Filológiai alapismeretek Tantárgy kódja MA 1001 Meghirdetés féléve 1. Összóraszám (elm + gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja az alapvetõ filológiai ismeretek bemutatása. A tantárgy specifikus célja hallgatók bibliográfiai, könyvészeti alapismeretekkel való megismertetése, a hagyományos és modern textológia, illetve az alapvető verstani ismeretek bemutatása. 2. A tantárgy tartalma A filológia fogalma. A szöveg, a szövegkritika, fogalma. A kritikai és genetikus szövegkiadás. A forráskutatás és az interpretáció kapcsolata. A verstan alapfogalmai. Bibliográfiai, könyvészeti alapismeretek. 3. Évközi ellenőrzés módja: Új filológia = Helikon, 2000/4. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk.: Hargittay Emil. Budapest, 1996. West: Szövegkritika és szövegkiadás. Budapest, 1999. Textológia vagy textológiák = Helikon, 1998 /3. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában (1760-1840), szerk: Kecskés A. -- Vilcsek Béla, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Szilágyi Márton: Filológia, irodalomtörténet, kommunikáció. Klasszikus módszertudat és új kihívások között. U.o., 564-573. Kecskés András Szilágyi Péter Szuromi Lajos:Kis magyar verstan. Budapest Szuromi Lajos: A szimultán verselés. Budapest, 1990. Szepes Erika Szerdahelyi István: Verstan. Budapest, 1981. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 1
Retorikai és poétikai alapismeretek Tantárgy kódja MA 1002 Meghirdetés féléve 1. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy specifikus céljai között szerepel a műfaj-fogalom, a műfajelmélet, s az irodalomesztétika néhány kérdéskörének vizsgálata. Arisztotelésztől Hegelen át a recepcióesztétika Jauss-féle modelljéig. A poétika fogalma, történeti alakulása. A poétika érintkezése az irodalomelmélettel és az irodalomesztétikával. A műfajfogalom történetisége. A műnemek. Az egyes műfajok és műnemek általános jellemzése. Arisztotelész, Sir Philip Sidney, Hegel, Kant, Schopenhauer, Nietzsche, Heidegger irodalomesztétikai elgondolásai. Poétika és retorika összefüggései. A retorika fejlődéstörténete Arisztotelésztől Barthes-ig. A régi és új retorika. 3. Évközi ellenőrzés módja: Arisztotelész: Poétika és más költészettani írások. Raabe Klett Könyvkiadó Kft. Budapest, 1997. Arisztotelész: Retorika. Telosz. Budapest, 1999. Szabó G- Zoltán Szörényi László: Kis magyar retorika. Helikon Kiadó Kft. Budapest, 1997. A régi új retorika. szerk.: Jászó Anna, Aczél Petra. Trezor Kiadó, Budapest, 2000. Szili József: A poétikai műnemek interkulturális vetülete. Akadémiai Kiadó Rt. Budapest, 1997. Hegel: Esztétikai előadások. 3. kötet. Budapest, 1980. Bahtyin: A szó esztétikája. Budapest, 1976. 5-28. Jauss: Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika. Helikon, 1980. 117-129. Jauss: Egy posztmodern esztétika védelmében. In: U.ő. Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika. Budapest, 1997. 236-268. Iser: Az olvasás aktusa. Az esztétikai hatás elmélete. In: Testes könyv. I. Szeged, 1996. 265-282. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 2
Bevezetés a nyelvtudományba Tantárgy kódja MA 1101 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin A nyelvtudomány legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak, módszeres eljárásainak megismerése, a magyar nyelvészeti tanulmányok megalapozása. A nyelvtudomány tárgya, helye a tudományok rendszerében. A nyelv fogalma, jellemzői és funkciói. Nyelv és nyelvjárás. A nyelvi és nem nyelvi jelrendszerek. A nyilatkozat mint kifejezés és mint indícium. A verbális nyelv kommunikációs funkciói. A nyelvek száma és osztályozása. A nyelvek vizsgálatának szintjei. Leíró és történeti, alkalmazott és elméleti nyelvészet. A modern nyelvtudomány kialakulása; az általános nyelvészet főbb kérdései. 3. Évközi ellenőrzés: zárhelyi dolgozatok Bárczi Géza: Bevezetés a nyelvtudományba. Bp., 1954. Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp., 1976. Péter Mihály: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés egysége: MMNySzgy. I, 350-62. Szende Tamás: A beszédfolyamat alaptényezői. Bp., 1976. Telegdi Zsigmond: A nyilatkozat mint indícium: ÁNyT. XI. 179 kk. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 3
Nyelvészeti proszeminárium Tantárgy kódja MA 1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin Igazítsa el a hallgatókat a nyelvészeti vizsgálatok legfontosabb forrásaiban és módszereiben, s ezzel alapozza meg a főiskolai nyelvészeti tanulmányaikat, járuljon hozzá az alkotó nyelvtudományi közreműködésük kialakításához. A mai magyar nyelvtudomány szervezete. Az Akadémia, a felsőoktatási fórumok, társadalmi mozgalmak. A magyar nyelvtudomány alapvető szakirodalma; szótárak, kézikönyvek, névtárak, nyelvtanok, folyóiratok, évkönyvek, sorozatok. Az anyaggyűjtés és feldolgozás technikája, szerkesztési alapismeretek, a kézirat és korrektúra, hivatkozási eljárások. A szakkönyvtárak és használatuk. Szemináriumi dolgozat. A magyar nyelvtudomány néhány főbb személyisége a XX. században és napjainkban. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok H. Bottyánfy Horváth D. Mátai Korompay: Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Tankönyvkiadó. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó. Bp., 1992. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 4
Az uralisztika alapjai Tantárgy kódja MA 1103 Meghirdetés féléve 4. Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1102, MA 1141 Tantárgyfelelős neve Dr. Mizser Lajos Igazolja a magyar nyelv uráli eredetét, az uráli alapnyelv jellemzésével rámutat nyelvünk legősibb sajátosságaira, alapot ad a magyar nyelvtörténet tanulmányozásához. A nyelvrokonság fogalmának tisztázása, a tudománytalan nyelvhasonlítási kísérletek, az uráli őstörténet kérdései, az uráli őshaza, a nyelvtipológia és az areális nyelvészet eredményeinek felhasználása az uralisztikában; az alapnyelv fogalma, a rekonstrukció. Az uráli alapnyelv jellemző vonásainak körvonalazása: a hangsúly, a hangrendszer, a főbb hangváltozások, a szavak hangszerkezete. Az alapnyelv szófajai, az esetragozás, a birtokos személyjelek kialakulása, az igeragozás, a szóképzés, szóösszetétel. A magyar szókincs ősi elemeinek vázlatos áttekintése. 3. Évközi ellenőrzés módja: Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó. Bp., 1996. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp., 1981. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Bp., 1996. Nanovfszky György szerk.: Nyelvrokonaink. A Magyarságkutatás Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány. Bp., 2000. Uralilaiset kansat. Toim. Johanna Laakso. WSOY. Helsinki, 1991. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Az uráli nyelvrokonainkkal kapcsolatos legújabb ismeret- és forrásanyag rövid összegzésével közreadja Zaicz Gábor. Budapest, 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 5
Történeti hangtan Tantárgy kódja MA 1111 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1103 és MA 1141 Tantárgyfelelős neve Tukacsné dr. Károlyi Margit A hallgatók megismertetése a magyar nyelvtörténet főbb problémáival: a nyelvi változások szerepével mai nemzeti nyelvünk és az egyéb nyelvváltozatok keletkezésében. A magyar nyelvtörténet célja, feladata, a nyelvtörténet korszakai, a korszakolás problémái. A magyar nyelvtörténet forrásai, különös tekintettel a rokon és az idegen nyelvekre, a magyar köznyelvre és nyelvjárásokra, a nyelvemlékek és legfontosabb típusaik áttekintése. Az ősmagyar kor magánhangzó- és mássalhangzórendszere és fontosabb változásaik. A hangrendszer változásai az ómagyar kor óta. Többletek és hiányok a magánhangzó- és mássalhangzórendszerben. Minőségi és mennyiségi változások. A mai hangrendszer keletkezésének áttekintése. 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Budapest, 1967. Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. Budapest, 1995. A TESz 10-15 szócikke 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 6
Magyar szótörténet Tantárgy kódja MA 1121 Meghirdetés féléve 6. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1103 Tantárgyfelelős neve Dr. Minya Károly A magyar szókincs fejlődésének, változásainak egyes korszakainak a bemutatása. Lexikológia és lexikográfia. A szókészlet tagolódásának szempontjai. Szókészletünk eredete, eredet szerinti megoszlása. Az eredeti szókészlet: az ősi örökség és a belső keletkezésű szavak (a szóalkotás és szóteremtés fontosabb típusainak áttekintése), az idegen eredetű szókészleti elemek. A szóátvétel okai, társadalmi és gazdasági körülmények, az egyéni újítás szándéka. A jövevényszavak eredet szerinti főbb csoportjai, különös tekintettel a török, a szláv, a latin, a francia, a rumén és a német jövevényszavakra. A tükörszók. A nemzetközi és a vándorszavak. Szóstatisztikai vizsgálatok. A magyar nyelv finnugor, uráli jellegének, illetőleg sajátos karakterének bizonyítása a szógyakoriság segítségével. 3. Évközi ellenőrzés módja: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bp., 1975. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Második, bővített kiadás. Bp., 1958. Bárczi Benkő Berrár: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Kakuk Zsuzsa: A török kor emléke a magyar szókincsben. Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. Bp., 1996. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Bp., 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 7
Történeti alaktan és mondattan Tantárgy kódja MA 1131 Meghirdetés féléve 7. Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1111 és MA 2112 v. MA 2113 v. MA 2114 Tantárgyfelelős neve Szopos András segéd Mutassa be a magyar nyelv alaktani és mondattani változásait az ősmagyar kortól napjainkig. Az alaktan történetének általános vonatkozásai. A tő- és toldalékmorfémák története: a különböző tőtípusok kialakulása. A szóképzés története. Az ige- és névszójelek, az igei személyragok, az esetragok és a birtokos személyjelek története. A szintaktikai szerkezetek és a mondattípusok történetének főbb kérdései. 3. Évközi ellenőrzés módja: 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. A kései ómagyar kor. Morfematika. II/1. Akadémiai Kiadó. Bp., 1992. Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. A korai ómagyar kor és előzményei I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1991. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980. Benkő Loránd: A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Bp., 1984. Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. 1988. Theodora Bynon: Történeti nyelvészet. Osiris. Bp., 1997. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 8
Magyar leíró hangtan Tantárgy kódja MA 1141 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona A hangtannal kapcsolatos legáltalánosabb kérdések számbavétele, a magyar hangrendszer megismerése, a magyar nyelvtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozása. A hangtan tárgya, ágai, története. A hangtani vizsgálatok eszközei, módszeres eljárásai. Fonetika és fonológia. Nyelv és beszéd, beszéd és írás, a fonetikus átírások (Aphi, Setala és az egyezményes magyar átírás). A beszédfolyamat felbontása, fiziológiai és akusztikai jellemzése. A magyar beszéd szegmentális és szupraszegmentális elemei, a magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. A fonetikai sajátságok és a fonológiai korrelációk kapcsolata és ellentmondásai. A hangok egymásra hatása a beszéd folyamatában. Az alkalmazott fonetikai ágak; a beszédhibák, a helyes és kifejező magyar beszéd alapkérdései. 3. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 4. Évközi ellenőrzés módja: Antal László: A formális nyelvi elemzés. Bp., 1966. Bárczi Géza: Fonetika. Bp., 1951 (-1968). Bolla Kálmán szerk.: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Bp., 1982. Bolla Kálmán: Magyar hangalbum. Bp., 1980. Elekfi László: Beszédhangjaink kapcsolódása: Nyr. XCII, 379-89. Fónagy Iván Magdics Klára: A magyar beszéd dallama. Bp., 1967. Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. Az 1965-i egri kiejtési konferencia anyaga. Bp., 1967. Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. Budapest, 1932. Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1973. Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. Szende Tamás: A beszédfolyamat alaptényezői. Bp., 1976. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 9
Szófajtan és alaktan Tantárgy kódja MA 1142 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona A hallgatók megismertetése a szófajtan és az alaktan elméletével, problémás, vitatott kérdéseivel, azok elméleti hátterével. Szófajtan: A szófajelmélet általános kérdései. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaji felosztás problémái, az egyes szófajok sajátosságaiból adódó többféle besorolási lehetőségek. A mai magyar nyelv szófaji rendszerei (a MMNyR., MMNy., Deme László, Berrár Jolán, Rácz Endre, Keszler Borbála, a MGr. felosztása). A lexikai szófajiság, a grammatikai szófajiság, az átmeneti, kereszteződő és többszófajúság kérdése, a szófajváltás (lexikai és grammatikai). Az alapszófajok (az ige és fajai: az ige jelentése, az igenemek, a tranzitivitás, az igék osztályozási lehetőségei egyéb szempontok szerint: igeaspektus, mediális igék stb., a főnév, melléknév, számnév (?), határozószó jelentése, alakja, szerkezete. Az igenevek és a névmások helye a szófaji rendszerben, a kérdés problematikája. A viszonyszók és a mondatszók általános kérdései. Alaktan: A nyelvi szintek rendszere és jellemzői. A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma, a morfémák osztályozási lehetőségei, a morfémaosztályok jellemzése (tő- és toldalékmorfémák, az affixumok fajtái, a szabad, kötött, félszabad morfémák kérdése, a zérómorféma stb.). A morfémaalternáció. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. Az ún. kötőhangzó-probléma. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok. 3. Évközi ellenőrzés módja: Szófajtan: Benczédy Fábián Rácz Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Bp., 1968. Berrár Jolán: Próbák és problémák a mai magyar nyelvtankönyv új kiadásához. A szófajok. NytudDolg. 33. 1982. 7-32. 10
G. Varga Györgyi: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 59-75. Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119 (1995): 293-308. Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1992. Lengyel Klára: Átmeneti kategóriák a nyelv különböző szintjein. Nyr. 119 (1995): 310-333. Rácz Endre: A grammatika szerepe az anyanyelvi nevelésben. MNy. LXXXI: 25-66. Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1989. Simon Gyöngyi: A szófaji felosztás problémái. In: Tanulmányok 33-59. Alaktan: A szófajtannál feltüntetett kézikönyvek mellett: Antal László: Magyar esetrendszer. NytudÉrt. 29. Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a magyarban. NytudÉrt. 97. sz. Gósy Mária: A szintaktikailag pontosan nem elemezhető összetett szavak. MNy. LXXI: 47-57. Jakab László: Tanulmányok az igeragozás köréből. Debrecen, KLTE 73. sz., 1999. Károly Sándor: Egy morfológiai szerkezettan vázlata. ÁltNyTan. III. 85-96. Kenesei István: A toldalékmorfémák meghatározásáról. Nyr. 122 (1998): 67-80. Kiefer Ferenc: Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. 187-97. Lotz János: A személy, szám, viszonyítás és tárgyhatározottság kategóriái a magyarban. NytudÉrt. 58. sz. Bp., 1967. 249-59. Rácz Endre: A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 135-49. T. Somogyi Magda: Toldalékaink (rendszerezéstörténet és összehasonlítás). Újabb fejezetek 225-32. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadóterem 11
Mondattan Tantárgy kódja MA 1154 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1151 és MA 2152 vagy MA 2153 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona EGYSZERŰ MONDATTAN: Ismerkedjenek meg a hallgatók az egyszerű mondatok elméleti kérdéseivel. A mondatszint. A mondat fogalma, a különböző mondat-meghatározások. A rendszermondat és a szövegmondat. A mondat mint nyilatkozat. A propozíció és a modalitás. A mondatok osztályozása szerkezetük, logikai minőségük szerint. A mondatfajták. A grammatikai forma és funkció keveredése. A mondatrészek (állítmány, alany, tárgy, határozók, jelzők) szófajuk, alakjuk, szerkezeti felépítésük, fajtájuk szerinti jellemzése. 3. Évközi ellenőrzés módja: Balogh Judit: A jelző és az értelmező. Nyr. 123 (1999): 191-207. Berrár Jolán: A mondat formai ismertetőjegyei. ÁltNyTan. I. 53-76. Jakab István: Gondolatok az összetett mondatrészekről. Nyr. 105 (1981): 286-92. Keszler Borbála: Azonos főkategóriájú mondatrészek viszonya a mondategységen belül. In: Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992. 89-96. Kiefer Ferenc: Modalitás. Linguistica Ser. C, Relationis, 1. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1990. É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. Kugler Nóra: Mondattan. Nyr. 123 (1999): 88-108. Lengyel Klára: A többtagú mondatrészek. In: Kozocsa Sándor Laczkó Krisztina (szerk.): Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. ELTE, Bp., 1992. 157-65. Pete István: Az állító és tagadó mondatok szinonímája. MNy.. XCV (1999): 305-12. Péter Mihály: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés alapegysége. MNy. LXXXII (1968): 1-10. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadóterem 12
ÖSSZETETT MONDATOK: Ismerkedjenek meg a hallgatók az alá- és mellérendelt, valamint a többszörösen összetett mondatok elméleti kérdéseivel. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák (az utalószók, kötőszók). Az alárendelő összetett mondatok jelentésviszonyai és osztályozási problémái. Az állítmányi mellékmondat. kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok: alanyi, tárgyi, a kötött határozói, a hasonlító határozói mellékmondat. Szabad bővítményt kifejtő mellékmondatok: jelzői, cél-, hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok-, okhatározói mellékmondatok szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. Az alárendelő összetett mondatok a funkcionális és strukturális mondattanban. A mellérendelő összetett mondat általános jellemzése: a mellérendelés mivolta, a tartalmilogikai viszonyok (kapcsolatos, ellentéte, választó viszony, az ok-okozat viszonya); a jellemző kötőszók és használati feltételeik. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alaptípusai. A szinteződés és a tömbösödés, a szerkezeti széttagolódás, a szintviszonyok, a kapcsolódási viszonyok, a tömbösödési formák. 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Haader Lea: A mondatátszövődés a nyelvhasználat szemszögéből. Nyr. 122: 318-24. Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969. 192-352. Keszler Borbála: Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása. In: Faluvégi Katalin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina (szerk.): Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994. 145-7. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 461-555. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1997. 529-713. É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. Rácz Endre (szerk.): A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Bp., 1968. 367-446. Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969. 330-407. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 13
Szövegtan Tantárgy kódja MA 1157 Meghirdetés féléve 5. Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1154 Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin *A szigorlat az MA 114 115 és az MA 214 215 kezdetű kóddal jelölt tanegységek anyagát foglalja magában. A szövegtan legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak megismerése, a különböző szövegek elemzésének elméleti megalapozása. Az elnevezés. Történeti előzmények. A szövegtan felosztása. A szöveg fogalma. A formai és a funkcionális jellemzők. A függvényszerű beágyazottság. A szövegmondat és a mondatszöveg. A szövegezés szintjei. A szöveg fajtái. A kohézió és a koherencia. A szövegszintek. A szöveg szintaktikai szintje. A forikus elemek. A deixis kérdése. Az anafora és a névmásítás. A katafóra. A szöveg szemantikai szintje. Az izotópia. A tematikus főnév. A szemantikai mező. Az aktuális mondattagolás és a tematikus progresszió. Az előfeltevések. A szöveg pragmatikai szintje. A tematikus főnév és a pragmatikai mező. A pragmatikai előfeltevések. A pragmatikai következtetések. A pragmatikai általánosítás. A szövegszerkezeti alapegységek. az ún. konstrukciótípusok. 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: nincs. 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. kötetének recenzióiból: a) A szövegnyelvészet néhány alapkérdése (Ferenczy Gyula Klaudy Kinga). 313-22. b) J. M. Lotman: Szöveg - modell típus. (Füredi Mihály). 323-26. Békési Imre: A sorrend szerepe a komponensek beszerkesztésében. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 1983. 15-30. Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. 371. Deme László: A szövegegység és a szövegegység néhány jellemzője. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 1983. 31-60. Rácz Endre: Egyeztetés és szöveggrammatika. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 249-95. Robert de Beaugrande Wolfgang Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina. Bp., 2000. Szabó Zoltán: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. 342. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris. Bp., 1999. Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés szövegelemzés szövegalkotás. Osiris. Bp., 2001. Petőfi S. János Békési Imre: Terminológiai szótár (a szemiotikai szövegtan tanulmányozásához). In: Rácz Endre Szathmári István szerk.: Szemiotikai szövegtan I. 1990. 85-117. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 14
Jelentéstan és stilisztika Tantárgy kódja MA 1104 Meghirdetés féléve 6. Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Dr. Pethő József A szemantika legfontosabb fogalmainak, kérdéseinek, azaz mindenekelőtt a nyelvi jelentésnek mint a nyelvi rendszer egyik összetevőjének a tárgyalása. A stilisztika történetének és jelenkori irányzatainak bemutatása. A jelentéstan és stilisztika összefüggéseinek feltárása. Jelentéstan: A jelentéstan a tudományok rendszerében. A jelentéstan múltja és jelene. A jelentés fogalma. Jelentésaspektusok (denotatív, szintaktikai, pragmatikus, lexikológiai, műfaji, nyelvrétegbeli). A homonímia. A szinonímia. A jelentésváltozás. A szóhangulat változásai és forrásai. A tulajdonnév jelentése. Stilisztika: A stilisztika létrejötte és fejlődéstörténete. A stilisztika jelene: stilisztikai iskolák, stílusértelmezések. A stílusrétegek. A stílusárnyalatok. Nyelvi és stilisztikai norma. Hangtani jelenségek és a zeneiség. A szó- és kifejezéskészlet stilisztikája. Az alak- és a mondattani jelenségek stilisztikai lehetőségei. Képek, képi ábrázolás. Szövegstilisztikai jelenségek. Az alakzatok. Stílustörténet. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat Gáspári László: Stilisztika (főiskolai jegyzet). Károly Sándor: Általános és magyar jelentéstan. 1970. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. 1999. Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. 1994 2. Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok). 1996. Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. 1998. Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. 1994. Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. 1996. Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. 1994. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. 1996. 6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem 15
Szociolingvisztika Tantárgy kódja MA 1161 Meghirdetés féléve 7. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tukacsné dr. Károlyi Margit Ismertesse meg a hallgatókat a nyelv és a társadalom bonyolult kölcsönhatásával, áttekintse a legfontosabb szociolingvisztikai és dialektológiai alapismereteket, bemutassa speciális vizsgálati módszereit és a szociolingvisztikai nyelvszemléletet. A szociolingvisztika fogalma, tárgya, kialakulásának tudománytörténeti okai és előzményei, vizsgálati módszerei, irányzatai. A nyelvi változatosság és a nyelvhasználati sokrétűség, a nyelvi változó, a nyelvhasználat társadalmi meghatározottsága, a nyelvhasználatot befolyásoló tényezők, nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Nyelv, nyelvváltozatok, egységesülés és elkülönülés a nyelvekben. Sztenderd és dialektus, a sztenderdizáció. A nyelvek földrajzi és társadalmi tagolódásának kérdései, diglosszia, kettősnyelvűség. A nyelvi érintkezések nyelvi következményei: a két- és többnyelvűség problémái, interferencia-jelenségek, a pidzsin és a kreol nyelvek. Az államnyelvek és a kisebbségi nyelvek viszonya. A nyelvi változás az egy- és többnyelvű közösségekben. A nyelvpolitika. Nyelvtervezés és nyelvpolitika az egy- és többnyelvű közösségekben. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: nincs. Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása I II. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1996. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Fordította: Pap Mária. Osiris-Századvég. Bp., 1995. Bárczi Géza: A nyelvi elkülönülés és egységesülés. Magyar Nyelv. LXIX, 260 6. Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely. Bp., 1998. 139 75. Balogh Lajos és Kontra Miklós (szerk.): Élőnyelvi tanulmányok. Linguistica Series A. Studia et Dissertationes 3. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1990. Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában. Osiris Kiadó Kalligram Könyvkiadó MTA Kisebbségi Műhely. Budapest Pozsony. 2000. 140 156, 192 201. Romanie, Suzanne: Language in Society. An Introduction to Sociolinguistics. Oxford Univ. Press. 2000. Sebestyén Árpád: A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről. In: Kiss Jenő és Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Bp., 1988. 108 19. Szépe György: Anyanyelv, nyelvi politika, oktatás. In. Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 39 54. 16
6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 17
Szószerkezettan Tantárgy kódja MA 1151 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1142 és MA 2143 v. MA 2144 v. MA 2145 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona A hallgatók megismertetése a szintagmatan elméleti kérdéseivel, a szintagmák általános jellemzőivel. A mondat szintagmatikus szerkezete. Szinteződés a mondatban. A szintaxis és a mondattan viszonya, a különböző felfogások ismertetése. A szintagmák elhatárolása más szerkezetektől, az ún. álszintagmák kérdése. A szintagmák típusai, az elhatárolás kritériuma (felcserélhetőség, rákérdezhetőség, kihagyhatóság, disztribúció). A hozzárendelő szintagma problematikája. Az alárendelő szintagma általános jellemzése, osztályozása a bővítmények felől (kötelező és szabad bővítmények), ill. az alaptag szófaja szerint (igei, igenévi stb. szerkezetek). Jelöltség és egyeztetés az alárendelő szintagmában. A mellérendelő szószerkezetek vizsgálata, problémás kérdések. A szintagmacsoportok: szószerkezetlánc, szószerkezetbokor, szószerkezetsor. 3. Évközi ellenőrzés módja: Benczédy Fábián Rácz Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Bp., 1968. 257-69. Benkő Loránd szerk.: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. 247-505. Berrár Jolán: Alany és állítmány. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. 79-93. Kardosné Balogh Judit: A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 57-90. Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 347-366. Papp István: Mi a mondattan? MNy. XXVIII. (1932.) 228-35., 290-295. Tamásiné Bíró Magda: A főnévi csoport vizsgálata a szemantikai szerkezetek alapján. In: Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 91-138. Thimar Márta: A melléknévi csoport. uo. 139-180. G. Varga Gyöngyi: A szószerkezetbokor vizsgálatáról. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok 95-109. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 18
Bevezetés az általános nyelvészetbe Tantárgy kódja MA 1105 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin A nyelvvel és a nyelvtudománnyal kapcsolatos ismeretek felelevenítése, rendszerezése és elmélyítése, a legújabb kutatási eredmények megismertetése. Az általános nyelvészet fogalma és tárgya. A nyelvi univerzálék (szubsztanciális, formális, implikációs), univerzális grammatika. A nyelvi jel fogalma, típusai és működése. A nyelvi jelek rendszere. Elméletek és hipertézisek a nyelv eredetéről; a Darwin előtti elméletek (mítoszi magyarázatok, az utánzáselméletek stb.), a Darwin utáni elméletek (Steinthal, Max Müller, Hermann Paul, Wundt stb. elképzelései). A tagolt beszéd kialakulásának rekonstruált fokozatai. A nyelv és a beszéd mibenléte, viszonya és egymástól való elhatárolása, megkülönböztetésük hatása a grammatika elméletére. A nyelvleírás alapvető irányzatai és módszerei. Az összehasonlító-történeti nyelvészet. Az újgrammatikus irányzat. Ferdinand de Sussure munkássága. A nyelvészeti strukturalizmus: a Prágai Nyelvész Kör; a koppenhágai glosszematikai irányzat; az amerikai deskriptív nyelvészet; a generatív grammatika. A nyelvtudomány néhány újabb irányzata (kommunikációelmélet, matematikai nyelvészet, a szövegtani és stilisztikai kutatások kibontakozása, pszicho-, szocio-, etnolingvisztika). 3. Évközi ellenőrzés módja: Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris. Bp., 1998. Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp., 1976. Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó. Bp., 1999. H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a XX. sz. elejéig. Szombathely, 1996. Lengyel Zsolt: Nyelvtudományi áttekintés. Veszprém, 1997. Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1997. Máté Jakab: A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1998. Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Tipotex. 1999. Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1977. Telegdi Zsigmond (szerk.): Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet tanulmányozásához. Tankönyvkiadó. Bp., 1986. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 19
Régi magyar irodalom Tantárgy kódja MA 1011 Meghirdetés féléve 2. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. János István 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A magyar irodalom szellemi és esztétikai törekvéseinek, valamint a legjelentősebb alkotók életművének áttekintése, oktatási modellek, szakmai világkép alapjainak kialakítása, a magyarságtudat és az egyetemes európai értékrend kölcsönhatásainak tudatosítása. A magyar irodalom kezdetei, a középkori magyar irodalom, a magyar irodalom reneszánsz korszaka, a reformáció irodalma, a barokk korszak irodalma a felvilágosodásig. 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlata: 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyar irodalom története I-II. Szerk. Klaniczay Tibor (Akadémiai irodalomtörténet) János István: A középkor himnuszköltészete Bp. 1996. Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete Bp. 1976. Bán Imre: Eszmék és stílusok. Bp. 1976. Mezey László: Deákság és Európa. Bp. 1979. Tarnai Andor: A magyar nyelvet írni kezdik. Bp. 1984. Irodalom és ideológia a 16-17. Században. Szerk. Varjas Béla. Bp. 1987. Téglásy Imre: nyelv-és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon. Bp. 1988. Klaniczay Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete Bp. 1993. Retorikák a reformáció korából. Szerk. Imre Mihály. Debrecen 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár, számítógép, internet 20
Irodalomelmélet Tantárgy kódja MA 1003 Meghirdetés féléve 2. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja, hogy korszerű irodalomelméleti ismereteket nyújtson. Adjon egyfajta ismeretanyagot az újabb irodalomtudományi irányzatokról, a fontosabb európai és magyar elméletírókról. A tantárgy specifikus célja, hogy a középiskolai életrajz-centrikus, sokban pozitivista irodalom-felfogást szembesítse a modernebb megközelítési módokkal. Az irodalom fogalma. Az irodalom meghatározó jegyei. Beszéd és fikció. A beszédtett elmélet. Az irodalom, mint nyelvileg teremtett világ. Képszerűség és fikció az irodalomban. Mű és olvasó viszonya. A hermeneutika alapproblémái. A megértés természete. Az értelmezés természete. Műfajtan műfajelmélet. A műfajok mint szövegek osztályai. Az irodalom megközelítése. A pozitivizmus. A szellemtörténet. A fenomenológia. Az újkritika. A szláv és francia strukturalizmus. A posztstrukturalizmus. A dekonstrukció. 3. Évközi ellenőrzés módja: 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Angyalosi Gergely: Az intertextualitás kalandja. Helikon, 1996. 1. 3-10. Barthes: A szöveg öröme. Budapest, 1996. 5-74. Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest, Osiris, 1997. Foucault: Mi a szerző? A Világosság melléklete. 1981. 7. Ricoeur: Mi a szöveg? In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Budapest, 1999. 9-33. Genette: Az elbeszélő diszkurzus. In: Az irodalom elméletei. I. Pécs, 1996. 61-98. Iser: A fikcionálás aktusai. In: Az irodalom elméletei. IV. Pécs, 1997. 51-83. Kulcsár Szabó Ernő: A megértés mint feladat és történés. In: Uő: A megértés alakzatai. Debrecen, 1998. 7-19. Nemes Nagy Ágnes: A vers mértana. In: XX. századi esszék az irodalomról. Debrecen, 1998. 198-218. Bezeczky Gábor: Mi a dialogikus, mi nem? Helikon, 2001/1. 3-9. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 21
Világirodalom: Az antikvitás irodalma Tantárgy kódja MA 1051 Meghirdetés féléve 2. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. János István 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja: Az antikvitás nagy irodalom-és művelődéstörténeti korszakainak bemutatása a legnagyobb alkotók életműve, valamint a legjelentősebb eszme-és stílusirányzatok alapján előadások formájában. Az ősműfajok kialakulása: okai, jellemzői, terjesztői. A mezopotámiai költészet Gilgames eposz. A finnugor népek költészete a Kalevala, mint ősforma. A Biblia (Ószövetség Újszövetség). A görög irodalom és kultúra Mítoszok - mitológia, filozófia, képzőművészet stb. A homéroszi eposzok. A görög dráma. Jelentősebb képviselői: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész. A görög színház. Arisztotelész poétikai nézetei. A hellenizmus művészete és kultúrája. A római irodalom fejlődésének áttekintése. Az aranykor költészete. Vergilius, Horatius, Ovidius, Catullus, Phaedrus. A széppróza kialakulása. A sztoicizmus. Marcus Aurelius, Seneca filozófiai nézetei. 3. Évközi ellenőrzés módja: 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kardos László (szerk.): A világirodalom története I.(Egyetemi jegyzet) Kerényi Károly: Görög mitológia Bp.1977. Falus Róbert: Az antik világ irodalmai Bp.1976. Szabó Árpád: Homérosz világa Bp.1956. Szabó Árpád: Szophoklész tragédiái Bp. 1985. Borzsák István bevezető tanulmánya a Corvina kiadó kétnyelvű Horatius-kötetéhez (Quintus Horatius Flaccus Összes versei) Bp. 1961. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár, számítógép, internet 22
A magyar felvilágosodás és klasszika irodalma Tantárgy kódja MA 1021 Meghirdetés féléve 3. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Csorba Sándor 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az irodalomtörténeti folytonosság tudatosítása, a korszak általános vonásainak, irodalmi jelenségeinek, irányzatainak, műfajainak, valamint a kiemelkedő alkotók életpályájának bemutatása; speciálisan az egyetemi szintű tanulmányok folytatásához és az általános iskolai tanulók oktatásához szükséges alap és kiegészítő ismeretek felvázolása. A felvilágosodás fogalma az európai irodalmakban, a klasszicizmus magyar jellegzetességei. Bessenyei György, a hagyományőrző írók, az érzékenység változatainak magyar képviselői, Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Katona József. 3. Évközi ellenőrzés módja: A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1965. Vonatkozó fejezeteinek adatai. Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest, 1998. Vonatkozó fejezetei. Csorba Sándor: Bessenyei György világa. Budapest, 2000. A tematikához kapcsolódó részei. Debreczeni Attila: Fenség és Grácia. ItK 2000. 3 4. sz. Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Budapest, 1990. Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája. Budapest, 1998. Debreczeni Attila: Csokonai az újrakezdések költője. Debrecen, 1993. Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Budapest, 1986. Bíró Ferenc: A Bánk bánról. ItK, 2001/1 2. A gyakorló iskolákban használt általános iskolai irodalomkönyvek vonatkozó részei. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 23
Világirodalom: A középkor és a reneszánsz irodalma Tantárgy kódja MA 1052 Meghirdetés féléve 3. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. János István 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A középkor és a reneszánsz irodalom-és művelődéstörténeti korszakainak bemutatása a legnagyobb alkotók életműve, valamint a legjelentősebb eszme-és stílusirányzatok alapján előadások formájában. A korszak áttekintése, jellemzői. A keresztyén filozófia, kultúra és művelődés Ágostontól Szent Tamásig. A Biblia hatása. A középkori embereszmény és világkép. A romantika és a gótika az építészetben és a művészetekben. Egyházi műfajok. Himnuszok legendák egyházi énekek.. Világi műfajok. A lovagi epika: Roland-ének, Nibelung-ének, Igor-ének. A trubadúr-líra jellemzői, főbb képviselői. A vágáns-ének, pastourelle, gesták, krónikák. Dante. Az Isteni színjáték, A reneszánsz kialakulása és jellemzői. Petrarca és a petrarkizmus. Boccaccio, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Machianelli.Villon, Ronsard, Rabelais, Montaigne, Navarrai Margit.Cervantes, Lope de Vega.Luther és Hans Sachs. Erazmus és az erazmisták. Az európai barokk Tasso és Milton, Marino és Gongora, Bernini, Rubens, Bach, Maulbertsch és mások. 3. Évközi ellenőrzés módja: 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kardos László (szerk.): A világirodalom története (egyetemi jegyzet) János István: A középkor himnuszköltészete Bán Imre: Dante-tanulmányok, Bp.1988. Huizinga: A középkor alkonya, Bp. Madarász Imre: Az olasz irodalom története Bp. 1994. O. Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban Bp. 1979. M. Bahtyin: Francois Rabelais művészete. Bp.1982. L. Batkin: Az itáliai reneszánsz. Bp. 1986. A neoplatonizmus szépség-és szerelemfilozófiája a reneszánsz irodalomban. In: Hagyományok ébresztése, Bp. 1976. 311-326. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár, számítógép, internet 24
A magyar reformkor és romantika irodalma Tantárgy kódja MA 1025 Meghirdetés féléve 4. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Csorba Sándor 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az irodalomtörténeti folytonosság tudatosítása, a korszak általános vonásainak, irodalmi jelenségeinek, irányzatainak, műfajainak, valamint a kiemelkedő alkotók életpályájának bemutatása; speciálisan az egyetemi szintű tanulmányok folytatásához és az általános iskolai tanulók oktatásához szükséges alap és kiegészítő ismeretek felvázolása. A romantika fogalma az európai irodalmakban, a magyar romantika eszméi, stílusjegyei. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a szépprózai törekvések, Eötvös József, a reformkori dráma, Petőfi Sándor. 3. Évközi ellenőrzés módja: A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1965. Vonatkozó fejezeteinek adatai. Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey és Vörösmarty kora és szelleme. Debrecen, 1996. Vonatkozó fejezetei. Rónay György: A regény és az élet. Budapest, 1985. Vonatkozó fejezetei. Fenyő István: Centralisták. Budapest, 1997. Vonatkozó fejezetei. Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest, 1922. Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus. Budapest, 1980. Vonatkozó fejezetei. A gyakorló iskoláinkban használt általános iskolai irodalomkönyvek vonatkozó részei. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 25
Világirodalom: Az európai romantika irodalma Tantárgy kódja MA 1053 Meghirdetés féléve 4. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az előadás célja az európai romantika irodalmának bemutatása, a nemzetközi romantika kutatás eredményeinek és problémáinak megismertetése. Specifikus célkitűzése, hogy az általános ismeretek átadásán túl vázolja az európai és a magyar romantika kapcsolódási pontjait. Az előadás három nagy tárgykört érint: A) A romantika és a romantika kutatás történeti és elméleti problémái. Bővebben: a romantika fogalom, a romantikus olvasás, a romantika definíciók (Wellek, Lovejoy, de Man) differenciái, a romantika kora mint korszakretorika. B) A német, az angol, a francia és az orosz romantika kanonikus szövegei. Bővebben: A német koraromantikusok (Fr. Schlegel) és a német epika (H. Kleist, Novalis, E.T.A. Hoffman), Hugo, Byron és Puskin egy-egy műve.c) A német romantikus irodalom és filozófia hatása az egykorú magyar irodalomban. Bővebben: Kölcsey és Vörösmarty európai orientációja. 3. Évközi ellenőrzés módja: 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Enigma 11-12. szám; Athenaeum I / 1. szám; Pompei 1997 / 2-3. szám Gond 17. szám, 1998.; Helikon 2000 1-2. szám, (A romantika tétjei) De Man, Paul, Az olvasás allegóriái, Szeged, Ictus, 1999. De Man, Paul, A temporalitás retorikája = Az irodalom elméletei I. Szerk. Thomka Beáta. Pécs, Jelenkor, 1996. 5-60. Nagy Imre (szerk.): Mit jelent a suttogásod? (A romantika problémái: eszmék, poétikák). Bp., Osiris-Universitas, 2000. Szegedy-Maszák Mihály: A romantika: világkép, művészet, irodalom = Literatura, 1998 / 4. 333-346. Halász Előd: A német irodalom története. Bp., 1980. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 26
A XIX. század második felének magyar irodalma Tantárgy kódja MA 1031 Meghirdetés féléve 5. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Margócsy Klára 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Megismertetni a hallgatókkal a XIX. század második felének társadalmi és politikai viszonyait, a korszak fő irodalmi irányait. Utalva a többi művészeti ágak: képzőművészet, zene, építészet, iparművészet eredményeire is. Arany János, Gyulai Pál, Tompa Mihály, Erdélyi József, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Arany László, Csiky Gergely, Madách Imre. Az újabb törekvések: Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Kiss József, Czóbel Minka és mások munkássága. Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza. A századelő és századforduló prózaírói, kísérletezői: Justh Zsigmond, Asbóth János, Bródy Sándor, Gozsdu Elek, Petelei István, Ambrus Zoltán, Tömörkény István stb. művei. 3. Évközi ellenőrzés módja: Bori Imre: A magyar irodalom modern irányai. I-II. Újvidék, 1992. Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991. Eisemann György: Ősformák jelenidőben. 1995., Németh G. Béla: Századelőről, századutóról. 1985. Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 1987. S. Varga Pál: A gondviseléstől a vitalizmusig. 1993.; S. Varga Pál: Két világ közt választhatni 1997. Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet 1995. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk Arany János kritikusi öröksége. 1992. Imre L. Nagy M. S. Varga P.: A magyar irodalom története 1849-1905, Debrecen, 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 27
Világirodalom: A XIX. század irodalma Tantárgy kódja MA 1054 Meghirdetés féléve 5. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A periódus jellemzése a fontosabb művészeti-irodalmi jelenségek, a kiemelkedő alkotók életpályája s a jelentősebb művek megismertetésével. A tárgy kiemelten kívánja vizsgálni a realista regény változatait, krízisét, a modern líra kialakulását s a századvég fontosabb stílusirányzatait, a bennük tükröződő világképet. A realista nagyregény útja a század második felében (Flaubert, Turgenyev, Dosztojevszkij, Tolsztoj munkássága); a parnasszizmus világképe és főbb poétikai elvei; a naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus jellemzése (Zola, Baudealire, Rimbaud, Verlaine, Mallarmé munkássága); a szecesszió művészeti mozgalmának történeti szerepe és esztétikája; modern lírai törekvések a századvég német nyelvű költészetében (George, Hofmannsthal, Rilke költészete); a modern dráma kialakulása a XIX. és a XX. század fordulóján. 3. Évközi ellenőrzés módja: 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kardos László: Világirodalom a XX. században. Budapest, 1980. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században. Budapest, 1970. Török Endre: Lev Tolsztoj Világtudat és regényforma. Budapest, 1979. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. Budapest, 1991. Halász Előd: A német irodalom története. Budapest, 1987. Szávai János: Nagy francia regények. Budapest, 1989. Dobossy László: A francia irodalom története (2. kötet). Budapest, 1963. Komlós Aladár: a szimbolizmus. Budapest, 1965. Pók Lajos: A szecesszió. Budapest, 1972. Poszler György: A regény válaszútjai. Budapest, 1980. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 28
A Nyugat irodalma Tantárgy kódja MA 1035 Meghirdetés féléve 6. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Margócsy Klára 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Megismertetni a hallgatókkal a korszak általános társadalmi és politikai hátterét. A szellemi mozgások, útkeresések bemutatása. Új művészeti törekvések (a zene, a képzőművészet, iparművészet területén). Az irodalmi avantgárd Magyarországon való megjelenésének vázolása. A Nyugat előzményei. A Nyugat megjelenése és több évtizedes hatása. A nemzedékek egymásutánja és hatása. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond munkásságának kiemelt tárgyalása. Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Füst Milán, szép Ernő, Balázs Béla, Tersánszky Józsi Jenő, Csáth Géza, Móra Ferenc, Krúdy Gyula életműve. Kassák és a magyar avantgárd. 3. Évközi ellenőrzés módja: Bodnár György: A mese lélekvándorlása. Budapest, 1988. Bori Imre: Varázslók és mákvirágok. Újvidék, 1979. Eisemann György: Keresztutak és labirintusok. 1991. Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991. Király István: Vita és vallomás. 1986. Rába György: Csönd herceg és a nikkel szamovár. 1986. Fülöp László: Kaffka Margit. 1987. Fülöp László: Realizmus és korszerűség. 1987. Tanulmányok Ady Endréről. 1999. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 29
Világirodalom: A XX. század első felének irodalma Tantárgy kódja MA 1055 Meghirdetés féléve 6. Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Jeney István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja, hogy átfogó képet nyújtson a hallgatóknak a XX. Század első felében zajló irodalmi folyamatokról, a lírai, epikai és drámai műnemen belüli műfaji újításokról, az avantgárd mozgalom kialakulásáról, irányzatainak kibontakozásáról, azok módosulásairól, az első világháború utáni áramlatok fölerősödéséről. Specifikus célja, a hallgatók megismertetése a korszak világkép-áramlataival, és kiemelkedő alkotóival. A tárgy oktatása feltételezi a XIX század második felének világirodalmi ismereteit, tájékozottságot a romantika és realizmus irodalmában. A tematika tartalmazza a szürrealizmus, az egzisztencializmus, a kritikai realizmus, az un. szocialista irodalom megjelenésének, illetve az avantgárd továbbélésének vizsgálatát. Majakovszkij, Bulgakov Martin du Gard, Hemingway Shaw, Brecht, Aragon, Eluard, Nezval mellett említést tesz Mandelstamm, Ahmatova, Paszternak Sadoveanu, Eliot munkásságáról, az amerikai irodalom megjelenéséről, az olasz ermetismo-ról, a neorealizmus jelenségről. A tárgy elsősorban deskriptív történeti rendszerező módszerrel tekinti át a korszak világirodalmi jelenségeit, új formák, modern lírai technikák esetén a történetiség mellet a műfajelmélet szempontjai is érvényesülnek. 3. Évközi ellenőrzés módja: A színház világtörténete. Budapest, 1986. A Világirodalmi lexikon tárgyra vonatkozó cikkei De Michelli: Az avantgardizmus. Budapest, 1965. Francia irodalom a huszadik században. Szerk.: Köpeczi Béla. Budapest, 1974. Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. Budapest, 1969. Németh László: Európai utas. 410 510. Budapest, 1973. Szabó György: A futurizmus. Budapest, 1967. Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században. Budapest, 1987. Szabolcsi Miklós: A neoavantgarde. Budapest, 1981. Vajda György: Modernség, dráma, Brecht. 1981. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 30