MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás

1 MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ

2 i

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS Előszó Fontosabb jogszabályok Jelmagyarázat A közbeszerzési eljárás tárgya, az eljárásrend és a jogalap A folyamatba épített ellenőrzés... 3 II. AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK A beérkezett dokumentumok vizsgálata... 5 III. AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A választott eljárás jogalapjának megfelelősége A közbeszerzés tárgya szerinti minősítés, a választott eljárásrend Jogalaphoz kötött eljárások Gyorsított meghívásos eljárás További, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében gyakran előforduló hibákra adott szövegjavaslatok Egybeszámított becsült érték A közreműködő szervezet nyilatkozata Ajánlatkérő adatainak és megjelölésének megfelelősége Az eljárás más nevében történő lefolytatása A szerződéshez rendelt elnevezés A szerződés típusa A szerződés tárgyának és a szerződés szerinti mennyiség meghatározásának megfelelősége, a teljesítés helye A szerződés tárgya, a szerződés szerinti mennyiség Általános megjegyzések Kapcsolódó szolgáltatások Részekre történő ajánlattétel Első osztályú minőség előírása Mennyiségi eltérés Opciós jog kikötésének problematikája A teljesítés helye A CPV kódok megfelelősége A részekre történő ajánlat jogszerűsége Az alternatív ajánlat jogszerűsége ii

4 8. A szerződés időtartama, a teljesítés határideje meghatározásának megfelelősége A programozási időszak zárásához kapcsolódó problémák A szerződést biztosító mellékkötelezettségek és a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek megfelelősége Biztosítékok A biztosítékokról általában A biztosítékok rendelkezésre bocsátásának módja Nyilatkozat a biztosítékok rendelkezésre bocsátásáról A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos biztosítékok A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos biztosítékok Szállítói előleg-visszafizetési biztosíték Jótállás Kötbér A finanszírozási, fizetési feltételek megfelelősége Általános elvárások Részszámlázás A kifizetések szabályai Általános szabályok Előlegek Építési beruházás esetén kikötött előleg Önként biztosított előleg Szállítói előleg A kizáró okok megfelelősége Az alkalmassági követelmények megfelelősége Általános szabályok Gazdasági és pénzügyi alkalmasság Pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat Számviteli beszámoló Árbevétel Műszaki és szakmai alkalmasság Referencia Műszaki, technikai felszereltség Szakemberek Minőségbiztosítási intézkedés, tanúsítvány Statisztikai állomány Mintapéldány Környezetvédelmi intézkedés Harmadik személlyel történő szerződéskötés iii

5 12.4. Különös igazolási módok Az értékelési szempont megfelelősége Részszempontokkal kapcsolatos észrevételek Általános szabályok Az ajánlati elemek minimális és maximális szintjének előírása Tipikusan problémás részszempontok Teljesítési határidő Szakmai ajánlat Műszaki többlettartalom Kötbér, jótállás Súlyszámokkal kapcsolatos észrevételek Ponthatárok Pontkiosztás módszerével kapcsolatos észrevételek A dokumentáció és egyéb iratok beszerzési feltételeinek megfelelősége Az ajánlattételi határidő meghatározásának megfelelősége A bontási eljárás meghatározásának megfelelősége További információk és adminisztratív követelmények megfelelősége A felhívás egyéb pontjait érintő megjegyzések A GPA hatálya Vételi jog A szerződés meghosszabbítása Projekttársaság Egyéb különleges feltételek Az ajánlat nyelve Ajánlati kötöttség Kötelező előírások Az ajánlat további kötelező tartalmi elemei Támogatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatás Ajánlatok beadásának módja, formai követelmények Tájékozódási kötelezettség Változásbejegyzési eljárás Opcionális előírások Ajánlati biztosíték Kapcsolattartási forma Hiánypótlás Konzultáció, helyszíni bejárás Minősített ajánlattevőkre vonatkozó szigorúbb feltételek Különböző devizák forintra történő átváltásáról szóló rendelkezések iv

6 Közös ajánlattételre vonatkozó előírások Képviseleti jogosultságra vonatkozó előírások Rendelkezés az irányadó jogról és időről Szakmai ajánlatra vonatkozó rendelkezések Egyéb versenyszűkítésre alkalmas nyilatkozatok, igazolások előírása IV. A DOKUMENTÁCIÓ A dokumentációra vonatkozó tartalmi előírásoknak való megfelelőség Gazdálkodó szervezet létrehozásával kapcsolatos rendelkezések megfelelősége Tájékozódási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések Műszaki leírás megfelelősége Egyéb észrevételek V. A SZERZŐDÉSTERVEZET A szerződés tárgya meghatározásának megfelelősége Kötelező tartalmi elemekre vonatkozó előírások megfelelősége A szerződés tartalma meghatározásának megfelelősége A szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések megfelelősége A szerződés módosításával kapcsolatos rendelkezések megfelelősége VI. A KÖZBESZERZÉSI ALAPELVEKNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉS VII. A JELENTÉS KOCKÁZATI BESOROLÁSA Alacsony kockázat Magas kockázat VIII. A MINŐSÉGELLENŐRZÉSI TANÚSÍTVÁNY A tanúsítvány minősítése A tanúsítvány kitöltése v

7 Bevezetés I. BEVEZETÉS 1. Előszó Jelen összefoglaló a és évben a hazai és külső ellenőrző szervek által lefolytatott audit tapasztalatok, és az audit ellenőrzések lefolytatásakor hatályos jogszabályi környezet alapján került előkészítésre. Az összefoglaló tartalma a mindenkori audit ellenőrzések megállapításai alapján módosulhat. Az összefoglaló célja, hogy a minőségellenőrzéshez kapcsolódó általános elvárásokat és a jelentés, illetve a tanúsítvány kiadásával kapcsolatos szakmai elvárásokat fogalmazzon meg, illetve segítséget nyújtson a minőségellenőrzési eljárás során benyújtott dokumentumok ellenőrzéséhez, tipikus hibák kezeléséhez. 2. Fontosabb jogszabályok 1 Ép.r. Kbt. 306/2011 (XII.23) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény Kiz.r. 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról Közp.r. Közszolg.r. Min.r. Ptk. Tám.r. 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről 289/2011. (XII.22.) Korm. rendelet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról 218/2011. (X.19.) Korm. rendelet a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről. Új Tám.r. 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 3. Jelmagyarázat T Szövegjavaslatok Az adott kérdéssel összefüggésben releváns gyakorlati példák, tipikus hibák, javaslatok 1 A közbeszerzési szempontból releváns jogszabályok teljes listája megtalálható a Közbeszerzési Hatóság honlapján. 1

8 Bevezetés KDB határozatok Árubeszerzésre vonatkozó megjegyzések Építési beruházásra vonatkozó megjegyzések Szolgáltatásmegrendelésre vonatkozó rendelkezések 4. A közbeszerzési eljárás tárgya, az eljárásrend és a jogalap Közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés 2, építési beruházás 3, szolgáltatás megrendelés 4, építési koncesszió 5 és szolgáltatási koncesszió 6. Közbeszerzési eljárás folyhat uniós 7, illetve nemzeti 8 eljárásrendben. 9 Az alkalmazandó eljárásrend meghatározása a közbeszerzési értékhatárok alapján történik. 10 Az eljárás lehet nyílt 11, meghívásos 12, tárgyalásos 13 vagy versenypárbeszéd 14, vagy keretmegállapodásos 15 eljárás (illetve a beszerzés történhet dinamikus beszerzési rendszerben is 16 ). Tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. Nemzeti eljárásrendben alkalmazható a Kbt. 122/A. szerinti speciális eljárás és a Kbt szerinti önálló eljárási szabályok szerinti eljárás. Jogalaphoz kötött eljárások 17 uniós eljárásrendben a tárgyalásos eljárások (hirdetmény közzétételével induló és hirdetmény nélküli) és a versenypárbeszéd, nemzeti eljárásrendben pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd. A minőségellenőrzés szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy tisztában legyünk a vizsgált eljárás tárgyával, típusával és jogalapjával ugyanis alapvetően ezek határozzák meg azt, hogy a felhívásban foglalt egyes feltételeket különösen a kizáró okokra, alkalmassági követelményekre és határidőkre vonatkozó rendelkezéseket mely jogszabályi rendelkezések alapján kell vizsgálni. További jelentősége van még az eljárás becsült értékének, amely az egyes eljárás-típusokon belül is eltérő szabályok alkalmazásához vezethet. 2 Kbt. 7. (2) bekezdés 3 Kbt. 7. (3) bekezdés 4 Kbt. 7. (4) bekezdés 5 Kbt. 7. (5) bekezdés 6 Kbt. 7. (6) bekezdés 7 Lásd Kbt. Második rész 8 Lásd Kbt. Harmadik rész 9 Kbt Az uniós értékhatárokat az irányelvek tartalmazzák. Az értékhatárok a nem eurót használó országok valutáiban kétévenként az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a nemzeti értékhatárok évente a költségvetési törvényben jelennek meg. A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról: 11 Kbt. 83., nemzeti eljárásrendben a /A. -ban foglalt eltérésekkel 12 Kbt , nemzeti eljárásrendben a /A. -ban foglalt eltérésekkel 13 Kbt , nemzeti eljárásrendben a /A. -ban foglalt eltérésekkel 14 Kbt , nemzeti eljárásrendben a /A. -ban foglalt eltérésekkel 15 Kbt , nemzeti eljárásrendben a /A. -ban foglalt eltérésekkel. 16 A Kbt. 82. (3) bekezdése teremti meg ennek az eljárásfajtának a lehetőségét, azonban a törvény által említett külön jogszabály egyelőre nem készült el. 17 Jogalaphoz kötött eljárások alatt olyan eljárás típusokat értünk, amelyek alkalmazása jogszabályi feltételek teljesüléséhez kötött. 2

9 Bevezetés 5. A folyamatba épített ellenőrzés A folyamatba épített ellenőrzés célja a támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások törvényességi szempontú vizsgálata, ahol különös figyelem hárul a közpénzek felhasználásának megfelelőségére. Az ellenőrzésre csak meghatározott értékhatár felett, Európai uniós értékhatárokat elérő értékű, valamint 300 millió forintot elérő értékű építési beruházás és építési koncesszió esetén kerül sor, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellenőrzés során főszabály szerint nemzeti eljárásrendben csak építési beruházással, illetve koncesszióval találkozhatunk, árubeszerzéssel és szolgáltatás-megrendeléssel nem. 18 A 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet szerint a folyamatba épített ellenőrzés a központi koordinációs szerv 19 feladata. 20 A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint a folyamatba épített ellenőrzés az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladata. A folyamatba épített ellenőrzésnek három szakasza van, a minőségellenőrzés, a szabályossági eljárás, valamint adott esetben a szerződésmódosítás. 21 Az alábbi ábrán végigkövethetőek a folyamatba épített ellenőrzés főbb szabályai és állomásai. 18 A főszabály alól kivételt képeznek a Kbt sz. mellékletében található szolgáltatások, amelyek a Kbt. 19. (2) bekezdése alapján bizonyos feltételekkel akkor is kiírhatóak nemzeti eljárásrendben, ha egyébként a beszerzés értékére tekintettel az uniós eljárásrend szabályai lennének alkalmazandóak. Tekintettel arra, hogy a KFF ellenőrzése értékhez, nem eljárásrendhez kötött, így bizonyos szolgáltatás megrendelések esetén is találkozhatunk nemzeti eljárásrenddel. 19 Magyarországon a központi koordinációs szerv jelenleg a Miniszterelnökség. 20 A folyamatba épített ellenőrzés részletes szabályait a Tám.r és aj új Tám.r tartalmazzák. 21 Ezen felül az eljárás lezárultát követően szükség esetén utólagos ellenőrzésre van lehetőség, amely során az eljárást támogathatósági, elszámolhatósági valamint műszaki szempontból a közreműködő szervezet, közbeszerzési-jogi szempontból a központi koordinációs szerv ellenőrzi. 3

10 Bevezetés Közreműködő szervezet vizsgálata Támogathatóság Elszámolhatóság Műszaki szempont MINŐSÉGELLENŐRZÉS Minőségellenőrzésre a felhívás feladását megelőzően kerül sor, közvetlenül azt követően, hogy a közreműködő szervezet elvégezte a dokumentumok támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú vizsgálatát. (Lásd részletesen a Tám.r. 39/B. -ban és az új Tám.r ban foglaltakat.) A minőségellenőrzés célja a felhívás és a kapcsolódó dokumentumok közbeszerzési-jogi szempontú vizsgálata, praktikusan annak megelőzése, hogy jogszabálysértő tartalommal kerüljön feladásra a felhívás. A minőségellenőrzés fő szabály szerint két szakaszból, egy jelentés és egy tanúsítvány kibocsátásából áll. Nem támogató tanúsítvány kiállítása esetén a folyamat nem indul elölről, hanem az tanúsítványban foglaltaknak megfelelően módosított dokumentumokat a Kedvezményezettek KSZ kijelölése nélkül, közvetlenül a KFF felé indíthatják újra). Jelentés elkészítése Dokumentumok beérkezése + 7 nap (Új. Tám.r. szerint 5 munkanap) (meghosszabbítható) A minőségellenőrzési jelentés egyfajta előzetes hiánypótlásként fogható fel, célja hogy lehetőséget biztosítson a tanúsítvány kiadását megelőzően az ajánlatkérőnek arra, hogy a felhívás szabálytalanságait kijavítsa. (Jelen szabálytalanság fogalom nem azonos a Tám.r. és Új Tám.r. szerinti szabálytalanság fogalommal.) Fontos kiemelni, hogy a minőségellenőrzési jelentésben nem jelzett szabálytalanságokat főszabály szerint a minőségellenőrzési tanúsítványban már nem lehet kifogásolni, így kiemelt jelentősége van annak, hogy a jelentésben minden szabálytalanság feltárásra kerüljön. Természetesen a közpénzek jogszerű felhasználásához kötődő érdek erősebb, mint az előreláthatóság, kiszámíthatóság követelménye a közigazgatási eljárásban, így indokolt esetben a főszabály áttörhető. Ügyeljünk arra, hogy ajánlatkérőket indokolatlanul ne terheljük, azonban az esetleges megalapozatlan megállapítások később pl. ajánlatkérő egyet nem értése vagy önrevízió esetén könnyebben kezelhetőek a tanúsítványban (ti. azzal, hogy az előírtak teljesítésétől eltekintünk), mint az olyan hiányosságok, amelyeket a minőségellenőrzési jelentés nem tartalmazott. Tanúsítvány kibocsátása Korrigált dokumentumok beérkezése + 5 nap Új. Tám.r. szerint 5 munkanap) Támogató Feltételes támogató Nem támogató A minőségellenőrzési jelentés alapján korrigált dokumentumok beérkezését követően 5 napon belül (Új Tám.r. értelmében 5 munkanapon belül) minőségellenőrzési tanúsítványt kell kiállítani. A tanúsítvány a központi koordinációs szerv döntését tartalmazza arról, hogy támogatja-e a közbeszerzési eljárás megindítását. A támogató tartalmú tanúsítvány a közbeszerzési eljárás megindításának feltétele. A tanúsítvány támogató, feltételes támogató, illetve nem támogató tartalmú lehet. Támogató tartalmú a tanúsítvány akkor, ha az ajánlatkérő maradéktalanul teljesítette a jelentésben foglaltakat, és az így módosított dokumentumok sem tartalmaznak további, jogszabállyal és az audit tapasztalatokkal ellentétes előírásokat. Feltételes támogató tartalmú a tanúsítvány akkor, ha a dokumentumok további javítása szükséges vagy mert ajánlatkérő nem teljesítette maradéktalanul a jelentésben foglaltakat, vagy mert a felhívás a korrigálásokat követően további, jogszabállyal és az audit tapasztalatokkal ellentétes előírásokat tartalmaz, azonban a tanúsítványban foglalt feltételek átvezetését követően a dokumentumok ismételt ellenőrzése nem indokolt. Általánosságban elmondható, hogy olyan hiányosságok esetén adható ki feltételes támogató tartalmú tanúsítvány, amelyek a minőségellenőrzési jelentésben alacsony kockázatú besorolást kaptak, illetve kapnának. Nem támogató tanúsítvány olyankor kerül kibocsátásra, amikor a dokumentumok a korrigálást követően is további, jogszabállyal és az audit tapasztalatokkal ellentétes előírásokat tartalmaznak, amelyek a közpénzek felhasználása szempontjából magas kockázatot jelentenek. Nem támogató tanúsítvány esetén ajánlatkérő a felhívást nem adhatja fel, annak korrigálását követően mind a közreműködő szervezet, mind a központi koordinációs szervezet eljárását meg kell ismételni. 4

11 Az ellenőrzéssel kapcsolatos általános elvárások II. AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK 1. A beérkezett dokumentumok vizsgálata A dokumentumok beérkezését követően legelőször azt kell megvizsgálni, hogy az ellenőrzéshez szükséges minden dokumentum a Monitoring Információs Rendszerbe (továbbiakban MIR rendszerbe; as időszakban Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer, továbbiakban: FAIR rendszerbe) feltöltésre került-e. Amennyiben nem, úgy hiánypótlás kibocsátása szükséges. A hiánypótlással kapcsolatban általános elvárás, hogy az rövid, szabatos, érthető legyen, és arra lehetőség szerint csak egyszer kerüljön sor. A fentieken túlmenően tekintettel arra, hogy az uniós auditok korábban ezen dokumentumok hiányát kifogásolták automatikus hiánypótlás keretében az alábbi dokumentumok is bekérésre kerülnek a jelentés kiállítását megelőzően: SZOLGÁLTATÁSMEGRENDELÉS esetén: - Fedezetigazolás (kivéve, ha a Kbt. 40. (3) bekezdés szerinti az eljárás) - Becsült érték meghatározásának módszertana - Egybeszámítási nyilatkozat, figyelemmel a Kbt. a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó előírásaira - Szerződéstervezet - Közbeszerzési terv - Közbeszerzési szabályzat 5

12 Az ellenőrzéssel kapcsolatos általános elvárások ÁRUBESZERZÉS esetén: - Fedezetigazolás (kivéve, ha a Kbt. 40. (3) bekezdés szerinti az eljárás) - Becsült érték meghatározásának módszertana - Egybeszámítási nyilatkozat, figyelemmel a Kbt. a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó előírásaira - Piackutatás eredményéről összefoglaló nyilatkozat, amelyben ajánlatkérő alátámasztottan bemutatja, hogy az általa meghatározott műszaki tartalom nem versenyszűkítő és hány gazdasági szereplő részvételét teszi lehetővé a közbeszerzési eljárásban, illetve hány termék felel meg az előírásoknak - Szerződéstervezet - Közbeszerzési terv - Közbeszerzési szabályzat ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS esetén: - Fedezetigazolás (kivéve, ha a Kbt. 40. (3) bekezdés szerinti az eljárás) - Becsült érték meghatározásának módszertana - Egybeszámítási nyilatkozat, figyelemmel a Kbt. a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó előírásaira - Szerződéstervezet - Közbeszerzési terv - Közbeszerzési szabályzat - Árazatlan költségvetés 6

13 Az ellenőrzéssel kapcsolatos általános elvárások Keretmegállapodásos eljárás esetén az 1. rész iratait csak abban az esetben hiánypótoltatja a KFF, ha azok az ajánlatkérő honlapján vagy a KEF portálon nem elérhetőek. Abban az esetben, ha ajánlatkérő ugyanazt a dokumentumot többször is felcsatolta, úgy az utolsóként felcsatolt példányt kell véglegesnek tekintetni. Erre a körülményre az ajánlatkérő figyelmét fel kell hívni a jelentésben. 7

14 III. AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS 1. A választott eljárás jogalapjának megfelelősége 1.1. A közbeszerzés tárgya szerinti minősítés, a választott eljárásrend A jogalap vizsgálata elsősorban arra terjed ki, hogy ajánlatkérő az eljárást a közbeszerzés meghatározó értékű tárgya 22 szerint minősítette-e 23, valamint arra, hogy a közbeszerzés tárgyának (egybeszámított) becsült értéke alapján az eljárást megfelelő eljárásrendben indította-e meg. A felhívás II.1.2) pontja szerinti minősítés helyességét elsősorban a felhívás II.2.1) pontjában foglaltak vizsgálatával tudja leellenőrizni, a felhívás e pontjából derül ki ugyanis, hogy a közbeszerzésnek mi a pontos tárgya, és hogy abban az egyes tárgyak milyen arányban állnak egymással. Az eljárásrend helyességének megállapítása a közbeszerzés becsült értékének (egybeszámított becsült értékének) a közbeszerzési értékhatárokkal való összevetésével történik. A választott eljárásrend az alkalmazott hirdetménymintából, illetve hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárást megindító felhívásból derül ki. Az egybeszámított becsült értéknek az ellenőrzés szempontjából valójában csak építési beruházás esetén ott viszont fokozottan van jelentősége. Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén főszabály szerint csak uniós eljárásrendben kiírt eljárással találkozhatunk 24, így annak valójában nincs relevanciája, hogy ajánlatkérő figyelembe vette-e az egybeszámítási szabályokat, tekintettel arra, hogy azok épp annak megakadályozását célozzák, hogy valaki kivonja magát az uniós eljárásrend szigorúbb szabályai alól. Ha azt észleljük, hogy a becsült érték értékhatárt megközelítően került meghatározásra, észrevételezni szükséges. T Jelen eljárást Ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerint, nemzeti eljárásrendben kívánja lefolytatni. Az eljárás becsült értéke nettó ,- forint, mely érték nyilatkozatuk szerint korábbi tapasztalatok, költségbecslés alapján került kiszámításra. Tekintettel arra, hogy az eljárás becsült értéke megközelíti az uniós értékhatárt, kérjük, szíveskedjenek részletesen bemutatni a becsült érték megállapításának módszerét, és objektív indokokkal alátámasztani annak megalapozottságát. Ha keretmegállapodásos eljárás első részét ellenőrizzük, minden esetben kérjük ajánlatkérőtől, hogy a Kbt (1) bekezdés c), illetve d) pontja szerinti eljárást alkalmazza, azaz biztosítsa a több partnerrel való szerződéskötést a verseny legszélesebb körű biztosítása érdekében. Keretmegállapodásos eljárás második részének ellenőrzésekor minden esetben szükséges ellenőrizni az első rész alapján kötött szerződés (keretmegállapodás) releváns rendelkezéseit is. A fentieken túlmenően ellenőrizni szükséges a KEF Portálon a keretmegállapodás teljesülési szintjét is. 22 A Kbt. 8. alapján ha a szerződés több egymással szükségszerűen összefüggő közbeszerzési tárgyat foglal magába, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Ha a megrendelt szolgáltatás meghaladja a megrendelt áru értékét, mind esetben szolgáltatásmegrendelésről beszélünk. 23 A közbeszerzés tárgya szerinti minősítése tekintetében lásd a Kbt. 7. -t. 24 Ugyan ez alól kivételt képeznek a Kbt sz. mellékletében foglalt szolgáltatások, e szolgáltatások esetén éppen az uniós eljárásrend kötelező alkalmazása alól felmentő törvényhelyek okán ugyanúgy irreleváns az egybeszámítási szabályok figyelembevételének vizsgálata. 8

15 Ha olyan keretmegállapodás alapján kíván ajánlatkérő eljárást indítani, amely már megszűnt, vagy amelyet lezártak, fel kell hívni az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy az eljárást nem tudja lefolytatni, támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványt a KFF nem tud kiállítani. Ha olyan keretmegállapodás alapján kíván ajánlatkérő eljárást lefolytatni és szerződést kötni, amely a minőségellenőrzési tanúsítvány kiállítását követően, de a szabályossági döntés meghozatalát megelőzően megszűnt, vagy amelyet lezártak, szabályossági döntés nem hozható. Amennyiben a szabályossági döntés meghozatala után észleli az eljárás megfigyelője a kimerülést, akkor támogató tartalmú szabályossági tanúsítvány nem állítható ki és fel kell hívni az ajánlatkérő figyelmét, hogy az alapján kifizetést már nem tudnak teljesíteni. Ha a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzések a keretmegállapodásban foglalt mennyiség 70 %-át elérték, fel kell hívni ajánlatkérő figyelmét, hogy kérjék a KEF előzetes állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy az eljárásukban foglalt mennyiség a keretmegállapodás alapján lehívható, illetőleg teljesíthető Jogalaphoz kötött eljárások Amennyiben a választott eljárás jogalaphoz kötött, szükséges azt megvizsgálni, hogy teljesülnek-e a törvényben meghatározott feltételek. A Kbt (1) bekezdése alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén erre fel kell hívni a jelentésben az ajánlatkérő figyelmét, egyben be kell kérni a KDB-nek küldendő levél tervezetét is Gyorsított meghívásos eljárás A gyorsított meghívásos eljárás, habár nem klasszikusan jogalaphoz kötött eljárás, az uniós auditok több esetben kifogásolták az alkalmazásának indokoltságát, jogszerűségét arra való hivatkozással, hogy az a tapasztalatok szerint nem lesz rövidebb egy nyílt eljárásnál (figyelemmel arra is, hogy ebben az esetben a KFF a szabályossági ellenőrzését az eljárás mindkét szakaszában lefolytatja), a rövid határidők azonban a verseny szűkítéséhez vezethetnek. Ilyen esetben ezért a KFF kéri annak alátámasztását, hogy ajánlatkérőnek milyen előnyöket jelent a gyorsított meghívásos eljárás alkalmazása További, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében gyakran előforduló hibákra adott szövegjavaslatok T Felhívjuk Ajánlatkérő szíves figyelmét, hogy az alkalmazni kívánt eljárásfajta tekintetében a verseny nem érvényesül, mivel az egyetlen ajánlattevő a korábbi nyertes ajánlattevő lehet. Erre tekintettel ezen eljárásfajta kizárólag akkor alkalmazható, ha a Kbt. 94. (3) bekezdésének [a)/b] pontjában rögzített valamennyi feltétel részletes indoklással, megfelelően alátámasztásra kerül. Ajánlatkérő azonban csak a Kbt. által támasztott feltételeket sorolta fel a felhívás. pontjában, azok fennállására vonatkozóan semmilyen indoklást nem került feltüntetésre. Kérjük, szíveskedjenek e feltételek fennállását megfelelően alátámasztani, utalva a 9

16 korábbi eljárásra illetőleg szerződésre. T Felhívjuk Ajánlatkérő szíves figyelmét, hogy a 94. (3) bekezdés a) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható, ha a. a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, b. előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges az építési beruházás teljesítéséhez, c. feltéve hogy a kiegészítő építési beruházást műszaki, vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás elválasztható, az feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez, d. a szerződés vagy szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás összértékének felét. Az eljárással kapcsolatos törvényi feltételek felsorolása taxatív jellegű, ezért az eljárás alkalmazásának körét ebben az esetben is megszorítóan kell értelmezni. A fentiekben meghatározott körülményeknek együttesen kell fennállnia, bármely feltétel hiánya esetén az eljárásfajta választása jogsértő. Az ajánlattételi felhívásból a fent említett pontok maradéktalan teljesülése nem olvasható ki, ezért kérjük, szíveskedjenek csatolni részletes indokolásukat különös tekintettel a.. pontra a kizárólag kivételes esetekben alkalmazható jogalap tekintetében. Az előre nem látható ok bekövetkezésének feltételével kapcsolatban a Döntőbizottság számos határozatában rámutatott, hogy nem tekinthetők korábban előre nem látható körülménynek, amelyek az ajánlatkérő mulasztásából, a közbeszerzési eljárás nem elég gondos előkészítéséből erednek. A D.820/10/2006. számú határozatában a Döntőbizottság rámutatott, hogy a tervek ellenőrzése, a helyszíni adottságokkal való összehasonlítás az ajánlatkérő kötelezettsége, ennek elmulasztása miatt felmerült többlet beszerzési igény nem ad alapot kiegészítő építési beruházás megvalósítása érdekében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. Az adott ügyben a helyszín megfelelő és gondos felmérésével már a tervezés folyamán észlelnie kellett volna a tervezőnek azokat a terep adottságokat, amelyekre tekintettel kiegészítő építési beruházás vált szükségessé. Az előzőekben kifejtettekre tekintettel kérjük, szíveskedjenek részletesen alátámasztani és indokolni az előre nem láthatóság fennállását, tekintettel arra, hogy a választott jogalap a jelenlegi formájában nem kellően alátámasztott. Álláspontunk szerint jogszabályi kötelezés hiányában is a kellő körültekintéssel és gondossággal szükséges a munkálatokat felmérni és az annak alapját képező tervdokumentációt elkészíteni adott esetben a megfelelő szakértői vélemény kikérése mellett, amely a jelenleg rendelkezésre álló információk birtokában nem állapítható meg. Kérjük, szíveskedjenek csatolni a választott jogalap megfelelőségét alátámasztó dokumentumokat, továbbá az előzmény eljárásban megkötött szerződést. Kérjük, az indoklás körében részletesen kifejtett és objektív körülményeken alapuló nyilatkozatban az alábbi kérdéséket szíveskedjenek megválaszolni: - Amennyiben a Kbt. 94. (3) bekezdés a) pontja szerinti jogalap nem igazolható a fentiek szerint kérjük, szíveskedjenek áttérni az értékhatárnak megfelelő hirdetménnyel induló eljárásra. T Kérjük, hogy a Kbt. 18. (2) bekezdésére tekintettel szíveskedjenek nyilatkozni az 10

17 egybeszámított becsült érték összegéről és az esetlegesen egybeszámítandó eljárás tárgyáról, becsült értékéről és megindításának adatairól. Az egybeszámított becsült érték igazolása érdekében kérjük, nyilatkozatukon túlmenően csatolják ajánlatkérő hatályos közbeszerzési tervét is. Speciális eset a Kbt. 94. (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás, ami ajánlatkérő akkor alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg. Amennyiben megállapítható, hogy az előzményeljárásban mindössze egy darab ajánlat érkezett, az uniós auditok automatikusan vélelmezik, hogy a felhívás valamely pontjában foglalt előírások versenykorlátozó hatása okozta az eljárás eredménytelenségét. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 94. (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban Ajánlatkérő nem változtathat a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt lényeges feltételeken, a korábban előírt alkalmassági követelmények nem módosíthatóak ezen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás típusban. A KFF álláspontja ezért az auditok tapasztalatait figyelembe véve, hogy ajánlatkérő a hivatkozott jogalapot nem használhatja fel a verseny további szűkítésére, megsértve ezzel a Kbt.2. -ában deklarált alapelveket. Ilyen esetekben elsődlegesen a jogalap megváltoztatását kéri a KFF a jelentésben. Amennyiben ajánlatkérő ragaszkodik a Kbt. 94. (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazásához, a KFF a verseny szélesítése és egy esetleges későbbi korrekció mérséklése érdekében javasolja több ajánlattevő ajánlattételre történő felhívását, tekintettel arra, hogy e megoldást a Kbt. nem tiltja, és a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint sincs akadálya. Az uniós auditok több esetben kifogásolták a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását azokban az esetekben, ha az eljárás jogalapját kizárólagos jogok fennállása alapozza meg. A hivatkozott jogszabályhely alapján ajánlatkérő arra tekintettel kíván hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni, hogy a szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg. Az esetek többségében a beszerzés tárgya valamilyen informatikai rendszer továbbfejlesztése, az ajánlatkérő indoklása szerint pedig az eljárás tárgyát képező új rendszer bevezetésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, tekintettel arra, hogy a megvalósítandó rendszer alapját olyan rendszer képezi, amely az e társaság kizárólagos tulajdonát képezi a korábban megkötött felhasználói licencszerződés alapján. A támogató tartalmú tanúsítvány kiállítása érdekében ilyen az alábbiakat kérjük figyelembe venni: a) Ajánlatkérőnek be kell nyújtani a meghatározott szervezettel vagy személlyel korábban kötött licencszerződést, annak érdekében, hogy megállapítható legyen az eredeti rendszer megvalósításának értéke. b) Ajánlatkérőnek nyilatkozni kell arról, hogy a korábbi eljárás során megvásárolhatta-e volna a forráskódot, ha igen milyen összegért. c) Ajánlatkérőnek végül arról is nyilatkoznia kell, hogy amennyiben nyílt eljárást folytatatna le és a jelenlegi rendszer bővítése helyett egy más gazdasági szereplő által készített azonos platformon futtatható rendszer kialakítása lenne az eljárás tárgya, az milyen többletköltségeket eredményezne. Minden esetben fel kell hívni ajánlatkérő figyelmét arra, hogy a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárás alkalmazását nem indokolja az a tény, hogy az adott rendszer valamely 11

18 gazdasági szereplő kizárólagos jogát képezi. Továbbá, az sem indokolt, hogy csak ezen szereplővel köthető meg a rendszer bővítésére irányuló szerződés, ha más piaci szereplők is képesek ilyen rendszert készíteni. A későbbiekben az ilyen típusú eljárásoknak kiemelten magas az audit kockázata, a hirdetmény nélkül indított eljárások esetében - a COCOF útmutató alapján a kiszabható korrekció mértéke az elszámolható összeg 100 %-a Egybeszámított becsült érték Ha a felhívásból nem derül ki az eljárás egybeszámított becsült értéke, illetve összetett beszerzés esetén az egyes tárgyak becsült értéke, azzal kapcsolatban szükséges az ajánlatkérő tájékoztatását kérni. Uniós eljárásrendben az egybeszámított becsült érték ismeretének hiánya nem okoz bizonytalanságot az eljárásrend megfelelősége tekintetében, tekintettel arra, hogy az egybeszámítási szabályok épp az uniós eljárásrend megkerülésének kiküszöbölését célozzák A közreműködő szervezet nyilatkozata Vizsgálni kell, hogy a közreműködő szervezet nyilatkozatában foglaltakat az ajánlatkérő a megfelelően átvezette-e. Amennyiben ajánlatkérő nem csatolta a közreműködő szervezet nyilatkozatát, azt minden esetben kérni szükséges, kivéve az Új Tám.r 102. (1) bekezdésében foglalt esetköröket. 2. Ajánlatkérő adatainak és megjelölésének megfelelősége Ebben a pontban a hirdetmény I.1) és I.2) pontjainak nem megfelelő kitöltése kifogásolható. Ajánlatkérő adatainak helyességét a nemzeti azonosítója alapján a Közbeszerzési Hatóság honlapján 25 kell leellenőrizni. Ha ajánlatkérő a felhívás I.1) pontjában azt jelölte meg, hogy további információk vagy a dokumentáció beszerzésének, illetve az ajánlatok benyújtásának helye eltér az ajánlatkérő által megjelölt kapcsolattartási ponttól, vizsgálni kell, hogy ennek megfelelően ajánlatkérő a vonatkozó A. mellékletet is kitöltötte-e. Amennyiben ajánlatkérő az A. mellékletek valamelyikét kitöltötte, de azt nem jelölte megfelelően a felhívás I.1) pontjában, azt is kifogásolni kell. 3. Az eljárás más nevében történő lefolytatása Ha ajánlatkérő az eljárást más ajánlatkérő nevében folytatja le, akkor ellenőrizni kell, hogy ajánlatkérő csatolta e meghatalmazását, illetve, hogy az A.IV. mellékletet megfelelően kitöltötték-e. Természetesen a meghatalmazás megfelelőségét is vizsgálni kell. Szükséges megvizsgálni azt is, hogy az, akinek a nevében folyik az eljárás, a Kbt. 6. (1) bekezdésének mely pontja alapján minősül ajánlatkérőnek, ugyanis az, hogy az eljárást a nevében más folytatja le, nem eredményezheti a Kbt. rá vonatkozó szabályainak megkerülését. 26 Tehát az eljárást akkor is a rá irányadó szabályok szerint kell lefolytatni, ha a meghatalmazottra ajánlatkérőként egyébként eltérő szabályok vonatkoznának, pl. egybeszámítás miatt más eljárásrendben kellene az eljárást lefolytatni Kbt. 21. (2) bekezdés 12

19 A szerződéshez rendelt elnevezésnek és a szerződés típusának a megfelelősége 3.1. A szerződéshez rendelt elnevezés A szerződés elnevezése a következő elemeket kell, hogy tartalmazza: a szerződés típusa (pl. adásvételi szerződés, vállalkozási szerződés stb.); a támogatási projekt azonosítószáma; a szerződés tárgya röviden meghatározva. Ha a szerződés tárgya a felhívás II.2.1) pontja alapján több tevékenységre is vonatkozik (pl. árubeszerzésre és szolgáltatásra is), akkor mindkét tevékenységnek meg kell jelennie a szerződés elnevezésében. 27 A felhívás II.1.1) és II.1.5) pontja ugyanazt a szöveget kell, hogy tartalmazza, illetve a felhívás egyéb pontjai, a dokumentáció és a szerződéstervezet is következetesen ugyanezt az elnevezést kell, hogy alkalmazza A szerződés típusa A felhívás II.1.2) pontjában vizsgálni kell, hogy ajánlatkérő a szerződés típusán belül a leginkább megfelelő altípust, illetve szolgáltatás megrendelés esetén a megfelelő szolgáltatási kategóriát jelölte-e meg. Ha a szerződés típusa nem felel meg a Ptk. rendelkezéseinek (pl. szállítási szerződés) ezt jelezni kell. Ha a szerződés elnevezése a felhívás II.1.5) pontjában nem felel meg a hatályos Ptk. fogalmainak, azt is jelezni kell. Keretmegállapodások esetén gyakran előfordul, hogy ajánlatkérő a régi Ptk-t alkalmazza a szerződéstervezetben. Ilyen esetekben erre fel kell hívni a figyelmet. 4. A szerződés tárgyának és a szerződés szerinti mennyiség meghatározásának megfelelősége, a teljesítés helye 4.1. A szerződés tárgya, a szerződés szerinti mennyiség Általános megjegyzések A felhívás II.1.5) és II.2.1) pontjából világosan ki kell derülnie annak, hogy ajánlattevő milyen tevékenység elvégzésére köteles, és azt mekkora mennyiségben kell teljesítenie. A felhívás II.1.5) pontja szolgál elsősorban a szerződés tárgyának kifejtésére, míg a II.2.1) pont a fő mennyiségi adatok megadására. A felhívás e pontjainak részletesnek és teljes körűnek kell lennie, ugyanis az ajánlattevők elsősorban az itt felsoroltak alapján hozzák meg döntésüket arról, hogy indulnak-e közbeszerzési eljárásban. 28 Gyakori hiba, hogy ajánlatkérők a szerződést meghatározó szolgáltatással (pl. az orvosi eszközök beszerzésével) kapcsolatban részletes leírással szolgálnak, azonban a kiegészítő tevékenységet (pl. az eszközkezelő személyzet betanítása) nem ismertetik. A dokumentáció vagy a szerződéstervezet az ebben a pontban lefektetettekhez képest csak minimális, nem-érdemi többlet információt tartalmazhat. Ha azt észlelik, hogy a dokumentációban vagy a szerződéstervezetben a felhívás II.1.5. és II.2.1) pontjához képest 27 A tevékenységek vizsgálatakor legyünk figyelemmel a Kbt. 8. -nak rendelkezéseire is. 28 Kbt. 39. (2) bekezdés 13

20 eltérő információ vagy további olyan tevékenység került feltüntetésre, amely a felhívás e pontjában nem szerepel, azt minden esetben kifogásolni kell. 29 A felhívás e pontja kapcsán kellene vizsgálnunk a tárgyi eljárás becsült értékét is, azonban a közelmúlt audit tapasztalatai alapján a felhívásban a becsült érték szerepeltetése nem javasolt, mivel befolyásolhatja a megajánlásokat. Ha a becsült érték nem ismert, ajánlatkérőt fel kell hívni, hogy arról külön nyilatkozzon, a felhívásban azonban ne tüntesse fel (a B mellékletben sem). Építési beruházás esetén figyelemmel kell lenni arra is, hogy biztosított-e tartalékkeret. Amennyiben igen, az eljárás valamennyi dokumentumában következetesen és egységesen kell rá hivatkozni, az eltéréseket észrevételezni szükséges. Vizsgálni kell, hogy megfelelően került-e meghatározásra a mértéke, és egyértelműen szabályozásra kerültek-e a felhasználás feltételei 30. Tartalékkeretet a felek csak építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben köthetnek ki, mértéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 10%- át. A becsült értékbe ajánlatkérő köteles beleszámítani. 31 A teljes mennyiségnél kifejtetteknek következetesen végig kell húzódnia a dokumentációban és a szerződéstervezetben is. Ha a felhívás más pontjában eltérő előírást található, a következetlenséget a jelentés vonatkozó részében kell kifogásolni, míg ehelyütt csak utalni szükséges a kifogás tényére. Amennyiben az ajánlatkérő részajánlattételi lehetőséget is biztosít, akkor mind a tárgyat, mind pedig a mennyiséget részenként kell megadnia. Gyakori hibák: a szerződéstervezetben más tárgy vagy mennyiség szerepel (jelentés III.1.); nem derül ki részenként a szerződés tárgya és mennyisége (jelentés I.7.); az alkalmasságban meghatározott referencia tárgy, vagy szaktudás nem felel meg a Kbt. 55. (3) bekezdésének 32 (jelentés I.13.) A keretmegállapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat. 33 A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés időtartama, valamint a beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát, illetve a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget Kapcsolódó szolgáltatások Ha észlelhető, hogy a szerződés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás 35 is tapad, azt minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az alábbi szempontok figyelembevételével nem aggályos-e közbeszerzési szempontból: 29 Bár főszabály szerint a felhívás és a dokumentáció/szerződéstervezet közötti ellentmondásokat arra tekintettel, hogy elsősorban a felhívás tartalma irányadó a jelentés dokumentációt/szerződéstervezet érintő részeiben kifogásoljuk, jelen esetben ezt már a felhívás kapcsán is meg kell tennünk, tekintettel arra, hogy kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a felhívás e pontja megfelelő tartalmú legyen /2011 (XII. 23.) Korm. rendelet Kbt (9) bekezdés 32 A Kbt. 55. (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő. 33 Kbt (7) bekezdés 34 Kbt (1) bekezdés 35 Kapcsolódó szolgáltatások alatt elsősorban olyan többletkötelezettségeket értünk, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a közbeszerzés tárgyához, illetve annak teljesítéséhez, hanem jellemzően a teljesítést követően merülnek fel, és egyfajta minőségbiztosítási eszközként tapadnak a teljesített szolgáltatáshoz (pl. support/üzemeltetés, szervizelési, karbantartási kötelezettség, cserealkatrész biztosítása, stb.). Gyakorlati tapasztalat, hogy ezeket a kapcsolódó szolgáltatásokat ajánlatkérő mintegy mellékesen előírja akár 10 éves vagy azt meghaladó időtartamra is. A probléma az ilyen előírással elsősorban az, hogy indokolatlanul meghosszabbítja ajánlattevők kötelezettségét, amely egyrészt versenykorlátozó másrészt árfelhajtó hatással bír. 14

21 a kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke meghaladja-e a tényleges beszerzési tárgy értékét és ekképpen változtat-e a beszerzés tárgyának besorolásán; a kapcsolódó szolgáltatás időtartama nem jelent-e olyan többletköltséget ajánlattevőnek, amelyet várhatóan be fog építeni ajánlati árába; a kapcsolódó szolgáltatás tekintettel arra, hogy az nem a teljesítési időszakra szóló költség költsége elszámolható-e egyáltalán az uniós forrás terhére; nem alapoz-e meg a kapcsolódó szolgáltatás egyfajta kizárólagos jogot egy későbbi közbeszerzési eljáráshoz a nyertes ajánlattevő javára; Ezeket meg kell fontolni és az alábbi kérdéseket feltenni a jelentésben, lehetőleg úgy, hogy azok az egyes válaszok esetére is tartalmazzanak instrukciókat. Példa: a szerződés tárgya informatikai rendszer bevezetése, míg a kapcsolódó szolgáltatás a rendszer üzemeltetésének támogatása (pl. hibabejelentési-, hibaelhárítási-, karbantartási szolgáltatás); a szerződés tárgya különböző gépek megrendelése, míg a kapcsolódó szolgáltatás 10 éves alkatrészellátási kötelezettség Szervizre vonatkozó előírások esetén figyelni kell arra, hogy a szerviznek nem lehet földrajzi megkötöttsége, az előírás kizárólag arra vonatkozóan tartalmazhat szabályokat, hogy a hiba kijavítását a hiba bejelentésétől számított meghatározott időtartamon belül kell megkezdeni és befejezni. Példának okáért: Az nem írható elő, hogy a szerviz egy meghatározott földrajzi távolságon belül legyen, csak az, hogy a hiba kijavítását a hiba bejelentésétől számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni, a hiba elhárítására nyitva álló határidőt pedig a felek az ésszerűség és szakmai követelmények alapján közösen állapítják meg. Előírható, hogy amennyiben a hiba kijavítása nem kezdődik meg az előírt határidőben vagy a hiba kijavítására nyitva álló határidő eredménytelenül telik el és ezek Vállalkozónak/Eladónak felróhatóak, úgy meghatározott mértékű kötbér fizetendő Részekre történő ajánlattétel Amennyiben a felhívás II.1.8) pontja alapján az eljárás részekből áll, úgy a felhívás II.2.1) pontját az egyes részekre figyelemmel kell kitölteni. Ebben az esetben természetesen a jelentés egyéb pontjaiban is egyértelműen meg kell jelölnie ajánlatkérőnek, hogy az egyes pontokban feltüntetett információk valamennyi részre értendőek, vagy pedig az egyes részek vonatkozásában eltérő mellékkötelezettségeket, alkalmassági feltételeket, vagy értékelési szempontokat kíván előírni. Ilyen esetben a felhívás II.1.5), II.2.1) pontja és a B. mellékletek összhangját is vizsgálni kell. A felhívás II.2.1) pontjának minden részre vonatkozóan tartalmaznia kell a teljes mennyiség leírását, a B. mellékletnek pedig szó szerint ugyanazt az egyes részek tekintetében. Gyakori hibák:: - az egyes részek tekintetében megadott becsült értékek összege nem egyezik az eljárás becsült értékével, ellentmondás van a főszöveg és a mellékletek között, - ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattétel lehetőségét, a beszerzési tárgyak ugyanakkor indokolnák,mivel annyira különbözőek, hogy az egy részben való beszerzés versenyszűkítő hatású lehet 15

22 Első osztályú minőség előírása Az első osztályú minőség előírását minden esetben kifogásolni kell. Ha első osztályú minőségi előírásról van szó, érdemes a műszaki leírást is leellenőrizni, mert gyakran ezt a követelményt ajánlatkérők ott is feltüntetik Mennyiségi eltérés Ajánlatkérő a szerződés mennyiségét úgy is meghatározhatja, hogy a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. 36 A 30%-ot meghaladó (pozitív vagy negatív) eltérést azonban mindig kifogásolni szükséges, tekintettel arra, hogy audit ellenőrzések azt ezt meghaladó eltérést olyan mértékűnek ítélték, amely a tervezhetetlen elemek magas arányára tekintettel nem teszi lehetővé a megfelelő ajánlattételt. Érdemes kiemelni, hogy a fenti követelményeknek jogszabályi alapja nincsen, azt kifejezetten audit tapasztalatokra tekintettel kéri a KFF ajánlatkérőtől. A Kbt. kommentár szövege a mennyiségi eltérés kapcsán több száz százalékos eltéréseket is elfogadhatónak tart. Mennyiségi eltérés lehetőségének biztosítása esetén ajánlatkérő nem jogosult az alkalmassági követelményeket a teljesíthető maximális mennyiséghez igazítani, audit tapasztalatokra tekintettel és a Kbt. 55. (3) bekezdésére figyelemmel az alkalmassági követelmények az alapmennyiséghez kell, hogy igazodjanak. Ha ajánlatkérő a mennyiségi eltérést pozitív és negatív irányba is lehetővé teszi, azt minden esetben kifogásolni kell. D.260/13/2006: A közbeszerzés mennyiségének meghatározásánál lehetősége van ajánlatkérőnek arra, hogy a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséghez viszonyítva százalékos mértékű eltéréssel határozza meg azt. Jelen esetben ajánlatkérő nem a Kbt. fenti előírása szerint járt el, hanem egy középértéket határozott meg a beszerzés mennyiségeként, és ehhez viszonyítva adott meg százalékos eltérést. Az általa beszerezni kívánt mennyiség legmagasabb, illetve legalacsonyabb mértékére csak következtetéseket lehet levonni, az így meghatározott mennyiség 30-tól 130-ig terjedhet, ezzel bizonytalan helyzetet teremtse, hogy ténylegesen milyen mennyiséget kell leszállítani a nyertes ajánlattevőnek. Így a Döntőbizottság alaposnak ítélte az I. r. kérelmező 1. kérelmi elemét. amelyben a közbeszerzés mennyiségének a meghatározását a fentiekben ismertetett indokokkal kifogásolta. Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzés mennyiségének meghatározásakor megsértette a Kbt. 50. (2) bekezdését. A Döntőbizottság az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének a tartalma alapján megállapította a Kbt ának a megsértését. A Kbt. fenti szakaszai alapján ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. Ezen előírás betartása több szempontból fontos, miután egyrészről az ajánlattevők ezt az adatot megismerve, tudják el dönteni, hogy kívánnak-e indulni az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásán, tudnak -e ilyen mennyiséget szállítani (az előírt 5 hónapos szállítási határidő mellett) az ajánlatkérő által támasztott feltételek mellett, valamint ajánlatuk feltételeit kialakítva (mely feltételek a nyílt eljárásban véglegesek) másrészről a közbeszerzés mennyiségével összhangban kell meghatároznia 36 Kbt. 46. (2) bekezdés 16

23 ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket. A Döntőbizottság szerint ugyanis megfelelő ajánlat elkészítése az ajánlatkérő részéről meghatározott közötti mennyiségi meghatározás mellett, figyelemmel a beszerzés tárgyára, értékére nem biztosított a jelentős nagyságrendű eltérés mellett. Gyakori hiba, hogy ajánlatkérő a Kbt. 40. (3)-(4) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni, és az ebből eredő fedezeti bizonytalanságot feltételes mennyiség előírásával kívánja rendezni. Ilyen esetekben ajánlatkérő kiköti, hogy az alapmennyiségre vonatkozóan a szerződés mindenképpen hatályba lép, az feltételes mennyiségre vonatkozóan a szerződés azonban felfüggesztő feltételhez (támogatás összegéhez) kötött. A KFF álláspontja szerint ezt a megoldást minden esetben kifogásolni szükséges, a következő indokokra tekintettel. A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint az ajánlatkérő köteles a beérkezett ajánlatokat elbírálni, és eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel írásban megkötni (vö. 66. (1) bek., 124. (1) és (9) bek.). A fenti főszabály alól csak a 66. (1) bekezdésében, valamint a 124. (9) bekezdésében foglalt körülmények esetén enged eltérést a törvény. Azaz: i. az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, ha a közbeszerzés megkezdését vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát követően általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes (ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania); ii. az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes szervezet akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől annak lejárata előtt), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. A törvény 40. (3)-(4) bekezdése kifejezetten nevesít egy olyan körülményt, amit a törvény erejénél fogva olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat. A Kbt. hivatkozott bekezdései szerint ugyanis, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére, a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat. Az ajánlatkérő ilyen esetben az eljárást megindító felhívásban köteles felhívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre. Az ilyen körülmények között megindított közbeszerzési eljárást szokás feltételes közbeszerzésnek nevezni. Az ajánlatkérő további lehetősége ilyenkor, hogy a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötheti (erre szintén utalni kell az eljárást megindító felhívásban), értelemszerűen arra az esetre, ha egyébként a szerződést a feltételes közbeszerzési eljárás alapján mégis megkötné. Lényeges, hogy a törvény által biztosított fenti lehetőségek a teljes közbeszerzési eljárásra, vagy részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén az adott közbeszerzési részben megkötendő szerződésre alkalmazhatóak, tehát egyazon szerződésen belüli feladatelemekre külön nem. Álláspontunk szerint nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek és uniós audit szempontból is kockázatot hordoz, ha csupán a szerződés egyes elemeinek hatályba lépése függ a támogatás 17

24 elnyerésétől, mivel így hasonlóan a beszerzés mennyiségi meghatározásánál alkalmazott nagyobb mértékű százalékos eltérés esetéhez megnő az ajánlattétel során nem tervezhető elemek száma, ami torzítja az ajánlattevők közötti versenyt, kihat az ajánlattételi képességre. A fentiek értelmében a KFF a jelentésben javasolhatja, hogy feltételes mennyiség előírása helyett ajánlatkérő biztosítsa a részekre történő ajánlattétel lehetőségét, és a fedezettel nem rendelkező részeket Kbt. 40. (3) bekezdése alapján folytassa le Opciós jog kikötésének problematikája A Kbt. lehetőséget biztosít arra 37, hogy árubeszerzés esetén ajánlatkérő vételi jogot kössön ki, ha a beszerzés tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy hasznosításra vonatkozó jogának megszerzésére irányul. Ez a vételi jog a Ptk. 6:225. (1) bekezdése 38 szerinti vételi jognak felel meg, azaz arra biztosít jogot, hogy ajánlatkérő a szerződésben meghatározott dolog tulajdonjogát meghatározott vételáron, egyoldalú nyilatkozattal megszerezze. Ezt a vételi jogot az ajánlati felhívás II.2.2) pontjában (és a szerződéstervezetben) kell kikötni. Ugyanakkor ajánlatkérők a gyakorlatban sokszor a felhívásban tévesen itt jelölik meg azon kikötésüket is mint opciós jogot, amely arra jogosítja fel őket, hogy a teljes mennyiségben megadottaktól az ajánlatkérő egyoldalú nyilatkozatával pozitív irányba eltérjenek. Ez a fajta köznyelvi értelemben vett opciós jog valójában azonban közbeszerzési jogi szempontból mennyiségi eltérést jelent, és azt a felhívás II.2.1) pontjában kell kezelni, figyelemmel az összefoglaló III pontjában foglaltakra is. Opciós jog kikötése esetén minden esetben szükséges meghatározni a felhívásban és a szerződéstervezetben az opció lehívásának határidejét. Amennyiben a kérdés nincs rendezve, észrevételezni szükséges A teljesítés helye Ellenőrizni kell, hogy a felhívás II.1.2) pontjában megjelölt teljesítés helye megfelel-e az ott feltüntetett NUTS kódnak. 39 Ha több teljesítési hely van, minden teljesítési hely NUTS kódját fel kell tüntetni. 5. A CPV 40 kódok megfelelősége Ha CPV kódok nem fedik le teljesen a közbeszerzés tárgyát, vagy olyan tevékenységet fednek le, amely nem tárgya az eljárásnak, azt kifogásolni kell. Ügyelni kell arra, hogy az eljárás fő tárgyának CPV kódja a megfelelő helyen legyen feltüntetve, illetve figyelni különösen olyan tevékenységek CPV kódjának helyességére, amelyekhez alkalmassági követelmények kapcsolódnak. 6. A részekre történő ajánlat jogszerűsége A részekre történő ajánlattétel, vagy annak lehetőségének kizárása akkor jogszerű, ha azt ajánlatkérő a felhívás II.1.8) pontjában jelezte, és ez következetesen megjelenik a dokumentációban is. A következetlenségre ehelyütt csak utalni kell, a tényleges kifogást a jelentés vonatkozó pontjában kell megtenni. 37 Kbt. 7. (2) bekezdés 38 Ptk. 6:225. (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. 39 A NUTS kódokat a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet tartalmazza. 40 Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) - Common Procurement Vocabulary - 213/2008/EK rendelet a CPV módosításáról 18

25 Gyakori hibák: a szerződés szerinti tárgyból vagy mennyiségből nem derülnek ki a szerződés szerinti feladatok külön-külön (jelentés I.5.); a felhívásban előírt mellékkötelezettségek (jelentés I.10.), és/vagy finanszírozási feltételek (jelentés I.11.) egyes részekre vonatkozó tartalma nem egyértelmű; a szerződéstervezet tekintetében nem egyértelmű annak az egyes részekre vonatkozó tartalma (jelentés III.1.); az alkalmassági követelmények tekintetében nem egyértelmű, hogy az mely részek tekintetében alkalmazandó (jelentés I.13.); az értékelési szempontok tekintetében nem egyértelmű, hogy az mely részek vonatkozásában alkalmazandó (jelentés I.14.), ha ajánlatkérő a B. melléklet(ek)et úgy töltötte ki, hogy az nincs összhangban a felhívás II.1) (jelentés I.5.) vagy I.3) pontjával (jelentés I.9.) Ajánlatkérőnek kötelessége megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. 41 Azonban, még ha indokolt is a részekre történő ajánlattétel biztosítása, az legfeljebb csak javasolható ajánlatkérőnek. 7. Az alternatív ajánlat jogszerűsége Az eljárást megindító felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú, alternatív ajánlatot. 42 Az ajánlatkérő csak akkor rendelkezhet alternatív ajánlat lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot alkalmazza az eljárásban. 43 A javasolt felhívni ajánlatkérők figyelmét arra, hogy az alternatív ajánlat biztosítása megnehezíti az ajánlatok értékelését és jelentős audit kockázatot hordoz, így csak akkor biztosítsa, ha ahhoz különös érdeke fűződik. Alternatív ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek és közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Nem érinti valamely változat megfelelőségét az a tény, hogy elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne A szerződés időtartama, a teljesítés határideje meghatározásának megfelelősége Általános elvárás, hogy ajánlatkérő úgy határozza meg a szerződés időtartamát, hogy amennyiben az nem indokolt, ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, mert az a verseny biztosításával és fenntartásával valamint a közpénzek hatékony felhasználásával ellenkezik és versenytorzító hatása van. 45 Bár ennek megítélése elsősorban nem jogi feladat, ha úgy látszik, hogy egy laikus számára is nyilvánvaló, hogy a megadott teljesítési határidő aránytalanul hosszú, azt kifogásolni kell. Emellett az aránytalanul rövid határidőt is kifogásolni kell, tekintettel annak árfelhajtó és versenyszűkítő hatására. 41 Kbt. 46. (3) bekezdés 42 Kbt. 47. (1) bekezdés 43 Kbt. 47. (2) bekezdés 44 Kbt. 47. (3) bekezdés 45 Kbt (8) bekezdés 19

26 C-451/08: Az Európai Bíróság is kimondta gyakorlatában, hogy a szerződés aránytalanul hosszú időtartama a közbeszerzési szabályozás céljával is ellentétben áll. Bár a hirdetményminták lehetővé teszik, mindig kifogásolni szükséges, ha a teljesítési határidőt ajánlatkérő konkrét dátumban jelöli meg. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az eljárás lefolytatásának időtartama bizonytalan (tekintettel a kiegészítő tájékoztatások megválaszolására, a bírálat és az értékelés esetleges elhúzódására, az esetleges előzetes vitarendezésre vagy jogorvoslati eljárásra, a folyamatba épített ellenőrzés tényére, stb.), így a konkrét dátum meghatározása adott esetben aránytalanul rövid, nem tartható teljesítési határidőhöz vezethet. Ajánlatkérők gyakran azzal indokolják a konkrét határidő meghatározását, hogy a támogatási szerződés alapján a szerződést eddig az időpontig teljesíteniük kell ahhoz, hogy az még elszámolható legyen. Ez kétségtelenül méltányolható indok, azonban ez sem elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevőknek aránytalanul rövid időn belül kelljen megkezdeniük a szerződés teljesítését. Részekre történő ajánlattétel esetén ügyelni kell arra, hogy a felhívás II.3) pontjában az a határidő legyen feltüntetve, amely az egyes részek teljesítési határidejei közül a legkésőbbi. A B. mellékletek kapcsán pedig kifogásolni szükséges, ha a teljesítés határideje nincs kitöltve, amennyiben a teljesítési határidők az egyes részek esetében eltérőek. Amennyiben az eljárás részeinek nagy száma indokolja, adott esetben szükséges lehet felhívni ajánlatkérőt arra, hogy a részekre vonatkozó információkat a felhívásban az egyéb információk között is összefoglalóan tüntesse fel. Ha a beszerzés egy másik beszerzéshez kapcsolódik (jellemzően műszaki ellenőr beszerzése egy kivitelezési szerződéshez), és annak időtartama konkrét időpontban vagy időszakban van meghatározva, fel kell hívni ajánlatkérő figyelmét, hogy ha a kapcsolódó szerződés időpontja módosul, akkor e szerződés időpontját is csak a Kbt. módosításra vonatkozó rendelkezései szerint, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során fogja tudni a kapcsolódó szerződéshez igazítani. Ezért adott esetben javasolni szükséges, hogy ajánlatkérő a szerződés időtartamát a kapcsolódó szerződésre történő hivatkozással határozza meg a további információk között A programozási időszak zárásához kapcsolódó problémák T Kérjük, a felhívás VI.3) pontjában hívják fel ajánlattevők figyelmét arra, hogy a befejezés időpontja kapcsán kiemelt figyelemmel szükséges eljárni a projektzárásra való tekintettel. Ennek érdekében kérjük, az operatív program véghatáridejét dátumszerűen is szíveskedjenek megadni, rögzítve, hogy a teljesítés semmi esetre sem nyúlhat túl ezen határidőn. Álláspontunk szerint a támogatási intenzitásának nagyságára való tekintettel elszámolási problémát jelenthet a projektzáráson túlnyúló teljesítés. 9. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek és a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek megfelelősége A Kbt. ugyan nem teszi kötelezővé, hogy ajánlatkérő a szerződéssel kapcsolatosan biztosítékot követeljen, de tekintettel arra, hogy támogatásból megvalósuló pénzek felhasználásáról és így méltányolható közérdekről van szó, mindig javasolni szükséges ajánlatkérőnek, hogy mind a 20

27 teljesítés meghiúsulása, mind a hibás teljesítés esetére kössön ki szerződést biztosító mellékkötelezettséget. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeket nem szabad összemosni a szerződést megerősítő mellékkötelezettségekkel. A szerződést megerősítő biztosítékokra nem vonatkoznak a Kbt nak előírásai, így pl. a kötbér mértéke nincs 5%-ban korlátozva. A szerződést megerősítő mellékkötelezettségeket az összefoglaló III pontjában tárgyaljuk. Ha a szerződést biztosító mellékkötelezettség egyben értékelési részszempont is, akkor már a felhívás III.1.1) pontjában utalni kell erre a körülményre, és már ebben a pontban fel kell tüntetni, hogy melyik az a minimum érték, amely alatt az ajánlat érvénytelen, illetve mi az a maximum érték, ami felett ajánlatkérő nem ad magasabb pontszámot amennyiben ilyen minimum vagy maximum értéket ajánlatkérő meghatároz. Minden esetben kérni kell, hogy ajánlatkérő a felhívás III.1.1) pontjában jelezze, hogy a mellékkötelezettségek pontos, részletes leírása a szerződéstervezetben (és a dokumentációban) található Biztosítékok A biztosítékokról általában Ha az ajánlatkérő a szerződéstervezetben biztosítékot köt ki, ennek tényét, valamint a biztosíték körét és mértékét a felhívásban közölni kell. 46 Ezek hiánya mind kifogásolható. Nem megengedett, hogy ajánlatkérőnek úgy kelljen több biztosítékot fenntartania, hogy azok rendelkezésre állása időben átfedésben van, ezért ezt kifogásolni kell A biztosítékok rendelkezésre bocsátásának módja A Kbt (6) bekezdése alapján a biztosítékok nyújtásának módja meghatározható szűkebb és tágabb körben. Ha ajánlatkérő az a) pontot jelöli meg, akkor ajánlattevők az előírt biztosítékot kizárólag a törvény által taxatíve felsorolt formában nyújthatják, azaz óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével (átutalásával), bank vagy biztosító által vállalt garancia vagy banki készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel. Amennyiben ajánlatkérő a b) pontot jelöli meg, akkor ezt azért teszi, mert a fenti biztosítéki formákon túl egyéb biztosítéki formák alkalmazását is lehetővé akarja tenni ajánlattevők számára. Tehát a b) pont alkalmazása magában foglalja az a) pont szerint biztosítéki formák alkalmazását. Ha azt észleljük, hogy ajánlatkérő a b) pont alkalmazását írta elő, de nem jelöl meg az a) pontban foglalt biztosítéki formákat meghaladó egyéb biztosítéki formát, vagy az a) pontot írja elő, de az abban foglaltakat meghaladó további biztosítéki forma választását is lehetővé teszi, azt kifogásolni kell. Elméletileg nincsen korlátja annak, hogy ajánlatkérő a b) pont alapján milyen egyéb biztosítéki formát írhat elő (ilyenek lehetnek pl. a Tám.r. 57/A. (3) és az új Tám.r (2) bekezdésében szabályozott biztosítéki formák). Tekintettel azonban arra, hogy az ellenőrzésnek kiemelt figyelemmel kell lennie a közpénzek hatékony felhasználására, ha az állapítható meg, hogy az előírt biztosítéki forma valószínűsíthetően nem alkalmas biztosítéki szerepe betöltésére, azt jelezni kell. 46 Kbt (1) bekezdés 21

28 Nyilatkozat a biztosítékok rendelkezésre bocsátásáról Minden esetben megkövetelendő, hogy a felhívás kifejezetten hívja fel ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlatnak ajánlattevők kifejezett nyilatkozatát kell tartalmaznia a biztosíték határidőben történő nyújtásáról. 47 Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy ajánlatkérő a fentiekkel kapcsolatban semmilyen egyéb igazolás vagy nyilatkozat nyújtását nem írhatja elő A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos biztosítékok A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. 48 Ha a felhívás e feltételeknek nem felel meg, azt kifogásolni kell. Ha ajánlatkérő nem tünteti fel a tartalékkeret nélküli kikötést olyan eljárásban, ahol egyébként nincs tartalékkeret, azt nem szükséges kifogásolni. A biztosíték rendelkezésre állásának kezdetét ajánlatkérő szabadon határozza meg, azonban nem írható elő, hogy a biztosíték a szerződés hatálybalépését megelőzően álljon rendelkezésre. 49 A biztosíték fennállásának vége nem lehet későbbi, mint a teljesítésigazolás 50 kiadása. A teljesítésen túlnyúló biztosíték megfelelő ajánlatkérői indoklás mellett - csak akkor írható elő, ha a rendelkezésből egyértelműen kiderül, hogy az csak az okirati formában nyújtott (különösen bankgarancia esete) biztosítékra vonatkozik, egyebekben a biztosíték a biztosított cselekmény bekövetkeztekor felszabadításra kerül. A fenntartás időtartama főszabály szerint legfeljebb +45 nap lehet okirati biztosíték esetén is, ennél hosszabb időtartamot külön indokoltatni kell A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos biztosítékok A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. 51 Ha a felhívás e feltételeknek nem felel meg, azt kifogásolni kell. Ha ajánlatkérő nem tünteti fel a tartalékkeret nélküli kikötést olyan eljárásban, ahol egyébként nincs tartalékkeret, azt nem szükséges kifogásolni. A biztosíték rendelkezésre állásának kezdetét ajánlatkérő szabadon határozza meg, azonban nem írható elő, hogy a biztosíték a szerződés teljesítésének 52 időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. 53 A jótállási időszakon túlnyúló biztosíték megfelelő ajánlatkérői indoklás mellett - csak akkor írható elő, ha a rendelkezésből egyértelműen kiderül, hogy az csak az okirati formában nyújtott (különösen bankgarancia esete) biztosítékra vonatkozik, egyebekben a biztosíték a biztosított cselekmény bekövetkeztekor felszabadításra kerül. Audit tapasztalatok alapján a biztosíték fennállásának vége nem lehet későbbi, mint a szavatossági, illetve (ha van) a jótállási igények érvényesíthetőségének utolsó időben a legkésőbbi napját követő 45 nap. Ha a szavatossági/jótállási igények három éves vagy annál hosszabb időtartamon belül érvényesíthetőek, érdemes felhívni az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy mérlegelje a hosszú ideig fenntartandó biztosíték árfelhajtó hatásából, illetve a biztosíték idejének 47 Kbt (4) bekezdés 48 Kbt (2) bekezdés 49 Kbt (3) bekezdés 50 Kbt (1) bekezdés 51 Kbt (2) bekezdés 52 A szerződés teljesítésének időpontja a Kbt (1) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kiadása. 53 Kbt (4) bekezdés 22

29 csökkentéséből eredő kockázatokat, és ennek megfelelően vizsgálja felül a biztosíték időtartamát. A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában (de a teljesítési biztosíték esetében nem) az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész) teljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni. 54 Fontos azonban megjegyezni, hogy utófinanszírozás esetén a legtöbb támogatási konstrukció a támogatás lehívhatóságát aktív fizetéshez köti, így az ellenérték visszatartása a támogatási szerződés megszegését jelentené. Ezekben az esetekben bár a Kbt. lehetővé teszi, valójában nincs lehetőség e rendelkezések alkalmazására Szállítói előleg-visszafizetési biztosíték Ha az eljárásban ajánlatkérő szállítói előleget biztosított 55, köteles kikötni az előleg visszafizetésére biztosíték nyújtásának kötelezettségét. 56 A biztosítéknak a szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékűnek kell lennie, a programozási időszakban a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja, a programozási időszakban a az irányító hatóság javára kell szólnia, és biztosítani kell, hogy nyújtható lehessen a Kbt (6) bekezdés a) pontjában foglalt bármely biztosítéki formában, illetve a Kbt (6) bekezdés b) pontjának felhatalmazása és a Tám.r. 57/A. (3) valamint az Új Tám.r (2) bekezdése alapján az alábbi biztosítéki formák bármelyikében: (i) gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet szállító cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének vagy legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosának, vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosainak kezességvállalásával, vagy (ii) garanciaszervezet által vállalt kezességgel, vagy (iii) az Áht (1) bekezdése szerinti állami kezességgel. A fenti feltételeknek a felhívásban közel szövegazonosan meg kell jelennie, bármely fenti feltétel hiányát vagy hiányosságát kifogásolni kell. A biztosíték kedvezményezettjét minden esetben a fentiek szerint kell megjelölni, semmilyen egyéb megjelölés (pl. NFÜ, központi koordinációs szerv) nem fogadható el. Gyakori hibák: ajánlatkérő a Kbt (6) bekezdés a) pontjára hivatkozik, vagy csak egyszerűen a (6) bekezdést jelöli meg; ajánlatkérő nem utal a Tám.r. 57/A. (3) valamint az Új Tám.r (2) bekezdésére; ajánlatkérő nem jelöli meg helyesen a kedvezményezett nevét; ajánlatkérő az előleg alapját a szerződés teljes értékéhez és nem a szerződés elszámolható mértékéhez igazítja 54 Kbt (7) bekezdés 55 Lásd az összefoglaló III. 0. pontját 56 Kbt. 57/A. (3) bekezdés 57 az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 23

30 Ajánlatkérő az előleg kifizetését független műszaki ellenőr ellenőrzéséhez kötheti Jótállás Míg a szavatossági igény érvényesíthetősége a hibás teljesítésen alapuló szerződésszegés általános polgári jogi következménye 59, addig a szolgáltatás nyújtója főszabály szerint nem köteles jótállást 60 vállalni. Jótállást szerződés alapján lehet vállalni, illetve jogszabály alapján állhat fenn. Ha ajánlatkérő jótállás vállalását írja elő, ügyelni kell arra, hogy az a Ptk. vagy az ágazati jogszabály rendelkezéseinek megfelelő legyen, illetve annak terjedelme ne legyen aránytalanul terhes az ajánlattevőre. Ha az ajánlatkérő jogszabályon alapuló jótállásra hivatkozik, ellenőrizzük, hogy a felhívásban (valamint az egyéb iratokban) rögzítettek megfelelnek-e a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek. Jótállás előírása esetén gyakran elmarad a kezdő időpont feltüntetése, ezt kifogásolni szükséges. Ügyelni kell továbbá arra, hogy a jótállás időtartama a felhívásban és a dokumentációban (különösen a szerződéstervezetben) egységesen kerüljön feltüntetésre. A jótállási kötelezettségek vonatkozásában figyelemmel kell lenni jelen összefoglaló pontjában foglaltakra (jótállási időszakon belül, illetve azon túlnyúló kapcsolódó szolgáltatások problémája) Kötbér A kötbér 61 szerződést megerősítő biztosíték, amely abban az esetben érvényesíthető, ha a nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Kötbérrel jellemzően a késedelemből, nemteljesítésből, hibás teljesítésből, valamint a kártérítésből eredő igényeket biztosítják. Kikötése nem kötelező. T Kérjük, szíveskedjenek a felhívás III.1.1.) pontjában - a Ptk. 6:186. (1) bekezdésének megfelelően - feltüntetni, hogy a kötbérek abban az esetben érvényesíthetőek, ha a nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Erre tekintettel kérjük, szíveskedjenek mellőzni a felróható kifejezés használatát. A Kbt. értelmében a törvény ban foglalt, a biztosítékok tekintetében irányadó rendelkezések nem irányadóak a szerződést megerősítő biztosítékokra, így a kötbérre sem. 62 Ettől függetlenül követeljük meg ajánlatkérőtől, hogy az esetleges kötbérkikötéseket felhívás e részében rögzítse. A kötbér kizárólag írásban köthető ki 63, így kiemelten ügyelni kell arra, hogy az a szerződéstervezetben megfelelően rögzítve legyen. 58 Tám.r. 57/A. (2) bekezdés 59 Ptk. 6:157-6: Ptk. 6: Ptk. 6:186-6: Kbt (1) bekezdés 63 Ptk. 6:186. (2) bekezdés 24

31 Késedelmi kötbér esetén minden esetben rögzíteni kell annak vetítési alapját és mértékét, és maximumát, valamint a kötbérmaximum eléréséhez fűzött jogkövetkezményt (elállás, felmondás) is rögzíteni kell. A teljesítés elmaradása esetére kikötött meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. 64 Amennyiben ettől eltérő rendelkezés található, azt kifogásolni kell. A hibás teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a szavatossági igények teljesítését kizárja. 65 Amennyiben ettől eltérő rendelkezést találunk, azt kifogásolni kell. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a kötbér maximális mértéke nem lehet magasabb, mint a szerződés (vagy a szerződésszegéssel érintett rész) 30%-a. Az ennél magasabb kötbért (a 30%- ot meghaladó rész tekintetében) kifogásolni kell. T Álláspontunk szerint a késedelmi kötbér jelenlegi napi mértéke nem rendelkezik kellő visszatartó erővel, ezért kérjük, szíveskedjenek a felhívás III.1.1) pontjában növelni a késedelmi kötbér napi mértékét annak érdekében, hogy az betölthesse a szerződést biztosító mellékkötelezettség funkcióját. T A felhívás III.1.1) pontja szerint a késedelmi kötbér 100 nap alatt éri el a maximumát, mely álláspontunk szerint nem arányos a szerződés 120 napos időtartamával, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy ajánlatkérők belekalkulálva ajánlati árukba a kötbér mértékét már nem 120, hanem 220 nap alatt lesznek jogosultak a teljesítésre. Kérjük, szíveskedjenek a kötbér napi mértékét emelni úgy, hogy a kötbér maximuma arányos legyen a szerződés teljesítésének időtartamával. Amennyiben százalékos mérték helyett fix összegű kötbér kerül előírásra, javasolt észrevételt tenni a jelentésben az alábbiak szerint. T Javasoljuk, a felhívás III.1.1) pontjában és a szerződéstervezet... pontjában a hibás teljesítési kötbér mértékét minimum és maximum értékekkel szíveskedjenek megadni, tekintettel arra, hogy álláspontunk szerint fix mértékű hibás teljesítési kötbér előírása esetén nyertes ajánlattevőt semmi sem motiválja a hiba mihamarabbi kijavítására. T Ajánlatkérő a felhívás III.1.1) pontjában a hibás teljesítési kötbér esetében annak napi mértékét Ft-ban határozta meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás ezen szakaszában a szerződéses ár még nem ismert, kérjük, szíveskedjenek a kötbér napi mértékét %-os mértékben megadni. Azonban - audit tapasztalatok alapján - amennyiben a kötbér mértéke értékelési részszempontként kerül előírásra, akkor javasolt a fix összegű megajánlást előírni. 64 Ptk. 6:187. (1) bekezdés 65 Ptk. 6:187. (2) bekezdés 25

32 10. A finanszírozási, fizetési feltételek megfelelősége Általános elvárások A finanszírozási feltételek tekintetében a Kbt. értelmében 66 elegendő, ha e feltételek vonatkozásában a felhívás csak jogszabályhelyekre való utalást tartalmaz, de természetesen arra ügyelni kell, hogy a feltételek így is világosak, egyértelműek legyenek. Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén ajánlatkérő köteles feltüntetni a támogatás OP azonosítóját, valamint a támogatás intenzitását hat tizedes jegy pontossággal (kivéve, ha az eljárás a Kbt. 40. (3)-(4) bekezdése szerint kerül megindításra). Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén ajánlatkérőnek egyértelműen meg kell jelölnie, hogy a kifizetés utófinanszírozással 67 vagy szállítói finanszírozással 68 valósul meg; ez akár részenként is eltérő lehet. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a részletes fizetési feltételeket a dokumentáció tartalmazza Részszámlázás Ha ajánlatkérő részszámlázás lehetőségét biztosítja, egyértelműen ki kell derülnie, hogy ajánlattevő milyen ütemezésben, hány részszámla benyújtására jogosult. Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő köteles az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosítani. Áfa nélkül számítva (i) 1 milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 4 részszámla (ideértve a végszámlát is), (ii) 1 milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál pedig legalább 6 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania. Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az áfa nélküli szerződéses érték 25 százalékát elérő megvalósult teljesítés esetén. Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés áfa nélkül számított értékének 70 százalékánál. A részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg Kbt. 38. (3) bekezdés h) pont 67 Tám.r. 2. (1) bekezdés 33. pont: utófinanszírozás: a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára Új Tám. r. 3. (1) bekezdés 65. pont utófinanszírozás: a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az 1. mellékletben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára 68 Tám.r. 2. (1) bekezdés 25a. pont: szállítói finanszírozás: a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevőt megillető támogatás összegének kifizetése közvetlenül a szállító vagy engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással Új Tám. r. 3. (1) bekezdés 51. pont szállítói finanszírozás: a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában résztvevőt megillető támogatás összegének kifizetése közvetlenül a szállító vagy engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással 69 Ép.r

33 A felhívásban vagy a szerződéstervezetben tehát pontosan rögzíteni kell, hogy a részszámlák mely időszakonként, vagy pontosan mely kivitelezési szakaszhoz kötve nyújthatók be. Minden esetben vizsgálni szükséges, hogy a fentiek alkalmazandóak-e, és erre, illetve a fenti szabályokkal ellentétes kikötésekre, figyelmeztetni kell ajánlatkérőt A kifizetések szabályai Általános szabályok A felhívásnak utalnia kell arra, hogy ajánlatkérő a szerződés szerinti kifizetéseket a Ptk. 6:130. alapján, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 36/A. rendelkezéseire is figyelemmel teljesíti. Építési beruházás esetén ajánlatkérő vagy a kifizetésre köteles szervezet az általános szabályoktól eltérően az Ép.r. 14. szabályok szerint teljesít kifizetéseket, ha a szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe. 70 Erre a körülményre a felhívásban utalni kell. Halasztott fizetés előírását minden esetben indokolást kell kérni ajánlatkérőtől, hogy azt miért kívánja alkalmazni, illetve felhívni arra, hogy jelölje meg, mely jogszabályhelyre 71 tekintettel kíván halasztott fizetést biztosítani. A halasztott fizetési határidő sem lehet azonban több, mint 60 nap. Önmagában az, hogy a közbeszerzés támogatásból valósul meg, nem elegendő indok a halasztott fizetésre. Építési beruházás esetén a halasztott fizetéssel kapcsolatos további szűkítő szabályt tartalmaz az Ép.r. 14. (2) bekezdése Előlegek Építési beruházás esetén kikötött előleg Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt tartalékkeret és áfa nélkül számított teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 68 millió forint előleg igénybe vételének lehetőségét biztosítani. 72 Ajánlatkérő a kötelező mértéket meghaladóan is kikötheti előleg nyújtását a szerződésben. 73 Az előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti. 74 Minden esetben ellenőrizni kell, hogy az előleg biztosítása kötelező-e ajánlatkérő számára. Építési beruházás esetén kikötött előleg esetén az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet az előleget az ajánlattevő kérésére legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni. Ha ajánlatkérő a törvényben előírtnál magasabb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is 70 Ép.r Pl. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 9/A. értelmében egészségügyi szolgáltatók esetében a pénztartozás teljesítésére meghatározott határidő 60 nap. 72 Kbt (1) bekezdés 73 Kbt (2) bekezdés 74 Ép.r. 12. (3) bekezdés 27

34 történhet, és legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül az ajánlatkérő kizárólag az előleg első részletét köteles kifizetni. 75 E szabályokra illetve az előleg kapcsán esetlegesen figyelembeveendő további jogszabályi előírásokra 76 a felhívásnak legalább a jogszabályhelyre való utalással, de egyértelműen utalnia kell Önként biztosított előleg Ajánlatkérő maga is dönthet úgy, hogy előleget biztosít ajánlattevők részére, pl. árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén, vagy ha az építési beruházás időtartama nem haladja meg a 2 hónapot. 77 Ilyenkor elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogy az előleg mértéke, kifizetésének feltételei nem ellentétesek-e a közpénzek jogszerű és célszerű felhasználásának követelményével. Ha az előleg mértéke a 10%-ot meghaladja, javasolni szükséges ajánlatkérőnek, hogy azzal kapcsolatban előleg-visszafizetési biztosítékot is írjon elő Szállítói előleg Szállítói finanszírozás esetén közszféra szervezet 78 a (i) Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások esetén valamint (ii) a 218/2011. (X.19.) Korm. rendelet a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szerinti beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét. 79 Ez tehát mindegyik beszerzési tárgy esetén irányadó. Minden esetben ellenőrizni kell, hogy az előleg biztosítása kötelező-e ajánlatkérő számára. Ajánlatkérőnek már itt utalnia kell arra, hogy az előleggel kapcsolatban annak visszafizetésére kötelező biztosítékot nyújtani A kizáró okok megfelelősége A Kbt. a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tenni kívánó gazdasági szereplőkkel szemben egyes kizáró okok alkalmazását kötelezővé teszi, további kizáró okok előírását pedig lehetőségként biztosítja az ajánlatkérő részére. A kötelező kizáró okoknak a felhívásban minden esetben szerepelnie kell, 81 a választható kizáró okoknak pedig akkor, ha azokat, vagy azok bármelyikét az ajánlatkérő előírta. Ajánlatkérő az előírt kizáró okokkal kapcsolatban azok igazolási módját is meg kell, hogy jelölje. Az előírt kizáró okok vizsgálata kizárólag a jogszabálynak való megfelelésre terjed ki, azokat célszerűségi szempontból nem vizsgálja a KFF. Uniós eljárásrendben ajánlatkérő köteles a Kbt. 56. (1)-(2) bekezdés szerinti kizáró okokat előírni, míg a Kbt. 57. (1) bekezdésében foglaltakat választása szerint írhatja elő. A Kbt. 56. (2) bekezdésében foglalt kizáró ok azonban csak az ajánlattevőre írható elő, az eljárás többi szereplőjére nem. Ajánlatkérő az igazolási módok tekintetében a Kiz.r ra köteles hivatkozni azzal, hogy a 9. -ra csak többszakaszos eljárás esetén kell hivatkozni. 75 Ép.r. 12. (1)-(2) bekezdések 76 Lásd pl. a 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 3. (2) bekezdésének n) pontját, mely szerint a kivitelezési szerződés tartalmazza, ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg elszámolásának módját. 77 Kbt (2) bekezdés 78 A 285/2012. (X.4.) Korm. rendelet az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól 2. (1) bekezdésének 6. pontja alapján közszféra szervezet a Kbt. 6. (1) bekezdés a)-f) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, valamint a nevelésioktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában az egyházi jogi személy 79 Tám.r. 57/A. (1) bekezdés és Új Tám.r (1) bekezdés 80 Lásd az összefoglaló III pontját 81 Kbt. 56. (6) bekezdés 28

35 T A dokumentáció [a melléklet száma] számú mellékletében foglalt nyilatkozatminta a következő fordulatot tartalmazza: a pénzmosásról szóló törvény 3. r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen. Kérjük ajánlatkérőt, szíveskedjenek mellőzni a fenti fordulatot tekintettel arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény alapján ilyen nyilatkozat nem tehető. Uniós eljárásrendben építési beruházás esetén ajánlatkérő a Kbt. 57. (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró okot is köteles előírni. 82 Nemzeti eljárásrendben ajánlatkérő kizárólag a Kbt. 56. (1) bekezdés k) pontja, valamint Kbt. 56. (2) bekezdése szerinti kizáró okokat köteles előírni, egyéb kizáró okokat választása szerint előírhat. Az igazolási módok tekintetében ajánlatkérőnek a Kbt (1) bekezdésére és a Kiz.r ra kell hivatkoznia. Az alvállalkozóknak és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezeteknek, személyeknek a Kbt. 56. (2) bekezdésben foglaltak kivételével ugyanúgy meg kell felelniük a kizáró okoknak, mint az ajánlattevőknek; a rájuk vonatkozó igazolási módokat a Kbt. 58. (3) bekezdés és a Kiz.r. 10. tartalmazzák. A felhívásnak minden esetben hivatkoznia kell a Közbeszerzési Hatóság kizáró okokkal kapcsolatos, hatályos útmutatóira 83, melyek alapján ajánlatkérők kellően tájékozódhatnak a kizáró okokkal kapcsolatos magán- illetve jogi személyekre, valamint a Magyarországon illetve az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevőkre vonatkozó igazolási módokról. A felhívásban ajánlattevők figyelmét kifejezetten fel kell hívni arra, hogy az eljárásban kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan tett nyilatkozat, igazolás alkalmas arra, hogy bizonyítsa, hogy az ajánlattevő vagy alvállalkozója, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek, személyek nem állnak a kizáró okok hatálya alatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az igazolások keltezése nem lehet korábbi, mint a felhívás feladásának a napja. Speciális eset: A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban: az ajánlattevőknek kizárólag nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik az 56. szerinti kizáró okok, valamint adott esetben az ajánlatkérő által előírt egyéb kizáró okok hatálya alá, továbbá legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia a nyertes ajánlattevőnek a kizáró okok fenn nem állásának igazolásához szükséges igazolásokat 84. Keretmegállapodásos eljárásban kérni kell annak a felhívásban nyilatkozattételi kötelezettség előírását a tekintetben, hogy Ajánlattevő (közös Ajánlattevők) és alvállalkozói, kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetei vonatkozásában a keretmegállapodás első részében meghatározott kizáró okok továbbra sem állnak fenn. 82 Ép.r. 8. (1) bekezdés 83 Jelenleg: A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény ában, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (KÉ évi 57. szám; május 16.) valamint A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzési eljárás során benyújtandó, kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (KÉ évi 61. szám; június 1.) 84 Kbt ) bekezdés 29

36 12. Az alkalmassági követelmények megfelelősége Általános szabályok Közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, aki megfelel az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek. E követelmények vonatkozhatnak (i) szakmai tapasztalatra és képzettségre, (ii) műszaki és technikai feltételekre, (iii) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványra, illetve (iv) gazdasági és pénzügyi helyzetre. Ajánlatkérő az eljárásban legalább egy az (i)-(iii) pont (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), és egy a (iv) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírása szükséges, 85 valamint ezeket minden esetben ellenőrizni kell. Ajánlatkérőnek pontosan meg kell jelölnie, hogy mely körülmények megléte vagy hiánya zárja ki, hogy ajánlatkérő alkalmas legyen a szerződés teljesítésére. 86 Az alkalmassági követelményeket ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára kell, hogy korlátozza, azt csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig lehet előírni. 87 Az alkalmassági követelmény előírása nem csak a minimum-követelményt kell, hogy tartalmazza, hanem annak igazolási módját is. 88 Az alkalmassági követelmények vizsgálatának további fontos szempontjai, hogy azok a jogszabályoknak megfeleljenek, ne szűkítsék, torzítsák a versenyt, valamint hogy az alkalmassági követelmény és az igazolási mód összhangban legyen a felhívás egyéb pontjaival (különösen a beszerzés tárgyával és mennyiségével). Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők 89 együttesen is megfelelhetnek, illetve azon pénzügyi és gazdasági követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. 90 Ezt az egyes alkalmassági követelmények kapcsán ajánlatkérőnek egyértelműen meg kell határoznia. Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. 91 Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és a felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt, melynek igazolása érdekében az ajánlattevő e szervezet erőforrására (is) támaszkodik. 92 A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet (i) az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá (ii) köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. 93 Ajánlattevők kapacitást nyújtó szervezetek útján az alábbi esetben felelhetnek meg alkalmassági követelménynek: (i) ha a kapacitást nyújtó szervezetet ajánlatkérő teljesítésbe bevonja, (ii) ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tapasztalatot nyújt, illetve (iii) ha a kapacitást nyújtó szervezet gazdasági, pénzügyi erőforrást biztosít anélkül, hogy a teljesítésben 85 Kbt. 55. (1) bekezdés 86 Kbt. 55. (2) bekezdés 87 Kbt. 55. (3) bekezdés 88 Az igazolási módokat a Kiz.r tartalmazzák azzal, hogy bizonyos eljárások esetén (pl. Kbt. XIV. fejezet szerinti, a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó eljárás, Kbt szerinti eljárás) ajánlatkérő az e szakaszokban foglaltaktól eltérő igazolási módokat is előírhat. 89 Kbt. 25. (1) bekezdés 90 Kbt. 55. (4) bekezdés 91 Kbt. 55. (5) bekezdés 92 Kbt. 55. (5) bekezdés 93 Kbt. 55. (5) bekezdés 30

37 részt venne. 94 Ajánlatkérő köteles a felhívásban egyértelműen felhívni az ajánlattevők figyelmét a fentiekre Gazdasági és pénzügyi alkalmasság Pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat Pénzügyi intézménytől legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától 95 visszafelé számított kettő év vonatkozásában kérhető nyilatkozat. 96 A két évnél hosszabb idő meghatározását mindig kifogásolni kell, ahogy azt is, ha ajánlatkérő nem a felhívás feladásától visszafelé számol. A megszűnt pénzforgalmi számlák vizsgálatát minden esetben kifogásolni kell, és csak megfelelő indokolás esetén fogadható el az ezekre is kiterjedő alkalmassági követelmény. Hitelintézettel vagy pénzügyi intézményekkel szemben fennálló tartozásokkal, továbbá bírósági végrehajtással kapcsolatos előírásokat mindig kifogásolni kell. E pont alapján elviekben többféle adat vonatkozásában is lehetne kérni a pénzügyi intézmény nyilatkozatát, általánosságban azonban elmondható, hogy a gyakorlatban a legjellemzőbb elvárás a sorbaállítással 97 kapcsolatos. Ez alapján a pénzintézetnek arról kell nyilatkoznia, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított valamely időtávon (de maximum 2 éven) belül ajánlattevő számláján megadott számú napot meghaladó sorbaállítás nem volt. A sorbaállítás szempontjából vizsgált napok számát javasolja a KFF ajánlatkérőnek, hogy 15 napban határozza meg. Ennél rövidebb időtartam indokolatlanul torzítaná a versenyt így azt kifogásolni kell. A sorbaállítás törvényi maximuma 35 nap. Gyakori hiba, hogy ajánlatkérő az igazolási módnál a nyilatkozat kötelező tartalmi elemei között nem tünteti fel a sorbaállítás mértékét, így az alkalmassági minimumkövetelmény és az igazolási mód ellentmondásba kerül. Szintén gyakori hiba, hogy ajánlatkérő nem utal a sorbaállítás törvényi definíciójára (Pft ), ezt is pótoltatni kell Számviteli beszámoló Ajánlatkérő az ajánlattevő saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójával (vagy annak meghatározott részével) kapcsolatos alkalmassági követelményt támaszthat. A követelmény előírása csak akkor megengedett, ha az szükséges a szerződés teljesítéséhez, összefüggésben van az adott beszerzés tárgyával és megalapozott következtetést lehet levonni belőle az ajánlattevő pénzügyi-gazdasági alkalmasságára vonatkozóan. 98 Ajánlatkérőnek fel kell hívnia ajánlattevők figyelmét arra, hogy amennyiben a kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, csatolása nem szükséges. 99 A legjellemzőbb mutató, amelyet ajánlatkérők kérni szoktak az az ajánlattevők mérleg szerinti eredménye. Általános elvárás ilyen feltétellel kapcsolatban, hogy ajánlatkérő a legutolsó három 94 Kbt. 55. (6) bekezdés 95 Kbt közbeszerzési eljárás megkezdése: a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás (38. (1) bekezdés) megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás a 99. (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. 96 Kiz.r. 14. (1) bekezdés a) pont 97 a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény ( Pft. ) sorbaállítás: a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlára érkező fizetési megbízás fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és várakozási sorba helyezése a jövőbeni teljesítés céljából, ide nem értve azt az esetet, amikor a fizető fél az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett fizetési műveletek tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésről állapodik meg a pénzforgalmi szolgáltatóval 98 NFM-NFÜ (Miniszterelnökség)-KH-EUTAF közös álláspontja VIII. 99 Kiz.r. 14. (1) bekezdés b) pont 31

38 lezárt évet vizsgálja, amelyből minimum egy negatív mérleg szerinti eredményt engedni szükséges. Gyakrabban előforduló alkalmassági követelmények: jegyzett tőke és a saját tőke aránya (a gyakorlat nem szereti, mert statikus képet mutat a vállalkozásról), adózás előtti eredmény, likviditási mutató, üzemi-üzleti tevékenység eredménye Árbevétel Ajánlattevő alkalmasságát igazolhatja az előző, legfeljebb három üzleti évre vonatkozó, teljes (általános forgalmi adó nélkül számított) árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó (általános forgalmi adó nélkül számított) árbevételéről szóló nyilatkozatával. 100 Gyakori hiba, hogy ajánlatkérő lezárt üzleti év vonatkozásában írja elő az alkalmassági követelményt és az igazolási módot, ez azonban nem megfelelő, hiszen a Kbt. alapján a felhívás feladástól kell visszafelé számolni az előírt időszakot. A lezárt jelzőt mindig törölni kell, illetve tekintettel arra, hogy az üzleti év eltérhet a naptári évtől, szerencsésebb, ha ajánlatkérő nem jelöli meg évszám szerint a vizsgálandó üzleti éveket. Ajánlatkérő jogosult kizárólag a teljes árbevételről, vagy kizárólag a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételről 101 vagy mindkettőről szóló nyilatkozat benyújtását előírni. 102 A teljes árbevétel mértékére vonatkozó minimum követelmény nem haladhatja meg a becsült érték 100%-át, míg a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel a becsült érték 75%-át összesen a vizsgált időszakban, figyelemmel a közelmúlt audit tapasztalataira, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által december 2. napján közzétett, az egyes alkalmassági követelmények előírásával kapcsolatos közbeszerzési gyakorlatról szóló közleményében 103 foglaltakra. Ha ajánlatkérő az árbevétel mértékét éves szinten vagy átlagosan adja meg, akkor azt a vizsgált évek számával meg kell szorozni, és az így kijött összeget kell a fenti szempontok szerint vizsgálni. Figyelni kell azonban arra, hogy az évenkénti vagy átlagban előírt megfogalmazás nem arra szolgál-e, hogy az árbevétel mértéke burkoltan meghaladja a Közleményben foglalt határokat. Tehát ha az adott közbeszerzés becsült értéke pl. 90 millió forint, és az ajánlatkérő az előző három üzleti évre vonatkozó árbevételt kívánja vizsgálni, abban az esetben a teljes árbevétel tekintetében pl. az alábbi minimumkövetelményeket írhatja elő: - rendelkezik az előző három üzleti évben összesen legalább 90 millió Ft árbevétellel, vagy - rendelkezik az előző három üzleti évben elért árbevételek átlaga alapján átlagosan legalább 30 millió Ft árbevétellel. (Amennyiben az ajánlatkérő a részajánlat-tétel lehetőségét biztosítja, az árbevételi követelményt az adott közbeszerzési részek különálló értékéhez kell viszonyítania.) 100 Kiz.r. 14. (1) bekezdés c) pont 101 Lásd még NFM-NFÜ (Miniszterelnökség)-KH-EUTAF közös álláspontja X. 102 Kiz.r. 14. (4) bekezdés

39 Gyakori hiba, hogy ajánlatkérők csak az egyik árbevételi követelményt (pl. csak a közbeszerzés tárgya szerinti követelményt) írják elő, azonban az igazolási módnál mindkettőt kérik. Az újonnan piacra lépő szervezetek vonatkozásában ajánlatkérőnek meg kell határoznia azt a követelményt is, amely alapján ezen szervezetek alkalmassága megállapítható. 104 Például az előző 3 évre vonatkozó árbevételi követelmény esetében az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy egy 3 évnél rövidebb ideje működő gazdasági szereplőnek milyen árbevételi követelményt kell teljesítenie. Ennek meghatározása úgy történhet, hogy ajánlatkérő meghatározza azt is, hogy az 1, illetve 2 éve működő gazdasági szereplők összesen mekkora árbevétellel kell, hogy rendelkezzenek. Amennyiben a beszámolóval kapcsolatban is előírásra kerül alkalmassági követelmény, és ott ajánlatkérő meghatározza a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel mértékét az 1 vagy 2 éve működő ajánlattevőkre, és egyben előír közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt is alkalmassági követelményként, a kettő közötti összhangot vizsgálni kell. Ha ajánlattevő a szükséges irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról. Erre a körülményre ajánlatkérő köteles felhívni ajánlattevők figyelmét. 105 Gyakori hiba, hogy Ajánlatkérők sok esetben a 14. (3) bekezdésére hivatkozással írnak elő a 14. (1) bek. c) pontjához kapcsolódó alternatív árbevétel követelményt, tévesen, hiszen a jogszabály ezen pontja nem az árbevétel mértékéről rendelkezik, hanem arról, hogy az ajánlattevő adott esetben, mivel más jogi formában működik, beszámoló vagy árbevételről szóló nyilatkozat helyett más dokumentummal is igazolhatja alkalmasságát. Ezen értelmezés a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető NFM-NFÜ (ME)-KH-EUTAF közös álláspontban nem pontosan került rögzítésre, ezért az arra való hivatkozás a minőségellenőrzési jelentésekben/tanúsítványokban mellőzendő Műszaki és szakmai alkalmasság Referencia Ajánlattevő alkalmasságát igazolhatja az eljárást megindító felhívás feladásától 106 visszafelé számított megelőző három év legjelentősebb szállításainak, teljesítésének ismertetésével. Ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, a megelőző hat évben teljesített szállításokat, szolgáltatásokat is figyelembe veheti NFM-NFÜ (Miniszterelnökség)-KH-EUTAF közös álláspontja IX. 105 Kiz.r. 14. (3) bekezdés 106 Kbt közbeszerzési eljárás megkezdése: a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás (38. (1) bekezdés) megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás a 99. (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. 107 Kiz.r. 15. (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont 33

40 Az eljárást megindító felhívás Építési beruházás esetén ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt év legjelentősebb építési beruházásait köteles figyelembe venni, a verseny biztosítása érdekében pedig ezt legfeljebb nyolc évben határozhatja meg. 108 Tekintettel arra, hogy a hosszabb határidő előírása szélesíti a versenyt, a főszabálynál hosszabb időszak vizsgálatát csak abban az esetben kifogásolja a KFF, ha az meghaladja a jogszabály által előírt maximumot. Fontos, hogy a referencia tárgya összhangban legyen a beszerzés tárgyával, értéke összhangban legyen a beszerzés becsült értékével. A közbeszerzés ugyanazon elemére vonatkozó teljesítési képesség igazolására az auditok tapasztalataira tekintettel, összhangban a Közleményben foglaltakkal - nem kérhető többszörös referencia igazolás. Az ajánlatkérő a teljesítés ugyanazon elemére vonatkozóan nem kérhet két darab, az adott közbeszerzés értékének 75 %-át elérő értékű referenciát. Az ajánlatkérő akkor írhatja elő (akár alternatívan) több darab referencia bemutatását, tehát több korábbi szerződés teljesítésének igazolását, ha az szélesebb körű versenyt biztosít, mint az adott közbeszerzés tárgyának egészét lefedő egy (legalább az adott közbeszerzés értékének, illetve mennyiségének 75%-át elérő) referencia megkövetelése. Pl. az ajánlatkérő nem írhat elő 2 db, legalább 300 millió forint értékben teljesített referenciát, de előírhatja, hogy az ajánlattevőktől 1 db legalább 300 millió forint értékű vagy két darab legalább 150 millió forint értékű referencia bemutatását is elfogadja. Amennyiben a beszerzés tárgya összetett feladat, nem jelent többszörös referenciaigazolást, amennyiben a kért referenciák eltérő teljesítési képességeket igazolnak, pl. amennyiben útépítés mellett hídépítésről is szükséges referenciát benyújtani egy ilyen feladatokat felölelő közbeszerzési szerződés elnyeréséhez. A kért referenciák összértéke azonban ebben az esetben sem haladhatja meg az adott közbeszerzés értékének 75%-át. A referenciák körében érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség követelményét. Ez azt jelenti, hogy a referencia tárgyát képező szolgáltatás/építési beruházás/áru meghatározásakor, illetve a referencia elemeire vonatkozó további követelmény támasztásakor az ajánlatkérőnek figyelmet kell fordítania arra, hogy a referencia benyújtásának célja az ajánlattevő teljesítési képességének alátámasztása. A referencia tárgyának meghatározásakor így nem arra kell törekedni, hogy az az adott közbeszerzés részletesen specifikált tárgyával mindenben megegyező legyen, hanem annál jellemzően kevésbé specifikusan, a teljesítési képesség szempontjából egyenértékű teljesítményeket szem előtt tartva kerüljön meghatározásra. Főszabály szerint referenciaként sem európai uniós támogatásból megvalósult eljárásban, sem FIDIC szerint megvalósult eljárásban szerzett szerződéses tapasztalat nem írható elő. Ha ajánlatkérő kifejezetten előírja, hogy saját referenciát is elfogad, azt mindig kifogásolni kell. 109 Bár a közös álláspont a fentieket kifejezetten szolgáltatásmegrendelés esetére írja elő, audit tapasztalatokra tekintettel a saját referenciát más eljárástípusok esetén is kifogásolni kell. Uniós eljárásrendben (i) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 6. (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa 108 Kiz.r. 15. (2) bekezdés a) pont 109 NFM-NFÜ (Miniszterelnökség)-KH-EUTAF közös álláspontja XI. 34

41 kiadott vagy aláírt igazolással, (ii) ha a szerződést kötő másik fél a fentiekhez képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, vagy a kapacitást nyújtó szervezet nyilatkozatával lehet igazolni az alkalmasságot. Az igazolásnak, illetve nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább (i) a teljesítés idejét, (ii) a szerződést kötő másik felet, (iii) a szállítás vagy szolgáltatás tárgyát, (iv) az ellenszolgáltatás összegét, továbbá (v) nyilatkozatot arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult további adatok megadását is előírni. 110 Nemzeti eljárásrendben az ajánlattevő, illetve a kapacitást nyújtó szervezet saját nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással igazolhatja alkalmasságát. 111 Építési beruházás esetén az alkalmasságot a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni mindkét eljárásrendben. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Ajánlatkérő a referencia igazolás tartalmi elemei között jogosult további adat megadását is előírni. 112 Építési beruházás esetén a felhívásban ajánlatkérőnek meg kell jelölnie, hogy a referencia a szerződés teljesítésének egészére vagy mely konkrétan meghatározott részére vonatkozó alkalmasságot igazol. 113 Építési beruházás valamint szolgáltatásmegrendelés esetén, ha az ajánlattevő közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referencia igazolás, vagy nyilatkozat nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást, vagy nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás vagy szolgáltatás egésze tekintetében köteles elfogadni, feltéve, hogy a (i) teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt, és (ii) az igazolást benyújtó ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15%-ot. Erre a körülményre ajánlatkérő köteles felhívni a figyelmet. 114 Folyamatos szolgáltatások esetén fontos lehet, hogy a referencia teljesítés kezdő időpontja is a referenciaigazolások kötelező tartalmi elemét illetve ennek megfelelően a referencia vizsgálatának tárgyát is képezze. Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban a műszaki és szakmai alkalmasság körében köteles előírni az előző öt év legjelentősebb, műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásainak ismertetését. Amennyiben az alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített referencia kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy azzal egyenértékű besorolást kell érteni. 110 Kiz.r. 16. (1)-(2) bekezdések 111 Kiz.r. 16. (5) bekezdés 112 Kiz.r. 16. (3) és (5) bekezdések 113 Ép.r. 10. (2) bekezdés 114 Kiz.r. 16. (6) bekezdés 35

42 Műszaki, technikai felszereltség Ajánlattevő alkalmasságát igazolhatja műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával 115, illetve a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, valamint műszaki felszereltség leírásával. 116 Ezt az alkalmassági követelményt mindig kifogásolni kell, és kérni az ajánlatkérőt, hogy fontolja meg, hogy a követelményt csak a nyertes ajánlattevővel szemben támassza, azaz ne írja elő alkalmassági feltételként. Különösen ügyelni kell arra, hogy az előírás ne legyen versenykorlátozó jellegű, különösen nem eredményezhet földrajzi alapú versenykorlátozást A gyakorlatban szükséges a rendelkezésre állás jogcímének megadása, igazolása is. Az uniós auditok tapasztalataira tekintettel - összhangban a Közleményben foglaltakkal - az ajánlatkérő nem írhatja elő olyan eszközök, berendezések rendelkezésre állásának igazolását az ajánlattétel feltételeként, amelyek a beszerzés konkrét tárgyához, a szerződés alapján az elvégzendő munkához csak általánosságban kapcsolódnak, azaz olyan általános eszközök, amelyeket az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők mint minden ilyen jellegű munka elvégzésénél amúgy is használnak. Pl. egy magasépítési beruházás esetén betonkeverők vagy meghatározott teherbírású tehergépjárművek előírása nem fogadható el, mivel ezek rendelkezésre állásának igazolása a gazdasági szereplő konkrét szerződés teljesítésére való tényleges alkalmasságát lényegében nem támasztja alá, viszont az ilyen előírások az érvényes ajánlattétel lehetőségét szükségtelenül megnehezítve korlátozzák a piaci versenyt. Ezért az alkalmassági követelmény csak olyan eszközre vagy berendezésre vonatkozhat, amelynek rendelkezésre állása a teljesítési képességet valóban érdemben befolyásolja (pl. vasútépítésnél használt valamely speciális munkagép). E körben azonban az ajánlatkérőnek a műszaki felszereltségre vonatkozó előírást úgy kell megfogalmaznia, hogy az ne tartalmazzon olyan túlzottan specifikus paramétereket, amelyek szükségtelenül szűkítik az ajánlatkérő által elfogadott eszközök körét, ellehetetlenítve a teljesítésre egyébként műszakilag alkalmas berendezésekkel történő ajánlattételt Szakemberek Ajánlatkérő alkalmassági követelményként előírhatja azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), vezetőknek 117 különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek a megnevezését, végzettségük, és/vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetését, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe 118, illetve az ajánlattevő, illetve vezetői végzettségének, képzettségének ismertetését, valamint különösen azon személyek végzettségének, képzettségének ismertetését, akik az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítéséért felelősek. 119 A végzettség, képzettség ismertetetése minden esetben elvárás, azonban kizárólag a teljesítésbe ténylegesen bevont szakembereket kell megnevezni, szakmai tapasztalatát ismertetni. A végzettség, képzettség tekintetében ajánlatkérő mindig köteles az általa előírttal egyenértékű végzettséget, képzettséget is elfogadni. Szakmai tapasztalatként csakis a szerződés teljesítésével kapcsolatos és annak tárgyához igazodó elvárás engedhető meg. 115 Kiz.r. 15. (1) bekezdés b) pont 116 Kiz.r. 15. (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés e) pont 117 Csak árubeszerzés esetén! 118 Kiz.r. 15. (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés e) pont és (3) bekezdés d) pont 119 Kiz.r. 15. (2) bekezdés c) pont és (3) bekezdés b) pont 36

43 Példa: ha az előírás az, hogy egy mérnöknek legyen olyan szakmai tapasztalata, amelynél legalább 5 km hosszú gerincvezeték kivitelezését kell ellenőriznie, megengedhető, ha a felhívásból egyértelmű, hogy a szerződés teljesítése során legalább egy ilyen hosszú gerincvezeték ellenőrzése lesz a feladata. Minőségellenőrzésért felelős szakembert csak ott kérhet az ajánlatkérő, ahol az valóban szükséges a teljesítéshez, és ahol értelme van. Olyan szakembert kell kérni az alkalmasság igazolása körében, amilyen szakemberre az adott szerződés teljesítéséhez szükség van, és ha nincs szükség minőségellenőrzésért felelősre, akkor azt nem szükséges előírni. 120 Jogosultság megszerzéséhez kapcsolódó gyakorlati időként legfeljebb három év írható elő, projektmenedzser és műszaki vezető esetén ez legfeljebb öt év lehet. Ha azonban ajánlatkérő hosszabb, de a regisztrációhoz (pl. felelős műszaki vezetők regisztrációja) szükséges időnél rövidebb, vagy az ahhoz szükséges időtartamban határozza meg, azt nem szükséges kifogásolni. Minden esetben szükséges biztosítani a szakemberek közötti átfedést, valamint a szakemberek száma sem lehet túlzó. Az Európai Bizottság a közbeszerzési auditok során jellemzően aggályosnak, a versenyt aránytalanul szűkítőnek találta, ha az ajánlatkérő négynél több, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelte meg az ajánlattétel feltételeként; ez a négy fős létszám ugyanis főszabály szerint elegendő ahhoz, hogy az ajánlatkérő a teljesítéshez valóban szükséges legfontosabb, kulcspozícióban tevékenykedő szakemberek rendelkezésre állásáról meggyőződjön. A piaci verseny szükségtelen szűkítésének elkerülése érdekében tehát törekednie kell az ajánlatkérőnek arra, hogy a további szakemberek bevonását a szerződés teljesítéséért felelősséget vállaló, a teljesítést megszervező, elvégző nyertes ajánlattevőre bízza, különösen olyan esetekben, amikor pl. külön jogszabályi előírás alapján valamely szakember bevonása a teljesítésbe eleve kötelező, tehát az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő számára evidens. Így az említett négy főnél magasabb számú szakember alkalmassági követelményként történő előírása legfeljebb különösen indokolt, egyedi esetekben lehet elfogadható. A közbeszerzési gyakorlat jogszerűsége azzal is növelhető, ha az ajánlatkérő az ajánlattétel lehetőségét és a szélesebb piaci verseny érvényesülését megnehezítő alkalmassági követelmények alkalmazása helyett a szerződéstervezet megfelelően alapos kidolgozására, a hibás teljesítés vagy a teljesítés elmaradása jogkövetkezményeinek kialakítására törekszik, és ezeket később következetesen be is tartja. Az átfedésnek nem feltétlenül kell teljesnek lennie, hiszen nyilvánvalóan bizonyos szakemberek (pl. projektmenedzser) esetén jogos az az elvárás, hogy a szakember más feladatot ne lásson el. Csak megfelelő indokolással fogadható el olyan előírás, amely értékkel kapcsolatos követelményt támaszt a szakemberrel szemben. Példa: ajánlatkérő olyan szakember bemutatását kéri, aki már részt vett legalább 6 milliárd Ft értékű beruházásban. Minden esetben kifogásolni kell olyan előírást, amely előírja, hogy a szakembernek valamilyen nyilvántartásba vétellel vagy regisztrációval kell rendelkeznie, azt ajánlatkérő ugyanis csak a nyertes ajánlattevőtől, mint szerződéses feltételt követelheti meg. 120 NFM-NFÜ (Miniszterelnökség)-KH-EUTAF közös álláspontja XII. 37

44 Ajánlatkérő igazolási módként szakmai önéletrajz, rendelkezésre állási nyilatkozat, valamint a szakemberek végzettségét, képzettségét igazoló dokumentum egyszerű másolatának becsatolását írhatja elő. A bemutatott szakember szakmavégzési jogosultságát igazoló kamarai nyilvántartási, névjegyzéki számot - amennyiben a szakember már rendelkezik regisztrációval - ajánlattevő megadhatja, de előírni nem lehet. Nem elvárás, de előírható, hogy a szakemberek saját kezűleg aláírt önéletrajzot adjanak be. Tilos megkövetelni, hogy ajánlatkérő bármilyen iratot különösen végzettséget igazoló dokumentumot illetve önéletrajzot közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyújtson be. Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban a műszaki és szakmai alkalmasság körében köteles előírni, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), és vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: felelős műszaki vezető, restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges. Fontos hangsúlyozni, hogy az auditok tapasztalatai okán felelős műszaki vezetői jogosultság még ebben az esetben sem írható elő, csak a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség és gyakorlat Minőségbiztosítási intézkedés, tanúsítvány Árubeszerzés esetén ajánlatkérő előírhatja olyan elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvány benyújtását, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel az előírt leírásoknak vagy szabványoknak. 121 Szolgáltatásmegrendelés esetén ajánlatkérő előírhatja, hogy ajánlattevő alkalmasságát a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával igazolja. 122 Árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál ajánlatkérő előírhatja, hogy ajánlattevő alkalmasságáról annak termelési képességére, illetve vizsgálati és kutatási eszközeire, minőségbiztosítási intézkedéseire vonatkozó, maga vagy más szervezet által végzett vizsgálattal kíván meggyőződni. 123 Ha ajánlatkérő az ajánlattevő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is Kiz.r. 15. (1) bekezdés e) pont 122 Kiz.r. 15. (3) bekezdés f) pont 123 Kiz.r. 15. (1) bekezdés f) pont és 15. (3) bekezdés g) pont 124 Kiz.r. 17. (2) bekezdés 38

45 ISO tanúsítvány előírása esetén javasolja a KFF ajánlatkérőnek, hogy fontolja meg, nem elegendő-e, ha a megjelölt tanúsítást csak a nyertes ajánlattevőtől követeli meg, szerződéses feltételként Statisztikai állomány Építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetén ajánlatkérő előírhatja az előző legfeljebb három évre vonatkozóan, hogy ajánlattevő az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatást csatoljon. 125 Bár a jogszabály kimutatás csatolását írja elő, a gyakorlatban az is elfogadható, ha ajánlattevők csak egy nyilatkozatot nyújtanak be statisztikai állományukról. Ennek megfelelően az igazolási mód előírásánál az is elfogadható, ha az csak nyilatkozat benyújtását írja elő. Az előírásnak minden esetben tartalmaznia kell legalább egy vezető tisztségviselőre vonatkozó elvárást is. Audit tapasztalatokra tekintettel főszabályként nem fogadható el a főt meghaladó elvárás, ezért mindig kéri a KFF ajánlatkérő indokolását. Mivel az elvégzendő feladatot ajánlattevő egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott szakemberekkel is képes elvégezni, a magas létszámelőírás az ilyen ajánlattevőkkel szemben versenykorlátozó lehet. A kifejezetten fizikai vagy szellemi dolgozókra vonatkozó előírást mindig kifogásolni kell. Amennyiben ajánlatkérő jelentősebb létszámú, teljesítésbe is bevonni kívánt szakembert is előír alkalmassági feltételként, javasolja a KFF, hogy ajánlatkérő fontolja meg a statisztikai állományra vonatkozó elvárás szükségességét Mintapéldány Árubeszerzés esetén ajánlatkérő előírhatja, hogy ajánlattevő alkalmasságát a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának illetve fényképének bemutatásával igazolja úgy, hogy annak hitelességét ajánlatkérő felhívására igazolni tudja. 126 Mintapéldány előírása esetén felmerül, hogy ajánlatkérő szerződése valójában a Ptk. 6:230. alapján minta szerinti vételnek minősül. Erre a körülményre ajánlatkérő figyelmét fel kell hívni. Mintapéldány előírása esetén érdemes lehet felhívni ajánlatkérők figyelmét a Kbt. 34. (2) bekezdésében foglalt 5 éves iratmegőrzési kötelezettségre, az ugyanis a mintapéldányra, mint az eljárás részére is vonatkozik, ami adott esetben ajánlatkérőnek nehézséget okozhat Környezetvédelmi intézkedés Építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetén ajánlatkérő indokolt esetben előírhatja, hogy ajánlattevő csatolja azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírását, amelyeket a teljesítés során alkalmazni tud. 127 Ajánlatkérőnek ilyen esetben a vonatkozó európai uniós rendeletnek megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó 125 Kiz.r. 15. (2) bekezdés d) pont és (3) bekezdés c) pont 126 Kiz.r. 15. (1) bekezdés d) pont 127 Kiz.r. 15. (2) bekezdés f) pont és (3) bekezdés i) pont 39

46 egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek egyéb bizonyítékait is. 128 Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy ajánlatkérő nem a verseny korlátozása céljából alkalmazza-e ezt a feltételt Harmadik személlyel történő szerződéskötés Szolgáltatásmegrendelés esetén ajánlatkérő előírhatja, hogy ajánlattevőnek a szerződés (szolgáltatás) valamely része tekintetében harmadik személlyel szerződést kell kötnie. 129 Ez egy rendkívül ritkán alkalmazott elvárás, tekintettel arra, hogy a Kbt. nem teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérők kötelezően előírják a teljesítéshez alvállalkozó bevonását. Mindig kifogásolni kell. Példa: (Kommunikációs és marketing tárgyú beszerzés) Alkalmatlan ajánlattevő, ha nem rendelkezik az alábbi országokban tevékenykedő médiaügynökségekkel együttműködési megállapodással: Észtország, Lettország, Litvánia. Ajánlatkérő alkalmasságát az együttműködési megállapodások egyszerű másolatának (és magyar nyelvű fordításának) becsatolásával, vagy e szerződések megkötésére vonatkozó cégszerűen aláírt kötelezettségvállaló nyilatkozatának csatolásával igazolhatja. Előfordulhat, hogy nem alkalmassági követelményként, de azonos tartalommal ajánlatkérők az egyéb feltételek között, vagy a dokumentációban, illetve a szerződéstervezetben rejtik el a harmadik személlyel történő szerződéskötésre vonatkozó kitételt. Ezt szintén minden esetben kifogásolni kell Különös igazolási módok Azokban az esetekben, amelyekben minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, ajánlatkérő a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni az előírt igazolási módok helyett. 130 Erre a körülményre ajánlatkérő köteles felhívni az ajánlattevők figyelmét. Építési beruházás esetén, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített gazdasági és pénzügyi, illetve műszaki, szakmai alkalmassági követelménynek megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott pénzügyi és műszaki alkalmassági követelményeknek, ajánlatkérő a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum helyének pontos megjelölését is köteles elfogadni az alkalmassági követelmény igazolási módjában meghatározottak helyett. 131 Erre a körülményre ajánlatkérő köteles felhívni az ajánlattevők figyelmét. Építési beruházás esetén a fenti szabályokat akkor lehet alkalmazni, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. 132 Amennyiben ezt a lehetőséget ajánlatkérő biztosítja, ellenőrizni kell, hogy annak feltételei fennállnak-e. Nemzeti eljárásrendben ajánlatkérő amennyiben a Kbt a alapján jár el egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell a Kbt. 55. (3) bekezdésében foglaltakat. Az ilyen előírások megfelelőségét mindig vizsgálni kell Kiz.r. 17. (3) bekezdés 129 Kiz.r. 15. (3) bekezdés h) pont 130 Kiz.r. 14. (5) bekezdés és 17. (1) bekezdés 131 Kiz.r. 14. (4a) bekezdés és 17. (1a) bekezdés 132 Kiz.r. 14. (8)-(9) bekezdések és 17. (6) bekezdés 133 Kiz.r. 14. (7) bekezdés, 17. (5) bekezdés és Kbt (4) bekezdés 40

47 A Kbt. közszolgáltatókra vonatkozó XIV. fejezete, illetve a Közszolg.r. szerint eljáró ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és ahhoz tartozó igazolási módot is előírhat. 134 A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban az általános szabályoktól eltérően nem kell alkalmassági követelményeket előírni, illetve ennek megfelelően az ajánlattevők alkalmasságát nem kell külön igazolni Az értékelési szempont megfelelősége Az ajánlatok értékelése az elbírálással! Az elbírálás fogalma (Kbt. 63. ) tartalmazza az értékelést is. Az értékeléshez kapcsolódó rendelkezések: Kbt. 2. (1)-(4); 3. ; Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. Az ajánlatok értékelési szempontja vagy (i) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy (ii) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. 136 A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást, mint értékelési szempontot minden esetben el kell fogadni (amennyiben megfelelően került előírásra). (D.8/12/2009.) Legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás esetén részszempontnak helye nincs! Keretmegállapodásos eljárásban több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében a felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a fenti értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. 137 Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás második részében akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szemponttól eltérő értékelési szempontot, amennyiben már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban azt előírta és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. 138 Ha ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni (i) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, (ii) részszempontonként az azok súlyát meghatározó a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat (súlyszám), (iii) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos, illetve (iv) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot. 139 Bármely feltétel hiányát kifogásolni kell, azzal, hogy a (iv) pont szerinti módszer részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. 140 Az összességében legelőnyösebb ajánlat esetén mindig kérni kell az ajánlatkérőt, hogy hivatkozzon a Közbeszerzési Hatóság vonatkozó hatályos útmutatójára Kiz.r. 14. (6) bekezdés és 17. (4) bekezdés 135 Kbt. 99. (3) bekezdés 136 Kbt. 71. (1)-(2) bekezdés 137 Kbt (3) bekezdés 138 Kbt (6) bekezdés 139 Kbt. 71. (3) bekezdés 140 Kbt. 71. (5) bekezdés 141 Jelenleg: A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról (KÉ évi 61. szám; június 1.) 41

48 13.1. Részszempontokkal kapcsolatos észrevételek Általános szabályok Részszempontok körében nem értékelhető olyan szempont, amely az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága körébe vonható. 142 A részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját. 143 Az ellenszolgáltatás mértéke, mint részszemponthoz kapcsolódó súlyszám főszabály szerint az uniós auditok tapasztalataira tekintettel - nem lehet kevesebb, mint 80%. Megfelelő ajánlatkérői indoklás mellett, amennyiben az ahhoz fűződő érdek objektíven igazolható, az ellenszolgáltatás súlyszámának aránya alacsonyabb is lehet, semmi esetre sem lehet azonban kevesebb 60 %-nál. A részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. A részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke is 144, azonban ezt a feltételt minden esetben indokoltatni kell ajánlatkérővel, illetve audit tapasztalatokra tekintettel az ehhez a feltételhez kapcsolódó súlyszám nem haladhatja meg az 5%-ot. További, a Kbt.-ben előírt példák résszempontokra: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka, 145 teljesítési határidő, szakmai ajánlat, műszaki többlettartalom, zöld szempontok, stb. A részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését. 146 Ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámát is meg kell adni. 147 Az alszempontok súlyszámainak összege meg kell, hogy egyezzen a részszempont súlyszámával. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a ponthatárok közötti pontszámok kiszámolásához szükséges módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni Az ajánlati elemek minimális és maximális szintjének előírása Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást mértékére vonatkozó értékelési szempont kivételével a részszempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet. 149 Ezt minden esetben javasolni kell az ajánlatkérőnek azért, hogy a piaci szereplők felelőtlen megajánlásait vissza lehessen szorítani. 142 Kbt. 71. (4) bekezdés a) pont 143 Kbt. 71. (4) bekezdés b) pont 144 Kbt. 71. (4) bekezdés c) pont 145 Kbt. 71. (4) bekezdés c) pont 146 Kbt. 71. (4) bekezdés d) pont 147 Kbt. 71. (4) bekezdés e) pont 148 Kbt. 71. (4) bekezdés e) pont 149 Kbt. 71. (7) bekezdés 42

49 Tipikusan problémás részszempontok Teljesítési határidő Ide tartozik minden olyan értékelési részszempont, amely a teljesítési határidőt módosítja. Megjelenhet naptári napokban, mint teljesítési időtartam, illetve megjelenhet az előteljesített napok számában is. Amennyiben ajánlatkérő teljesítési határidőt akar értékelési részszempontként feltüntetni, minden esetben kérni kell indokolást, tekintettel arra, hogy a teljesítési határidő módosítása jelentős audit kockázatot hordoz magában. A feltételt csak akkor fogadhatja el a KFF, ha az ajánlatkérő részletesen megindokolja, és az alapján megállapítható, hogy a feltétel szükséges, betartható, reális elvárás Szakmai ajánlat Ez az értékelési részszempont szubjektív szempont, így azzal kapcsolatban mindig kifogást kell emelni. A szakmai ajánlattal kapcsolatban (az általános szempontokon túl) az alábbi szempontokat szükséges értékelni: a részszempont előírásának objektív módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia, elvárás, hogy az ajánlatkérő rögzítse a megajánlások összevetésének alapját képező, és figyelembe vételre kerülő szakmai jellemzőket (pl. nem fogadható el olyan értékelési tényező, amely értelmében az a megajánlás a kedvezőbb, amely minél részletesebben fejt ki egy értékelési elemet, vagy minél szélesebb körben tár fel egy kockázatot); nem csak maga a részszempont, hanem a részszempont tartalmát jelentő értékelési tényezők is ténylegesen a szerződés lényeges feltételeivel kell, hogy összefüggésben álljanak (pl. nem javasolt olyan értékelési elem alkalmazása, mely a szerződés teljesítése során előre láthatóan módosulhat); a felhívásban közölt módszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a jogszerű, átlátható és objektív értékelést (ez leginkább a sorbarendezés, vagy pontkiosztás módszerével történik), rögzítenie kell, hogy mely tartalmi elemeket minősítik előnyösnek, milyen szempontok határozzák meg a helyezést, illetve pontozást, továbbá milyen vállalások alapozhatnak meg magasabb, kedvezőbb helyezést vagy magasabb pontszámot; nem alkalmazható olyan esetben értékelési részszempontként a szakmai ajánlat minősége, amikor jogszabályok által egyértelműen meghatározott tevékenység képezi a beszerzés tárgyát (pl. könyvvizsgálat) Műszaki többlettartalom Minden esetben vizsgálni kell, hogy valóban többlet tartalomról van-e szó, vagy ajánlatkérő ezeket a feltételeket többszörös értékelés alá veszi, illetve a valóságban érvényességi feltételnek minősülnek. Mindig javasolni kell, hogy az elvárt műszaki követelményeket alapvető szempontként (érvényességi szempont) és ne többlettartalomként (értékelési részszempont) szerepeltessék Kötbér, jótállás Habár a kötbér és a jótállás nem tartozik a tipikusan problémás részszempontok közé, az uniós auditok időről időre kifogásolják alkalmazásukat, annak alkalmazása mellőzendő Súlyszámokkal kapcsolatos észrevételek A súlyszámokkal kapcsolatos általános elvárás hogy azok a részszempontok tényleges jelentőségével arányban álljanak. A súlyszámok összege nem kell, hogy száz legyen, a fontos az egyes értékelési részszempontok súlyszámainak egymáshoz viszonyított aránya reális legyen. 43

50 13.3. Ponthatárok A ponthatárok meghatározásánál mindig kifogásolni kell, ha a legalacsonyabb érték 0, mindig kérni kell, hogy a legalacsonyabb pontszám 1 legyen Pontkiosztás módszerével kapcsolatos észrevételek A pontkiosztás módszerei lehetnek: Abszolút módszerek: pontozás, pontkiosztás, sávos, igen/nem (súlyszám-ponthatár befolyásolja) hasznossági függvény Relatív módszerek: arányosítás egyenes fordított lineáris (torzít) sorbarendezés pontszámmá alakítása lineáris arányosítás (torzít) reciprok képlet (torzít) pontozás keverése sorbarendezéssel A pontkiosztás módszerének alkalmasnak kell lennie arra, hogy a biztosítsa a jogszerű, átlátható és objektív értékelést. Az értékelési módszerek meghatározásához segítséget nyújt a hatóság útmutatója, 150 kérni kell, hogy ajánlatkérő hivatkozzon rá a felhívásban. Kérni kell azt is, hogy ajánlatkérő ne csak hivatkozzon a pontkiosztás módszerére, hanem adja is meg a pontszámításhoz szükséges képletet, valamint azt, hogy az a hatóság útmutatójában hol található meg. A módszer meghatározásának egyértelműnek és érthetőnek kell lennie. Ha egy részszempont nem számszerűsíthető, akkor az értékelés módszerét különösen pontosan meg kell adni, ti. hogy mi előnyös ajánlatkérő számára. Kerülni szükséges az igen-nem típusú értékelési részszempontokat, az ugyanis magas súlyszám és széles ponttartomány esetén alkalmas lehet a verseny korlátozására; ezt mindig egyedileg kell értékelni. Ugyancsak kerülni kell az olyan típusú pontkiosztási módszert, amelynek alapján a leggyengébb ajánlat a minimális, míg a legjobb a maximális pontszámot kapja meg, a módszer ugyanis két érvényes ajánlat esetében aránytalan pontkiosztáshoz vezet. Szintén kerülendő az olyan pontkiosztási módszer, amely a helyezések számát helyettesíti a képletbe, mert az aránytalan pontkiosztáshoz vezethet azáltal, hogy torzítja az ajánlatok közötti valós különbségeket (pl. ha a képletben a helyezés száma osztóként szerepel). Összegezésként elmondható, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság eddigi gyakorlata szerint a ponthatárok közötti pontszámok kiosztása akkor felel meg a Kbt. elírásainak, ha a) az ajánlatkérő nem a várható ajánlati elemekre tekintettel értékeli az ajánlattevői megajánlásokat, hanem a beérkezett tényleges és érvényes ajánlatok tartalmi elemeit hasonlítja össze; b) biztosított, hogy az adott részszemponthoz (alszemponthoz) tartozó értékelési intervallumon az ajánlatkérő számára kedvezőbb megajánlás azzal arányban álló magasabb pontszámot ér el; 150 A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról (KÉ évi 61. szám; június 1.) 44

51 c) a pontozás során nem változik meg az egyes részszempontok súlyszámokkal kifejezett jelentősége. Az értékelési szempontok alkalmazásával kapcsolatos főbb európai bírósági határozatok: - C-448/01. sz. ügy, EVN AG és Wienstrom GmbH kontra Republik Österreich, EBHT 2003 I C-234/03. sz. ügy, Contse SA, Vivisol Srl, Oxigen Salud SA kontra Instituto Nacional de Gestión Sanitaria (Ingesa) /korábban Instituto Nacional de la Salud (Insalud), EBHT 2005 I C-331/04. sz. ügy, ATI EAC Srl e Viaggi di Maio Snc és társai kontra ACTV Venezia SpA és társai, EBHT 2005 I C-532/06. sz. ügy, Emm. G. Lianakis AE, Sima Anonymi Techniki Etaireia Meleton kai Epivlepseon és Nikolaos Vlachopoulos kontra Dimos Alexandroupolis és társai, 2008 I T-63/06. sz. ügy, Evropaïki Dynamiki Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, EBHT 2010 I A dokumentáció és egyéb iratok beszerzési feltételeinek megfelelősége Az ajánlatkérő a nyílt eljárás ajánlati felhívásában köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit. 151 A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. 152 Amennyiben az ellenérték meghaladja a nettó forintot, fel kell hívni ajánlatkérőt arra, hogy indokolást terjesszen elő a dokumentáció értéke kapcsán. A dokumentációt bármely érdekelt gazdasági szereplő térítésmentesen átveheti (elérheti). A dokumentáció ellenértékét kizárólag a 124. (4) bekezdése szerinti szervezet köteles az ajánlatkérő által meghatározott feltételek szerint megfizetni. 153 A dokumentáció beszerzési határidejének pontosan meg kell egyeznie az ajánlattételi határidővel, valamint a bontás időpontjával. 154 Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie. 155 Gyakran előfordul, hogy ajánlatkérő előírja a dokumentáció átruházhatóságának tilalmát. Ez azonban helytelen, a régi Kbt. alkalmazásából fennmaradt gyakorlat. Nincs akadálya annak, hogy a dokumentációt átvevő szervezet megossza a dokumentáció tartalmát az azonos ajánlatban résztvevő más ajánlattevővel, alvállalkozóval vagy kapacitást nyújtó szervezettel, csupán annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy az ajánlatban részt vevő ajánlattevő vagy megnevezett alvállalkozó legyen az, aki a dokumentációt átvette. 151 Kbt. 50. (1) bekezdés 152 Kbt. 52. (1) bekezdés 153 Kbt. 52. (2) bekezdés 154 Kbt. 49. (5) bekezdés és 62. (1) bekezdés 155 Kbt. 49. (6) bekezdés 45

52 Javasolt, hogy ajánlatkérő a felhívás IV.3.3) pontjában csak a dokumentáció árát és a befizetés módját rögzítse, minden mást az egyéb információk között tüntessen fel. Ügyelni kell arra, hogy a rendelkezések egymással is összhangban legyenek, illetve arra is, hogy a dokumentációt egy összegben és ne részenként kelljen a nyertes ajánlattevőnek megfizetnie. 15. Az ajánlattételi határidő meghatározásának megfelelősége Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt a törvényben az egyes eljárástípusokra meghatározottnál rövidebb időtartamban. 156 Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt a minimális határidőket figyelembe véve, illetve akkor is, ha minimális határidőt a törvény nem ír elő minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához. 157 Azokban az esetekben, ahol a törvény minimális ajánlatételi határidőről nem rendelkezik, javasolt felhívni ajánlatkérők figyelmét arra, hogy 10 napnál rövidebb határidő meghatározása auditkockázatot hordoz. Tekintettel arra, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miatt a felhívás feladásának időpontja előre pontosan nem látható, az ajánlattételi határidő sem állapítható meg még napra, dátumra pontosan az ellenőrzés e szakaszában. Amennyiben ajánlatkérők napra pontos határidőt határoznak meg, arra figyelmeztetni kell őket. 16. A bontási eljárás meghatározásának megfelelősége Az ajánlatok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. 158 Ajánlatkérőnek ebben a pontban a Kbt. 62. rendelkezéseire kell utalnia, azokat nem szükséges szó szerint rögzítenie. 17. További információk és adminisztratív követelmények megfelelősége A jelentés e pontja a felhívás további információkról szóló rendelkezéseinek véleményezésére szolgál, de itt van lehetőség a felhívás olyan pontjainak véleményezésére is, amelyekre vonatkozóan a jelentésben nincs külön pont. A további információk között vannak olyan rendelkezések, amelyek feltüntetése minden esetben kötelező, így azok hiányát kifogásolni kell. Más rendelkezések szerepeltetése ajánlatkérő döntésén múlik, így azok hiányát kifogásolni nem kell, azonban szerepeltetésük esetén a szabályszerűséget vizsgálni kell A felhívás egyéb pontjait érintő megjegyzések A GPA hatálya Uniós eljárásrendben a felhívás II.1.7) pontjában ajánlatkérő meg kell, hogy jelölje, hogy a GPA 159 hatálya alá tartozik-e. A Kbt. 6. (1) bekezdés a) pontja szerinti ajánlatkérők és a közszolgáltatók tartoznak a GPA hatálya alá Vételi jog Árubeszerzés esetén ajánlatkérő vételi jogot köthet ki a beszerzendő mennyiségen felül további mennyiségre. Ha a szerződéstervezet tartalmaz erre utaló rendelkezést, azt a felhívás II.2.2) pontjában jelezni kell, és a vételi jog ellenértékét be kell számítani a becsült értékbe. 156 Kbt. 83. (4)-(6) bekezdés, 88., 113. (4) bekezdés, 122. (3) bekezdés, 122/A. (2) bekezdés 157 Kbt. 41. (1) bekezdés 158 Kbt. 62. (1) bekezdés 159 A GPA (Government Procurement Agreement) a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodása, melynek legutóbbi felülvizsgálata április 6-án lépett hatályba. 46

53 A szerződés meghosszabbítása Ha a szerződéstervezet tartalmaz olyan előírást, amely lehetővé teszi a szerződés meghosszabbítását, akkor a felhívás II.2.3) pontjában ezt jelezni kell Projekttársaság Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevőtől megkövetelheti. Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell. 160 T Felhívjuk ajánlatkérő figyelmét, hogy az NFM-NFÜ (ME)-KH-EUTAF közös álláspontja értelmében a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben egyértelműen rögzíteni kell, hogy ajánlatkérő lehetővé teszi vagy megköveteli a gazdálkodó szervezet létrehozását az eljárásban történő részvétel feltételeként. Kérjük ajánlatkérőt, hogy a felhívás III.1.3) pontjában rögzítetteken túl a projekttársaság alapítását az önálló ajánlattevők tekintetében is zárja ki, amennyiben a kizárásról kíván rendelkezni és nem jelöli meg a projekttársaság alapításának feltételrendszerét (a megjelölt rendelkezés kifejezetten a közös ajánlattevőkre vonatkozik) Egyéb különleges feltételek Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális 161, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a szerződéstervezetnek is tartalmaznia kell. 162 Ha a szerződéstervezetben talál a KFF ilyen feltételt, de a felhívásban hiányzik, arra fel kell hívni a figyelmet. Az előírt feltétel nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által értékelési szempontnak minősített feltételt. 163 A közelmúltban az uniós auditok kifogásolták, hogy ajánlatkérők úgy határoztak meg a szerződés teljesítésére vonatkozóan különleges feltételeket, ezek betartásának ellenőrzéséről nem rendelkeztek, továbbá a teljesítés elmaradása esetére nem határoztak meg jogkövetkezményeket. Ez azt eredményezheti, hogy a projektben vállalt célkitűzések adott esetben (pl. zöld szempontok) nem teljesülnek Az ajánlat nyelve Ajánlatkérő jogosult meghatározni azokat a nyelveket, amelyeken a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható az ajánlat. 164 A magyar nyelv kizárását a törvény tiltja. 165 A felhívás IV.3.6) pontja szolgál a fentiek megadására, azonban jellemzően az VI.3) pontban is feltüntetnek ajánlatkérők az ajánlattétel nyelvével kapcsolatos rendelkezéseket. Ügyelni kell a két megjelölés összhangjára, és arra, hogy az előírás ne 160 Kbt. 27. (1) bekezdés 161 Lásd Kbt (3) bekezdés 162 Kbt (1) bekezdés 163 Kbt (2) bekezdés 164 Kbt. 38. (3) bekezdés o) pont, 87. (1) bekezdés g) pont, 91. (1) bekezdés g) pont, 105. (1) bekezdés f) pont és 110. (5) bekezdés i) pont 165 Kbt. 2. (6) bekezdés 47

54 vezethessen a magyar nyelv kizárásához. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni. 166 Felelős fordítás alatt olyan fordítást kell érteni, ahol az ajánlattevő képviseletére jogosult személy vagy a fordítást végző nyilatkozik, hogy a fordítás hitelesen visszaadja az eredeti irat tartalmát. T Kérjük, szíveskedjenek a felhívás pontjában feltüntetni a Kbt. 36. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket (szíveskedjenek rendelkezni arról, hogy az ajánlattevők mely dokumentumokat kötelesek eredeti példányban benyújtani, melyek tekintetében elégséges az egyszerű másolat, illetőleg szíveskedjenek rögzíteni, hogy Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja) Ajánlati kötöttség Ajánlattevő ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő határozza meg a felhívásban, a Kbt. előírásainak megfelelően. Az ajánlati kötöttség időtartama nem határozható meg annak kezdetétől számított harminc, folyamatba épített ellenőrzés esetén hatvan napnál hosszabb időtartamban. Építési beruházás esetén az ajánlati kötöttség időtartama nem határozható meg hatvan napnál hosszabb időtartamban. 167 A minőségellenőrzési jelentésben minden esetben kérjük a folyamatba épített ellenőrzésre tekintettel az ajánlati kötöttséget 60 napban meghatározni Kötelező előírások Az ajánlat további kötelező tartalmi elemei A benyújtott Ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti az ajánlattevő nevét és székhelyét/lakóhelyét, valamint azokat a főbb számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont alapján értékelésre kerülnek. A bontási eljárás során a Felolvasólap azonnal megtekinthető. 168 T Kérjük, hogy a Kbt. 60. (6) bekezdésére tekintettel szíveskedjenek a felhívás VI.3) pontjában rögzíteni, hogy: a benyújtott Ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti az Ajánlattevő nevét és székhelyét/lakóhelyét, valamint azokat a főbb számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont alapján értékelésre kerülnek. A Kbt. 60. (6) bekezdése értelmében a bontási eljárás során a Felolvasólap azonnal megtekinthető. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát (i) az ajánlati felhívás feltételeire, (ii) a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint (iii) a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. 169 A benyújtott ajánlat papír alapú példányának e nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia Kbt. 36. (3) bekezdés 167 Kbt. 83. (7) bekezdés, 87. (2) bekezdés, 91. (2) bekezdés, 96. (4) bekezdés és 107. (5) bekezdés 168 Kbt. 60. (6) bekezdés 169 Kbt. 60. (3) bekezdés 170 Kbt. 36. (3) bekezdés 48

55 Ajánlatkérő köteles előírni, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban meg kell jelölnie (i) a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, illetve (ii) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint (iii) a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni. 171 Az ajánlatban egy felolvasólapnak kell szerepelnie, amelynek ajánlat esetében tartalmaznia kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb számszerűsíthető adatokat, amelyeket az értékelési szempontok (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. Részvételi jelentkezés esetén a felolvasólap csak a részvételre jelentkező nevét, és címét tartalmazza Támogatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatás Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére, a felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint arra, hogy a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat. Ennek kapcsán ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni. 173 Gyakori hiba, hogy a csatolt fedezetigazolás és a felhívás eltérő adatokat tartalmaz a támogatás rendelkezésre állása tekintetében. A dokumentumok összhangjára e tekintetben is figyelemmel kell lenni és amennyiben a rendelkezések ellentmondásosak, erre fel kell hívni az ajánlatkérő figyelmét, szükség esetén nyilatkoztatni kell Ajánlatok beadásának módja, formai követelmények Amennyiben ajánlatkérő papír alapú ajánlatok benyújtását írja elő, az ajánlatot egy papír alapú példányban, írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. 174 Az ajánlatkérő az ajánlatoknak eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz. 175 Előfordul, hogy az ajánlatot olyan épületben kell benyújtani, amelybe a bejutás regisztrációhoz vagy egyéb előzetes ellenőrzéshez kötött, amely időt vesz igénybe. Erre a körülményre ajánlatkérőnek figyelmeztetnie kell ajánlattevőket. Ugyanakkor ajánlatkérő nem rendelkezhet úgy, hogy a postai úton megküldött beadványok átvétele csak annak valamely szervezeti egységéhez történő eljutásával valósul meg; a postán megküldött ajánlatok átvettnek tekintendőek amint az ajánlatot az adott címen bárki igazolhatóan átvette. Ajánlatkérő az adminisztratív nehézségeit nem terhelheti az ajánlattevőkre! Ajánlatkérő előírhatja a papír alapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példányok benyújtását. 176 Ilyenkor ajánlatkérőnek fel kell hívnia arra a figyelmet, hogy a papír alapú és az elektronikus példány közötti eltérés esetén a papír alapú változatot tekinti irányadónak. 171 Kbt. 40. (1) bekezdés 172 Kbt. 60. (6) bekezdés, 62. (3) és (5) bekezdések 173 Kbt. 40. (3)-(4) bekezdés 174 Kbt. 61. (1) bekezdés 175 Kbt. 61. (2) bekezdés 176 Kbt. 61. (1) bekezdés 49

56 Gyakran előfordul, hogy ajánlatkérő az elektronikus másolatot több példányban kéri csatolni. Ez nem feltétlenül jogsértő, háromnál több másolat azonban nem indokolt. Az ajánlatban bármely dokumentum ha jogszabály eltérően nem rendelkezik egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen: garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). 177 Az ajánlatkérők a felhívásokban ragaszkodnak ahhoz, hogy a bankgaranciát eredeti formában nyújtsák be az ajánlattevők, a hiteles másolat lehetőségét nem teszik lehetővé. Ez ellentmondhat a Kbt. vonatkozó szabályainak, azonban tekintettel arra, hogy a pénzintézetek a követelés érvényesítéshez kizárólagosan a maguk által kiállított eredeti bankgaranciát fogadják el, ezért addig, amíg nem alakul ki egyértelmű álláspont a kérdésben, elfogadja a KFF az ajánlatkérők gyakorlati szempontjait, és nem kifogásolja az ajánlatkérők által előírtakat Tájékozódási kötelezettség Építési beruházás és szolgáltatás megrendelés esetén ajánlatkérő köteles előírni, hogy ajánlattevő tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. 179 Ugyanezen kötelezettséget ajánlatkérő jogosult az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére vonatkozó kötelezettségek vonatkozásában is előírni. 180 Ajánlatkérő a követelmény előírása mellett köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. 181 Ezt elegendő a dokumentációban feltüntetni. Javasolt ellenőrizni az ajánlatkérők által megadott neveket és elérhetőségeket, ugyanis sokszor előfordul, hogy ajánlatkérők nem hatályos adatokat jelölnek meg. Változásbejegyzési eljárás Ajánlatkérő uniós eljárásrendben köteles előírni, hogy folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében, az ajánlathoz csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást Opcionális előírások Ajánlati biztosíték Ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti. Az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni Kbt. 36. (3) bekezdés 178 NFM-NFÜ (Miniszterelnökség)-KH-EUTAF közös álláspontja II. 179 Kbt. 54. (1) bekezdés 180 Kbt. 54. (1) bekezdés 181 Kbt. 54. (2) bekezdés 182 Kiz.r Kbt. 59. (1) bekezdés 50

57 Gyakori hiba, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza az ajánlati biztosítékot, holott az valójában nem a szerződésben megkövetelt biztosíték. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását, és nem a szerződés teljesítését biztosítja. A biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kell rendelkezésre bocsátani. Ajánlatkérő a felhívásban korábbi időpontot is meghatározhat, azonban ez nem támogatható. 184 A biztosíték mértékét ajánlatkérő határozhatja meg. 185 A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani. 186 Általánosságban elmondható, hogy a becsült érték 1-1,5%-a mértékű biztosíték fogadható el, de minden esetben szükséges annak egyedi vizsgálata, hogy a biztosíték összege nem versenykorlátozó-e. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírnia. 187 Ajánlatkérőnek meg kell adnia a befizetés helyét, a fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját. Az igazolás módja ajánlattevő választása szerint történhet (i) az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, (ii) bank vagy biztosító által vállalt garancia biztosításával vagy (iii) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel. 188 Ajánlattevőnek az ajánlatában igazolnia kell, hogy a biztosítékot ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. 189 Ajánlatkérőnek fel kell hívnia a figyelmet az ajánlat visszavonásának következményeire, valamint a biztosíték visszafizetésének feltételeire. Ajánlatkérőnek tájékoztatnia kell ajánlattevőket, hogy közös ajánlattétel esetén elegendő, ha az ajánlattevők egyszer bocsátják rendelkezésre az ajánlati biztosítékot. 190 Ajánlatkérőnek arra is utalnia kell, hogy az ajánlati biztosíték a szerződés megkötése esetén válhat-e szerződést biztosító mellékkötelezettséggé. 191 Ajánlatkérőnek kifejezetten fel kell hívnia ajánlattevők figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre, ajánlata érvénytelen lesz Kapcsolattartási forma Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel főszabály szerint írásban történik. Az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek (i) postai vagy közvetlen kézbesítés útján, (ii) faxon vagy (iii) elektronikus úton. 192 A Kbt. szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. 193 Elektronikus úton nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön jogszabály 194 szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában Kbt. 59. (1) bekezdés 185 Kbt. 59. (1) bekezdés 186 Kbt. 59. (3) bekezdés 187 Kbt. 59. (3) bekezdés 188 Kbt. 59. (2) bekezdés 189 Kbt. 59. (1) bekezdés 190 Kbt. 25. (5) bekezdés 191 Lásd Kbt. 59. (5) bekezdés b) 192 Kbt. 35. (1)-(2) bekezdés 193 Kbt. 35. (5) bekezdés /2007. (X.4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról 195 Kbt. 35. (4) bekezdés 51

58 Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel az elektronikus árlejtés esetének kivételével nem követelhető meg az ajánlattevőktől Hiánypótlás Ajánlatkérő a felhívásban kizárhatja vagy korlátozhatja, hogy hiánypótlást rendeljen el arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás Konzultáció, helyszíni bejárás Ha ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást konzultáció formájában kívánja nyújtani vagy helyszíni bejárást tart, a felhívásban kell megadni a konzultáció illetve a helyszíni bejárás időpontját és helyét, illetve azt, hogy a helyszíni bejárás alkalmával ajánlatkérő tart-e konzultációt. 198 Ha a dokumentációból az derül ki, hogy ajánlatkérő konzultációt akar tartani, fel kell hívni a figyelmét a fenti követelményekre. A konzultáción és a helyszíni bejáráson való részvétel lehetősége nem köthető a dokumentáció átvételéhez, vagy előzetes regisztrációhoz Minősített ajánlattevőkre vonatkozó szigorúbb feltételek Ajánlatkérő a minősített ajánlattevők vonatkozásában a Közbeszerzési Hatóság által meghatározott minősítési szempontoknál 199 szigorúbban is meghatározhatja az alkalmassági követelményeket; ezt a felhívásban köteles feltüntetni Különböző devizák forintra történő átváltásáról szóló rendelkezések A különböző devizák forintra történő átszámításával összefüggésben a felhívás feladásának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmazni, árbevétel tekintetében az érintett év, beszámolói évek tekintetében az üzleti év utolsó napján, referenciák tekintetében a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyam az irányadó. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot az ajánlathoz kell csatolni Közös ajánlattételre vonatkozó előírások Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodást, amely tartalmazza az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hatáskörök bemutatását, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet Képviseleti jogosultságra vonatkozó előírások Ajánlatkérő felhívhatja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő - közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő -, ill. a Kbt. 40. (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, továbbá adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő aláírási címpéldányát, vagy a évi V. törvény 9. (1) bekezdés szerinti aláírás-mintájának másolatát egyszerű másolatban (ajánlatkérő kizárólag azon személyek aláírási címpéldányát, aláírási-mintáját kéri benyújtani, akik az ajánlatban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, vagy mint cégjegyzésre jogosult képviselő(k) meghatalmazást ad(nak) 196 Kbt. 35. (3) bekezdés 197 Kbt. 67. (5) bekezdés 198 Kbt. 45. (7)-(8) bekezdések 199 Lásd Kiz.r. 20. (4) bekezdés 52

59 olyan személy(ek)nek, akik az ajánlatban meghatalmazottként írnak alá). Ajánlatkérő magyarországi letelepedésű cégek esetében a cégkivonat benyújtását nem kéri, a cégkivonatot ajánlatkérő vizsgálja elektronikus, hatósági, ingyenes nyilvántartásból ( Külföldi letelepedésű ajánlattevők esetében amennyiben az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga nem ismeri a cégkivonat fogalmát, úgy Ajánlatkérő azzal egyenértékű teljesítésnek fogadja el az adott ország joga szerint egyenértékű dokumentumot, mely alkalmas a cégkivonat funkciójának betöltésére Rendelkezés az irányadó jogról és időről A felhívás további információi között ajánlatkérő felhívhatja az ajánlattevők figyelmét az eljárás során irányadó jogra és időre Szakmai ajánlatra vonatkozó rendelkezések Ajánlatkérők a felhívás további információi között gyakran írnak elő szakmai ajánlat benyújtására vonatkozó kötelezettséget az ajánlat részeként (érvényességi feltételként). A szakmai ajánlat még abban az esetben is, ha nem képezi az értékelés részét azáltal, hogy a felhívásban az ajánlatkérő kötelezően előírja annak benyújtását, az abban foglaltak szerződéses kötelemmé (szerződés részévé) válnak. Így a szakmai ajánlatban előírtaktól például előírt ütemtervtől vagy munkamódszertől- való eltérés esetén szerződés módosítás kezdeményezése szükséges, mely magas auditkockázattal jár. Másrészről, tekintettel arra, hogy a szakmai ajánlat a szerződés részévé válik, jogkövetkezményeknek (pl.: szerződést biztosító mellékkötelezettségek) kell hozzá kapcsolódniuk, mely jogkövetkezményeket a felhívásban és dokumentációban is pontosan rögzíteni szükséges, így a felhívás és dokumentáció átdolgozása válna szükségessé. A szakmai ajánlattal kapcsolatos általános tapasztalat, hogy az indokolatlanul összetett szakmai ajánlat az ajánlattevők ajánlatának szükségtelen érvénytelenségét eredményezi. Mindezekre tekintettel a jelentésben elsődlegesen azt kéri a KFF, hogy a szakmai ajánlattal kapcsolatos előírásokat töröljék, és a benyújtását kizárólag a nyertes ajánlattevőtől a szerződés megkötésére követeljék meg. Amennyiben az ajánlatkérő nem kívánja az előírást törölni, objektív tényeken alapulóan be kell mutatnia az előíráshoz kapcsolódó előnyöket, ajánlatkérői érdekeket Egyéb versenyszűkítésre alkalmas nyilatkozatok, igazolások előírása A felhívás további információit mindig vizsgálni kell abból a szempontból, hogy nem szerepel-e rejtetten valamilyen, a verseny szűkítésére alkalmas előírás. Ajánlatkérők például sok esetben előírják (különösen jármű beszerzések esetén), hogy az ajánlathoz csatolni kell gyártói vagy gyártó által hitelesített nyilatkozatot az adott eszköz típusára, megjelölésére és részletes műszaki paramétereinek leírására vonatkozóan. Ezekben az esetekben vizsgálni kell, hogy az előírás kellően pontos-e, kiderül-e belőle, hogy konkrétan mely igazolásokat és dokumentumokat köteles az ajánlattevő ajánlatához csatolni. Vizsgálni kell azt is, hogy az előírás nem minősül-e indokolatlanul és nagy mértékben versenyszűkítő hatású előírásnak (például valóban szükség van-e a gyártó aláírására, miért nem megfelelő pl. a forgalmazótól származó nyilatkozat, amennyiben ajánlatkérő nem követeli meg a gyártói nyilatkozatot, mely specifikáció teljesíti az ajánlatkérői elvárásokat). Az ilyen típusú előírások aggályosak a tekintetben is, hogy az eljárás eredményeként létrejövő szerződést ajánlatkérő nyertes ajánlattevővel fogja megkötni és nem a gyártóval. Erre tekintettel a gyártó által kiállított nyilatkozat nem bír relevanciával, tekintettel arra, hogy harmadik személynek minősül, ezáltal csak az ajánlattételt nehezíti azzal, hogy a beszerzése indokolatlan terhet ró az ajánlattevőkre. 53

60 A fentiekre tekintettel mindig kérni kell az előírást felülvizsgálni és törölni, másodlagosan csak nyertes ajánlattevőtől megkövetelni. Amennyiben ajánlatkérő az észrevételt követően is alkalmazni kívánja az előírást, be kell mutatnia az ahhoz kapcsolódó előnyöket, annak szükségességét. 54

61 A dokumentáció IV. A DOKUMENTÁCIÓ 1. A dokumentációra vonatkozó tartalmi előírásoknak való megfelelőség Ajánlatkérő jogosult egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan gazdasági szereplő, amely a felhívás alapján a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes. 201 A dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban tehát elsődlegesen azt kell ellenőrizni, hogy az abban foglaltak ne mondjanak ellent a felhívásnak, a jogszabályoknak, illetve ne tartalmazzanak olyan többletrendelkezéseket, amelyeket ajánlatkérőnek a felhívásban is fel kellett volna tüntetnie. Gyakran előfordul, hogy ajánlatkérők a dokumentációban megismétlik a Kbt. számos előírását, de jogszabályváltozás esetén nem vezetik át a módosult rendelkezéseket. Ezt is ellenőrizni és szükség szerint kifogásolni kell. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. 202 A nyilatkozatok jegyzéke hasznos támpont az ellenőrzés során, az abban szereplő valamennyi iratnak ténylegesen szerepelnie kell a dokumentációban, bármelyik hiányát kifogásolni kell. 2. Gazdálkodó szervezet létrehozásával kapcsolatos rendelkezések megfelelősége Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli projekttársaság létrehozását 203, a dokumentációban meg kell adnia a projekttársasággal kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag (i) a jogi formával, (ii) a jegyzett tőke minimális a szerződés értékével arányosan meghatározott összegével, (iii) a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint (iv) tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze. 204 A dokumentációnak azt is tartalmaznia kell, hogy a társaságot mennyi időn belül kell a nyertesnek létrehoznia. 3. Tájékozódási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések Ajánlatkérő az előírt tájékozódási kötelezettség 205 mellett köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. 206 Ha ez hiányzik, azt ajánlatkérőnek pótolnia kell. 4. Műszaki leírás megfelelősége A vizsgálat a felhívás műszaki feltételeire fő szabály szerint nem terjed ki, így alapesetben a műszaki leírással kapcsolatban kizárólag azt kell vizsgálni, hogy az összevetve a felhívásban megjelölt beszerzési tárggyal és teljes mennyiséggel megfelel-e a felhívás feltételeinek. Például ha a teljes mennyiség 5 eszköz beszerzését írja elő, de a műszaki leírásban észleljük, hogy az csak 4 eszközre vonatkozóan tartalmaz specifikációt, akkor azt kifogásolni kell. Ha azonban például a beszerzés tárgya egy vesekőtörő gép, a műszaki 201 Kbt. 49. (4) bekezdés 202 Kbt. 49. (2) bekezdés 203 Lásd az összefoglaló III pontját 204 Kbt. 27. (2) bekezdés 205 Lásd az összefoglaló III pontját 206 Kbt. 54. (2) bekezdés 55

62 A dokumentáció leírás pedig a Siemens Modularis Lithostar készülékeket tartalmaz, nem tartozik a vizsgálódás körébe annak ellenőrzése, hogy ez valóban vesekőtörő gépet takar-e. Amennyiben a műszaki leírásban azt észleli a KFF, hogy ajánlatkérő nem tartja be a Kiz.r. 26. (3) vagy (6) bekezdésében előírtakat, azaz pl. szabvány, gyártmány, eredet, típus megnevezése mellett nem szerepelteti a vagy azzal egyenértékű kifejezést, illetve nem hivatkozik arra, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, azt kifogásolni szükséges. A műszaki leírás vizsgálata minden esetben szükséges a tekintetben, hogy ajánlatkérők gyakran a műszaki leírásban utalnak a teljes mennyiség meghatározása körében korábban kifejtett kapcsolódó szolgáltatásokra (ld. alkatrészellátási kötelezettség, szervizre vonatkozó előírások). Ha a beszerzési tárgy indokolja (különösen orvosi eszközök, járművek esetében) javasolt felhívni az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy amennyiben versenykorlátozóan határozta meg a műszaki tartalmat és kizárólag egy ajánlat érkezik, az súlyos audit kockázatot jelent, mely korrekciót vonhat maga után. 5. Egyéb észrevételek A jelentés e pontja szolgál arra, hogy a dokumentációra vonatkozó, egyéb megjegyzéseket meg lehet tenni. Amennyiben ajánlatkérő értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlatot 207 írta elő, de a felhívás nem tartalmazza az értékelés módszerét 208, azt a dokumentációban keresni kell. Vizsgálni kell, hogy a felhívás rendelkezéseivel együtt egyértelműen kiderül-e, hogy ajánlattevőnek mire kell ajánlatot tennie. Ha a dokumentáció tartalmaz nyilatkozatmintákat, az azzal kapcsolatos megjegyzéseket itt kell megtenni. A nyilatkozatminták ellenőrzése során elsősorban azok jogszabálynak való megfelelőségét kell vizsgálni, azt, hogy amennyiben ajánlattevő felhasználja a nyilatkozatmintákat és beadja azokat, akkor a nyilatkozatok érvényesek lesznek-e. Gyakori hibák: ajánlatkérők nem követik a jogszabályváltozásokat és a nyilatkozatot hatálytalan jogszabályi rendelkezéseket tartalmaznak; a Kbt. 60. (3) bekezdése szerinti nyilatkozat más nyilatkozatokkal egy nyilatkozatmintában szerepel, amely miatt ajánlatkérő kénytelen lenne eredeti példányát beadni olyan nyilatkozatnak is, amelyet nem köteles; korábbi eljárás nyilatkozatmintáit használják, amelyek nem kerülnek maradéktalanul aktualizálásra. 207 Lásd az összefoglaló III. 13. pontját 208 Lásd az összefoglaló III pontját 56

63 A szerződéstervezet V. A SZERZŐDÉSTERVEZET 1. A szerződés tárgya meghatározásának megfelelősége A jelentés e pontjában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a szerződéstervezet tárgya megfelele a felhívásban feltüntetett beszerzési tárgynak és teljes mennyiségnek, továbbá, hogy az esetleges kapcsolódó szolgáltatások is megfelelően megjelennek-e a szerződéstervezetben. A szerződéstervezetnek minden tekintetben egyeznie kell a felhívás helyes tartalmával. Ez kiemelten fontos, hiszen a nyertes ajánlattevő a szerződéstervezet tartalma szerint köteles a szerződést megkötni, utólag nincs lehetőség a szerződés felhívástól eltérő feltételeinek a kijavítására. Amennyiben a szerződéstervezet elnevezése eltér a felhívásban megadottól, azt is itt kell kifogásolni. Ha ajánlatkérő lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt 209, akkor a részenként köteles szerződéstervezetet készíteni. Ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy pl. 10 rész esetén ajánlatkérőnek 10 szerződéstervezet kell rendelkezésre bocsátania, az is elfogadható, ha a szerződéstervezetet úgy készíti el, hogy annak az egyes részek tekintetében változó feltételei egyértelműen követhetőek. 2. Kötelező tartalmi elemekre vonatkozó előírások megfelelősége Ha ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan egyedi feltételeket 210 határozott meg, ellenőrizni kell, hogy azok a szerződéstervezetben is szerepelnek-e. A szerződésnek tartalmaznia kell az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. 211 A szerződéstervezetben szerepelnie kell annak, hogy a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek az 56. (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak, valamint annak, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti. 212 A szerződéstervezetnek szövegszerűen tartalmaznia kell a Kbt (5) bekezdése szerinti felmondási okokat, 213 illetve utalnia kell a Kbt (7) bekezdésben foglaltakra. A szerződésben szabályozott felmondási okokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi IL. törvény 11. (2) bekezdés h) pontja alapján az adóssal kötött szerződéstől fizetési haladék időtartama alatt nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett. A jogszabályi rendelkezésnek az a magyarázata, hogy a csődvédelem kérése teljesen jogszerű lépés a fizetésképtelenség közeli helyzetbe került gazdasági társaság részéről, azt tehát nem szabad szerződés felmondással vagy elállással szankcionálni (ráadásul a szabály a társaság fizetőképességének helyreállítását is 209 Lásd az összefoglaló III. 0. pontját 210 Lásd az összefoglaló III pontját 211 Kbt (2) bekezdés 212 Kbt (4) bekezdés 213 Kbt (5) bekezdés 57

64 A szerződéstervezet szolgálja a szerződések életben tartásával). A fentiek miatt tehát ilyen kikötést a szerződés nem tartalmazhat. Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli projekttársaság létrehozását 214, a szerződéstervezetben elő kell írni, hogy (i) az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetve terhelik, valamint azt, hogy (ii) ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni A szerződés tartalma meghatározásának megfelelősége Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a fizetési feltételek (ha van, a részszámlázás feltételei), illetve a biztosítékok a felhívással egyezően legyenek meghatározva a szerződéstervezetben. A szerződéstervezet polgári jogi szempontú vizsgálata főszabály szerint nem része a vizsgálatnak, így közbeszerzési szempontból kifogástalan rendelkezésekkel kapcsolatban magas kockázati besorolású megjegyzést fő szabály szerint nem tesz a KFF Ha azonban észlelni lehet, hogy a szerződés valamely részre polgári jogi szempontból nem megfelelő pl. mert az kikényszeríthetetlen, vagy a szerződést érvénytelenné teszi arra minden esetben fel kell hívni ajánlatkérő figyelmét, és kérni, hogy a rendelkezést javítsa. Amennyiben az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben a felek tartalékkeretet kötnek ki, a szerződéstervezetben előre részletesen, egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit, valamint meg kell jelölni annak mértékét. 216 A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. 217 A tartalékkeret mértéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 10 %-át, audittapasztalatokra hivatkozással azonban az 5 %-os mértéket meg nem haladó előírást kell kérni fő szabály szerint. 218 A fentiek meghatározása azért fontos, mert ez fogja meghatározni, hogy a később a tartalékkeret felhasználható lesz-e. Ez általában nehézséget okoz ajánlatkérőknek, különösen a pénzügyi feltételek meghatározása, hiszen nehéz pl. olyan munka esetében a pénzügyi feltételeket előre meghatározni, amelyre nincs egységár a költségvetésben. 4. A szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések megfelelősége A jelentés e pontjában a szerződéstervezet Kbt nak való megfelelőségét kell vizsgálni. 5. A szerződés módosításával kapcsolatos rendelkezések megfelelősége A szerződéstervezetben elegendő, ha ajánlatkérő a szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések között utal a Kbt ra. Természetesen nincs akadálya annak, hogy ajánlatkérő a követelményeket szövegesen rögzítse, ilyen esetben meg kell vizsgálni, hogy az nem ellentétes-e a Kbt. rendelkezéseivel Lásd az összefoglaló III pontját 215 Kbt (1) bekezdés 216 Ép.r. 7. (1) és (3) bekezdések 217 Ép.r. 7. (2) bekezdés 218 Kbt (9) bekezdés 219 Kbt

65 A szerződéstervezet A szerződésbe foglalhatók olyan rendelkezések, amelyek minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítik a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen rendelkezések esetében nem kell majd vizsgálni a ban foglalt feltételek fennállását, az előirányzott változások azonban nem eredményezhetik a szerződés tárgyának alapvető megváltozását. 220 Ahhoz, hogy a szerződés előre meghatározott szempontok szerinti módosítása jogszerű legyen, az szükséges, hogy a szerződés egyértelműen rögzítse, hogy milyen feltételek bekövetkezése esetén van lehetőség a módosításra, a szerződés egyértelműen rögzítse, hogy e feltételek bekövetkezése esetén a szerződést miként módosítják, a szerződésmódosítás tartalma feleljen meg a fentiekben meghatározott követelményeknek. A fenti feltételeket rendkívül szigorúan kell vizsgálni. A bizonytalan tartalmú szerződésmódosítási lehetőséget tartalmazó szerződéses előírás visszaélésre adhat okot, ezért esetről esetre kell mérlegelni a szerződéses rendelkezés megfelelőségét. Például nem elfogadható, ha a szerződés csak azt rögzíti, hogy a vállalkozó akadályoztatása esetén az az időtartam, amikor a vállalkozó nem tud ténylegesen munkát végezni, nem számít bele a teljesítés időtartamába, hiszen ebben az esetben bármilyen bizonytalan jövőbeli, akár a vállalkozónak felróható esemény is előidézhetné a szerződés módosítását. VI. A KÖZBESZERZÉSI ALAPELVEKNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉS E pontban azt kell vizsgálni, hogy a felhívásban és a dokumentációban foglaltak megfelelneke az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK Tanácsi Rendelet 14. cikkében hivatkozott, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK Tanácsi Rendelet 7. fejezetében foglalt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének. Általánosságban elmondható, hogy az eljárás akkor felel meg ennek az elvnek, ha a nincs olyan kifogás, amely kihat az eljárás érvényességére. Jellemzően a teljes mennyiség meghatározása, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, a finanszírozási feltételek, az alkalmassági követelményekkel és az értékelési szempontokkal kapcsolatosan lehetnek olyan megjegyzések, amelyek érinthetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, de alkalmasak lehetnek erre bármely olyan kifogások, amelyek érintik a támogatás felhasználását. 220 Kbt (10) bekezdés 59

66 A közbeszerzési alapelveknek történő megfelelés VII. A JELENTÉS KOCKÁZATI BESOROLÁSA 1. Alacsony kockázat Az alacsony kockázat megjelölése ajánlatkérő számára azt jelenti, hogy az ilyen észrevételek figyelembe vétele számára javasolt. Alacsony kockázat megjelölése esetén nem kell jelezni szabálytalansági vagy jogorvoslati eljárás megindításának szükségességét ajánlatkérővel szemben, azonban ez a körülmény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentumait egyes potenciális ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők a Kbt.-ben biztosított jogosultságuk alapján megtámadják. Az alacsony kockázatú megjelölés azt is jelenti, hogy amennyiben azokat ajánlatkérő nem vezeti át, az a tanúsítványban sem jeleníthető meg a nem támogató tanúsítvány indokaként. Ahol a jelentésben bármilyen megjegyzést tett a KFF, ott alacsony kockázatot kell megjelölni, kivéve, ha a jelentés adott pontja kapcsán tett olyan megjegyzést is, amely magas kockázatú. 2. Magas kockázat A magas kockázatú megjelölés ajánlatkérő számára azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárás az érintett pontokkal kapcsolatos észrevételek figyelembevétele nélkül nem indítható meg. Abban az esetben, ha ajánlatkérő ennek ellenére közbeszerzési eljárását megindítja, szabálytalansági, illetve jogorvoslati eljárásnak lehet helye. A magas kockázatú megjelölés későbbi át nem vezetése mindig nem támogató tanúsítvány kibocsátásához vezet. Minden esetben magas kockázati besorolást eredményez: Kbt (1) bekezdés a) illetve b) pont szerinti eljárás alkalmazása, illetve nem megfelelő indokolása; a jogalap nem megfelelősége; a szerződéses mennyiségtől való eltérés nem megfelelő meghatározása; nem megfelelően előírt kapcsolódó szolgáltatások a halasztott fizetés előírása, illetve nem megfelelő indokolása; alkalmassági minimum követelményekkel kapcsolatos valamennyi észrevétel, igazolási mód esetén pedig a nem adminisztratív jellegű hibák, hiányosságok, illetve mindezek nem megfelelő indokolása; értékelési szemponttal kapcsolatos valamennyi észrevétel, illetve nem megfelelő indokolása; ha hiányzik a közreműködő szervezet nyilatkozata, vagy az abban foglalt észrevételeket ajánlatkérő nem, vagy nem megfelelően vezette át. 60

67 A minőségellenőrzési tanúsítvány VIII. A MINŐSÉGELLENŐRZÉSI TANÚSÍTVÁNY 1. A tanúsítvány minősítése A minőségellenőrzési jelentés alapján korrigált dokumentumok beérkezését követően a javított dokumentumokról minőségellenőrzési tanúsítványt kell kiállítani. A tanúsítvány a központi koordinációs szerv döntését tartalmazza arról, hogy támogatja-e a közbeszerzési eljárás megindítását. A támogató tartalmú tanúsítvány a közbeszerzési eljárás megindításának feltétele. A tanúsítvány támogató, feltételes támogató, illetve nem támogató tartalmú lehet. Támogató tartalmú a tanúsítvány akkor, ha ajánlatkérő minden szükséges dokumentumot megfelelően csatolt, maradéktalanul teljesítette a jelentésben foglaltakat, és az így módosított dokumentumok nem tartalmaznak további jogszabállyal és az audit tapasztalatokkal ellentétes előírásokat sem. A támogató tanúsítványban főszabály szerint már nem tesz a KFF megjegyzéseket, kivételesen azonban olyan javaslatok még megtehetőek, amelyek át nem vezetése nem vezet az eljárás érvénytelenségéhez. Javasolni kell, hogy a támogató tanúsítványban is mindig figyelmeztetni kell az ajánlatkérőt a dátumok aktualizálására. Feltételes támogató tartalmú a tanúsítvány akkor, ha a dokumentumok további javítása szükséges vagy mert ajánlatkérő nem teljesítette maradéktalanul a jelentésben foglaltakat, vagy mert a felhívás a korrigálásokat követően további, jogszabállyal és az audit tapasztalatokkal ellentétes előírásokat tartalmaz, azonban a tanúsítványban foglalt feltételek átvezetését követően a dokumentumok ismételt ellenőrzése nem indokolt. Általánosságban elmondható, hogy olyan hiányosságok esetén adható ki feltételes támogató tartalmú tanúsítvány, amelyek a minőségellenőrzési jelentésben alacsony kockázatú besorolást kaptak, illetve kapnának. Nem támogató tartalmú tanúsítvány olyankor kerül kibocsátásra, amikor a dokumentumok a korrigálást követően is további, jogszabállyal és az audit tapasztalatokkal ellentétes előírásokat tartalmaznak, amelyek a közpénzek felhasználása szempontjából magas kockázatot jelentenek. Jellemzően akkor áll elő ilyen helyzet, ha ajánlatkérő a jelentésben foglalt, magas kockázatú besorolást kapott megjegyzéseket nem vezeti át a dokumentumokban. Nem támogató tanúsítvány esetén ajánlatkérő a felhívást nem adhatja fel, annak korrigálását követően mind a közreműködő szervezet, mind a központi koordinációs szervezet eljárását meg kell ismételni. 2. A tanúsítvány kitöltése A tanúsítvány sablonját annak megfelelően kell megválasztani, hogy milyen tartalmú tanúsítványt kell kibocsátani. 61