmaznak, amelyek egy mögöttes pótlapon jelennek meg. 7) A "Település jellege" kód jelentése 1 = BP, 2 = megyei jogú város, 3 = egyéb település, amelynek alapján kerül meghatározásra a helyi közlekedésben a bérletkedvezmény összege a Kedvezménytábla szerint. 8) A Díjtermékkatalógusba új "díjterméktípus" felvétele a szolgáltató kérelmezése, leírása és az ELEKTRA rendszerrel való kompatibilitás vizsgálata alapján, továbbá a díjtermék-elfogadás üzleti feltételeinek tisztázása után történhet. 3. táblázat: Az ELEKTRA Díjtermékkatalógus tervezett szerkezeti kialakítása 16

Kedvezménytár 2007.12.10. Verziószám (8 bit) Dátum (24 bit) Jogosultságot Hivatkozott jogszabály/intézkedés (alfanumerikus: 100 byte) Kedvezményfajta a díjtermék és szolgáltató jellege szerint (5 bit) Kedvezményjogosultsági Jogsz. igazoló Helyközi közlekedés + komp/rév Helyi Tartalék típus 1) sorszám dokumentum- jegy kedvezmények bérlet kedvezmények kedvezmények 5) Jogosultsági Típus kód típus kód 2) csoport leírása (7 bit) (7 bit) Kedv. fajta kód 3) 01 02 03 04 10 11 12 13 20 21 22 23 24 25 26 30 31 Életkor 001 002 Társadalmi csoport 021 022 AFt BFt CFt DFt EFt FFt GFt Alkalmazás 041 042 Fogyatékosság 061 062 Létszám 081 082 Megjegyzések: 1) A "Kedvezményjogosultsági típusok" a jogszabályban meghatározott kedvezményjogosultsági csoportok alapján kerülnek megállapításra. 2) A "Kedvezményjogosultságot igazoló dokumentumok típuskódja" az előforduló és elfogdásra kerülő dokumentumtípusok alapján kerül összeállításra (ld. külön). 3) A "Kedvezményfajta kódok" a jogszabályi hivatkozásnak megfelelő mértéket (pl. 01=100%, 02=90%, 03=67,5%, 04=50% vagy Ft-összeget) jelentik. 4) A vasúti és autóbusz kedvezményfajták esetében a %-os kedvezmények díjszabási hosszövezet-függő teljes áru díjakra vonatkozóan értendők. 5) Helyi bérletkedvezmények esetén A, B, C, D, E, F, G Ft összeget jelentenek a településkategória/szolgáltatási mód szerint.(1=budapest; 2=megyeközpontok; 3=egyéb városok) Dokumentum típus kódok: 1. SZAZ = személyi dokumentum (+ egyéb igazolás) 2. MAIG = magyar igazolvány 11. SIIG = Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének igazolványa 3. DIIG = érvényes diákigazolvány 12. HAIG = Hadigondozási igazolvány 4. NYIG = nyugdíjas jogosultság igazolása 13. GYIG = Gyógypedagógiai Intézet igazolványa 5. MUKP = munkaügyi központ igazolása 14. OVIG = óvoda által az utazás napjára kiállított utaslista alapján 6. KAIG = katonai igazolvány, eltávozási engedély 15. ELBE = előzetes írásos bejelentés 7. KÖIG = közalkalmazotti igazolvány 16. SPUT = szövetségi igazolványok 8. POIG = pedagógus, felsőfokú oktatói igazolvány 17. GYEK = gyermekközpont által az utazás napjára kiállított lista alapján 9. FOIG = Intézet igazolványa, önkormányzati igazolás fogyatékosságról 10. VAIG = Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének igazolványa 4. táblázat: Az ELEKTRA Kedvezménytípus- és kedvezményfajta-leképezés 17

Az egyes jogosultsági csoportok különböző mértékű (%) államilag biztosított szociálpolitikai jellegű kedvezményekre jogosultak a helyi és helyközi közlekedésben, amelyek lehetnek 100, 90, és 50 %-osak, míg 2006. július 1-je után a helyközi közlekedésben ezek a fix összegű árkiegészítéshez igazodnak (ld. 4. táblázat). Ezen túlmenően léteznek még különböző eseményekhez kapcsolódóan (pl. kiállítások, vásárok, kulturális rendezvények, stb. látogatói) üzletpolitikai kedvezmények is (ide tartozik pl. a családi kedvezmény is). A kedvezményjogosultsági típusok i (DISC) és a szolgáltatás, ill. a szolgáltató jellegétől függő kedvezményfajták, ill. mértékek, szintén egy mátrix (DTAB) formájában kerülnek megadásra. A kedvezményjogosultsági csoport-típusok és a kedvezményfajták összerendelését biztosító táblaszerkezet abban az esetben is megfelelő, ha a szociálpolitikai kedvezmények megállapítása később regionális szintre kerül és ezért regionálisan eltérő kedvezményezés kerülne kialakításra. A kedvezményjogosultságokat igazoló dokumentumok jogszabályok által meghatározott típusait (DDOC) szintén országos listába foglalandók és a DSC kártyák személyi adataihoz csatlakozóan, a kibocsátó intézmény kódjával és lejárati dátumával együtt, elektronikusan kell rögzíteni a kártyán. A különböző kedvezményjogosultságú alaptípusoknak megfelelő kódokat a 4. táblázat tartalmazza a helyközi, helyi, valamint a jegyes és bérletes kedvezmények vonatkozásában (a kódtábla nyitottságát biztosítandó az 5 típuscsoporthoz egyenként 20 kedvezmény-lehetőség tartozhat). A kártyára az igazoló dokument alapján csupán ezek a kódok (valamint a jogosultságot igazoló dokumentum kódja és érvényességi időpontja) kerülnek rögzítésre, a kedvezménymértékek realizálása a feltöltő automaták és a kezelő készülékek programozása során kerül figyelembevételre. (Megjegyzés) 1. A szociálpolitikai kedvezményeket a kedvezményezettek a kedvezményjogosultságot igazoló, a DSCkártyán kódolt dokumentum alapján vehetik igénybe a nekik, a helyi, ill. helyközi közlekedésben, közlekedési módonként járó szociális jellegű kedvezményfajtákat, ill. mértékeket. A kedvezményezetti csoportokon belül különleges réteget képeznek az ingyenes utazásra jogosultak (100%- os kedvezmény), akik szintén a DSC-kártyával vehetik igénybe a szolgáltatásokat. 2. Az üzletpolitikai kedvezményezést (pl. eseményekhez kapcsolódóan, vagy napszakokhoz kötődően stb.) a szociális alapú kedvezményezéstől eltérő módon célszerű kezelni. Az időszakhoz kötődő bérletek a kezeléskor az időszak-ellenőrzés során kiderül és akár ki is jelezhető. Különböző sajátos díjtermékek leképezésére vonatkozóan az Útmutató szolgál segítségül pl. sportrendezvényhez, kiállításhoz stb. kötődő menettérti jegyek, vasúti junior-, senior- és törzsutas-kártyák, vagy előnykártyák amelyek x összeg előzetes megfizetése ellenében x%-os kedvezményt biztosítanak stb.). 3. Sajátos kedvezményben részesülnek a saját dolgozók és családtagjaik, akik dolgozói igazolványként is szolgálható DSC-kártyával, vagy ingyenesen, vagy jelentős engedményezéssel vehetik igénybe a munkaadó társaságuk szolgáltatásait. Az ilyen utazások esetén is szükséges a kártyakezelés a megfelelő statisztikai adatok gyűjtése érdekében. 3.5 Egységes kártyaszerkezet és tartalom alkalmazása Az ELEKTRA rendszerben az országos átjárhatóság záloga az egységes kártyaszerkezet, az egységes díjtermék és objektumtartalom, valamint az egységes kártya-adatformátum biztosítja, ezért az ezekre vonatkozó követelmények betartása alapvető fontosságú. A 3.1 fejezetben definiált, a tömegközlekedésben használandó kártyatípusok képességei és követelményei eltérnek egymástól, amelyeket a következő fejezetek szerint kell alkalmazni. 18

3.5.1 Egységes kártyaszerkezet A DSC-kártyák az érintkezésmentes chiprészükön valósítják meg az egységes országos ELEKTRA tömegközlekedési alkalmazás kereteit, amelyen belül a következő tartalmak foglalnak helyet (ld. 5. fejezetet): EH kártya törzsadatok EH kártyakönyvtár EH Alkalmazásk (EH Alkalmazáskeret) EH Alkalmazás Könyvtár Alkalmazás objektumok i (16 db) Díjtermékek (7 db): a feltöltendő jegyek/bérletek + visszaírt adatok részére Folytató díjtermékek (6 db) többrészes (átszállásos) jegyek/bérletek + visszaírás részére Eseménynapló Személyi és kedvezményekre vonatkozó adatok Egy-egy objektumtípusnak, így a díjtermékeknek, folytató díjtermékeknek, az utazási adatoknak azonos méretei kötelezően betartandók, ami országosan biztosítja a kártyák olvashatóságát és megfelelő alkalmazási megállapodások alapján a kereszthasználatát, hisz tudható, hogy az egyes objektumok mely bit-helyeken milyen adatszerkezettel kezdődnek. A PSC kártyák 1 díjtermék szűkített adatainak és visszaírt adatinak elhelyezésére alkalmasak. A bevételbiztonság érdekében alapvető fontosságú, hogy a kártyára történő díjtermék, ill. értékfelírás, továbbá az értéket jelentő kedvezményjogosultságok felírása elektronikusan hitelesítve történjen. (Megjegyzés) Megszemélyesített kártya esetén a kártyán elektronikusan elhelyezhető személyi adatok a következők: kártyatulajdonos neve (feltételes) szolgáltatóval kötendő szerződés száma (feltételes) kártyakiadás időpontja kártyatulajdonos születési dátuma kártyatulajdonos állampolgársága Ezen adatok mellett a kártya tartalmazza a tulajdonos fotóját, valamint nevét, továbbá a kártya egyedi számát (a vegyes díjhordozós időszakban, amikor még nem minden szolgáltató alkalmazza a kártyarendszert, a havi bérlet feltöltését igazoló bizonylattal való megfeleltetés céljából). A kártya kiadása során, a szerződéskötés esetén a személyiségi jogi szabályok betartásával a rendszerben további adatok is rögzítésre kerülhetnek, úgymint a lakcím, levelezési cím, munkahely/iskola címe (a kedvezményes, ill. térítendő bérlet kiadásához) bankszámlaszám, számlázási cím(ek), telefonszám, e-mail cím, stb. A kártyán 2 db kedvezményjogosultság adatai helyezhetőek el, amelyek közül az utas mindig a számára kedvezőbbet választhatja. Tekintettel arra, hogy a helyközi dolgozói és a tanulóbérletek után járó munkáltatói támogatás, ill. kedvezmény csupán a lakóhelyhez és a munkahelyhez, ill. iskolához legközelebbi állomások/megállók közötti utazási viszonylatban nyújtható, a kártyakiadáskor a feltöltés csak jegyirodában, a szerződésben foglalt viszonylat szerint tölthető fel. A lakóhely-, ill. munkahelyváltozás miatti utazási viszonylatváltoztatás is megfelelő dokumentumok alapján csak személyzettel rendelkező jegyirodában történhet (ez nem vonatkozik a területi érvényességű helyi bérletek használóira). A kártyán levő és a Kártyaközpontban tárolt személyi adatok nem kerülhetnek összekapcsolásra az adatfeldolgozást végző Tranzakciókezelő Központban feldolgozásra kerülő utazási adatokkal (pl. felszálló-, leszállóhely, időpont, szolgáltatás kódja stb.) amelyeket csupán a kártya (vagy az alkalmazás példány virtuális ja) kísér. 19

3.5.2 Egységes díjtermék-tartalom A kártyákon elhelyezhető díjtermék helyek memória-kiosztása szintén betartandó, mely méreten és szerkezeten belül valamennyi díjtermék-típus leképezése lehetővé válik. Az egységes díjtermék-szerkezet és tartalom betartandó és fontos az átjárhatóság szempontjából. (Megjegyzés) A nem a kártyatulajdonos utazásához közvetlenül kapcsolódó díjak (pl. poggyászjegy, kisállat jegy, nem az utazási viszonylat kiterjesztésével kapcsolatos pótdíjazás stb.) vagy külön díjtermékként kezelendők a kártyán, vagy megadásuk külön PSC kártyán történjen. 3.5.3 Egységes kártya-adatformátum alkalmazása A kártyákon elhelyezett különböző alkalmazások, ill. objektumok leírása során felhasznált különböző adattípusok formátuma meghatározott és az 5. fejezet szerint alkalmazandó. 4 EGYÉB MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA 4.1 Kártya- és eszközműveleti követelmények betartása Az ezirányú követelmények az ELEKTRA Hungaria v3.0 közlekedési kártyarendszer alkalmazásának követelményei dokumentum szerint alkalmazandók. 4.2 A rendszerkulcsok generálása, kezelése és elosztása A rendszerkulcsok kezelési módjának szabályozása az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer központi követelményei dokumentum szerint történik. A kártyaműveletek során a DSC, ill. PSC kártyára minden kártyaműveletnél írandó hitelesítő adatok (MAC) tartalmi és képezési szempontjai is az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer központi követelményei dokumentum iránymutatásai szerint történik. A továbbításra kerülő adatok ECDSA eljárással kerülnek aláírásra, melynek algoritmusára vonatkozóan szintén az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer központi követelményei dokumentumban található utalás 4.3 A tranzakciós adatok kezelése A kártyaműveletek során keletkező, valamint a közbülső szintek és az Országos Központ közti adatok forgalmának tartalmi és formai szabályozásáról az ELEKTRA Hungaria v3.0 közlekedési tranzakciók szabványosítása (VI. kötet) dokumentum rendelkezik. 20

5 KÁRTYASZERKEZETI ÉS FORMÁTUM KÖVETELMÉNYEK 5.1 Alapadatok áttekintése A kártyákon levő tartalmak szempontjából mértékadó alapadatokat, kötelezően alkalmazandó elemi adatoknak kell tekinteni és kezelni valamennyi közlekedési használatban lévő kártyán. Ezen adatok egységes leképzése a kompatibilitás igénye miatt kötelező. Az alábbi táblázat az alap-adattípusokat és formátumokat foglalja össze. A táblázatban leírt adattípusok részletes ismertetése a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. pontban található. Adattípus Rövidítés Adattípus formátuma ASCII kódolású szöveg (ASCII text) Objektum/Alkalmaz ástípus (Application Type ID) Bináris érték (Binary digit) Alapdíjtermék-hely ja (Base Ticket ID) Számláló (Counter) Kártyatípus (Card Type ID) Dátum (Date) ASCII ATID BIN BTID Szöveges adat, amely az ASCII kódkészletet használja Az objektum/alkalmazás ját és adott objektumon/alkalmazáson belül az objektum/alkalmazás adatszerkezet/adat-tartalom verzióját adja meg. A legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian formátum). Kétállapotú (2-es számrendszeren alapuló ) értékjelző, amely elemenként önálló értelmezéssel rendelkezhet. Több elem összefogása esetén a legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian ill. Motorola formátum). Azon díjtermék kártyán való helyének az ját adja meg, amelyhez folytató termék kapcsolódhat.. 0-3 bit Díjtermék helyének a pozíciószáma a kártyán (1-7), Adattípus helyfoglalása, kiegészítő információ Mezőtípus függő 16 bit Databin Mezőtípus függő EN-1545 adattípus LanguageAlpha Databin 4 bit ContractDepen dencypointer CNT Használat számláló. 14 bit Counter CRDTID DATE A kártya-típus ját és adott kártya-típuson belül a kártya adatszerkezet/adat-tartalom verzióját adja meg. A legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian formátum). A 2005 január 1-óta eltelt napok számát adja meg, ahol a 2005.01.01 az 1-es értéket jelenti. Nulla értéket nem vehet fel. 8 bit Databin 14 bit DateStamp 1 1 Az EN1545 esetén 1997/1/1 a számítási alap az ELEKTRA rendszerben használ 2005/1/1-el szemben. 21

Adattípus Rövidítés Adattípus formátuma Születési Dátum (Date of Birth) Decimális szám (Decimal number) Időbélyeg (Date and Time Stamp ) Folytató díjtermékhely ja (Follower Ticket ID) Hexadecimális szám (Hexadecimal number) Termékdíj pénznem (Payment Currency) DATEB DEC DTS FTID HEX PCUR Az 1900 január 1-óta eltelt napok számát adja meg, ahol a 1900.01.01 az 1-es értéket jelenti. Nulla értéket nem vehet fel. Előjel nélküli BCD kódolású szám. A legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian formátum). A 2005 január 1-óta eltelt percek számát adja meg, ahol a 2005.01.01 00:00 a 0-ás értéket jelenti. Az adott díjtermékhez kapcsolódó folytató díjtermékhelyre mutat rá a kártyán, annak indokának megadásával. 0-1.bit A folytató díjtermék indokát jelző kód : 0 Úti cél, 1 Közbenső cél 2 Betérő/Töréspont 3 Kiegészítő jegy 2-4 bit Díjtermék folytató adatok helyének a pozíciószáma a kártyán (1-7), 0 Nincs folytató díjtermék A 16-os számrendszeren alapuló számábrázolási mód. A legmagasabb helyértékű bit (MSB) kerül legelőre az adatfolyamban (un. Big Endian ill. Motorola formátum). A kártyán lévő maradék összeg, illetve az adott termékdíjak összegének meghatározásához használt pénznem. 0-1 bit: Pénznem típus meghatározása (nemzeti valuta, EURO, szolgáltatói egységek) 2-4 bit: A tárolt összeg szorzótényezője ( x1, x10, x100, x1000, x0,1, x0,01,x0,001) 5-7 bit: A feltöltött összeg nagysága utáni engedmény-mérték jelölésére szolgáló kód (0,1,2,3,4,5,6,7), amelyhez a szolgáltató által választható %-os érték rendelhető Adattípus helyfoglalása, kiegészítő információ EN-1545 adattípus 16 bit DateCompact 2 Mezőtípus függő BCDString 24 bit DateTimeStamp 3 5 bit Databin Mezőtípus függő Databin 8 bit Databin 4 2 Erre a célra eredetileg a BirthDate adattípus szolgálna, de az 64 bit helyet foglal, mivel BCD kódolású adattárolást használ (ÉÉÉÉHHNN). 3 Az EN1545 esetén 1997/1/1 a számítási alap az ELEKTRA rendszerben használ 2005/1/1-el szemben. 4 Az EN1545 definiál egy PayUnitMap adattípust, amely 4 bit-es, de nem biztosítja ugyanezt a funkcionlaitást. 22

Adattípus Rövidítés Adattípus formátuma Díjfeltöltési fizetési mód (Payment Method Type) Díjtermék-típus (Product Type ID) Tömegközlekedési szolgáltatás összevont ja (Service Line ID) Szolgáltató (Service Provider ID) Rövidített szolgáltató (Service Provider ID - Short) Terminál (Terminal ID) Rövidített Terminál (Terminál ID - Short) Utazási viszonylat/érvényes ségi terület (Travel Link/Area ID) Díjtermék kiegészítő információk (Ticket Supplementary Information) PMT PRTID SLID SPID SPIDSH TID TIDSH TRLAID TSINF Az adott utazási költségeinek kiegyenlítésének módja az alábbiaknak megfelelően: 0 Készpénz 1 Credit / Debit kártya 2 Szerződés 3 Saját díjtárca 4 Mobiltelefon 5 Utalvány 6 Internet 7 Egyéb fizetési mód Díjtermék típus (pl. jegy, bérlet, stb.), amely a szolgáltató val együtt értelmezendő. Adott tömegközlekedési szolgáltatást azonosítja a tömegközlekedési vonal/viszonylat és járat/vonat jának megadásával. 0-13 bit Vonal/viszonylat ja 14-23 bit Vonat/járat ja Szolgáltató (ez akár közlekedési, akár egyéb általános, pl. terminál üzemeltető szolgáltató is lehet). Szolgáltató szűkített ábrázolása (ez akár közlekedési, akár egyéb általános, pl. terminál üzemeltető szolgáltató is lehet). A díjtermék feltöltést végző terminál (feltöltőhely) ja A díjtermék feltöltést végző terminál (feltöltőhely) ja (PSC kártyán) A hálózat két, átszállás nélkül elérhető megállóhelye közti kapcsolat (él) ja (32 bit), vagy egy igénybevehető hálózat (rész) területi ja (16 bit) A díjtermékre vonatkozó járulékos információkat adja meg a következő bitkombinációk alapján (csak egyedi jegyekhez kapcsolódóan): 0. bit Menettérti jegy 1. bit ICR/IC/IP pótjegy 2. bit 1. osztály különbözeti jegy jelzője 3. bit Dohányzó/Nem dohányzó 4. bit Egyéb szolgáltatás (pl. internet) 5. bit Segítséget igénylő személy Adattípus helyfoglalása, kiegészítő információ EN-1545 adattípus 3 bit Databin 5 8 bit ProductId 24 bit JourneyRunId 9 bit CompanyId 5 bit CompanyId 15 bit Databin 6 12 bit Databin 7 32 bit RouteId 28 bit Databin 5 Az EN1545 definiál egy PaymentMeansCode adattípust, amely 5 biten számos fizetési módot definiál, de ezek hazánkban nem használatosak, 6 Az EN1545 ennek jelölésére a DeviceID adattípust használja, azonban annak értelmezése egy külön kapcsolódó DeviceTypeCode mezőben megadott értéktől függ. 7 Az EN1545 ennek jelölésére a DeviceID adattípust használja, azonban annak értelmezése egy külön kapcsolódó DeviceTypeCode mezőben megadott értéktől függ. 23

Adattípus Rövidítés Adattípus formátuma Kezelőkészülék (Validator Device ID) Kezelőhely (Validation Location ID) Rövidített Kezelőhely (Validation Location ID - Short) Kezelést jelző kód/ visszatérítés kódja/ speciális kezelés kódja (Validation State ID) Heti idő (Weekly time) Éves idő (Yearly time) Éves óraidő (Yearly hour time) VDID VLOCID VLOCID SH VSID WTIME YTIME YHTIME 6-13. bit Helyjegy: kocsi szám 14-20. bit Helyjegy: ülés szám 21-22. bit Csoportjegy: felnőttek/kísérők száma 23-27. bit Csoportjegy: gyerekek/kísért személyek száma A díjtermék kezelését (check-in, vagy check-out) végző kezelőkészülék ja A díjtermék kezelési (check-in, vagy check-out) helyének ja A díjtermék kezelési (check-in, vagy check-out) helyének szűkített ja A díjtermék kezeltségi állapotát adja meg a következő értékek alapján: 0 Kezeletlen 1 1. irány ill. felszálláskor sikeresen kezelve 2 2. irány ill. leszálláskor sikeresen kezelve / speciális kezelés (adott egyedi díjtermékeknél) 3 sikertelen kezelés/visszaváltás A hét első napja óta eltelt percek száma Hexadecimális formában, ahol az 1-es érték a 00:01 (0 óra 1 perc) időpontot jelenti. Az adott év első napja óta eltelt percek száma Hexadecimális formában, ahol az 1-es érték a 00:01 (0 óra 1 perc) időpontot jelenti. Az adott év első órája óta eltelt órák száma Hexadecimális formában, ahol az 1-es érték a 0001 a 00 óra 00 perc-től kezdő órát jelenti. 1. Táblázat Alap adattípusok Adattípus helyfoglalása, kiegészítő információ EN-1545 adattípus 15 bit Databin 8 14 bit Databin 9 13 bit Databin 10 2 bit Databin 14 bit Databin 11 20 bit Databin 12 14 bit Databin 13 8 Az EN1545 ennek jelölésére a DeviceID adattípust használja, azonban annak értelmezése egy külön kapcsolódó DeviceTypeCode mezőben megadott értéktől függ. 9 Az EN1545 ennek jelölésére a LocationID adattípust használja, azonban értelmezése egy külön kapcsolódó LocationQualifierCode mezőben megadott értéktől függ. 10 Az EN1545 ennek jelölésére a LocationID adattípust használja, azonban értelmezése egy külön kapcsolódó LocationQualifierCode mezőben megadott értéktől függ. 11 Az EN1545 ennek jelölésére a TimeMeasure adattípust használja, azonban értelmezése egy külön kapcsolódó TimeUnit mezőben megadott értéktől függ. 12 Az EN1545 ennek jelölésére a TimeMeasure adattípust használja, azonban értelmezése egy külön kapcsolódó TimeUnit mezőben megadott értéktől függ. 13 Az EN1545 ennek jelölésére a TimeMeasure adattípust használja, azonban értelmezése egy külön kapcsolódó TimeUnit mezőben megadott értéktől függ. 24

5.2 A chipkártyákkal kapcsolatos alapkövetelmények, szabványok 5.2.1 A PSC kártyával kapcsolatos alapkövetelmények A PSC kártya kialakításának és működési folyamatainak tervezésekor a jelenleg elérhető termékek műszaki specifikációiban rögzített tipikus működési paramétereket kell alapul venni. A termékek előírt fontosabb tulajdonságai a következők: ISO/IEC 14443 A interfész: o Érintésmentes tápfeszültség ellátás és adatkommunikáció o Működési távolság: max. 100mm (az antenna kialakítástól függően) o Működési frekvencia: 13.56MHz o Gyors adatátvitel: legalább 100 kbit/s o Kiemelt adatintegritás: 16bit-es CRC, paritás, bit kódolás, bit számolás o Anticollision, vagy ezzel egyenértékű képességek EEPROM: o legalább 64 byte (512 bit) tárkapacitás o laponként állítható írás tiltás o legalább 7 byte (56 bit) hosszúságú, gyárilag beégetett, egyedi számmal rendelkezik a másolhatóság nehezítésére o legfeljebb 5 byte (40 bit) belső regiszter o legalább 4 byte (32 bit) hosszúságú, egyszer írható (One Time Programmable OTP) terület a statikus kártyaadatok elhelyezésére o legalább 48 byte (384 bit) szabadon felhasználó memóriaterület o Adatmegőrzési idő: 5 év o Legalább 10,000 írási ciklus A PSC kártya felépítéséből adódóan a következő adottságokat kell figyelembe venni a használatakor: Adatbeolvasás a kártyáról 16 byte-os egységekben történhet, amely átlagos hozzáférési ideje (a külső olvasó oldaláról) 2ms Adatírás a kártyára legalább 4 byte-os egységekben legyen lehetséges, aminek átlagos hozzáférési ideje (a külső olvasó oldaláról) 4.6ms legfeljebb Egy olvasási művelet során legalább 16 byte legyen olvasható ki a kártyáról A PSC kártyának, mint eszköznek a következő szabványoknak kell megfelelniük: ISO/IEC 14443 kommunikációs interfész Legalább ISO/IEC 14443-1,-2,-3 25