Csillagok parallaxisa

Hasonló dokumentumok
Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 3.

Bevezetés a csillagászatba II.

Galaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.

Kozmológiai n-test-szimulációk

Aktív magvú galaxisok és kvazárok

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

A változócsillagok. A pulzáló változók.

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin

Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

Az univerzum szerkezete

Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak

Az Univerzum szerkezete

2011 Fizikai Nobel-díj

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés

Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22.

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

A csillag- és bolygórendszerek.

Földünk a világegyetemben

Abszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Minta beadandó 2. feladat

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

10. mérés. Fényelhajlási jelenségek vizsgála

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

Gravitációshullámok forrásai

A nagy skálás szerkezet statisztikus leírása

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

A Tejútrendszer szerkezete

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Gravitációshullám-asztrofizika egy új korszak kezdete

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Csillagász szak

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal

A galaxisok csoportjai.

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

A Tejútrendszer, a Galaxis.

Mérés és modellezés 1

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula Az atomoktól a csillagokig dgy

M57 - Gyűrűs köd - planetary nebula

Méréselmélet MI BSc 1

Kettőscsillagok vizuális észlelése. Hannák Judit

Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna szeptember. 11.

Csillagászati megfigyelések

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:

A csillagfejlődés korai szakasza fiatal galaktikus nyílthalmazokban

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!?

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

Csillagászati észlelési gyakorlatok I. 4. óra Az éggömb látszólagos mozgása, csillagászati koordináta-rendszerek, a téli égbolt csillagképei

A galaktikus csillagászat újdonságaiból

Kettőscsillagok. Molnár László

A fotometria alapjai

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése

PÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA HF FELADAT: egy tetszőleges nyers csillagspektrum választása, ábrakészítés IDL-ben (leírása az

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával

Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata

XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at A galaxisok világa. Tóth L. Viktor

Az elektromágneses hullámok

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia március 18.

Edwin Hubble amerikai megfigyelő csillagász érdeme. Hubble 1920-ban cefeida típusú

Amit megnéztünk a nyári égbolton

Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje

Összeállította: Juhász Tibor 1

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Sugárzási alapismeretek

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

galaxispopulációk vizsgálata a Sloan Digital Sky Survey alapján

HIPPARCOS (HIgh Precision PARallax COllec7ng Satellite)

Abszolút és relatív aktivitás mérése

A Tejútrendszer szerkezete

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével

Szupermasszív fekete lyukak. Kocsis Bence ELTE Atomfizikai Tsz. ERC Starting Grant csoportvezető

9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.

Diszkrét matematika I.

A Tejútrendszer változó arculata

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

Hőmérsékleti sugárzás

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Átírás:

Csillagok parallaxisa Csillagok megfigyelése elég fényesek, így nem túl nehéz, de por = erős extinkció, ami irányfüggő Parallaxis mérése spektroszkópiailag a mért spektrumra modellt illesztünk (kettőscsillagokra ügyelni kell!) az illesztett modell becsli az extinkciót is (spektrum,,dőlése ) a modell abszolút fényessége ismert, távolság számolható Fotometrikus parallaxis széles sávú magnitúdók a modellillesztés itt is működhetne, de a metallicitás miatti vörösödés nem választható szét az extinkció miatti vörösödéstől

Nyílt halmaz HRD-je Egy időben keletkezett csillagok Egy részük már elfejlődött a fősorozatról A lefordulási pont megadja a csillagpopuláció korát Fősorozat-illesztés: a mért HRD-t elméleti görbével illesztjük Megkapható a távolság és az extinkció

Kor meghatározása a lefordulási pont alapján

A Tejút szerkezete Könnyen azonosítható struktúrák nyílt halmazok gömbhalmazok Globális struktúra meghatározása N(m) a csillagok száma a látszólagos magnitúdó függvényében N(m) = Φ(M, r)d(m, m, r) dm d r, ahol r irányvektor, D a távolság. Φ meghatározásához dekonvolúció szükséges.

William Herschel

Modern kép

A Tejút szerkezete Vékony korong Vastag korong Központi mag Csillaghalo Sötétanyag-halo

Korongok

Szferoidok

Mag A központi régiók a nagy extinkció miatt csak nagyon körülményesen (főleg rádióban) figyelhetők meg Néhány irányban bele látni, pl. Baade-ablak Fiatal és öreg csillagok keveréke Gömbhalmazok Csillagok kora széles intervallumban 0,2Gyr < t < 10Gyr Kismértékű csillagkeletkezés Metallicitás széles intervallumban: 2 < [Fe/H] < 0,5 Az itteni fémszegény csillagok a legöregebbek a tejútban α-elemek aránya alapján a mag kb. 1 Gyr alatt jött létre.

Korong Két részből áll: Vékony korong Vastag korong A különbség a két komponens korong síkjára merőleges sebességdiszperziójából adódik Vékony korong: A korong kora kb. 8 Gyr, de itt találhatók a Tejút legfiatalabb csillagpopulációi (Pop I.) is A spirálkarokban folyamatos csillagkeletkezés Metallicitás Z körüli Vastag korong: Öregebb csillagok, kb. 10 Gyr Vékony korongnál alacsonyabb fémesség

Halo Csillagokból álló komponens: Gáz: Nagyon öreg, 11-13 Gyr korú gömbhalmazok Csillagpályák random inklinációval, nagy sebességdiszperzió Alacsony fémesség (Pop II.) A csillagok kb. 40%-a koherens, a koronghoz képest retrográd mozgást végez Nagyon ritka, de nagyon forró (1-2, MK) Sötétanyag-halo: A Tejút tömegének nagy része

A Tejút kísérői Törpegalaxisok Pl. Saggitarius (nyilas) törpegalaxis Azonosításuk nehéz, nagyon halványak Elnyelt törpegalaxisok A Tejút gravitációs hatása a szatelliteket szétszedi Elnyúlt,,csillagfolyamok az égen Azonosításuk nehéz, nagy statisztika kell (SDSS óta)

Saggitarius stream

Saggitarius stream

Kémiai evolúció Kor-fémesség reláció Az újabb és újabb csillagkeletkezés után bekövetkező szupernóva-aktivitás feldúsítja az ISM-et Azt várjuk, hogy az öreg csillagok fémszegények, a fiatalok fémekben feldúsultak A Tejút populációi ezt jól mutatják Zárt doboz modell A galaxis anyaga folyamatosan feldúsul fémekkel Nem távozik, és nem jön új anyag Viszont A galaxis akkretálhat anyagot a galaxisközi térből (primordiális H és He) Ki is áramolhat anyag (szupernóvák, jetek)