gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET 0 Utat mutatunk. gyakorlati KÖZBESZERZÉSI 1 KÉZIKÖNYV ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK SZÁMÁRA BUDAPEST, ÁPRILIS

2 Jelen kézikönyv a VKI szakmai álláspontját fogalmazza meg, és semmilyen módon nem tekinthető kötelező érvényűnek. A Kézikönyvben megállapítottak a közbeszerzési joggyakorlat változása szerint, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak függvényében alakulhatnak. A KÉZIKÖNYVET készítették: dr. Barna Orsolya dr. bihary judit Haszonicsné dr. Ádám Mária dr. Kiss Ferenc lektorálta: Köszönetnyilvánítás Maiyalehné dr. Gregóczky Etelka 2 HUNGARY Külön köszönet a CREATIVE COMMON HUNGARY MAGYARORSZÁG GROUP-nak a rendelkezésre bocsátott haza településeken készült színvonalas fotókért.

3 tartalom 3 BEVEZETÉS.4 i.döntési PONTOK AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKBAN.6 I.1. Döntési pontok a tervezés során...6 I.2. Döntési pontok a közbeszerzési eljárásban.8 I.2.1. Az ajánlattételi szakasz.8 I.2.2. A bírálati szakasz.. 10 I.3. döntési pontok a közbeszerzési szerződés teljesítése során 12 I.3.1. a közbeszerzési szerződés megkötése..12 I.3.2. A közbeszerzési szerződés módosítása I.3.3. A közbeszerzési szerződés teljesítése.14 II. A közbeszerzési eljárások önkormányzati tervezése...15 II.1. általában az önkormányzati tervezés jelentőségéről..15 II.2. az önkormányzati közbeszerzési tervezés költségvetési összefüggései...16 II.3. az önkormányzati közbeszerzési terv II.4. a közbeszerzési tervezés alapja: az egybeszámítási kötelezettség 18 II.5. a közbeszerzési eljárás anyagi fedezetének a kérdése.. 20 III. az önkormányzati közbeszerzési szabályzat IV. mikor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? kivételi kör és in-house beszerzés 25 IV.1. közvetlen szerződéskötés közszolgáltatás nyújtására IV.2 általános kivételek a kbt. hatálya alól...29 V. a közbeszerzési eljárások típusai, időigénye 33 VI. az önkormányzati zöld közbeszerzések gyakorlati előnyei..39 VII. A helyben központosított közbeszerzések...45 VIII. szakmai ajánló

4 bevezetés soron jelentős részben az ő testületi, vagy egyedi 4 Az államháztartás irányítása tehát az ország egész sorsára kiható jelentőségű. E fontosságánál fogva az a kívánatos, hogy ne ötletszerű legyen, a mindenkori erősebb vagy hangosabb érdekeknek kielégítéséből álljon, hanem nagy körültekintéssel, messze kitűzött célokkal és a gazdasági élet szakadatlan folytonosságával számolva történjék. Magyari Zoltán A helyi önkormányzatok a közbeszerzési piac meghatározó résztvevői, így felkészültségük a közbeszerzési eljárásokban döntő befolyással bír. Ezen felkészültségben meghatározó jelentőséggel bír a települési képviselők, valamint polgármesterek szakmai rálátása, hozzáértése, hiszen mint az önkormányzatok döntéshozói, végső döntéseiktől függ sok tekintetben a közbeszerzési piac. Minderre figyelemmel kulcsfontosságú, hogy szakmailag felkészült, az önkormányzat hosszú távú érdekeire figyelemmel lévő döntéshozói struktúra alakuljon ki, ne csak a nagy létszámú szakembergárdával, külső tanácsadókat megfizetni képes nagyobb önkormányzatoknál, hanem a kisebb, humán erőforrásokban kevésbé bővelkedő települések esetében is. A VKI jelen kiadványának a célja, hogy egyfajta tudásbázisként elősegítse a polgármesterek, települési képviselők munkáját, és az általános közbeszerzési ismereteken túlmutató, az önkormányzatok döntéshozói számára specifikált tudásbázist képezzen, amely jól használható az önkormányzati közbeszerzési eljárások folyamatában. A Kézikönyv a hatályos magyar önkormányzati és közbeszerzési jogszabályokkal dolgozik, ezek alkalmazásához nyújt gyakorlati segítséget.

5 Nem mulaszthatjuk el azonban annak a körülménynek a hangsúlyozását, mely szerint a jelenleg hatályos magyar közbeszerzési jogi környezet megérett egy alapos felülvizsgálatra, és a meghatározó közbeszerzési irányelvek 17/2004/EK, valamint a 18/2004/EK irányelv keretei között szükséges lenne, egy a magyar piaci körülményekre, és a hazai jogi szabályozási környezetre fokozottabb mértékben figyelemmel lévő normaszöveg kialakítására. Ez a remény indított bennünket arra, hogy belevágjunk JOGSZOBRÁSZAT nevű kezdeményezésünkbe, amelyről bővebben a VKI honlapján találhatóak információk. 5

6 I. döntési pontok az önkormányzati közbeszerzési eljárásokban A közbeszerzési eljárás általános menete 6 Az önkormányzat részéről döntési pozícióban hatáskörtől függően - a polgármester, illetve a helyi képviselő-testület, vagy annak közbeszerzési bizottsága van. Sikeres munkájuk kulcsa, hogy tisztában legyenek a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogaikkal és kötelezettségeikkel. I. Tervezés - projekt kiválasztása (adott esetben) - beszerzési igény felmerülése - források rendelkezésre állásának vizsgálata - közbeszerzési kérdések tisztázása II. Közbeszerzés lefolytatása - beszerzési igények alapján felhívás és dokumentáció készítése - eljárás kiírása - bontás - bírálat - döntés az eljárás eredményéről - szerződéskötés III. A teljesítés szakasza - a szerződés teljesítése - a szerződés módosítása - a szerződés megszűnte Amint az a mellékelt ábrán is jól látható, az önkormányzati döntéshozó feladatai nem merülnek ki pusztán a beszerzési igény meghatározása vonatkozásában, és nem korlátozódnak pusztán a tervezés szakaszára. Tekintsük át röviden tehát, mit is jelentenek fentiek a gyakorlatban. I.1. Döntési pontok a tervezés során Az önkormányzatok Magyarország EU csatlakozása óta jelentős mértékben képesek uniós forrásokhoz hozzáférni, amely pályázati forma azonban komoly előrelátást és tervezést követel A közösségi forrásból megvalósított beszerzések tekintetében először is magának a projektnek a lebonyolításával kapcsolatos kérdéseket kell áttekinteni. Az EU strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapból származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I.5.) Korm rendelet 28. (3)

7 7 bekezdésében 1, valamint a időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet 20. -ban foglaltak alapján főszabályként a közbeszerzési eljárások lefolytatása a kedvezményezett át nem ruházható felelősségi- és határkörébe tartozik, mivel e vonatkozásban: a) a kedvezményezett állítja össze a felhívást és a dokumentációt; b) a kedvezményezett folytatja le a közbeszerzési eljárást; c) jogorvoslati eljárás estében a kedvezményezett jár el; d) a kedvezményezettnek a jogszabályban meghatározott komoly tájékoztatási kötelezettsége van a közbeszerzési eljárások különböző aspektusairól az Európai Uniós Közbeszerzési és Koordinációs Egység (EKKE) felé; e) az EKKE a kedvezményezettel tartja közbeszerzési ügyekben a kapcsolatot; f) a bírálóbizottságban csak a kedvezményezett, az EKKE, illetve az NFÜ részéről vehetnek részt szavazati joggal ( ) (3) a kedvezményezett feladatait másra nem ruházhatja át. Győr Mivel a közösségi támogatások igénybevétele kapcsán tipikusan az önkormányzatok vannak kedvezményezetti pozícióban, ezért szükséges az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 2 releváns rendelkezéseinek áttekintése. Az Ötv. 9. -a az alábbiak szerint rendelkezik: 9. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatés hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az 2 A továbbiakban: Ötv.

8 8 átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Amennyiben tehát az önkormányzat mint kedvezményezett a címzettje valamely hatáskörnek, azt nem ruházhatja át még saját 100%-os tulajdonában álló cégére sem. Sajnos az ajánlatkérők ezzel kapcsolatos gyakorlata nem ritkán ellentmond ennek a követelményrendszernek, amelynek oka talán a jogszabályi rendelkezések nem egyértelmű rendszere. Ezzel kapcsolatosan a már hivatkozott 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet az alábbi főbb feladatokat határozza meg, amelyek ellátására maga a kedvezményezett köteles: a) támogatás kérelmezése; b) támogatási szerződés aláírása; c) saját forrás biztosítása; d) közbeszerzési eljárások lebonyolítása; e) támogatási szerződés módosításának kezdeményezése; f) előrehaladási jelentés elkészítése és benyújtása g) dokumentumok elkülönített nyilvántartása. Tehát ezen feladatok egyike sem ruházható át sem közvetlen szerződéskötéssel, sem közbeszerzési eljárás útján, minderre az önkormányzati döntéshozóknak az eljárás menete során figyelemmel kell lennie már a tervezés szakaszában. Hasznos linkek: I.2. Döntési pontok a közbeszerzési eljárás során I.2.1. Az ajánlattételi szakasz Egy konkrét közbeszerzési eljárás során több ponton van lehetősége és kötelezettsége az önkormányzati döntéshozónak a véleménynyilvánításra. Elsőként az ajánlattételi szakaszt megelőzően szükséges az Sopron önkormányzati közbeszerzési eljárás felhívásának és dokumentációjának a jóváhagyása, hiszen mivel itt az önkormányzat, mint ajánlatkérő eljárásáról van szó, magát a kiírást az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában arra feljogosított szervnek, személynek kell jóváhagynia. Ennek kapcsán természetesen támaszkodnia

9 9 szükséges és kell is az előkészítési feladatokat végző belső, vagy külső szakemberekre, az önkormányzati érdekek szem előtt tartása, valamint magáért a döntésért való felelősség azonban nem ruházható át, így rendkívüli jelentőséget nyer az alapos és körültekintő előkészítői tevékenység. Ezt elősegítendő a Kbt április 1.-től hatályos szövege az alábbiakat tartalmazza: 6. (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy az eljárást megindító hirdetmény 3 jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító 3 Érdekessége a jogszabálynak, hogy csak az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzését követeli meg, a hirdetmény nélkül kezdeményezett eljárások felhívása kapcsán nem fogalmaz meg ilyen előírást. hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. (3) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat. Balaton Ehhez kapcsolódóan ám az előzőekkel nem igazán összhangban - a Kbt (3) bekezdése az alábbiak szerint szól:

10 (3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság azt állapítja meg, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogsértő volt és bírságot szab ki, akkor az ajánlatkérő mellett a közbeszerzési eljárást megindító felhívás előkészítéséért felelős személyt is megbírságolja. Ez utóbbi szakaszhoz kapcsolódóan a jogszabály kommentárja úgy szól, hogy a módosítás célja a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérői oldalon résztvevők felelősségének megteremtése a közbeszerzési eljárások gondosabb, tisztább, korrupciómentes lebonyolításának elősegítése érdekében, valamint úgy rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő nem határozza meg az eljárást megindító felhívás előkészítéséért felelős személyt, akkor a felhívás jogszerűségéért az ajánlatkérőnél a legmagasabb vezető beosztást betöltő személy felel. Ez tulajdonképpen analóg jogintézmény a régi közbeszerzési törvény szövegében már létező személyi bírsággal, amelynek címzettjei kifejezetten az önkormányzatok vezetői voltak. Annak ellenére, hogy a hivatkozott két szakasz szövege nem teljesen koherens, nyilvánvalóan összefüggés van közöttük. A kommentár szövegéből kiderül, hogy a rendelkezések célja az ajánlatkérő jogkövető magatartásának kikényszerítése. Olaszliszka A 6. (1) bekezdésének utolsó mondata a döntéshozó személy vagy testület meghatározását kötelezővé teszi. Az új (2) bekezdés szövege úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési szabályzatban az (1) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt személy ellenjegyzi az eljárást megindító hirdetményt. Ellenjegyzés hiányában a hirdetmény nem adható fel. A jogszabály értelmezés alapján álláspontunk az ellenjegyzőnek vagy magának a döntéshozónak, vagy figyelemmel a speciális szakmai ismeretek szükségességére hivatalos közbeszerzési tanácsadónak kell lennie. Szükséges azonban a 341. (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel lenni, amely szakasz az eljárás előkészítőjére utal. Az eljárás előkészítője, és az ügy ura

11 11 rendszerint a beszerzés szerint ágazatszakmailag illetékes belső szervezeti egység. Minderre tekintettel szükségesnek látszik, hogy a hirdetmények vonatkozásában kettős ellenjegyzés érvényesüljön, azaz a döntéshozó és/vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadó mellett a beszerzésért ágazatszakmailag illetékes belső szervezeti egység is megjelenjen, mint ellenjegyző. Természetesen minden önkormányzat más és más, így a fentiektől eltérő, egyedi struktúra kialakítása sem elképzelhetetlen. I.2.2. A bírálati szakasz A következő lépcsőfok az eljárás tulajdonképpeni lebonyolítása. A Kbt. ezzel kapcsolatosan április 1.- je óta négyes követelményt szab meg, azaz szükség van e téren közbeszerzési, jogi, pénzügyi, illetve a beszerzés tárgya szerinti szakértelemre. Ennek a négyes szakértelemnek különösen a bíráló bizottság munkája kapcsán van jelentősége. Általában a kisebb ajánlatkérők esetén gyakorlat, hogy a közbeszerzéseket egyetlen ügyintéző munkaköri kötelességévé teszik, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a Kbt.-nek való megfelelést. Egy közbeszerzési eljárás olyan bonyolult, többféle szakértelmet igénylő folyamat, amely mindenképp több ember szakmai tudását, hozzáértését követeli meg. Példaként gondoljunk mondjuk egy informatikai beszerzésre. A kiírás, illetve a dokumentáció jogszerű elkészítése csak egyik oldala a dolognak, de például a műszaki leírás meghatározásához már nem elegendő a közbeszerzési jogi felkészültség, az a beszerzés tárgyának beható ismeretét követeli meg. Ugyanakkor egy közbeszerzési joggal foglalkozó szakembertől nem várható el, hogy egy ajánlatkérő sokszínű beszerzési palettájával kapcsolatosan minden tárgy tekintetében megbízható ágazatszakmai ismeretekkel rendelkezzen. Egy közbeszerzési eljárás egyik leglényegibb eleme maga a bírálat. Az ajánlatok értékelésének szempontrendszere igen érzékeny, termék- és szolgáltatásfüggő kérdés. Az egyes szervezetek ajánlatainak értékelésénél elviekben belátható, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb a legjobb ajánlat. Az értékarányosság elvét a Kbt. nem követeli meg, az ajánlatot kiírón múlik, hogy mit vesz figyelembe. Speciális és gyakori probléma a helyi önkormányzatok gyakorlatában a bíráló bizottság összetételének kialakítása. A Kbt. értelmében a bíráló bizottság egy szakmai döntés előkészítő szerv, és mint ilyen a belső eljárási rendben meghatározott döntéshozó fő szabályként nem lehet tagja annak. Így például egy önkormányzati ajánlatkérő esetében amennyiben a közbeszerzési eljárások tekintetében egy személyi döntéshozó például a polgármester van meghatározva, a közösségi jog átlátható felelősség alapelvének

12 12 megfelelően ő nem lehet tagja a bírálóbizottságnak, hiszen feladata más jellegű, pontosan ő lesz az, aki a bírálóbizottság szakmai javaslata alapján dönt az eljárás eredményéről. Amennyiben testületi döntéshozóról van szó például az eljárás eredményéről a képviselő-testület, vagy az illetékes képviselő-testületi bizottság dönt abban az esetben nincs akadálya annak, hogy egy-egy tagot delegáljanak a bíráló bizottságba is, de a Kbt. által megkövetelt, az előzőekben ismertetett négyes szakértelemmel a bíráló bizottsági tagoknak igazolhatóan rendelkezniük kell. Szeged Az alábbiakban bemutatott táblázat 4 példa arra, hogyan is nézhet ki egy bíráló bizottság összetétele. A szürkével jelölt tagok részvétele a Kbt. értelmében szükséges, az egyéb résztvevők és szavazati joguk alakítása opcionális az ajánlatkérő számára, és nagyban függ a beszerzés egyéb körülményeitől azzal, hogy az egyes szakértelmek természetesen átfedhetik egymást, illetve a hivatalos közbeszerzési tanácsadó minden 4 Ábránk pusztán példa, amely a gyakorlati megértést segíti. esetben képviseli a közbeszerzési szakértelmet. TAG jogi szakértelemmel bíró tag közbeszerzési szakértelemmel bíró tag (hivatalos közbeszerzési tanácsadó pénzügyi szakértelemmel bíró tag ágazatszakmai szakértelemmel bíró tag EKKE képviselője KSZ képviselője NFÜ képviselője külső szakértő SZAVAZATI JOG szavazati joggal szavazati joggal szavazati joggal szavazati joggal szavazati jog nélkül szavazati jog nélkül szavazati jog nélkül szavazati jog nélkül A közbeszerzési eljárások eredményéről a döntéshozó rendelkezik, döntését az előzőekben tárgyalt bíráló bizottság által készített szakmai anyag hivatott elősegíteni, ám az abban foglaltakhoz nincs kötve. Annyiféle döntéshozó létezik, ahány féle ajánlatkérő, mégis alapvetően két típusát különböztethetjük meg, nevezetesen az egyszemélyi döntéshozót, illetve a testületit. A Kbt. noha a közbeszerzési szabályzat kapcsán meglehetősen szűkszavúan szól, külön kiemeli, hogy a felelősség kérdését a szabályzatban rendezni kell. Testületi döntéshozók esetében ez a rendelkezés azért okozhat problémát, mert gyakori az a helyzet, hogy a testület, például egy bizottság, határozatát nem név szerinti szavazással hozza. Ez akkor vezethet problémákhoz, ha például egy jogszerűtlenül lezárt közbeszerzési eljárás kapcsán meg kellene

13 13 állapítani a felelősöket. Ebbe az esetben nagy jelentősége van, hogy kik szavazták meg az eljárás eredményét, és kik azok, akik nem. Név szerinti szavazás hiányában azonban ennek megállapítása szinte lehetetlen. Előfordulhat ún. vegyes megoldás is, azaz egy önkormányzat példáján keresztül érzékeltetve egyes ügyekben egyszemélyi döntéshozó van, például a polgármester, míg más ügyekben testületi döntéshozó jár el. Ilyenkor a közbeszerzési szabályzatban kell rendelkezni a hatáskörök megosztásáról, amely alapulhat a beszerzési tárgyakon, de akár lehet értékhatártól függő is. Ez utóbbi esetben a kisebb értékű beszerzések esetében célszerű egyszemélyi döntéshozót meghatározni, mivel ilyenkor a rövidebb eljárási határidők ld. egyszerű közbeszerzési eljárás gyakran gyorsabb, rugalmasabb eljárási rendet követelnek meg, míg egy testületi döntéshozónál mindig felmerülhet probléma például a határozatképességgel, az ülés időpontjával, stb. I.3. Döntési pontok a közbeszerzési szerződés teljesítése során I.3.1. A közbeszerzési szerződés megkötése A közbeszerzési szerződés teljesítésének figyelemmel kísérése, és ellenőrzése önkormányzati ajánlatkérők esetében tipikusan a szakmai apparátus feladata, itt a döntéshozónak elsősorban a szerződés megkötése vonatkozásában van szerepe. Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertes ajánlattevőkkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Pécs Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.

14 Az új rendelkezések értelmében, amennyiben az ajánlatkérő megjelölt második helyezettet, és a nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet a kizáró okok új igazolási rendjének megfelelően, az eredményhirdetést A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. 14 Keszthely követő nyolc napon belül az igazolásokat nem, vagy nem megfelelő tartalommal csatolja, az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő kilencedik napon elektronikus úton felhívja a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt az igazolások benyújtására. A következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá a számára erőforrást nyújtó szervezetnek az eredményhirdetést követő kilencedik naptól számított nyolc napon belül kell a szükséges igazolásokat becsatolnia, ha az ajánlatban nem adta be. I.3.2. A közbeszerzési szerződés módosítása I.3.3. A közbeszerzési szerződés teljesítése A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette - a nyertes ajánlattevő(k) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek kell teljesítenie, amelyet a törvény a továbbiakban projekttársaságnak neve, és vele kapcsolatban külön szabályokat határoz meg, amelyeket a vonatkozó szócikknél tárgyalunk részletesen. Új rendelkezés, hogy az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék. Az önkormányzat a szerződés teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az

15 15 erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. A korábbiak mellet új előírás, hogy építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az önkormányzat, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be a szerződésben meghatározott határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. Továbbra is hatályban marad az a rendelkezés, amelynek értelmében az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg. Balatonfüred

16 II. a közbeszerzési eljárások önkormányzati tervezése 16 II.1. Általában az önkormányzati tervezés jelentőségéről A belső szabályozás és a pénzügyi és számviteli rend olyan eszközrendszer, amely segíti az önkormányzatokat, hogy képesek legyenek ellátni mindazon a feladatokat, amely a létüket és működésüket indokolja. A helyi önkormányzatok a kormányzás helyi szintjét jelentik, azaz azon feladatok tekintetében látják el a kormányzás feladatait, amelyek a lakosság közvetlen életkörülményeit jelentik. A megbízható pénzügyi irányítás rendszerének kialakítása elsősorban a kialakításért felelős önkormányzat a döntéshozó képviselőtestület és a végrehajtó funkciót ellátó polgármesteri hivatal együttes - érdeke. Az önkormányzatok számára a legfontosabb célcsoport a helyi lakosság és a helyi gazdaság szereplői, akik számára bizonyítandó, hogy a rendelkezésére álló forintokkal a feltételek függvényében bölcsen és jó gazda módjára gazdálkodik az önkormányzat. Másképpen mindent megtesz annak érdekében, hogy minden járó bevételt beszed, minden az önkormányzati célokkal összhangban álló forráslehetőségnek utánajár és megpróbálja megszerezni, de csak a jogszerűség határain belül; csak olyan célokra fordít kiadásokat, amelyek a helyi konszenzussal kialakított, helyi feladat-ellátási elképzelésekkel összhangban vannak, s olyan módon szervezi tevékenységét, hogy a bölcs költekezés hatékonyság és gazdaságosság folyamatosan érvényesüljön. Emellett úgy működik, hogy a jogtalan személyes haszonszerzés lehetőségét kizárja, illetve a lehető legkisebbre csökkenti ennek előfordulását. Másik fontos célcsoport, az önkormányzatok gazdasági kapcsolatait jelentő szervezetek, azaz olyan vállalkozások, bankok, nonprofit szervezetek, akik számára fontos, hogy az önkormányzattal kötött szerződések, megállapodások, esetleges hitelkapcsolatok biztos pénzügyi bázison nyugszanak. Ezen elvárások teljesítésének bizonyítékai az éves beszámolók, számviteli adatokon nyugvó kimutatások, vagyonmérleg, ezek alakulása. Az államháztartás adatainak nyilvánosságából következik a közzétételi kötelezettség, a könyvvizsgálat pedig arra való, hogy tanúsítsa a beszámolók adatainak

17 17 valódiságát, azaz a harmadik személyek ezen vizsgálatra alapozva vélelmezhetik, hogy a beszámolók valós adatokat tartalmaznak. Debrecen II.2. Az önkormányzati közbeszerzési tervezés költségvetési összefüggései Az új közbeszerzési szabályozás megfelelően a közösségi jogban megfigyelhető tendenciáknak a korábbinál sokkal komolyabb előrelátást, és tervezést, valamint komplex szemléletet követel az ajánlatkérők részéről. Az ajánlatkérő azaz az önkormányzati döntéshozó - fel kell, hogy készüljön a közbeszerzési eljárásainak lefolytatására, át kell gondolnia, hogy milyen feladatok előtt áll, és azt milyen időbeli ütemezéssel kívánja megoldani. E körben igen sokrétűek a teendői. Elsősorban számba kell vennie, hogy feladataihoz, anyagi erőforrásaihoz képest mikor és milyen közbeszerzési eljárás(oka)t kíván lefolytatni. Az ehhez kapcsolódó források számbavételén túl, meg kell vizsgálnia a saját humán erőforrásait is, hogy a közbeszerzési eljárások lefolytatása szakszerűen - az idevonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - valósulhasson meg. A közbeszerzési eljárások megtervezésének igénye egyrészt visszavezethető az államháztartási törvény szabályaira, de ezzel kapcsolatban az új Kbt. konkrét kötelezettségeket is megfogalmaz. A korábbi magyar közbeszerzési törvény nem tette kötelezővé a lefolytatni kívánt közbeszerzési eljárások éves szinten történő tervezését, a jelenleg hatályos szabályozás azonban a kormányzati beszerzők vonatkozásában szigorú előírásokat tartalmaz az úgynevezett közbeszerzési terv készítésére nézve. Az önkormányzati költségvetés szabályozási alapjait az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 5 rendelkezései tartalmazzák. A helyi önkormányzatok költségvetésükből finanszírozzák a helyi önkormányzatokról szóló évi LX. törvényben, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott

18 18 feladataikat 6. A helyi önkormányzatok saját költségvetésüket a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az egyes önkormányzatokat megillető normatívák, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevételére tekintettel állapítják meg. Az önkormányzatok költségvetése önkormányzati rendelet formáját ölti, amelyet a képviselő-testület alkot meg. Az Áht. előírásainak megfelelően az önkormányzati költségvetési rendelet tartalmazza a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, illetve a helyi önkormányzatok által kijelölt felhalmozások azaz a beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások előirányzatait. A költségvetési rendeletnek mindezt a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell 7. II.3. Az önkormányzati közbeszerzési terv 7 Áht. 69. (1) bekezdése. Amint az látható tehát, az önkormányzatok költségvetése tartalmazza azokat az adatokat, amelyek az éves közbeszerzési terv elkészítéséhez szükségesek, pontosan ezért szükséges a globális szemlélet megléte, amely ötvözi a számviteli és a közbeszerzési szemléleti elemeket, hiszen csak ezen a módon hozható összhangba a kétféle követelményrendszer. A közbeszerzési eljárások kapcsán elsősorban a dologi kiadások, valamint a felhalmozási célú kiadások az érdekesek. Visegrád A költségvetési összefüggések okán szükséges a globális szemlélet megléte, amely ötvözi a számviteli és a közbeszerzési szemléleti elemeket, hiszen csak ezen a módon hozható összhangba a kétféle követelményrendszer. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok költségvetése nem minden esetben készül el a törvényben főszabályként meghatározott időpontig, azaz az adott év január 1.-ig. Az Áht. úgy rendelkezik, hogy amennyiben a képviselőtestület a költségvetési rendeletet azon év január 1.-ig,

19 19 amelyre az szól, nem állapította meg, akkor a képviselőtestület az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit folyamatosan beszedhesse, és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. Amennyiben a képviselőtestület sem költségvetési rendeletet, sem pedig az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet nem alkotta meg, úgy a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére, és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére 8 A fentiek közbeszerzési jogi szempontból egyet jelentenek: megnehezítik a közbeszerzések előre tervezését. Az önkormányzati ajánlatkérőknek tehát nem feltétlenül áll rendelkezésére már januárban megfelelő mennyiségű adat a közbeszerzési terv összeállítására nézve. Erre tekintettel határozza meg a közbeszerzési törvény az éves közbeszerzési terv végső elkészítési határidejeként április 15.-ét. Ugyanakkor a költségvetési rendelet az év során jellemzően további módosításokon megy keresztül, ami mind befolyással van a közbeszerzési tervre, hiszen, ha év közben változnak a közbeszerzésekre fordítható források, akkor azt szükségszerűen meg kell jeleníteni a 8 Áht. 77. (1) bekezdése. közbeszerzési tervben is. Mindebből az következik, hogy a közbeszerzési terv nem egy évente egyszeri alkalommal elkészített, statikus dokumentum, hanem nagyon is dinamikus, állandóan változó tervről van szó. Sárospatak II.4. A közbeszerzési terv alapja: az egybeszámítási kötelezettség A becsült érték kiszámítása, illetve a Kbt.-ben meghatározott egybeszámítási szabályok megfelelő alkalmazása kulcsfontosságú a közbeszerzési terv kialakítása, és a későbbi esetleges jogorvoslati eljárások elkerülése érdekében. A Kbt. egyik legvitatottabb és legeltérőbb értelmezéseket eredményező szabálya a tervezett beszerzések egybeszámítási kötelezettségéről szóló, az új Kbt ában szabályozott rendelkezés. A Kbt. hatályba lépése óta eltelt időben a legtöbb ajánlatkérő megtapasztalhatta, hogy az adott beszerzésnél a több egybeszámított érték miatt, a közösségi eljárási szint alkalmazása megnehezítheti a

20 20 közbeszerzési eljárás lefolytatását, és esetenként veszélyeztetheti az adott feladat időbeni megvalósítását. Ugyanakkor a Kbt. egybeszámításra vonatkozó 40. -nak megkerülése komoly veszélyekkel járhat, legkésőbb akkor, amikor az ajánlatkérő által kötelezően közzétett, a lefolytatott közbeszerzési eljárásokat tartalmazó éves statisztikai összegzése nyilvánosságra kerül. Az ajánlatkérő feladata tehát, hogy a két szélsőséges végpont között megtalálja azt a jogszerű határmezsgyét, amely lehetővé teszi a közbeszerzések jogszerű lefolytatását, anélkül, hogy indokolatlanul szigorúan járna el. A Kbt a az alábbiak szerint rendelkezik: (1) Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. (2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. (1) bekezdése] kerül sor [a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. (3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be. (4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. Az egybeszámítás kérdésével kapcsolatban szakmai körökben többek úgy vélekednek, hogy a Kbt. 40. (2) bekezdésében az a) b) és c) pontban felsorolt feltételeknek egyszerre kell teljesülniük és csak ezek teljesülése esetén kell egybeszámítani a különböző beszerzéseket. Ezen értelmezésnél a 40. (2) bekezdés c) pontjában az illetőleg szó értelmezése a döntő. Egyesek, például a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja szerint az illetőleg szó vagy -nak tekintendő és ezáltal az utána és az előtte lévő feltétel közül csak az egyiknek kell teljesülnie; Míg szakmai körökben mások az illetőleg szót és -nek tekintik és ebben az esetben a szó

21 előtt és az utána lévő feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie 9. Mindezen tényezők tovább nehezítik az amúgy is bonyolult rendelkezések értelmezését. Minderre az értelmezési nehézségekre tekintettel az egybeszámítási szabályok vonatkozásában beszélhetünk szűk, vagy tág értelmezésről, amelyeket az alábbiakban kívánunk részletezni. Arra nézve, hogy egy ajánlatkérő az idézett törvényhelyet közbeszerzési eljárásainak lebonyolítása során miként veszi figyelembe, mindenképpen rendelkezni kell a közbeszerzési szabályzatban. Ezzel kapcsolatosan háromféle magatartás, és szabályozás képzelhető el, amelyek azonban nem egyenlő értékűek. Nyíregyháza 21 II.5. A közbeszerzési eljárások anyagi fedezetének kérdése Tiszadob Főszabályként az önkormányzatnak, mint ajánlatkérőnek már az eljárás kezdeményezésének pillanatában, dokumentáltan rendelkezésre kell állni az anyagi fedezetnek, nem is annyira a Kbt., mint inkább az ágazati jogszabályok, illetve az Áht. előírásai okán. 9 Megjegyzendőnek tartjuk, hogy e vonatkozásban maga a Kbt. is következetlen, figyelemmel arra, hogy a törvényben egyaránt találhatunk olyan jogszabályhelyeket, ahol az illetőleg kifejezés vagy értelemben szerepel ( ld. például: pontja ), vagy ahol ugyanezen szó és értelemben van jelen ( ld. például: 54. (4) bekezdés). Speciális előírások érvényesülnek a támogatások tekintetében az anyagi fedezet vonatkozásában, ugyanis amennyiben az ajánlatkérő, illetőleg a Kbt. 22. (2) bekezdésében

22 meghatározott szervezet 10 támogatásra irányuló igényt pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban, az egyéb információk körében, fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre. Ez a kitétel azonban természetesen nem mentesít a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek meglétének követelménye alól. Amennyiben utóbb kiderül, hogy az ajánlatkérő nem nyerte el a támogatást, ezen az alapon a közbeszerzési eljárás eredménytelenné minősíthető (2) E fejezet alkalmazásában - a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében - ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, a) amelynek a 25. (2) bekezdése szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatás megrendelését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja; b) amelynek e fejezet szerinti közbeszerzését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból és az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják.

23 iii. az önkormányzati közbeszerzési szabályzat ajánlatkérőre jellemző módon és felépítéssel működik. 23 A tapasztalat azt mutatja, hogy egy jól felépített, a szükséges elemeket tartalmazó közbeszerzési szabályzattal rendelkező ajánlatkérő figyelemmel arra, hogy a megfelelő eljárási szakaszokat, illetve az ahhoz kapcsolódó belső határidőket, felelősségi köröket a szabályzata rendezi képes csökkenteni a lehetséges jogorvoslatok számát. Ennek egyik oka, hogy a közbeszerzési szabályzata pontosan meghatározza az egyes feladatok gazdáját, hatáskörét, és a rá vonatkozó részletszabályokat. Egyszerűnek hangzik, mégis az ajánlatkérők különösen a kisebb önkormányzatok még mindig komoly gondokkal küzdenek ezen a téren. Még egy sajnálatos körülmény indokolta a téma nyilvános kifejtését. Sajnos előfordul a nagyobb önkormányzatok által nyilvánosságra hozott saját közbeszerzési szabályzatoknak külső tanácsadók, irodák által szinte változatlan módon történő újrahasznosítása a kevésbé tájékozott kisebb ajánlatérők számára. Ez az egyéb jogi aggályokon túl is problémákat okoz amint azt a tapasztalat mutatja mivel minden ajánlatkérő, minden önkormányzat az általános törvényi keretek között szükségszerűen egyedi, csak arra az A Kbt. 6. -a azt a követelményt fogalmazza meg, hogy az ajánlatkérő határozza meg az általa lefolytatandó közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. Ennek keretében meg kell határozni továbbá az eljárás során az egyes döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket is. Szentendre

24 24 Ez a követelmény az ajánlatkérő, valamint az ő oldalán eljáró személyek vagy adott esetben szervezetek - érdekeit is szolgálja, egyértelművé téve a vállalt felelősséget. A törvény egyebekben az ajánlatkérőkre bízza, hogy e kötelezettségüknek milyen módon tesznek eleget, azaz például külön közbeszerzési szabályzat készítése útján, vagy a belső szervezeti és működési szabályzat rögzíti előre általános érvénnyel. A törvény azonban azt egyértelművé teszi, hogy általános jellegű közbeszerzési szabályzat hiányában - illetve az attól való eltérés lehetősége esetében - az ajánlatkérőnek legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fentieket. Más a helyzet azonban az önkormányzatok esetében. Itt ugyanis a régi Kbt. lehetővé tette ezen a téren az önkormányzati rendeletalkotást, így május 1. előtt számos ilyen közbeszerzési rendelet volt hatályban Magyarországon. Ugyanakkor az új Kbt. esetében megszűnt az önkormányzati ajánlatkérőknek ez a lehetősége, így a korábbi rendeleteket hatályon kívül kellett helyezni, és helyüket a más formában megalkotott közbeszerzési szabályzatok foglalták el. Ez a más forma azonban többféle lehetőséget is kínál. A leggyakoribb megoldás a képviselőtestületi határozatba foglalt közbeszerzési szabályzat. Ez főleg a kisebb önkormányzatok gyakorlatában figyelhető meg. Előnye, hogy az így kialakított szabályzat vélhetően konszenzuson alapul, hátránya azonban, hogy amennyiben a szabályzat módosítása válik szükségessé valamilyen okból, annak megvalósíthatósága nagyban függ a képviselő-testületi ülések gyakoriságától, időpontjától, így ez véleményünk szerint csak szűkebb közegben működik hatékonyan. Tata Külön részt érdemel a közbeszerzési szabályzatban a közbeszerzések tervezése folyamatának rendezése, a belső eljárási rendhez igazítása, mivel ez tulajdonképpen a jogszerű közbeszerzések alfája és omegája. Olyannyira fontos, hogy erről a későbbiekben bővebben is szólunk. Ugyancsak ennyire jelentős a közbeszerzési eljárások lefolytatásának belső szabályozása, a felelősségi körök meghatározása, illetve a közbeszerzések ellenőrzése rendjének kialakítása. Hasonlóan szólni kell a szerződéskötési eljárás szabályozásáról, az aláírásra, ellenjegyzésre jogosultak körének megjelöléséről.

25 25 Nagyon kevés közbeszerzési szabályzat tartalmaz iratmintákat, annak ellenére, hogy ez mindenképpen elősegíti az egységes gyakorlatot, és sok tekintetben megkönnyíti az eljárás lefolytatóinak dolgát. Európában ma már általános példa, hogy az ajánlatkérők közbeszerzéseik során egyre több zöld szempontot vesznek figyelembe, és ez már a beszerzés tárgyának meghatározásánál is megjelenik. E körben külön jelentősége van az önkormányzatoknak, ugyanis ők Európában fontos fogyasztók, az EU bruttó hazai termékének 16%-át költik el. Felhasználván vásárlóerejüket olyan termékek és szolgáltatások vásárlására, amelyek a környezetre is kihatással vannak, jelentős mértékben járulhatnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. Az önkormányzati zöld szemléletű beszerzés lényege többek között, hogy példát mutat, és egyben befolyásolja a piacot. Az ajánlatkérők számos vonatkozásban tudják úgymond zöldíteni közbeszerzéseiket, megtehetik ezt a hagyományos közbeszerzési szabályzat keretei között, de alkothatnak egy külön zöld közbeszerzési szabályzatot is. Tisza Sajnos nincs egyszerű helyzetben az az önkormányzat sem, amelyik csak a saját vonatkozásában rendelkezik a szabályzatról. A helyi önkormányzatokról szóló évi XLI. törvény 11 számú értelmében: 9. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselőtestület hivatala látják el. Minderre tekintettel tehát a képviselő-testület, a képviselőtestületi bizottságok, valamint a polgármesteri hivatal az önkormányzat, mint ajánlatkérő szerveinek minősülnek. Erre figyelemmel a legtöbb önkormányzat és annak szervei egy ajánlatkérőként vannak bejelentkezve és nyilvántartásba véve a Közbeszerzések Tanácsánál, és mint ilyennek a beszerzései tekintetében fennáll a Kbt. 40. szerinti egybeszámítási kötelezettség. Ennek ellenére a gyakorlatban nem így működnek a beszerzések. A jellemző az, hogy az egyes önkormányzati bizottságok, gyakran maga a 11 Továbbiakban: Ötv.

26 26 képviselő-testület is saját maguk oldják meg a beszerzést, a rendelkezésükre álló külön keretből. Különösen igaz ez az élelmiszer, illetve reprezentációs célú beszerzésekre a különböző ülések kapcsán. E tekintetben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata egyértelmű, az ilyen beszerzések az egybeszámítás hatálya alá tartoznak, így tehát az önkormányzati közbeszerzési szabályzat hatályának egyúttal ki kell terjednie ezekre a beszerzésekre is. A közbeszerzési eljárás folyamatában az első szabályozandó pont a közbeszerzési eljárás kezdeményezésének jogosultsága. Itt elsősorban azt kell tisztázni, hogy ki, avagy mely belső szervezeti egység joga és feladata a beszerzési igény felmérése, és az eljárás megindításának kezdeményezése. Ez a tevékenység szoros összefüggést mutat az előzőekben tárgyalt tervezési feladatokkal, hiszen az eljárás kezdeményezőjének már év elején tudnia kell, hogy az adott időszakban várhatóan milyen beszerzési igények fognak felmerülni. A közbeszerzési szabályzatban arról is rendelkezni kell, hogy adott esetben az intézményi igényeket ki, és milyen határidőben köteles összegezni, a tervben megjeleníteni. Ismételten szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az ajánlatkérők eltérő sajátosságai okán nem lehetséges egy mindenre részletre kiterjedő sablon szabályzat megalkotása, ezért a különböző ajánlatkérői szabályzatok tanulmányozása noha nagyon hasznosnak és motiválónak bizonyulhat, semmiképpen sem lehetséges azok szó szerinti átvétele, mivel a gyakorlatban vélhetően nem lesz működőképes. Ugyanakkor egy hatékony közbeszerzési szabályzat elősegítheti a jogorvoslatok számának jelentős csökkenését, pusztán azáltal, hogy pontosan meghatározza az eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódóan a felelősségi köröket, hatásköröket, belső határidőket, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a jogorvoslatok egy jelentős hányadának hátterében nem akaratlagos, hanem véletlen, leggyakrabban a szabályozatlanságból eredő jogszabálysértések állnak. E körben is fontos azonban a határvonal megtartása, és alaposan végig kell gondolni, hogy milyen szintű belső szabályozottság az, amelyik elősegíti a közbeszerzési eljárások hatékony lefolytatását, és melyik az a szint, amely már merev túlszabályozottságával éppen az ellenkező irányba hat. Lillafüred

27 iv. mikor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? kivételi kör és in-house beszerzés szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások részére Azon szerződések köre, amelyek esetében nem kell a közbeszerzési törvényt alkalmazni, tehát nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, két nagy csoportra osztható. 1. közvetlen szerződéskötés közszolgáltatások beszerzése esetén in-house szerződéskötés 2. általános kivételek a Kbt. hatálya alól. 27 Az alábbiakban az önkormányzatok számára nagy jelentőséggel bíró közszolgáltatási szerződések témakörét fejtjük ki bővebben, majd szót ejtünk az általános kivételekről. IV.1. Közvetlen szerződéskötés közszolgáltatások nyújtására A közösségi jogszabályok új rendszert alakítottak ki a közelmúltban a közszolgáltatások szervezése és finanszírozása vonatkozásában. Az Európai Unió Bizottsága 12 már novemberében megalkotta az általános gazdasági érdekű Badacsony közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozatát 13, valamint a közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabályát 14, amely közösségi jogszabályok kötelezettségeket állapítanak meg az állami és önkormányzati tulajdonú társaságok 12 Továbbiakban: Bizottság. 13 HL L Továbbiakban: Határozat. 14 HL C Továbbiakban: Keretszabály.

28 28 vonatkozásában. A jelzett kötelezettségeknek való megfelelést az Európai Unió Bizottsága vizsgálni fogja a Pénzügyminisztérium keretében működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda 15 előzetes jelentése alapján. A magyar jog nem definiálja a közszolgáltatás fogalmát, ugyanakkor több jogszabály egyes tevékenységeket annak minősít. Például az önkormányzatok esetében az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. -a definiálja, de az ágazati jogszabályok is meghatároznak közszolgáltatási feladatokat, amelyeket az állami szervek, önkormányzatok kötelesek ellátni. A közösségi jog nem használja a közszolgáltatás fogalmat, helyette általános gazdasági érdekű (ÁGÉSZ), valamint általános érdekű (ÁÉSZ) szolgáltatásokat különböztet meg. A közszolgáltatás definíciója A szabályozásnak megfelelően a Kbt. alapján az állami és önkormányzati szervek által kötött visszterhes szerződések közbeszerzés kötelesek. Ugyanakkor a közszolgáltatási szerződések esetében a Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól két kivételt enged meg, amelyeket a jogszabály 2/A. -a, valamint a 29. megfelelő pontja határoz meg. Természetesen mindkét szakasz csak közszolgáltatási feladatok ellátása esetében alkalmazható. Amennyiben azonban az említett pontok alapján közvetlen szerződéskötésre kerül sor, úgy minden esetben figyelemmel kell lenni a Határozatban, illetve a Keretszabályban foglaltakra. A Kbt. 2/A. -a alapján a 22. (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és a százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet közszolgáltatási feladatok ellátására, közbeszerzési eljárás mellőzésével, közvetlenül szerződést illetve a április 1.-én hatályba lépő szöveg értelmében szerződéseket - köthet egymással, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötés(eke)t követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Ebben a tekintetben a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. Ez utóbbi esetben az ilyen jellegű ellenszolgáltatás átengedett állami bevételnek minősül. Az ily módon megkötött szerződések bármilyen jogcímen definiált ellenszolgáltatása a közösségi jogszabályok értelmében állami támogatásnak minősül, és az azokra irányadó támogatási szabályok hatálya alá tartozik Kőszeg 15 A továbbiakban: PM TVI.

29 29 Hollókő Az EKSZ, valamint a közösségi közbeszerzési irányelvek, és az EuB joggyakorlata alapján csak közérdekű feladatra adható kizárólagosság. Az, hogy mi közérdekű, illetve közfeladat, azt a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ez a kiindulópontja e kérdéskörnek, különben a kizárólagos jog alkalmazása visszaélésre adna okot, ezért ezt az EU nagyon szigorúan veszi. Mind a 2/A., mind a 29. (2) h) pontban meghatározott eset alkalmazásának feltétele tehát, hogy a szerződéskötés külön jogszabályban definiált közszolgáltatás elvégzésére vonatkozzon. Amennyiben azonban ilyen a közbeszerzési eljárás mellőzésével, közszolgáltatási feladatok végzésére irányuló szerződés megkötésére kerül sor, úgy, értékhatártól függően, főszabályként a megállapodásnak meg kell felelnie a Határozatban, illetve a Keretszabályban foglalt összetett feltételrendszernek. A Határozat értelmében, amennyiben egy közszolgáltatási feladat ellentételezése a hatálya alá tartozik, úgy az állami önkormányzati - támogatás a részletszabályok szerint nyújtható, és nem kötött a Bizottság felé előzetes, hanem csak utólagos bejelentési kötelezettséghez. A Határozatot tehát tekinthetjük úgy, mint egy quasi - a közösségi jogban ismert - csoportmentességi rendeletet. A benne foglaltaknak megfelelő intézkedések állami támogatásnak minősülnek az EKSZ 87. cikk (1) bekezdése értelmében, de nem igényelnek előzetes bizottsági jóváhagyást. Mindez azt jelenti, hogy a közbeszerzési jogszabályok értelmében, amikor azt a Kbt. előírja, úgy nincs lehetőség a közvetlen szerződéskötésre, amikor azonban közvetlen szerződéskötésre kerül sor, úgy alkalmazni kell az állami támogatásra vonatkozó szabályokat. A szárazföldi szállítás nem tartozik a fenti szabályozás hatálya alá 1. Egy kicsit bővebben kell szólnunk az ellentételezés fogalmáról, amelynek meghatározásakor első körben a közösségi jog állami támogatás fogalmából indulhatunk ki, különösen arra figyelemmel, hogy a fogalom szándékosan nem zárt definíció. Ennek megfelelően az alábbiak tartoznak a Határozat, illetve a Keretszabály hatálya alá: a) ténylegesen az államtól (önkormányzattól) származó források például egy meghatározott közszolgáltatási feladat

30 30 megrendelése, és annak ellenértéke kifizetése a kizárólagos joggal rendelkező állami (önkormányzati) társaság részére; b) az állam (önkormányzat) átengedett bevételei, mivel a tőkén, és az eszközökön túl az állam, illetve az önkormányzat oly módon is előnyben, ellentételezésben részesítheti a támogatott vállalkozást, hogy annak a kizárólagosság útján piacot biztosít, illetve az állam, vagy önkormányzat olyan különleges jogokat biztosít valamely vállalkozásnak, amelynek folytán az ki tudja terjeszteni piaci részesedését. Ez a helyzet például egyes díjbevételekből támogatott közmű cégeknél, ahol például az önkormányzatot egyébként megillető bevételt az önkormányzat nem vonja el, hanem a kizárólagossággal rendelkező önkormányzati társaságnál hagyja. Ezt a megközelítést támasztja alá az EuB legújabb joggyakorlata is, például amikor kimondja, hogy állami támogatásnak minősül valamely állami bevételről, díjról való lemondás is; 16 c) az ellentételezés körébe soroljuk továbbá az önkormányzati vagyon kezelésével, az azzal kapcsolatos gazdálkodással foglalkozó, kizárólagos joggal 16 Ld. többek között a T-233/04. számú ügyben április 10.-én hozott ítéletet. rendelkező bevételeit is. Velencei-tó társaságaink A Határozat rögzíti, hogy a vállalkozást egy vagy több hivatalos aktussal kell megbízni közszolgáltatás végzésével. A hivatalos aktus jogi formáját tagállamok szabadon megválaszthatják. Fontos tudnunk, hogy az ellentételezés összegének tartalmaznia kell az állam által vagy az állami forrásból bármilyen formában odaítélt kedvezményeket. Az ellentételezést csak az adott általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetéséhez lehet felhasználni. Amennyiben a vállalkozás az ellentételezést nem a közszolgáltatás működtetéséhez, hanem egy másik piacon, másik tevékenységéhez használja fel keresztfinanszírozás - akkor az szintén nem szükséges az adott közszolgáltatás működtetéséhez, és így összeegyeztethetetlen támogatásnak minősül. A kompenzáció összegét a Határozat értelmében úgy kell meghatározni, hogy az fedezheti a vállalkozás a

31 31 jogszabályban meghatározott fogalom szerinti ésszerű nyereségét is. A Keretszabály hatálya alá azok a társaságok, közszolgáltatók tartoznak, akik megfelelnek a Határozatban foglalt feltételeknek, de a részükre nyújtott ellentételezés meghaladja a Határozatban foglalt értékhatárt. Egyebekben a Keretszabály rendelkezései nagy vonalakban megegyeznek a Határozatéval, azzal a különbséggel, hogy a nagyobb értékre figyelemmel ezeket a szerződéseket, támogatásokat előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak, figyelemmel arra, hogy az olyan állami önkormányzati - támogatásokat, amelyek esetében a versenytorzítás kockázata jóval nagyobb, csak a Bizottság előzetes engedélye alapján lehet nyújtani. Körmend IV.2. Általános kivételek a Kbt. hatálya alól A Kbt. mind a közösségi rezsim, mind a nemzeti rezsimben meghatároz kivételeket a közbeszerzési eljárás hatálya alól. Ennek megfelelően nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni az alábbi esetekben: 1. a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; 1. b) a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkével; 2. nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre

32 32 kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is; 3. nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik; 4. nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre; Önkormányzati példa lehet erre az EIB hitelfelvétel. 5. olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét. 6. meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést; Fenti esetben azonban 8M Ft. becsült értéket elérő, vagy meghaladó beszerzési érték esetében a nemzeti rezsim szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítása szükséges főszabályként. 7. a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység; Baranya 8. műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; 9. választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

33 munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; 11. kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; 12. ha a szolgáltatást a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Ez gyakorlatilag az IV.1. pontban bővebben tárgyalt in-house szerződéskötés egyik lehetséges esetköre. A nemzeti rezsim esetében a jogalkotó a fenti kivételi köröket továbbiakkal egészítette ki az alábbiak szerint. 1. tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel tankönyvjegyzékben; 2. a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység és az átláthatósági biztos tevékenysége esetében, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt; Alföld 3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén; 4. a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, ha törvény a

34 34 az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján kerül sor; 5. külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; 6. a közmegrendelésekre, kivéve, ha az építési beruházás vagy építési koncesszió, amihez a közmegrendelés kapcsolódik, részben vagy egészben az Európai Unióból származó forrásból valósul meg; 7. olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; 8. a földgázellátásról szóló évi XLII. törvény szerint közüzemi szolgáltatásra jogosult, de a földgázellátásról szóló évi XL. törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ajánlatkérők földgáz-szolgáltatásra, valamint földgázellátásra irányuló, 8.1.) a 100 m 3 /óra fogyasztást meghaladó földgáz felhasználók esetén a július 1-je és a június 30-a közötti időszakra vonatkozó, szeptember 30-ig, 8.2. ) a 20 m 3 /óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m 3 /óra fogyasztást el nem érő földgáz felhasználók esetén a július 1-je és a június 30-a közötti időszakra vonatkozó, szeptember 30-ig megkötött szerződései esetében sem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.

35 V. a közbeszerzési eljárások típusai, időigénye 35 A Kbt. az alábbi főbb eljárási típusokat különbözteti meg a kormányzati ajánlatkérők tehát az önkormányzatok vonatkozásában. Nyílt eljárás: egyszakaszos, kizárólag ajánlattételi szakaszból álló eljárás a közösségi rezsimben, amely az ajánlatkérő döntésétől függően szabadon alkalmazható. Meghívásos eljárás: két (részvételi és ajánlattételi) szakaszból álló eljárás a közösségi rezsimben, amely az ajánlatkérő döntésétől függően szabadon alkalmazható. Meghívásos eljárás esetén a keretszámnak minimálisan ötnek kell lennie a verseny szabadságának biztosítása érdekében. Versenypárbeszéd: A versenypárbeszéd speciális kétszakaszos eljárás, amely csak a jogszabályban meghatározott esetekben alkalmazható 123/A. (1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetőleg b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes. Alkalmazására tipikusan PPP jellegű beruházások esetében, kizárólag a különösen összetett szerződések, közbeszerzések esetében kerülhet sor. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás: két ajánlattételi és részvételi szakaszból álló eljárás a közösségi rezsimben, amely alkalmazására az Ajánlatkérő számára kizárólag a Kbt (2) bekezdésében meghatározott esetekben kerülhet sor, az alábbiak szerint: 1. ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 92. b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; 92. Eredménytelen az eljárás, ha ( ) b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;

36 36 2. kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; 3. építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; 4. szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a Kbt. 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás: egy (ajánlattételi) szakaszból álló eljárás a közösségi rezsimben, amely alkalmazására az ajánlatkérő számára kizárólag a Kbt ben meghatározott esetekben kerülhet sor, ha: 1. a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a Kbt (1) bekezdésének a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni; 92. Eredménytelen az eljárás, ha a) nem nyújtottak be ajánlatot; 115. (1) Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha a) nem nyújtottak be részvételi jelentkezést; Tiszalök 2. a szerződést műszakitechnikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; 3. az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a

37 37 meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Előzőeken túl, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha 1. a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; 2. olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.

38 38 Vác Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha 1. az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; 2. a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszakitechnikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet; 3. az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett; 4. az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.

39 illetve tárgyalásos eljárást is alkalmazhat, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a Kbt. szerinti feltételei fennállnak. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. A részletes szabályokat a Kbt. 136/A-136/E. tartalmazza. Vác 39 Gyorsított eljárás: ugyan nem külön eljárási típus, de a Kbt értelmében ún. gyorsított eljárás alkalmazható meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak. Keretmegállapodásos eljárás: ugyancsak nem külön eljárási típus, hanem egyéb eljárások ötvözete. A keretmegállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az előre pontosan meg nem határozható beszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is. A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő keretmegállapodás megkötése céljából (ajánlatkérők) a Kbt. szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni, Budapest Általános egyszerű közbeszerzési eljárás: nemzeti rezsimben az Ajánlatkérő általános egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazására jogosult, amelynek részletszabályait a Kbt tartalmazza. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás főszabályként hirdetmény közzétételével indul azzal, hogy a

40 Kbt. a ban felsorolja a felhívás kötelező minimális tartalmát. Az egyszerű közbeszerzési eljárás az ajánlatkérő döntése alapján lehet tárgyalásos, avagy sem. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatása hirdetmény közzététele nélkül csak a Kbt.-ben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetében lehetséges, ezzel kapcsolatosan a részletes rendelkezéseket a Kbt tartalmazza. Az egyes közbeszerzési eljárások ajánlattételi határidő minimumát a következő oldalon található táblázat részletezi. 40

41 KÖZÖSSÉGI REZSIM NYÍLT ELJÁRÁS ajánlattételi határidő minimuma: 45 nap (1) 29 nap 74. (3) 24 nap 74. (4) NEMZETI REZSIM 41 MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS részvételi határidő minimuma: 30 nap 107. (1) ajánlattételi határidő minimuma: 40 nap 122. (1) 26 nap 122. (2) 21 nap 122. (3) TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS Hirdetménnyel: részvételi határidő minimuma: 30 nap 107. (1) ajánlattételi határidő minimuma: nincs 127. (1) Hirdetmény nélkül: ajánlattételi határidő minimuma: nincs 127. (1) VERSENYPÁRBESZÉD részvételi határidő minimuma: 30 nap 107. (1) ajánlattételi határidő minimuma: nincs 123/C. (2) GYORSÍTOTT ELJÁRÁS 17 részvételi határidő minimuma: 10 nap 136. (2) ajánlattételi határidő minimuma: 10 nap 136. (2) EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ajánlattételi határidő minimuma: 25 nap 251. (1) 20nap 251. (2) 17 Kizárólag meghívásos és hirdetmény közzétételével kezdeményezett tárgyalásos eljárás esetében alkalmazható a törvényi feltételek fennállása esetében mind közösségi, mind nemzeti rezsimben.

42 VI. az önkormányzati zöld közbeszerzések gyakorlati előnyei beszerzések, közbeszerzések vonatkozásában, az komoly hatással lesz a piacra. Minderre tekintettel az EU már régóta célul tűzte 42 Napjaink egyik legdivatosabbnak számító témája a környezetvédelem, rá kell azonban lassan jönnünk, hogy ennél jóval több figyelmet érdemel a terület. Környezetvédelem, ökotermékek, fenntartható fejlődés ezek ma már nem egyszerűen divatos fogalmak, itt az ideje ugyanis, hogy komoly tartalommal töltsük meg őket, ha meg akarjuk óvni környezetünket, életminőségünket. Ennek a felismerésnek egyik eredménye jogalkotási szempontból, hogy az utóbbi években több területen eljutott oda mind a közösségi, mind a nemzeti jogalkotó, hogy nem csak elvi szintű elvárásokat fogalmaz meg, hanem az egyes ágazati részletszabályokban is megjelennek a konkrét környezetvédelmi követelmények. Miért is olyan fontos a környezetvédelem és a közbeszerzési jog kapcsolata? Az állam és ebben az értelemben ide tartoznak az önkormányzatok is Európában a legnagyobb fogyasztónak számít a beszerzési piacon, a közszféra beszerzései az EU-ban éves szinten közel 1 milliárd értéket tesznek ki, amely nagyjából megfelel az EU GDPje 16-18%-nak. Mindez tehát önmagáért beszél, bármilyen magatartás tanúsít is tehát az állam a ki a környezettudatos beszerzések azaz a zöld közbeszerzés - minél nagyobb volumenű megkövetelését. Az EU környezetvédelmi politikájának közvetlen megvalósítói maguk a tagállamok, és a zöld közbeszerzések terén néhány éve már előremutató eredmények lelhetőek fel az egyes országok gyakorlatában, míg Magyarországon még csak most kezdődnek az első ilyen irányú lépések, e téren hazánkban elsősorban Budapest, illetve Miskolc városa jár élen. Az egyes tagállami megoldások noha módszereikben eltérőek lehetnek, eredményeik egy irányba mutatnak, és igen meggyőzőek. Nézzük először a korábban már említett londoni példát, már csak azért is, mert többek között forrásul szolgált Budapest Főváros Önkormányzata Zöld

43 43 Közbeszerzési megalkotásához is. Szabályzatának London zöld közbeszerzéseinek megvalósulása Kenneth Livingstone polgármester 18 nevéhez fűződik, aki politikai programja gerincének tekinti London fenntartható várossá alakítását, összhangban az EU célkitűzéseivel. Livingstone a munkát London ún. ökológiai lábnyomának 19 kiszámításával kezdte, amely ben egyedülálló kezdeményezésnek számított egy világváros vonatkozásában. A felmérés nyilvánvalóvá tette, hogy a vonatkozó reformok egyik kulcsmotívumának a hulladéktermelés csökkentésének kell lennie, azaz a hangsúlyt a megelőzésre kell tenni 20. Előzőeken 18 Kenneth Robert Livingstone óta London főpolgármestere, melyet többek között környezetvédelmi programja hallatlan népszerűségének köszönhet. 19 Az ökológiai lábnyom azt számszerűsíti, hogy életmódunk milyen hatással van a természetre. Egy város ökológiai lábnyoma annak a földterületnek a nagysága, amely ahhoz szükséges, hogy a városban elfogyasztott anyagi javakat megtermeljék, és a város hulladékait semlegesítsék. A modell megalkotója Bill Rees volt, aki Kanadában, a British Columbia Egyetemen már az 1970-es években megalkotta az ökológiai lábnyomszámítás alapjait. 20 Ld.: túl, zöld közbeszerzési szabályzatot is alkottak, amelyet mind az állami szféra, mind a magánszféra egyes ajánlatkérői aláírtak annak érdekében, hogy elsősorban olyan termékek beszerzésére kerüljön sor, amelyek a lehető legkevésbé károsítják a környezetet életciklusuk során, ilyen preferált termékek például a biológiailag lebomló, illetve újrahasznosítható termékek, illetve azok, amelyek nem használnak feleslegesen energiát, valamint természeti erőforrásokat sem előállításuk, sem használatuk során 21. Amint azt már említettük, Dánia is élen jár a zöld közbeszerzések területén, különösen Kolding városának önkormányzata jeleskedik e körben, de természetesen a közbeszerzések zöldítését országosan támogatják, ugyanis Dániában már 1994-ben megszületett az Akcióterv a fenntartható közbeszerzési stratégiáért" óta fő tevékenységük a környezetvédelmi irányelvek kidolgozása ben ezek az irányelvek már 50 különböző termékcsoportra kiterjedtek. Kolding önkormányzata számára a zöld közbeszerzések megvalósítása terén az elsődleges nehézséget a termékek minőségi szabványainak megbízhatósága jelentette. Ezt az akadályt a szállítók és az önkormányzat közötti bizalom erősítésével sikerült legyőzni. A másik kulcskérdés az önkormányzat egyes ügyosztályai közötti együttműködés javításának 21

44 44 megvalósítása volt amely, amint azt majd látni fogjuk, igen komoly akadálya lehet az ilyen jellegű beszerzések megvalósításának. Az önkormányzat valamennyi szervezetét arra ösztönzi, hogy ha mód van rá, akkor környezetbarát védjeggyel ellátott termékeket vásároljanak. A felmérés szerint az ösztönzésnek megvan az Budapest eredménye. A 2005-ös beszerzések során a tisztítószerek 71 %-a, a pelenkák 100 %-a, a jegyzetfüzetek 53 %-a, az egészségügyi papír 67 %-a és a papírtörülközők 89 %-a környezetbarát védjeggyel ellátott termék volt, a megvásárolt élelmiszer 29 %-a organikus termesztésből származott. Az eredmények önmagukért beszélnek. Kolding város önkormányzata zöld közbeszerzéseinek elindításakor a város által vásárolt környezetbarát termékek 15%-kal voltak drágábbak, mint a hagyományos áruk. A vásárlások hatására a különbség ma már átlagosan csak 5-6%, de előfordul, hogy a környezetbarát termék már olcsóbb, mint hagyományos megfelelője 22. A Kbt januári módosítása több rendelkezés keretei közé beemelte összhangban a már tárgyalt közbeszerzési irányelvek előírásaival a környezetvédelmi vonatkozásokat, az alábbiakban ezeket a lehetőségeket tárgyaljuk, amelyek elsősorban a bírálat, a műszaki leírás, az alkalmasság, valamint a szerződés teljesítésének feltételei kapcsán jelennek meg. A helyi önkormányzatok szerepe a hazai zöld közbeszerzés elterjedésében kulcsfontosságú, hiszen egyrészt az Ötv. 23 által biztosított önállóságuk folytán sokkal rugalmasabbak, mint más állami szférába tartozó szervek, másrészt mint a polgárokhoz egyik legközelebb eső szint, széles körben képesek a lakosság részére követendő pozitív példát nyújtani. További lényeges oka jelentőségüknek ezen a téren, hogy a közszféra beszerzéseinek igen jelentős részét fedik le közbeszerzési eljárásaikkal. Mégis mindezek ellenére Magyarországon csak 22 Példák az Európai Unióból A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény.

45 45 néhány önkormányzat büszkélkedhet azzal, hogy lépéseket tett a zöld közbeszerzések nagyobb arányú megvalósítása érdekében. Mi ennek az oka ezt igyekszünk feltárni oly módon, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket is bemutatjuk annak érdekében, hogy a jövőben minél szélesebb körben valósuljanak meg ilyen jellegű zöld beszerzések és beruházások. Amint arra már kitértünk, óta a magyar Kbt. összhangban az irányelvek rendelkezéseivel több vonatkozásban lehetővé tette a környezetvédelmi szempontok alkalmazását a közbeszerzési eljárások folyamatában, így az erre vonatkozó alapvető jogszabályi háttér már rendelkezésre áll, csak élni kell az általa adott lehetőségekkel. Ahhoz azonban, hogy egy helyi önkormányzat sikeresen tudjon zöld közbeszerzéseket lefolytatni, széles körű előkészítő munka szükséges, amely elsődlegesen az alábbi kérdésekre keresi a választ: mely területeken érdemes elsősorban a zöld szempontok érvényesítése; hogyan illeszthetőek bele a zöld közbeszerzések az önkormányzat környezetvédelmi programjába; milyen szakemberigénye van a tervezett zöld szemléletű beszerzéseknek; milyen formában lehetséges a célok megvalósítása; hogyan lehet meggyőzni a politikai szférát; hogyan lehet meggyőzni a köztisztviselői kört a zökkenőmentes végrehajtás érdekében. Elsőként tehát azt kell megvizsgálni, hogy egy önkormányzat esetében de vonatkozik ez minden más ajánlatkérőre is milyen körben érdemes, és lehetséges zöld szempontokat alkalmazni a beszerzések során. Kiindulópontul véleményünk szerint az Ötv. önkormányzati feladatokat meghatározó 8. (1)-(4) bekezdése szolgálhat, amelynek értelmében: 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg -

46 46 a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A felsorolt feladatok közül szinte magától értetődően adják magukat a közlekedési beruházások, mint a zöld szempontok alkalmazásának kitűnő terepe, akár gépjárműbeszerzésről, akár közlekedési építési beruházásról például útfelújításról van szó. Ugyancsak célterület lehet a közvilágítás, illetve az önkormányzati intézmények beszerzésének zöldítése is. Az önkormányzatok esetében a szakmai felkészültség mellett van egy másik nagyon fontos tényező is, nevezetesen a politikai szféra elkötelezettségének megnyerése a zöld közbeszerzésekhez. Lillafüred Egy politikus gyakran más szempontok mentén gondolkozik, mint a szakember, álláspontunk szerint azonban ha nem minden esetben is könnyen de lehetséges a kompromisszumos megoldás kialakítása. A politika legfőbb ellenérve a zöld közbeszerzések kapcsán annak esetleges többlet költségigénye. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a politikai szféra könnyen partnerré tehető, ha bizonyítjuk, hogy a zöld beszerzések nem, vagy nem feltétlenül járnak a hagyományos módszernél nagyobb kiadásokkal, illetve számos előnnyel is kecsegtetnek. Ami a költségkihatásokat illeti, itt különösen nagy jelentősége van a már említett életciklus-elemzések alkalmazásának. Az előnyök kapcsán politikai szempontból kiemelhető az önkormányzat lakosság körében várható pozitív megítélése, azaz tulajdonképpen a zöld közbeszerzések reklámértéke, illetve az állampolgároknak történő példamutatás fontossága, gondoljunk csak Kenneth Roberts sikereire, akinek programját kezdetben sokan a politikai öngyilkosság körébe

47 47 sorolták, mára azonban bebizonyosodott, hogy a lakosság voltaképp saját jól felfogott érdekében nagyon is vevő az ilyen jellegű kezdeményezésekre. Amikor azokat a tényezőket vizsgáljuk, amelyek akadályozhatják, hogy a közbeszerzéseknél az önkormányzati - ajánlatkérők érvényesíteni tudják a környezetvédelmi szempontokat, arra a meglepő eredményre juthatunk, hogy nagyon gyakran az maga a hivatali apparátus, vagyis a köztisztviselők ellenkezése. Az ő megnyerésük ugyanolyan fontos, mint a politikai szféra támogatásának megszerzése, hiszen kulcsszerepet játszanak a hatékony végrehajtásban. Mi lehet az oka ennek az ellenállásnak? Megfelelő információk hiányában az önkormányzat munkatársai úgy értékelhetik a zöld szempontok alkalmazását, hogy az nem több számukra puszta adminisztrációs tehernél, és felesleges többletmunkánál. Ez természetesen nem így van, de e nézet kialakulásának az elkerüléséhez szükség van a minél szélesebb körű kommunikációra. Elkötelezett munkatársakkal ugyanis sokkal hatékonyabban lehet dolgozni, mint olyanokkal, akik nem értik, és nem is kívánják támogatni az új felfogást. Kulcsfontosságú kérdés a zöld közbeszerzések megfelelő oktatásának kérdése is, hiszen megfelelő ismeretek hiányában nem várhatunk el komolyabb változást. Nem csak a szakemberek oktatásáról van itt szó azonban, hanem az állampolgárok képzéséről, információval való ellátásáról is, amely az előfeltétele annak, hogy lehetőség szerint minden állampolgár megszerezze a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. A nem fenntartható tendenciák visszafordításában elért siker álláspontunk szerint nagymértékben függ a fenntartható fejlődést elősegítő magas színvonalú oktatástól, amely kiterjed többek között olyan kérdésekre, mint például az energiák és a közlekedési rendszerek fenntartható használata, a fenntartható fogyasztási és termelési modellek, az egészség, a médiakompetencia és a felelős globális polgárság.

48 VII.a helyben központosított közbeszerzések önkormányzati tulajdonú társaságok részére. 48 Magyarországon óta létezik központosított közbeszerzés, amelyet a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet 24 szabályai rendeznek. Ugyanakkor a jogalkotó szükségesnek tartotta, hogy a közbeszerzések központosítását helyi szinten is lehetővé tegye a Kbt. módosításával. A vonatkozó 17/B. szakasz első változata számos alkalmazási problémát vetett fel, ezeket azonban a április 1.-én hatályba lépő új szövegváltozat igyekszik kezelni. A Kbt. hivatkozott szakasza a közbeszerzések helyben központosítását kizárólag az önkormányzat által irányított szervezetek vonatkozásában engedi meg, amit tovább pontosít a hivatkozott 17/B. (3) bekezdés b) pontja, amely rögzíti, hogy az önkormányzat a rendeletében meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek körét. A 17/B. (3) bekezdés b) pont második fordulata lehetővé teszi az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét a többségi 24 A továbbiakban: Kormányrendelet. Nagymaros A beszerzés tárgya csak áru és szolgáltatás megrendelése lehet. A szabályozást az önkormányzatnak rendeleti úton kell rendeznie a Kbt.- ben meghatározottak szerint. A költségvetési intézmények építési beruházásai tehát továbbra is az önkormányzatnál, vagy amennyiben erre a forrás átadásra kerül, magánál a költségvetési szervnél maradnak. A rendeletalkotás során javasolt a

49 49 másik két beszerzési tárgy vonatkozásában is figyelemmel kell lenni arra, hogy az áruk és szolgáltatások teljes körét érdemes-e bevonni a szabályozási körbe. Itt különösen azoknak a beszerzéseknek van jelentősége, amelyek az egyes intézmények vonatkozásában nem érik el a közbeszerzési értékhatárt, így nem kell esetükben a Kbt.-t alkalmazni, míg összevonásuknál már feltehetően közbeszerzés kötelesek lesznek, ami esetenként egyúttal a beszerzés drágulását is eredményezheti. Ez a kör intézménytípusonként változhat, illetve egyes speciális intézmények meghatározott körben kötelesek a Kormányrendelet hatálya alatt beszerezni bizonyos termékeket, ez alól a 17/B. nem tartalmaz felmentést, ilyen esetben előállhat az a sajátos helyzet, hogy egyes intézmények beszerzéseik egy részét a Kormányrendelet, más részét a helyben központosított rendszer keretein belül kötelesek beszerezni, építési beruházásaik tekintetében pedig saját maguk járnak el. Különösen fenyegeti ez a helyzet az egészségügyi intézményeket, amelyek a Kormányrendelet 1. (2) bekezdése 25 alapján az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó, a Kormányrendelet hatálya alá tartozó termékeket kötelesek a központosított közbeszerzésen keresztül beszerezni. Az így létrejövő konstrukció valójában egy nagyon bonyolult, és szétaprózódott eljárási rendet hozna létre, amely rendkívüli módon megnehezíti a beszerzések koordinálását, hatékony irányítását. A vizsgált szakasz nem tartalmaz semmilyen rendelkezést sem a lebonyolító szervezet tekintetében sem az önkormányzati tulajdoni hányad, sem a szervezeti forma vonatkozásában. Némi támpontot kap a jogalkalmazó azáltal, hogy a jogalkotó a évi CXXXV. törvénnyel a Kbt. 22. (1) bekezdés d) pontjába is beemelte a beszerző szervezetet, amellyel az ún. klasszikus ajánlatkérők közé sorolta azt. A Kbt. értelmében a beszerző szervezetnek kizárólagosságot kell biztosítani az önkormányzati rendeletben. Ez felveti azt, hogy ezek szerint csak egy ilyen szervezet létezhet önkormányzatonként (2) A Kbt ának (2) bekezdése alapján, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény hatálya alá tartozó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezetek az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó közbeszerzéseik és beszerzéseik (a továbbiakban: közbeszerzéseik) megvalósítása során e rendelet előírásai szerint kötelesek eljárni. Csopak A gyakorlatban nem egységes szakmai álláspontok alakultak ki a Kbt. 17/B. -a értelmezésében. Egyes vélemények szerint a beszerző

50 50 szervezet közvetlen kijelöléssel bízható meg a feladattal, más álláspontok szerint a beszerző szervezet kijelölésére önmagában a 17/B. alapján nincs lehetőség, csak ha a Kbt. egyéb szabályai a közvetlen szerződéskötésre lehetőséget adnak, minden más esetben közbeszerzési eljárással kell kiválasztani. Az új rendelkezések körében a 17/B. két ponttal kiegészül, amelyek álláspontunk szerint rendezik a korábbi szöveg kapcsán felmerült eljárási nehézségeket. Az új szöveg értelmében az önkormányzat jogosult rendeletében meghatározni, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét a Kbt. szabályai szerint - az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le, továbbá meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes a Kbt.-től az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait, a közösségi joggal összhangban. Ez a rendelkezés azért különösen fontos, mivel a Kbt. megköveteli, hogy az ajánlatkérő az anyagi fedezet rendelkezésre állása esetén indíthatja meg a közbeszerzési eljárást. Ezt a kérdést úgy kezelik a központi beszerző szervezet feladatés hatásköréről szóló 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet III. fejezetében szabályozott eljárási szabályok, hogy lehetővé teszik, hogy a konkrét ellenszolgáltatást a megrendelés lehívásakor a rendszerhez csatlakozó intézmények, társaságok fizessék ki. Ezzel elkerülhetővé válik az a probléma is, hogy egy közbeszerzési eljárás megindításakor még nem lehet prognosztizálni pontosan a versenyhelyzet miatt a majdani tényleges beszerzési ellenértéket, így az sem állapítható meg, hogy mekkora forráselvonásra lenne szükség a rendszerbe becsatlakozó felek részéről. Vác Javasolt az önkormányzatok számára ennek a technikának a leképezése a helyi rendeletben. Reményeink szerint az új jogszabályszöveg lehetővé teszi a helyben központosított közbeszerzések megfelelő rendszerének kialakítását.

51 VIII. ajánló dr. Barna Orsolya Haszonicsné dr. Ádám Mária dr. Kiss Ferenc dr. Tátrai Tünde: KÖZBESZERZÉSI ÉS TERVPÁLYÁZATI FOGALOM- ÉS IRATMINTATÁR - a legújabb jogszabályváltozások figyelembevételével, a fogalomtárban változáskövetővel Eladási ár: 3990 Ft. 51 A Közbeszerzési és tervpályázati fogalom- és iratmintatár hiánypótló mű a közbeszerzési szakkönyvek piacán, az első olyan magyar nyelvű közbeszerzési szakkönyv, amely nem csak a magyar jogi környezetre koncentrál, hanem a közbeszerzési törvény, és a kapcsolódó jogszabályok fogalmainak magyarázata, rendszerezése mellett a gyakorlati jelentőséget szem előtt tartva világít rá a közösségi jogi kapcsolódási pontokra, meghatározó bírósági ítéletekre, hozzárendelve azokat a magyar jogi fogalmakhoz. Mindez lehetővé teszi, hogy hatékony segítség legyen az uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások, lefolytatása kapcsán, különösen azok tervezése során, mivel a fogalommagyarázatokon túl praktikus határidő táblázatokat is tartalmaz, megkönnyítve ezzel az egyes eljárások időigényének felmérését. A fogalomtárhoz kapcsolódó mintatár olyan irat-, illetve nyilatkozat mintákat tartalmaz, amelyeket a közbeszerzési törvény, és a kapcsolódó jogszabályok követelnek meg az ajánlatkérőktől és az ajánlattevőktől. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy jól felépített, a szükséges elemeket tartalmazó közbeszerzési szabályzattal, illetve mintadokumentumokkal hatékonyan lehet csökkenteni a lehetséges jogorvoslatok, illetve növelni a sikeresen lezárt közbeszerzési eljárások számát. Minderre figyelemmel a mintatárban a szerzők egy közbeszerzési szabályzat mintát is közreadnak, amelyen túl egyéb hasznos háttéranyagok is részei a kötetnek. Haszonnal forgatható a könyv mind a nem csak önkormányzati - ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára - utóbbiaknak elősegítve a sikeres pályázást - csakúgy mint a közbeszerzésekkel foglalkozó önkormányzati szakemberek, hivatalos közbeszerzési tanácsadók, ügyvédek részéről, illetve a közbeszerzési oktatásban is hatékony segédanyagként működhet a kiadvány közérthető nyelvezete, logikus rendszerzése, illetve a gyakorlat által kiérlelt iratmintái okán. Ugyancsak jelentős segítség a közbeszerzési jogorvoslati eljárások, perek kapcsán, mivel lehetővé teszi ennek a terjedelmes joganyagnak a különböző időpontokban, eltérő hatály szerint fennálló szövegének áttekinthető, gyors kezelését. dr. Deli Betty Kapható a Libri, az Alexandra, valamint a kiemelt könyvesboltokban!

52 VIRTUÁLIS KÖZBESZERZÉSI INTÉZET Ingyenes közbeszerzési, versenyjogi szakmai honlap Utat mutatunk. Utat mutatunk. A Virtuális Közbeszerzési Intézetet (VKI) az az egyre hangsúlyosabban megfogalmazódó igény hozta létre, amely szerint szükség van egy olyan szakmai oldalra a közbeszerzésekkel, annak versenyjogi vetületeivel foglalkozók, vagy az iránt érdeklődők számára, mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalról, ahol valóban szakmabelieknek van lehetősége gyakorlati információk széles körben történő megismerésére, átadására, kapcsolattartásra. 52 Egyszóval célunk gyakorlati szakmai információk rendelkezésre bocsátása, a környezetvédelmi szempontú közbeszerzéssel, a versenyjoggal, közbeszerzési eljárásokkal, in-house beszerzésekkel kapcsolatos aktualitások - jogszabályi változások, szakmai vélemények minőségi színvonalon történő megosztása, elősegítve ezzel a sikeres ajánlatkérést és a sikeres ajánlattételt egyaránt. Honlapunk külön oldalakat szentel a zöld közbeszerzésnek, annak is kifejezetten a gyakorlati oldalának, felismerve azt a tényt, hogy a jövő nemzedékek igényeinek figyelembevétele a ma elengedhetetlen feladata és felelőssége. Előzőekre figyelemmel a VKI egyik deklarált célja a zöld közbeszerzések minél szélesebb gyakorlati alkalmazásának elősegítése szakmai anyagokkal, tájékoztatókkal, szakmai fórum biztosításával. Szerzőink olyan több éves közbeszerzési gyakorlattal rendelkező, elismert szakemberek, akik szakmájuk iránti elkötelezettségből vállalták fel a részvételt, felismerve azt, hogy az egyre bonyolultabbá, és sajnos nehézkesebbé váló közbeszerzési szabályok viharos tengerében szükséges egy gyakorlati szakmai alapokon álló jelzőfény, amely eligazít. KATTINTSON, TÁJÉKOZÓDJON, ÉS LEGYEN SIKERES A KÖZBESZERZÉSEKBEN!

53 A. Brown&Low Bt Budapest Üllői út (30) közszolgáltatások nyújtására önkormányzati in-house szerződések teljes körű jogi kialakítása; közbeszerzési és in-house tanácsadás; önkormányzati ajánlatkérők közbeszerzési felkészítése, oktatása; polgármesterek, települési önkormányzati döntéshozók gyakorlati közbeszerzési oktatása, szakmai képzések szervezése. Szemináriumainkon teljes körű közbeszerzési, valamint a közszolgáltatókra vonatkozó hatályos joganyagot bemutató gyakorlati ismereteket adunk át.; közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítási, hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátása; szakmai konzultáció, pályázatírás, projektmenedzseri feladatok ellátása.