Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény esélyegyenlőségi terve a tanulói részére 2011. október 1. 2013. szeptember 30. közötti időszakra 2011. 1
Bevezetés A hazai közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól szóló kormányhatározat a modernizáció megfogalmazott célrendszerével összefüggésben az államilag támogatott, alkotmányosan garantált alapellátás megszervezésekor a következő prioritásokat jelölte ki: minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi szolgáltatások, mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse, megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. Számos tényező indokolja, hogy a közoktatási rendszerben zajló folyamatok feltárása érdekében elemeznünk kell a társadalmi és gazdasági környezetben zajló változásokat is. Ezt támasztják alá a nemzetközi kutatások is (OECD-PISA vizsgálatok). A konkrét statisztikai mutatókkal ellenőrizhető Európai Uniós oktatáspolitikai célok, a lisszaboni folyamat keretében megszületett Részletes munkaprogram elemei három alapvető prioritást határoznak meg: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése az oktatáshoz és képzéshez való hozzájutás megkönnyítése minden ember számára az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ előtt. Természetesen a nemzetközi hatások (a gazdasági változások bizonytalansága, a munkanélküliség növekedése stb.) mellett a hazai társadalmi és gazdasági folyamatok is determináló erővel bírnak (a demográfiai és munkaerő-piaci viszonyok alakulása, az esélyegyenlőségi mutatók romlása, az oktatási, költséghatékonysági feszültségek növekedése stb.). A tanulók iskolai továbbhaladását és sikerességét számottevően befolyásolja, hogy milyen mértékben és hogyan jutnak hozzá az információhoz és a tudáshoz. A műveltség közvetítésében nemcsak az óvoda, az iskola, hanem a család, a média és a kortárscsoportok is jelentősen közreműködnek. Sajnos kimutatható különbségek vannak mind a családi háttér, mind a lakóhely tekintetében a tanulók teljesítményének vizsgálatakor. Az oktatás eredményessége tekintetében megfigyelhető egyenlőtlenségek kétféle módon jelentkezhetnek: az oktatási rendszeren belüli előrehaladás valamint a mérhető tanulási teljesítményekben. A rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója a kudarcot vallók, a leszakadók, lemorzsolódottak aránya. A helyzetet tovább árnyalja a kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcait kiváltó további tényezők sora, valamint a gyermekek, tanulók egyéni különbségeiből adódó eltérő igények megjelenése (sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a kiugróan tehetséges gyermekek foglalkoztatása, szociális biztonság részleges vagy teljes hiánya).
Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása egymással nem helyettesíthető fogalmak, melyek egymást kiegészítő célokat jelölnek meg: az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz egy adott, védett csoport tagjai számára is, míg az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőségről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyidejűleg megvalósul, s ily módon az adott, védett csoport tényleges résztvevővé válik. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003 évi CXXV. törvény 65. szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Intézményünk összetettsége és fenntartói háttere folytán figyelembe kell vennünk mind a megyei elvárásokat, mind pedig az oktatási egységek települési sajátosságait is, hiszen diákjaink mindkét körből érintettek. Feladatainkat meghatározó törvényi előírásokból különösen figyelembe kell vennünk az alábbiakat: (7) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenekfelett álló érdeke különösen, hogy 4/A. a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.
(4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. (5) E alkalmazása során az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete határozatban döntött arról, hogy 2011. szeptember 1-én létrehozza a Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégiumot, rövidített nevén a Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézményt. A jogelődök nagy száma, a szerteágazó feladat-ellátási profilja, valamint az intézmény oktatási egységeinek földrajzi elhelyezkedése (Orosháza, Békés, Dévaványa, Gyomaendrőd) alapvetően meghatározza a működés lehetséges kereteit. Tervezési és szervezési munkánkban a fentiek miatt a jogelődök hagyományaiból és tapasztalataiból merítve a 2011/2012. tanév legfőbb feladata az új intézményi profil egységes kialakítása mellett az egységes működési rendszer létrehozása valamennyi az intézményünkre vonatkozó törvényi szabályozás figyelembe vételével. Intézményünk minden pedagógusának kötelessége, hogy közreműködjön a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 1. Helyzetelemzés A helyzetelemzés a 2011. 10. 01. adatok alapján történt. (Az elemzéshez tartozó adatok táblázatai a mellékletben találhatók.) 1. TanuIói összetétel: Iskolánk tanulói létszáma 1238. Nappali tagozaton 1069 diák, esti tagozaton 169-en tanulnak. Nappali tagozatos diákok közül 43 fő ( 0,4% ) hátrányos helyzetű, x fő (x%) halmozottan hátrányos helyzetű, és 3 fő (0,03% ) sajátos nevelési igényű. 2. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok reális vizsgálata első alkalommal a 2011/2012.tanév zárásakor történhet. A kapott eredmények ismeretében szükséges intézkedések tervezése a 2012/2013.tanévet megelőzően válik aktuálissá. 3. A hátrányos helyzetű tanulók részvétele az iskola által nyújtott programokban: Az iskola által nyújtott programokat, és szolgáltatásokat ugyan úgy igénybe vehetik és veszik az SNI, és hátrányos helyzetű tanulók egyenrangúként a többi tanulóval. 4. Az iskola pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata: Pedagógiai programunk tartalmazza az SNI, és halmozottan hátrányos tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos feladatokat. 5. Iskolánkban az SNI tanulók 0,03% nem éri el (?) az országos 10% -ot. 6. Az iskola szakmai és társadalmi környezet kapcsolat rendszerének vizsgálata: Iskolánk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol mindazokkal az intézményekkel, szervezetekkel, melyek segítik tanulóink nevelésénél felmerülő problémák gyors kezelését.
2. Alapelvek A tanító, tanár pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni: Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal. Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését. Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, illetve tanulószobai ellátásban részesüljön. A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Az iskola pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni : a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot. 3. Együttműködés A tanulók fejlődése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal
4. Az esélyegyenlőségi terv célja A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. 5. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében vállaljuk, hogy iskolánkban a hátránnyal élők semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól, aki faji, vallási, egészségi, szociális helyzete miatt hátrányosan megkülönbözteti bármelyik tanulónkat, az ellen fegyelmi eljárást indítunk, igény esetén az éves órakeretünkből egyéni foglalkozásokat tartunk a célcsoport tagjainak, igény esetén a továbbképzési programban támogatjuk azokat a továbbképzéseket, amelyek a célcsoporttal való hatékony munkavégzésre készítenek fel. A kötelezettségek teljesítéséért felelősek: Az igazgató felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az igazgató felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az igazgatóhelyettes felelős az Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy
az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, szerződéses viszonyban álló, valamint szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése;
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 7. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják; másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következő területekre kell kiterjedni: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek. A problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek nem sorolhatók azonos kategóriába. A tanuló hátrányos helyzetét valamely környezeti tényező (többnyire a tanuló egészségügyi állapota, vagy a család iskolázottsági, jövedelmi helyzete) okozza, melynek következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége. A veszélyeztetettség következményeként a tanuló személyiségének károsodása várható. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló a hátrányos helyzetű tanulókon belül az akinek a szülője, illetve szülei az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás vagy a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, illetve akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetettség: A veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Azokat a gyerekeket tekintjük veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. A gyermeki személyiség fejlődésének károsodást többféle ok akár egyszerre is előidézheti. Egyértelmű veszélyeztetettséget jelent: a gyermek folyamatos fizikai bántalmazása, a gyermek agresszív, brutális magatartása, csavargás, éjszakai kimaradás, szökés otthonról, deviáns tevékenységet folytató csoporthoz való tartozás, a kábítószert, alkoholt fogyasztó gyermek, a bűnöző gyermek, a gyermekkorú szexuális kapcsolatai, szexuális bántalmazása, a prostitúció, az öngyilkossággal fenyegetőző, önagressziót, öngyilkossági kísérletet elkövető gyermek, a szülők megakadályozzák, hogy a beteg gyermek orvosi kezelésben részesüljön, a gyermeket a szülők nem engedik iskolába, a hajléktalan gyermek, a folyamatosan éhező gyermek, a hozzátartozó nélküli gyermek, a deviáns életmódot folytató családok gyermekei, a lelki terror alatt élő gyermek. Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket vagy fiatalt, aki családjában, vagy környezetében (iskolában, kortárs csoportban, lakókörnyezetében) ismétlődő vagy tartós fizikai bántalmazásnak van kitéve, ismétlődő vagy tartós lelki bántalmazásnak van kitéve, szexuális zaklatásnak, erőszaknak van kitéve, elhanyagolásnak van kitéve, fejlődésében családja, illetve közvetlen környezete károsan befolyásolja, és mindezeket nem ellensúlyozza semmi. Ismétlődő és tartós fizikai bántalmazás: Az a gyermek vagy fiatal, akit a családtagjai vagy a környezetében élők folyamatosan vernek.
Jelei: külsérelmi nyomok, védekező reakció, ha közelednek hozzá (pl. ha meg akarják simogatni, akkor összerezzen), agresszív viselkedés (verekedés, rongálás, állatkínzás, önagresszió). Ismétlődő és tartós lelki bántalmazás: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai, környezete folyamatosan csúfol, megaláz, megszégyenít; a szeretettől megfosztja; szóval durván bántalmazza; akinek önbizalmát rombolja; és akinek sem öröméről, sem bánatáról nem vesz tudomást. Jelei: dac, önbizalomhiány, magába fordulás, bandakapcsolat, a közösség ügyei nem érdeklik, túlzott ragaszkodás, bizalmatlanság, csúfolja, megalázza, megszégyeníti nála gyengébb társait, alacsony frusztrációtűrés, mindig felhívja magára a figyelmet rosszasággal, rongálással, a tanítási óra zavarásával. Szexuális zaklatás, erőszak: Az a gyermek vagy fiatal, akinek családtagjai vagy a környezetében élők szexuális témájú képeket, könyveket mutatnak, filmet vetítenek; akit illetlen helyen fogdosnak, simogatnak; arra kényszerítenek, hogy illetlen helyeken hozzájuk érjen; megerőszakolnak; prostitúcióra kényszerítenek. Jelei: visszahúzódás, összerezzen, ha hozzá akarnak nyúlni, alhasi fájdalmak, vérzés, külsérelmi nyomok, koravén attitűd (öltözködés, smink), kihívó viselkedés. Elhanyagolás: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai nem megfelelően gondoznak (ritkán fürdetnek, hiányosan öltöztetnek, nem megfelelően táplálnak); akit nem ösztönöznek az iskolába járásra, tanulásra; akinél betegség esetén nem biztosítják az orvosi ellátást, a gyógyulás feltételeit; akire egyáltalán nem figyelnek, nem foglalkoznak azzal, hol, mikor, és kikkel barátkozik, tölti szabadidejét.
Jelei: sápadtság, köhögés, ápolatlanság, rüh, ótvar, aluszékonyság, iskolai igazolatlan hiányzás, túlzott ragaszkodás (pl. pedagógushoz), kéreget a mások tízóraijából, bandakapcsolat, mindig fázik (fűtött helységben sem veszi le a kabátját), a szülők egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával, a házi feladat állandó hiánya, gyakori bukás, alkohol, drog fogyasztása, bűnözés, lopás, rongálás, dohányzás. Fejlődésében családja, vagy környezete károsan befolyásolja: A család és a környezet értékei, normái jelentősen eltérnek a társadalmi értékektől, normáktól (drog, alkohol, bűnözés, öngyilkosság a családban, közvetlen környezetben), és ezzel negatív mintául szolgálnak a gyermeknek, ezért a gyermek szocializációja problémás. Jelei: alkoholfogyasztás, dohányzás, lopás, drogfogyasztás, öngyilkossági kísérlet, bandakapcsolat, szexuális deviancia. A veszélyeztetettséget okozó problémákat nem ellensúlyozza semmi: A gyermeknek sem a családjában, sem a környeztében nincs olyan személy, aki a gyermek számára biztonságot teremtene, érzelmi támaszt nyújtana; nincs olyan intézmény, ami a családra és a környezetre hatást gyakorolna annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett bántalmak megszűnjenek. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata szabályozza a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét. Amennyiben az intézmény veszélyeztetettségre utaló jelet észlel, értesítenie kell a gyermekjólé-
ti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az oktatási intézmény az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak: A tanuló adatai (név; születési helye, ideje; anyja neve; apja neve; testvérei; lakcím, telefon, iskola neve, osztálya, osztályfőnöke neve, az iskolai gyermekvédelmi felelős neve). A megoldásra váró probléma. Az iskola eddigi intézkedései. A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések. 8. A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.
Diákétkeztetés A tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai tömegsport Az iskolai tömegsport a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobby alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segíthetik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős
programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek szoros kapcsolat a helyi nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek emelt szintű érettségire való felkészítés tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportversenyek; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése. 9. Akcióterv Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra kell reagálnia. Fontos az elért eredmények megtartása, folyamatos javításra törekvés is.
Helyzetelemzés megállapítása Cél megfogalmazása Intézkedés leírása Intézkedés felelőse Intézkedés megvalósításának határideje Indikátorok rövidtávon (1 év) Indikátorok középtávon (3 év) Indikátorok hosszútávon (6 év) Iskolai esélyegyenlőségi felelős Az iskola esélyegyenlőséggel kapcsolatos operatív feladatok végrehajtása Minden tanuló számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközök biztosítása Minden tanuló a képességeinek megfelelő szintű tudással fejezze be középfokú tanulmányait Felelős megnevezése Pályázati támogatások Egyéni igényekre érzékeny, differenciált oktatás megvalósítása. Korszerű módszerek alkalmazása Egyéni igényekre érzékeny, differenciált oktatás megvalósítása Korszerű módszerek alkalmazása A kompetenciamérés eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe Minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el az iskolát pedagógus kompetenciák fejlesztése, iskolai átmenetek segítése, módszertani tapasztalatcserék Munkaközösségek megalakítása, Munkaközösség-vezetők megválasztása szakmai program készítése igazgató Iskolai vezetők, munkaközösségvezetők pedagógusok 2012. június 30. Folyamatos Folyamatos kinevezés esélyegyenlőségi program Továbbképzési terv Pedagógiai Program Szülők iskolázottságának felmérése jegyzőkönyvek, szakmai programok éves beszámolók intézkedési tervek és végrehajtásuk dokumentálása Kompetenciamérés eredményei Végzettség nélkül iskolaelhagyók aránya Módszertani továbbképzések száma IMIP működő munkaközösségek, éves beszámolók éves beszámolók intézkedési tervek és végrehajtásuk dokumentálása Szakképesítést sikeresen befejezők aránya IMIP Kompetencia mérések eredménye Szakmájában elhelyezkedő ifjak száma korszerű eszközöket és módszereket használó pedagógusok száma Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának megteremtése A magántanulók számának csökkentése HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása A magántanulói státusz okainak vizsgálata. A szülők ösztönzése a státusz megszüntetésére. Szülők felkeresése, lehetőségeik ismertetése, nyilatkozatok begyűjtése A családsegítő szolgálat irányításával szoros kapcsolattartás A magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása intézményvezetők ifjúságvédelmi felelősök egészségügyi alapellátás vezetője Szülői nyilatkozatok száma HHH-s gyermekek számának növekedése felvilágosító előadások száma hiányzási statisztikák HHH nyilvántartások Önkormányzati határozatok az iskoláztatás feltételeinek javításáról felvilágosító előadások száma hiányzási statisztikák Magántanulók száma az országos átlag alatt marad A magántanulók száma csökken
10. Személyi feltételek Az intézmény esélyegyenlőségi ügyeinek felelőse minden oktatási egységben az egység vezetője. Munkájukat közalkalmazotti viszonyban végzik. Az esélyegyenlőségi felelős munkáját az intézmény igazgatója felügyeli, illetve ellenőrzi. Feladataikat munkaidőben látják el. Feladataik: A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti és segíti a gyermekjóléti szolgálatot. Segíti és összehangolja az egysége pedagógusainak esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységét. Rendszeresen figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Minden tanév elején tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez. 11. Megvalósítás Az iskola az esélyegyenlőségi tervben leírtak megvalósításához az alábbiakat végzi: Az intézményvezető feladata, hogy a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései; Évente értékelésre kerül a programba leírtak megvalósítása Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. 12. Monitoring és nyilvánosság Az iskola életében fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik az évente történő ellenőrzés időpontjának meghatározása. a mindenkori tanév munkatervben történik. éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán
a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani. A helyzetelemzés elkészítéséért és a nyilvánosság intézményi tájékoztató, honlap, helyi sajtó biztosításáért az intézmény igazgatója felelős. az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok. 13. Konzultáció és visszacsatolás A szabályzat készítésekor figyelembe vettük a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat és szülői munkaközösség véleményét. A monitoring-vizsgálatok eredményét felhasználva szükség esetén módosítjuk a szabályzatot. A nevelőtestület, a szülők, a tanulók, a partnerek véleményeit írásban gyűjtjük. A szabályzat módosítását amennyiben szükséges el kell végezni. 14. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az intézmény elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, megállapítja a felelősségeket, intézkedési tervet készít. A szabályzat betartásáért az iskola minden dolgozója és tanulója felelős. Aki faji, vallási, egészségi, szociális helyzete miatt hátrányosan megkülönbözteti bármelyik tanulónkat, az ellen fegyelmi eljárást indítunk. 15. Záró rendelkezés Az esélyegyenlőségi terv nyilvános. A dokumentum az iskola könyvtárában, az oktatási egységek irodájában és az iskola honlapján megtekinthető. Az esélyegyenlőségi tervet az aláíró felek a 2011. 10. 01. naptól 2013. 09. 30. napig tartó időszakra fogadják el. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden szervezeti egységére, dolgozójára, tanulójára, különös tekintettel kiemelt célcsoportok ill. a tervben foglaltak végrehajtásának felelőseire. Orosháza, 2011.október 1. Zámbó András Melléklet: az intézményi alapadatok 2011.október 1-i állapota
Melléklet: Intézményi alapadatok OM azonosító: 028390 Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Főállású pedagógusok száma: Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma Integráltan ebből Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium 5900 Orosháza Kossuth tér 1. Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala 5600. Békéscsaba, Derkovits sor 2. 216 fő 10 fő 10 fő 10 fő gyógypedagógiai csoportban Hátrányos helyzetű (HH) /Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma: 6/1 fő Az intézménybe járó tanulók száma: 3012 fő Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan ebből 28 fő 390 fő 365 fő gyógypedagógiai tagozaton 25 fő HH / HHH tanulók száma: 998/224 fő Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: 19 fő HH / HHH ebből 19 fő
Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Feladatellátási hely Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5900 Orosháza, Kossuth tér 1. Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5900 Orosháza, Kossuth tér 1. Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Hőzső u. 39. Funkció Főállású pedagógusok létszáma Gyermekek, tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma SNI gyermekek, tanulók száma szakközépiskola 32 441 141/2 18 szakiskola 33 673 146/5 89 gimnázium 14 220 101/19 10 Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Hőzső u. 39. szakközépiskola 21 317 116/28 12 Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Szarvasi út 42/1. Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 40. Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 40. Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5510 Dévaványa, Mezőtúri út 2. Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5510 Dévaványa, Mezőtúri út 2. Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Szánthó Albert u. 10 Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Szánthó Albert u. 10 Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Szánthó Albert u. 10 szakiskola 22 276 161/65 43 szakközépiskola 16 137 39/5 8 szakiskola 25 311 55/21 30 gimnázium 5 106 35/2 4 szakiskola 12 209 97/29 48 óvoda 1 10 6/1 általános iskola 13 80 41/22 szakiskola 15 154 60/25
Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként Évfolyam feladatellátási helyenként Létszám az évfolyamon Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Gyógypedagógiai csoport, tagozat Orosháza Szakközépiskola 9.évf. 115 115 42/1 5 Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH 10 évf. 97 97 28/1 3 11 évf. 109 109 36 7 12 évf. 79 79 25 3 13 évf. 13 13 7 14 évf. 28 28 3 összesen 441 441 141/2 18 Orosháza Szakiskola 9 évf. 160 160 66/3 29 10 évf. 70 70 16/1 11 11 évf. 230 230 45 28 12 évf. 158 158 18/1 17 13 évf. 55 55 1 4 összesen 673 673 146/5 89 Békés Gimnázium 9 évf. 70 70 41/6 4 10 évf. 58 58 29/5 1 11 évf. 47 47 17/5 4 12 évf. 45 45 14/3 1 összesen 220 220 101/19 10 Békés Szakközépiskola 9 évf. 56 56 28/6 3 10 évf. 56 56 31/9 5 11 évf. 72 72 24/9 2 12 évf. 57 57 20/3 2 13 évf. 43 43 11/1 14 évf. 33 33 2 összesen 317 317 116/28 12 Békés Szakiskola 9 évf. 55 55 31/17 16 10 évf. 71 71 42/22 14 11 évf. 81 81 51/16 1 12 évf. 55 55 28/8 13 évf. 14 14 9/2 összesen 276 276 161/65 43 Gyomaendrőd Szakközépisk. 9 évf. 25 25 11 10 évf. 23 23 8/1 2 11 évf. 36 36 12/1 1 12 évf. 34 34 8/3 5 13 évf. 10 10
14 évf. 9 9 összesen 137 137 39/5 8 Gyomaendrőd Szakiskola 9 évf. 87 87 27/5 21 10 évf. 49 49 5 8 11 évf. 66 66 6/6 12 évf. 77 77 12/9 1 13 évf. 32 32 5/1 összesen 311 311 55/21 30 Dévaványa Gimnázium 9 évf. 28 28 14/1 1 10 évf. 22 22 7 1 11 évf. 33 33 5 2 12 évf. 23 23 9/1 összesen 106 106 35/2 4 Dévaványa Szakiskola 9 évf. 49 49 24/13 12 10 évf. 28 28 15/6 3 11 évf. 79 79 43/4 23 12 évf. 28 28 8/3 5 13 évf. 25 25 7/3 5 összesen 209 209 97/29 48 EGYMI Szakiskola 9 vf. 57 57 24/8 10 évf. 21 21 8/6 11 évf. 36 36 12/5 12 évf. 38 38 16/6 13 évf. 2 2 összesen 154 154 60/25 EGYMI Általános iskola 1 évf. 8 8 5 2 évf. 8 8 5/2 3 évf. 5 5 5/5 4 évf. 10 10 2/1 5 évf. 9 9 4/2 6 évf. 13 13 7/4 7 évf. 16 16 7/3 8 évf. 11 11 6/5 összesen 80 80 41/22 Egymi Óvoda összesen 10 10 6/1
Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes Összesen: HH / HHH: feladatellátási hely vonatkozásában 90 48/25 Óvodába jár 10 6/1 más településről bejáró 1 tömegközlekedéssel - iskolabusszal - falugondnoki szolgálattal 1 egyéni (szülők szgk.-val) - Alsó tagozatos (1-4.) 31 17/8 más településről bejáró 6 tömegközlekedéssel - iskolabusszal - falugondnoki szolgálattal 2 egyéni (szülők szgk.-val) 4 Felső tagozatos (5-8.) 49 25/16 más településről bejáró 4 tömegközlekedéssel 2 iskolabusszal - falugondnoki szolgálattal - egyéni (szülők szgk.-val) 2 ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből Gyógypedagógiai nevelés, oktatás ebből Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: 27 Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít 23 oligofrén pedagógus 9 9 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos 9 8 értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos 6 5 logopédus 1 1 pszichopedagógus 2 szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: ebből 559 ebből gyógypedagógián 102 Enyhe fokban értelmi fogyatékos 149 Középsúlyos értelmi fogyatékos 43 43 Diszlexia, egyéb részképesség zavar 72 38 Súlyos magatartási, tanulási zavar 28 13 Egyéb 42 A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 225 51
Lemorzsolódás aránya az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) Összlétszámon belül Magántanulók aránya (%) HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül EGYMI 2010/2011 5.2% 0.8 % 2,8 % - 3.2 % 1.2 % 2011/2012 (tervezett) 1.2 % 0 2 % - 1.2 % - Dévaványa 2010/2011 14% 0% (1fő) 0 0% (2fő) 0%(1fő) 2011/2012 (tervezett) 12% 0 0 0 0 Orosháza 2010/2011 12% 3% 0.2% 70% 8.2% 3% 2011/2012 (tervezett) 0 0 0.2% 70% 0 3% Gyoma 2010/2011 8% 10% 0 0 3% 2% 2011/2012 (tervezett) 8% 10% 0 0 3% 2% Békés 2010/2011 7,6 48/14 - - 2,8 43/0 2011/2012 (tervezett) 5,3 42/11 - - 1,9 40/0 Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? EGYMI 2010/2011 2011/2012 (tervezett) Dévaványa 2010/2011 2011/2012 (tervezett) Orosháza 2010/2011 2011/2012 (tervezett) Békés 2010/2011 2011/2012 (tervezett) Gimnázium (%) Nem tanult tovább (%) Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében HH / HHHtanulók körében Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Speciális szakiskola (%) Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében 0 0 0 0 0 0 100 % 6,9 % 0 0 0 0 0 0 0 0 100 % 10 % 0 0 26% 0 0 0 11% 2% 0 0 74% 98% 30% 5% 0 0 15% 5% 0 0 70% 95% 0 0 40% 50% 60% 50% 0 0 0 0 0 0 50% 25% 50% 25% 0 0 0 0 32 38/4 19 41/5 4 0/0 0 0 45 53/6 40 30/5 25 40/5 15 10/5 0 0 20 50/10
Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám Létszám tervezett létszám tervezett létszám 2010/2011 2010/2011 2011/2012 2011/2012 Programok Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Útravaló Program 68 68/23 101 100/40 Kompetencia mérések eredményei Országos kompetencia-mérés eredménye 2010. 2011. Iskola átlaga Országos Iskola átlaga Országos átlag átlag Szövegértés Orosháza 10. évfolyam 1399 1620 1569 1620 Matematika Orosháza 10. évfolyam 1477 1613 1553 1613 Szövegértés Gyomaendrőd 10. évfolyam 1397 1620 1434 1620 Matematika Gyomaendrőd 10. évfolyam 1387 1613 1335 1613 Szövegértés Békés 10. évfolyam 1525 1620 1537 1620 Matematika Békés 10. évfolyam 1525 1613 1587 1613
Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény darab gyermekek, tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 6 276 121 261 nyelvi labor 2 1114 284/7 107 szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem 9 2005 635/7 345 számítógép (min. P4 szintű) 233 2033 647/7 345 ebből internet hozzáféréssel 232 2033 647/7 345 tornaterem 5 1789 575 372 Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám) Feladatellátási hely legutóbbi felújítás éve fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) tornaterem étkező vagy ebédlő EGYMI 5 0 0 1 41 1 1 Dévaványa 1999 1 0 0 2 41 0 1 Orosháza 2009 1 1 0 3 99 2 1 Gyomaendrőd 2008 0 0 0 0 0 0 1 Békés n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Integrációs, képesség-kibontakoztató támogatást nem igényeltünk. Igényeltünk támogatást felzárkóztató oktatás lebonyolításához, és a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítéséhez.
Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 2 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 3 Kooperativ tanulás 10 Projektpedagógia 9 Drámapedagógia Portfolió 2 Személyiségfejlesztés 9 Interaktív digitális tábla 22 Attitűdformáló tréning 6 Kiégési elleni tréning 6 Taninform 8 Agresszió kezelés 23 Kompetencia fejlesztés 28 E-learning 45 Pályaválasztási tanácsadás 2 Mérés-Értékelés 4 Minőségbiztosítás 6 OKJ moduláris képzés 4