Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök

Átírás

1 Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök MOBILITÁS ÉS MIGRÁCIÓ A kelet-európai országok lakossága számára lényegében az uniós csatlakozás hozta el a szabad munkavállalás (fokozatos) lehetőségét. A munkavállalást a kezdetektől fogva lényegében csak két ország, Nagy Britannia és Írország nem korlátozta, így a kezdeti időszakban elsősorban ez a két ország, illetve a dél-európai országok voltak az elsődleges célpontok. Az uniós csatlakozást követően elsősorban Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából, majd a második körös Romániából és Bulgáriából döntöttek úgy a legtöbben, hogy külföldön vállalnak munkát. Ennek a folyamatnak a lassulása csak a 2007/2008- as válság idején következett be, ugyanakkor Magyarországon viszont éppen ettől az időszaktól kezdődően kezdett felgyorsulni a migráció. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy az elmúlt két évtizedben összességében Magyarországról arányaiban kevesebben költöztek külföldre, mint más közép- és kelet-európai országból. Magyarországon től figyelhető meg jelentősebb növekedés a kivándorlásban, azonban a gazdasági válság hatására beszűkülő munkaerőpiac miatt ez a folyamat már korábban, a 2000-es években, és azoknak is inkább a második felében elkezdődött. A leginkább érintett társadalmi csoportok a 20-as és 30-as éveikben járó fiatal felnőttek voltak, de az idősebb korosztályokból is sokan vállaltak munkát külföldön. Magyarországon a migráció növekvő intenzitása nem a kalandvágy és a vállalkozó kedv következménye volt, hanem a nagyon is kézzelfogható gazdasági nyomás (munkanélküliség, megélhetési költségek növekedése, devizahitelek törlesztő-részleteinek drasztikus megnövekedése, stb.) Ennek a folyamatnak a pontos megismerése, a megbízható statisztikai számok előállítása korántsem egyszerű feladat. Több, 2011 és 2013 között végzett kutatás becsléseinek alapján a magyar háztartások körülbelül 2-3 százalékának voltak külföldön dolgozó tagjai,1 a három fő célország pedig az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria voltak. A 2011-es népszámlálás adatainak alapján, a 18 és 35 év közötti munkavállalók 3,1 százaléka dolgozott ideiglenesen külföldön, vagy ingázott naponta valamilyen külföldi munkahelyre. Noha nincs egységesen elfogadott, megkérdőjelezhetetlen adat, abban mindenki nagyjából egyetért, hogy az ifjúság elvándorlása Magyarországról növekvő trendet követ. 1 Blaskó-Ligeti-Sík (2014) Magyarok külföldön Mennyien? Kik? Hol? Társadalmi Riport 2014, TÁRKI, Budapest (szerkesztette Kolosi Tamás és Tóth György István)

2 London lett az egyik legnagyobb magyar város, idézik gyakran a médiában, ami nyilván részben költői túlzás, az azonban tény, hogy a brit főváros (és környéke) az elmúlt években olyan fő célponttá vált, amelynek jelentősége már indirekt, kevésbé tudományos módszerekkel is kimutatható. Ilyen lehet például az, hogy a (már megszűnt) iwiw online közösségi hálózatában a saját városának Londont megjelölő felhasználók száma 2013 elején 33 ezer volt, ami igen jelentősnek tekinthető. 2 Hasonló trendeket mutatott 2015 végén a Spotify online streaming technológián alapuló zeneszolgáltatása, amely a legnépszerűbb magyar zenekarok hallgatottsági adatai alapján Londont az esetek többségében Budapest utána a második helyen jelenítette meg. 3 a kutatásokból és a nemzeti statisztikai hivatalok adatszolgáltatásaiból tudjuk, hogy a legaktívabb társadalmi csoportoknak a 20-as, 30-as éveikben járó, fiatalabb generációk, a férfiak és az egyedülállók számítanak, így a Spotify statisztikái sem túl meglepőek. A kivándorlásról készült, egyik leggyakrabban emlegetett kutatás adatai szerint, az országot 2009 után elhagyók csoportját legnagyobb arányban a 20 és 29 év közöttiek és a közép- (38%) vagy felsőfokú (28%) végzettségűek alkotják. 4 Az egyik fő ok, amiért az elmúlt néhány évben a kivándorlás témája heves vitákat váltott ki, az a migrációs potenciál látványos növekedése. Számos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy folyamatosan nő azok száma, akik tervezik, hogy munka vagy tanulás miatt ideiglenesen vagy örökre elhagyják az országot januárjában a évesek körében a kivándorlást vagy hosszabb-rövidebb idejű külföldi munkavállalást tervezők aránya 33 százalék volt. A fiatalabbak (18-24 évesek) és a diákok között ez az arány még ennél is magasabb volt.5 Egy másik6, 7. És 11. osztályos tanulók körében végzett vizsgálat szerint 46, illetve 49% volt azok aránya, akik a középiskola elvégzése után el tudnák képzelni, hogy külföldön tanuljanak tovább. Sőt, hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi munkavállalást is mindkét érintett korosztályban a fiatalok többsége el tudna képzelni, a 11. osztályosok 38%-a pedig akár véglegesen letelepedne Magyarországon kívül. Ezek a számok azonban rávilágítanak a jelenség súlyos módszertani problémáira, ugyanis lényegében ahány kutatás, annyiféle szám látott napvilágot a migrációs hajlandósággal kapcsolatban. ez nem véletlen, hiszen a kutatási kontextustól, a konkrét kérdésmegfogalmazástól kezdődően az aktuális politikai hangulatig számos olyan tényező van, 2 a többi külföldi ország adatai: Románia: 180 ezer, Németország: 39 ezer, USA: 38 ezer, Szlovákia: 31 ezer, Szerbia: 20 ezer, Ausztria: 17 ezer, Ukrajna: 14 ezer, Olaszország: 12 ezer, Kanada: 11 ezer ( ) 5 Elvándorló fiatalok? Migrációs tervek a magyarországi évesek körében. Korfa, December 2013 ( nyok/korfak/korfa pdf, retrieved on ) 6 a kutatást a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) megbízásából az ITHAKA Nkft. készítette 2015 szeptemberében.

3 amely nagymértékben befolyásolhatja azt, hogy valaki a migrációs tervekkel kapcsolatos egyszerű van/nincs vagy akár ennél finomabb skálákon éppen milyen válaszlehetőséget jelöl meg. az általunk a TÁRKI segítségével elkészített közvéleménykutatás eredményei a fentieknél jóval kisebb, de korántsem elhanyagolható arányokat jeleznek. Migrációs potenciál A kérdőívben három konkrét kérdést tettünk fel a migrációval kapcsolatosan. Az első a rövid távú (néhány hetes/hónapos) külföldi munkavállalásra vonatkozott, a második pedig ugyanerre kérdezett rá, csak több éves időtávon. Végezetül a harmadik kérdés célja a külföldi tanulással kapcsolatos tervekre vonatkozott. A teljes mintára kiszámolt eredmények azt mutatják, hogy a két különböző időtartamú külföldi munkavállalás nagyjából minden tízedik ember esetében tűnik reálisnak, azaz válaszoltak a igennel a kérdésre. Ennél jóval kevesebben vannak 20 emberből 1 aki külföldi tanulást tervez. Ez utóbbi természetesen nem véletlen, hiszen ez szinte kivétel nélkül a fiatalabb korosztályokra volt jellemző. (A kutatásban résztvevő legfiatalabbak 18 évesek voltak.) Külföldi migrációs szándék (munkavállalás és tanulás) 1. ábra Tervezi-e Ön, 100% 80% % 40% 20% 0% hogy egy pár hétre, vagy hónapra külföldre menjen dolgozni (ingázni is)? hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni? hogy egy pár évre külföldre menjen tanulni igen nem nem tudja / nem válaszol

4 Ami az általános vélekedésekkel szemben némileg meglepő, hogy a legmagasabb arányban a külföldi munkavállalást tervezők a felsőfokú végzettséggel rendelkezők köréből kerültek ki. Érdemes még azt is megemlíteni, hogy ezek a különbségek a hosszú távú, tartós külföldi munkavállalás esetében valamivel kisebbek voltak. Külföldi migrációs szándék (munkavállalás és tanulás) iskolai végzettség szerint 2. ábra Tervezi-e Ön, 16% 12% 8% 4% 5% 9% 9% 13% 9% 10% 11% 14% 5% 3% 6% 5% 0% hogy egy pár hétre, vagy hónapra külföldre menjen dolgozni (ingázni is)? hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni? hogy egy pár évre külföldre menjen tanulni alapfokú szakmunkás érettségi felsőfokú A következő ábra egyik fontos tanulsága, hogy a tartós külföldi tartózkodást a 24 évnél fiatalabbak közel fele (48%) tervezi. Rajtuk kívül még a középkorúak (25-39 évesek) körében is 16% volt azok aránya, akik hosszabb időre külföldre mennének dolgozni. Az ennél idősebb korosztályokban azonban már nagyon alacsony arányokkal találkozhatunk.

5 Külföldi migrációs szándék (munkavállalás és tanulás életkor szerin 3. ábra Tervezi-e Ön, 60% 50% 48% 40% 30% 27% 30% 20% 10% 0% 12% hogy egy pár hétre, vagy hónapra külföldre menjen dolgozni (ingázni is)? 16% 6% 5% 5% 2% 1% 1% 1% hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni? hogy egy pár évre külföldre menjen tanulni 24 évnél fiatalabb éves éves 60 év feletti A kutatás során a következő állítással kapcsolatos véleményekre is rákérdeztünk: Manapság külföldön sokkal több lehetősége van az embernek arra, hogy kiteljesedjen és megvalósítsa az álmait. Mennyire ért egyet az alábbi állítással? Manapság külföldön sokkal több lehetősége van az embernek arra, hogy kiteljesedjen és megvalósítsa az álmait. 1. táblázat Válaszlehetőségek % egyáltalán nem értek egyet 3.5 inkább nem értek egyet 14.9 inkább egyetértek 46.1 teljesen egyetértek 29.9 NT/NV 5.6 A két pozitív (egyetértésre vonatkozó) adatsort összevonva látható, hogy a magyarok több mint 3 / 4 -e egyetértett ezzel az állítással.

6 Az előző két kérdés eredményeit egy kereszttábla segítségével együtt is értelmezhetjük. Az alábbi táblázatban ún. cella-százalékok szerepelnek, tehát az összes cellában szereplő számokat összeadva kapunk 100%-ot. Ez alapján az emberek 27%-a tartozik abba a frusztrált csoportba, akik teljes mértékben egyetértenek azzal az állítással, hogy manapság külföldön sokkal több lehetősége van az embernek arra, hogy megvalósítsa az álmait, ugyanakkor nem tervezik azt, hogy külföldre menjenek (dolgozni). Külföldi munkavállalási szándék és a külföldi kiteljesedéssel kapcsolatos attitűd kapcsolata 2. táblázat Tervezi-e Ön, hogy egy pár évre külföldre menjen dolgozni? Manapság külföldön sokkal több lehetősége van az embernek arra, hogy kiteljesedjen és megvalósítsa az álmait. igen nem nem tudja / nem válaszol egyáltalán nem értek egyet 4% inkább nem értek egyet 1% 14% inkább egyetértek 1% 44% 1% teljesen egyetértek 3% 27% nem tudja / nem válaszol 5% MIT MUTATNAK A GOOGLE TRENDS ADATOK A KÜLFÖLDI VÁNDORLÁSSAL KAPCSOLATBAN? 2012 októberében publikált egy elemzést az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet, amiben a külföldi munkavállalásra (illetve különböző célországokra) való Google kereséseket elemezték. A feltételezés az volt, hogy az internetes keresések, illetve a kivándorlás (pontosabban annak szándéka) között összefüggés van. Ez az elemzés már lassan 3 éves tehát van létjogosultsága annak, hogy ezt leegyszerűsítve és nem is pontosan ugyanabban a formában de megismételjük. A külföldi munkavállalás népszerűségét tehát indirekt módon a Google Trends adatok segítségével mértük. (Az alábbi keresőkifejezéseket vettük alapul: külföldi munka + - külföldi állás + külföldi munkavállalás + munka külföldön + munkavállalás külföldön + külföldi munkák + külföldi állások + munkák külföldön )

7 Az elmúlt 10 évben meglehetősek hekktikusan alakult a Google keresések (más keresésekhez viszonyított) intenzitása. Látható, hogy a 2000-es évek végén kezdődő felfutatás és intenzitás nagyjából 2012-t követően indult erőteljes csökkenésnek. Ennek oda vélhetően az, hogy már egyre kevésbé az egyszerű Google keresések jelentik az elsődleges információforrás, hanem az online közösségi hálózatok (pl. sok tízezer tagot számláló tematikus Facebook csoportok), illetve a már kint lévő magyarok közvetlen információi. A 2004 és 2006(7) közötti időszakra vonatkozó eredményeket érdemes még némi fenntartással kezelni, hiszen ekkor még az internethasználók aránya, illetve a migrációnak, külföldi munkavállalásnak a jelentősége vélhetően nem érte el azt a szintet, hogy a Google Trends megfelelő minőségű adatot szolgáltasson. A külföldi munkavállalással kapcsolatos Google Trends keresési gyakoriságok alakulása 2004 és 2016 között 4. ábra

8 Városi toplisták Az eredmények érdekessége, hogy településszinten erős korreláció mutatható ki a keresési intenzitás és az adott település munkanélküliségi adatai között. A két első helyen álló város (Kazincbarcika és Salgótarján) egyben a két legnagyobb mértékű munkanélküliséggel is rendelkező magyar város, de az utánuk következő Nagykanizsán és Miskolcon is 7% feletti volt a munkanélküliek aránya 2013-ban. A Google Trends városi TOP listája (a jobb oldali oszlopban az adott település munkanélküliségi rátája szerepel) 3. táblázat No. Város Google Trends ranking Munkanélküliség (2013) 1 Kazincbarcika ,3 2 Salgótarján 78 13,9 3 Nagykanizsa 77 7,55 4 Miskolc 75 7,44 5 Szekszárd 72 4,75 6 Pécs 71 5,98 7 Tatabánya 70 4,42 8 Dunaújváros 68 6,22 9 Kaposvár 63 6,40 10 Zalaegerszeg 62 4,24 11 Esztergom 61 3,46 12 Budapest 60 3,16 13 Békéscsaba 56 5,81 14 Székesfehérvár 55 3,34 15 Szolnok 55 6,40 A válság érzetének megjelenése a Google Trends adatokon Érdemes még egy adatsorral együtt elemezni a keresési gyakoriságok alakulását. Az alábbi ábrán a piros vonal a Google Trends adat, a kék pedig ugyanerre az időszakra az EUR/ HUF árfolyam alakulása. Ez a két adat igazából egyetlen egyszer mutatott nagyon erős kapcsolatot: 2011 végén, amikor a magyar országkockázati (CDS) mutató nagyon magas értéket mutatott, az elszabaduló árfolyamok, a devizahitelek törlesztőrészleteinek hirtelen megnövekedése miatt nagyon sokan kerültek rossz helyzetbe (vagy azt gondolták, hogy közel a vég ). Ebben az karácsonyi, év eleji időszakban ezért ugrott meg jelentősen a külföldi munkalehetőséget a Google segítségével keresők aránya.

9 A külföldi munkával kapcsolatos keresési gyakoriságok és a HUF/EUR árfolyam alakulásának kapcsolata 2010 és 2015 (nyár) között 5. ábra Leáldozóban a külföldi munkavállalás népszerűsége? A heti idősorok adatok bemutatásakor már láthattuk, hogy összeségében csökkenő intenzitást mutat a keresi intenzitás. A TÁRKI migrációs potenciált mérő survey adataival több-kevesebb hasonlóságot mutatnak ezek a Google Trends adatok, bár ez utóbbi esetében a lecsengés mértéke 2012-t követően korántsem annyira látványos, sőt 2015-ben újabb számottevő növekedés látható. Mi magyarázhatja a két különböző forrásból származó adatsor eltérését? Migrációs potenciál alakulása 1993 és 2015 között 6. ábra Rövid távú munkavállalás Kivándorlás Hosszú távú munkavállalás Halmozott Forrás: TÁRKI

10 Vélelmezhetjük, hogy az elmúlt években (az internet penetrációjának, illetve a Google szolgáltatások egyre univerzálisabbá válásával) a keresések össz-volumene annyira megnőtt, hogy az egyes nagyobb témákra vonatkozó Google Trends számok arányaiban kisebb értéket mutatnak. (Mivel a szám mindig az összes kereséshez viszonyított értékeket mutatja.) az sem elhanyagolható szempont, hogy magának az internetes kereséseknek a szerepe csökkent. Feltételezhetjük, hogy az elmúlt években annyira megnőtt a kint tartózkodó magyarok száma, hogy a személyes, közvetlen kapcsolatok, az így megszerzett információk szerepe vált elsődlegesség. Az emberek tehát egyre kevésbé hagyatkoznak a személytelen online keresésekre. Ma már az online közösségi hálózatokon (elsősorban a Facebook-on) több tucat olyan nyitott és zárt csoport található, amelynek sok ezer (vagy akár tízezer) tagja van, és az elsődleges cél az információcsere a külföldi munkákkal, a kinti élet praktikus megszervezésével kapcsolatban. Az alábbi két ábra jól mutatja az elmúlt két év csökkenő trendjét. Csökkenő keresési trendek a külföldi munkavállalás kapcsolatban (Google Trend adatok alapján) 7. ábra

11 Search intensity