Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

Hasonló dokumentumok
Szorongásos megbetegedések EGYSZERŰ FÓBIÁK SZOCIÁLIS FÓBIA PTSD

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és

A pszichopatológia egyes kérdései

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése

Szorongásos megbetegedések EGYSZERŰ FÓBIÁK SZOCIÁLIS FÓBIA PTSD

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN

Segítő munka traumatizált ügyféllel

A GYERMEK- ÉS IFJÚKOR PSZICHÉS ZAVARAINAK TANKÖNYVE. szerkesztette: Balázs Judit, Miklósi Mónika

Pszichopatológia 2. SZOMATIKUS TÜNET ZAVAR (DSM-V) Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2017

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

A neurózisok története napjainkig. I. A neurotikus állapotok általános leírása

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.

Pszichopatológia 2. SZOMATIKUS TÜNET és KAPCSOLÓDÓ ZAVAROK (DSM-5)

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában

A neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? Kognitív terápiás intervenciók PTSD esetén

Poszt-traumás stressz zavar: a vietnámi háborútól a orvosbiológiáig

4.2 Fejezet Traumapedagógia. Traumatológia és elméleti háttér

A szorongásos kórképek. Bitter István november 29.

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Segítségnyújtás a szervezett erőszak áldozatainak

Természetgyógyászati Klinikum

Kristóf Andrea SE-IBOI

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Életkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika

ISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó

TRAUMATIKUS ÉLMÉNYEK feldolgozása KOGNITIV MÓDSZEREKKEL

Szomatoform zavarok. PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs

Gyermekpszichiátriai ismeretek

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? Kognitív terápiás intervenciók PTSD esetén

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Mikor születik a tudat?

Klasszifikáció, nozológia a pszichiátriában. PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs

SZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel)

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben május 28.

A PERCEPCIÓ és ZAVARAI

SZAKVIZSGA TÉTELSOR KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL)

VALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL?

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

avagy Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar és diszruptív zavarok a DSM-5-ben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXVIII. Kongresszusa Gyula

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

PSZICHOLÓGIAI KOMPETENCIÁK KATASZTRÓFA HELYZETBEN A veronai busz-baleset tanulságai

SZAKVIZSGA TÉTELEK KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS FELNŐTT SZAK (91 TÉTEL)

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

Szorongásos zavarok Kényszerbetegség, PTSD Klinikai szakpszichológus képzés 2014/2015 I. évfolyam

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL

XIII./1. Az öngyilkosság

Felvételes pszichiátriai osztályos gyakorlat 15 hónap (ezen belül 3 hó pszichiátriai sürgősségi ellátás)

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet)

SZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Gyermek szak (96 tétel)

A PERCEPCIÓ és ZAVARAI

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

A gyermekkori pszichoszomatikus zavarok és a jellegzetes pszichoszomatikus betegségek áttekintése

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A gyermek és ifjúságpszchiátriai kórképek klasszifikációja. Dr. Vetró Ágnes

A World Health Organisation diagnosztikus rendszerébõl BNO-10 (1995) (Az ICD-10, 1992 fordítása)

TARTALOMJEGYZÉK. Köszönetnyilvánítás Szerkesztőbizottság Szerzők Érdekeltségek nyilvánosságra hozatala. Megjegyzés a könyvhöz

Hárdi Lilla Cordelia Alapítvány a szervezett erőszak áldozataiért November 23. S.O.S.Krízis Alapítvány

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Szomatoform zavarok (DSM-IV) Szomatikus tünet zavar (DSM-V) Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

dr. Simon Lajos MORAVCSIK Alapítvány SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika december 6., Szemtgotthárd

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

Szomatikus tünetekben megnyilvánuló mentális zavarok

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus?

Gyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Bevezetés s a gyermek- pszichofarmakológi

Kényszerbetegség. PDF created with pdffactory Pro trial version

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban

Münchausen szindróma by proxy

Átírás:

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1

DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus tünet- és kapcsolódó zavarok 9. Factitious zavarok a Szomatikus tünet- és kapcsolódó zavarok kategórián belül 10. Disszociatív zavarok ugyanaz maradt 11. Szexuális- és nemi identitás zavarok A Szexuális diszfunkciók, Parafíliás zavarok és a Nemi szerep diszfória külön kategória lett 12. Táplálkozási zavarok Táplálkozási és evészavarok 13. Alvási zavarok Alvás-ébrenlét zavarok 14. Az impulzus kontroll zavarai Diszruptív-, impulzuskontroll- és viselkedészavarok 15. Alkalmazkodási zavarok a Traumával és stresszorral összefüggő zavarok kategórián belül 16. Személyiségzavarok ugyanaz maradt 17. Egyéb, mentális zavart nem jelentő, de figyelmet és kezelést igénylő állapotok Egyéb, klinikailag figyelmet igénylő állapotok

DSM-V. KATEGÓRIÁK 1. Az idegrendszer fejlődési zavarai 2. Szkizofrénia spektrum és más pszichotikus zavarok 3. Bipoláris és kapcsolódó zavarok 4. Depresszív zavarok 5. Szorongásos zavarok 6. Kényszeres és kapcsolódó zavarok 7. Traumával és stresszorral összefüggő zavarok 8. Disszociatív zavarok 9. Szomatikus tünet- és kapcsolódó zavarok 10. Táplálkozási és evészavarok 11. Ürítési zavarok 12. Alvás-ébrenlét zavarok 13. Szexuális diszfunkciók 14. Nemi szerep diszfória 15. Diszruptív-, impulzuskontroll- és viselkedészavarok 16. Szerrel kapcsolatos és addiktív zavarok 17. Neurokognitív zavarok 18. Személyiségzavarok 19. Parafíliás zavarok 20. Egyéb mentális zavarok 21. Gyógyszer kiváltotta mozgászavarok és gyógyszerek egyéb nemkívánatos hatásai 22. Egyéb, klinikailag figyelmet igénylő állapotok

Traumával és stresszorral összefüggő zavarok 1. Reaktív kötődési zavar 2. Gátolatlan társas viselkedés zavar 3. Poszttraumás stressz zavar; jelölje, ha 1. Disszociatív tünetekkel 2. Késleltetett megjelenéssel 4. Akut stressz zavar, jelölje, ha 1. Depressziós hangulattal 2. Szorongással 3. Kevert szorongásos és depressziós hangulattal 4. Viselkedészavarral 5. Kevert emocionális és viselkedészavarral 6. Nem meghatározott 7. Egyéb meghatározott traumával és stresszorral összefüggő zavar 8. Nem meghatározott traumával és stresszorral összefüggő zavar

Trauma, Akut stressz zavar és PTSD Trauma Akut Stressz zavar PTSD Időtartam 2 nap 4 hét 1 hónap Tünetek disszociatív tünetek disszociatív tünetek újraélés újraélés elkerülés elkerülés hyperarousal hyperarousal 5

Poszttraumás stressz zavar 2. B) A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak közül egy vagy több módon: 1. kényszerű, ismétlődő, szenvedést okozó visszaemlékezés vagy 2. ismétlődő, kínzó álmodás, vagy 3. disszociatív reakciók (flashback) vagy 4. élettani (vegetatív) reakció formájában. 5. A traumás élményt szimbolizáló külső helyzet vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést okoz. 6

PTSD 4. 4. észrevehetően lecsökkent érdeklődés vagy részvétel fontos tevékenységekben 5. másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye 6. az érzelmek beszűkülése 7. a jövő beszűkülésének érzése. 7

Testről és lélekről 8

Definíció: Mi a disszociáció? A memória, tudatosság, identitás, érzelmi állapot, percepció, testérzékelés, motoros kontroll és viselkedés szétesése és/vagy a folyamatosság megszakadása. A magatartás dezorganizálttá válik Énazonosság részben vagy egészben megszűnik Pszichogén eredetű: A személyiség önszabályozási gyengesége Trauma hatása Hirtelen kezdődik és hirtelen múlik el Hipnózis = mesterségesen előidézett disszociatív állapot

Disszociatív zavarok

Disszociatív zavarok 1. Disszociatív identitás zavar 2. Disszociatív amnézia, jelölje, ha disszociatív fúgával 3. Deperszonalizációs / Derealizációs zavar 4. Egyéb meghatározott disszociatív zavar 5. Nem meghatározott disszociatív zavar

Disszociatív identitás zavar A) Az identitás felbomlása, melyre 2 vagy több személyiségállapot jellemző és amelyet egyes kultúrákban a megszállottság élményével írnak le. Az identitás felbomlása az énérzet és a hatóképesség érzésének kifejezett megszakadásával jár, melyet az affektus, viselkedés, tudatosság, memória, percepció, kogníció és/vagy szenzoros működések ezzel összefüggő megváltozása kísér. Ezek a tünetek mások által is megfigyelhetők vagy a személy maga is beszámol róluk. B) A mindennapi személyes események vagy traumák felidézésében keletkező űr. Például: Babits: A gólyakalifa

13

Disszociatív amnézia A) Általában traumatikus vagy stresszkeltő fontos önéletrajzi információk felidézésének képtelensége, mely nem felel meg a hétköznapi feledékenységnek (Leggyakrabban egy konkrét eseménnyel vagy eseményekkel kapcsolatos szelektív amnézia; vagy az identitással vagy az élettörténettel kapcsolatos generalizált amnézia, pl. gyermekkori abúzus után). Traumatikus események után lép fel A) A tünetek klinikailag jelentős szenvedést és a társas vagy mh. vagy egyéb fontos területek működésének zavarát okozzák. B) és nem tulajdonítható szer vagy neurológiai vagy más eü. állapotnak. Például: Eichmann 14

Deperszonalizáció A) Valószerűtlenség, elidegenedés, hogy a személy saját gondolatainak, érzéseinek, élményeinek, testének vagy tetteinek külső megfigyelője (pl. perceptuális változások, eltorzult időérzet, valótlan vagy hiányzó self, emocionális és / vagy fizikai megbénulás, halálközeli élmények Nádas Péter: Saját halál) Derealizáció A) Valószerűtlenség, elidegenedés élménye a környezetre vonatkozóan (pl. személyeket vagy tárgyakat valószerűtlennek, álomszerűnek, ködösnek, élettelennek vagy vizuálisan torzultnak él meg). Pl. holtpont, felfokozott izgalmi állapotban B) A deperszonalizációs/ derealizációs élmények során a valóságvizsgálat érintetlen marad. C) A tünetek klinikailag jelentős szenvedést okoznak.

Egyéb meghatározott disszociatív zavar Nem teljesülnek valamely disszociatív zavar kritériumai, de a tünetek klinikailag jelentős szenvedést és a társas vagy mh. vagy egyéb fontos területek működésének zavarát okozzák. Meg kell adni a konkrét okot, ami lehet Kevert disszociatív tünetek krónikus és rekurrens tünetegyüttessel, pl. megszállottság élmények Identitászavar hosszan tartó és intenzív kényszerítő meggyőzés hatására: pl. kínzás (Tóth Ilonka, Rajk L.) Stresszkeltő körülmények kiváltotta akut disszociatív reakciók, pl. akut stressz hatása, idő meglassulása Disszociatív transz: közvetlen környezettel kapcsolatos tudatosság akut beszűkülése vagy elvesztése. 16