Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22.

Átírás

1 Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22.

2 Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását jelezte előre Fiastyúk (Görögország): ha eltűnik az égről fel kell szántani a földet (Hésziodosz: Munkák és napok ) Tájékozódás (Sarkcsillag) Hol vagyok most? Merre van észak?

3 Csillagképek születése Nagy Kutya Canis Major Bika Fiastyúk - Plejádok

4 Csillagképek születése

5 Csillagképek születése

6 Csillagképek egységesítése IAU: Nemzetközi Csillagászati Unió (1928) Összesen 88 csillagkép Bizonytalan nevek egységesítése Határok a rektaszcenziós-deklinációs körökkel párhuzamos vonalak

7 Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Nap vándorlása az égen napfordulók Tavaszpont Tavaszpont: az égboltnak egy nevezetes fiktív pontja: az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Tavaszi napéjegyenlőség: márc. 21.

8 Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Régen: Tavaszpont a Kosban Őszpont a Mérlegben Ma: Tavaszpont a Halakban Őszpont a Szűzben

9 Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Régen: Tavaszpont a Kosban Őszpont a Mérlegben Ma: Tavaszpont a Halakban Őszpont a Szűzben Oka: precesszió = a Föld forgástengelye egy kúpfelületet súrol

10 Asztrológia vs. Asztronómia Az határozza meg egy csillagjegy idejét, hogy mikor tartózkodik a Nap az adott csillagképben A csillagjegyek mára el vannak csúszva Pl. Oroszlán: Asztrológusoknál: júl. 23. aug. 22. IAU: aug. 11. szept. 17. Önkényesen választottak 12 jegyet

11 Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Sárga vonal: ekliptika Kék vonal: égi egyenlítő 13. állatövi csillagkép: Kígyótartó (Ophiuchus)

12 Csillagkatalógusok Hipparkhosz (Kr. e. kb ) Kb csillag (saját mérések) Ekliptikai és egyenlítői koordinátákkal Fényesség (magnitúdóskála: 1-6) Csillagképek szerint csoportosítva (Precessziót felfedezője, első éggömböt ő készítette)

13 Csillagkatalógusok Tycho Brahe ( ) Kb. 800 csillag 1 pontosságú helymeghatározás Mérései alapján születtek a Kepler-törvények Szupernóva észlelése (SN 1572)

14 Csillagkatalógusok Johann Bayer ( ) Csillagatlasz (1603) Csillagképeken belül görög betűkkel, fényességi sorrendben tüntette fel a csillagokat A legfényesebb csillag α elnevezést kapta tipikusan Néhol következetlen: pl Nagy Medve alfája nem a legfényesebb csillag Ahol nem volt elég a görög betű, latin betűket is használt

15 Csillagkatalógusok John Flamsteed ( ) Kb csillag Új elnevezésrendszer: fényességalapú görög betűs jelölés helyett rektaszcenzió mentén sorszámozta a csillagokat Változócsillagok jelölése

16 Csillagkatalógusok Charles Messier ( ) Üstökösök megfigyelése Zavaró üstökösszerű objektumok listája Legfényesebb mélyégobjektumok Nyílthalmazok Gömbhalmazok Extragalaxisok Szupernóva maradványok

17 Csillagkatalógusok Henry Draper ( ) Több százezer csillag Spektroszkópiai osztályozással Posztumusz adták ki a katalógusát

18 Csillagkatalógusok John Louis Emil Dreyer ( ) NGC: New General Catalogue A Messier-katalógus bővített változata William Herschel és John Herschel mérései alapján (később több bővítés) Több ezer objektumot tartalmaz

19 Csillagkatalógusok Modern katalógusok SAO 2MASS SDSS HIPPARCOS GAIA és még sok más

20 Csillagkatalógusok Adatbázisok SIMBAD ALADIN VIZIER NED (extragalaxis katalógus)

21 Jelölésrendszer Naprendszer nagy égitesteinek saját neve van Bolygók, törpebolygók ókori római mitológia alapján Pl. Mars a hadisten után kapta nevét két holdja pedig a Phobos = félelem és a Deimos = rettegés

22 Jelölésrendszer Naprendszer Kisbolygók Főként magas forrásponttal rendelkező anyagból áll Ideiglenes név: felfedezés éve + félhónap sorszáma betűvel + félhónapon belüli nap sorszáma betűvel + felfedezési sorrend száma pl PO1 Végleges név: kap egy sorszámot és a felfedező által választott nevet pl. (157141) Sopron Üstökösök Magas és alacsony forrásponttal rendelkező anyagok keveréke Eleinte a felfedező nevéről kapta a nevét Ma: felfedezés éve + félhónap száma betűvel + felfedezési sorrend számmal pl D4

23 Jelölésrendszer Csillagok Ókor: legfényesebb csillagok saját nevet kapnak Ma a fényesebb csillagokra: Bayer-féle elnevezések Az összes objektumra: katalógus vagy felmérés neve és sorszám vagy J + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl: Vega = α Lyr = HD = 2MASS J

24 Jelölésrendszer Változócsillagok Csillagkép neve + felfedezés sorrendje szerint nagy betű R-től Z-ig Amikor ez nem volt elég betűpárt is használtak: RR,, ZZ ZZ után az abc elején lévő betűket is használtak: AA,,QZ (A J-t kihagyták, mert összekeverhető az I-vel) Ezután V betű + számozást kezdtek használni: pl. V 335 Kettőscsillagok Nagy latin betűkkel különböztetik meg őket: A a fényesebb vagy nyugatabbra lévő pl. β Per A

25 Jelölésrendszer Szupernóvák SN + felfedezés éve + félhónap sorszáma betűvel + sorszám betűvel Pl. SN 1572, SN 2005cs Pulzárok: PSR + J + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl. PSR Fekete lyukak: nincs egységes elnevezés felmérés neve és J + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl. SDSS J Sgr A*: Tejút központjában lévő szupernagytömegű fekete lyuk J azt jelöli, hogy a J(2000)-es epochára vonatkoznak a koordinátái J helyett néhány objektumnál láthatunk B jelzést is, ami a B(1950)-es epochához tartozó koordinátákat használ

26 Jelölésrendszer Kiterjedt objektumok (ködök, galaxisok) Katalógus jelölése + sorszám pl. M13, M31, NGC 1976 Exobolygók Csillag neve utáni kis latin betűvel jelölik pl. 51 Pegasi b, α Centauri Bb, Kepler-34(AB) b