BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRÁNAK évi munkabeszámolója 1343/2019/BFL

BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRÁNAK 2018. évi munkabeszámolója 1343/2019/BFL

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Budapest Főváros Levéltárának 2018. évi részletes munkabeszámolója... 13 1. Költségvetés, közbeszerzések lebonyolítása, épületfenntartás... 13 1.1. Költségvetés, pénzügyi feladatok... 13 1.2. Épületfenntartás, beruházások és fejlesztések... 15 2. Személyi ellátottság, munkaszervezés, szakmai szerepvállalások... 15 2.1. Munkaszervezés, személyi ellátottság... 15 2.2. A BFL munkatársainak szerepvállalása a hazai levéltárügyben... 17 3. Gyűjtőterületi munka, iratátvételek... 18 3.1. Az egyes osztályok gyűjtőterületi, iratátvételi feladatai... 18 4. Állományvédelmi feladatok, mikrofilmezés, digitalizálás... 28 5. Az iratanyagok rendezése és segédletezése, adatbázis építés, levéltári nyilvántartások vezetése... 34 5.1. Az iratőrző osztályok fontosabb rendezési feladatai... 34 5.2. Az iratőrző főosztályok fontosabb segédletkészítési feladatai... 40 5.3. Kötelező nyilvántartások vezetése... 44 6. Kutató- és ügyfélszolgálat, mikrofilmtár és könyvtár... 45 6.1. Kutatószolgálat... 45 6.2. Ügyfélszolgálat... 48 6.3. Mikrofilmtár... 49 6.4. Szakkönyvtár... 49 7. Anyakönyvi másodpéldányok vezetése... 51 8. E-levéltári és informatikai feladatok... 51 8.1. Elektronikus levéltári feladatok... 51 8.2. Informatikai üzemeltetési feladatok... 54 9. Digitális szolgáltatásaink fejlesztése... 57 9.1. Intézményi honlap és a Magyar Levéltári Portál... 57 9.2. Közreműködés a Hungaricana közgyűjteményi portál munkálataiban a Budapest időgép projekt... 58 10. Tudományos munka, kiadványkészítés... 59 11. Nemzetközi és hazai kapcsolatok... 60 11.1. Nemzetközi kapcsolatok... 60 11.2. Hazai kapcsolatrendszer bővítése, együttműködési megállapodások... 62 12. Közreműködés Európai Uniós pályázatokban: a CO:OP projekt... 62 13. Kiemelkedő kulturális, közművelődési és tudományos rendezvényeink... 67 13.1. Kiállítások... 67 13.2. Rendezvények... 72 13.3. Levéltár-pedagógiai foglalkozások, levéltár látogatások... 75 Mellékletek... 78 2

Vezetői összefoglaló Az alábbiakban Budapest Főváros Levéltára 2018. évi munkabeszámolójának fontosabb elemeit kívánjuk összefoglalni: A 2018. évi intézményi költségvetéssel és beruházásokkal összefüggő kérdések Budapest Főváros Levéltára 2018. évi költségvetésében a Főváros által jóváhagyott eredeti előirányzata 904 670 eft volt. A személyi juttatások előirányzata nagymértékben függött a Főváros döntésétől. Intézményünk a többi fővárosi közgyűjteménnyel egyeztetve 20%-os bérfejlesztési kérelmet terjesztett elő, melyből 10 %-ot meg is kaptunk a fenntartótól, ami nagy segítség volt az időközben felhalmozódott bérfeszültségek egy részének kezeléséhez. A dologi kiadások fedezete október végével elfogyott, pótigényt terjesztettünk elő, amely alapján 23 809 eft előirányzattal növelték meg a költségvetésünket. Havi szinten megközelítőleg 15.000 eft-ból kellett gazdálkodnia a Levéltárnak, ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy a gáz és az áram díja átlagosan havi 4.120 eft. Ehhez járultak még az áthárított garantált bérminimum emelkedéséből adódó szolgáltatási díj növekedések, az egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadásokban, a portás (épületőrző) szolgálat, a takarítást végző vállalkozás részéről, a felvonók, gázkazánok, tűzjelző-rendszer karbantartási költségek. A pályázati források szűkülése miatt a szakmai anyag beszerzése is a költségvetést terhelte, növelte a költségeket az euro árfolyam ingadozása is. Az intézményvezetés meghozta és a következő éveben is meg fogja hozni a szükséges lépéseket a költségek csökkentése érdekében, takarékos és átgondolt gazdálkodással pl. ismét elrendeltünk augusztusban egy hét kötelező szabadságot, amely időszak alatt az épületet zárva tartottuk, ezáltal jelentős megtakarítást lehetett elérni (takarítás lemondásával, az áramfogyasztás csökkenésével). Fő prioritásunk a Levéltár likviditásának fenntartása volt, úgy, hogy az év közben felmerült anyagi nehézségek a szolgáltatás minőségén, mennyiségén nem mutatkoztak meg. A 2013-ban sikeresen megvalósított E-levéltár projekt keretében jelentős szakmai feladatnövekedés történt. A projekt befejezése után azonban a fenntartási kiadások is megjelentek, majd folyamatosan növekedtek. Lényeges módosulás, hogy a sikeres E-levéltár projekt lezárását követően közgyűlési döntés (2557/2011.(08.31.) sz.) alapján a fenntartási időszakra előírt (2013.10.01. 2018.09.30.) évi 25.000 eft pluszforrást a fenntartó az intézmény rendelkezésére bocsátotta, ami lehetővé tette, hogy a projekt keretében létrejött központi infrastruktúra és a Levéltárba került több, mint kétszáz millió Ft értékű hardver és szoftverrendszer fenntartási költségeit fedezni tudjuk. A jelentős értékű informatikai eszközrendszer folyamatos, jogszabályokban előírt levéltári feladatellátást biztosító működését a kötelező fenntartási időszakot követően is biztosítani kell. Éppen ezért 2019-benis szüksége lesz a Levéltárnak az e-levéltári feladatok ellátásához az évi 25.000 eft fenntartói támogatásra. A szakmai munkánk színvonalának elősegítése érdekében ebben az évben is igyekeztünk maximálisan kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt, a korábbi évekhez képest sokkal szűkebb költségvetésű pályázatok adtak lehetőségeket. A 2018-as évben 29.260 eft pályázati összeg érkezett, valamint a Külügyminisztérium által támogatott Beregszász projekt elszámolása utáni 3

különbözeti összegét, 6 771 eft-ot kaptuk meg. A Magyar Közjegyzői Kamarától 10 000 eft támogatási összeg folyt be adatbázisépítési feladatainkra, valamint az SZJA 1 %-os felajánlásokból 32,6 eft. A 2018. évi Engedélyokiratok alapján nettó 90 665 eft beruházás, felújítás történt az épületen, eszközökön. 2018. évben is folytatódott a raktárkapacitás növelését szolgáló raktármobilizációs program, folytatódott a vészvilágító lámpák cseréje és az informatikai eszközök szinten tartását biztosító PC, laptop, hardver és szoftver beszerzés. A fenntartó által biztosított felújításokból folytatódott a nyílászárók felújítása és elkezdődhetett az épületfelügyeleti (épületautomatikai) rendszer felújításának folyamata. A 2018. év költségvetés kerete az évvégi beszámolóban 1 067 110 eft volt. Jogszabályi változások 2017. január 1-jével hatályba lépett Az elektronikus iratok levéltárba adásának eljárásrendjét szabályozó 34/2016. (XI. 30.) EMMI-rendelet, amelynek előkészítésében szintén aktív szerepet játszott intézményünk. A kiadott rendelet meghatározza, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek milyen követelményeknek megfelelően kell átadniuk elektronikus irataikat a levéltár számára. Az új rendelet alapjaiban figyelembe vette az e-levéltári EU-s projekt keretében létrejött, a BFLben aktívan működtetett e-levéltár szolgáltatásrendszer adottságait, ugyanakkor sok esetben attól eltérő normatívákat fogalmazott meg. A rendelet indukálta feladatok egy része informatikai, e-levéltári szakmai kérdésekkel függ össze, pl. szoftver-fejlesztéssel, de a legnagyobb változást az jelentette, hogy megkezdődtek a szabályozott elektronikus irat-átadások, s ez új levéltárszakmai kihívást jelentett. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. 2018. január elsejétől széles körben tette kötelezővé az elektronikus ügyintézést. Az elektronikus eljárásra kötelezett szervek iratkezelését, irattározását ez a rendelkezés alapjában változtatta meg, melyhez az iratkezelési szabályzatok is módosításra kerültek, így az elektronikus iratok számának jelentős növekedésével kellett számolni, melyek még nem kerülnek ugyan levéltárba, de az irat életciklus menedzsment aranyszabálya szerint már keletkezésükkor oda kell figyelni a levéltáraknak. 2018. május 25-től közvetlenül alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete. (GDPR) Budapest Főváros Levéltára megtette a szükséges intézkedéseket, mind a szabályzatok korszerűsítése, mind az elektronikus adatvagyon személyes adatokat tartalmazó részének védelme érdekében. Megtörtént az adatvédelmi tisztviselő kijelölése is, Haraszti Viktor főigazgatóhelyettes személyében. Szervezeti feltételek A Fővárosi Közgyűlés 2018. április 25-én tartott ülésén újabb öt évre megválasztotta Dr. Kenyeres Istvánt Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának. Kenyeres István a főigazgatói posztra beadott pályázatában foglalta össze Budapest Főváros Levéltára öt évre szóló szakmai fejlesztési koncepcióját, valamint az intézmény szervezeti működtetésére, humánerőforrás gazdálkodására és intézményi gazdálkodására vonatkozó vezetői programját. A Levéltárban eltöltött 24 év, és ezen belül az elmúlt 20 év vezetői tapasztalata összegződött a beadott pályázatban. A koncepció meghatározó vezérfonala az a 21. századi modern levéltári szemlélet, miszerint a levéltár egy nyitott, szolgáltató intézmény, amely igyekszik hasznos lenni az állampolgárok számára. A vezetői program összefoglalta az elmúlt évek során megvalósult tevékenységeket, amelyek arról 4

tanúskodnak, hogy a főváros levéltára meg tud felelni a 21. század kihívásainak, és amelyekre az elkövetkező öt évben majd építeni lehet. Kiemelt hangsúlyt kapott a levéltár digitalizálási stratégiája, ezen belül a nemzetközileg is jelentős elismerést szerzett Budapest időgép internetes alkalmazás továbbfejlesztési terve. A koncepció aláhúzza a nemzetközi kapcsolatok fontosságát, amely biztosítja Budapest Főváros Levéltára pozicionálását az európai levéltári struktúrában. A koncepció fontos részét képezi azon új utak, módszerek felvázolása, amellyel egy szélesebb rétegek érhetők el és kapcsolhatók be a levéltári tevékenységekbe. A BFL jelenleg engedélyezett létszáma immáron 121 fő, a 2017. évi 5 fős, majd 2018. évi 1 fős létszámbővítés nagy előrelépést jelentett a feladatellátás javítása érdekében. Ennek ellenére még mindig 14 fővel kevesebb a létszámunk, mint 2010-ben, miközben a helyi közigazgatás átszervezésével jelentősen megnövekedtek a gyűjtőterületi munkánk (pl. a járások létrehozása 23 jelentős iratképző szervet jelent levéltári szempontból), emellett a 2014-től bevezetett e- levéltári rendszer, a 2015. évi új szakmai rendelet és a 2017-től hatályos, az elektronikus iratok levéltári átadására vonatkozó rendeletekkel kapcsolatosan számos új szakmai feladat jelent meg. A BFL kutatóforgalma megnövekedett feladatait jelzi, hogy amíg 2010-ben 2.316 regisztrált kutató fordult meg a levéltár kutatóteremben, 2018-ban már 2.745 fő vette igénybe a szolgáltatásainkat! Ezzel Magyarország leglátogatottabb levéltára a BFL, amennyiben a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárát és a megyei levéltárak kutatóforgalmát külön-külön számoljuk. A több látogató több előkészítési és kiszolgálási munkát jelent. Ugyanez figyelhető meg az őrzött iratanyag kapcsán is: 2010-ben 31.690 ifm-re (ifm = iratfolyóméter) rúgott a BFL által őrzött iratok terjedelme, addig 2018. december 31-én már 36.985,69 ifm-t tett ki a BFL teljes papír alapú gyűjteményi állománya. Ehhez jön még az időközben átvett több GB-nyi elektronikus állomány. Legújabban pedig már jogszabályokban is megjelenő levéltárpedagógiai feladatok annyira megnövekedtek, nélkülözhetetlenné vált egy önálló munkakör kialakítása, az erre vonatkozó plusz egy fős létszámbővítési kérelmünket a fenntartó pozitívan bírálta el. A fentiekhez hozzá kell számítanunk a levéltár közigazgatási feladatait is, így az illetékességbe tartozó, növekvő számú iratképző szervek iratkezelésének ellenőrzését, állampolgári megkeresések ügyintézését is. Összességében tehát a levéltár feladatai, látogatottsága, őrzött iratanyag mennyisége jelentős mértékben növekedett 2010-hez képest, ugyanakkor jelenleg is, a 2017-2018. évi 6 fős létszámemelés ellenére a megnövekedett feladatokat a 8 évvel ezelőtti létszám alig 89%-ával kellett ellátnunk. Fenntartói vizsgálat következtében, de az időközben felmerült szakmai feladat-bővülés okán is szükséges volt az SZMSZ átdolgozására. Egyik fontos módosítása, hogy az Épületfenntartási osztály főigazgató-helyettesi hatáskörbe került, Műszaki osztály megnevezéssel. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok azonban továbbra is a Gazdasági Igazgató feladatkörében maradtak. Az E-levéltári feladatok Intézményünk részére továbbra is az egyik legnagyobb szakmai feladata az elektronikus levéltári rendszer hatékony működtetése, a rendszerszerű folyamatok végzése, dokumentálása. A hatékony működés feltételei biztosítottak ugyan, de az elektronikus levéltár keretében beszerzett informatikai eszközök avulása folyamatos, az informatika eszköz és szoftverpark korszerű szinten tartása jelentős kihívás egy költségvetési intézménynek. A 2018. évi elvégzett feladatokat az alábbiakban összegezhetjük: 5

a levéltári nyilvántartó szoftver, a scopearchiv (Levéltári Nyilvántartó Rendszer = LNYR) és az elektronikus archiváló szoftver, az SDB (új nevén Preservica) üzemeltető általi frissítésében, upgrade-ben való közreműködés, tesztelés, új szoftverfunkciók használatának bevezetése, az MNL által vezetett E-levéltár 2 KÖFOP projektben való szakértői közreműködés, a BFL-be telepített e-levéltári infrastruktúra, hardverek és szoftverek folyamatos üzemeltetése, scopearchiv (LNYR) üzemszerű működtetése, a levéltári leírások, raktári jegyzékek, a kutatói információk és a szervnyilvántartás naprakész vezetése, ezen belül konkrétan tervezett feladatok: o raktári jegyzékek migrációja, o ügyiratszintű adatbázisok folyamatos betöltése, migrálása az LNYR-be, e-levéltári folyamatokat (iratátvétel, archiválás, hozzáférés, elektronikus állományvédelem) támogató SDB szoftver segítségével born digital iratok átvételének lebonyolítása, tömeges mikrofilm-digitalizálás, lapszkennerrel, könyvszkennerekkel történő tömeges digitalizálás, a keletkező digitális állományok szakszerű archiválása helyi tárolórendszerekre ill. az SDB-be (Preservica), papír-alapú, mikrofilm és analóg állományokról készült digitális másolatok nyilvántartásának folyamatos vezetése a levéltár törzskönyvében, az elektronikus iratok levéltárba adásának eljárásrendjét szabályozó 34/2016. (XI. 30.) EMMI-rendelet 2017. január 1-jei hatálybalépése utáni próbaátvételek megtervezése, lebonyolítása. Hangsúlyoznunk kell, hogy az e-levéltári rendszer bevezetése és működtetése jelentős költség- és munkaidő ráfordítást követel az intézmény egészétől. A most folyó upgrade és az új, a Magyar Nemezti Levéltár által irányított E-levéltár2 megvalósítását célzó KÖFOP-projektben való szakértői közreműködés jelentős pluszfeladatot ró az intézményre. Mivel a BFL 2014 óta rendeltetés-szerűen használja a kutatók és a kutatótermi kérések regisztrálására az LNYR-t és az Elektronikus Levéltári Portált (ELP), e rendszerek tervezett és nem várt szolgáltatás-kiesései megnehezítették a BFL kutatószolgálati munkáját, de a munkatársak odaadó igyekezetével sikerült úrrá lenni a nehézségeken. Gyűjtőterületi munka, iratátvételek Gyűjtőterületi munka keretében 102 szerv esetében 126 szervlátogatást terveztünk, végül 83 szerv esetében 120 alkalommal jártunk szervellenőrzésen. A Levéltár jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve továbbra is elbírálta a hozzá illetékességből benyújtott selejtezési jegyzőkönyveket és részt vett az iratkezelési szabályzatok véleményezésében, illetve gyakorolta egyetértési jogát. 2018-ban 308 db jogszolgáltatási-rendészeti, 69 db önkormányzati és területi állami és 56 db intézményi, 19 gazdasági szervtől érkezett elbírálandó selejtezési jegyzőkönyv (összesen 452 db). 2018-ban a Levéltár 862 iratfolyóméternyi (ifm) iratanyag átvételével számolt, végül 411,24 ifm iratanyag és 10793,32 MB elektronikus irat átvétele valósult meg. Ennek oka nem a helyhiány, vagy a levéltár fogadókészségének hiánya volt, hanem a szervek elmaradása az iratok levéltári átadási előkészítése terén. A levéltárérett iratanyagokat fertőzésmentes állapotban, a hosszú távú 6

megőrzést biztosító tárolóeszközökben és rendezetten, jegyzékelten veszi át a levéltár. Ezen előkészítő munkák elvégzése elemi érdekünk, ugyanakkor nyilván terhet ró az átadó szervekre, akik nem minden esetben készülnek el az egyeztetett időpontra. A levéltár figyelemmel kíséri a folyamatot és az átadás-átvételekre egy későbbi időpontban, reményeink szerint 2019-ben sor kerül. Az összefoglalóban ki kell emelnünk a volt BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) tervtár anyaga átvételének kérdését. A tervanyag a BUVÁTI felszámolása során, a 1990-es évek végén magáncég tulajdonába került, azonban a BFL javaslatára védetté nyilvánították. A tervtár akut veszélybe került, mivel a tulajdonossal szemben, a raktár bérleti díjának nem fizetése miatt végrehajtást rendeltek el. A mindegy 850 polcfolyóméternyi pausz tervrajz és 300 ifm tervdokumentáció és nyilvántartás megmentése érdekében az intézményünk részéről szükséges intézkedéseket megtettük, a fenntartó főosztálya részére és az örökségvédelmi hatóság felé a helyzetet jeleztük, amely 2017 decemberében hozott kötelezést az iratanyag tulajdonosa felé. Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget a hatósági kötelezésnek, és nem fertőtleníti az iratanyagot és nem gondoskodik annak szakszerű elhelyezéséről, akkor hatósági intézkedés alapján az anyag közgyűjteményben való elhelyezése válik szükségessé. 2018 februárjában bejáráson, majd június 8-án újabb bejáráson, ezt követően július 4-én egy újabb szemlén vettünk részt, mindezt a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály képviselőivel együtt, akik az iratanyag további részének védetté nyilvánítását szorgalmazták. A védetté nyilvánítást megalapozó szakértői véleményt 2018. július 23-i kelettel elkészítettük és megküldtük a Hatóságnak. A hatóság további intézkedéséről nincs tudomásunk. Félő, hogy minden erőfeszítés dacára a főváros épített környezete dokumentálásában felbecsülhetetlen értékű iratanyag megsemmisülhet. Restaurálás, konzerválás, mikrofilmezés, digitalizálás A restaurátor műhely 3.496 fóliónyi szálas iratot, valamint 7 db oklevelet, 2 db térképet, 29 db tervrajzot, 14 db kötetet egy db fotóalbumot és egy címerlevelet restaurált. Konzerválást, egyben digitalizálásra előkészítési munkálatokat 7549 fólió irat, 11 db kötet, 1.095 db tervrajz, 1.175 térkép, 2 db fényképalbum, 1 db oklevél, 6 db plakát, 1 db fotó esetében végeztünk. A kötészeti műhely 137 db kötet újra kötését és mikrofilmezési munkálatok előkészítése keretében 457 db kötet lapra szedését végezte el. 2016-ban elkészült az intézmény középtávú digitalizálási és mikrofilmezési stratégiája, melyet folyamatosan megújítva folytattuk a BFL mikrofilmezési és digitalizálási programját. A 16 és 35 mm-es mikrofilmkameráinkkal 401.824 ezer felvételt terveztünk elkészíteni, végül 344.855 felvétel készült el. 2018-ban 774 tekercs mikrofilm digitalizálását terveztük, év végére 1056 tekercsnyi anyag digitalizálása készült el, ami 963.046 digitális felvételt eredményezett. Az A/1-es könyvszkenneren 175.855, az A/2-es könyvszkenneren 150.120 digitális felvétel készült el. Az A/0-s térképszkennereken 5.177 db tervet, térképet digitalizálunk. A dokumentumszkenner segítségével 222.361 digitalizált felvétellel növeltük a levéltár digitális képi állományát, míg a fotószkenneren 3.432 fotó felvétel készült el. Az audiovizuális digitalizáló állomáson 458 analóg kazetta és 10 VHS kazetta digitális rögzítése történt meg. Eredeti terveink szerint 2018-ban több mint egymillió digitális felvételt kívántunk létrehozni, ezt sikerült megvalósítani, különböző digitalizáló eszközeinken 1.519.991 digitális felvétel készült el. Ez a jelentős növekedés minden érintett munkatárs érdeme. 7

2018-tól új tömeges restaurálási munkafolyamatot indítottunk be a 2017 végén a fenntartó támogatásának köszönhetően beszerzett savtalanító gépen. A IV. kerületi MSZMP (1956-1989) iratanyagából mintegy 19.009 lapot a BCP (Bückeburg Conservation Procedure) eljárással, a fennmaradó 1.000 fóliót pedig Bookkeeper módszerrel savtalanítottuk. A Bookkeeper tömeges savtalanítási módszert Magyarországon első ízben mi alkalmaztuk. Rendezés, hagyományos és adatbázis alapú segédletkészítés Az iratőrző osztályok egyik fő szakmai feladata a levéltár őrizetében lévő iratanyag rendezése és segédletezése. A két munkafolyamat a gyakorlatban nemigen választható el egymástól, hiszen valamennyi rendezési munkát követve, illetve azzal párhuzamosan folyik az iratanyag segédlettel történő ellátása. Az iratőrző osztályoknál 2018-ban 0,76 ifm-nyi iratanyag ill. 1679 db kazetta alapszinten került rendezésre. Középszinten-ügyiratszinten 406,97 ifm, középszinten-tételszinten 123,4 ifm iratanyag rendezése történt meg. Nagyobb iratmennyiség középszintű ellenőrző rendezése történt meg, összesen 937,66 ifm terjedelemben. 80,37 imf-nyi iratanyagot, 3579 fájl elektronikus iratot, 393 db térképet, 1850 tervet, a Petőfi Csarnok 570 plakátját pedig darabszinten rendeztünk. Darabszintű ellenőrző rendezés történt 19,93 ifm iratanyagban, 38125 file; 877568 MB digitális iratanyag, 6557 terv esetében. Mintaállványozás 887,36 ifm iratanyag és 2328 db kazetta esetében történt meg. Az iratőrző osztályok 46,78 ifm-nyi anyagot készítenek elő mikrofilmezésre, 29,05 ifm iratanyagot, 73.643 paginányi szálas iratot, 10.107 tervrajzot, 2484 térképet és 2427 fényképet, 7 db, fényképalbumot, 570 plakátot, 28 db VHS kazettát pedig digitalizálásra készítettek elő. Ez a munkafolyamat az adott anyagok fizikai előkészítését (ragasztás, vasalás, paginálás), szabályzat szerinti metaadatnyilvántartásának elkészítését foglalja magában. Köttetésre 210 db sérült kötetet készítettünk elő. A digitalizálás, mikrofilmezés után az elkészült állományok szakmai ellenőrzése szintén az iratőrző osztályok feladata volt. Az iratanyag segédletezése kapcsán kiemelt intézményi feladatnak tekintjük a nyilvántartási és kutatási célból egyaránt fontos fond és állagismertetések írását és az LNYR-ben való rögzítését. A cél az, hogy középtávon valamennyi iratanyagunkról rendelkezzünk ilyen segédlettel. Ebben az évben 53 fond, illetve állag esetében 621 ifm-nyi iratanyaghoz készült fond- és állagismertetés. Ügyiratszintű segédlet 61,35 ifm-nyi iratanyaghoz, valamint 27335 rekord terjedelemben, tételszintű 77,68 ifm-nyi iratanyaghoz készült, valamint 8990 rekord tejdelemben, darabszintű segédlet pedig 21,44 ifm-nyi irathoz, valamint 1933 rekord terjedelemben és 160 db térképhez készült. A levéltári segédletezési munkálatok alapjait képező raktári nyilvántartásokból (régebbi nevén raktári jegyzékekből) 798,09 ifm iratanyag és 2328 db kazetta esetében készítettünk új jegyzéket ill. esetenként módosítottuk azokat. Új raktári jegyzékeket elsősorban az újonnan átvett, illetve átveendő iratok esetében készítettünk, a többi jegyzékelési munka a rendezési munkálatok következtében készült el. Az új, javított vagy felülvizsgált raktári jegyzékek (raktári nyilvántartásokat) az LNYR-ben rögzítésre kerültek. Az adatbázis alapú elektronikus segédletkészítés immáron évtizedes erőssége Budapest Főváros Levéltárnak: 2018-ban 24 fond ill. állag 270,63 ifm iratanyagából összesen 217.249 db rekord rögzítése történt meg. Digitális szolgáltatásaink fejlesztése 8

Intézményünk a Szolgáltató Levéltár stratégiai koncepció keretében 2008 vége óta több, központi szakmai feladat megvalósítására kapott megbízást az EMMI (korábban OKM) Közgyűjteményi Főosztályától, ami jelzi a Levéltár országos szinten kiemelkedő szakmai koordinációs szerepét. Az egyik fő feladatunk a Magyar Levéltári Portál (archivportal.hu) működtetése és továbbfejlesztése, amely portál mint on-line folyóirat a magyarországi levéltárakat és az azokban folyó munkát kívánja bemutatni, népszerűsíteni. Az MLP fontos szolgáltatása volt a levéltári adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása, azonban a Hungaricana bevezetésével ezt a szolgáltatást 2018. január 1-jétől leállítottuk. A korábbi önálló MLP-s adatbázisok 2015 óta ugyanis a Hungaricana közgyűjteményi portál adatbázisrendszerébe integrálva érhetők el. Az adatbázis-szolgáltatások elérését az MLP-n keresztül is biztosítjuk. Az MLP az on-line folyóirat-jelleg erősítése mellett a Magyar Levéltárosok Egyesülete hírportáli funkcióit is biztosítja 2017 óta. Budapest Főváros Levéltára a hazai közgyűjteményi digitalizáció meghatározó intézménye. Levéltárunk 1998 óta folytatja tervszerűen digitalizálási programját, amelynek eredményeként a Levéltár ma 13 millió digitális felvétellel rendelkezik, ebből több mint 3,5 millió az interneten is kutatható. A Levéltár mindig törekedett arra, hogy minél nagyobb mennyiségben és minőségben tegye elérhetővé digitális tartalmait a világhálón: 2007 óta a Magyar Levéltári Portál portál-adatbázisaiban kezdte meg nagy mennyiségben tartalmai közzétételét. 2015-től az NKA által kezdeményezett és az Országgyűlési Könyvtár által fenntartott Hungaricana Közgyűjteményi Portál (hungaricana.hu) egyik legnagyobb tartalomszolgáltatója. A Hungaricana közgyűjteményi portálszolgáltatást az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatja, a projektben a BFL levéltári területen integráló szerepkört lát el, hivatalosan is intézményi tagja vagyunk a portál szerkesztőbizottságának. 2017 nagy sikerű fejlesztése volt a Hungarican-án belül kialakított új szolgáltatás, az igen pozitív média-visszahangot kapó Budapest időgép, amelyet 2018-ban további jelentős tartalmakkal sikerült bővíteni egy, az I. világháború évfordulójához kapcsolódó NKA projekt keretében. Az Időgépen megalkottunk egy 1916-os Budapest térképet, amire a lakóházak tulajdonosainak adatait, valamit mintegy 2000 intézmény, ipari vagy vendéglátóipari egység adatait is hozzákötöttük. Jelentős fejlesztés volt az ún. magasépítési tervtár 1920 előtti tervanyagából mintegy 6000 tervlap digitalizálása és az Időgépen történő publikálása. Új fejlesztésként közel 62 ezer közjegyzői irat 99 ezer lakcímadata geokódolása történt meg, azaz térbeli kötése és térképen elhelyezése valósult meg. Az Időgép-fejlesztéseknek köszönhetően a felhasználó olyan képet kaphat az 1916 körüli Budapestről amely eddig elképzelhetetlen volt: keresheti a korabeli háztulajdonosokat, vendéglősöket, megcsodálhat több ezer ingatlanra vonatkozó korabeli tervanyagot, a közjegyzői iratok újszerű módon való elérhetősége pedig nem csak konkrét lakoskok ügyeit hozza közelebb a felhasználókhoz, hanem széleskörű társadalomtörténeti elemzésekre nyit lehetőséget. Fontos kiemelnünk, hoyg az Időgép fejlesztésében aktív és hatékony partnerünk volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Szintén a Hungaricánás fejlesztések körébe tartozik, hogy a kiemelt jelentőségű politikai perek iratainak digitalizálása és közzététele is megtörtént, mintegy 32.000 oldal terjedelemben. Elérhetővé váltak pl. a Károlyi Mihály elleni eljárások, a Rákosi-per, a Tisza-gyilkosság, a Vörös-különítményesek és a népbiztosok elleni perek, a Héjjas Iván-per, a Szamuely-hagyaték is. A fentieken túl fontos projektünk volt Rákos Mátyás magániratainak digitalizálása és Hungaricán-án való közzététele. Nemzetközi kapcsolatok 9

Budapest Főváros Levéltára továbbra is igyekszik széleskörű nemzetközi együttműködések kialakítására, folytatására, elsősorban a kárpát-medencei (városi) levéltárakkal, valamint Európai Unió béli fontosabb városi levéltárakkal. Az előbbire példák a Kassai Városi Levéltárral, illetve az Újvidéki Történeti Levéltárral és Szabadkai Levéltárral, valamint a Boszniai Szerb Köztársaság Banja Luka-i levéltárával kötött együttműködési szerződések, amelyek értelmében korábban több közös projektet, főként kiállításcseréket valósítottunk meg. A BFLnek ugyanakkor jó kapcsolata van több nyugat-európai levéltárral is (pl. Bécs Város Levéltára, legújabban Prága Város Levéltárával is sikerült felvenni a kapcsolatot). Az elmúlt években szakmai kapcsolatot építettünk ki a szentpétervári városi levéltárak felügyeleti szervével, a Szentpétervári Városi Levéltári Bizottsággal. A 2014. november végén Szentpéterváron aláírt együttműködési megállapodás értelmében kölcsönös delegáció-fogadásban és kiállításcserében állapodtunk meg. A szakmai delegációcserék folytatódtak 2018-ban is. A tavalyi év feladata volt egy újabb virtuális kiállítás létrehozása, amely a századfordulós Budapest és Szentpétervár építészetét mutatja be. A Historizmustól a konstruktivizmusig. Szentpétervár várostervezése és építészete a XIX. század második felében és a XX. század első felében és a Historizmustól a modernig. Budapest várostervezése és építészete a XIX. század második felében és a XX. század első felében című orosz és magyar nyelvű honlap 2018 decemberében készült el. A 2017-ben a Heidelberg Város Levéltárával történő együttműködés keretében megvalósított kiállításcserék (Heidelbergi sörgyártás kiállítás budapesti, míg a Széttépett esztendők a budapesti holokauszt megéléstörténetéről szóló kiállításunk heidelbergi bemutatói) eredményeként Zürichben, az Archiv für Zeitgeschichte (ETH Zürich) intézetével működtünk együtt a projekt folytatásában, sikeres kiállítást valósítva meg. A kiállítás-megnyitó alkalmával tett látogatáson megállapodtunk a projekt folytatásában, melynek következő állomása a 2019 júniusára tervezett budapesti kiállítás lesz. Ez egyrészt a Svájcba eljutott magyarországi, budapesti üldözöttek, emigránsok sorsára vonatkozó forrásokat mutatja be a lehetőségek szerint összekötve a két intézmény forrásanyagát, másrészt, az emeleti kiállító teremben az 2015-ben talált adatszolgáltatási ívek állnak majd a középpontban. Közreműködés Európai Uniós pályázatokban CO:OP project: Community as Opportunity The creative archives and users network A közösség, mint lehetőség A levéltárak és felhasználóik alkotói hálózata projekt folytatása. Az Európai Unió 2014-től 2020-ig tartó időszakra hirdette meg a Kreatív Európa: az európai kulturális és alkotói (művészeti) szektorának támogatási programját, amelynek célja, ahogy azt a program elnevezése is mutatja az, hogy az európai polgárok alkotó, kreatív módon vegyenek részt Európa sorsának alakításában. E gondolat jegyében a CO:OP projekt fő célkitűzése a nagyközönség és a levéltárosi szakma közötti aktív alkotói kapcsolat kialakítása. E támogatási programon belül pályázott 2014 márciusában Budapest Főváros Levéltára 11 ország 16 intézményével együtt a CO:OP megnevezésű projekttel. A projekt vezetője a Hesseni Állami Levéltár (Marburg). Az eredményhirdetésre 2014 augusztusában került sor. A 75 beérkezett pályázatból 21 projekt nyert támogatást, ez utóbbiak közül a legjobb eredményt, a 100-ból 95 pontot a mi pályázatunk ért el. A projekt összeállítását, beadását a Bécsben székelő International Centre for Archival Research (ICARUS) végezte. A partnerintézmények között található a Magyar Nemzeti Levéltár, a Cseh Köztársaság Nemzeti Levéltára, a Horvát Állami Levéltár, a Svéd Nemzeti Levéltár, a Finn Nemzeti Levéltár, Észtország Nemzeti Levéltára, a Müncheni Levéltári 10

Főigazgatóság, a St. Pölten-i Püspöki Levéltár (Ausztria), Biscay Történeti Egyházi Levéltára, Madridi Egyetem, Nápolyi Egyetem, Grazi Egyetem, Kölni Egyetem, Balkán Intézet (Szerbia, Belgrád). A projekt összköltségvetése 3.984.039 Euro, ebből a felek által főként saját munkával finanszírozandó önköltség 1.993.961 Euro, maga a támogatás összege (grant) pedig 1.990.078 Euro volt. Budapest Főváros Levéltára a projekt keretein belül 92.534 Euro (310 Ft-os árfolyamon számolva 28.685.540 Ft) támogatásban részesült, a vállalt saját költsége 138.800 Euro (a saját költségre a BFL munkatársai által a projekt keretében végzett munkájának munkabérét számoltuk el, így ténylegesen, a BFL éves költségvetéséből elkülönített módon kifizetendő önköltségre nem volt szükség). A projekt megvalósítási időszaka: 2014. december 1. 2018. november 30. között volt. A projektben nyolc workpackage (munkacsomag) köré csoportosultak a feladatok. Budapest Főváros Levéltára a Topotheque munkacsomag koordinációját végezte. A workpackage a személyes iratok, gyűjtemények, családi hagyatékok megőrzésének jelentőségére kívánta felhívni a figyelmet. Erre szolgál a Topotheque (www.topotheque.eu) elnevezésű informatikai platform, amely hozzáférhetőséget biztosít egy adott közösség múltjára vonatkozó személyes dokumentumaihoz, magánkézben őrzött forrásaihoz. A projektben előírt öt magyarországi topotéka 2017-ben elindult, 2018-ban további magyarországi topotékékat sikerült becsatornáznunk a projektbe, így egy jelentős lépcsőfokot sikerült lépnünk az általunk vállalt feladatok sorában. A projekt sikerét mutatja az is, hogy az öt kötelező felületen kívül öt további helyi közösség csatlakozott ehhez a közösséghez. 2019. január elején Európában 233 topotéka működött, 399.000 feltöltött képpel, ebből 10 magyar, és készülőben van még egy, a kaposvári, melynek felületet jelenleg töltik fel. A magyar topotékákon kb. 12 ezer kép érhető el. A pályázati vállalás 10 ezer kép volt és 5 topotéka, amit túlteljesítettünk. A projektet sikeresen zártuk le, a pénzügyi elszámolás 2019 januárjára húzódik át. Kiemelkedő kulturális, közművelődési és tudományos rendezvényeink, projektjeink Az év kiemelt levéltári tudományos projektje volt a Városliget történetének feltárására indított tudományos kutatási projektünk folytatása. A kiállítás anyagán alapuló reprezentatív katalógus szövegei és képanyaga lényegében összeállt, a finanszírozás függvényében 2019-ben kerülhet kiadásra a kötet. A kiállításhoz csatlakozó honlap is elkészült: http://liget.bparchiv.hu/, A Városliget-projekt keretében 2017-ben elkészült a Liget egykor című nagykiállításunk alulában kiállított roll-up-os része 2018. október 12-ig volt megtekinthető, az eredeti dokumentumokat bemutató, önálló része az I. emeleti kiállítótermünkben 2019 nyaráig látogatható. Ezt követően a 2017 februárjában az Isztambuli Magyar Kulturális Intézettel közösen megvalósított Isztambul 100 Kós Károly és a Konstantinápolyi Magyar Történeti Intézet című kiállításunkat mutattuk be a BFL aulájában az intézet alapításának 100. évfordulója kapcsán. A kiállítás alapját a Kós Károly által írt, Isztambulról szóló kötet adja, amelyet hazai és külföldi levéltári anyaggal egészítettünk ki. Mint fentebb utaltunk rá, az Archiv für Zeitgeschichte (ETH Zürich) intézetével való közreműködés keretében 2018 május 24-én került megnyitásra Zürichben Budapest 1944 Judenverfolgung und Schweizer Hilfe Budapest 1944 Zsidóüldözés és svájci segítség című közös kiállításunk. 11

2018. június 9-én a Nyitott Levéltárak országos rendezvénysorozat megnyitójára intézményünkben került sor, amelynek keretében megrendezésre került a tavalyi nagy siker után a II. Levéltári Piknik, amely színes programok keretében a magyarországi levéltáraknak kínál bemutatkozási lehetőséget. 2018 októberében a hatodik határon túli és egyházi levéltáros továbbképzést szervezte meg a Levéltár, a résztvevők legnagyobb megelégedésére. Budapest Főváros Levéltárában 2018. november 15-én a Levéltári Nap keretében került megrendezésre az Évfordulók sodrásában: 1918, 1938, 1948, 1958, 1968 című tudományos konferencia, amelyen levéltárunk munkatársai ismertették a felsorolt év- és sorsfordulókkal kapcsolatos kutatásaikat. Mindent a hadseregnek! címmel novemberben I. világháborús plakátkiállítás nyílt Budapest Főváros Levéltára és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendezésében a prágai Vojenský ústřední archiv (Hadtörténeti Levéltár) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből válogatott amerikai és magyar kiadású plakátokból, mely 2019. január végéig volt látogatható. Végül érdemes megjegyeznünk, hogy két kiadványunk is első díjat nyert a Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett Év levéltári kiadványai versenyen: a Monográfiák, tanulmánykötete kategóriájában Simon Katalin: Magyar Várostörténeti Atlasz. Buda II. kötete (1686-1849) és az adatbázisok kategóriában a Budapest Időgép alkalmazás. 12

Budapest Főváros Levéltárának 2018. évi részletes munkabeszámolója Az intézmény munkabeszámolója a szakalkalmazottak egyéni munkabeszámolói, a szervezeti egységek (I IV. iratőrző osztály, az V. Tájékoztatási és közművelődési főosztály, az Állományvédelmi főosztály, az E- levéltári és Informatikai, valamint a Műszaki osztály) összesítő beszámolói alapján készült. 1. Költségvetés, közbeszerzések lebonyolítása, épületfenntartás 1.1. Költségvetés, pénzügyi feladatok Budapest Főváros Levéltára 2018. évi költségvetésében a Főváros által jóváhagyott eredeti előirányzata 904 670 eft volt. A bevétel fő csoportjai, kiemelt előirányzatai az alábbiak szerint alakultak: Intézményi működési bevételek 69 469 eft, mely a készlet értékesítést, a végzett szolgáltatások ellenértékét tartalmazza. Működési célú végleges pénzeszköz átvétel 20 000 eft, államháztartáson kívülről (Mokk, SZJA 1%, pályázat) Működési célú végleges pénzeszköz átvétel Államháztartáson belülről 35 488 eft, pályázatok tervezett bevétele (NKA). Felhalmozási célú végleges pénzeszköz átvétel 2 565 eft, NKA pályázat állományvédelmi eszközök beszerzésére Felhalmozási kölcsön megtérülés 1 000 eft, a dolgozók részére nyújtott lakáskölcsön megtérülése A felügyeleti szervtől kapott támogatás megoszlása 714 182 eft működésre és 61 966 eft a célberuházások nettó fedezetére. A kiadások tekintetében dologi kiadásokra 197 099 eft,, személyi juttatásokra 503 796 eft, járulékokra 121 120 eft felhalmozási kiadásokra céljelleggel 46 338 eft, fenntartói Engedély okiratok alapján (az ehhez kapcsolódó Áfa 5 940 eft volt), felújításra intézményi forrásból 9 700 eft, céljellegű felújításra, engedély okiratok alapján 15 628 eft (ezekhez kapcsolódó Áfa 5 049 eft) került, jóváhagyásra. A személyi juttatások előirányzata nagymértékben függött a Főváros döntésétől. Intézményünk a többi fővárosi közgyűjteménnyel egyeztetve 20%-os bérfejlesztési kérelmet terjesztett elő, melyből 10 %-ot meg is kaptunk a fenntartótól. Levéltárpedagógiai feladatokra kértünk és kaptunk plusz 1 főt, így az engedélyezett létszám 121 főre emelkedett. A dologi kiadások fedezete október végével elfogyott, pótigényt terjesztettünk elő, amely alapján 23 809 eft előirányzattal növelték meg a költségvetésünket. Havi szinten megközelítőleg 15.000 eft-ból kell gazdálkodnia a Levéltárnak, ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy a gáz és az áram díja átlagosan havi 4.120 eft. Ehhez járultak még az áthárított garantált bérminimum 13

emelkedéséből adódó szolgáltatási díj növekedések, az egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadásokban, a portás (épületőrző) szolgálat, a takarítást végző vállalkozás részéről, a felvonók, gázkazánok, tűzjelző-rendszer karbantartási költségek. A pályázati források szűkülése miatt a szakmai anyag beszerzése is a költségvetést terhelte, növelte a költségeket az euro árfolyam ingadozása is. Az intézményvezetés meghozta és a következő éveben is meg fogja hozni a szükséges lépéseket a költségek csökkentése érdekében, takarékos és átgondolt gazdálkodással pl. ismét elrendeltünk augusztusban egy hét kötelező szabadságot, amely időszak alatt az épületet zárva tartottuk, ezáltal jelentős megtakarítást lehetett elérni (takarítás lemondásával, az áramfogyasztás csökkenésével). Fő prioritásunk a Levéltár likviditásának fenntartása volt, úgy, hogy az év közben felmerült anyagi nehézségek a szolgáltatás minőségén, mennyiségén nem mutatkozott meg. A 2013-ban sikeresen megvalósított E-levéltár projekt keretében jelentős szakmai feladatnövekedés történt. A projekt befejezése után azonban a fenntartási kiadások is megjelentek, majd folyamatosan növekedtek. Lényeges módosulás, hogy a sikeres E-levéltár projekt lezárását követően közgyűlési döntés (2557/2011.(08.31.) sz.) alapján a fenntartási időszakra előírt (2013.10.01. 2018.09.30.) évi 25.000 eft pluszforrást a fenntartó az intézmény rendelkezésére bocsátotta, ami lehetővé tette, hogy a projekt keretében létrejött központi infrastruktúra és a Levéltárba került több, mint kétszáz millió Ft értékű hardver és szoftverrendszer fenntartási költségeit fedezni tudjuk. A jelentős értékű informatikai eszközrendszer folyamatos, jogszabályokban előírt levéltári feladatellátást biztosító működését a kötelező fenntartási időszakot követően is biztosítani kell. Éppen ezért 2019-benis szüksége lesz a Levéltárnak az e-levéltári feladatok ellátásához az évi 25.000 eft fenntartói támogatásra. A szakmai munkánk színvonalának elősegítése érdekében ebben az évben is igyekeztünk maximálisan kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt, a korábbi évekhez képest sokkal szűkebb költségvetésű pályázatok adta lehetőségeket. A 2018-as évben 29.260 eft pályázati összeg érkezett, valamint a Külügyminisztérium által támogatott Beregszász projekt elszámolása utáni különbözeti összegét, 6 771 eft-ot kaptuk meg. A Magyar Közjegyzői Kamarától 10 000 eft támogatási összeg folyt be adatbázisépítési feladatainkra, valamint az SZJA 1 %-os felajánlásokból 32,6 eft. A 2018. évi Engedélyokiratok alapján nettó 90 665 eft beruházás, felújítás történt az épületen, eszközökön. 2018. évben is folytatódott a raktárkapacitás növelését szolgáló raktármobilizációs program, folytatódott a vészvilágító lámpák cseréje és az informatikai eszközök szinten tartását biztosító PC, laptop, hardver és szoftver beszerzés. A fenntartó által biztosított felújításokból folytatódott a nyílászárók felújítása és elkezdődhetett az épületfelügyeleti (épületautomatikai) rendszer felújításának folyamata. A 2018. év költségvetés kerete az évvégi beszámolóban 1 067 110 eft volt. A fenntartó felé még 2016-ban benyújtottunk egy 300.000.000 Ft értékű energiaracionalizálási tervet (napelem, épület klíma, felügyeleti és üzemeltetési rendszer energia-hatékony felújítása), amelyet a Fővárosi közgyűlés 2016. december 7-i ülésén elfogadott és a KEHOP-5.2.2. projekt keretében nevesített. A 2018. év végén megkezdődtek a tervezés előkészületei, melyet a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet koordinál. A tervező több alkalommal felkereste intézményünket és összeállítja azokat a műszaki és szakmai paramétereket, amelyek a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötéséhez szükségesek. A kivitelezés a tájékoztatás szerint 2019-ben indulhat meg. 14

1.2. Épületfenntartás, beruházások és fejlesztések Fontos feladat volt 2018-ban a fenntartó részére elkészíteni a 2025-ig tartó felújítási és beruházási tervet, aminek során előre tervezhetővé váltak a karbantartási, nagyjavítási költségek, amelyek az épület 14 éves technológiai rendszereinek elavulása miatt jelentősek. A fenntartó támogatta a BFL javaslatainak többségét, így a 2017-ben megkezdett alábbi projekteket 2018-ban befejeztük ill. újakat is kezdhettünk: raktárkapacitás-bővítés, a raktári klímarendszer, az épület külső nyílászáróinak és a főbejárat felújítása, a vészvilágító rendszer korszerűsítése, a tűzjelző rendszer felújítása, belső telefonrendszer felújítása, informatikai fejlesztések. (Az épületfelújítási és beruházási munkálatok részletes ismertetését ld. a Mellékletben.) 2. Személyi ellátottság, munkaszervezés, szakmai szerepvállalások 2.1. Munkaszervezés, személyi ellátottság A Fővárosi Közgyűlés 2018. április 25-én tartott ülésén újabb öt évre megválasztotta dr. Kenyeres Istvánt Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának. Kenyeres István a főigazgatói posztra beadott pályázatában foglalta össze Budapest Főváros Levéltára öt évre szóló szakmai fejlesztési koncepcióját, valamint az intézmény szervezeti működtetésére, humánerőforrás gazdálkodására és intézményi gazdálkodására vonatkozó vezetői programját. A BFL jelenleg engedélyezett létszáma immáron 121 fő, a 2018. évi egy fős létszámbővítés ellenére még mindig 15 fővel kevesebb, mint 2010-ben, miközben a helyi közigazgatás átszervezésével jelentősen megnövekedtek a gyűjtőterületi munkánk (pl. a járások létrehozása 23 jelentős iratképző szervet jelent levéltári szempontból), emellett a 2014-től bevezetett e-levéltári rendszer, a 2015. évi új szakmai rendelet és a 2017-től hatályos, az elektronikus iratok levéltári átadására vonatkozó rendeletekkel kapcsolatosan számos új szakmai feladat jelent meg. A BFL kutatóforgalma az utóbbi évek enyhe csökkenése ellenére összességében jelentősen növekedett, míg 2010-ben 2.316 regisztrált kutató fordult meg a kutatóteremben, 2018-ban már 2.745 fő! Ezzel Magyarország leglátogatottabb levéltára a BFL (amennyiben az MNL Országos Levéltárát és a megyei levéltárak kutatóforgalmát külön-külön számoljuk). A több látogató több előkészítési és kiszolgálási munkát jelent. Ugyanez figyelhető meg az őrzött iratanyag kapcsán is: 2010-ben 31.690 ifm-re rúgott a BFL által őrzött iratok terjedelme, addig 2018. december 31-én már 36.985,69 ifm-t tett ki a BFL teljes papír alapú gyűjteményi állománya. Ehhez jön még az időközben átvett és saját tervszerű digitalizálás eredményeképp több, mint 40 TB elektronikus állomány. A lényegesen több iratanyag rendezési, segédletezési feladataira ugyanakkor 2010- hez képest 11%-kal kevesebb munkaerő jut. Legújabban pedig már jogszabályokban is megjelenő levéltárpedagógiai feladatok annyira megnövekedtek, nélkülözhetetlenné vált egy önálló munkakör kialakítása, az erre vonatkozó plusz egy fős létszámbővítési kérelmünket a fenntartó pozitívan bírálta el. A fentiekhez hozzá kell számítanunk a levéltár közigazgatási feladatait is, így az illetékességbe tartozó, növekvő számú iratképző szervek iratkezelésének ellenőrzését, állampolgári megkeresések ügyintézését is. Összességében tehát a levéltár feladatai, látogatottsága, őrzött iratanyag mennyisége jelentős mértékben 15

növekedett 2010-hez képest, ugyanakkor jelenleg is, a 2017. évi 5 fős létszámemelés ellenére a megnövekedett feladatokat a 8 évvel ezelőtti létszám alig 89%-ával kell ellátnunk. Fenntartói vizsgálat következtében, de az időközben felmerült szakmai feladat-bővülés okán is szükséges volt az SZMSZ átdolgozására. Egyik fontos módosítása, hogy az Épületfenntartási osztály főigazgató-helyettesi hatáskörbe került, Műszaki osztály megnevezéssel. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok azonban továbbra is a gazdasági igazgató feladatkörében maradtak. 2018. december 1-jétől új gazdasági igazgató kinevezésére került sor Domán Vilmosné személyében. A BFL 2018-ban az alábbi (fő)osztálykeretekben működött: I. Iratőrző főosztály I/A 1873 előtti iratok csoportja, I/B 1873 utáni közigazgatási iratok csoportja; I/C Terv- és térképtári, fotótári és gyűjteményi iratok csoportja II. Iratőrző főosztály II/A 1950 utáni közigazgatási iratok csoportja; II/B Pártarchívumi iratok csoportja III. Iratőrző főosztály III/A 1945 előtti jogszolgáltatási és közjegyzői iratok csoportja; III/B 1945 utáni jogszolgáltatási és büntetés-végrehajtási iratok csoportja; III/C Rendészeti szervek iratainak csoportja IV. Iratőrző főosztály IV/A Magániratok csoportja; IV/B Intézetek, intézmények iratai csoportja; IV/C Gazdasági iratok csoport V. Tájékoztatási és közművelődési főosztály V/A Kutatószolgálat V/B Ügyfélszolgálat V/C Könyvtár V/D Mikrofilmtár A főosztályon működik az intézményi tudományos titkár. A főosztály látja el a BFL központi iktató és irattári feladatait. VI. Állományvédelmi főosztály VI/A Restauráló és könyvkötő műhely VI/B Fotó- és digitalizáló műhely 16

VII. VIII. E-levéltári és Informatikai osztály Pénzügyi és Munkaügyi osztály IX. Műszaki osztály Titkárság Az intézmény működtetésében fontos szerepet játszik a Titkárság, amely mindhárom felső-vezető (főigazgató, főigazgató-helyettes, gazdasági igazgató) általános adminisztratív munkáját támogatja, emellett vezeti a jogszabály alapján kötelező levéltári nyilvántartásokat, közreműködik az iktatásban és a készletnyilvántartásban. 2.2. A BFL munkatársainak szerepvállalása a hazai levéltárügyben Intézményünk elismertségét jelzi, hogy vezetői közül többen is szerepet kapnak a szakmai testületekben, egyesületekben. Dr. Kenyeres István 2016 nyara óta tölti be a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöki tisztét, egyúttal 2014-2018 közöttl a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa (a volt Önkormányzati Levéltárak Tanácsának) elnöke is volt. Kenyeres István és Haraszti Viktor tagja a kulturális miniszter levéltári területen működő tanácsadó testületének, a Levéltári kollégiumnak. Kenyeres István a Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) folyóirat, valamint a BFL által kiadott Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv főszerkesztője, egyúttal a legrégebbi magyar tudományos folyóirat, a Századok szerkesztője (kora újkori rovat). Kenyeres István tagja a Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának, valamint az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatótanácsának. Németh Ágnes a Levéltári Szemle szerkesztője, Koltai Gábor a Korall c. folyóirat szerkesztője. Sarusi Kiss Béla és Sipos András szerkesztői a Fons-nak. A Magyar Levéltárosok Egyesületének választmányának tagjai: választott tagként Haraszti Viktor és Sipos András. A több mint 150 közép európai levéltárat és tudományos szervezetet tömörítő ICARUS (International Center for Archival Researches, Wien) elnökségében intézményünket Kenyeres István képviseli. Az ELTE BTK oktatójaként levéltári szakmai tárgyak oktatásában vesz részt Kenyeres István, Haraszti Viktor, Sipos András, Horváth J. András, Gerhard Péter, Fehér Csaba, a Budapesti Műszaki Egyetemen a Műemlékvédelmi szakmérnöki képzés keretében tart levéltári vonatkozású előadásokat Kenyeres István. Sipos András levéltári szakfelügyelőként is tevékenykedik, emellett ellátta a Levéltári Módszertani és Szabványügyi Bizottság vezetését, melynek keretében elkészült egy korszerű Levéltári Fogalomtár, Ajánlás fondok és állagok leírásához levéltári nyilvántartó rendszerben tervezete, valamint szakmai problématérkép iratképzők maradandó értékű iratok levéltárak viszonyrendszeréről. Ezekben a munkálatokban a BFL részéről Gerhard Péter vett részt. További feladat volt az új Kultstat fejlesztésében és tesztelésében a levéltári szakmai szempontok képviselete. A Levéltári Kollégium által az 1995. évi LXVI. törvényben nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott gazdasági és társadalmi (civil) szerveket érintő levéltári illetékességi feladatok áttekintésére, megvitatására, törvénymódosítási javaslatok megtételére létrehozott munkabizottság által készített munkaanyag elkészítésében Fehér Csaba és Koltai Gábor vett részt. 17

3. Gyűjtőterületi munka, iratátvételek Gyűjtőterületi munka keretében 102 szerv esetében 126 szervlátogatást terveztünk, végül 83 szerv esetében 120 alkalom volt realizálható. A Levéltár jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve továbbra is elbírálta a hozzá illetékességből benyújtott selejtezési jegyzőkönyveket és részt vett az iratkezelési szabályzatok véleményezésében. Az előbbiek kapcsán ki kell emelnünk a jogszolgáltatási szervektől, ill. a rendőrségtől beérkező nagyszámú selejtezési jegyzőkönyvet, amelyeket munkatársaink a legnagyobb körültekintéssel vizsgálnak át, annak érdekében, hogy a maradandó (történeti) értékű iratok fennmaradjanak. 2018-ban 308 db jogszolgáltatási-rendészeti, 69 db önkormányzati és területi állami szervi és 56 db intézményi és 19 db gazdasági szervtől érkezett elbírálandó selejtezési jegyzőkönyv. (Összesen 452 db). Az illetékességünkbe tartozó önkormányzatok, ill. az országos hatáskörű szervek egységes iratkezelési szabályzatait és irattári terveit továbbra is véleményeztük. Fontos feladatunk a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének felügyelete, azaz szervlátogatások elvégzése. Az elvégzett szervlátogatásokról jegyzőkönyvet vettünk fel, amennyiben hibákat tártunk fel, úgy a jegyzőkönyvet a szerv felé megküldtük. A szervlátogatásokra, selejtezésekre és egyéb szervnyilvántartási eseményekre vonatkozó adatok az Levéltári Nyilvántartó Rendszerben (LNYR), a scopearchiv-ban kerültek rögzítésre. 2018-ban a Levéltár 862 iratfolyóméternyi iratanyag átvételével számolt, végül 411,24 ifm iratanyag és 10793,32 MB elektronikus irat átvétele valósult meg. Ennek oka abban rejlik, hogy a szervek nem készítették elő megfelelően az iratokat, sok esetben fertőzöttség is megállapítható volt. A levéltár nyilvánvalóan csak azt tudja átvenni, amit a szervek átadásra előkészítettek, általános tapasztalat azonban, hogy az iratképző szervek nem képesek határidőre és a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon előkészíteni az iratokat. Másik probléma, hogy az iratképzők sok esetben küzdenek a levéltárba adandó iratok fertőtlenítésével, ami viszont országosan megoldatlan feladat. A leginkább hatékony etilén-oxidos eljárás Magyarországon megszűnt korábban az ÁNTSZnél volt egy berendezés, ami javíthatatlanná vált így jelenleg nincs hatékony válasz a fertőzött anyagok fertőtlenítésére. A kérdés megoldásával a BFL szakemberei foglalkoznak, tervünk egy hatékony megoldási javaslat kidolgozása. 3.1. Az egyes osztályok gyűjtőterületi, iratátvételi feladatai Az egyes osztályok által végzett fontosabb gyűjtőterületi és iratátvételi munkálatokat az alábbiakban tudjuk összegezni: I. főosztály - Városegyesítés előtti, valamint az 1873-1950 közötti fővárosi és peremkerületi iratok, térképek és tervek gyűjteménye Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályától az átvett telekkönyvi betétekhez tartozó, 1920-as évekig visszanyúló társasházi alapító okiratok átvételét terveztük, mintegy 270 ifm terjedelemben. Erre korábban az anyagból történő folyamatos és nagy mennyiségű adatszolgáltatási igényre tekintettel nem került sor. Az irategyüttest a szerv 2015-ben digitalizáltatta és az adatszolgáltatást a továbbiakban a digitális állományból tervezi ellátni, levéltárunknak az eredeti iratokat és a digitális másolatokat is átadná. Mint utóbb 18

kiderült, az iratok évköre 2008 2014 közti, így egyelőre átvételük nem aktuális, tekintettel arra, hogy irattári őrzési idejük még nem járt le. A Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály földhivatali részlegénél és a XI. ker. Kormányhivatal Földhivatali Főosztályán végrehajtottuk az esedékes szervellenőrzéseket, felmértük az iratátvétel szempontjából szóba jöhető anyagokat. Selejtezést előbbi szerv hajtott végre, melyet a helyszínen ellenőriztünk. A FŐKERT Nonprofit Zrt. anyagainak több éve folyó átvétele a céggel történt egyeztetések alapján a 30 évnél régebbi tervdokumentációkkal (1950 1980-as évek) folytatódott, 23,52 ifm terjedelemben (nagyobbrészt dossziékban tárolt, kisdobozokban elhelyezhető anyagok). A tervtár gyarapításának keretében ezen kívül elsősorban tervező irodák, magántervezők által felajánlott anyagok, hagyatékok átvétele történt meg, egyedi iratértékelés alapján. Újabb 4,56 ifm terjedelemmel egészült ki Beke László művészettörténész letéti anyaga. A Darabanth Kft. árverésén vásároltuk meg a Fiumei úti OTI Központi Baleseti Kórház tervdokumentációját (XV.17.h.107). Digitalizálás céljából adta át a Tomory Lajos Múzeum a Pestszentlőrinci Egészségház tervrajzát, melynek egy digitalizált példánya a levéltár tulajdonában maradt (XV.17.h.108). Levélben keresett meg minket Wolfram Szmolka úr Németországból, aki nekünk ajándékozta a tulajdonában lévő, budapesti Újlaki téglagyárhoz és Viktória gőzmalomhoz kapcsolódó tervrajzokat (XV.17.h.109-110). Egyik rendszeres kutatónk, Kapcsos András szintén ajándékként küldte el nekünk a 12084-es hrsz. alatt álló villaépület tervrajzait, melyről eddig a magasépítési Tervtárban egyáltalán nem volt irat, ezért, s bár az eredetiről készült fénymásolat digitalizált változata, besoroltuk az anyagba. Civil bejelentés alapján, ajándékozás formájában válogattunk és vettünk át Jankovich Oszkár statikusmérnök és cégeinek (Poligon, TETA, stb.) irataiból, mely az Építészek, vállalkozók, vállalatok, beruházók tervei állag alá besorolva a XV.17.f.413 jelzetet kapta. A Fortepan projekttel folyó együttműködés keretében két ízben került sor az általuk begyűjtött eredeti (negatív és pozitív) fényképanyag átvételére 4,62 ifm terjedelemben. A volt BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) a felszámolás során magáncég tulajdonába került védett tervtára ügyében több helyszíni szemlére, valamint az örökségvédelmi hatóság intézkedése nyomán az anyag újabb felmérésére került sor. Az újabb szemlék megállapítása szerint az anyag jelenlegi őrzési helyén továbbra is súlyosan veszélyeztetett. Mivel a 2008. évi védetté nyilvánítási határozat csak a tervdokumentációkat ölelte fel, a Hatóság újra nyitotta a pausz tervtár védetté nyilvánítási eljárást is, melyhez levéltárunkat szakértőként rendelte ki. A védetté nyilvánítást megalapozó szakértői véleményt 2018. július 23-i kelettel elkészítettük, és megküldtük a Hatóságnak. A hatóság további intézkedéséről nincs tudomásunk. Félő, hogy minden levéltári erőfeszítés dacára az iratok menthetetlenül az enyészetté válnak. A Főpolgármesteri Hivatal központi irattárában átadásra felajánlott térképek, rendezési tervek megtekintésére került sor, de az átveendő anyagok kiválasztása hosszasabb helyszíni vizsgálatot igényel, amire 2019-ben kerül sor. II. Főosztály Önkormányzatok, Kormányhivatal és járások, pártiratok A tanácsi csoport 2018-ban mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatoknál végzett szervlátogatást, amelynek során részletesen kidolgozásra kerültek az átadás-átvételt megelőző munkafolyamatokat 19

(selejtezés, jegyzékelés, dobozolás stb.), illetve a technikai lebonyolítást, melynek keretében önkormányzati iratbeszállítási koncepció elkészítése kezdődött meg. Budapest Főváros Kormányhivatala kerületi hivatalainak (BFKH) 2013-ban történt felállítása óta folyamatosan vettük fel a kapcsolatot az újonnan létrejött központi államigazgatási szervekkel. A 2016-ban megkezdett látogatásokból 2018-ra már csak két járási hivatal maradt (X. és XVII. kerület). A beszámoló évében is sort kerítettünk Budapest Főváros Kormányhivatalával közös szervlátogatásokra egyes kerületi önkormányzatoknál. 2018-ban látogatást tettünk a Fővárosi Önkormányzatnál, a VII., XIV., a XVII., a XXI. Kerületi Önkormányzatnál, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala központi hivatalánál és Népegészségügyi Főosztályánál, valamint III., IV., X. és XVII. kerületi hivatalainál. A korábbi években kialakult és bevált gyakorlatot folytatva végeztük az egyedi iratkezelési szabályzatok előzetes átvizsgálását és egyeztettük a kívánatos módosításokat. Örömteli, hogy az önkormányzati egyedi iratkezelési szabályzatokhoz kifejezetten levéltári szempontú kiegészítésekről készített összeállításunkat legtöbbször átveszik az önkormányzatok, azaz beépítik a testületi jegyzőkönyvi tartalmakra, digitális hangfelvételekre, az ügyvitelben használt programok felsorolására, a selejtezés előzetes bejelentésére, valamint az állományvédelemre vonatkozó előírásokat. Az egységes iratkezelési szabályzatok és irattári tervek, illetve azok módosításainak véleményezését továbbra is elvégeztük és segítettük a szerveket abban, hogy a szabályzatok egyre színvonalasabbak legyenek. Az önkormányzatok egyedi iratkezelési szabályzatait jogszabályi kötelezettségnek eleget téve Budapest Főváros Kormányhivatala is módszeresen ellenőrizi. A 2016-ban bevezetett gyakorlat szerint a levéltárunknak eljuttatott önkormányzati iratkezelési szabályzatokat elektronikus formában a BFKH részére is megküldjük, így egységes választ adhatunk a kerületi hivataloknak. A papíralapú ügyintézés csak ezután, a minden részletre kiterjedő előkészítés után kezdődik. Jelenlegi tapasztalatunk az, hogy az újonnan bevezetett gyakorlat valóban hatékonyabb intézkedést tesz lehetővé, és ez a fajta rugalmasság erősíti a szervek közötti kapcsolatot. 2018-ban az I., a II., a III., a VII., a IX., a XII., a XIII., a XIV., a XVII., a XVIII., a XIX., XXI. és a XXIII. kerület iratkezelési szabályzatait bíráltuk el. Ezenkívül a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, XIII. Kerületi Közszolgálató Zrt., valamint Budapest Főváros Kormányhivatala szabályzatát bíráltuk el. Az elmúlt éveknek megfelelően az önkormányzatoktól folyamatosan érkeztek elbírálásra a selejtezési jegyzőkönyvek, de 2018-ban már Budapest Főváros Kormányhivatala kerületi hivatalai is megkezdték a lejárt őrzési idejű irataik selejtezését. Tavaly a Fővárosi Önkormányzat, a II. (5 db.), a IV., az V. (2), a VI., a VII. (2), a IX. (4), a X., a XIII. (2), a XIV. (4), a XVI., a XVII. (2), a XXI. (2), a XXII., XXIII. (2) Kerületi Önkormányzat, továbbá Budapest Főváros Kormányhivatala (22), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Keletbudapesti Adó- és Vámigazgatósága (3), a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (3), a NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (2), a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósága, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Intézményeit Ellátó Igazgatóság, a XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Intézményműködtető és Fenntartó Központ küldött levéltárunknak jóváhagyandó selejtezési jegyzőkönyvet. A 2018. évben két nagyobb iratátvétel az iratok kellő előkészítettségének hiánya miatt elmaradt: 20

A XII. kerülettől a 1950 és 1970 között keletkezett hadigondozási iratok, valamint a Budapest XII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága szakigazgatás szerveinek iratai (1983 1990), továbbá a képviselő-testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvei (1990 2002). A XIV. kerülettől Budapest XIV. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága szakigazgatási iratai (1963 1990). Az előző évekhez hasonlóan idén is vettünk át önkormányzati képviselőtestületi, valamint bizottsági ülési hangfelvételeket. Illetékességből levéltári beszállításra kerültek Budapest Főváros Önkormányzatáról, a II., a IX., a X., XIV. és a XX. kerületi képviselőtestületi, választási és bizottsági anyagok, valamint Budapest Főváros Önkormányzata, az V., XXI. kerületből szakigazgatási szervek és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fővárosi Igazgatóság iratai, összesen 67,46 ifm és 10793,32 MB terjedelemben. A gyarapodások scopearchiv-ban rögzítésre kerültek. A XXII. Kerületi Tanács VB szakigazgatási szerveiből a Budai Nagy Antal Gimnázium érettségi jegyzőkönyvei átadásra kerültek a IV. Főosztálynak, ez 0,12 ifm iratcsökkenést jelent. 2018-ban szabályos selejtezési eljárás keretében a tanácsi és pártiratokban 106,04 ifm terjedelemben duplumokat tudtunk selejtezni. III. főosztály Jogszolgáltatási és rendészeti szervek A főosztályvezető-helyettes BFL-en belüli belső áthelyezésének okán a tervezett bírósági irattári felmérés elmaradt. A más természetű nehézségek sorában említhetjük a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, valamint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal való együttműködés döccenőit, ami viszont nem a levéltári kapcsolattartás minőségének, hanem a rendőri és a katasztrófavédelmi szerveken belül, az iratkezelés kapcsán mutatkozó részben régóta ismert zavaroknak tulajdonítható. Emiatt a várt beszállítások is csak részben történtek meg. Az osztály feladata a Fővárosi Törvényszék Közjegyzői Iratokat Kezelő Irodájának, folyamatos ellenőrzése. A selejtezések alkalmanként történő helyszíni ellenőrzésén túl továbbra is kiemelt figyelmet fordítottunk azokra az intézményekre, ahol az elmúlt években (beázásból eredő) problémák voltak (Fővárosi Főügyészség, Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai épülete, Fővárosi Törvényszék Garibaldi utcai irattára). Folytattuk a bíróságok irattárainak és iratainak teljes körű felmérését (Fővárosi Ítélőtábla; Fővárosi Törvényszék; Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma; Pesti Központi Kerületi Bíróság; Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság; Budai Központi Kerületi Bíróság). A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet esetében sikerült elkerülni a beszállítások teljes leállását, két alkalommal összesen 27,72 ifm terjedelmű, 1951-1990 közötti fogvatartotti dossziét és mutatókartont vettünk át. Ezzel újabb jelentős lépést tettünk a büntetés-végrehajtási területen korábban keletkezett, több mint fél évszázados hátrány ledolgozása terén, amely folyamat immár a végéhez közeledik. Az osztály gyarapodásának több mint egyharmadát (50,11 ifm) a rendvédelmi szervek adták. A Budapesti Rendőr-főkapitányságról részben átadásra korábban előkészített, részben a korábban véleményezett selejtezési jegyzőkönyvekben megjelölt iratok érkeztek be, összesen 43,75 ifm terjedelemben. Ebből a legnagyobb részt (38,64 ifm) az ún. szocialista kori személyi állomány mozgására (elbocsájtására) vonatkozó, ún. fogyatéki iratok képezik. Megszűnt a BFL illetékessége a Rendőrségi Repülőtéri Igazgatóság vonatkozásában: az idén kaptuk meg a szerv maradandó értékű iratainak utolsó, 21

1974-2007 közötti részét, amelynek mennyisége 6,36 ifm-t tesz ki, az ezt követően keletkezett iratok már nem a BFL illetékességébe tartoznak. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon (FKI) átvételre előkészített iratok átvétele 2019-re húzódott át. Folytatódott a XVIII-XIX. Kerületi Bíróság polgári és kisebb mennyiségben büntetőperes iratainak beszállítása: idén 1983-1991 között 7,36 ifm iratanyagot vettünk át a szervtől. Ezzel együtt érkezett a korábbi Kispesti Járásbíróságról származó, csekély mennyiségű elnöki bizalmas és titkos iratanyag. Gyarapodtunk továbbá a XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság 1971-1991 közötti, 2,97 ifm terjedelmű polgári; a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 2,88 ifm felszámolási; valamint a Munkaügyi Bíróság 1987-2000 közötti, 4,5 ifm munkaügyi és közigazgatási irataival. (Közigazgatási bírósági iratokat most első ízben kaptunk.) Végül a Terror Háza Múzeum közvetítésével Mistéth Ákostól vettük át az apja, Mistéth Endre koncepciós ügyével kapcsolatos iratokat (0,1 ifm). A bírósági területről összesen 20 ifm került levéltárba. Az év során folyamatosan érkeztek kisebb-nagyobb beszállítások a Fővárosi Törvényszék Közjegyzői Iratokat Kezelő Irodájától, amelyek nyomán 1986-1987- es évkörrel összesen 44,07 ifm terjedelmű hagyatéki ügy került a levéltár őrizetébe. Ennek döntő hányadát (33,93 ifm) a Budapesti Állami Közjegyzők Irodája központi szervezete 1986-1987-es hagyatéki ügyei jelentették. A Fővárosi Törvényszékről tervezett beszállítás a szerv irattárosainak túlterheltsége okán, az előkészítés lelassulása miatt maradt el. A Budapesti Katonai Ügyészség visszaminősített TÜK-iratainak átadását a szerv máig halogatja, annak ellenére, hogy az osztály munkatársai is beszálltak az előkészítő munkálatokba. A II-III. Kerületi Bíróságon tervezett iratátadás eredetileg a szerv költözködése miatt vetődött fel, a költözés azonban nem történt meg, így az iratátadás ügyét is elfektették. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon egyetlen részmunkaidős, nyugdíjas irattáros végzi az iratok levéltárba adásának előkészítését, így a munka befejezése 2019-re tolódott. Évek-évtizedek óta első alkalommal sikerült levéltári selejtezést lebonyolítanunk. A B403-as raktárban tároltuk a darabszintű rendezések alkalmával kiemelt duplumokból álló sorozatainkat, amelyek majdnem két teljes sort elfoglaltak. A levéltári selejtezést elindítottuk, megcsináltuk az ellenőrzést és a jegyzékelést, nyáron elindítottuk a hivatalos selejtezési eljárást, ami az év végére, decemberben az iratok bezúzásával be is fejeződött. Az osztály anyagának kívánatos apasztásához járult, hogy végre átadhattuk a Magyar Nemzeti Levéltárnak a vidéki bírósági (zömmel népbírósági) anyagokat. Felmerült a tévesen bekerült Komárom-Esztergom megyei büntetésvégrehajtási iratok átadása, amely azonban a hivatalos utat betartva nem ígér gyors befejezést. Az E-levéltár projekt során lefolytatott elektronikus adatvagyon felmérési adatainak pontosítása, ellenőrzése továbbra is esedékes, amelyet alkalomadtán, a szervellenőrzések alkalmával tudtunk elvégezni. IV. főosztály Gazdasági és társadalmi szervek, intézmények, magániratok A levéltár illetékességi körébe tartozó közel 1800 élő szervből a IV. Főosztályhoz körülbelül 1600 tartozik (89%), amelyek közül legalább 700-zal állandó kapcsolatot kell fenntartani, illetve kiépíteni. De a fennmaradó 900 szerv is illetékességi körbe tartozván bármikor kapcsolatot kezdeményezhet a levéltárral. Akárcsak korábban, 2018-ban is mind a főosztály vezetőinek, mind a munkatársaknak ez a terület jelentette a legtöbb munkát. A szervlátogatásokon a főosztályvezető 33, helyettese 8 alkalommal vett részt. 22

A 2018. év gyűjtőterületi feladatokat illető legfontosabb tapasztalata az, hogy a maradandó értékű iratokat érintő kintlévőség mindmáig tetemes, sok probléma áll fenn a szervek iratkezelési és irattározási szokásait tekintve, rengeteg a fertőzött iratanyag főként az egészségügyi területen. Bár a gyűjtőterületi munkának a hatalmas iratképző-mennyiség, egyes területek évtizedes elhanyagoltsága, illetve a kis osztálylétszám miatt komoly hátránnyal vágtunk neki 2017-ben, egyértelműen pozitívan értékelhető a főosztály munkatársainak elmúlt kétéves tevékenysége. A kapcsolatépítési kísérletek az esetek döntő többségében sikerrel jártak, jelentős a szervek felől érkező telefonos és e-mailes érdeklődések száma, ami mutatja a bizalmat a főosztályon végzett munka iránt. Mindezek azonban azzal a munkaszervezési szituációval jártak, hogy a 2017 2018-ban amúgy is súlyponti területnek tekintett gyűjtőterületi munkára még a tervezett mértéknél is jobban át kellett irányítani a főosztály munkakapacitását, ami más feladatok rovására ment. Gyűjtőterületi munkánk középpontjában a tavaly megkezdett kapcsolatfelvételek folytatása és elmélyítése állt, illetve a különféle iratátvételi koncepciók összeállításának megkezdése vagy folytatása, valamint az intézményi szinten is elfogadott oktatási-nevelési, illetve civil koncepció gyakorlati megvalósítása. Az elintézett feladatok minden téren a restancia csökkenését mutatják. Mint az a jelentés további részeiben is kirajzolódik, a szervekkel kiépített kapcsolatok újabb feladatokat eredményeztek és ez a tervezett belső iratfeldolgozási munkák háttérbe szorulásához, illetve későbbre tolódásához vezettek. A korábbiakban kialakult gyakorlat jellemezte a 2018-as év munkáját. Az iratképzőkkel kialakított kapcsolatainknak köszönhetően az iratkezelési szabályzatokat, selejtezési jegyzőkönyveket előzetes véleményezésre általában már elektronikusan küldték meg, amiket adott esetben személyes vagy helyszíni egyeztetések, ellenőrzések követtek. Ezáltal a hivatalos jóváhagyási procedúra gyorsabbá vált, az előzetes véleményezés során az iratképzők számára szakszerű választ nyújthattunk a kérdéseikre. A gyűjtőterületi munka további részeként igyekszünk felmérni a meglátogatott szervek e-adatvagyonát. Szervtípusonkénti gyűjtőterületi munka, szervlátogatás, kapcsolatfelvétel: Oktatás- és nevelésügyi szervekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munka: Az év elején újra kiküldtük az irattározásra vonatkozó kérdőíveket azoknak az iskoláknak, amelyek az első megkeresésünkre nem válaszoltak. Ennek következtében tovább csökkent azoknak az intézményeknek a száma, amelyekkel még nem sikerült felvenni a kapcsolatot: a 338 állami fenntartású iskolából 264 küldte végül a kérdőívet vissza, vagyis az intézmények 78%-a, ami kimagaslóan jó eredménynek tekinthető! Az első félévben megtörtént a kérdőíveknek a pedagógiai szakszolgálatokra való átszabása, amelyeket azóta nagyrészt vissza is küldtek, feldolgozásuk még nem kezdődött meg. 2018 végén a szakképzési centrumok számára is elkészítettük a kérdőíveket, amiket 2019 január elején küldünk ki. Ezzel jelentős előrelépés várható a korábbi szakiskolák iratainak feltérképezésében, amely mind az ügyfeles felvilágosításoknál, mind az újabb iratátvételek megtervezésénél hasznunkra fog válni. Megemlítendő még, hogy több körben véleményeztük az MNL felkérésére a 20/2012. EMMI-rendelet 1. mellékletét képző nevelési-oktatási intézmények egységes irattári tervét. Törekedtünk arra, hogy részletesebb, a maradandó értékű iratok fennmaradását elősegítő irattári terv jöjjön létre. A tervezet jelenleg minisztériumi elbírálás alatt van. 23

A legfontosabb cél továbbra is a 2017-ben elfogadott oktatási iratokra vonatkozó koncepció alapján kijelölt iratanyagok begyűjtése volt. A látogatások elsődleges célpontjai továbbra is azok az iskolák voltak, amelyek jelezték az átadási szándékukat és 1945 előtti iratanyaggal rendelkeztek. A 2018-ra betervezett szervlátogatások közül azonban csak négy valósult meg, amelynek oka egyrészt a referensek hosszas betegállománya volt, másrészt pedig az előre nem tervezhető feladatok módosították a terveket. Így például a 2017/18-as tanév végén megszűnt a Tátra Téri Általános Iskola, amelynél rövid idő alatt kellett lefolytatni a látogatást, az iratátvételt, illetve az iratselejtezést. De ilyen nem tervezett eset volt a Vörösmarty Mihály Általános Iskolánál tett látogatásunk, amely a 2018/19-es tanévtől kezdve egyházi fenntartásba került, ezért az iskola iratanyagának felmérésén túl a korábban megszűnt Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskola iratanyagának új helyen történő elhelyezéséről, illetve a maradandó értékűek átvételéről is egyeztetést folytattunk. Mindkét esetben a Külső-Pesti Tankerületi Központtal működtünk együtt. Az Újbudai Teleki Blanka Általános Iskola szervlátogatása során az iskola tevékenységi elődjének iratanyagát találtuk meg, amelyek jól illeszkednek a már a BFL-ben őrzött előzményekhez. A többi esetében a selejtezéssel, megkereséssel kapcsolatosan történt meg a szervellenőrzés; minden meglátogatott iskolától vettünk át iratanyagot. Idén 13 iskolánál, két óvodánál és egy pedagógiai szakszolgálatnál 30 alkalommal tettünk látogatást. Egészségügyi szervekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munka 2018-ban sikerült az előző évi megkeresésünkre nem reagáló két egykori fővárosi fenntartású kórházat is elérnünk. A Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ székházát szemléztük, külső irattáruk megtekintése azonban elmaradt. Eljutottunk a Károlyi Sándor Kórházba is, ahol idén már készséges együttműködést és egészen jó raktári állapotokat találtunk. 2016 óta a kényszerselejtezések és szerencsére az iratátvételek okán is többször jártunk a Dél-pesti Centrumkórházban, idén sort kerítettünk valamennyi telephelyük és raktáruk módszeres bejárására. A Szent Margit Kórház iratpusztulásának utólagos bejelentése és iratkezelési szabályzatuk véleményezésre való megküldése vezetett egy biztató és előremutató együttműködés megalapozására. A Margit Kórház segítő közreműködésével felkerestük a III. kerületi rendelőintézeteket is, egyrészt a hagyományos kerületi szakrendelőt, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft.- t, másrészt az önkormányzat tulajdonában álló, a szabad kapacitásokat üzleti alapon kihasználó Óbudai Rendelők Egészségügyi Szolgáltató Kft.-t. A III. kerület orvosi ügyeletét ellátó IMS Nemzetközi Gyógyászati Szerviz Kft. további telephelyeit is felkerestük 2018-ban. Így sikerült a III. kerület szakellátásának intézményeit, azok iratkezelését teljes körűen feltérképeznünk. A 2018-ban tapasztaltak alapján sajnos továbbra is az látszik, hogy az egészségügyi intézmények irattárainak állapota korántsem problémamentes. Az anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé még a felszínes javításokat sem, egyedül a Dél-Pesti Centrumkórház raktári körülményei változtak pozitív irányban. Szintén pozitív fejlemény, hogy a Nyírő Gyula Kórház főigazgatójával decemberben történt egyeztetésünk eredményeképpen a kórház 2019-ben átadja a BFL-nek a pszichiátriai múzeumban tárolt kiemelkedő történeti értékű kórrajz-gyűjteményét. Az egészségügyi dokumentációk mintavételen alapuló átvételére vonatkozó koncepció korábban elkészült, de aktualizálásához a kórházak felkeresését teljes körűvé kellett tenni. A 2017. évi CLXXX. tv. módosította az 1997. évi XLVIII. tv-t, amelynek értelmében a tudományos értékű egészségügyi dokumentáció esetleges átvétele az illetékes közlevéltárakra szállt vissza. Ez komoly változást jelent az 24

eddigi gyakorlatban és ennek megfelelően kellett a koncepciót véglegesíteni, melynek befejezése 2019 első negyedévében várható. 2018-ban 11 egészségügyi szervet 14 alkalommal kerestünk fel. Kulturális és szociális szervek, intézményekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munka: A 2018-as év egyik feladata volt, hogy készüljön a szociális és kulturális intézményekkel kapcsolatos további, szisztematikusabb gyűjtőterületi munkáról egy ajánlás. A szociális intézmények szervnyilvántartása és a szervdossziék ennek kapcsán frissítésre kerültek, ez adta az alapot a javaslat kidolgozásához, amelynek véglegesítése 2019 első negyedévében várható. A kulturális intézményekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munkához nem készült el egy hasonló teljes körű szervnyilvántartás-frissítés, mivel ez a terület jóval szerteágazóbb és (működési) jellegéből adódóan kevésbé definiált. A javaslat kidolgozásában a jövő év folyamán várható előrelépés. A kulturális intézmények gyűjtőterületi feladatainak szisztematikusabb ellátásához a nyilvántartás aktualizálása, illetve az intézménytípusonként való kapcsolatfelvétel kezdődött meg ebben az évben. A helytörténeti gyűjtemények, mint a kerületek lokálisan fontos kulturális gyűjtőintézményei közül a IV., IX. és a XVI. kerületi működéséről tájékozódtunk, felmértük a keletkeztetett, illetve befogadott iratanyagaikat. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalának irattárából az ott lévő kulturális vonatkozású megszűnt intézmények maradandó értékű iratait vettük át (Petőfi Csarnok, Fővárosi Önkormányzat Közigazgatás-szervezési és Informatikai Szolgálat, Színházak Központi Jegyirodája, Színházak Központi Műtermei), továbbá ellenőriztük az általuk idén selejtezésre kijelölt iratokat. A Vígszínházzal újbóli kapcsolatfelvétel történt, amelynek során a tavaly kimaradt irattári helyiségeket is megtekintettük, illetve a különböző szervezeti egységek vezetőivel, és így iratkezelésükért és irattáraikért felelősökkel is megbeszélést folytattunk. Mindezek eredményeként további együttműködésről állapodtunk meg egy új iratkezelési szabályzat elkészítése, illetve iratátadás kapcsán, valamint konzultációs lehetőséget nyújtunk az irattáraik rendezéséhez, illetve az iratkezelésük szabályosabbá tételéhez. A Fővárosi Állatés Növénykertben tervezett szervlátogatás és a további gyűjtőterületi munkák részben az ottani személycserék miatt idén meghiúsultak, egy újbóli kapcsolatfelvétellel ez remélhetőleg 2019-ben megvalósul. A fővárosi illetőségű szociális intézmények gyűjtőterületi feladatainak szakszerű ellátásához segítségképpen elkészült egy naprakész nyilvántartás. A Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményeivel tavaly felvett kapcsolat eredményeképpen idén több látogatás alkalmával áttekintettük az iratkezelésük helyzetét, illetve meglátogattuk az irattárakat is, módosítási, javítási javaslatokat tettünk. A szakmai kapcsolat eredményeképpen a későbbiekben a maradandó iratok átvételére számítunk, illetve a módszertani csoportjuk gondozásában lévő, a főváros szociális tevékenységének múltjára vonatkozó dokumentumok, fényképek megtekintését is tervbe vettük. Folytattuk a kapcsolatot a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, ezenkívül kapcsolatot tartottunk több idősek otthonával is. Civil szervezetekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munka: A 2018-as évet a civil szervezetekkel kapcsolatban az előző évben elfogadott gyűjtőterületi koncepció alapvetései mellett folytattuk, azonban az ad hoc megkeresések, irattár-felszámolások és egyéb ügyek miatt nem tudtuk az idénre 25

meglátogatni tervezett szervezetek mindegyikét felkeresni. A területen jellemző probléma, hogy összecsúszik a BFL és az MNL OL gyűjtőköre. Részint ezt volt hivatott tisztázni az a levéltári kollégiumi ad hoc bizottság, amelyben a BFL részéről Fehér Csaba és Koltai Gábor vett részt. A munkaanyagban javaslatot tettünk a gyűjtőköri elhatárolásra, ami azért is sürgető, mert az idei megkereséseink és kiszállásaink során számos alkalommal volt, hogy csak a helyszínen derült ki, hogy az iratanyag az MNL OL gyűjtőkörébe tartozik, ilyenkor természetesen mindig értesítettük erről őket. A Fővárosi Törvényszék felszámolási eljárásokban hozott végzéseit negyven esetben tekintettük át és a felszámolt cégek irataival kapcsolatosan a felszámolókkal felvette a kapcsolatot. Továbbá összeállítottuk a fővárosi helytörténeti gyűjtemények kataszterét, majd felvettük a gyűjteményekkel a kapcsolatot, és személyes találkozókat is történtek a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény és a Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény esetében. A helyszínen mértük fel a Rész-Vétel Alapítvány iratait, továbbá kapcsolatba léptünk a TIT Stúdió Egyesülettel, a Vasas SC-hez kötődő Wágner Birkózó Alapítvánnyal, a Magyar Repüléstörténeti Társaság, a Magyar Veterán Repülők Szövetsége, az Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége képviselőjével. Ezenkívül a Modern Medicina Alapítvány, a Budapesti Honismereti Társaság, illetve a Fővárosi Énekkar képviselőjével is egyeztetettünk a későbbi iratgyarapítás megalapozott reményében. Gazdasági szervekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munka: A gazdasági szerveket érintő gyűjtőterületi munka középpontjában a gyűjtőterületi koncepció megalkotása állt. A 2017-ben elkészített vázlatot 2018- ban egy bővebb kifejtésű tervezetté alakítottuk, amelyhez széleskörű gyűjtőmunkát végeztünk. A koncepció véglegesítése 2019 januárjában történhet meg. Kapcsolatfelvétel céljából látogattuk meg a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ Nonprofit Kft.-t, az Óbudai Vagyonkezelő Zrt.-t és a FŐKÉTÜSZ Kft.-t. A selejtezés helyszínen történő ellenőrzése miatt látogattuk meg a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt.-t, az Újpesti Vagyonkezelő Zrt.-t, a DHK Zrt.-t, a FŐTÁV Zrt.-t, valamint a Gergely és Sattler Építésziroda Bt.-t. Látogatást tettünk a Fővárosi Vízművek Zrt. Szőlőkert utcai épületében található irattárban, ahol tájékoztattuk a céget az új irattári helyiség kialakításával kapcsolatos követelményekről. Iratanyag értékelése végett látogattuk meg a Danubius Hotel Gellért szállodát, ahol a második látogatásunk apropójára az iratanyag átvétele miatt került sor, ahogyan az a Számviteli Kft. városföldi telephelyére történő kiszállásunkat is szükségesség tette, ahonnan az O.D.B. Duna Folyamszabályozási és Vízépítési Kft. iratait vettük át. Szervlátogatáson voltunk a Raktározás Kft. f. a. (korábban: Gulyás Mihály Kft.) Béke u. 104. szám alatti irattárában, az itt található kb. 2000 ifm, vélhetően fertőzött bér- és munkaügyi iratanyaggal kapcsolatos teendőkről tájékoztattuk az önkormányzatot és a végrehajtót. 2018 novemberében a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. képviselőit személyes egyeztetés során tájékoztattuk a 2019. január 1-től hatályba léptetendő iratkezelési szabályzatuk tartalmi és formai követelményeiről. Magániratgyűjtés és ahhoz kapcsolódó iratértékelés: 2018 folyamán jelentősen megnövekedett az érdeklődés a magániratok levéltárba helyezése iránt, többek között a CivilArchiv-program keretében elkészült és kihelyezett szórólapoknak köszönhetően. Ennek folytán egyrészt több időt 26

kellett tölteni az ügyfelek telefonos, e-mailes vagy személyes felvilágosításával, másrészt radikálisan megnőtt az iratértékelésre, gyarapításra fordított idő is. A lényegében alapszintű rendezést magukba foglaló iratértékelések mellett megváltozott intenzitás következtében minimális idő maradt a tervezett középszintű rendezési feladatokra. A magániratgyűjtés részét képező iratvásárlások 2018 folyamán is kimerítették a rendelkezésünkre álló intézményi egymillió forintos keretet (hat iratvásárlás megtörtént, kettő folyamatban van). Több esetben felvettük már a kapcsolatot az iratátadókkal, a helyszíni felmérés is megtörtént, így az iratok beszállításra várnak (például Maléter család iratai), folyamatban van Magyar Bálint családi iratainak átvétele is. 2018-ban átvettük Bácskai Vera szakmai iratait, Demszky Gábor főpolgármesteri iratait. Több esetben az iratok átvétele, beszállítása már megtörtént, értékelésük azonban 2019-re húzódik át: Hercz Klára levelezése; dr. Makói Zita gyermekorvos hagyatéka; Rajna (Rindaeuer) és Villányi (Wachter) család iratai; Kemény Mária szakmai irathagyatéka és családi iratai; Juhász Andor kúriai elnök családi iratainak digitális másolatai; Walient Gábor svédországi kivándorolt levelezése és töredékes iratai. További két irategyüttes levéltárba kerülése pedig tárgyalás alatt áll (Hadnagy Mónika, valamint Goldné Varga Éva iratátadók). Körülbelül 30 alkalommal szálltak ki munkatársaink az iratokat átadni kívánókhoz 2018 folyamán. A 2018-as év egyik jelentős eseménye volt, hogy a Magyar Kapucinus Delegáció úgy döntött, hogy a kapucinus rend móri rendháza őrizetében lévő XVII. XX. századi iratanyagát letéti szerződés keretében Budapest Főváros Levéltárára bízta. Az átadott igen értékes iratanyag szervesen kiegészíti a Budai Kapucinus Rendház és Plébánia XII.1. jelzetű, 1787-1946 évkörű iratait. Iratkezelési szabályzatok, irattári tervek: Oktatási-nevelésügyi szervek 2018-ban 8 oktatási-nevelési intézmény iratkezelési szabályzatát véleményeztük vagy hagytuk jóvá, továbbá részt vettünk a Belső-Pesti, Külső-Pesti és az Észak-Budapesti Tankerületi Központ iratkezelési szabályzatának véleményezésében és jóváhagyásában, illetve a Közép-Pesti Tankerületi Központ is megküldte hozzánk a szabályzatát. Ez ugyan kevesebb, mint a tavalyi évben beérkezett és az idei évre várt oktatási-nevelési intézményi iratkezelési szabályzat, ugyanakkor az említett 20/2012. EMMI-rendelet által közzétett irattári terv minta várható módosítása miatt szerencsésnek is mondható ezeknek az elmaradása. Egészségügyi szervek Az egészségügyi szerveket tekintve elektronikus formában megküldték és véleményeztük a Szent János Kórház, a Szent Margit Kórház, a Károlyi Sándor Kórház, a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat, a Délpesti Centrumkórház és a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet iratkezelési szabályzatát. A felsoroltak közül a Nyírő és a Szent János Kórházé került jóváhagyásra, a többi folyamatban van. Kulturális és szociális szervek Az első félévben megtörtént az újbóli kapcsolatfelvételi kísérlet azokkal a szociális szervekkel, amelyek tavaly beküldték ugyan új iratkezelési szabályzatukat, de azok különféle hiányosságok miatt, illetve módosítási javaslatokkal ellátva visszaküldésre kerültek, és általában az intézmény reakcióinak hiányában elakadt a folyamat. Ennek eredményeképpen év végére csak a Fővárosi Önkormányzat Alacskai úti Idősek Otthonának és a Terézvárosi Gondozó Szolgálatnak készült el az új iratkezelési szabályzata, jóváhagyásuk jövő év elején történik meg. A Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei számára is segítséget nyújtottunk egy új szabályzat 27

előkészítéséhez, azonban itt még nem szültetett kézzel fogható eredmény, így ez is a 2019. év feladata lesz. Gazdasági szervek A gazdasági szervek esetében több alkalommal személyes egyeztetések alkalmával nyújtottunk tájékoztatást az iratkezelési szabályzatok elkészítésével kapcsolatban. Több esetben a GDPR miatti változások tették szükségessé a szervek szabályzatmódosítását. Véleményezéseink során mindig felhívtuk az iratképzők figyelmét a 34/2016. (XI.30.) EMMI rendelet, a 3/2018 (II.21.) BM-rendelet alkalmazására. 2018-ban a 13 gazdasági szerv iratkezelési szabályzatát és irattári tervét 21 alkalommal véleményeztük vagy hagytuk jóvá. Vizuális és Tárgyi Források Munkacsoport tevékenysége Koltai Gábor, a IV. osztály vezetője irányításával a 2018. május 3-ától működő Vizuális és Tárgyi Források Munkacsoport (VTMCS) fő feladata egy olyan dokumentum megalkotása volt, ami a következő évekre nézve szabályozza a Budapest Főváros Levéltárában őrzött vizuális és tárgyi források feltárását, rendezését, leírását, rögzíti a velük kapcsolatos állományvédelmi feltételeket és feladatokat, illetve ajánlást fogalmaz meg e források digitalizálásával és közzétételével kapcsolatban. A csoport tagjai e dokumentum előkészítése kapcsán a 2018-as évben több fővárosi közgyűjtemény forráskezelési gyakorlatával ismerkedtek meg, számos hazai és külföldi gyűjtemény honlapját vizsgálták meg, ismerkedtek a vonatkozó szakirodalommal, illetve részt vettek a témában rendezett konferencián is. Az elkészült munkaanyag címe: Ajánlás a Budapest Főváros Levéltárában őrzött vizuális és tárgyi források megőrzésével és feldolgozásával kapcsolatban. 4. Állományvédelmi feladatok, mikrofilmezés, digitalizálás Az állományvédelmi főosztály az NKA pályázatból elnyert 2 MFt-ból oldotta meg az állományvédelmi műhelyek alapanyag és nyersanyag igényeit. Intézményi keretből az intézményi állományvédelmi tevékenységhez szükséges anyagok: savmentes levéltári dobozok, fotótasakok, pallium papírok, javítószalagok, köpper szalagok, vasalók és munkavédelmi eszközök kerültek beszerzésre. Általánosságban elmondható, hogy az alapszintű levéltári állományvédelmi szakmai munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök és munkavédelmi felszerelések rendelkezésre álltak a levéltárban. A restaurátorok a levéltárosok részére kétszer tartottak iratanyag konzerválási bemutatót, azzal a céllal, hogy a levéltárosok a károsodott dokumentumokat megfelelő kezelési gyakorlattal tudják előkészíteni mikrofilmezésre és digitalizálásra. A restaurátorok a korábbi évek gyakorlatához híven az iratőrző főosztályok kérésére állományvédelmi szemlét tartanak az iratképző és iratőrző szerveknél. A maradandó értékű iratanyag beszállításánál jelen vannak és döntenek az iratanyag elhelyezéséről. Az év során tizenhat szervlátogatáson vettek rész állományvédelmi szakemberek és készítettek állományvédelmi szakvéleményt, fotódokumentációval kiegészítve. Sajnos évek óta azt tapasztaljuk, hogy az iratokat egyre rosszabb és rosszabb körülmények között vannak, az irattárak egyre zsúfoltabbak és nem felelnek a köziratok kezelésére vonatkozó jogszabályi és állományvédelmi előírásoknak. A levéltár csak nagyon kevés esetben tud hatni az irat keletkeztető szervekre, így évente több ifm maradandó értékű dokumentum pusztul el. Nagyon sajnálatos például a Budapest Főváros Kormányhivatala 28

Népegészségügyi Főosztálya által őrzött maradandó értékű iratok pusztulása. A levéltárunkat csak akkor értesítették a maradandó és egyéb dokumentumok állapotáról, amikor az anyagot már csak kényszerselejtezni lehetett. A fából készült fészerben, ahol az iratokat tárolták, a dokumentumok mellett nem egy kisállat tetem is volt. Nagyon jó lenne, ha a jogalkotó valamilyen szankcionális jogot biztosítana, hogy a gondatlanul tárolt maradandó értékű dokumentumok megsemmisítése következményekkel járjon. Az is sajnálatos tény, hogy a Budapesten egyetlen tömegesen iratfertőtlenítésre alkalmas etilén-oxidos gázkamrájában elavult műszaki állapota miatt 2016 óta nincs lehetőség a fertőzött (gomba, vírus, rovar) papír alapú dokumentumok tömeges iratfertőtlenítésére. Ez tovább növeli annak a kockázatát, hogy a maradandó értékű levéltárba szánt iratok elpusztulnak. A Budapest Főváros Levéltára minden szakmai állományvédelmi és nemzetközi tapasztalatot megoszt és kész kidolgozni 2019-re egy modern tömeges iratfertőtlenítési eljárást, azon cél érdekében, hogy Budapesten rendelkezésre álljon egy tömeges iratfertőtlenítési technológia és hozzá szükséges eszközpark, hogy a kulturális örökség részeként számon tartott dokumentumok fertőtlenítés után levéltárba kerülhessenek. Az állományvédelmi főosztály főbb tevékenységei 2018-ban A restaurátor műhely 2018-ban 3496 fóliónyi szálas irat, valamint 7 db oklevél, 2 db térkép, 29 db tervrajz, 14 db kötet, egy db fotóalbum és egy címerlevél restaurálását végezte el. Konzerválási, digitalizálásra előkészítési munkálatok 7549 fólió irat, 11 db kötet, 1095 db tervrajz, 1175 térkép, 2 db fényképalbum, 1 db oklevél, 6 db plakát, 1 db fotó esetében történtek meg. A kötészeti műhely 137 db kötet újrakötését és mikrofilmezési munkálatok előkészítése keretében 457 db kötet lapra szedését végezi el. 2016-ban elkészült az intézmény középtávú digitalizálási és mikrofilmezési stratégiája, amelynek alapján folytattuk a BFL mikrofilmezési és digitalizálási programját. A 16 és 35 mmes mikrofilmkameráinkkal 344.855 felvételt készítettünk. 2018-ban a tervezett 774 tekercs mikrofilmnél többet, 1056 tekercs mikrofilmet sikerült digitalizálni, ami a digitális levéltári állomány 963.046 képpel történő bővülését eredményezte. Az A/1-es könyvszkenneren 175.855, az A/2-es könyvszkenneren 150.120 felvétel készült el, a tervezettnél valamivel kevesebb, ennek oka a nem tervezhető hosszas betegállományok. Az A/0-s térképszkennereken 5.177 db tervet, térképet sikerült digitalizálni. A dokumentumszkenneren 222.361, míg a fotószkenneren 3.432 digitális felvétel készült el, valamint 458 analóg audio és 10 VHS kazettát digitalizáltunk. Mindez azt eredményezte, hogy a BFL digitálisan is elérhető állományát 2018-ban 1.514.814 felvétellel sikerült gyarapítani. (Az elvégzett munka nagyságát mutatja, hogy a 700 fős Magyar Nemzeti Levéltár központi szervezetei és megyei taglevéltárai 2017-ben a tömeges digitalizálás keretében mindösszesen 1.606.457 felvételt készíttetek el.) 2018-tól új tömeges restaurálási munkafolyamatot vezettünk be a BFL-ben, melynek segítségével 20.095 lapnyi iratanyag savtalanítását végeztük el Neschen módszer ill. Bookkeeper eljárás használatával, utóbbi technológiát elsőként használtuk Magyarországon. Állományvédelmi feladatok részletes bemutatása A Levéltár továbbra is fontosnak tartja a preventív állományvédelmet, tehát 29

az iratok védelméről az irattárakban kell gondoskodni, ezért a gyűjtőterületi munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk az irattárak és maradandó értékű iratok fizikai állapotának felmérésére. Ennek érdekében a szervellenőrzéseken részt vesznek a levéltár állományvédelmi munkatársai is. Szükség esetén felhívjuk az iratőrző szervek figyelmét az iratőrzés körülményeinek javítására. (Hozzá kell tennünk, hogy mivel a levéltárnak nincs hatósági jogköre, csak kérhetjük az illetékes vezetőket, hogy fordítsanak nagyobb gondot intézményeik irattárának állapotára.) Budapest Főváros Levéltárában az elmúlt években nőtt az elvégzett állományvédelmi feladatok mennyisége és egyre több a külsős/kutatói restaurálási és digitalizálási munka. Az összetett digitalizálási, restaurálási munkák mögött magas szakmai követelményeknek megfelelő digitalizáló géppark és az ehhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakemberek állnak rendelkezésre. Az E-levéltár projekt óta két darab könyvszkenner, mikrofilmszkenner, dokumentumszkenner, széles formátumú nyomtató és egy audiovizuális munkaállomás segíti munkánkat. A BFL gépparkja magas színvonalú, ám lassan avuló, így folyamatos megújításukról gondoskodni kell. A professzionális digitalizáló eszközök működtetése és az ehhez kapcsolódó előkészítő, restaurátori munka teszi ki az éves állományvédelmi munkánk nagy részét. A térképek, tervrajzok és kutatói megrendelések digitalizálását és a kiállítások, rendezvények installációinak tervezését végezzük, működtetjük az audiovizuális labort és stúdiót. Bár csökkentett mértékben, de tovább folyik a tervszerű, állományvédelmi célú mikrofilmezés is. Az A/1-es és az A/2-es könyvszkennereken napi 1.000-1.100 digitális felvételt készítünk. A mikrofilmszkennerrel folyamatosan digitalizáljuk mikrofilm-gyűjteményünket, folyamatos a munka nagy teljesítményű dokumentumszkenneren is. Két A/0-s térképszkenneren digitalizáljuk a nagy méretű dokumentumokat. Restaurálás, kötészet, savtalanítás A restaurátor-könyvkötő műhely dolgozói az éves tervben kitűzött feladatokat valósítják meg, több évközi, előre nem tervezhető feladattal kiegészítve. A restaurátorok feladata a raktárak klimatikus viszonyainak heti rendszerességgel történő mérése, dokumentálása. Az üzemeltetési költségek jelentős emelkedése miatt szükségessé vált a raktárklíma üzemeltetési gyakorlatának felülvizsgálata. Ennek következményeképp a levéltár külön téli és nyári klíma beállítással szabályozza a raktárak hőmérséklet és páraértékeit. A klimatikus rendszer számítógép vezérelt, de az automatikus számítógépes raktári mérések mellett fontos heti rendszerességgel ellenőrizni a raktárak klimatikus viszonyait, hiszen a raktárakban található mérőfejek, nem a mikroklímák (zárt sarkok) helyén vannak elhelyezve és a 10-20%-os klimatikus eltérések dokumentumokra gyakorolt változásait fontos az állományvédelmi szakembereknek figyelemmel kísérni. A restaurátorok a tömeges irat- és tervrajzkonzerválást is végzik. A tervezett kiállítások megvalósítását, a nagyméretű tervrajzok és térképek restaurálását, az oldószeres kezelések is feladatkörükbe tartoznak. A restaurátorok az iratőrző osztályok kérésére állományvédelmi szemlét tartanak az iratképző szerveknél. A maradandó értékű iratanyag beszállításánál jelen vannak és döntenek az iratanyag elhelyezéséről. Szükség esetén a BFL kémiai laborjában mikrobiológiai vizsgálatok elvégzésére is adott a lehetőség. A kötészeti műhely munkatársai a kötészeti munkák mellett konzerválási (digitalizálásra történő előkészítési) munkákat is végeznek. A megnövekedett digitalizálási feladatok miatt némiképp háttérbe szorult az új kötések készítése. A kollegák a BFL könyvtárának is végeznek eseti könyvkötészeti munkákat. 30

Az iratőrző osztályok munkájához szükséges palliumok is a kötészeten kerülnek felvágásra. A restaurátor-könyvkötő műhelyben előnyt élveznek a külsős megrendelések, konzerválási (digitalizálás előkészítési) feladatok, és a kiállításokhoz kapcsolódó restaurálási és installálási feladatok. A restaurátorok év elején a Corvinus Egyetem Levéltárának 15 db oklevélkönyvét, államvizsgakönyvét (1954-1994) restaurálták. Az év végén pedig a Pécsi Egyházmegyei Levéltár részére végezték el 11 kötet és 1 db címerlevél restaurálását. A Budapest Történeti Múzeum részére a Tabáni szerb templom megmentett műkincsei című kiállítására 577 fólió és mintegy 20 db tervrajz és térkép restaurálását és digitalizálását végeztük el. Az év során mintegy 1.324 négyzetméter tervrajz és térkép került konzerválásra és mintegy 137 kötet kapott új egészvászon vagy bőrkötést. Külön örvendetes, hogy elkészült egy Streicher József-féle fotóalbum (1887-1898) konzerválása is. A fotóalbumok restaurálás vagy konzerválasa kimagasló szakmai felkészültséget kíván, az albumok különleges készítés technikája indokolja, hogy konzerválásuk több, mint 60 munkaórát vett igénybe. A 2017 évtől bevezettük a levéltárban a konzerváló kötésjavítási feladatokat, e fentebb felsorolt köteteket nem kell újrakötni, csak szakszerű, magas szintű elméleti tudás alapján minden sérülés és károsodás javítását és a kötet szilárdítását kell biztosítani. Így a restaurátor könyvkötő műhely több kötetet tud szakszerűen bekötni vagy konzerváló kötésjavítást végezni. 137 kötet újrakötését sikerült elvégezni. NKA Örökségvédelmi Kollégium digitalizálási projektjének keretében a XV.17.d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 710 db tervrajzát készítettük elő digitalizálásra. Az erősen károsodott, poros, szakadt, sok helyen hiányos vagy cellux ragasztó szalaggal megerősített terveket nem lehetett szakszerűen digitalizálni megfelelően konzervált, restaurált állapot nélkül. Savtalanítás a tömeges restaurálás bevezetése 2017 év végén a fenntartói támogatásával az állományvédelmi főosztályra került egy Neschen C 900 tömeges savtalanító berendezés. Budapest Főváros Levéltára állományvédelmi középtávú tervének megfelelően olyan szálas, archív, papír alapú dokumentumok tömeges savtalanítására alkalmas berendezés került beszerzése, mely a bückeburgi konzerválási eljárás (BCP - Bückeburg Conservation Procedure) alkalmazásával a papír minőségének romlását megállítja, a tömeges savtalanítási eljárással egyes papírlapokat nemcsak savtalanít, hanem egyúttal stabilizál is, és megerősíti a papír szilárdsági tulajdonságát. Az eljárás során magnézium-hidrokarbonát, metil-cellulóz és egy vízben oldott fixáló anyag lép egymással kölcsönhatásba a papír mélyebb rétegeiben. Az eredmény: a jelen lévő savak semlegessé válnak, a lúgtartalék pedig hosszú távon biztosítja a papír bomlásakor keletkező savak megkötését. Ezzel egy időben a papír rugalmasabbá válik, és az anyagában történő enyvezés hatására nő a papír szilárdsága, élettartalma. A savtalanítás előkészítése, az iratanyag feltárása, kiemelése, komplex fixálása, munkafolyamat kialakítása megoldandó feladatok lesznek ebben az évben. Savtalanítással egyértelműen az eredeti iratanyag fizikai és kémiai tulajdonságait javítjuk, megakadályozzuk, hogy a papír savasodása folyamán a papír szerkezete lebomoljon. Ki kell emelnünk a fenntartó segítségét, támogatását a projekt megvalósításában! A 2018. évi legnagyobb feladata a restaurátor és könyvkötő műhely számára a tömeges savtalanító Neschen C 900 gép beüzemelése volt. A közel 20.095 fólió 31

IV. kerületi MSZMP (1956-1989) iratanyagból mintegy 19.095 lapot a BCP (Bückeburg Conservation Procedure) eljárással, a fennmaradó 1.000 fóliót pedig Bookkeeper módszerrel savtalanítottuk. A Bookkeeper tömeges savtalanítási módszert Magyarországon mi használtuk először! A savtalanítás sikeres volt, nem történt íróanyag oldódás illetve a lapok nem károsodtak fizikailag, a dokumentumok kémhatása 8 és 8, 5 közé esett. A savtalanítással a dokumentumok várható élettartalmát minimum 200 évvel hosszabbítottuk meg, mert a szerves anyagok (pld. papír) bomlása során keletkezett savakat az eljárás során hozzáadott lúgokkal közömbösítettük. Így a savtalanított papír alapú dokumentumokat fizikailag és kémiailag megerősítettük, restauráltuk ezáltal megakadályoztuk az iratok savasodását, illetve lebomlását, élettartalmukat több száz évvel hosszabbítottuk meg. A tömeges savtalanítás bevezetése az állományvédelmi munkák területén hatalmas előrelépés jelent. Az eddigi évi 4-5.000 fólió dokumentum egyesével, kézzel végzett restaurálásával szemben, a tömeges, mintegy 20.000-25.000 fólió restaurálása, hatalmas áttörés jelentett a levéltár számára. A tömeges restaurálás bevezetése a 2018-ban a levéltárunkban, nagy feladat volt, olyan szemléletváltásra volt szükség, és olyan kezelési gyakorlat elsajátítására, mint a tömeges digitalizálás bevezetése volt 2013-ban. Az egyedi restaurátori beavatkozásokat, tömeges kezelések - és erre alkalmas eszközök használata - váltják fel. A tömeges savtalanító berendezésekkel és az új papíröntő gép segítségével mintegy 23.591 dokumentumot tudtunk restaurálni öt fős restaurátor műhelyünkkel. Mikrofilmezés, digitalizálás A fotó- és digitalizáló műhelyben az éves terv szerint végeztük a munkáinkat. Kiemelendő a 3.432 fotó, 1056 mikrofilm tekercs, és mintegy 458 magnókazetta digitalizálása. Előnyt élveztek a digitalizálásban a projektekhez kötődő feladatok, mint például a XV.17d.329 Építési Ügyosztály Tervtárának NKA örökségvédelmi digitalizálási projekthez kapcsoló tervek, dokumentumok digitalizálása és a XXXV.16. c. Budapesti Műszaki Egyetem MSZMP alapszervezetének iratainak digitalizálása 65.531 felvétellel. A két könyvszkenneren a tervezetthez képest kevesebb felvételt tudtunk elkészíteni a kollégák hosszabb betegségből adódó távolléte miatt. Az új mikrofilmelőhívó vegyszer bevezetése problémákat okozott a mikrofilmezésben, ezért szakmai segítségre volt szükségünk a hibák megszüntetésére. Ennek ellenére, növelni tudtuk a mikrofilmezés mennyiségét a múlt évhez képest, az idén 344.855 felvétel készült el a mikrofilm kamerákon. A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény (Magyar Képzőművészeti Egyetem Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola) részére 143 művészeti albumot digitalizáltunk, összesen 19.345 felvételt készítettünk. Ez intézményünknek kb. 5 MFt bevételt jelentett. Az állományvédelmi főosztály két, a levéltárban megrendezett, kiállítás előkészítésében, grafikai tervezésében és installálásában vett részt: a Mindent a hadseregnek! ; és Isztambul 100 című kiállítás munkáiban. A mikrofilmezés csökkenő mértékben ugyan, de folyamatos ütemben történik. Összesen 344.855 felvétel készült el, legnagyobb egységet a IV. 1470-1476. kerületi elöljáróságok válogatott holokauszt-vonatkozású iratainak mikrofilmezése jelentette, (35 mm-es kamerán) 60.609 felvétellel. Mikrofilmezési áthúzódó munkáink XXXIII.205.a.2 Budapest V. Kerületi Tanács végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyveinek mikrofilmezése 35.157 felvétellel. Továbbá folytattuk a IV.1303.f Pest város Tanácsának iratai, Tanácsi 32

iratok X. kútfő mikrofilmezését 34.217 felvétellel. A sikeresen elnyert NKA állományvédelmi pályázatnak köszönhetően elegendő mikrofilm nyersanyaggal rendelkeztünk a 2018-as évben. Folytattuk a mikrofilmek tömeges digitalizálását ütemterv alapján, Zeutschel mikrofilmszkennerrel. Az állományvédelmi osztályon öt ember dolgozik a mikrofilmek digitalizálásán. Munkánkat nagyban segíti, hogy két szerkesztő munkaállomáson dolgozzuk fel a digitalizált mikrofilmeket. A Zeutshel Omniscan mikrofilm digitalizáló szerkesztő szoftvere segítségével a gyengébb minőségű, rosszul olvasható XXV.47.c Polgári peres és nem peres iratokról nem BFL-ben készült mikrofilmek képminőségét is tudtuk javítani, a manuális beállítások alkalmazásával. A MNL OL mikrofilm digitalizáló műhelyéhez képest a BFL-ben nem automatizmusokat használunk szerkesztéshez, hanem minden egyes rosszul olvasható tekercs esetében változtatjuk a fehérséget, szaturációt vagy a kép élességet, ezzel javítjuk a rosszul olvasható kép tulajdonságait. Áthúzódó munkánk volt a mikrofilmszkenneren a XXV.4.a Fővárosi Bíróság büntetőperes iratai digitalizálása, melyről 17.248 felvétel készült. A Budapest V. Kerületi Tanács végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyveinek, MSZMP XII. Kerületi Bizottság vezető testületi jegyzőkönyvei, MSZMP XIII. Kerületi Bizottság vezető testületi jegyzőkönyveinek mikrofilmjeiről készült digitális képek szerkesztése 2018-ban történt meg. E mikrofilmek digitalizálását 2017-ben elvégeztük, csak a szerkesztési feladatok maradtak hátra. Kiemelt feladat volt a XV.17. f. 351 BUVÁTI terveiről készült mikrofilmek digitalizálása, melyről 112.948 felvétel készült el. Összesen: 1056 tekercsről 963.032 felvétel digitalizálása, feldolgozásra valósult meg 2018-ban. Az A/1 könyvszkenneren 175.855 felvétel valósult meg, az A/2 könyvszkenneren napi 450.120 felvétel, ami az elvárásoktól némileg elmaradt, melynek oka a nem tervezhető sok betegállomány volt. Áthúzódó munka a volt, XV.37.a Budai telekkönyvi betétek pótlások 2.490 felvétellel, XV.37.c, Pesti telekkönyvi betétek 29.315 felvétellel. Folytattuk Buda város tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek digitalizálását 79.243 felvétellel. A telekkönyvi betétek digitalizálása után folytattuk a múlt évről áthúzódó évek óta folyamatos feladatot adó közjegyzői okiratok digitalizálását, 3.118 felvétellel, a fogolytörzskönyvek sorozatát 19.415 felvétellel. A XV.37. d Kispesti telekkönyvi betétek digitalizálása 42.847 felvétellel folytatódott. Új anyagként elkezdjük a IV.1207.b Pesti város Szépítő Bizottmányának iratainak digitalizálását, 52.586 felvétel készült el. A digitalizálás technikai paraméterei nem változtak, színes, 300 dpi, 80% jpeg állományokat készítünk, melyet a BFL Digitalizálási szabályzatának megfelelően archiváltunk. A térképszkennereken (A/0) folytattuk a XV.17.d.1514, Budapest Székesfőváros Kertészetének kerttervei 61 db, és a XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára digitalizálását, (334 db), valamint 2127 térképtári térkép digitalizálását, más anyagokkal együtt a térképszkenner segítségével 5.177 felvétel készült el. A digitalizálás technikai paraméterei változtak, a tervektérképek esetében: színes, 400 dpi, jpeg állományok kerülnek archiválásra. Dokumentumszkenneren áthúzódó munkánk volt a VI.13.a Budapesti Rendőr főkapitányság iratai, Főparancsnoki napiparancsok digitalizálása 75.000 felvétellel. Folytattuk a XV.37.d Budapesti telekkönyvi betétek, tulajdoni lap tervezetek digitalizálását 7.752 felvétellel. A tulajdoni lapok összefűzött, kétrétegű PDF állományként váltak hozzáférhetővé belső felhasználóknak, adatvédelmi okokból korlátozott módon. Elkezdtük a XXXV.16.c Budapesti Műszaki Egyetem MSZMP alapszervezetének iratainak digitalizálását 65.531 felvétellel. Az Epson Pro fotószkenneren tovább tudtuk növelni a teljesítményt, 2018-ban 3.177 fotó került feldolgozásra. 33

Az állományvédelmi főosztály színes nagyteljesítményű Epson Pro széles formátumú és az A/3 Canon irodai nyomtatóján készültek intézményünk közművelődési tevékenységéhez szükséges médiák: kiállítási tablók, meghívók, prospektusok, továbbképzések füzetek, plakátok, megfelelő minőségben és mennyiségben. Továbbra is szem előtt tartottuk a kiállításokhoz használt installációk újrafelhasználhatóságát, mobilitását és költséghatékonyságát. A kiállítások és egyéb rendezvények nyomtatási költségeit ebben az évben is igyekeztünk beépíteni a pályázatok költségvetésébe. A 2018-as évben sikerült 458 db kazettát digitalizáltunk és biztonságosan tisztított, vágott MP3 formátumban hosszútávú megőrzésre letároltuk. 10 db VHS szalagot digitalizáltunk és tároltunk el elektronikusan. Részvétel a digitális közfoglalkoztatási programban A levéltár szervezetében, de nem jogviszonyban a Forum Hungaricum (korábban MaNDA) által szervezett Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Mintaprogram keretében 7, később már csak 4 fő közfoglalkoztatott dolgozott 2018-ban, a munkatársak szerződése 2019. február végén jár le. A Forum Hungaricum Nkft. felé már jeleztük igényünket a programban való további részvételre. A projekt keretében befejeződött a kiemelten veszélyeztetett állapotú és erősen kutatott 1878 1926 közötti pesti telekkönyvi betétek digitalizálása. Megkezdtük Nagy-Budapest telekkönyvi betéteinek digitalizálását. Különösen veszélyeztetett állapotukra, az erősen savas papírra tekintettel Kispest telekkönyvi betéteivel folytattuk a munkát. 5. Az iratanyagok rendezése és segédletezése, adatbázis építés, levéltári nyilvántartások vezetése Az iratőrző osztályok egyik fő szakmai feladata a levéltár őrizetében lévő iratanyag rendezése és segédletezése. A két munkafolyamat a gyakorlatban nemigen választható el egymástól, hiszen valamennyi rendezési munkát követve, illetve azzal párhuzamosan folyik az iratanyag segédlettel történő ellátása. 5.1. Az iratőrző osztályok fontosabb rendezési feladatai Az egyes osztályok által végzendő jelentősebb rendezési munkálatok: I. főosztály - Városegyesítés előtti, valamint az 1873-1950 közötti fővárosi és peremkerületi iratok, térképek és tervek gyűjteménye A rendezési munkák általában szorosan kapcsolódnak a digitalizálási, mikrofilmezési és adatbázis-építési projektekhez, részben pedig a kutató- és ügyfélszolgálati munka támogatása szempontjából fontosak. A régebben állományban lévő közigazgatási és testületi iratok körében már viszonylag kevés az olyan irategyüttes, melynek középszintű rendezettsége nem kielégítő, ezen a téren inkább a mélyebb szintű segédletkészítés, adatbázis-építés, illetve mikrofilmezés és digitalizálás esetén a darabszintű rendezés jelentkezik teendőként. A személyi kapacitási problémák miatt ugyanakkor 2018-ban sem, vagy csak csekély mértékben tudtunk betervezni olyan újabban átvett, igen fontos irategyüttesek rendezését, mint például a Főpolgármesteri Hivatal városrendezési és főépítészi tervtára, a volt Ingatlanrendezési Iroda rendezési tervei és térrajzai, 34

de a Földhivatal által átadott telekkönyvi betétek és tulajdoni lapok rendezettségének javításával is csak a kívánatosnál lassabban tudtunk haladni. A régebbi, de kielégítő középszintű rendezettséget még el nem ért fondok rendezettségének megfelelő szintre hozását szolgálta a Központi járás főszolgabírája (IV.402.a-b. Központi járás főszolgabírájának iratai, elnöki és általános iratok 1923 4,88 ifm) rendezése. A rendezés átdobozolással egybekötve, a más állagokba áthelyezendő sorozatok feltárásával és elkülönítésével történt meg. Az iratok a dobozon belül gyakran keveredettek, sok az áthelyezendő tétel és az eltávolítandó károsító anyag. Bár 1930-ig volt tervezve, de kevesebb készült el. Részben ide tartozik a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatal 1945. évi népösszeírási anyagában (IV.1419.j,n. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai, 1945. évi népösszeírás lakásívei, II. és IV. ker. 1945 4,92 ifm) végzett ellenőrző rendezés, ahol egyes lakóházak helytelen besorolása a napi kutatószolgálatban is állandó gondot okoz Az 1945. évi népösszeírás ívein nincs feltüntetve a számlálójárás, így a korábbi rendezés során sok ház nem ugyanabba a számlálójárásba lett besorolva, mint 1941-ben (pl. peres jelű megosztott számlálójárások össze lettek vonva az 1945-ös dobozokban, sok ház lakásívei nem a megfelelő számlálójárás palliumaiba kerültek), így kutatói kérés esetén csak időigényes utánajárással találhatók meg. Az ellenőrző rendezés során ezek kiküszöbölésén kívül olyan részletes jegyzék is készül, amely a scopearchiv-ba töltve lehetővé fogja tenni, hogy önálló leírási egységként is kikérhetőek lesznek az egyes házak anyagai. E munkák körébe kell sorolni Buda és Pest városok levéltárai mellett régebben felhalmozódott lymbus anyag besorolását (0,56 ifm.). Az évtizedek során felhalmozódott besorolatlan, részben azonosítatlan anyag egyenkénti referensi vizsgálatot igényelt. Befejezése a 2019. évben remélhető. Az utóbbi években több forrásból (Földhivatal, Főpolgármesteri Hivatal) nagyságrendekkel gyarapodott a Térképtár (XV.16) állománya, mely gyarapodásoknak a térképtár struktúrájába való beillesztése, elhelyezése továbbra is kiemelt feladatok közé tartozott. Megtörtént a Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda, ill. Főpolgármesteri Hivatal Városrendezési Ügyosztály irataival együtt bekerült térképek rendezése és végleges raktári helyükön történő elhelyezése. (XV.16. Térképtár, 1900 1990 393 db db.) A tervtár esetében több fondban történtek rendezési munkák. XV.17.f.364. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tervei és fotói, kb. 1960-1980 1,50 ifm. 2017-ben átvett tervanyag, azonban a jelenlegi tervszekrényekben nincs elegendő üres fiók összefüggő helyen, ahol az anyag egy helyen történő elhelyezése megoldható lenne. Az elhelyezéshez előbb tétel- majd darabszintű rendezésre van szükség. A 40 téka mennyiségű fürdőtervek első 14 tékájának és az elhelyezéssel egyidejű darabszintű rendezésére került sor. XV.17.f.412. Anthony Gall tervei 1990 2010 1,60 ifm, Az átvett magántervezői anyag igen sok ballasztot tartalmaz, ezek kiszűréséhez az állományba vételt megelőzően szükség volt a rendezés elvégzésére. Az Építési Ügyosztályok Tervtárában a kutatószolgálathoz kapcsolódóan ez évben is nagy mennyiségű darabszintű rendezés volt szükséges. (XV.17.d.329. Építési Ügyosztályok Tervtára, 1873 2006 kb. 30 ifm A kutatók által kikért, még rendezetlen tételek darabszintű rendezése 1350 hrsz. iratai esetében történt meg. Az INGRI térrajzok (XV.17.e.308) és FŐKERT tervek esetén is (XV.17.f.360) az újabban átvett anyagok használhatóvá tétele érdekében a darabszintű rendezettség elérését volt a cél. Befejeződött a XI.; XII.; XIII.; XIV.; XV.; XVI. kerületi tervek rendezése. Sor került a továbbá a kerületekkel azonos főtételszintre 35

emelt objektumok, a Városliget, Népliget, Gellért-hegy, Margit-sziget, Játszóterek tervanyagának rendezésére. Középszintű rendezést végeztünk a XV.17.f.364 Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tervei és fotói, kb. 1960-1980. 1,50 ifm) anyagaiban. Középszintű ellenőrző rendezést végeztünk az alábbi fondok irataiban: IV.1403. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának iratai, 1873 1949 22, 49 ifm IV.1409.c. Polgármesteri ügyosztályok központi irattára, 1930 1938 108,00 ifm Átdobozolással egybekötve megtörtént az egyes iratok rendjének ellenőrzése, a különcsomók tartalmának megállapítása és rögzítése, új raktári jegyzék készítése. XV.17.e.309. Főpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztály tervtári iratai és pályázati anyagai 1991 2010 10,32 ifm A 2017-ben átvett irategyüttes tételes ellenőrzésének folytatása történt meg, a keveredések felszámolása, duplumok kiemelése és tovább rendezése a vegyes megjelölésű tételek besorolásával és a XV.17.e.306 Budapesti Műemléki Felügyelőség irataihoz tartozó anyagok átsorolásával. XV.17.d.329. Építési Ügyosztályok Tervtára, 1873 2006 500,00 ifm iratanyagának szokásos állományrevízió megtörtént a nyári zárás ideje alatt. Darabszintű ellenőrző rendezés az alábbi irategyütteseket érintette: IV.1319. Pest város Tanácsának iratai Elnöki iratok, 1854 1873 2,78 ifm Digitalizálás előkészítésével, a munka befejeződött. IV.1202.rr Pest v. Tanácsának iratai, Miscellanea 1791 1803 0,14 ifm Iratszintű segédlet készült el. XV.17.f.331.b Ybl Miklós hagyatéka tervek, 1844 1891 6557 tétel Állományrevíziót folytattunk le és jegyzék készült az egyes tételek elhelyezéséről, a megszűnt és hiányzó lapokról, illetve a digitalizálásáról. 463 terv még nincs digitalizálva mérete, állapota, esetleg jelentéktelensége miatt. Egyre növekvő feladat a digitális állományok rendezése, melyekből 2018-ban két nagyobb feladat készült el: XV.19.d.16 A Csorba- és a Manno-család fotói, 1880-2005 434.823 fájl, 857 GB A 2017-ben átvett digitális családi fényképanyag megszűrése, duplumok és ismétlődések, rossz minőségű felvételek kigyűjtése, a maradandó értékűek kiválasztása történt meg. XV.16 Térképtár 1705 2010 38.125 fájl A régebbi 2013 előtti digitalizálások képállományának revíziója, hiányok feltárása, hibák korrigálása történt meg. Az akkoriban alkalmazott változó és nem szabványos fájlelnevezési gyakorlatok miatt gyakorlatilag minden kép megnyitását és az adatbázissal való összevetését igényelte egy immár teljesen megbízható és a biztonsági másolati kritériumainak megfelelő képállomány előállítása. Megtörtént a TAS-on (a BFL archiváló rendszere) lévő képállomány egybevetése a Hungaricana Térképtárában közzétett anyaggal is. A pótlást, újrafelvételezést igénylő szelvények kijelölése megtörtént, a 2019. évi állományvédelmi tervben szerepelnek. A rendezés alá vont anyagok esetében szükség szerint, illetve IV.1407.b. Tanácsi ügyosztályok központi irattára előző évben megkezdett átdobozolása és mintaállványozása folytatódott, mintegy 234 ifm készült el (a többi nagydobozok hiánya miatt áll), IV.1409.c. Polgármesteri ügyosztályok központi irattára, 1930 1938, 108 ifm készült el a közfoglalkoztatottak közreműködésével. Évek óta húzódó feladat volt a levéltár saját kiállítási anyagainak (tablók, molinók, stb.) összegyűjtése, rendezése, jegyzékelése és átadása (fizikai és adminisztratív) a IV. iratőrző főosztály számára. 36

II. Főosztály Önkormányzatok, Kormányhivatal és járások, pártiratok Alapszinten rendezés történt Budapest XVII. Kerület Önkormányzata képviselőtestülete bizottsági üléseinek hangfelvételei esetében (1679 db). Középszintű rendezést, ellenőrző rendezést (tétel- és ügyiratszintű) végeztünk a XVIII. és a XXII. Kerületi Tanács VB szakigazgatási szerveinek iratai (1950 1990, 1979 1990), az V. Kerületi Tanács VB Igazgatási Osztálya I. fokú kisajátítási iratai (1965 1990); a II. kerületi Tanács VB gyámügyi iratai (1950-1990), a Budapest I. és a XIX. Kerületi Tanács VB Műszaki Osztályainak (1950 1990, 1974 1990), valamint a XIX. és a XXII. Kerületi Önkormányzat Műszaki Osztályának (1991 1996) iratai esetében. Az államigazgatás területi szervei közül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fővárosi Igazgatósága 1996 2009. évi és a Fővárosi Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségének 1992 1996. évi iratait szintén ügyiratszinten rendeztük. Tételszintű rendezés a pártreferencián történt: a Budapesti Rendőr-főkapitányság MSZMP Bizottsága iratainak rendezése befejeződött, valamint alapos előkészítés után az MSZMP Budapesti Bizottsága Párt és Tömegszervezetek Osztálya iratainak rendezését 2018-ban elkezdtük, de ebben az évben már nem tudtuk befejezni a munka befejezésére várhatóan 2019 I. negyedévben kerül sor. A 2018-as évben darabszintű rendezés (rendezés, paginálás, palliumozás lásd: mikrofilmezésre előkészítés) alá estek a Budapest XI. és XIV. Kerületi Tanács (1959 1990), Budapest VIII., IX., XII., XIII. Kerületi Tanács VB-üléseinek jegyzőkönyvei (1961 1990, 1958 1989, 1966 1990, 1959 1964). A pártreferencián az MSZMP XXI. és XXII. Kerületi Bizottság vezető testületi jegyzőkönyveinek darabszintű rendezése megtörtént. Utóbbinál a 264, vegyes iratokat tartalmazó kisdobozokból az a állagba tartozók kiemelésre kerültek. Valamint az MSZMP személyi anyagaiból az A betűs nevek rendezve lettek. A tanácsi referencián Budapest XI. Kerületi Tanács tanácsülési (1959 1990), a X., XII., XIII. Kerületi Tanács VB (1959 1990, 1950 1990, 1959 1972) üléseinek jegyzőkönyvei, valamint a XXII. Kerületi Tanács VB szakigazgatási szerveinek iratai (1950 1990), a XXII. Kerületi Tanács VB gyámügyi iratai (1974 1990), és a XI. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete bizottsági üléseinek hangfelvételei (1993 2009), valamint a XVII. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete üléseinek hangfelvételei (1996 2002) mintaállványozásra kerültek. A pártreferencián az MSZMP XXI. és XXII. Kerületi Bizottság vezető testületi jegyzőkönyveinek, a Budapesti Rendőr-főkapitányság MSZMP Bizottságának iratai (1976 1984) mintaállványozása megtörtént. III. főosztály Jogszolgáltatási és rendészeti szervek Alapszintű rendezést iratátvétel nyomán kellett megejteni a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságtól átvett elnöki bizalmas és titkos anyag rendezését, ahol külön kellett választani a jogelőd XVIII-XIX. Kerületi Járásbíróság, XVIII. Kerületi Járásbíróság és XIX. Kerületi Járásbíróság összesen 0,62 ifm-nyi anyagát. A XVIII. Kerületi Bíróság (XXV.49) esetén ez egy új fondot jelentett, de a másik két fondnál is inkább csak irattöredékeink voltak eddig. Alapszintű rendezés 0,62 ifm iratanyag vonatkozásában történt. Az osztály munkatársai a Budapesti Központi Királyi Járásbíróság polgári peres és perenkívüli iratait (VII.12.b.); illetve a Budapesti Kir. Ügyészség 1942-1944. évi büntetőperes iratai közül a fajgyalázási ügyek csoportját készítették elő 37

mikrofilmezésre, 10,68 ifm, illetve 2,52 ifm terjedelemben. Ez utóbbi munkát terven kívül, a kutatni kívánt iratok védelme miatt voltunk kénytelenek elvégezni. A jogszolgáltatási iratok csoportja rendezéseinek zömét a beszállítások adták, így mikrofilmezésre a Budapesti Katonai Ügyészség büntetőperes irataiból (XXV.97.a.) mindössze 0,12 ifm-t sikerült előkészíteni, ami jóval elmarad a tervezettől. A Budapesti Fegyház és Börtön anyagához került férfi fogvatartotti dossziéi (XXV.101.b.2.) közül 6 ifm darabszintű rendezésére került sor. A rendvédelmi referencián az iratátvételekkel együtt kapott darabszintű jegyzékek ellenőrzése miatt rendszeres munkafajta a korábban beszállított iratanyaggal való egybevetés, a jegyzékek vagy ehelyütt ez utóbbi releváns az iratok rendjének módosítása. 2018-ban ez összesen 10,35 ifm vonatkozásában teljesült. A különböző rendőrségi irategyüttesek közül, nagyobb mennyisége miatt, kiemelhető a Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Szervek Hivatal 1966-1993 közötti normái (VI.12.a.2., 2,16 ifm), a Központi Szervek Ellenőrzési Szolgálat (VI.12.e., 2,52 ifm); valamint a XVII. kerületi Rendőr-főkapitánysága iratai (VI.34.a., 1,08 ifm). A katasztrófavédelmi terület vonatkozásában, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság általános és szervezeti iratai tekintetében, 1953-1971 között 2,4 ifm lett hasonló módon rendezve. A 2018-as évben középszintű (tételszintű) rendezés a Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézet javító-nevelő munkára ítéltek iratai (XXV.102.c.) vonatkozásában, 0,48 ifm; valamint különböző rendőri szervek esetében, további 11,14 ifm terjedelemben készült el. A rendezési munkák jelentősebb részét a beszállítások adják, amelyek nyomán szükséges az iratanyag rendjének ki- vagy átalakítása, a kézhez kapott raktári jegyzékek ellenőrzése. Ez történt meg a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet iratai (1950-1990 között 21.6 ifm), Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma felszámolási iratai (2001, 2.88 ifm), a Fővárosi Munkaügyi Bíróság iratai (1987-2000, 4.5 ifm), a XXI-XXII. Kerületi Bíróság polgári és büntetőperes iratok (1975-1991, 2.77 ifm) kapcsán. IV. főosztály Gazdasági és társadalmi szervek, intézmények, magániratok Az év első felében lezajlott a XIV. fondfőcsoport fényképállományának elsősorban állományvédelmi szempontú felmérése, így a XIII. fondfőcsoport múlt évben végzett ugyanilyen felmérésével együtt immáron áttekintő képet tudunk alkotni a két fondfőcsoport fényképállományának mennyiségéről és állapotáról. A gyarapított magán- és civil szervezeti iratok esetében általában szükséges volt az iratok dobozolása, mert egyik sem szabványos, savmentes dobozban érkezett a levéltárba. A civil szervezeti dobozolás egyúttal előrendezést is jelentett, a későbbi középszintű rendezést megkönnyítendő. Folytatódott az 503-as raktár mobilpolcainak feltöltése a tavaly, illetve idén átvett iskolai anyagokkal. Az 504-es raktár mobilizálásának előkészítéseként az egészségügyi fondok állományrevíziója megtörtént. A 2018 nyarán induló, az 503- as, 504-es, 507-es és 508-as raktárakat érintő mobilpolcos átalakítás miatt a főosztály minden tagja részt vett a szoros határidőkre szabott, jelentős fizikai munkát kívánó átpakolásokban. A pakolást egytől-egyig a IV. Főosztály munkatársai végezték. A rendezési és gyarapítási munkák során 256,67 ifm terjedelmű iratanyag mintaállványozása történt meg 2018 folyamán. A magániratgyűjtés keretében az újonnan gyarapított anyagok értékelésének részeként az irategyüttesek alapszintű rendezését végeztük el (kb. 30 ifm). Középszintű rendezés (tétel- és ügyiratszintű) történt az első félév során a Pippig (Parlag, Pogány) család irataiban. Megtörtént a Szekeres József levéltáros 38

irathagyatékában található ún. Veesenmayer-kutatások sorozatának középszintű rendezése. Mátéffy Mária budapesti lakos iratai fond középszintű-tételszintű rendezését lezártuk, s emellett megkezdtük Kökény Balázs fővárosi lakos iratai fond rendezését (ez utóbbi fond rendezése terjedelménél fogva csak részben készült el). A tervezett középszintű rendezések nagy része nem készült el a magánirat-gyűjtési teendők fentebb részletezett megsokszorozódása miatt. Elvégeztük a X.9 (Úttörőmozgalommal kapcsolatos iratok) két állagának (Záhonyi Ede iratai; Váradi István iratai) középszintű tételszintű rendezését, összesen 16,89 ifm terjedelemben. A Független Magyar Demokrata Párt iratainak rendezésére az úttörőmozgalmi iratok rendezésének elhúzódása miatt nem történt meg, így arra 2019-ben kerül majd sor. Az iskolai iratok rendezésével kapcsolatban az elsődleges feladat a jogelőd iskolák iratanyagának szétválasztása volt, majd az időrend, illetve a nagyobb tematikus csoportok kialakítása. A 2017-ben beszállított iskolai iratanyagok közül idén rendeztük a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium, a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola, a József Attila Általános Iskola iratait, a Vakok Óvodája, Általános Iskolája 1951 1988 évkörű iktatott iratait, illetve a Práter Utcai Általános Iskola 1977 2003. évkörű iratait. A 2018-ban beszállított anyagok közül a Pannónia Általános Iskola, a Kispesti Vass Lajos Általános Iskola és a Batthyány Lajos Általános Iskola anyagai kerültek rendezésre. Megkezdtük a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Rt. iratai középszintű tételszintű rendezését. A fond rendezése 2019-re csúszik, ahogyan az ELEGANT Május 1. Ruhagyár iratainak középszintű tételszintű rendezése is, főképpen a gyűjtőterületi munkánkra helyezett hangsúly miatt. Elvégeztük a 2018-ban beszállított O.D.B. - Duna folyamszabályozási és Vízépítési Kft. iratainak középszintű tételszintű rendezését. Középszintű ellenőrző rendezés (tétel- és ügyiratszintű) utórendezést végeztünk az év folyamán a Krassó György és Miklós iratai fondban. A munka elvégzésére a fond mélyebb feltárása, illetve pályázati anyag előkészítése érdekében volt szükség. Megtörtént a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. fond a h. állagainak középszintű ügyiratszintű ellenőrző rendezését. Elvégeztük a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat, valamint a FŐTÁV Zrt. korábbi években átvett iratainak a középszintű-ügyiratszintű ellenőrző rendezését. Darabszintű és darabszintű ellenőrző rendezés terén az iskolai iratanyagban folytattuk a korábbi években elkezdett munkát, ami a szakmunkásképzők hallgatói törzslapjainak rendezésére irányul, ezzel is kihasználva az iskolai iratok raktárában lévő üres iratszekrények rendelkezésünkre álló kapacitását. Az ipari tanulók anyakönyvi lapjainak szoros abc-be rendezése során 2018-ban 11,95 ifm rendezését végeztük el, amely a G-K kezdőbetűs vezetéknévvel rendelkező személyeket foglalja magában. A Petőfi Csarnok plakátjainak darabszintű rendezése is lezárult. Darabszintű rendezési terv készült a cégbírósági iratokhoz. A próbarendezéseket követően megkezdtük a 2018-as munkaterv alapján azoknak a cégbírósági ügyiratoknak a rendezését, amelyekre kutatói kérés érkezett. A tapasztalatok az eredeti elképzelésnek megfelelnek abból a szempontból, hogy a cégbírósági iratok rendkívül rossz állapotban vannak és szükséges lenne az állományvédelmi beavatkozás, illetve a darabszintű rendezésük, hogy az eredeti iratok digitalizálását követően a kutatók csak másolatban kutathassák az anyagot. Ám a munkafolyamat a ráfordítható munkaerőforrás miatt lassú és nehézkes, ezért a cégbírósági iratok darabszintű rendezése egy későbbi, optimálisabb körülményeket a belső levéltári feldolgozómunka előtérbe kerülését igénylő megoldandó feladatnak tekinthető. Digitális rendezés során elkészült Rákosi 39

Mátyás iratainak digitális másolatgyűjteménye darabszintű rendezése. A IV. Főosztály által elvégzett darabszintű rendezések összesen 17,21 ifm iratot, 570 plakátot és 1046 fájlt érintettek. A rendezések során mindig készültek raktári jegyzékek, vagy módosítottuk a korábbiakat. Ezek feltöltése a scopearchiv-ba folyamatos, de vannak benne elmaradások a más jellegű munkák, illetve távollétek miatt. 2018-ban 177,28 ifm terjedelmű iratanyaghoz készült vagy módosult raktári jegyzék. 5.2. Az iratőrző főosztályok fontosabb segédletkészítési feladatai Az iratőrző osztályok segédletkészítési feladatai a szakmai rendeletnek és a kialakult gyakorlatnak megfelelően igen összetettek. Az iratanyag segédletezése kapcsán kiemelt intézményi feladatnak tekintjük a nyilvántartási és kutatási célból egyaránt fontos fond és állagismertetések írását és az Levéltári Nyilvántartó Rendszerben történő rögzítését. A másik meghatározó, jogszabály alapján végzett feladat a raktári nyilvántartások (raktári jegyzékek) folyamatos készítése, felülvizsgálata és LNYR-be való betöltése. Emellett az iratanyag részletesebb leírása érdekében készítenek ügyirat-, tétel, valamint darabszintű segédleteket is. A BFL-ben évek óta hangsúlyos feladat az iratanyagokat egyedi szempontok alapján feldolgozó adatbázis alapú segédletek (röviden: adatbázisok) építése is. Ezek sok esetben átfedésben vannak az ügyirat- ill. darabszintű segédletekkel, de számos esetben annál mélyebb és más típusú információk is rögzítésre kerülnek. Ezek az adatbázisok szervesen beépülnek a scopearchiv-ba, vagy már az új rendszerbe kerülnek rögzítésre az adatok, vagy pedig irodai szoftvercsomagokkal (főként MS Excel és MS Access) készülnek, majd pedig a scopearchiv Transfer Assistent modulja (adatok migrálását elősegítő modul) segítségével migrálásra kerülnek az LNYR-be, így egységesen férhetők majd hozzá. Meg kell jegyezni, hogy a Scope rendszerben nagymértékben elmosódik a különbség az adatbázisok és az egyéb segédlettípusok között. I. főosztály - Városegyesítés előtti, valamint az 1873-1950 közötti fővárosi és peremkerületi iratok, térképek és tervek gyűjteménye A segédletkészítés az esetek többségében közvetlenül kapcsolódik a korábban tárgyalt rendezési munkákhoz, más esetekben pedig kiemelkedő várostörténeti források digitalizálásához és tervezett on-line közzétételéhez. A lehetőségekhez képest súlyt helyezünk a fond- és állagismertetők folyamatos készítésére is. Terveink között szerepelt az Excel-formátumban rendelkezésre álló ügyirat- és tételszintű jegyzékek, fondismertetők nagy részének betöltése a scopearchiv-ba. Fond és állagismertető két esetben készült: IV.1332 1341. Pest város levéltárába tartozó bizottmányi és hivatali fondok, 1849 1873 29,84 ifm IV.1419. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai 1872 1949 207,62 ifm Ügyirat- és tételszintű segédlet a következő fondokhoz készült: IV.1002.ff. Buda város Tanácsának iratai. Országgyűlési iratok, 1717 1734 0,24 ifm IV.1002.q. Buda város tanácsának iratai. Vegyes gyámügyi iratok 1727 1858 0,24 ifm 40

A Buda város levéltárában elmúlt években folyt ügyiratszintű segédletkészítést munkaköri változások miatt sajnos csak kisebb ütemben tudtuk folytatni. IV.1202.rr. Pest város Tanácsának iratai, Miscellanea, 1804 1873 0,17 ifm Megkezdett munka folytatása, a lymbus felszámolása során előkerült iratok beillesztésével. IV.1319. Pest város, elnöki iratok 1869 1873 0,70 ifm A digitalizálásra előkészített állagban az állag végén lévő iktatatlan iratok. IV.1402.b. Budapest Székesfőváros Főpolgármesterének iratai, 1883 1890 kb. 5,10 ifm 1873 1890 közötti időszak lényegében elkészült, ennek scopearchiv-ba töltését 2019-ben szeretnénk megoldani. Cél, hogy a nyilvántartó rendszerben való kereshetőségen túl a múlt évben már teljes körűen mikrofilmezett anyag a mikrofilmről történő digitalizálás után adatbázissal közzé tehető legyen. IV.1419.j. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai, 1941. évi népszámlálás és 1945. évi népösszeírás lakásívei, 1941, 1945 10,36 ifm Az 1941. évi X. és XIV. kerületi lakóházjegyzékek feldolgozásával elkészült a népszámlálási anyag teljes utca-házszám szintű jegyzéke, melynek scopearchivba töltése után az egyes címek önálló leírási egységként is kikérhetők lesznek. Összesen 37.780 címről maradt fenn lakásív. V.1.b. Óbuda Mezőváros Tanácsának iratai. Tanácsi iratok, 1723 1873 0,48 ifm Megkezdődött az ügyiratszintű segédletek készítése az óbudai iratanyagban is elsőként a tanácsi iratokban. A tervezettnél kevesebb készült el, mivel sok a rövid, de a feldolgozáshoz teljes átolvasást igénylő úriszéki irat. XV.16. Térképtár, 19 21. sz. 350 db. Az elmúlt néhány évben különféle iratátvételekkel (INGRI, Főpolgármesteri Hivatal Városrendezési Ügyosztály) beérkezett, ill. tervtári sorozatokból kiemelt térképek besorolását és leírását végeztük el. XV.17.e.306 Budapesti Műemléki Felügyelőség iratai, fényképek, 1957 1992 3,50 ifm, 1342 db fénykép. A BMF irataiban található történeti értékű fényképfelvételek feltárása, állományvédelmi célú elkülönítése, és digitalizálásra előkészítése során készült segédlet. XV.17.f. Anthony Gall tervei 2000-es évek 3,50 ifm, újonnan átvett magántervezői anyag rendezésével egyidejűleg készítettünk segédletet. XV.19.c.12. Fővárosi Kertészet (Főkert Zrt.), 1930 2005 5,40 ifm A cég által nyilvántartás nélkül átadott fényképanyagról az elsődleges tájékozódást biztosító tételjegyzék készült. XV.16. Térképtár, 1880 1990 kb kb. 8000 db A térképtári nyilvántartásnak a Scope-os levéltári nyilvántartó rendszerbe való integrálása, ezzel egy egységes, naprakész, a papír alapú és a digitális állományokat leíró, folyamatosan bővíthető térképtári nyilvántartás létrehozását végeztük el. Folytatódott az SDB-ről Excel-formátumban exportált régi térképleírások ellenőrzése és előkészítése a Scope-ba való betöltésre, az Arcanum Folio programban készített térképtári adatbázisa számára korábbi években készült leírások, valamint az utóbbi évek gyarapodásairól Excel-ben készült nyilvántartás ellenőrzése, javítása és összeépítése az előbbiekkel. A jegyzékek további scope-ba töltése összefügg az e-levéltár 2 projekt ügyeivel is (az SDB-linkek kezelése miatt). Darabszintű segédletek az alábbi iratsorozatokhoz készültek: II.1.a. Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1872 1873 0,40 ifm Az 1870 1883. (1874 kivételével) és 1895. évi jegyzőkönyvekről nem ellenőrzött gépelt szöveg áll rendelkezésünkre, 2017-ben megkezdődött ennek adatbázisba 41

szervezése, hogy a digitalizálás után a kötetanyaghoz keresési lehetőséget nyújtó napirendi adatbázisként szolgáljon. A szöveg nehézsége miatt szaporátlan, nagy odafigyelést igénylő munka, először a nyers szöveget kell Excel-táblába szervezni, az elkülönülő napirendeket megállapítani, utána következhet a tárgy meghatározása. Az előző évben egyetemista gyakornokok által megkezdett napirendi adatbázis az 1872/73-as évfolyamok ellenőrzésével és befejezésével folytatódott. IV.1202.a. Pest város tanácsülési jegyzőkönyvei, 1848 1849. évek regesztázása folytatódott. 0,20 ifm IV.1324.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye, Telek- és betáblázási könyvek 1852 1878. 0,45 ifm Az 1878 utáni pesti telekkönyvi betétek digitalizálásának befejezése után, az Időgép továbbfejlesztése céljából szükséges a megelőző időszakot felölelő, még kötet formában vezetett telekkönyvek feldolgozása, melyeknek az az Időgépen való közzétételéhez a kötetek minden oldalához hozzá kell rendelni, melyik mai helyrajzi számú telekre vonatkozik. Ez a munka kezdődött meg a Belváros telekkönyveinek feldolgozásával (1617 fólió terjedelemben, 679 telek adatait tartalmazza). IV.1411.b Budapest Székesfőváros Árvaszékének általános iratai 1916 0,42 ifm, 600 rekord A scope-ban lévő adatbázis kiegészítése, a tervezettnél kevesebb készült el, mivel az oda történő adatfelvitel lassú, nehézkes és ebben az időszakban sok a kis terjedelmű külön feldolgozandó ügy. XV.17.f.331.b Ybl Miklós hagyatéka, tervek, 19. sz. kb. 61 db. A hagyatékba bekerült, de nem Ybl Miklóstól származó, valamint újonnan felfedezett tervrajzok leírása történt meg. II. Főosztály Önkormányzatok, Kormányhivatal és járások, pártiratok A rendezési, mikrofilm-előkészítési, digitalizálási munkákban érintett iratanyagokról új raktári jegyzékeket készítettünk, illetve ahol szükséges, ott módosítottuk a korábbiakat. Az új raktári jegyzékeket pedig elkészítésük után azonnal betöltöttük a scopearchiv-ba. Ez a munka 2018-ban 285,8 ifm irat, 2332,46 kazetta raktári jegyzékben rögzítését jelentette. Darabszintű segédletek is készültek: névmutatót készítettünk a Budapest Főváros Tanácsa VB Személyzeti Főosztály 1976 1990 közötti iratairól és iktatókönyveiből, valamint a kádernyilvántartásról, amely külön iratsorozatként, betűrendben van letéve a fondon belül (kb. 1950 1960). A tanácsi vezetőtestületi ülések napirendi mutatóinak készítése is folytatódott 2018-ban: a Budapest XI. (1959 1973), XIV. (1950 1976) Kerületi Tanács tanácsüléseinek, valamint a Budapest VI. (1950 1968), VIII. (1961 1978), X. (1982 1990), XIII. (1959 1972) Kerületi Tanács VB-ülési jegyzőkönyveihez készítettünk segédleteket, összesen 20,96 ifm terjedelemben. A rendezési munkával párhuzamosan ügyiratszintű segédlet készült az I. kerületi 1988 1990. évi, valamint a XIX. kerületi 1988 1996. évi műszaki iratokhoz. Folytattuk a II. kerületi műszaki iratok 1980 1989. évi ügyiratjegyzékét az 1990-es adatokkal. Ezen felül ügyiratszintű jegyzék készült az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fővárosi Igazgatósága 1996 2009. évi és a Fővárosi Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségének 1992 1996. évi irataihoz. A Budapesti Rendőr-főkapitányság MSZMP Bizottságának irataihoz tételszintű jegyzék készült. 42

A rendezési, mikrofilm-előkészítési, digitalizálási munkákban érintett iratanyagokról új raktári jegyzékeket készítettünk, illetve ahol szükséges, ott módosítottuk a korábbiakat. Az új raktári jegyzékeket elkészítésük után azonnal betöltöttük a scopearchiv-ba. Adatbázis-építés: A különféle rendezési munkálatokhoz (Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Személyzeti Főosztály, Budapest XI., XIV. Kerületi Tanács tanácsüléseinek jegyzőkönyvei, Budapest VI. VIII., IX., X., XIII., Kerületi Tanács VB-ülési jegyzőkönyvei, Fővárosi Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelősége iratai, MSZMP személyi anyagaihoz), valamint Budapest 1954. évi választói névjegyzékének a gyakornokok által készített darabjegyzékeinek ellenőrzése során ebben az évben összesen 31,04 ifm irathoz 45 247 darab rekord került rögzítésre. III. főosztály Jogszolgáltatási és rendészeti szervek A hagyományos levéltári segédletek (raktári jegyzékek, fondismertetők) készítése mellett az osztály hagyományos erőssége a darabszintű elektronikus segédlet-készítés (adatbázis-építés), amely részben segédletpótló, az ügyfeles megkeresések kiszolgálását segítő szándékkal történik, de ezzel együtt a levéltári anyag feltárásának, kutathatóvá tételének alapvető formáját jelenti. Az idén ennek eredménye (52038 rekord) az előbbiekben jelzett átszervezés, illetve lekötöttségek miatt elmaradt a munkatervben vállalt mennyiségtől (61000 rekord), de így is kiemelkedő. Az idén részint a beszállított bírósági (XVIII-XIX. Kerületi Járásbíróság, XVIII. Kerületi Járásbíróság, XIX. Kerületi Járásbíróság), valamint azon ügyészségi elsősorban kerületi ügyészségi fondok ellenőrzése történt meg, ahol a legutóbbi beszállításoknál raktárelhelyezési problémák miatt ez elmaradt (Fővárosi Főügyészség Közlekedési Osztálya, minden kerületi ügyészség). Az osztály a fenti anyagok kapcsán összesen 26,3 ifm terjedelmű iratanyaghoz készített új vagy módosított meglévő raktári jegyzéket. A rendőrségi beszállítások nyomán számos raktári jegyzéket kellett módosítani, ritkábban létrehozni, ami összesen 8,16 ifm-t érintett. Ettől is több raktári jegyzék, a korábbiakkal együtt 12,56 ifm lett a scope-ban rögzítve. Mindkét feladatot Korinek Tamás végezte el. Ugyancsak az 1986-1987-es közjegyzői hagyatéki évfolyamok átvétele adott e területen munkát a jogszolgáltatási csoportnak, a beszállított 44,07 ifm mennyiségű iratokhoz tartozó raktári jegyzékeket módosítása megtörtént. Összesen 78,53 ifm-hez készült vagy módosult raktári jegyzék. A fondismertetők készítését elsősorban azon fondok esetében helyezzük előtérbe, amelyekhez nem áll rendelkezésre, illetve huzamosabb ideig nem készül darabszintű jegyzék, vagy főként adatvédelmi problémák miatt elektronikus segédlet (adatbázis). Fondismertető készült az 1950 utáni bírósági-ügyészségi iratok vonatkozásában a Budapesti Népügyészséghez, valamint a Nagy-Budapest létrehozásával kialakított, 1953-ig fennállt kis járásbíróságokhoz (IV. és XV. kerület, XVIII-XIX. kerület, XX-XXI. kerület). Az érintett anyagok összterjedelme 68,44 ifm. Adatbázis-építés: Az adatbázis-építés az érintett anyagok feltárását és többnyire digitális képekkel összekapcsolt internetes megjelenítését célozza. Emellett az adatvédelmi szempontból nem publikálható, többnyire 1950 utáni iratok tekintetében fontos 43

szempont a hiányzó segédletek pótlása, és az ügyfeles megkeresések hatékonyabb kiszolgálása. A jogszolgáltatási csoport tagjai a Budapesti Királyi Törvényszék 1923-1927 közötti polgári peres iratai (VII.2.c.) rögzítését végezték el. Feldolgoztuk az 1925-1927 közötti elsőfokú, az 1923-1924 közötti fellebbezett pereket, aminek nyomán 28.500 rekord keletkezett. Többen dolgoztak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara-pályázat (MOKK) kapcsán maradt hiányok pótlásán is, valamint megkezdtük a Budapesti Állami Közjegyzői Irodák peremkerületi okiratainak adatbázisba vitelét a rögzített közjegyzői okirati rekordok száma ezzel 7446 lett. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által támogatott, a közjegyzői anyagok feldolgozását célzó pályázatok hatékonyságát jellemzi, hogy 2018-ban ennek keretében munkaidőn kívül további 129.565 rekorddal gyarapodott a közjegyzői adatbázis. Fentieken kívül összesen 10881 férfi fogvatartotti dosszié (fogolytörzskönyv) alapadatait sikerült rögzíteni. Emellett folytattuk a bírósági elnöki ügyekhez Excelben, illetve scopearchiv-ban készülő adatbázisának építését: az V., a VI. és a VII. Kerületi Bíróság elnöki iratai alapján összesen 5211 sor (rekord) készült el. A Hungaricana szerkesztő felületén további 1063 hibás rekord javítása történt meg. IV. főosztály Szekeres József levéltáros irathagyatékában található Veesenmayerkutatásokat tartalmazó iratsorozatáról tételszintű iratjegyzék készült. Darabszintű segédletmódosítást végeztünk a Krassó-hanganyaghoz az üzenetrögzített felvételekről készült jegyzékben, amely többek között a legépeléshez és azonosításhoz szükséges információkat jelent. Elektronikus segédletkészítési útmutató készült Rákosi Mátyás iratainak digitális másolatgyűjteménye feldolgozásához. Az iratok darabszintű segédlettel való ellátását külső fordító mellett a IV. Főosztály munkatársai végezték. A Petőfi Csarnok plakátjaihoz darabszintű segédlet készült. Megkezdtük a Petőfi Csarnok programplakátjaira, ügyeleti naplóira, illetve a releváns szakirodalomra alapozott segédletet (időpont, helyszín, résztvevők, egyéb információk, forrás) készítését, amelynek jelenlegi elsődleges célja, hogy segédletet nyújtson a nem ritkán erősen adathiányos fényképek és plakátok beazonosításához. Eddig a jegyzékek készítéséhez, illetve a Topotékába való feltöltésekhez került felhasználásra. 2018-ban is folytattuk az ún. oktatási adattár építését. Elsőként a beérkezett, de az adattárban még nem rögzített kérdőívek feldolgozását végeztük el. Ezzel párhuzamosan megtörtént az érintett intézmények adatainak ellenőrzése is. Az adattár nagy segítséget nyújtott az idei év folyamán is az ügyfélszolgálati teendők ellátásában. A rendezési munkákban érintett iratanyagokról a továbbiakban is ISAD(g) alapú fondismertetőket készítettünk, amiket a scopearchiv-ba is betöltöttünk. A rendezések során 96,49 ifm terjedelmű iratanyagról készült 2018-ban fondismertető. Megkezdtük a XIII. és XIV. fondfőcsoport állományairól készítendő alapleltár munkálatait, amely magába foglalja a fondok alapadatainak áttekintését, ellenőrzését, a különböző adathordozók szerinti feltárását, állományvédelmi szempontú adatok rögzítését, az alapleltárhoz szükséges egységes leírási rendszer tartalmi kidolgozását, valamint az adatszerkezet kialakítását. 5.3. Kötelező nyilvántartások vezetése 44

A 2014-ben bevezetett scopearchiv alapú levéltári nyilvántartó rendszer (LNYR) egységesen kezeli a levéltári nyilvántartásokat, leírásokat, iratszintű egyedi adatbázisokat. A 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet értelmében az alábbi nyilvántartásokat vezettük az LNYR-ben 2018-ban is: gyarapodási napló, fogyatéki napló, kölcsönzési napló, átmeneti napló, letéti napló. törzskönyv raktári jegyzékek/nyilvántartás kutatói nyilvántartás kutatói kérések A BFL a fenti, jogszabály által előírt nyilvántartásokat a Magyar Nemzeti Levéltár által is LNYR-ként használt scopearchiv-ban vezeti, amely megfelel a rendeletben foglalt követelményeknek. A rendelet által előírt feladat, hogy 2018. február 28-ig át kellett adnunk a törzskönyvi és szervnyilvántartási adatokat az MNL-nek az általa meghatározott adatszerkezetben és módon. A törzskönyvi állományt és a szervnyilvántartási adatállományokat az előírásoknak megfelelően tudtuk átadni. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy az üzemeltető NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. megrendelésére 2017 végén megkezdődött az E-levéltári rendszer, ideértve az LNYR-t képező scopearchiv és az archiválási célokat szolgáló SDB (újabb nevén: Preservica) frissítése (upgrade-ja), amelyet a vállalkozó T-System Magyarország Zrt-nek nem sikerült határidőre (2018. január 31.) megvalósítania. Az elhúzódó projekt miatt 2018-ban hosszabb LNYR leállással kellett számolni, ami nagy mértékben befolyásolta a nyilvántartási munkákat és a kutatók kiszolgálását is megnehezítette. 6. Kutató- és ügyfélszolgálat, mikrofilmtár és könyvtár 6.1. Kutatószolgálat A Kutatószolgálat vezetője, Török Péter a berettyóújfalui Bihari Múzeum élére került, új szolgálati helyén kívánunk neki sok sikert. A BFL kutató- és ügyfélszolgálati vezetőjeként folyamatos megújulás jellemezte szervezeti egységét és intézményünk sokat lépett előre mind hatékonyság, mind a valódi nyitott levéltár megvalósítás terén. Utódja Fehér Csaba lett, aki korábban a III. osztály helyettes vezetőjeként bizonyított. Az elmúlt év folyamán a kutató- és ügyfélszolgálat érezhető minőségi javulást mutatott be minden munkafolyamat terén. 2018-ban megvalósult az évek óta napirenden lévő összevonás, amely a két kutatótermi (a Nagykutató és a Tervtári kutató) részleget érinti és ezáltal kihatással volt az egész intézmény működésére. A súlypont áttevődött a nagyobb kutatótermi (korábbi Nagykutató) részbe, ahol négy kutatószolgálati munkatárs áll a kutatók rendelkezésére. Az ötödik kutatószolgálatos a volt tervtári részben maradt, egyrészt felügyelni a kutatótermet, másrészt itt biztosítunk hosszabb, időigényesebb konzultációs lehetőséget a tervtári anyagot kutatók számára. A kutatótermi összevonás 45

következtében hangsúlyos szerepet kapott az átmeneti raktár is, amelyhez 2018- tól hozzászámítjuk a kutatószolgálatosok mögött található polcrendszert is. Ezt a polcrendszert a reponenda (kutatásból visszavett iratok) elhelyezésére hasznosítjuk. A kiépítésre, bővítésre kerülő informatikai hálózat lehetőséget biztosít, hogy a kutatóteremben található számítógépeket áthelyezve, több ülőhelyet vehessenek igénybe a látogatók. Ezekkel az átalakításokkal a külvilág felé még egységesebbnek tűnik a levéltár, amelynek kutatóterme már évek óta a leglátogatottabb Magyarországon (tavalyi évben is több, mint 2700 kutató kereste fel intézményünket). A Kutatószolgálat összetétele nem változik, a korábbi állandó kutatószolgálati csoport létszáma 13 fő, akik többsége csak részmunkaidőben vesz részt a kutatószolgálati munkában, a fennmaradó időben az osztályukon dolgoznak. Az összevonás gördülékenyebb, egyszerűbb ügyintézést, munkavégzést hozott. A kutatóterem adatai számokban: Kutatási engedély összesen 2015 2016 2017 2018 3142 (16) 3314 (21) 3080 2745 Hazai 3083 3250 3003 2660 Külföldi 59 64 77 84 Kérések száma 17388 15845 14014 11242 ebből e-mail-ben kért/elektronikus úton érkezett 5128 5647 5846 6145 Kutatási esetek száma összesen E-mailben történő felvilágosítás Telefonon történő felvilágosítás 5505 6459 6006 4501 kb. 1000 kb. 900 kb. 1000 kb. 4300 Kb. napi 35-40 Kb. 35 40 Kb. 35-40 Kb. 35-40 A táblázatból jól látható, hogy a kutatók száma csökkenő tendenciát mutat 2015 óta, aminek oka elsősorban az, hogy a legkutatottabb irategyüttesek melyek nem esnek valamilyen korlátozás alá a levéltár tervszerű digitalizációs tevékenységének eredményeként egyre nagyobb mértékben kerülnek fel a világhálóra és válnak szabadon kutathatóvá. A 2018-ban beiratkozott kutatók többsége (2661 fő) magyar állampolgár. Külföldről 84 beiratkozott kutató érkezett hozzánk a tárgyév folyamán. Kutatási esetek: A két kutatóterem 2016-ban összesen 6459 kutatási esetet regisztrált, míg 2017-ben 6006 alkalommal jegyezték be magukat a kutatók a kutató naplókba. 2018-ban 4501 kutatási eset történt. Kérőlapok, kutatói kérések: 2016-ban összesen 15845 kérést rögzítettek a Kutatószolgálat munkatársai a scopearchiv-ban, amelyből 5647 érkezett 46

elektronikus úton. 2017-ben 14014 kérést fogadtunk, amelyből 5846 jött a scopaarchiv Query-je (internetes keresőfelülete) által nyújtott lehetőséget kihasználva. 2018-ban 11242 kérést adtak le a kutatók, amelyből 6145 elektronikus úton érkezett. Szintén a több mint egyhónapos bezárás, illetve a levéltári iratok egy részéhez való elektronikus hozzájutás lehetősége pl. a Hungaricana oldalán magyarázhatja a jelenséget. Az elektronikus kérések száma folyamatosan növekszik. A korábbi években tapasztalt tendenciának megfelelően a kutatói kérések 60%-a jut az I. főosztályra, ezen belül az összes kérés 42 %-a a tervtári anyagra. Az Építési Ügyosztályok Tervtárából 4022 tételt kértek ki, ami az elmúlt évhez viszonyított számszerű csökkenés mellett is magasan felülmúlja azt a szintet, amikor még 4 munkatárs teljes munkaidőben a tervtári kutatót látta el (az utolsó ilyen évben, 2011-ben 2144 tételt kértek ki)! Az is jellemző, hogy a korábbi évekhez képest megnövekedett az érdeklődés a nagy gyár- illetve lakótelepek iránt, melyek rendezése sokkal összetettebb feladat, illetve elszaporodtak a hónapokon át elhúzódó tömbösített kutatást végző csoportok (pl. BME-Terézváros, Herminamező Polgári Köre, Budapest100), így a számszerűen kevesebb tétel is több munkát jelent. Így csak az érintett munkatársak kiemelkedő erőfeszítése mellett tudjuk a teljes körű darabszintű rendezés és állományvédelem beállt színvonalát megtartani. Külön említést érdemel az ingatlan-nyilvántartási iratanyag, aminek kérőlap száma a néhány évvel ezelőttihez képest a digitalizált állományrészek ugrásszerű növekedésének köszönhetően jelentősen csökkent, de az ebből való kiszolgálás és felvilágosítás a nagyszámú ügyfélkutatónak, a kutatószolgálat ebben való támogatása továbbra is nagyon intenzív kutatótermi jelenlétet igényel az anyag referensétől. A kutatóteremben nincsenek üresjáratok és 2018-ban az összevonás még intenzívebbé tette a kutatói jelenlétet. Ahhoz is idő kell(ett), hogy a munkatársak megszokják az új berendezkedést. Az első félév nehéz volt, de a kutatótermi csapat összetétele szerencsére nem változott, évről évre ugyanazok teljesítenek szolgálatot, megteremtve a professzionális ügyintézés lehetőségét és túllendültek a nehézségeken. Jól látható, hogy nagyon nehéz lekövetni az iratanyaggal kapcsolatos változásokat (főleg az adatbázis fejlesztése és a digitalizálás terén), amelyről rendszeresen tájékoztatni kellene a kutatósokat. A kutatók jelentős része online beiratkozik, kikéri az iratot, majd egy alkalommal megnézi és lemásolja, vagyis a tipikus ügyfélkutatók táborát gyarapítja. A kutatószolgálati munka hátterét, támogatását az osztály munkatársai biztosítják, úgymint a kutatói e-mailek megválaszolása, utánajárás, online másolatmegrendelők intézése, pénzügyi elszámolás, amely napi 3-4 órát vesz igénybe. A kutatószolgálati iratok rendezését szintén az osztály látja el. A scopearchiv tesztelése, az upgrade alatt keletkezett adatlapok, kérőlapok felvitele szintén az osztály munkatársaira hárult. Mind a kutatók, mind a kérések száma csökkent, különösen a 2016-os kiugró évhez képest, ez azonban nem jelent a kutatószolgálat számára csökkenő munkát. Hozzá kell tennünk, hogy a 2018. év elején az MNL KÖFOP fejlesztése okán a fejlesztőknek felróható okból az LNYR leállt, ezért a kutatókat nem tudtuk nyilvántartásba venni, kéréseket nem tudtunk regisztrálni. A leállás miatt kutatótermünk 2017. december 20. és 2018. január 28. között nem tudott kinyitni, ezt követően is megkerülő megoldásokkal, jelentős erőfeszítéssel tudtuk a kutatótermi adminisztrációt megoldani. 2018. március 12. és április 8. között újfent nem üzemelt az LNYR az upgrade miatt, ebben az időszakban megkerülő megoldások alkalmazásával tudtuk a kutatótermet nyitva tartani. Ezek a BFL-en 47

kívüli okokból előálló működési anomáliák visszavetették a kutatótermi forgalmunkat. 2018 április közepétől már a szokott rendben és szolgáltatásokkal vártuk a kutatókat. Érezhetően megnövekedett a személyes vagy telefonos megkeresések száma és a kérések is összetettebbek. A leadott kérések csökkenő száma elsősorban a digitalizált iratok számával növekedésével függ össze, amelyhez a kevésbé rutinos kutatók, ügyfelek több segítséget igényelnek akár a kutatótermi adatbázisokban való eligazodáshoz, akár telefonon. Leghosszabb időt az ügyfélkutatók igényelnek, akiknek nincs kutatási tapasztalatuk, járatlanok, a kért információt a kutatószolgálat adja, segít felvenni a kérést stb. Együttesen 5009 A/4 és 2425 A/3 méretű másolatot készített, vagy készíttetett az év folyamán a Kutatószolgálat. Ehhez kapcsolódik még a BFL gyűjteményéből kért másolatok száma is, amely 2018-ben 325 fekete-fehér és 644 színes felvételt takar (a fekete-fehér terminus a mikrofilmek digitalizálását követően előálló állományt takarja). A Tervtári kutatóteremben összesen 314,6 m2 tervnek rendelték meg a szkennelését, digitalizálását. A meglévő adatbázisok digitális állományainak (terv, térkép, fotó) másolására 356 fájl mennyiségben kapott megrendelést a Kutatószolgálat. 6.2. Ügyfélszolgálat 2018-ban az ügyfélszolgálati beosztásban továbbra is négyen látták el a teendőket. A korábbi években kiderült, hogy sok esetben a három munkatárs sem elegendő, mivel egy szabadság és egy váratlan betegség egy idejű jelenléte alapjaiban rengeti meg az Ügyfélszolgálat tevékenységét. A négy fő ideálisnak tekinthető abból a szempontból, hogy tartalékot tudjunk képezni a beosztást illetően. Az iktatással kapcsolatos munkafolyamatokat továbbra is az ügyfélszolgálat végezte a Titkársággal megosztva. Ügyfélszolgálatra 2018-ban érkezett iktatott megkeresések száma 1026, ebből a személyes megkeresés száma 296, e-mailben érkezett megkeresés 318, levélben pedig 412 megkeresés érkezett. A tendencia folyamatosan csökkenő ívet rajzol, amely magyarázatául szolgál a munkatársak egyre jobb felkészültsége, gyakorlata, hiszen már nem vesznek fel feleslegesen aktát egy olyan ügyre melyet biztosan nem tudunk megoldani. Ügyfélszolgálati idő alatt naponta telefonon és személyesen átlagosan 3 ügyfelet irányítunk tovább más levéltárhoz, hivatalhoz, intézményhez, közgyűjteményhez. Hetente 9-10 fővel számolva és az eddigi 48-49 heti nyitva tartást alapul véve, gyakorlatilag a szaktanácsadás, eligazítás a felvett ügyek 50%-át teszi ki! Továbbá 443 esetben folytattunk e-mailben levelezést tájékoztatás céljából az ügyfeles postafiókról. Az esetek 50%-ában az ügyekből nem készült akta, mivel nem a BFL volt az illetékes. Ez utóbbi adat tovább növeli az ügyfélforgalmi létszámot. Ezek a megkeresések a kutatóterem (scopearchiv upgrade miatti) zárása alatt megsokszorozódtak, mivel az ügyfélszolgálatot keresték meg, amikor nem tudnak elérni senkit a kutatóteremben. Sokszor jelent problémát az ügyfeleknek, hogy akár egy hónapot is várniuk kell azért, hogy egyáltalán be tudjanak tekinteni a kért anyagba. Itt főleg az építési engedélyezési tervdokumentációk kutatására gondolunk, ahol további problémát okoz, hogy az ügyfeleknek/kutatóknak először mindenképpen meg kell ahhoz tekinteniük a dokumentációt, hogy ki tudják választani, miről kérnek másolatot, persze a legtöbb esetben csak egyszerű (nem hiteles) másolatra van szükségük. 48

A 2018-ban irattározott 872 ügyfeles aktából érdemleges 525 (60%) és nemleges 347 (40%), vagyis a hatékonysági, eredményességi arányok továbbra is változatlanok. A kiadott dokumentumok tekintetében 4916 oldal összesen, 10%- os emelkedést mutat, megoszlása 3849 oldal hiteles másolat és 1067 oldal egyszerű fénymásolat. Az ügyfélszolgálat nyitvatartási idejét módosítottuk és a kutatószolgálathoz igazítottunk (péntek helyett csütörtöki nyitva tartás 18 óráig, illetve szerdán korábbi nyitás), ezzel is csökkentve a félreértések, felesleges várakoztatások lehetőségét. A tapasztalatok egyenlőre azt mutatják, hogy a 2018. november 1. óta bevezetett ügyeleti időben (vagyis szerda 8.00 és 9.00 óra között, illetve csütörtök 16.00 és 18.00 óra között) eddig nagyon kevesen vették igénybe a szolgálatást, mindössze hárman. De véleményünk szerint ez fontos szám, hiszen az igényt jelzi, mi pedig biztosítottuk az ügyintézés lehetőségét. A BFL központi iktatója 6726 aktát iktatott 2017 folyamán, 2018-ban 6290 aktát) a GovSys rendszerben, amely 6 %-os csökkenést mutat. 6.3. Mikrofilmtár Az év első felében a kutatók kiszolgálása és a keletkezett mikrofilmek bevételezése mellett sikeresen bővítettük a Lángliliom utcai biztonsági raktár kapacitást, amelyet az előzetes tervekhez képest racionalizálással, szervezéssel rekordidőre teljesítettünk. A Mikrofilmtár 2018-ban a kutatók által leadott kérésből 42 alkalommal szedett ki mikrofilmtekercset. A Lángliliom utcai külső raktárba 626 tekercset vittünk ki, és 647-öt hoztunk be digitalizálni. Az első félévben 41 mikrofilmtári kérőlapot adtak le a kutatók A mikrofilmtár tárgyévben 117 új tekerccsel bővült a mikrofilmtár (XXIII.205.a 18 tekercs, XXII.207.a 27 tekercs, XIII.208.a 7 tekercs, XXII.209.a 7 tekercs, XXXV.20.a 14 tekercs, XXXV.21.a 16 tekercs, XXXX.22.a 13 tekercs, XXXX.23.a 15 tekercs). Ennek a beleltározása, és hozzá Excel táblák készítése megtörtént. Jelenleg összesen tehát 28 826 tekercs (15 161 negatív, 13 723 pozitív) van beleltározva, ami 26 083 437 felvételt jelent. A Yad Vashem intézete számára 30 db mikrofilmtekercset és egy pendriveot (55 GB) indítottunk útnak Izraelbe hivatalos csatornán, szerződéses teljesítés keretében az elöljárósági anyagból az 1938-1946 közötti évkörből. 6.4. Szakkönyvtár A 2018-ban esedékes teljes körű leltár munkálatai határozták meg alapvetően az első félév könyvtári feladatait. A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendeletének értelmében Budapest Főváros Levéltára Szakkönyvtárának, mint 25.000 és 75.000 kötet közötti nagyságú könyvtárnak öt évente el kell elvégezni a könyvtári állomány teljes ellenőrzését. A tavaly év végi leltárelőkészítés után január 8-án kezdtük a leltározást. Március végére sikerült a leltár legmunkaigényesebb részét a raktári állományok ellenőrzését befejezni. Április-május folyamán a kölcsönzésben levő könyvek szokásos éves leltárát, illetve a leltárhiányként mutatkozó kötetek keresését végeztük. A leltárt lezáró jegyzőkönyv június elején elkészült. A leltár számszerű adatai: A leltárkönyv 2018. 01. 08-i állapota szerint a könyvtári állomány: 65876 db dokumentum 111.859.197,-Ft értékben. A leltározás végeztével mutatkozó állomány: 65874 db 111.858.615,- Ft értékben. 49

Eltérések: 5 db hiányzó dokumentum 5682,- Ft értékben - törlendő 3 db többlet 5100,- Ft értékben - leltározandó A leltárhiány mind darabszámát, mint értékét tekintve messze alatta marad a könyvtári törvény által megengedett hiánynak. 2018. december 15-i állapot szerint a könyvtár éves gyarapodása 1063 db dokumentum 2.233.202 Ft (eszmei) értékben. A gyarapodás dokumentumtípusok szerinti és beszerzés módja szerinti részletezésben a táblázatban látható: Beszerzés módja összesen könyv időszaki kiadvány CD/DVD db érték db érték db érték db érték Ajándék 559 1.175.920,- Ft Fölöspéldány 273 441.350,- Ft Cserekiadvány 132 313.700,- Ft Vásárlás 34 151.652,- Ft 546 1.158.920,- Ft 244 380.350,- Ft 130 310.700,- Ft 34 151.652,- Ft 10 12.000,- Ft 26 55.000,- Ft 1 2.000,- Ft 0 0 0 0 Szerződés 22 92.980,- Ft 22 92.980,- Ft 0 0 0 0 Egyéb 43 57.600,- Ft 43 57.600,- Ft 0 0 0 0 3 5.000,- Ft 3 6000,- Ft 1 1.000,- Ft összesen 1063 2.233.202,- Ft 1019 2.152.202,- Ft 37 69.000,- Ft 7 12.000,- Ft A táblázatból látható, hogy a beszerzés legnagyobb részét az ajándékként kapott dokumentumok teszik ki. Ezek között is a legjelentősebb tétel volt a Bácskai Vera hagyatékából megkapott könyvek (336 db könyv - ebből 131 db idegen nyelvű - 679.000,- Ft értékben), de köszönet illett minden kollégát, akik a könyvtárnak adományoztak könyvet. Az idén beérkezett 132 db cserekiadványt igen kevés. Vannak nagyon jól működő cserekapcsolatok (mint például a MTA BTK Történettudományi Intézete), akik pontosan küldik a megjelenéseiket, könyveket, folyóiratokat egyaránt. Az új kapcsolatok közül meg kell említeni a Veritas Intézetet vagy a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, mint rendszeresen küldő intézményeket, bár az esetükben összemosódik a csere és az ajándék kategóriája. Sajnos a megyei levéltárak esetében működik legkevésbé a csere. Vagy kevesebb a megjelenésük, vagy a csere eljuttatása okoz nehézséget, és esetlegessé vált a cserekapcsolat.. Kölcsönzés Összes kölcsönzés Összes visszavétel Összes ügyfél (regisztrált olvasók) (db) (db) 639 874 84 45 könyvtárközi kölcsönzést bonyolítottunk le, mind a 45-t mi kértük, 43 esetben könyvet, egy esetben fénymásolatot, egy esetben pedig digitális másolatot. 50

Az Országos Széchényi Könyvtár egy új országos felmérés keretében a 22/2005. NKÖM rendelet értelmében a gyűjteményben lévő muzeális értékű dokumentumokról szeretett volna adatokat kapni. Az összesítést megcsináltuk, az eredményét október 31-én elküldtük az OSZK Régi Nyomtatványok Tára vezetőjének. 1601-1700 közötti kiadvány 4 db, 1701-1850 közötti 795 db. 7. Anyakönyvi másodpéldányok vezetése Az új anyakönyvi törvény értelmében 2014 közepétől nem kapunk utólagos bejegyzéseket, csak a papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzések lezárásáról szóló értesítéseket, de a 2014. évi 2. félév az áthúzódó ügyek miatt még a kettőt vegyesen tartalmazza. Ez évben elsősorban a 2012 2014. évi jegyzékekkel kapcsolatban írásban kért javítások beérkezése és bevezetése adott feladatot. Nem minden elmaradt UB-jegyzéket és javítást kaptunk meg, többszöri felszólítás ellenére sem, de az utólagos bejegyzésekkel kapcsolatos feladatokat lezártnak tekintjük. 8. E-levéltári és informatikai feladatok 8.1. Elektronikus levéltári feladatok Raktári jegyzékek, illetve tétel- vagy ügyiratszintű jegyzékek a scopearchivban Az elektronikus levéltári rendszer upgrade-je miatt az első félév nagy részében szüneteltetnünk kellett az adatfelvitelt a scopearchiv-ban. Az idén így is 114 raktári jegyzék készült vagy bővült új rekordokkal (összesen 14 609 új Raktári jegyzék szintű rekord). 2018-ban 7549 Tétel/Altétel, illetve Ügyirat/Irat szintű új rekord került be a scopearchiv-ba, amelyekhez az adatbázisokéhoz hasonló egyedi átalakítási folyamatok és betöltési sablonok kialakítására is szükség volt. Adatbázisok importálása a scopearchiv-ba Az upgrade miatt az első félévben újabb adatbázisok sem kerültek a scopearchiv-ba. Folyamatban volt viszont, több fordulóban, a közjegyzői adatbázisok Hungaricanáról betöltésének specifikálása, tesztállományok betöltése, de a vállalkozótól csak november végén kaptuk meg a korábbiaktól eltérő átalakításokat igénylő teljes permalinkes exportot, jelenleg az állomány átalakítása, feldolgozása zajlik. Még 2018-ban sikerült ebből az állományból az első betöltés a scopearchiv-ba (VII.174.a Gorove Antal közjegyző iratai. Okiratok 11 138 rekord, ebből 7 technikai szint, 4100 ügyirat és 7031 személyrekord). Amennyiben a referensi ellenőrzés nyomán az eredmény megfelelőnek bizonyul, folytatódhat a közjegyzői adatbázisok tömeges betöltése. Az e-levéltári rendszer működtetésének támogatása 2018-ban továbbra is feladat volt a kapcsolattartás a NISZ-szel, az e- levéltári rendszer hibáinak detektálása és bejelentése, az elkészült javítások tesztelése, a scopearchiv, a Preservica és az ELP adminisztrátori feladatainak ellátása. Ennek keretében 26 db hibát adtunk fel, beleértve a korábbi, ki nem javult hibák upgrade utáni újrafeladását is. Emellett továbbra is napi szintű támogatást 51

nyújtott az osztály a kutatószolgálatnak a scopearchiv levéltári nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos munkájához, a kutatók felvilágosításához, a kutatói reklamációk kezeléséhez is. Az e-levéltári rendszer upgrade-jével, supportjával, illetve kibővítésével kapcsolatos feladatok Az első félév alapvetően az e-levéltári rendszer upgrade-jéről szólt. Az upgrade többszöri csúszása miatt döntést kellett hozni arról, hogy az eredeti tervekkel szemben az A site upgrade-jének átadására majd csak a KÖFOPfejlesztésekkel együtt, később a jelenlegi helyzet szerint már csak 2019-ben kerül sor, és addig az éles rendszer kiszolgálása a B site-ról történik. Ehhez a BFLben is mérlegelni kellett az áttervezés esetleges előnyeit és hátrányait, majd az MNL-lel konszenzusra jutva meghozni a döntést a vállalkozói oldal javaslatának elfogadásáról. Az upgrade alatti scope-leállásra való felkészülés jegyében szükség volt különféle scopearchiv-exportok, és ezek alapján az átmeneti időszakban használható nyilvántartások elkészítésére. Ezek közül a legfontosabb a fond- és állagjegyzék helyettesítése volt, amihez egyrészt készült egy ideiglenes weboldal a kutatók online tájékoztatására, másrészt ennek egy raktári jegyzékes táblázatokkal kiegészített változata a helyszíni kutatók és a munkatársak számára. Emellett a leállással kapcsolatos kommunikáció is jelentős feladatokat rótt az osztály munkatársaira. Mindez lehetővé tette azt, hogy a leállás nem okozott nagyobb zökkenőket a kutatók kiszolgálásában. Az upgrade során emellett négy alkalommal került sor ún. UAT-tesztre. A rendszer felhasználói oldali végig tesztelése során sikerült azonosítani a nem kritikus, illetve a kritikus hibákat, a tesztelés során számos, a rendszer üzemszerű működését gátló hibát tártunk fel és kommunikáltunk a vállalkozói oldal felé, illetve a hibák kijavításában is közreműködtünk. Sor került továbbá az új verziók fordítási hibáinak és hiányosságainak feltárására is, de ezek javítására a svájci scopearchiv munkatársak közreműködésére várva mindmáig nem került sor. Az upgrade után az alapfunkciók működésének ellenőrzése után a mindennapos használatra való alkalmasság ellenőrzése, illetve a hosszúra nyúlt leállási időszak alatt keletkezett nagy mennyiségű adat gyors, tömeges felvitele következett, hogy a teljes körű éles indulás után a felhasználók azonnal használatba vehessék a rendszert. Az adatok felvitelében a Kutatószolgálat mellett az osztály munkatársai is részt vettek. További kiemelt feladat volt a kutatók és a Kutatószolgálat intenzívebb támogatása a rendszer újbóli használatbavétele során. Ezután áttekintettük az előző évek során, illetve az upgrade-tesztek közben rögzített hibák aktuális állapotát, és ezek fényében egységes, újrapriorizált hibajegyzéket állítottunk össze. A KÖFOP-projektben megvalósítandó e-levéltári fejlesztések kapcsán az osztály munkatársai szakértőként részt vettek számos tárgyaláson, több körben véleményezték a rendszerterveket, implementációs terveket, részt vettek a három bemutató workshopon, majd tesztelték a már kipróbálható funkciókat. Májustól a Felhasználói élmények (UX) munkacsoport munkájába is bekapcsolódtak a BFL munkatársai, ahol új szempontból kellett átgondolni az Elektronikus Levéltári Portál (ELP) eddig egyeztetett funkcióinak igen jelentős részét. A grafikai tervek véglegesítése után megkezdődhetett az ELP fejlesztése, a bemutató környezetben már elérhető funkcióit heti verziófrissítéseken tesztelhettük, illetve több körben bejelentettük az észlelt hibákat és hiányosságokat. Közben az ELP-re kikerülő szövegek véglegesítése céljából kiinduló szövegjavaslatokat, illetve az egyeztetés módjára vonatkozó ötleteket fogalmaztunk meg, és adtunk át az MNL-nek véleményezésre, kiegészítésre. Megjegyzendő egyébként, hogy az e-levéltári 52

rendszer scopearchiv-ot, ELP-t és Preservicát illető továbbfejlesztési elképzeléseinek véleményezése és továbbgondolása, akárcsak 2017-ben, legnagyobbrészt a BFL munkatársaira hárul. Újra kellett gondolni a BFL ügyfélszolgálati űrlapjait is, e munkában is részt vettek az osztály munkatársai. Időközben az MNL kifejezte azt az óhaját, hogy pályázatot nyújt be a BFL elektronikus ügyintézési térbe való integrálásának támogatására a KÖFOP-1.2.2- VEKOP-18 projektre. Ezzel kapcsolatban szükség volt az MNL-lel, a NISZ-szel, a T- Systemssel és a GovSys fejlesztőivel való egyeztetésekre, illetve a pályázati anyag előkészítésében való közreműködésre. A pályázat beadási határideje 2019. január 15. Elektronikus iratok, digitalizálás, szabályozás Az upgrade miatti adatbetöltési freeze okán a Preservicába töltéseket júniusig szüneteltetnünk kellett. Ezután folytatódott a páncél -ban őrzött iratok digitalizált verzióinak betöltése, év végéig az alábbi jelzetek kerültek a Preservicába: IV.1202.c, IV.1002.u, IV.1020, IV.1303.i, V.1.cc, IX.1.a, IX.1.b, IX.1.c (1. sz. melléklet: 8 csomag, 993 fájl, 20,13 GB). Mivel az SDB-ben utólag nem célszerű az állományt módosítani, a betöltéseket megelőzte, a referensekkel egyeztetve, a fájlnevek és a segédletek pontosítása, véglegesítése. A részben a jelenlegi szabályok bevezetése előtt digitalizált állomány fájlelnevezési és mappastruktúráját több esetben jelentősen át kellett alakítani, és a folyamat során egyes esetekben digitalizálási hiányokra is fény derült. Folytatódott az újonnan átvett önkormányzati képviselő-testületi hangfelvételek mp3-formátumba konvertálása is, idén 188 fájl konvertálása történt meg, és 5 csomag készült el (II. Kerületi Önkormányzat, IX. Kerületi Önkormányzat), illetve folyik Preservicá-ba töltésük: XXXVI.421.a.3, XXXVI.561.a.3, XXXVI.562.a.3, XXXVI.562.k.3, XXXVI.562.l.3. Az E-levéltári és Informatikai Osztálynak a továbbra is zajló tömeges digitalizáláshoz kapcsolódóan 2018-ban is rendszeres feladata volt a digitalizált állományok áthelyezéseinek és átnevezéseinek végrehajtása. 2018-ban 3113,16 GB terjedelmű állomány (1 266 940 fájl) került be a BFL tartós archiváló rendszerébe, a dtar-ba, ebből korábbi hiányos, hibás, vagy rosszul elhelyezett állományok cseréje, illetve törlése miatt a dtar állományának idei növekménye 2358,55 GB (1 230 531 fájl). 61 kérés vonatkozott újonnan digitalizált, illetve rendezett állomány letárolására, további 9 kérés vonatkozott cserére vagy törlésre. A dtar-ba helyezések kapcsán a konkrét átnevezési és áthelyezési kérések teljesítése mellett sokszor hosszadalmas ellenőrzési lépésekre, a referensekkel való többszörös egyeztetést igénylő aprólékos átrendezési és névjavítási feladatok elvégzésére is szükség van. Az ellenőrzések érintettek olyan állományokat is, amelyek nem most kerültek a dtar-ba, de az újabb áthelyezések, illetve a Hungarican-án való publikálás kapcsán fény derült korábbi elrendezési, elnevezési problémákra, amelyek indokolttá tették az átfogó ellenőrzést: Pesti tanácsülési jegyzőkönyvek (IV.1202.a); közjegyzői fondok: VII.151, VII.175, VII.185, VII.201, VII.202, VII.212 (ezek esetében az átnevezés még nem történt meg, a feltárt hibák kapcsán a referensekkel való egyeztetés folyamatban van). Az Elektronikus iratok nyilvántartásában az osztály munkatársai 2018-ban 135 leírási egységet hoztak létre. Szokásos feladat volt év elején, évváltáskor az immár kutathatóvá vált digitalizált anyakönyvi mikrofilmeknek a támogatói mappából a kutatói mappába való áthelyezése, illetve a kapcsolódó táblázatok átalakítása. Az informatikai osztály két alkalommal készített a Hungaricana új funkcióit, elsősorban a Budapest Időgépet bemutató képernyő-rögzítéses videóanyagot. 53

A Fővárosi Földhivataltól átvett digitalizált tulajdoni lapok tömeges átnevezésének nagy munkája végén az átnevezések ellenőrzése, az eredmények áttekinthető formában történő prezentálása maradt még idénre, melyek megtörténte után a referensek használatba vehették az átnevezett állományt. 2018-ban összesen 9394 darab OCR-ezett pdf-fájl készült el. Az OCR-ezett pdf-ek készítése mellett megtörtént az Iparrajziskola állományának próba-ocr-ezése és az MKE számára a Scola Graphidis anyagának OCR-ezés nélküli összefűzése. Négy esetben tömeges mappalétrehozásokkal segítettük a digitalizált állományok rendezését. A GDPR-re való felkészülés jegyében került sor a TAS védett személyes adatokat tartalmazó állományaihoz való hozzáférés korlátozására, illetve elkészült az Informatikai Biztonsági Szabályzat kapcsolódó módosítása is. Újragondolásra került a másolatkérések kezelésének folyamata is a scopearchiv-ban. Emellett az elektronikus iratkezelés szabályozása terén Gerhard Péter informatikai osztályvezető a Levéltári Kollégium Módszertani és Szabványügyi Bizottságának tagjaként részt vett az új fogalomtárra tett javaslatok véglegesítésében, illetve a levéltári törvény módosításához előkészítendő problématérkép összeállításában, valamint részt vett az MTMT informatikai szakbizottságának alakuló ülésén. Véleményezte a BFL iratkezelési szabályzattervezetét, továbbá közreműködött a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia számára elvárt anyagok előkészítésében. Megvizsgáltuk a BFL egyes digitalizált állományainak felhőben tárolási lehetőségeit. 30 napos próbaverzióban kipróbáltuk a Microsoft Azure felhőszolgáltatását, ahol azt tapasztaltuk, hogy a feltöltési és letöltési lehetőségek jók, de a segédprogram nélküli, webes alapú hozzáférési felület további fejlesztéseket kíván. Erről jelenleg megvalósítási ajánlatra várunk. Hivatali kapu 2017 közepétől nagy számban érkeznek elektronikusan, a Hivatali kapun keresztül a BFL-hez intézett hatósági megkeresések. Eddig a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának felszámolásokat elrendelő végzései érkeztek ezen az úton, de várható a Hivatali kapun keresztüli ügyforgalom növekedése. 2018-ban már napi szintű feladatot jelentett az így beérkező kiadmányok letöltése. A beérkezett felszámolási végzésekből 2018 folyamán 149, az MNL illetékességi körébe tartozó végzést szintén a Hivatali kapun keresztül továbbítottunk az MNL felé. 8.2. Informatikai üzemeltetési feladatok A fent részletesen bemutatott e-levéltári feladatokon kívül az E-levéltári és informatikai osztály feladata a BFL számos informatikai eszközének és rendszerének üzemeltetése is. 2014 májusában indult a virtualizáció, amelyen jelenleg 19 db számítógép működik. A jelenlegi virtualizációs szoftver (Rhev) 4.2- es változata fut (3.3-mal kezdtünk). 2018 szeptemberében 4.1-ről 4.2 verzióra váltottunk. Ezzel kapcsolatos feladat volt a rendszer teljes update-je és upgrade-je, mind a manager egység, mind a hostok (Hypervisor) tekintetében. Tavaly memóriabővítés történt a hostokon, így a rendszer készen áll további virtuális gépek fogadására. 2017-ben az RSAT rendszer (az AD rendszer management része) új számítógépe lett a virtualizációs környezetre telepítve. Az itt létrehozott dedikált kutatói tárterületen az idáig összesen létrehozott 80 dedikált kutatói mappából az idén 28 mappa volt használatban. 54

Az év elején a különböző verziójú win10 operációs rendszerek upgradelésre kerültek. Jelenleg az összes win10-et futtató számítógép azonos szinten van a levéltárban. Mivel még a frissítő rendszerrel (WSUS) nem lehetséges központilag ezt vezérelni, ezért a gépek egyenként, manuálisan lettek upgradelve. Az e-levéltári rendszer verzióváltása keretében a scopearchiv 5.2 verziójára való upgrade során a klienseket is frissíteni kellett. Ez igen időigényes folyamat volt. A telepítés kezdeti nehézségei, azaz a NISZ tűzfalbeállításai és a vállalkozói oldal által megküldött telepítési útmutató szűkszavúsága miatt, többkörös egyeztetések után, illetve (Tomasek Márton jóvoltából) egy saját készítésű telepítési útmutató elkészítése árán sikerült telepíteni a vastag klienses scopeokat. A munkaállomásonként manuálisan végzett telepítés a scopearchiv mellett más szoftverek (Oracle kliens, Crystal report, Net Framework, Microsoft C++, ReadingRoom Plug-In, Transfer Assistant és Image Assistant) (újra)telepítését is jelentette, mindez egy-két órát vett igénybe gépenként. Összesen 102 munkaállomásra telepítettük a scopearchiv vastag klienses verzióját. A samba szerver cseréje igen időszerű, mivel a szerver elmúlt 10 éves. A virtualizáció eközben főverzió-váltáson ment át. Mivel itt nem lehetett updateelni a rendszert, csak tiszta telepítés volt lehetséges, ezért a virtualizáció régi szervere felszabadult. E szerver lett erre a célra kiválasztva. Ehhez természetesen bővíteni kellett a szerver hardverét, hogy alkalmassá váljon a feladatra. A szerver diszkjeinek bővítésével RAID5-be szervezve nettó 11,5 TB kapacitás jött létre. Ide lesznek áttelepítve a h és s meghajtók, az Arcanum-adatbázisok területe, illetve az EMC storage tárolón fennálló helyszűke miatt az állományvédelem munkáinak egy része. Az operációs rendszer (debian) alaptelepítése 2018-ban megtörtént. Hátralévő feladat a fent említett területek particionálása, a felhasználók felvétele, a jogosultságok beállítása és mentési rendszer elkészítése. Az új szerver élesítése 2019 elején várható. Az új samba szerverrel összefüggésben 2018 végén beszerzésre került egy Qnap TS-431XeU tároló 3 db 10TB szerver diszkkel, melynek nettó kapacitása RAID5-be szervezve 17,75TB. Ennek kialakítása, illetve konfigurálása folyamatban van. Erre a rendszerre fog történni az új samba szerver mentése. 2018-ban új vállalkozói csapat (Silicon-Areus) nyerte el az EMC tároló éves karbantartási szerződést. Sajnos kiderült, hogy az előző két évben a szükséges firmware frissítések nem történtek meg a tárolón. Ennek pótlása elkezdődött, ez 2019-ben fog befejeződni. 2018-ban fordult elő először, hogy diszkmeghibásodásokon túl cserélni kellett egy fő alkatrészt (0.Control Station) is a rendszerben. A TAS-on 2018-ban három ízben kellett nagyobb léptékű takarítást folytatni. Először februárban, majd júniusban, végül novemberben kellett áttekinteni a felgyülemlett állományokat. Miután februárban a mikrofilm-digitalizálás során keletkező strips almappák jelentős részének törlésével 7 TB szabad kapacitás keletkezett az állományvédelmi köteten, ez júniusra, illetve novemberre a felgyorsult digitalizálás miatt újra betelt, és további strips mappák törlésére volt szükség. Tartósabb megoldást fog jelenteni a mikrofilm-digitalizálási munkaterület áthelyezése az új samba szerverre 2019 elején. A kutatótermi átalakítások részeként sor került a kutatóterem hálózatbővítésére. A munka a kutatóterem zárva tartásához igazodva 2017. december 20-án kezdődött és 2018. január 9-én fejeződött be. A kutatótermi hálózat 8 db új végponttal bővült. Ebből 6 db a könyvtárban, 1 db a kutatófelügyelői helyiségben, illetve 1 db a mikrofilmkutatóban került kialakításra. A könyvtárban és a mikrofilmkutatóban 230 voltos végpontok kialakítására is sor került. A 2016-ban és 2017-ben beszerzett 6 db HP M402dn Laserjet nyomtató 55

mellé beszerzésre került a kutatóterembe még egy darab ugyanilyen típusú nyomtató plusz tálcával. Az osztály számára a levéltári hálózat (szerverek, munkaállomások, egyéb aktív programozható eszközök: switch, UPS, router) üzemeltetése, a hardver és a szoftverrendszerek frissítése, karbantartása állandó, és a növekvő darabszám miatt egyre növekvő feladatként jelentkezik. A hálózati rendszer működése folyamatos, az előre tervezett, az intézmény dolgozóit is érintő karbantartási leállásokról időben értesítjük a felhasználókat. 2019-ben 8 db asztali számítógépet vásároltunk a hozzájuk tartozó szoftverekkel. Ezeknek a gépeknek az installálása, telepítése, hálózatba integrálása az év folyamán sikeresen megtörtént. Augusztusban sor került informatikai eszközök szabályszerű selejtezésére is. Ajánlatot kértünk továbbá a stúdió korszerűsítésére, illetve javítottunk a rossz minőségű kivetített kép állapotán. Állandó feladat a meglévő hálózatos szoftverek és szoftveres környezetük frissítése (pl. Arcanum, CMS, GovSys stb.), esetleges újratelepítése, vírusvédelem folyamatos figyelése. A GovSys év végi zárása, ez év eleji nyitása, az új felhasználók, az új (integritás) iktatókönyv és az évközben kért új irattári tételek felvitele probléma nélkül megtörtént, a 2018. év végi lezárás is. Állandó és folyamatos feladatot jelent a bevezetett nagy számú felhasználói szoftverrel (GovSys, Outlook, Arcanum adatbázisok, UniTime stb.) kapcsolatban felmerülő problémák és velük kapcsolatos kérdések megoldása. A vírusvédelmünk immár központilag monitorozható és menedzselhető. Ennek segítségével pontosabb és azonnali információt kapunk a rendszereinket érő támadási kísérletekről és ezek megmutatják a védekezés bővítésének esetleges szükségességét, kiterjesztését. A munkaállomások, ezen belül is kiemelten a Nádor gépek hardveres javítása állandó feladatként jelentkezik. Ez bizonyos típusú hardveres javítások után teljes szoftveres installálást is maga után von. A Gazdasági Hivatal a Computrend Ecostat integrált gazdasági és gazdálkodási rendszerszoftverét használja. A rendszer két fő egységből áll, az adatbázis szerverből, illetve management részből. Osztályunk látja el az üzemeltetést, a szoftverkövetést és támogatást a Computrend nyújtja. További folyamatos munkafeladat a Gazdasági Hivatal egyéb szoftvereinek állandó (legtöbbször a jogszabályváltozás miatti) frissítése, illetve az új évi programok megnyitása, indítása (OTP electra, K11, munkaügyi szoftverek, KIRA, Ekon), illetve a fellépő programhibák elhárításában való közreműködés. Idén megújult az államkincstár munkaügyi (KIRA) szoftvere, ennek kliensoldali telepítése a levéltárban megtörtént. A webszerveren a BFL honlapja mellett fut még a Magyar Levéltári Portál, a Széttépett esztendők, az Ybl és a lakástörténeti honlap, illetve a Lajta Béla Virtuális Archívum. Mivel a honlapjaink nyilvánosak, különösen figyelni kell az ezeket futtató szervereknél a biztonságra. Több támadási kísérlet történt az elmúlt években, ezek közül az egyik a nyáron sikeres volt. Ezt észlelve az informatika azonnal elkezdte a behatolás elhárítását. Ezután a szerverre feltelepítésre kerültek a webszerver biztonságát növelő plusz szoftverek. Az intézményi webbel kapcsolatos folyamatos feladatok: a CMS rendszer üzemeltetése, felügyelete, frissítése, karbantartása, közreműködés a BFL és az MLP honlapjának feltöltésében. A szerver gépek és a hálózati aktív eszközök karbantartása folyamatos napi ellenőrzési terv szerint történik. A feladat a szerverek programjainak frissítése, konfigurációjuk igény szerinti módosítása, felhasználók adminisztrálása a gépeken és papíron. 56

Jelenleg a levéltár informatikájának kezelésében az alábbi szerverek, vagy szerveralkalmazást futtató számítógépek vannak, ezeken gépenként akár több szolgáltatás is fut: 28 db Linux szerver, 1 db Cisco router, 11 db Cisco switch, 1 db Cisco tűzfal, 1 db EMC SAN háttértároló tömb, 3 db Qnap NAS háttértároló 4 db Windows 2012R2 Server, 2 db Windows 2008 Server és 3 db Win7 szerveralkalmazást futtató munkaállomás áll. A hálózat védelmének fejlesztésére a mind profibb szoftveres támadások gyakorisága miatt folyamatosan szükség van. Adatbázisaink értéke, az építésükre fordított jelentős munkaidőt tekintve is százmilliós nagyságrendet jelent, ezért biztonságos üzemeltetésük érdekében folyamatosan továbbfejlesztett tűzfalrendszert kell üzemeltetnünk, amelynek megoldására erre szakosodott külső céggel van szerződésünk. Ez a cég kezeli a levelező szerverünket is. 9. Digitális szolgáltatásaink fejlesztése 9.1. Intézményi honlap és a Magyar Levéltári Portál A BFL intézményi honlapja (www.bparchiv.hu) 2016-ban újult meg teljes körűen. Modern és ergonomikus felülettel rendelkezünk, ami segítséget nyújt információink, programjaink, kiadványaink és rendezvényeink népszerűsítésében. A BFL Facebook oldalát https://www.facebook.com/budapestleveltar/ naprakészen tartjuk, a levéltárnak saját youtube csatornája is van (https://www.youtube.com/user/bparchiv1). A BFL gondozza a Magyar Levéltári Portált (archivportal.hu) is, amely Magyarország egyik vezető közgyűjteményi portálja, sokrétű szolgáltatással és folyamatosan bővülő látogatóközönséggel rendelkezik. A megújult Magyar Levéltári Portál (MLP) online felülete lehetőséget ad a levéltárügyhöz kapcsolódó publikációk közzétételére is. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által 2012- ben akkreditált honlap célkitűzései között szerepel, hogy gyűjtőfelülete legyen azon új, a magyarországi levéltárosok és kutatók közösségét érintő információknak, amelyek számottevő érdeklődésre tarthatnak igényt. A Budapest Főváros Levéltára által működtetett weblap fentebb írt céljainak megvalósítását a magyarországi levéltáros szakmát reprezentáló szerkesztőség folyamatos és szakszerű munkavégzése teszi lehetővé. 2017-ben a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) által fenntartott felület (leveltaros.hu) funkcionalitásának átvétele is megtörtént, ettől kezdve az MLP egyúttal a Magyar Levéltárosok Egyesülete hírcsatornája is. A két weblap összeolvadásával a Magyar Levéltári Portál a magyar levéltárügy vezető, meghatározó és útmutató online oldala. Ezzel a lépéssel egy helyen érhető el a magyar levéltárügy összes kérdése, rendezvénye, információja. Az MLP az összeolvadást követően örökölt egy Facebook-oldalt is, ami az MLE-hez tartozik. Ezt a plusz felületet a továbbiakban a szerkesztőség tagjai kezelik. A BFL Facebook oldala lépett elő a levéltár interaktív arcává, a látogatottság és kedveltség ugrásszerűen megnőtt az utóbbi két évben. Az osztály munkatársai aktívan formálják a Facebookot (benne a Topotéka Magyarország felületet is). A Youtube, Instagram, Wikipédia, Videotorium csatornák adta lehetőségek, kombinálva a Facebookkal, újabb dimenziókat nyitnak a levéltár külkapcsolati kérdései előtt. Ezekre alapozva, illetve a hírek, posztok publikálását növelve sikerülhet újabb és újabb csoportokat elérni a levéltár információival. Fontosnak tartjuk, hogy intézményünk hírei minél gyorsabban és minél érthetőbb formában legyenek közzétéve, akár eseményeinkről, akár a levéltárban történő változásokról (pl.: ideiglenes zárva tartások, rendszerfrissítés) van szó. A honlap struktúrája is arra törekszik, hogy a fontosabb hírek egyből láthatók 57

legyenek és a honlapra látogatók könnyedén eligazodjanak és megtalálják a számukra fontos információt, esetleg dokumentumokat. A bparchiv.hu honlapra összesen 64 hírt, az mlp.archivportal.hu oldalra pedig 95 hírt töltöttünk fel 2018- ban, továbbá frissítettük az elavult tartalmakat (pl. GDPR kapcsán történt űrlapváltozások, illetve egyetemi levéltárak ismertetői). Fontosnak tartjuk a közösségi oldalakon való aktív jelenlétet is. A BFL Facebook oldalon 121 alkalommal, a Magyar Levéltárosok Egyesülete Facebook oldalára 95 alkalommal posztoltunk. Január óta 160 like-kal nőtt a Facebook követések száma, jelenleg 2095-en követik az oldalt. Szerencsére a 2018. év eleji Facebook algoritmusváltozás nem befolyásolta látványosan a Facebook oldalunk népszerűségét, ez évben is hasonlóan szélsőséges a tartalmak elérése vagyis, hogy hány felhasználó látott egy adott tartalmat száma, mely pár száztól több ezerig terjed. Egyértelműen a Facebook oldalon jutunk el folyamatosan a legtöbb emberhez, és idén újabb 10%-os bővülést könyvelhetünk el. De felismertük azt is, hogy ha minél nagyon közönséget szeretnék elérni, akkor fizetett hirdetésre van szükség. Ezért is hoztunk létre a II. Levéltári Piknik eseményére fizetett tartalmat, mely 17.452 embert ért el. Levéltárunk Instagram oldalán is jelen vagyunk, ahol a követők száma 206- ról 411-re vagyis 2017-hez képest a duplájára nőtt. Ez is mutatja az Instagram népszerűségének növekedését, melyet felismerve az Instagram oldalunkon is megfelelő mennyiségű tartalmat osztunk meg, indokolt esetben az új funkciókat (pl.: Instagram stories) is használva. A levéltár Youtube-csatornájára újabb 8 videót töltöttünk fel, így most 35 videóval várja az érdeklődőket. Az előadásoktól kezdve a kisfilmekig, animációs összeállításokig minden fajta képi megjelenés elérhető ezen a felületen. Jelenleg a feltöltött állományokat összesen 10.508-szor tekintették meg a látogatók. Levéltárunk Videotorium oldalán jelenleg 15, tudományos előadásvideó található, amely néhány ezer fő tekintett meg. 9.2. Közreműködés a Hungaricana közgyűjteményi portál munkálataiban a Budapest időgép projekt Budapest Főváros Levéltára a hazai közgyűjteményi digitalizáció meghatározó intézménye. Levéltárunk 1998 óta folytatja tervszerűen digitalizálási programját, amelynek eredményeként a levéltár ma 13 millió digitális felvétellel rendelkezik, ebből több mint 3,5 millió az interneten is kutatható. A levéltár mindig törekedett arra, hogy minél nagyobb mennyiségben és minél jobb minőségben tegye elérhetővé digitális tartalmait a világhálón: 2007 óta a Magyar Levéltári Portál portál-adatbázisaiban kezdte meg nagy mennyiségben tartalmak közzétételét, napjainkban pedig az 2015-től az NKA által kezdeményezett és az Országgyűlési Könyvtár által fenntartott Hungaricana Közgyűjteményi Portál (hungaricana.hu) egyik legnagyobb tartalomszolgáltatója. A Hungaricana a projektben a BFL levéltári területen integráló szerepkört lát el, hivatalosan intézményi tagja a portál szerkesztőbizottságának. A Hungaricana oldalait napi 8-10 ezer felhasználó látogatja meg. 2017. évi NKA támogatással tudtuk elindítani a nagy sikert kiváltó Budapest Időgép alkalmazásunkat a Hungaricana felületén. Az időgép nem egyszerűen történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem a térben és időben történő barangolást kínálja interaktív térképeken keresztül, gyors és egyszerű átlépéssel a különböző időmetszetek között. Tanulmányozhatjuk a város átalakulását, kereshetjük a korabeli helyszíneket és eljuthatunk az egyes telkek, házak történetére és lakóira vonatkozó levéltári forrásokhoz is 58

https://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/budapest-idogep/. Célunk, hogy fokozatos fejlesztéssel mindez a történeti térképeken barangolva, könnyen, gyorsan, szórakoztató formában is elérhető legyen. 2018-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral összehangoltan egy I. világháborús témakörben elnyert NKA pályázat segítségével bővítettük az Időgép szolgáltatásait. Létrehoztunk az eddigi négy időmetszetben (1837, 1873, 1908, 1937) elérhető vektorizált térképeken kívül egy 1916-os rekonstruált Budapest térképet, amelyen az utcák, intézmények és háztulajdonosok is feltüntetésre kerültek és kereshetővé váltak. Jelentős fejlesztés volt 2018-ban, hogy az 1914-1918 közötti időszakból 61.820 közjegyzői okirat mintegy 99000 lakcímadatát térképen el tudtuk elhelyezni. Ennek keretében a budapesti lakcímek utca ház szinten azonosítottuk és rendeltünk hozzá geokódot. Ehhez először az utcanevek, kerület, városrész, utca házszám írásmódját egységesíteni kellett. A Budapesten kívül eső lakcímeket városszinten be kellett azonosítani és a térképre elhelyezni, ezáltal amellett, hogy a budapesti lakcímek ház szinten beazonosíthatóvá váltak, képet kapunk arról is, hogy mely nem budapesti helyekről érkeztek ügyfelek a budapesti közjegyzőkhöz. Az NKA Örökségvédelmi kollégium pályázata keretében (8 MFt) megkezdtük az 1873-1920 közötti budapesti építési engedélyezési tervek digitalizálását és közzétételét az Időgépen. Első ütemben a belső területek (főként a mai V. kerület) 6 ezer tervlapját digitalizáltuk és tettük közzé az Időgépen. A tervek már megjelentek a Budapest Időgépen, de hátra van a pótlás és javítás során készült képek, valamint az egykorú és mai cím adatok betöltése, ami a tervtári adatbázisban való kereshetőséghez szükséges lenne. Nem az Időgéphez kapcsolódóan, de a fenti I. világháborús NKA digitalizálási projekt keretében kiemelt jelentőségű politikai perek iratainak digitalizálása és Hungarican-án való közzététele is megtörtént, mintegy 32.000 oldal terjedelemben. Így elérhetővé váltak pl. a Károlyi Mihály elleni eljárások, a Rákosiper, a Tisza-gyilkosság, a Vörös-különítményesek és a népbiztosok elleni perek, a Héjjas Iván-per, a Szamuely-hagyaték stb. (https://library.hungaricana.hu/hu/collection/leveltari_iratok_bfl_1918-1919forradalmakforrasai/ ) 2018 év végén tettük közzé a Hungaricán-án Rákosi Mátyás kalandos úton előkerült magánlevelezését, amely digitális másolatban került Budapest Főváros Levétlára gyűjteményébe. 10. Tudományos munka, kiadványkészítés A levéltár valamennyi kiadványnappal rendelkező tudományos munkatársának, levéltárosának részletes kiadványkészítési terv és jelentésminta alapján kellett tervet készíteniük 2018 ra. Az intézmény vezetője az egyéni kiadványjavaslatokat, terveket egyenként értékeli. A levéltár vezetője csak olyan kiadványterveket fogad el, amelyek levéltári források tudományos feldolgozására, közzétételére irányulnak (ennek keretében budapesti vagy Kárpát medencei várostörténeti vonatkozású történeti témák feldolgozására), vagy levéltártudomány, levéltár igazgatás (pl. jogi kérdések) témakörébe tartoznak. (A levéltár munkatársai által végzett egyéni kiadványmunkáról készített kimutatást ld. a Mellékletben). 2018-ban megjelent kiadványok: 59

Az év elején megjelent Simon Katalin: Buda város történeti atlasza II (1686-1848) kiadványa Budapest Főváros Levéltára és az MTA BTK Történettudományi Intézet közös kiadványaként. Összköltsége: 3.594.000 Ft, ebből 1 millió Ft NKA támogatás. (NKA beszámoló elkészült.) Márciusban megjelent Rácz Attila A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között című munkája. Összköltsége: 1.028.500 Ft, ebből 800 ezer Ft. NKA támogatás (NKA beszámoló elkészült.) Júniusban megjelent az URBS XII. bányászattörténeti száma. A megjelenést a Magyar Bányászati Szövetség támogatta 250 ezer Ft-tal, az NKA pedig 510 ezer Ft-tal. 2018. december 18-án jelent meg Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten (1850-1914) című könyve a Doktori disszertációk Budapest Főváros Levéltárából sorozat 5. köteteként. 11. Nemzetközi és hazai kapcsolatok 11.1. Nemzetközi kapcsolatok Budapest Főváros Levéltára továbbra is igyekszik széleskörű nemzetközi együttműködések kialakítására, elsősorban a Kárpát-medencei (városi) levéltárakkal, valamint Európai Unió béli fontosabb városi levéltárakkal. Az előbbire példák a Kassai Városi Levéltárral, illetve az Újvidéki Történeti Levéltárral és Szabadkai Levéltárral, valamint legújabban a Boszniai Szerb Köztársaság Banja Luka-i levéltárával kötött együttműködési szerződések, amelyek jegyében több közös projektet, főként kiállításcseréket valósítottunk meg. A BFL-nek jó kapcsolata van több nyugat-európai levéltárral is (pl. Bécs Város Levéltára). Az elmúlt években szakmai kapcsolatot építettünk ki a szentpétervári városi levéltárak felügyeleti szervével, a Szentpétervári Városi Levéltári Bizottsággal. A 2014. november végén Szentpéterváron aláírt együttműködési megállapodás értelmében kölcsönös delegáció-fogadásban és kiállításcserében állapodtunk meg. A szakmai delegációcserék folytatódtak 2018-ban is. A 2018-as év feladata volt egy újabb virtuális kiállítás létrehozása, amely a századfordulós Budapest és Szentpétervár építészetét mutatta be. Míg a mostani munka koordinálása a BFL feladata volt, addig a 2016-os virtuális kiállítást szentpétervári partnerünk hozta létre. A 2017-ben a Heidelberg Város Levéltárával történő együttműködés keretében megvalósított kiállításcserék (Heidelbergi sörgyártás kiállítás budapesti, míg a Széttépett esztendők a budapesti holokauszt megéléstörténetéről szóló kiállításunk heidelbergi bemutatói) eredményeként Zürichben, Archiv für Zeitgeschichte (ETH Zürich) intézetével való közreműködés keretében 2018 májusában nyílt meg a Széttépett esztendők átdolgozott kiállítása. Levéltárunk 2009 óta szorosan együttműködik a bécsi székhelyű ICARUS-szal, amely egyesületi formában igyekszik projekteket szervezni a főként közép-keleteurópai taglevéltárak számára. Az ICARUS egyik vezetőségi tisztét Dr. Kenyeres István főigazgató tölti be, aki képviseli az intézményt az ICARUS közgyűlésein. Ennek az értékes együttműködésnek lett a gyümölcse a 2009-2014. évi nemzetközi digitalizációs és közzétételi (ENARC) projekt sikeressége is, illetve a 2014-ben 60

elnyert 2018-ig megvalósuló CO:OP projekt. 2018-ban az ICARUS rendezvényein továbbra is megjelentek a BFL képviselői, a költségeket a CO:OP projektből finanszíroztuk, tehát az nem terhelte az intézményi költségvetést. Kenyeres István főigazgató, Fazekasné Toma Katalin főosztályvezetőhelyettes és Rácz Attila főosztályvezető 2018 júniusában egy hetes szakmai utat tett Németországba a Magyar Levéltárosok Egyesülete NKA pályázata terhére, amely német és osztrák levéltárak szakmai látogatását célozta meg. A program harmadik útján vettek részt a BFL munkatársai: Münchenben a Bajor Állami Levéltárat és München Város Levéltárát, míg Ludwigsburg-ban a helyi állami levélárat, Stuttgart-ban pedig a Baden-Würtembergi Állami Levéltárat és Stuttgart Város Levéltárát keresték fel előre egyeztetett szakmai kérdések áttekintése céljából. A szakmai találkozókon több együttműködési lehetőség is felmerült a BFL és a helyi levéltárak között, különösen levéltárpedagógiai és digitalizálási területen. Kenyeres István a 11. Nemzetközi Szabadkai Levéltári napon, míg Sarusi Kiss Béla a zentai elvéltári napon tartott előadást. A két kiutazás alkalmával mindkét városi levéltárban felmértük a MOKK felkérése alapján közjegyzői iratanyagok közös digitalizálási lehetőségeit. Decemberben hasonló projekt-előkészítést bonyolítottunk le a Beregszászi Állami Levéltárban. A határon túli magyar vonatkozású iratokat őrző levéltárak esetenként szakmai segítséget kérnek egyes projektjeik megvalósításához. Így 2018-ban Szabó Mónika restaurátor egy hetes Zentai tartózkodása idején több mint öt magyar vonatkozású oklevél restaurálását végezte közösen a helyi gyűjteményt kezelő levéltárossal és Szilágyi Zoltán könyvkötő egy hetes Újvidéki tartózkodása alatt 4 új kötésű könyv előkészítését és kötéssé alakítását mutatta be az újvidéki restaurátorok számára. Mindkét esetben a szakmai tapasztalatok átadása volt a cél azért, hogy a kinti kollégák a munkafolyamatok elsajátítása után maguk végezhessék tovább azokat. Nemzetközi kapcsolatok egyes kiemelkedő eseményei 2018-ban: 1. 2018. március 8. A szentpétervári tévécsatorna forgatása levéltárunkban. A kisfilm megtekinthető: https://topspb.tv/news/2018/03/10/mosty-navedeny-itogi-vizitapeterburgskoj-delegacii-v-budapesht/ 2. 2018. június 11 15. A Szentpétervári Levéltári Bizottsággal 2014. novemberben kötött együttműködési megállapodás keretében Irina Kuzina és Ljubov Csurina látogatása Budapest Főváros Levéltárában. 3. 2018. szeptember 6 7. Toma Katalin részt vett a szentpétervári Levéltári Bizottság által szervezett nemzetközi konferencián (Levéltár és internet: Pro és kontra), ahol előadást tartott Vissza a múltba a Budapest időgéppel Budapest Főváros Levéltára szolgáltatásai az interneten címen. 4. Szeptember végén Tarlós István főpolgármester úr szentpétervári látogatása során a Szentpétervári Napló című lap külön kiemelte a Bizottság és a Levéltár közötti kapcsolatok sikerességét és tájékoztatott az akkor még készülő, a két város építészetét bemutató kiállításról. https://spbdnevnik.ru/news/2018-09-28/peterburzhtsy-smogut-izuchitarhitekturu-budapeshta-onlayn 5. 2018. 09. 24 28. Vezsenyi Péter és Nagy Sándor szentpétervári útja 61

6. 2018. november 7 8. Orthmayr Flóra moszkvai konferencián való részvétele. 7. 2018. november 9. A bécsi székhelyű ICARUS nemzetközi levéltáros egyesület fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen Bécsben Kenyeres István és Sipos András vett részt. 8. A Budapest Időgép fejlesztése terén elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményeinkre alapozva részt vettünk a Time Machine: Big Data of the Past for the Future of Europe c. Flagship EU projektet megcélzó nemzetközi konzorciumi pályázat előkészítő munkálataiban. A munkacsoport amszterdami, nürnbergi és lausanne-i megbeszélésein a BFL-t Telek Ágnes képviselte és tartott előadást. 11.2. Hazai kapcsolatrendszer bővítése, együttműködési megállapodások A levéltár kapcsolatrendszerének építése és szélesítése fokozott figyelmet kíván, az eddig elért eredmények megőrzésén túl, új médiákat is igyekeztünk felkutatni. Számos online felület (Index, Múlt-kor, Újkor, MTI, HVG, Heti Válasz) folyamatosan hírt adott a levéltárban történő eseményekről. A kapcsolatok bővítését kívánják segíteni azok az együttműködési megállapodások, amelyeket 2014-től sorozatosan kötöttünk meg (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Kodolányi János Főiskola, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, FTC, II. Rákóczi F. Főiskola (Beregszász), Károli Gáspár Református Egyetem, Városliget Zrt., MTA BTK, Veritas Történetkutató intézet). 2018-ban kiemelendő a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal kötött két együttműködési megállapodásunk, az első a BRFK iratanyaiban fellelt, 1956-ban karhatalmista szolgálatot teljesítő rendőrökről készített kimutatások feldolgozására irányul, míg a második projekt a Krassó György londoni emigrációban készített hangfelvételek (amelyeken a hazai ellenzék szereplői számolnak be az ellenzéki akciókról, megmozdulásokról), illetve az ezek alapján Krassó által szerkesztett hírszolgálati anyagok feldolgozását, digitalizálását és közzétételét célozza meg. A projektek 2019-ben valósulnak meg. 12. Közreműködés Európai Uniós pályázatokban: a CO:OP projekt Community as Opportunity The creative archives and users network A közösség, mint lehetőség A levéltárak és felhasználóik alkotói hálózata Az Európai Unió 2014-től 2020-ig tartó időszakra hirdette meg a Kreatív Európa: az európai kulturális és alkotói (művészeti) szektorának támogatási programját, amelynek célja ahogy azt a program elnevezése is mutatja az, hogy az európai polgárok alkotó, kreatív módon vegyenek részt Európa sorsának alakításában. E gondolat jegyében a CO:OP projekt fő célkitűzése a nagyközönség és a levéltárosi szakma közötti aktív alkotói kapcsolat kialakítása. E támogatási programon belül pályázott 2014 márciusában Budapest Főváros Levéltára 11 ország 16 intézményével együtt a CO:OP megnevezésű projekttel. A projekt vezetője a Hesseni Állami Levéltár (Marburg). Az eredményhirdetésre 2014 62

augusztusában került sor. A 75 beérkezett pályázatból 21 projekt nyert támogatást, ez utóbbiak közül a legjobb eredményt, a 100-ból 95 pontot a mi pályázatunk ért el. A projekt összeállítását, beadását a Bécsben székelő International Centre for Archival Research (ICARUS) végezte. A partnerintézmények között található a Magyar Nemzeti Levéltár, a Cseh Köztársaság Nemzeti Levéltára, a Horvát Állami Levéltár, a Svéd Nemzeti Levéltár, a Finn Nemzeti Levéltár, Észtország Nemzeti Levéltára, a Müncheni Levéltári Főigazgatóság, a St. Pölten-i Püspöki Levéltár (Ausztria), Biscay Történeti Egyházi Levéltára, Madridi Egyetem, Nápolyi Egyetem, Grazi Egyetem, Kölni Egyetem, Balkán Intézet (Szerbia, Belgrád). A projekt összköltségvetése 3.984.039 Euro, ebből a felek által főként saját munkával finanszírozandó önköltség 1.993.961 Euro, maga a támogatás összege (grant) pedig 1.990.078 Euro. Budapest Főváros Levéltára a projekt keretein belül 92.534 Euro (310 Ft-os árfolyamon számolva 28.685.540 Ft) támogatásban részesült, a vállalt saját költsége 138.800 Euro (a saját költségre a BFL munkatársai által a projekt keretében végzett munkájának munkabére számolható el, így ténylegesen, a BFL éves költségvetéséből elkülönített módon kifizetendő önköltségre nincs szükség). A projekt megvalósítási időszaka: 2014. december 1. 2018. november 30. A projekt fő célkitűzései: - a levéltári anyag minél jobb hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára a digitális korszak adta lehetőségek kihasználásával, olyan módon, hogy a közönség is alakíthassa a tartalmakat, részt vehessen Európa történelmére vonatkozó információk létrehozásával, - minél több levéltári forrásanyag digitalizálása, ezek minél szélesebb bevonása a jövendő szakemberek oktatásába, minél szélesebb rétegek elérése szakmai gyakorlatok támogatásával, nemzetközi tapasztalatcsere, különböző kreatív versenyek szervezésével középiskolai, egyetemi diákok végül a nagyközönség számára, ezzel is a szociális szolidaritás erősítése - a levéltári adatbázisok terjesztéséhez további technikai eszközöket kell fejleszteni, alkalmazni a web 2.0-ás lehetőségek aktív kihasználásával. - Az új informatikai platformok nyújtotta előnyöket egészítik ki azok a rendezvények, ahol lehetőség nyílik az új technológiák megismertetésére (pl. Bring your history napok, az alább ismertetendő Topotheq-ot népszerűsítő rendezvények). A nagyközönség megismerheti így a levéltárak világát, és ez az út végül egy heterogén, de összetartó, élő közösség kialakulásához vezethet. A 17 intézmény alkotta konzorcium hosszú távú együttműködésre tekint vissza, ami záloga a kitűzött célok megvalósítása sikerének, vagyis annak a törekvésnek, hogy a történelem aktív alakítóit, részeseit közelebb hozza a történelemre vonatkozó információk megőrzőihez és viszont. A projektben nyolc workpackage (munkacsomag) köré csoportosulnak a feladatok. Budapest Főváros Levéltára a Topotheque munkacsomag koordinációját végezte. A workpackage a személyes iratok, gyűjtemények, családi hagyatékok megőrzésének jelentőségére kívánta felhívni a figyelmet. Erre szolgál a Topotheque (www.topotheque.eu) elnevezésű informatikai platform, amely hozzáférhetőséget biztosít egy adott közösség múltjára vonatkozó személyes dokumentumaihoz, magánkézben őrzött forrásaihoz. A topotéka egy internetes platform, amely lehetőséget nyújt egy adott település, kisközösség, kerületrész, városrész stb. történelmére vonatkozó, főként magángyűjteményekben található források egy helyen történő megjelentetését és biztosítja szabad hozzáférhetőségét. Az ötlet magánkezdeményezésből indult ki. 63

Alexander Schatek a bécsi Praterre vonatkozó gyűjtését kívánta rendszerezni és a nagyközönség számára elérhetővé tenni. Saját cégének informatikai részlege alkotta meg erre a célra a Topothekot. A digitalizált dokumentumok, filmek szövegek vagy források mögött egy egyszerű adatbázis található (standardizált ISAD/G), amely a legfontosabb adatokat (időpont, hely esemény, személyek) tartalmazza. Ezt az ötletet fejlesztették tovább falvak, települések számára. Mára 233 település rendelkezik ezzel a platformmal. A platformmal kapcsolatos munkálatokat önkéntesek, lelkes helytörténészek, lokálpatrióták, stb. végzik. A platform megnyitásának alapját egy már meglévő gyűjtemény képezi. A licence megvásárlása után kerül sor a platformért felelős topothekarius betanítására. A jövőben ő felelős a bekerülő dokumentumok archiválásáért. Ha már összegyűlt legalább 50 objektum, akkor kerül sor a topothek nagyközönség számára történő prezentálására. Az eseményről helyi lapokban, plakátokkal, e-mailen stb. keresztül adnak hírt. A meghirdetett időpontban nyitják meg hivatalosan a platformot. A tapasztalatok szerint az esemény után megnövekszik azok száma, akik a birtokukban lévő, a településük történelmével kapcsolatos fényképeket, dokumentumokat stb. közlésre ajánlják fel a platform számára. A magániratok digitalizálása, közzététele számára a megfelelő jogi hátteret is biztosítani kell. A kezdeményezésben több ok miatt is látott a BFL illetve láttak más európai a CO:OP-ban résztvevő levéltárak is fantáziát. Kapcsolódik egyrészt a BFL magánirat gyűjtési programjához. Megoldást nyújthat egy-egy városrész, kerület lakónegyed (pl. Városliget) stb. vagy akár műemléképületekre, oktatási intézményekre vonatkozó, magángyűjteményekben megbúvó fotóinak, dokumentumainak, stb. közzétételére, s nem utolsó sorban eszköze lehet azon törekvésünknek, hogy a társadalom minél több tagjához jussunk el és ismertessük meg velük a levéltáraknak a történelmi emlékezetben játszott szerepét. A Topothek munkacsomag résztvevői (Cseh, Finn, Svéd, Észt, Hesseni, Horvát Nemzeti Levéltárak, Nápolyi Egyetem, Madridi Egyetem, Biscay Tört. Egyházi Levéltára) vállalták, hogy a projekt ideje alatt 5-5 nemzeti Topotheque-t hoznak létre és nyitják meg a nagyközönség számára. A munkálatokat egy Topotheque manager irányítja, aki helyi eseményeket szervez, mint a Bring your history ( Mutasd be saját történelmed!) nap, amely arra szolgál, hogy az emberek hozzák el a rendezvényre az otthon őrzött személyes, családi múltjukra vonatkozó egyedi dokumentumaikat. A rendezvényeken segítséget kapnak a magánirataik feldolgozásához, digitalizálásához, a topotheq-en való közzétételéhez. Ezekről a rendezvényekről filmfelvételek készülnek, amelyeket majd a Horvát Állami Levéltár által rendezett nemzetközi fesztiválon vetítenek le együtt a projekt egy másik munkacsomagban a levéltár-pedagógiai munkacsomag keretében diákok által készített filmekkel. A BFL youtube oldalán a diákok által készített kisfilmek megtekinthetőek: https://www.youtube.com/watch?v=7fb0wnntw8e ; https://www.youtube.com/watch?v=8ilkfoefzrq és még továbbiak is. Budapest Főváros Levéltára emellett tevékeny szerepet vállalt a levéltárpedagógiai munkacsomagban, amelyet a Horvát Nemzeti Levéltár koordinált. Ez a munkacsomag a levéltári intézmények és az iskolák, oktatási intézmények kapcsolatát kívánja erősíteni. Az itt megfogalmazott célkitűzések - hasonlóan az előbb ismertetett Topotheque-hez -, nem jelentettek újdonságot levéltárunk számára, hiszen évek óta aktív szerepet vállalunk ezen a területen is. A projekt során a levéltárak először workshopokat szerveztek iskolákban a tanárok és diákok részvételével. A munkacsomag keretében létrehoztak egy pilot filmet, amely példaként szolgál a bevezető workshopokon, majd ezután került sor a munkacsomagban résztvevői levéltárak és iskolai partnereik közreműködésével a helyi levéltár-pedagógiai filmek levéltárakban történő leforgatására. Az elkészült filmeket különböző website-okra és a you tube-ra tették fel a résztvevők. Az 64

Adventures in Archives filmeket és mind a Bring your history -filmeket egy kétnapos nemzetközi fesztiválon mutatták be, amelyet a Horvát Nemzeti Levéltár szervezett. A projekt nagy hangsúlyt helyezett a levéltári szakemberek továbbképzésére, nemzetközi tapasztalatszerzésére, és arra, hogy ebbe a folyamatba a közönséget, a levéltárhasználókat is bevonja. Általános európai tapasztalat, hogy a nemzetközi szakmai továbbképzésekre, nemzetközi kapcsolatfelvételekre, tapasztalatcserékre alig akad intézményi, tagállami forrás, a levéltár-használók számára pedig korábban semmilyen hasonló lehetőség nem kínálkozott. Ezen a helyzeten igyekszik segíteni a projekt nemzetközi mobilitás munkacsomagja, amely egyrészt a szakemberek, másrészt a nagyközönség számára teremti meg a lehetőséget új ismeretek szerzésére. A Professional Training munkacsomag a nemzetközi szakmai tapasztalatcserét szolgálta félévenként szervezendő nemzetközi workshopokkal. A BFL az MNL-lel közösen 2016 szeptemberében szervezett nemzetközi workshopot, ahol a szakmai kérdések (elektronikus iratok megőrzése, iratok digitalizálása, feldolgozása, a levéltári online szolgáltatások kérdéskörei stb.) mellett a projektet érintő problémák megvitatására is sor kerül. Emellett a projekt során két alkalommal, 2016-ban Marburgban és 2018-ban Madridban került, illetve kerül sor 2-3 napos konferenciákra, amelyek workshopok, kerekasztal-beszélgetések, előadások formájában lehetőséget adnak az egyes intézményekben futó projektek, jövőbeli tervek bemutatására, megvitatására. Egy másik önálló munkacsomag, az ICARUS egyik legrégebbi, folyamatosan fejlődő digitális platformja, a középkori okleveleket on-line publikáló Monasterium köré csoportosult, ebben a munkában nem vett részt a BFL, csakúgy, mint minden EU-s projekt kötelező elemében, a disszeminációs munkacsomagban sem. Szerepet vállalt a levéltár ugyanakkor a digitalizálás és adatbázis építés technikai feltételeinek fejlesztésével foglalkozó munkacsomagban, amelynek célja, hogy minél nagyobb nyilvánosság számára tegyük lehetővé a levéltári anyag elérését. A projekt eredményei: - újfajta betekintés az európai történelem primer forrásaiba mind a szakemberek, mind a nagyközönség számára, - a nemzeti történelmi nézőpontok meghaladása, európai identitás erősítése, - a levéltárak egyediségének, társadalmi szerepének tudatosítása, - olyan technikai háttér megteremtése, mely a nagyközönség számára megkönnyíti a levéltári anyag elérhetőségét, befogadását, továbbfelhasználását, - Európát átfogó platformok létrehozása és fenntartása, - levéltárak nemzetközi együttműködésének erősítése az ICARUS segítségével, - európai szintű levéltári rendezvények szervezése, - oktatási intézmények és levéltárak kapcsolatának erősítése. A projektben előírt öt magyarországi topotéka tehát 2017-ben elindult, így egy jelentős lépcsőfokot sikerült lépnünk az általunk vállalt feladatok sorában. A projekt sikerét mutatja az is, hogy az öt kötelező felületen kívül öt további helyi közösség csatlakoztatott ehhez a közösséghez. 2019. január elején Európában adat: 233 topotéka működött, 399.000 feltöltött képpel, ebből 10 magyar (Berettyóújfalu, Városliget, Solymár, Budafok, Józsefváros, utána Székesfehérvár, Veszprém, Bodajk, Műegyetem, Eger,) és készülőben van még egy, a kaposvári, melynek felületet töltik fel a kollégák. 65

A magyar topotékákon kb. 12 ezer kép érhető el. A pályázati vállalás 10 ezer kép volt és 5 topotéka, amit messze túlteljesítettünk. A BFL youtube oldalán kisfilm mutatja be a projektet: https://www.youtube.com/watch?v=yorofcp3zca A Co:op 2018. záróévének fontosabb eseményei: 2018 január: Co:op pénzügyi és szakmai beszámoló elkészítése a 2017. január 1. 2017. december 31. közötti időszakról 2018. március 15-17. Trogir A Co:op projekt keretén belül az ICARUS és az ICARUS HR égisze és több partnerintézmény szervezésében és támogatásával került megrendezésre a háromnapos konferencia. Kenyeres István a két beregszászi levéltári projekt, a 2015-ben lezárult A beregszászi levéltár helyzetének komplex felmérése, állományvédelmi munkálatok lebonyolítása című segélyprogram és a 2017-ben megvalósult Kárpátaljai Területi Állami levéltár Beregszászi osztálya komplex állományvédelmi és látogatóbarát fejlesztése program célkitűzéseit és eredményeit mutatta be. Az Időgép zászlóhajós projekt kapcsán Sipos András tartott előadást a Budapest Időgépről, amely megvalósításában messze előbbre tart, mint akár az iniciátor velencei időgép vagy akár a párizsi vagy amszterdami kezdeményezések. Toma Katalin előadása a Co:op projekt időtartama alatt (2014. december 1. 2018. november 30) tervezett topotékák megvalósításának eddigi tapasztalatait vázolta fel. A magánkezdeményezésből indított topotéka internetes felület ilyen széleskörű alkalmazásával valószínűleg létrehozója sem számolt. Legnagyobb sikere ugyan szülőhazájában, Ausztriában van, de a co:op projekt BFL vezette topotéka munkacsomagjában résztvevő nyolc európai partner közreműködése ösztönzőleg hatott a felület informatikai fejlesztéséhez és a topotékában archivált, de privát kézben megmaradt dokumentumok, fényképek stb. oktatásban, történeti kutatásokban való felhasználása terén is új lehetőségeket nyitott. 2018. április 20-án Toma Katalin előadást tartott a topotékáról a XVII. Országos Honismereti Kiadványszerkesztői Konferencián, Gödöllőn. 2018. április 24-én A Városliget Zrt. által rendezett, a BFL-ben megtartott konferenciáján a topotéka projektről Garami Erika tartott előadást. A magyarországi topotékák Facebook oldalát adminisztrátorként ő kezeli. 2018. június 1. A Kreatív Európa Nonprofit Kft. - Creative Europe Desk Hungary kiadványt jelentetett meg a győztes európai uniós projektekről. Első lépésben március 7-én interjút készítettek Toma Katalinnal a projektről, majd június 1-jén kerekasztal beszélgetést rendeztek a projektvezetőkkel. Ezzel egy időben megjelent a kötet is Kreatív Európa történetek címmel, amelyben a mi co:op projektünk is szerepel. Levéltár-pedagógiai munkacsomag: a Filmever Stúdió Bt-vel együttműködve elkészült a Kaland a levéltárban keretében az öt kisfilm. Négy gimnázium diákjai jelentkeztek, akik öt filmet készítettek. Több alkalommal jártak a levéltárban, végül az ünnepélyes eredményhirdetésre 2018. június 21-én került sor. 2018. június 4-6. A Co:op projekt első félévi projektmeetingjét Helsinkiben tartotta (2018. június 4-6.) tartotta, ahol Garami Erika és Dékány Dorottya vettek részt. 2018. augusztus 14 16. A hely embere az ember helye Emberközpontú történetírás helytörténeti kutatás. Toma Katalin előadást tartott a topotékáról a Magyar Történelmi Társulat konferenciáján Zamárdiban. 2018. szeptember 24-26. Co:op projekt meeting, 22.ICARUS meetingnápolyban (Kenyeres István, Gerhard Péter, Toma Katalin, Sipos András. 66

Sipos András és Toma Katalin a Citizen science kapcsán tartott előadást, Sipos András az időgépről, Katalin a topotékáról. 2018. október 19. Gyűjteménymenedzsment a közösségi múzeumban. Pulszky társaság konferenciája: kerekasztal beszélgetésen vettünk részt a topotékáról 2018. november 19-20. Co:op projekt meeting Filmfesztivál Zágráb. Dékány Dorottya, Garami Erika, Kenyeres István, F. Toma Katalin és Ternovácz Bálint vettek részt a kétnapos rendezvényen. Toma Katalin hétfőn tartott előadást a Kaland a levéltárban programban szerzett tapasztalatokról, kedden Garami Erikával a topotéka munkacsomag beszámolóját tartotta meg és moderálták a kerekasztal beszélgetést. 2018. október 12. A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtárban tartottunk beiskolázást a topotéka adminisztrátorok számára 2018. november 28. A topotéka adminisztrátorok számára a BFL-ben záró rendezvényt tartottunk a négy év tapasztalatairól és eredményeiről, valamint a jövőre vonatkozó tervekről. 2018. november 30. Co:op projekt zárása, december első hete: záró beszámoló összeállítása. 13. Kiemelkedő kulturális, közművelődési és tudományos rendezvényeink 13.1. Kiállítások 2017. november 14-én nyílt Budapest Főváros Levéltára kiállítása A Liget egykor címmel, mely 2018. október 12-én zárta kapuit. Budapest Főváros Levéltára A Liget egykor című kiállítása a 18. század végétől napjainkig vezette látogatóit. A földszinten kronológiai tablók segítették az egymást követő események időrendjének eligazodásában. A Városliget több mint 200 éve folyamatosan mozgásban van, alakul. A változások magán, fővárosi és állami kezdeményezésekhez köthetők. A földszinti tablók másik része ezt a gazdag múltat, a Liget szerkezetének formálódását tárta fel. Az első emeleti kiállítótérben eredeti dokumentumokkal találkozhattak az érdeklődők. Rácsodálkozhattak, hogy a mai fás-ligetes terület helyén egykor mocsarak terpeszkedtek, amelyből szigetek születtek, majd tűntek el. Az egyik tárlóban az 1813-as tervpályázat győztesének a Városerdő átalakítására készített 67

ideáltervét mutattuk be. Bár az elgondolás a maga teljességében nem valósult meg, mégis évtizedekre meghatározta a fejlődés irányát. A tárlaton megtekinthetők voltak Feszl Frigyes akvarelljei is, ezek nyomán születtek újjá a Feszl-pavilonok. A kiállítás a szórakozás-szórakoztatás történetének bemutatásával zárult. Külön tárlót szenteltünk a Millenniumi Kiállításnak, az Ős- Budavára mulatónegyednek, a Vurstlinak. A látogatók bepillantást nyerhettek az Angol Parkba, a Vidám Parkba és az ikonikus PeCsa bulijaiba is. Az utolsó tárló a születését éppen a Ligetnek köszönő Fővárosi Kertészet és jogutódai máig ívelő, 150 éves történetét foglalta össze. A kiállításhoz honlap is csatlakozik: http://liget.bparchiv.hu/, mely természetesen tovább él. A Liget egykor c. kiállítás anyagán alapuló reprezentatív katalógus szövegei és képanyaga lényegében összeállt, a finanszírozás függvényében 2019. évben elkészülhet a kötet. 1. 2018. 02. 28. A heidelbergi sörgyártás és sörfőzdék története kiállítás megnyitója a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Karán A Budapesti Gazdasági Egyetem bemutatta a Heidelbergi Városi Levéltár nálunk tavaly bemutatott A heidelbergi sörgyártás és sörfőzdék története kiállítást. Dr. Peter Blum a heidelbergi levéltár igazgatója videóüzenetben köszöntötte a vendégeket, és jelen volt Németország budapesti nagykövetsége képviseletében Maria Altmann kulturális attasé asszony. A roll-upok központi helyen, a közösségi térben lettek kiállítva. 2. 2018. 04. 18. Az egyetem Klauzál téri Idegenforgalmi könyvtárában a Szentpétervári hidak kiállítást is felállították, amelyet átvittek később a heidelbergi kiállítás helyére. Ünnepélyes megnyitó nem volt, de április 18-án a hallgatók számára versenyt rendeztek, aminek apropója a 2018-as orosz Labdarúgó Világbajnokság volt. A verseny nem csak a sportról, hanem a kultúráról, történelemről, gasztronómiáról is szólt. A roll-up kiállítás része volt a versenynek, a tablókról kvíz kérdéseket kaptak a versenyzők. (Háttéranyag elkészítése) 3. 2018. május 24. 2018. június 21. Archiv für Zeitgeschichte Hirschengraben 62, 8001 Zürich Budapest 1944 Judenverfolgung und Schweizer Hilfe. Budapest 1944 Zsidóüldözés és svájci segítség Budapest Főváros Levéltára a 2014. évi Holokauszt Emlékév keretében, a Miniszterelnökség Civil Alap támogatásával rendezte meg a Széttépett esztendők 1938 1944 című kiállítását. A Heidelbergi Városi Levéltárral való együttműködés keretében tavaly májusában mutattuk be a német nyelvű változatot Heidelbergben. A heidelbergi levéltár igazgatója közvetítésével vettük fel a kapcsolatot a jelen kiállításnak otthont adó zürichi Jelenkortörténeti Levéltárral. Az eredeti kiállítási anyag átdolgozásra került, az 1944. március 19-i német megszállás utáni időszakra, a budapesti zsidóság sárgacsillagos házakba való kényszerű összeköltöztetésére és annak tragikus következményeire koncentrál. Az eredeti kiállítást kiegészítettük a svájci mentőakcióval és az ún. Kasztner-vonat utasainak sorsával kapcsolatos, valamint a Kossuth téren 2015-ben előkerült adatszolgáltatási íveket bemutató tablókkal. Legfontosabb hozadéka, hogy a Kasztner-vonattal Svájcba került magyarokra vonatkozó jelentős ottani forrásanyag került felszínre, sőt sikerült a BFL-ben fonddal képviselt Apor-család (XIV.186) tagjainak további sorsát a AfZ anyagában követni, így a két intézmény anyagában rejlő információk összekapcsolásában rejlő lehetőségeket bemutatni. 68

Olyan személyekre vonatkozó dokumentumokkal egészült ki továbbá, akikkel kapcsolatosan szerencsés módon mind a Svájci Zsidó Segélyegyesület menekültaktáiban, mind a fővárosi levéltárban találhatók források. Egy-egy tabló vázolja fel Carl Lutz (1895 1975) svájci diplomata, valamint a mindmáig viták kereszttüzében álló Kasztner Rudolf személyét. A svájci mentőakciók párhuzamaként látható Gerenday Antal (1900 1983) építészmérnök személye, aki számos ismerősének nyújtott segédkezet a nehéz időkben, úgy is, hogy svájci menlevelet szerzett számukra. Az új kiállítási tablók, illetve a Hollentonern Józsefnével készült interjú németre fordítását Toma Katalin végezte, lektorálást a svájci fél vállalta magára. A 2018. május 24-én megnyílt kiállításon a köszöntőt a Dr. Gregor Spuhler, a levéltár igazgatója és dr. Peter Blum, a heidelbergi levéltár igazgatója tartotta, dr. Peter Blum, a kiállítást dr. Kenyeres István főigazgató mutatta be. A megnyitó alkalmával tett látogatáson megállapodtunk a projekt folytatásában, melynek következő állomása a 2019 júniusára tervezett budapesti kiállítás lesz. Ez egyrészt (a földszinten elhelyezendő tablók révén) Svájcba eljutott magyarországi, budapesti üldözöttek, emigránsok sorsára vonatkozó forrásokat mutat be a lehetőségek szerint összekötve a két intézmény forrásanyagát, másrészt, az emeleti kiállító teremben az 2015-ben talált adatszolgáltatási ívek állnak a középpontban. 4. 2018. október 3. Szentpétervári hidak kiállítás a Ménesi úti Eötvös kollégiumban a Szlavisztikai műhely szervezésében. 5. 2018. október 19. Prost Heidelberg kiállítás a Ménesi úti kollégiumban. 6. 2018. október 25. Isztambul 100 Kós Károly építész munkássága és a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet kiállítás bemutatója Száz évvel ezelőtt, 1917 januárjában kezdte meg működését a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet. A hivatalosan 1916. november 21-én alapított 1918 novemberi bezárásáig Hekler Antal igazgatón kívül hat ösztöndíjas fordult meg. Köztük volt a fiatal Kós Károly is, aki az 1917 februárjától 1918 májusáig tartó időszakban tartózkodott az Oszmán fővárosban. A kiállítás anyaga három témakör köré csoportosul: az első rész (Az építész) Kós Károly életútját és munkásságát mutatja be, a második (Isztambul) korabeli fényképeken keresztül kívánja felvillantani Konstantinápolyt, ahogy azt Kós Károly láthatta. Kós 33 éves volt, amikor 1917 februárjában megérkezett a városba. A Konstantinápolyban töltött majdnem másfél év fontos tapasztalatszerzés volt az 69

építész számára. A város és a török emberek mindvégig közel álltak Kós Károly szívéhez. A harmadik rész (Intézet) a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet másfél éves történetét hivatott bemutatni. A kiállítást, amely Budapest Főváros Önkormányzata, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, Balassi Intézet és az Isztambuli Magyar Intézet pénzügyi támogatásával jött létre, először 2017 februárjában az Isztambuli Magyar Intézetben mutatták be, ezt követően az igen látogatott Jeni dzsámi Uralkodói Épületében is bemutatásra került, majd a kiállítás megjárta az Ankarai Egyetemet is. A szakmai megvalósítást Budapest Főváros Levéltára, az Isztambuli Magyar Intézet és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara végezte. A kiállítás kurátorai Fabó Beáta, Fodor Gábor és Anthony Gall voltak. A kiállítás 2018. december 1-ig volt megtekinthető, majd 2019. február elején újból felállítjuk az installációt az aulában. Jelen kiállítás nem előzmények nélküli. Budapest Főváros Levéltára a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal együttműködésben 2012-ben rendezte meg a Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Kós Károly világa, 1912 című vándorkiállítást. http://www.archivportal.hu/hu/blog/isztambul-100-kos-karoly-epiteszmunkassaga-es-a-konstantinapolyi-magyar-tudomanyos-intezet/ 7. 2018. november 13. Prost Heidelberg kiállítás Debrecenben, MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára 8. 2018. december 4. Mindent a hadseregnek! Amerikai és magyar plakátok az első világháború idejéből. A BFL, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a prágai Hadtörténeti Levéltár közös kiállítása Budapest Főváros Levéltára és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiállítást rendezett a prágai Vojenský ústřední archiv (Hadtörténeti Levéltár) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből válogatott amerikai és magyar 70

kiadású plakátokból. A kiállítás csatlakozott a Nyitott levéltárak 2018. programsorozathoz. A kiállítás érdekessége, hogy a korabeli propaganda részét képező színes és látványos falragaszok a háborúban egymással szembenálló államok területén buzdítottak a másik fél felett aratandó diadalra. Az amerikai és magyar kiadású plakátok stílusukban, kifejezésmódjukban és tartalmukban igen különböznek egymástól, hiszen míg az előbbi plakátok legfőbb témája az önkéntes katonai és civil szolgálatra való toborzás volt, a hazai grafikai falragaszokon ez a tematika nem jelent meg. Ugyanakkor témabeli hasonlóságot mutatnak a jótékony célú, pl. a könyvgyűjtést propagáló, illetve a háborús kiadásokat finanszírozó állami kötvények jegyzésére buzdító plakátok. Az 1914 és 1918 között Magyarországon kiadott plakátok leggyakrabban filmeket, könyveket, egyéb árucikkeket, illetve jótékony célú rendezvényeket, reklámoztak. A győzelemhez szükséges lakossági áldozatvállalás, az ún. hadikölcsönök jegyzése, a katonák számára szükséges fém- illetve textilanyagok gyűjtése is gyakori témája volt a korabeli grafikai és szöveges plakátoknak. A kiállítás 2019. január 31-ig volt megtekinthető Budapest Főváros Levéltárában. http://www.archivportal.hu/hu/blog/kiallitas-amerikai-es-magyar-plakatok-azelso-vilaghaboru-idejebol/ 9. 2018. december 18. Elérhetővé vált a Szentpétervári Levéltári Bizottság honlapján a Historizmustól a konstruktivizmusig. Szentpétervár várostervezése és építészete a XIX. század második felében és a XX. század első felében és a Historizmustól a modernig. Budapest várostervezése és építészete a XIX. század második felében és a XX. század első felében című orosz és magyar nyelvű virtuális kiállítás. https://spbarchives.ru/architecture A kiállítás megnyitója Szentpéterváron volt, de levéltárunk is virtuálisan, skypen keresztül részt vett a megnyitón. A technikán van mit javítani még, de legalább megtettük az első lépéseket az internet adta lehetőségek irányába. A kiállítás a Szentpétervári Levéltári Bizottság és Budapest Főváros Levéltára közötti együttműködési megállapodás keretében jött létre. A három építészeti stílusirányzaton belül a magyar anyagban 8-8 épület került bemutatásra, az orosz 71

anyagban a historizmus részben 5, a másik kettőben szintén 8-8 épület. A technikai kivitelezés a Szentpétervári Informatikai-analitikai Centrum érdeme. Ez volt a 2014 óta megkötött megállapodás óta a 3. közös kiállításunk a Bizottsággal. A virtuális kiállítás anyagából a szentpétervári Kirov Központi Kulturális és Pihenőparkban egy kisebb, táblás kiállítást is készítettek, párhuzamba állítva Budapest és Szentpétervár építészeti örökségét, amely még nagyobb kört tud bevonni a kiállítás megtekintésére. Az utcai kiállítás linkje: https://www.gov.spb.ru/gov/otrasl/archiv_kom/news/153870/ 13.2. Rendezvények 1. 2018. február 28. Év Levéltári Kiadványa Díj átadása Az Év Levéltári Kiadványa Díj átadása egyben a Nyitott Levéltárak éves programsorozat záró rendezvénye. A díj elsődleges célja a levéltárak kultúramegőrző, kultúrateremtő szerepének, tudományos eredményeinek bemutatása, ismertetése, népszerűsítése, a levéltári intézmények szellemi műhelyeiből kikerülő kiadványok középpontba állításával. A díjátadásra Budapest Főváros Levéltárában került sor. Levéltárunk két kategóriában nyert helyezést. A monográfiák kategóriában első helyezést ért el Budapest Főváros Levéltára és az MTA BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában megjelent Magyar Várostörténeti atlasz V. Buda II. kötete (1686 1848) Simon Katalin összeállításában. A levéltári adatbázisok kategóriában a www.hungaricana.hu közös közgyűjteményi portálon elérhető Budapest időgép internetes alkalmazás. 2. II. Levéltári Piknik 2018. június 8. június 9. Budapest Főváros Levéltára A Nyitott Levéltárak 2018 programsorozat nyitó rendezvénye, a Magyar Levéltárosok Egyesülete és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében megrendezett II. Levéltári Piknik és a hozzá kapcsolódó kiállítások szervezésében való részvétel. A kétnapos rendezvényen az ország számos levéltára és közgyűjteménye mutatkozott be Budapest Főváros Levéltára udvarán, ahol a kiállító intézmények standjai mellett színes programok várták a látogatókat. A középpontban a levéltár és kultúra kapcsolata állt. A két nap folyamán többek között tárlatvezetésre, levéltári sétára, intézmény bemutatókra, kézműves foglalkozásokra került sor. A családok számára is szerveztünk programokat, szombaton hangszerbemutató, a 72

Drams együttes koncertje, állatsimogató, arcfestés és kézműves foglalkozások várták a gyerekeket. Szombaton táncház, illetve mindkét nap koncert zárta a programokat. Az aulában és a Gárdonyi teremben az Arcanum Adatbázis Kft tartott bemutatót a digitalizálás rejtelmeiről A két nap mintegy 600 látogatót vonzott. http://www.archivportal.hu/hu/blog/ii-leveltari-piknik/ 3. 2018. április 19 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Ebben az évben is lehetőség nyílt arra, hogy levéltárunk e rangos eseményen részt vegyen. Az időjárás a tavalyinál sokkal jobb volt, de a nagy meleg miatt ebben az évben kevesebb látogató volt a tavalyihoz képest. 4. 2018. május 13. Múzeumok Majálisa 21. alkalommal került megrendezésre a kétnapos majális, melyen a BFL hagyományosan képviseltette magát. 5. 2018. június 23. Múzeumok éjszakája Örvendetes módon ebben az évben is sokan, 184-en voltak kíváncsiak programjainkra. A levéltári séta mellett nagy népszerűségnek örvendtek a gyerekfoglalkozások, de sikeres volt a tárlatvezetés is. 6. 2018. szeptember 28. Kutatók éjszakája Ez évben kétnaposra szervezték a programot. Talán ez is magyarázza, hogy az egynapos, péntekre szervezett programunknak nem volt sikere, mivel kevesen, mintegy 35-40-en látogattak csupán el levéltárunkba. http://www.archivportal.hu/hu/blog/muzeumok-ejszakaja-iden-is-budapestfovaros-leveltaraban/ http://www.archivportal.hu/hu/blog/budapest-fovaros-leveltara-a-kutatokejszakajan/ 7. 2018. október 9. Simon Katalin Buda atlasz könyvbemutatója A kiadványt Farbaky Péter BTM főigazgatója mutatta be, mintegy 40-en vettek részt rajta, sokan a BFL-en kívülről. A Buda II. atlaszt elnyerte az Év levéltári kiadványa pályázaton a Monográfiák, tanulmánykötetek kategória 1. díját, valamint a szerző elnyerte az BFL-ben első ízben odaítélt Varga László Díjat. A kötet tartalmi és tematikai gazdagság tekintetében az eddig megjelent mintegy 540 európai városatlasz között is az élmezőnybe tartozik. http://www.archivportal.hu/hu/blog/konyvbemutato-buda-ii-kotet-16861848/ 8. 2018. október 16-18. Határon túli és egyházi levéltárosok továbbképzése. A háromnapos képzésen 34 kolléga vett részt Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából és Szerbiából, valamint a magyar egyházi levéltárakból. Témák: gyűjtőkör, gyűjtőterület, állományvédelem, levéltár-pedagógia, kutató- és ügyfélszolgálat. 9. 2018. október 18. Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században és Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit kötetek bemutatója. http://www.archivportal.hu/hu/blog/nemzeti-divat-pesten-a-19-szazadban/ 73

10. 2018. november 9. Sajtótájékoztató: Időgép, Tanácsköztársaság utáni politikai perek dokumentumainak közzététele Budapest Főváros Levéltára az Arcanum Adatbázis Kft-vel együttműködésben fejlesztette ki a Budapest Időgép alkalmazást, amely 2017 óta látogatható a Hungaricana Közgyűjteményi portálon. Ebben az évben a levéltár a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával bővítette az elérhető tartalmakat az I. világháború időszakára vonatkozó nagy mennyiségű forrással, miközben magát az alkalmazást is fejlesztették. Emellett az I. világháború, az azt követő felbomlás és forradalmak egyes kiemelt jelentőségű politikai pereinek teljes digitalizált anyagát tette közzé a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon. Az eredeti forrásokban való eligazodást az egyes blokkokban bevezető segíti. A Budapest Időgépen ezentúl egy újabb időmetszetben, az I. világháború idején, 1916-ban barangolhatunk térben és időben, az interaktív térképeken keresztül, tanulmányozhatjuk a város átalakulását, kereshetjük a korabeli helyszíneket, és eljuthatunk az egyes telkek, házak történetére és lakóira vonatkozó levéltári forrásokhoz is. Az időgépen most elérhetővé váltak a budapesti közjegyzők által 1914 1918 között felvett okiratok és jegyzőkönyvek, amelyek a hátországi lakosság mindennapjaiba engednek bepillantást. Az 1914 1918. évi adatok összekapcsolódnak az adott ingatlanokat érintő más szöveges és képi forrásokkal és egyúttal számos korabeli épülettervben, fényképben vagy képeslapban gyönyörködhetünk. http://www.archivportal.hu/hu/blog/a-budapest-idogep-uj-fejlesztesei/ 11. 2018. november 15. Levéltári nap: Évfordulók sodrásában, 1918, 1938, 1948, 1958, 1968. konferencia Budapest Főváros Levéltárában 2018. november 15-én a Levéltári Nap keretében került megrendezésre az Évfordulók sodrásában: 1918, 1938, 1948, 1958, 1968 című tudományos konferencia, amelyen a szervező levéltár munkatársai mutatták be a felsorolt év- és sorsfordulókkal kapcsolatos kutatásaikat. A Levéltári Nap hagyományosan a Budapest egyesítésének évfordulójához (1873. november 17.) legközelebb eső csütörtökön kerül megrendezésre. A rendezvényt Dr. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója és Dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese nyitotta meg, majd átadásra kerültek a Levéltár díjai. A Gárdonyi Albert-díj első fokozatát, a Gárdonyi Albert emlékérmet dr. Rácz Attila főlevéltáros, főosztályvezető, a díj második fokozatát pedig Solyom Tibor üzemviteli alkalmazott, általános karbantartó érdemelte ki. A Levéltár főigazgatója által 2017 decemberében alapított, így elsőízben kiosztott Varga László-díjat Dr. Simon Katalin kapta. A díjkiosztókat követően kezdődő konferencia két ülésszakán összesen tizenegy, a címben jelzett évfordulókhoz kapcsolódó előadás hangzott el a levéltári munkatársak előadásában. A délutáni ülésszak egy előre nem tervezett, ám annál maradandóbb mozzanattal kezdődött: Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit személyesen tisztelte meg a konferenciát azzal a céllal, hogy bejelentse: a Maléter család dokumentumait megőrzésre átadja Budapest Főváros Levéltárának. 74

http://www.archivportal.hu/hu/blog/evfordulok-sodrasaban-1918-1938-1948-1958-1968/ 12. Állományvédelmi konferencia - A Tömeges állományvédelmi eljárások - levéltári iratok savtalanítása című rendezvény 2018. november 27. Az állományvédelmi főosztály szervezésében egy napos sikeres nemzetközi savtalanítási konferenciát és workshop-ot tartottunk a levéltárban. http://www.archivportal.hu/hu/blog/leveltari-iratok-savtalanitasa/ Budapest Főváros Levéltára saját rendezvényein kívül készséggel ad helyt mások által szervezett, profiljába vágó rendezvényeknek. 2018-ban az alábbi külső rendezvényeknek adtunk helyt: 1. Hajnal István Kör előadások 2. Budapesti Honismereti Társaság, 2018. április 19. Genius loci A Budapesti Honismereti Társaság konferenciája 3. Erkel kórus próbái 4. Fiatal Levéltárosok konferenciája - A Fiatal Levéltárosok Egyesülete és Budapest Főváros Levéltára - Vizuális források megőrzésének, feldolgozásának és közzétételének problémái című konferencia, 2018. november 22. http://www.archivportal.hu/hu/blog/konferencia-vizualis-forrasokmegorzesenek-feldolgozasanak-es-kozzetetelenek-problemai/ 13.3. Levéltár-pedagógiai foglalkozások, levéltár látogatások A fenntartó nagyvonalúságának köszönhetően 2018-ban egy önálló levéltárpedagógus munkatárssal bővült a BFL csapata. Három partner iskolának tartottunk foglalkozásokat. A Kölcsey Gimnázium kérésére összeállítottunk és megtartottunk egy 1848 49-es megemlékezést levéltári források alapján. Levéltár-pedagógia workshopokon folyamatosan egyeztetünk. Dolgozunk azon, hogy a topotékák anyagát is felhasználjuk/felhasználják oktatási célra is. A levéltár több munkatársa részt vett a TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR-2010. számú európai uniós pályázat keretében támogatást nyert, az Írjál történelmet! Rendhagyó komplex történelmi stúdiumok Budapest Főváros Levéltárában című program fenntartási időszaka teljesítésében, levéltár-pedagógiai programokban, illetve a már több éve működő intézményi levéltár-pedagógiai programban: a Fővárosi Önkormányzat által szervezett Iskolakapun kívüli tevékenység Film, színház, filmszínház című programjában. 75

Előbbi kapcsán hét iskolával álltunk kapcsolatban, néggyel összesen 7 kétfordulós vetélkedőt, hárommal 10 témanapot tartottunk. A témák a gasztronómia és vendéglátás Budapesten, a Városliget és az Állatkert voltak. A feladatok kidolgozásánál hasznosítottuk az egy évvel korábbi Városismereti vetélkedő tájékoztató felületeit, valamint a Topotéka projektben megjelenő Városliget oldalt (http://varosliget.topoteka.hu/) is. Ezekben több, mint hatszáz gyermek és fiatal vett részt. Utóbbi háromfordulós vetélkedő a Mozaik Gazdasági Szervezettel közösen került megvalósításra. A vetélkedő első fordulóját 2018. október 2-án a Margitszigeten tartottuk. Budapest Főváros Levéltárából ebben 12 kolléga segédkezett. Összesen 122 csapat jelentkezett, melyből 99 értékelhető feladatlapot adott le. A feladatlapokat és a fordulóhoz szükséges segédanyagokat Budapest Főváros Levéltára készítette el. A kiértékelés után az adatokat adatbázisban rögzítettük, amit a Mozaiknak megküldtünk. 37 csapat jutott a második fordulóba. A második forduló feladatait a varostorteneti.bparchiv.hu honlapon publikáltuk, a feladatok beadási határideje 2018. november 5-én volt. A döntőbe 6 csapat jutott. A döntőre Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 144. évfordulójához kötve, 2018. november 20-án Budapest Főváros Levéltárában került sor. A verseny részvevői emléklapot, emlékpólót, az első három helyezett csapat ezeken felül oklevelet, valamint 25, 20 és 15 ezer forintos utalványt kaptak. A legtöbb csapatot indító iskola különdíját egy buszos csapatkirándulást ebben az évben is a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola érdemelte ki. Hagyományokhoz hívén idén is számtalan alkalommal vezettünk levéltári sétákat az BFL épületében. Ebben az évben 35 csoportban összesen 521 látogató számára mutattuk be a levéltárat. Ebben a nyílt napok csoportjai benne vannak, viszont a mások által vezetett delegációk, vendégek körbevezetése nincs számon tartva. A tavalyi látogatottsághoz képest kb. 5 %-os visszaesést tapasztalható. A látogatók összetétele rendkívül vegyes: nyugdíjas és egyetemista csoport, általános iskolás és külföldi vendég, de turista is lehet. 13.4. Gyakornokok, közösségi szolgálatot teljesítők fogadása Tárgyévben hat ELTE-s levéltár szakos hallgató végezte el kötelező szakmai gyakorlatát. Június 1. és szeptember 1. között két Erasmus ösztöndíjas hallgatót fogadtunk a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemről a levéltárunk és az egyetem közötti együttműködési megállapodás alapján. Az ELTE Atelier Európai Társadalomtudomány és Historiográfia Tanszékkel is kötöttünk megállapodást és szemeszterenként egy hallgatójuk nálunk végzi szakmai gyakorlatát. Az őszi félévben még a Károli Gáspár egyetem egy diákját fogadtuk gyakorlatra. Általában 30-50 órát töltöttek nálunk, de a kolozsvári egyetem hallgatóinak ösztöndíjas 76