J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2011. december 13-i rendkívüli - üléséről. Az ülés helye: a Megyeháza Díszterme. Jelen vannak: Borbás Zsolt, Dobos László, Dr. Juhász Enikő, Kovács Sándor, Leel-Őssy György, Molnár Imre, Piroska Miklós, Rózsa Lajos, Sebestyén Ferenc, Sebestyén László, Szórád Róbert Mihály, Balogh Béla Tibor, Rózsa Endre, Serfőző István, Tokajiné Demecs Katalin, Soós Antalné Molnár Erzsébet, Soós Antal, Szathmári Norbert és Szecsei Attila, a Közgyűlés tagjai. Bejelentéssel távol: Dr. Jernei Zoltán közgyűlési tag. Dr. Csoór György, a Közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke, Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző, a Megyei Önkormányzati Hivatal irodavezetői. Kovács Sándor köszönti a Megyei Közgyűlés tagjait, a meghívott szervezetek képviselőit, a Közgyűlés valamennyi résztvevőjét. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a Megyei Közgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. A munka törvényes feltételei biztosítottak, a Közgyűlés ülését megnyitja. Interpelláció, kérdés nem hangzik el. A Közgyűlés a napirendi javaslatot 11 igen és 1 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadja. Az ülés napirendje a következő: 1./ Előterjesztés a megyei önkormányzatok konszolidációjához kapcsolódó átadás-átvételi megállapodásról 2./ Előterjesztés a megyei területrendezési tervek érvényesítését szolgáló támogatási kérelem benyújtására 3./ Előterjesztés a Szolnok, József Attila út 14-16. szám alatti társasház (Katasztrófavédelmi Igazgatóság és Tűzoltólaktanya) alapító okiratának módosítására
2 1./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a megyei önkormányzatok konszolidációjához kapcsolódó átadásátvételi megállapodásról Molnár Imre, az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az előterjesztést összevont bizottsági ülésen megtárgyalták, a határozati javaslatot elfogadták. Tokajiné Demecs Katalin számára a bizottsági ülésen nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy az előterjesztés mellékleteként kiosztott megállapodást az Elnök úr pénteken írja alá. Szól a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvény, majd a végrehajtására kiadott Kormányrendelet megjelenési időpontjáról és megérti, hogy az előterjesztést a december 9-i testületi ülés nem tárgyalhatta meg. Kifogásolja, hogy a jelen előterjesztést a közgyűlési tagok nem kapták meg előre, ami nem először fordul elő. A bizottsági ülésen érdeklődött, hogy miért a mai napon van a közgyűlés, ha csak pénteken fogják aláírni a megállapodást. Azt a választ kapta, hogy a Közgyűlés elnöke a következő napokban Brüsszelben fog tartózkodni. Azt szeretné tudni, hogy mi ennek a megbeszélésnek a témája, egy soha nem látott feladat megvalósítása közben miért kell elutaznia Brüsszelbe. Nem érti miért kellett ilyen kellemetlen helyzetbe hozni a képviselőket, hogy itt kerül kiosztásra ezt a fontos témát tárgyaló előterjesztés, miért kell a hivatalt is olyan kellemetlen helyzetbe hozni, hogy még a meghirdetetthez képest is csúszással lehet elkezdeni az ülést és erre az indoklás az, hogy az Elnök úr a következő napokban nem fog az országban tartózkodni. Kovács Sándor elmondja, hogy a tavasz folyamán a Régiók Bizottsága brüsszeli képviseletére kérték fel, amelyről annakidején a testületet tájékoztatta is. Ez az Európa Parlament mellett működő tanácsadó testület, amelynek plenáris ülése lesz. Ennek időpontja még az év elején be lett tervezve. Ennek a tanácsadó testületnek vannak bizottságai, amelyek munkájában szintén részt szokott venni. Hangsúlyozza, hogy a tanácsadó testület munkájában való részvétel költségeit az Európa Parlament fizeti, munkájáért díjazásban nem részesül. Beszél az ülések témáiról, a delegáltak köréről. Nem örül, hogy ilyen gyorsan kell dönteni a napirenden lévő kérdésben, pénteken szándékozott a testületet összehívni, de a minisztérium a péntek 9.30 órai aláírási dátumot határozta meg. Elnézést kér azért, hogy a közgyűlést a mai napra, munkaidő utáni időpontra tudta csak összehívni. Rózsa Endre frakcióvezető elismerését fejezi ki a Hivatal dolgozóinak, amiért egy láthatóan feszített tempójú munkát végeztek. Ettől azonban külön kell választani a politikai szempontokat. Úgy gondolja, hogy a politikai vezetés szégyenletesen kezeli ezt a témát a kezdetektől fogva. Utal a jászberényi kihelyezett ülésre, a megállapodás ezt követő közgyűlési felhatalmazás nélküli - aláírására, a következő bizottsági és testületi ülések során való titkolózásra és a jelenlegi rohamtempóban történő megtárgyalásra.
3 Elképesztőnek tartja, hogy a Közgyűlés tagjainak 5 perce volt arra, hogy átnézzék ezt a rendkívül fontos előterjesztést és mellékleteit. Nincs illúziója azt illetően, hogy ha több idejük lett volna átnézni az anyagokat más döntés született volna, ezzel együtt elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást. Megemlíti az elbocsátásokat, intézménybezárásokat, amelyek be fognak következni. Kéri, hogy e döntések idején emlékezzen a vezetés az itt elhangzottakra, mert ez egy olyan súlyú döntés, ami több törődést igényelt volna. Kifogásolja, hogy a közgyűlési többség egy pillanatig sem próbálta megvédeni intézményeit, pedig tudomása szerint egyes érdekköröknek sikerült ebben eredményeket elérni. Megállapítja, hogy a törvény erejénél fogva mindenképpen be fog következni az intézmények és a vagyon átadása, de itt az alkalom, hogy a lakosságot képviselve nemet mondjanak erre a javaslatra. Leszögezi, hogy a szocialista frakció nem támogatja a kezdeményezést, amely beláthatatlan következményekkel fog járni a megye egészére nézve. Kovács Sándor egyetért azzal, hogy meg kell dicsérni a Hivatalt az erőn felüli munkáért. Azzal is egyetért, hogy valóban rohamtempóban hétről-hétre peregnek az események, ilyen átszervezést még nem tapasztalt. Beszél az 1989-90-es átszervezés gyermekbetegségeiről, hátrányairól. Reményét fejezi ki, hogy ez a tempó nem fog a minőség rovására menni és bízik abban, hogy a végén jó döntés születik. Jó hírnek tartja azt a friss információt, hogy a régiók területfejlesztési feladatai a megyékhez fognak kerülni. Más pártok politikai véleményét is el tudja fogadni, hiszen különböző oldalról közelítik meg a kérdést, de bízik abban, hogy a döntések mindenképpen az ország hasznára lesznek, az állam ugyanolyan jó gazdája lesz az intézményeknek, mint Jász-Nagykun-Szolnok megye volt. Hangsúlyozza, hogy a megye jó állapotban lévő, szépen felújított intézményeket ad át az államnak, amelynek a különböző terheket ezután át kell vállalni. Reméli, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a jövőben ugyanilyen jó munkát fog végezni a területfejlesztés terén és a ciklus végén elégedettek lehetnek a képviselők a végzett munkával. Balogh Béla Tibornak az a véleménye, hogy jelen esetben jó döntést nem lehet hozni. Lehetett volna, ha van rá idő, megalapozottan, nem politikai ellenfelekként, hanem szakmai érvek alapján. Beszél az eddigi folyamat átláthatatlanságáról, a tájékoztatás hiányáról, amely a szembenállást megalapozta. Felhívja a figyelmet arra, hogy a döntéshozók mindegyike sincs meggyőződve a döntés megalapozottságáról. Tudomásul veszi, hogy a törvény erejénél fogva ebben a jelen témában nem is kellene dönteni a testületnek, az formális, nem számít az itt kialakított vélemény. Biztos abban, hogy az intézmények továbbra is működni fognak, de feltételezhetőnek tartja, hogy át fognak alakulni.
4 Nem tartja túl meggyőzőnek az Elnök úr optimizmusát a megyei közgyűlések jövőbeni hatásköreit illetően. A hivatali és intézményi dolgozókkal kapcsolatos aggályait részletezi, megállapítva, hogy ez nem sima átszervezés, hanem leépítés, centralizáció. Az önkormányzatiság és a demokrácia leépítése. Sajnálatosnak tartja a döntés ilyetén történő elkapkodását. Kovács Sándor az intézmény-rendszer alulfinanszírozottságáról szól, amely meghatározó abból a szempontból is, ha a megye meg szeretné tartani egy-egy intézményét. A normatívát ugyanis nem tudná kiegészíteni saját bevétel hiányában, így fenntartásukat nem is tudná biztosítani. Meggyőződése, hogy felelőtlenül nem lehet ilyen feladatot vállalni. Továbbra is bízik abban, hogy a megyei közgyűléseknek a ciklus végéig lesz feladata. Tokajiné Demecs Katalin elmondja, hogy nem kívánta az Elnök úr utazásait minősíteni, soha nem is tette, nem személyeskedő célzattal tette fel a kérdést. Megállapítja azonban, hogy a tanácsadó testület feladatai között nem hallott olyat, amely a megye érdekeivel kapcsolatos lett volna és ez mellett nem tud szó nélkül elmenni. A napirendi pont tárgyalásával kapcsolatban sajnálatosnak tartja, hogy az előterjesztés anyaga nem képezi a vita tárgyát, de nem is gondolja, hogy kiosztás után 5 perccel erről érdemben dönteni tudna a testület. Nem tudja, hogy a FIDESZ-es képviselőknek lehettek-e javaslatai ebben a küzdelemben, de a többiek nem tudtak részt venni ebben a munkában tájékoztatás hiányában, amit sajnálattal vesz tudomásul. Ez a FIDESZ döntése lesz, mivel senki véleményére nem voltak kíváncsiak, a felelősség is a FIDESZ-é lesz. Kovács Sándor a külföldi útjával kapcsolatos kérdést kicsit személyeskedőnek érezte, de úgy érzi, hogy az ott napirenden szereplő kérdések a megyét is érintik. A törvény-előkészítésben véleményezőként részt vett, az irányvonallal egyetértett, a működést racionalizálni kell ez az Európai Unió minden országában napirenden van. Az iránnyal egyetértett, de rövidebb úton is el lehetett volna érni, a Közgyűlés ülését is meg lehetett volna spórolni, hiszen a törvényi kötelezettség alapján végre kell hajtani a feladatot, mégis úgy tartotta helyesnek, hogy a testület tájékoztatva legyen a fejleményekről, nem akarta e nélkül aláírni a megállapodást. Ezt követően a Közgyűlés minősített többséggel - 11 igen és 8 nem szavazattal a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 218/2011. (XII. 13.) számú határozata a megyei önkormányzatok konszolidációjához kapcsolódó átadás-átvételi megállapodásokról A Megyei Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvény (továbbiakban: törvény) 2. -a alapján a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a
5 megyei önkormányzatok, és az általuk fenntartott intézmények folyószámla-, betét-, és értékpapír-állománya (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, valamint a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a megyei önkormányzat tulajdoni hányada erejéig) 2012. január 1- jén állami tulajdonba kerülnek. A vagyonnal és intézményekkel kapcsolatos alapítói, fenntartói jogok és kötelezettségek a törvény erejénél fogva szállnak át az államra. A Megyei Közgyűlés felhatalmazza a Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. -a alapján az átadás-átvételi megállapodásokat aláírja, a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) szerinti adattartalommal, az átadás-átvétel alóli kivételi körről az alábbiak szerint egyeztessen: 1. A Megyei Önkormányzat Hivatalának működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyona: Megyeháza arányos területének tulajdonjoga és a közgyűlés és a hivatal működtetéséhez szükséges helyiségek, számítástechnikai eszközök, immateriális javak, berendezések, felszerelések; irodatechnikai eszközök, gépjárművek; 2011. évben és azt megelőzően keletkezett, a megyei önkormányzat hivatalánál nyilvántartott követelések 2012. évi megtérülései; Jászkun kapitányok nyomában projekt konzorcium vezetői feladatainak ellátásához kapcsolódó, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatalnál aktivált immateriális javak, és tárgyi eszközök 47.751.575,- Ft értékben. 2. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 178/2011. (XII. 09.) KH számú határozatában foglaltakon túl az átadás-átvételi eljárásból kivett ingó és ingatlan vagyon: Gazdasági társaságokban lévő részesedések: Befektetett összeg ezer Ft REMONDIS Szolnok Zrt. * 4 000 *:közgyűlési döntés alapján értékesítése folyamatban. a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulásban lévő alapítói és tagsági jog.
6 Amennyiben a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás tekintetében sikertelen lesz a Megyei Önkormányzat tárgyalása, a 2011. CLIV. tv. 2. (6) bekezdése alapján a társulási megállapodást 2011. december 31-vel felmondja. 3. A Megyei Önkormányzat Hivatalának az átadás-átvételi eljárásból kivett pénzeszközei: Letéti számla 2011. december 31-i záró-egyenlege; Munkáltatói lakásalap 2011. december 31-i záró-egyenlege és további kezelése; Parlagfű alap 2011. december 31-i záró-egyenlege; 2012. évre áthúzódó, a hivatal és a közgyűlés működéséhez kapcsolódó kötelezettségek pénzmaradványban lévő fedezete. 4. A Megyei Közgyűlés felhatalmazza az elnökét, hogy a jelen közgyűlési határozattal elfogadott Kormányrendelet szerinti - Megállapodás érintett mellékleteiben a megállapodás aláírásától a vagyonelemek tényleges birtokba adásáig (2012. január 1.) terjedő időtartam alatti a megyei önkormányzat és intézményei működéséből és működtetéséből adódó változásokhoz kapcsolódó szükséges adattartalmú korrekciók átvezetéséről gondoskodjon. A tárgyalások eredményeként kialakult tartalmú, aláírt megállapodásról a közgyűlés soros ülésén tájékoztatást kell tartani. Határidő: 2011. december 16. és folyamatos Felelős: Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke Erről: 1.) Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2.) Dr. Lengyel Györgyi Kormánymegbízott 3.) Dr. Molnár Zoltán aljegyző 4.) Irodavezetők értesülnek. 2./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a megyei területrendezési tervek érvényesítését szolgáló támogatási kérelem benyújtására Kovács Sándor elmondja, hogy az előterjesztést a tegnapi napon elektronikusan megküldték a Közgyűlés tagjai részére. Az előterjesztést a bizottságok együttes ülésen megtárgyalták.
7 Molnár Imre, az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az előterjesztést összevont bizottsági ülésen megtárgyalták, a határozati javaslatot vita nélkül elfogadták. Ezt követően a Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján 19 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 219/2011. (XII. 13.) számú határozata a megyei területrendezési tervek érvényesítését szolgáló támogatási kérelem benyújtásáról 1) A Megyei Közgyűlés egyetért a megyei területrendezési tervek érvényesítését szolgáló támogatási kérelem benyújtásával. 2) A Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét a támogatási kérelem benyújtására és a további szükséges intézkedések megtételére. 3) A Megyei Közgyűlést a támogatási kérelem eredményéről tájékoztatni kell. Határidő: 2011. december 31., illetve folyamatos Felelős: megyei közgyűlés elnöke Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző 3. Irodavezetők 4. Belügyminisztérium értesülnek. 3./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a Szolnok, József Attila út 14-16. szám alatti társasház (Katasztrófavédelmi Igazgatóság és Tűzoltólaktanya) alapító okiratának módosítására Kovács Sándor elmondja, hogy az előterjesztést a tegnapi napon elektronikusan megküldték a Közgyűlés tagjai részére. Az előterjesztést a bizottságok együttes ülésen megtárgyalták. Molnár Imre, az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az előterjesztést összevont bizottsági ülésen megtárgyalták, a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezt követően a Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján 19 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: