Ságvári Bence Online tükör által homályosan Fogyasztás, idenetás és társadalmi egyenlőtlenségek az online térben Fogyasztás és közösségek szimpózium 2015.11.25. Pécs
Rövid (és szubjek0v) visszatekintés az elmúlt másfél év:zed történetére a digitális egyenlőtlenségek elméletével és empirikus megismerésével kapcsolatban. Mit jelent a digitális kirekeszteeség, vagy éppen a digitális éreeség a valóságban? Hogyan kapcsolódnak össze a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek és a digitális egyenlőtlenségek dimenziói? Mit üzennek a különböző szegmentációs modellek?
A kezdetek A digitális szakadék és egyenlőtlenségek irán: nemzetközi poli:kai és tudományos érdeklődés az 1990- es évek második felében jelenik Bill Clinton 1996- ban We challenged the na-on to make sure that our children will never be separated by a digital divide. Elsődleges VS. másodlagos digitális szakadék Digitális élets0lusok, online fogyasztói szegmensek
HÁROM LEHETSÉGES ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS
1. Az offline/online társadalmi befogadás komplex modellje Forrás: Helsper (2012) A Corresponding Fields Model for the Links Between Social and Digital Exclusion CommunicaEon Theory 22 (2012) 403 426
2. Hierarchikus modellek ( ladder of opportuni-es ) Forrás: Livingstone, Sonia and Helsper, Ellen (2007) Grada:ons in digital inclusion: children, young people and the digital divide. New media & society, 9 (4). pp. 671-696.
3. A szegmentációs modellek A digitális médiahasználat 1. GYAKORISÁGA, INTENZITÁSA 2. VÁLTOZATOSSÁGA 3. JELLEGE, AKTIVITÁSI TERÜLETEI 4. PLATFORMJAI alapján. PeEer Bae Brandtzæg (2012) Towards a unified Media- User Typology (MUT): A meta- analysis and review of the research literature on media- user typologies. Computers in Human Behavior 26 (2010) 940 956 alapján
JELLEGZETES FELHASZNÁLÓI TÍPUSOK (Nemzetközi és hazai példák alapján) 1. nem használók 2. alkalmi felhasználók 3. vitatkozók 4. szórakozók 5. társalgók 6. időpocsékolók 7. haszonelvűek 8. fejlem felhasználók
Internethasználók aránya az egyes csoportokban 0 20 40 60 80 100 százalék Adatok forrása: World Internet Project 2007, ITHAKA- TÁRKI: Digitális Írástudás Akcióterv számára készítee szegmentációs modell 9 13 18 16 45 63 83 84
A MAGYAR FIATALOK* MÉDIAHASZNÁLATI SZEGMENSEI 2008- BAN * 20-29 éves korosztály Forrás: SÁGVÁRI B. (2011) A netgeneráció törésvonalai. Kultúrafogyasztás és élets0lus- csoportok a magyar fiatalok körében. In Arctalan nemzedék (Bauer, Szabó szerk.) Mobilitás, Budapest
AZ EURÓPAI GYEREKEK INTERNETHASZNÁLÓ SZEGMENSEI Forrás: Ellen J. Helsper, Veronika Kalmus, Uwe Hasebrink, Bence Sagvari and Jos De Haan. (2013). Country Classifica-on: Opportuni-es, Risks, Harm and Parental Media-on LSE, London: EU Kids Online.
AZ EURÓPAI GYEREKEK INTERNETHASZNÁLÓ SZEGMENSEI Forrás: Ellen J. Helsper, Veronika Kalmus, Uwe Hasebrink, Bence Sagvari and Jos De Haan. (2013). Country Classifica-on: Opportuni-es, Risks, Harm and Parental Media-on LSE, London: EU Kids Online.
11. OSZTÁLYOSOK MÉDIAHASZNÁLATI CSOPORTJAI 2013- BAN I. KOCKÁK (11%) II. MINDENT FOGYASZTÓK (20%) III. KAPCSOLAT- FÜGGŐK (31%) IV. KÖNYVMOLYOK (19%) V. VISSZAHÚZÓDÓK( 20%) a számítógépes játék, mint a szabadidő eltöltésének legfontosabb formája kevés tv, átlagnál valamivel több internetezés kevesebb társas kapcsolat, inkább fiúk inkább szakközépiskolába járók átlag alaw okoselefonnal rendelkező a hagyományos mobiltelefon használat (beszéd, sms) minimális inkább lányok többségében szakiskolába járók inkább alacsonyabb iskolai végzeeségű szülők TV a saját szobában nagyon sok TV, nagyon sok internet intenzív jelenlét a közösségi oldalakon az internet nem igazán a tanulás és az infomációszerzés eszköze a döntő többség okostelefonnal rendelkezik intenzív társas kapcsolatok (online és offline egyaránt) ak0v közösségi oldal- használat középpontban a kommunikáció és a szórakozás inkább középfokú végzeeségű szülők átlag felew arányban van számítógép a saját szobában a döntő többség okostelefonnal rendelkezik, ami a kommunikáció első számú eszköze kicsit több lány mint fiú többségében gimnáziumba járók többségében felsőfokú végzeeségű szülők nagyon kevés TV nézés átlagnál jóval kevesebb internet minimális vagy semmilyen jelenlét a közösségi oldalakon a mobiltelefon nem a szórakozás, hanem a hagyományos kommunikáció eszköze csupán többségében lányok átlagos szintű TV nézés, viszont minimális internetezés és online jelenlét passzivitás a közösségi oldalakon semmi játék átlag alaw okoselefonnal rendelkező Forrás: ITHAKA- NGYSZ (2013) A média hatása a gyerekekre és a fiatalokra. Kutatási jelentés
Záró gondolatok A puszta hozzáférésbeli (elsődleges) szakadék nem tűnt el, csak átalakult. A digitális egyenlőtlenségek és az ezen keresztüli társadalmi kirekesztődés egy újabb egyenlőtlenségi dimenzióként jelenik meg. Madártávlatból a hagyományos (munkaerőpiaci státusz, társadalmi és kulturális tőke, stb.) és a digitális egyenlőtlenségi dimenziók erőteljes együejárást mutatnak, azonban mikroszinten már összeteeebb a kép.
Köszönöm a figyelmet! sagvari.bence@tk.mta.hu