Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai-Pszichológiai Kar Pszichológiai Doktori Iskola, Kognitív Fejlődés Program

Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai-Pszichológiai Kar Pszichológiai Doktori Iskola, Kognitív Fejlődés Program SZÜLŐI ÉS TÁGABB KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK SZEREPE A SZÜLŐVÉ VÁLÁS FOLYAMATÁBAN ÉS A KORAI ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT KIALAKULÁSÁBAN című doktori értekezés tézisei Danis Ildikó Témavezető: Dr. Gervai Judit MTA Pszichológiai Kutatóintézet Budapest, 2007

A kutatás a Budapesti Családvizsgálat keretében zajlott az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében. A kutatási témát a következő pályázatok támogatták: OTKA T 038407, OTKA T 018453, OTKA F 043658. A doktori munkám első évében az MTA-SYLFF ösztöndíjasa, majd pedig az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa voltam. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom minden családnak, akik lehetővé tették, hogy a Budapesti Családvizsgálat éveken keresztül kövesse életüket és gyermekeik fejlődését. Mivel jómagam csak 2000-ben csatlakoztam a kutatócsoporthoz, dolgozatom adatainak felvételében nem vettem részt. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Lakatos Krisztina, Ney Krisztina és Tóth Ildikó kollégáimnak, akik kezdettől (1996-tól) fogva követték a családokat, folyamatosan rendszerezték, és adatok formájában rögzítették az információkat. Fenes Dittének, Hermann Zsuzsának és Szöllősi Ágnes Nórának az adatok ellenőrzésénél nyújtott segítségüket köszönöm. Szintén kollégáimnak köszönhetem az egyéves kori anya-gyermek kötődés felvételeinek elkészítését, kódolását. Legnagyobb köszönetemet témavezetőmnek, Gervai Juditnak szeretném kifejezni, aki egész doktoranduszi munkám ideje alatt és a disszertáció elkészítése során mind szakmai támogatásával, mind emberi törődésével, előrevivő ötleteivel és kritikáival segítségemre volt. Köszönöm az együttműködését és szakmai hozzájárulását azoknak a kutatóknak, akik a munka egyes részeiben vettek részt: John M. Oates angol kollégánknak a MORS és a BMBI kifejlesztésében és publikálásában, Szilvási Tamara szakdolgozónak pedig az életesemények magyar súlyozó vizsgálatában való részvételéért (Az adatgyűjtésben való részvételükért köszönetet mondunk Furmann Zsuzsa, Gyimesi Melinda, Nyíri Gabriella és Brózik Péter egykori pszichológia szakos egyetemistáknak, akik műhelymunkájuk keretében csatlakoztak a kutatáshoz.). Köszönöm Tóth Ildikónak folyamatos szakirodalmi ötleteit. Köszönettel tartozom néhány kollégának, kutatónak (többek között Kalmár Magdának, Tóth Olgának, Rózsa Sándornak, Vargha Andrásnak) azokért a beszélgetésekért, szakmai tanácsokért, amelyek a munkámat az évek során előrevitték. A disszertáció nem készülhetett volna el családom türelme, folyamatos támogatása és bíztatása nélkül: köszönöm férjemnek, Lencsi lányomnak és nagyszüleinek. 2

BEVEZETÉS A life span elméletek és az élet-ciklus modellek az 1970-es évek óta tudományos keretet nyújtanak az individuális és a családi fejlődés állomásainak értelmezéséhez. Az életút folyamán bekövetkező élet-ciklus váltások során átmenetekről, ún. normatív, vagyis fejlődéslélektanilag várható krízis időszakokról beszélhetünk. A szakirodalom szerint az egyik legválságosabb átmeneti periódus az első gyermek megszületése, vagyis a szülővé válás, illetve a családdá alakulás folyamata. Az életúti váltások a családi környezet több szintjén értelmezhetők, így egy komplex családkutatás nemcsak az egyénekre vagy a primer családi rendszerre fókuszál, hanem számba veszi az individuális, a diádikus, a triádikus, a három-generációs, illetve a családon kívüli folyamatokat is (ld. 1. ábra). 1. ábra: Konceptuális modell a családkutatásokra jellemző, illetve vizsgálandó témakörök összefüggéseiről Társadalom Szociális network, szociális támogatás Kultúra Családi forgatókönyvek Apa: genetika, személyiség, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Házastársi interakciók, kötődés Anya: genetika, személyiség, attitűdök, viselkedés, pszichopatológia Triádikus viszonyok Apagyermek interakciók, kötődés Csecsemő: genetika, temperamentum, viselkedés, pszichopatológia Anyagyermek interakciók, kötődés Családi működés Családi atmoszféra Politika Stresszes életesemények, traumák Természeti adottságok A szülővé válás folyamata még a legjobban működő párok számára is kihívást és stresszt jelent. Ez az időszak számos, a kutatások által megerősített individuális és kapcsolati változást eredményez. A szülők az életterük és funkcióik legtöbb szintjén valamiféle negatív irányú eltolódást mutatnak a születést követő első másfél év során, de ezek később (optimális esetben) stabilizálódnak, új egyensúlyt alapoznak meg. Megfigyelések szerint leginkább a következő folyamatok jellemzőek erre az időszakra: az önpercepció, az identitás, a (nemi) szerepek változása, a személyes kompetencia és én-hatékonyság átértékelése, a házastársi és a szülőkkel fennálló kapcsolatok újraértelmezése, észlelt minőségük változása, a mentális állapot változásai, valamint a családi életen kívüli életterek szerkezetének megváltozása, az általános preferencia rangsor átrendeződése. 3

A gyermek szociális fejlődésének szempontjából a születést követő első év a korai szülő-gyermek kötődés kialakulásának kiemelt időszaka. A korai kötődés hátterének vizsgálatakor kronologikusan első ízben azt bizonyították, hogy a kötődési minőség variabilitásának oksági hátterét részben a korai szülő-csecsemő gondozói interakciók minőségének különbségei adják. Később a gyermekek individuális / biológiai (temperamentumbeli és pszichofiziológiai) sajátosságait mérték azzal a céllal, hogy felderítsék e faktorok hozzájárulását a kötődés kialakulásához. A legfrissebb kutatási irány is az egyedi, biológiai faktorok jelentőségét hangsúlyozza, a molekuláris genetika tudományos hozzájárulásával. A tágabb családi (szülői pszichopatológia, házastársi kapcsolat, családi atmoszféra stb.), illetve a disztális környezeti (életesemények, szociális támogatás, társadalmi státusz stb.) hatásokat is több vizsgálat helyezte a kutatás középpontjába, de legtöbbször csak egy-egy tényezőt kiemelve. Néhány tanulmány nem csupán az egyes veszélyeztetető hatások magyarázóerejét dokumentálta, hanem számos tényező additív hatását vizsgálta a kötődési minőségre nézve. A kutatások nem minden esetben kaptak szignifikáns összefüggéseket a kötődési kategóriák és az ún. kumulatív rizikó indexek között. CÉLKITŰZÉSEK, ÚJSZERŰSÉG 1. A főtémák kidolgozásához szükséges előzetes elemzések 1.1. Adaptált kérdőívek pszichometriai elemzése A vizsgálni kívánt kérdésköröket számos, Magyarországon először használt, adaptált kérdőív segítségével mértük fel. Célul tűztük ki a kérdőívek pszichometriai elemzését, hogy azok használhatók legyenek a szülők individuális, kapcsolati és tágabb környezeti jellegzetességeinek megbízható feltérképezésére. 1.2. Stresszkeltő életesemények súlyozása A kutatás szerves részeként végeztünk egy olyan független vizsgálatot, amelyben kisgyermekes anyák Magyarországon első ízben súlyoztak stresszkeltő életeseményeket. 2. Főtéma I.: Longitudinális trendek a szülővé válás átmeneti időszakában A Budapesti Családvizsgálat alacsony szociális rizikójú mintájában vizsgáltuk meg azt, hogy első gyermeküket váró párok a terhesség utolsó trimeszterétől a születést követő első évben milyen pszichológiai, kapcsolati és környezeti változásokon mennek keresztül. Bár olyan szülői és környezeti változókat használtunk fel ebben az elemzésben, amelyek a szakirodalomban széles körben vizsgált kérdéseket érintenek, ezeket új, eddig nem elterjedt szempontok szerint vizsgáltuk: longitudinális trendeket és családi mintázatokat próbáltunk azonosítani. A nemzetközi kutatások összefoglalói többnyire egész mintára vonatkozó, statisztikailag átlagolt longitudinális változásokat ismertetnek, kevés kivétellel nem állítanak fel hipotéziseket, és ennek nyomán nem is vizsgálják, hogy léteznek-e jól elkülöníthető mintázatok, trendek az egyes szociális és pszichés tényezők longitudinális változásaiban. A longitudinális Budapesti Családvizsgálat módot adott arra, hogy a különböző változók mérésével anyai és apai individuális, illetve komplex családi trendeket különítsünk el, és ezekkel az eredményekkel járuljunk hozzá a kurrens szakirodalmi összefüggések finomításához. Ennek érdekében elemzéseinkhez a következő célokat határoztuk meg: 4

2.1. Minden vizsgált téma esetében először azonosítani kívántuk az egész mintára vonatkozó átlagos longitudinális változást, amely összevethető az eddigi szakirodalmi tapasztalatokkal. Azonban nem csupán a szülői nemet, hanem a gyermek nemét is moderátornak tekintettük, ezért elemzéseinket a teljes mintán három szempont (idő szülő neme gyermek neme) szerint végeztük. 2.2. Ezek után klaszter-analízissel a mintán belül jellemző longitudinális trendeket, mintázatokat próbáltunk azonosítani, mivel azt feltételeztük, hogy az átlagos longitudinális változás összemos egy sor individuális, illetve diádikus típust. Ennek érdekében nemcsak azt vizsgáltuk meg, hogy a nők és a férfiak milyen trendeket mutatnak, hanem azt is, hogy vajon elkülöníthetők-e szülői / családi típusok, amikor a szülőpárok együttes jellemzőit vizsgáljuk meg. Ebben az elemzési folyamatban sajnos nem állt módunkban a gyermek neme moderátor változót használni, mert az nagyon elaprózta volna a mintát. Egy nagyobb elemszámú, esetleg reprezentatív vizsgálat során ezzel a szemponttal egészülhetne ki a legteljesebb elemzési stratégia. 2.3. Megvizsgáltuk az egyes folytonos változók, illetve az említett klaszterek kölcsönkapcsolatait is. 3. Főtéma II.: A korai anya-gyermek kötődés predikciója Mivel a Budapesti Családvizsgálat fókuszában a korai anya-gyermek kötődés kialakulásának kutatása áll, különböző predikciós modellekkel próbáltuk az egyéveskori kötődés minőségét bejósolni, magyarázni a felmért környezeti változók segítségével. A befolyásoló tényezők azonosítása mellett módszertani célkitűzésünk volt a különböző predikciós lehetőségek hatékonyságának összehasonlítása, ami tudomásunk szerint a kötődés szakirodalmában még nem fordult elő. A kötődés irodalomban leginkább az egyes kutatások által vizsgált egyedi tényezők magyarázó erejét, vagy több változó lineáris additív hatását elemezték a kötődési biztonság előrejelzése, vagy magyarázata érdekében. Néhány újabb keletű próbálkozás a kumulatív rizikóindexek bevezetésére sikeresnek mondható. Ezek az indexek azonban rendszerint 5-10 tételből adódtak, amelyek nagy része általában szociálisgazdasági jellegű, illetve a szülő-gyermek interakciók jellemzőire vonatkoztak. A Budapesti Családvizsgálat a szakirodalomban bemutatott legtöbb környezeti tényezőt felmérte. 3.1. Ennek megfelelően felállítottunk modelleket egyedi, illetve komplexebb főkomponens-változókkal, valamint különböző szempontok szerint rendezett rizikóindexekkel. A szakirodalomban eddig egyedülálló próbálkozás az, hogy a longitudinális trendek alapján is meghatároztunk rizikós utakat. 3.2. Elemzéseinkben fontosnak tartottuk a gyermekek nemének szempontját, amely a szakirodalom szerint is a családi rendszer működésének fontos meghatározója. 3.3. Összehasonlítottuk az egyes predikciós modellek hatékonyságát, amelynek mértékeként a magyarázott variancia értékét határoztuk meg. 4. Az adat-imputálás hatékonyságának statisztikai nyomon követése Tesztelni kívántunk egy olyan statisztikai eljárást a minta hiányzó adatainak kiküszöbölésére (adat-imputálás, data imputation), amely csak az utóbbi évtizedben vált szakmailag igazán megalapozottá és elfogadottá, a kötődés-irodalomban pedig tudomásunk szerint mi alkalmaztuk elsőként. 5

MÓDSZEREK Vizsgálati személyek Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében, Dr. Gervai Judit vezetésével kezdődött el 1996 és 1998 között a Budapesti Családvizsgálat. A 113 első gyermekét váró, alacsony szociális rizikójú szülőpárt főleg szülésre felkészítő foglalkozásokon, kisebb részben magazinokban feladott hirdetések révén gyűjtötték. A gyermekek egy éves korára 10 család lemorzsolódott, így a végleges csecsemőkori mintánk 103 családból állt. A gyermekek között 58 fiú és 45 lány volt, akik egészségesen, időre (40±2 hét), és 2500g-nál nagyobb súllyal születtek. A minta nem csupán előnyös képzettségi és foglalkozási jellemzői (a szülők több mint 50%-a felsőfokú végzettségű) alapján mondható alacsony szociális rizikójúnak, hanem azért is, mert az otthoni látogatásokat végző munkatársak megítélése szerint az otthonok minősége és a vagyoni helyzet is átlagosnál jobb színvonalú volt. Vizsgálati eszközök Korai kötődés A korai anya-csecsemő kötődést a világszerte alkalmazott Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt (IHT) segítségével mértük (Ainsworth és mtsai., 1978). A laboratóriumi vizsgálatot a csecsemők 12-13 hónapos korában végeztük. A videofelvételeket az alapkategóriákat (A, B, C) tekintve két képzett megfigyelő értékelte. A kötődési viselkedés dezorganizációjának szintjét ugyancsak kiképzett kódoló értékelte. A kötődési minőség jellemzésére kategoriális, illetve ordinális változótípusokat használtunk. Egyrészt a négy fő kategóriából dichotóm változókat alkottunk: elkülönítettünk (1) biztonságos és bizonytalan, (2) dezorganizált és organizált, illetve (3) dezorganizált és biztonságos csoportokat. Másrészt a kötődési minőség adaptivitásának jellemzésére a legrészletesebb, Crittenden (1985) által leírt hatfokú skálát, a kötődés dezorganizáltságát pedig a Main és Solomon (1990) által közölt 9- fokú D skálával jellemeztük. Szülői és tágabb környezeti tényezők A Budapesti Családvizsgálat minden adatfelvételi időpontjában kérdőíves módszerrel mértük fel a szülői/családi és a tágabb környezeti tényezőket. Kikérdeztük a terhesség, a szülés és a gyermekágyas időszak körülményeit. Időről időre felmértük a családokat ért életeseményeket, társas támogatottságukat, a szülők mentális állapotát (szorongás és depresszió, aggodalmak és nehézségek), nemi szerepekről, házastársi munkamegosztásról, ill. családjuk működéséről alkotott percepcióikat, ezenkívül beszámoltak házastársi, valamint szüleikkel és gyermekeikkel való kapcsolatukról (gondozási reprezentációikról). Az 1. táblázatban a terhesség idején és az első 12 hónapban felvett kérdőívek tematikus rendszerezését mutatjuk be. 6

1. táblázat: A Budapesti Családvizsgálat felvételei a szülői és a tágabb környezeti változókról, valamint a korai anya-gyermek kötődésről 7

EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. A főtémák kidolgozásához szükséges előzetes elemzések 1.1. Adaptált kérdőívek pszichometriai elemzése Kérdőíveink pszichometriai paraméterei (skála-homogenitás mutatók) a legtöbb esetben megfelelőek voltak (Cronbach-alfa>0,7). Azokat a skálákat, amelyek nagyon gyenge paramétereket mutattak, nem használtuk a további elemzéseinkben. A skálák konstruktum-validitását az egymás között megfigyelhető, értelmezhető kölcsönkapcsolatok igazolták. A használt skálák eloszlásában gyakran alacsony variabilitás, és pozitív irányú ferdeség volt megfigyelhető. Ez a jelenség az alacsony szociális rizikójú minta feltételezhető adottságaiból származhatott. Számos kérdőívet publikáltunk az Alkalmazott Pszichológia folyóiratban (ld. Danis és mtsai, 2005a, 2005b). Távolabbi célként tűzhetjük ki a jól működő kérdőívek reprezentatív bemérését. 1.2. Stresszkeltő életesemények súlyozása Tanulmányunkban (Danis és mtsai, 2006a) kísérletet tettünk arra, hogy kisgyermekes családokra érvényes hazai életesemény súlyokat nyerjünk kvantitatív adatfeldolgozás és rizikó felismerés céljára. Emellett megvizsgáltuk, hogy milyen minőséggel ruházzák fel az életeseményeket a megkérdezettek, illetve mi az adott életesemények előfordulási gyakorisága mintánkban. (92 életesemény súlyossági és minőségi rangsorát mutattuk be 184 kisgyermekes anya kérdőíves beszámolói alapján.) Adatgyűjtésre Miller és Rahe 1997-es Social Readjustment Rating Questionnaire kérdőívének általunk módosított magyar változatát használtuk. Az amerikai eredményekhez hasonlóan az események súlyozásában és minőségi megítélésében jelentős demográfiai hatást nem találtunk. Bár a magyar súlyok magasan korreláltak az 1997-es amerikai súlyokkal, a 63 közös tételre számított magyar súly-átlag szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az amerikai. Több egyedi tétel súlyosságát is különbözően ítélték meg a két kultúrában. Tringer és Veér 1977- es, némileg más módszerrel végzett magyar vizsgálatának életesemény rangsora módot adott kronológiai összehasonlításra is. A két kutatásban közös 32 tétel rangsorai között számított korreláció valamivel alacsonyabb volt, mint az említett amerikai és a jelenlegi magyar adatok együttjárása. A közel 30 év eltéréssel végzett két magyar vizsgálatban több esemény helye jelentősen eltért a rangsorban. A fontos életesemények megítélése tehát kultúránként és időben változhat. Mivel vizsgálatunk szintén a populáció egy részét, a kisgyermekes családokat érintette, hosszú távú célként határozhatjuk meg az életesemények súlyosságának reprezentatív felmérését. 2. Főtéma I.: Longitudinális trendek a szülővé válás átmeneti időszakában A kutatás újdonsága a nemzetközi szakirodalommal szemben, hogy egy mintán belül nagyon sok témát egyidejűleg mértünk fel és mindkét szülőt kikérdeztük, lehetővé téve, hogy a változók közötti komplex kapcsolatokat is regisztráljuk. 2.1. A tanulmányok rendszerint csupán a teljes mintára átlagolt longitudinális hatásokat közlik, és nem különítenek el csoportokat, amelyeknek idői trendje más-más következtetések levonására adna lehetőséget. Teljes mintánkban több esetben nem kaptuk meg a szakirodalomban közölt időbeli változásokat (pl. csökkenő distressz, csökkenő társas támogatottság), de a klaszterek között a legtöbb esetben volt legalább egy, amely a szakirodalomban leírt trendnek megfeleltethető volt. Más témáknál (pl. erősödő tradicionalitás, erősödő 8

házastársi problémák) viszont a teljes minta szintjén is megerősíthettük a nemzetközi kutatások által sugallt hipotézist. A szakirodalom általában a gyermek nemének hatásait nem tárgyalja ezekben a folyamatokban. Bár a teljes mintán végzett analíziseknél bevontuk ezt a változót, csak néhány esetben kaptunk szignifikáns eredményeket (pl. szülői distressz, nemi típus), a globális változások tehát általában a gyermekek nemétől függetlenül zajlanak le. Ez talán jogossá teszi, hogy a szakirodalom nem foglalkozik a nemek kérdésével. 2.2. A különböző szülői és környezeti változók esetében mintánkban sikerrel azonosítottunk longitudinális trendeket és családi mintázatokat. A klaszterek vizsgálata több szempontból hasznosítható eredményeket hozott: egyrészt elkülöníthettünk kedvezőtlen (pl. erősödő vagy stabilan magas distressz, erősen tradicionális munkamegosztás) és kedvező (pl. csökkenő vagy stabilan alacsony distressz, egalitariánus munkamegosztás) longitudinális trendeket, amelyek azonosítása nem csupán a korai kötődési kapcsolat kialakulásának bejóslásában értelmezhető, hanem más, ebben a dolgozatban nem vizsgált kérdéskörök (pl. válások előrejelzése) esetén lenne közvetlenül alkalmazható. Az ilyen kutatások eredményei alapul szolgálhatnak gyakorlati stratégiák kidolgozásához, mivel feltételezhetjük, hogy a különböző fejlődési utakat bejáró családokat, szülőket más-más módon, illetve különböző fókuszpontú intervenciós programokkal segíthetjük a harmonikus családdá alakulás, a hatékony szülőség, illetve az optimális szülő-gyermek kapcsolat kialakításában. 2.3. A különböző folytonos skálák közt szignifikáns, koherens kölcsönkapcsolatokat találtunk. Ugyancsak szignifikáns összefüggések voltak abban, hogy az egyes személyek (vagy családok) hogyan tömörültek a különböző változók alapján képzett klaszterekbe. Egy további elemzésben ennek megerősítéseként a különböző anyai és apai skálák 16 jól értelmezhető főkomponensbe tömörültek, amelyek között találhattunk individuális anyai (pl. Anyai mentális érzékenység és az anya-gyermek kapcsolat "nehéznek" ítélése) és apai (pl. Apai önérvényesítés, terhelhetőség), valamint komplex családi (pl. Tradicionális szerepfelfogás a családban) dimenziókat is. 3. Főtéma II.: A korai anya-gyermek kötődés predikciója környezeti változókkal 3.1. A kötődés predikciójakor számos olyan egyedi összefüggést találtunk, amely a szakirodalommal összhangban van. Ezek súlya egyetlen esetben sem haladta meg az enyhe-közepes mértéket, ez is a szakirodalomnak megfelelő eredmény. A rengeteg környezeti változó közül viszont csak néhány szignifikáns hatótényezőt azonosíthattunk. Érdekes, elgondolkodtató eredményünk viszont az, hogy bár a szakirodalom rendszerint csak anyai változókat használ az anyagyermek kötődés magyarázatára, az általunk használt apai változók több ízben erősebb hatással voltak az anya-gyermek kapcsolat varianciájára. Ugyanígy fontos megjegyezni azt, hogy az egyedi hatások vizsgálatakor többször a korai, tehát a terhességi tényezők voltak a legerősebb prediktorok. E két eredmény felhívja a figyelmet a korai, mindkét szülőre kiterjedő, családi prevenció jelentőségére. Mintánkban három modellt teszteltünk: egyrészt megvizsgáltuk a különböző változók együttes additív lineáris hatását (többváltozós lineáris és logisztikus regressziókkal), másrészt a környezeti változókból főkomponensanalízis segítségével individuális és családi dimenziókat tártunk fel, és ezek összefüggését figyeltük meg az anyához való kötődéssel, harmadrészt pedig 9

kumulatív rizikóindexeket alkottunk, és ezek predikciós hatékonyságát mértük fel. 3.2. A kötődési prediktorok változtak annak függvényében, hogy a fiú- vagy a lánygyermekek szüleit vizsgáltuk-e. Érdekes eredményünk, hogy a biztonságos kötődést mindkét nemnél hátráltatta, a dezorganizált kötődést pedig elősegítette az, ha az apa korlátozva érezte magát gyermekkorában. Emellett az anyai androgünitás, illetve a fiúk esetében még az apák modernebb családelképzelései voltak azok, amelyek elősegítették az optimális kötődés kialakulását. A stresszkeltő életesemények lányoknál folytonosan, fiúknál csak a rizikótartományban voltak negatív hatással a kötődés minőségére. A lányoknál még negatív előrejelző szerepet kapott az anyák mentális sérülékenysége, valamint a gyermek észlelt dominanciája (mondhatni ighénybevevő temperamentuma) is. Fontos eredményünk, hogy a környezeti tényezők rizikótartományait sűrítő globális rizikóindex csak a lányok esetében volt kapcsolatban a kötődés alakulásával. 3.3. Komplex kötődési modelljeinkben, a stepwise típusú regressziós eljárást használva, kevés számú nem-redundáns változó relatíve alacsony-közepes (10-40%) megmagyarázott variancia-hányaddal volt képes magyarázni a kötődési variabilitást. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a szakirodalom sem közöl ennél nagyobb hatásfokú elemzéseket. Ha a modellek hatékonyságát próbáljuk összevetni, a legtöbb információt a lineáris additív modellekkel nyertük (legtöbb prediktor, legnagyobb megmagyarázott varianciák). A faktor-változókkal és a rizikóindexekkel végzett számítások pedig hasonló mértékű 10-20%-os megmagyarázott varianciáról tanúskodtak. Természetesen minden modellnek van előnye és hátránya a többihez képest. A rizikó-számolások hozták például azt az érdekes eredményt mintánkban, miszerint a kumulatív környezeti rizikóra a lányos családok érzékenyebbek, a fiúknál valószínűleg más faktorok lehetnek inkább felelősek a kötődés minőségének kialakulásában. A fentiek szerint elvárásainkat megerősítve - az ismertetett környezeti változók nem elégségesek a kötődés biztos bejóslására, annak hátterében más biológiai, viselkedési, interakciós és egyéb hatások is keresendők, és komplex modellek tervezése, tesztelése a legcélravezetőbb. A szakirodalom is érvel amellett, hogy a környezeti változók, sőt még az olyan eredetileg nagyon hangsúlyosnak vélt tényezők, mint a szülői viselkedés, önmagukban kevéssé magyarázzák a kötődés kialakulását. Az olyan változóknál, mint pl. a feldolgozatlan gyermekkori élmények, vagy az ijedt /ijesztő, illetve atipikus anyai viselkedés is csupán enyhe-közepes magyarázóerővel hatnak a kötődési dezorganizáció kialakulására (ld. pl. Madigan és mtsai., 2006 meta-analízisét). Ugyanígy az eredetileg kiemelkedőnek gondolt szülői szenzitivitás is alacsony magyarázóerővel bír önmagában a biztonságos kötődés kialakulásában (ld. Wolff és IJzendoorn, 1997 meta-analízisét). Az irodalom (IJzendoorn, 1995; Madigan és mtsai., 2006) használja az ún. transmission gap (átadási hézag) fogalmát arra a még teljes mértékben fel nem tárt folyamatra, amely a kötődési kapcsolatokról kialakított szülői mentális reprezentáció és a szülő-gyermek kötődési minőség kialakulása közötti mediáló tényezőkre utal. Feltételezhető, hogy a legkomplexebb modellekben a csecsemő biológiája (genetikai és temperamentumbeli sajátosságai), a szülők személyisége (hangsúlyosan a mentális egészségi állapota), gondozási attitűdje és viselkedése (pl. extrém helyzetekben bántalmazás), családi (pl. 10

válás) és társadalmi (pl. szegénység, alacsony iskolázottság) hatások bonyolult interakciói adják meg a választ arra, miként alakulhat ki egy adott kötődési minőség. 4. Az adat-imputálás hatékonyságának statisztikai nyomon követése Az adat-imputálással kiegészített adatbázison való elemzések eredményei a számítások típusától függően adtak hasonló vagy kevésbé hasonló eredményeket a nem kiegészített adatbázis eredményeihez. A korrelációs elemzések szinte egyáltalán nem, csupán pár századnyi különbséget mutatnak a két adatbázisban. Ez nyílván az imputálás metódusából is fakad, hiszen annak egyik célja, hogy a kapcsolatokat megtartsa. Legtöbbször némileg (elhanyagolható mértékben ugyan, de) szigorúbb, és ezáltal akár megbízhatóbbnak gondolt eredményeket adott a módszer. Azokat az elemzéseket, amelyek a kötődés predikciójára vonatkoztak viszont jobban érintette az imputálás. Bár a tendenciák hasonlóak voltak, a nem imputált adatbázisban több esetben nem érték el a szignifikanciát azok a hatások, amelyek a kiegészített adatbázisban megbízható eredményeket nyújtottak. Legnagyobb eltéréssel nyilvánvalóan a többváltozós elemzések esetében találkozhattunk, mivel ezekben az esetekben akár 20-45 esetszám különbséggel dolgoztunk a random adathiányok miatt. Ezekben az esetekben szinte természetesnek vélhetjük a különbségeket. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy azokban a kutatásokban, amelyekben korrelációalapú számításokat végeznek a kutatók, biztonsággal alkalmazható az adatimputálás. Azonban mindenképpen törekedni kell a minél teljesebb adatbázis létrehozására, eredményeinket ekkor fogadhatjuk el minden fajta szkepszis nélkül. A KUTATÁS KORLÁTAI, TANULSÁGAI A kutatás, illetve az elemzés korlátai között legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mintánk homogén, alacsony szociális rizikójú. Feltehetően egy szélesebb, netán reprezentatív réteget érintő kutatásban a környezeti variabilitás is nagyobb. Jellemző volt, hogy mintánkban több mérőeszköznek nem volt túl nagy varianciája, és az eloszlás az optimális értéktartomány felé húzott. Mivel kevés család tartozott a klinikai szélsőértékek tartományába, attól vártuk a kötődés magyarázatát, hogy az átlagos tartományban mutatkozó variabilitás is kellő hatékonysággal jósol be minőségi különbségeket a diádok között. A rizikóindexek megalkotásakor is csak a saját mintán belüli szórások értelmezték, illetve különítették el a rizikós csoportokat az átlagos, illetve a protektív tartománytól. Mindezek okán feltételezhető, hogy egy szélesebb mintavétel e környezeti változók erőteljesebb magyarázó hatásával járna együtt. Ugyanakkor természetesen feltételezhető az is, hogy nem feltétlenül ezek azok a környezeti tényezők, amelyek igazán hatással vannak a kötődésre, még kumulatív szinten sem. Fő tanulság, amely kutatás-tervezés szempontjából is mérvadó, hogy alacsony rizikójú mintákban nagyon erős, igazán jelentős (társadalmi, egészségi, életvezetési) környezeti faktorokkal érdemes dolgozni, míg egy szélesebb minta választása, esetleg a reprezentativitás, megadhatja annak esélyét, hogy apróbb környezeti hatásokat (attitűdök, értékek, szokások stb.) azonosítsunk. Az elemzések legkomplexebb kivitelezésében a minta elemszáma is korlátozott minket. Mivel a 100-as mintanagysághoz képest sok környezeti tényezőről kaptunk információt, ezért több szempont bevonása, illetve a legmegfelelőbb statisztikai 11

modellek néhány esetben a mintanagyság:változószám arány miatt hiúsultak meg, vagy eredményeinket csak megfelelő óvatossággal értelmezhettük. A disszertáció elemzései a kötődés mérésén kívül csak kérdőíves anyagokon alapultak, amelyeknek legnagyobb kritikája, hogy nem olyan objektívak, mint a megfigyelés módszere és objektív szemlélő általi kódolása. Több oldalról torzíthatnak eredményeink a beszámolás hűsége, pontossága, szándéka szerint. Ugyanakkor ezt a problémát enyhítheti, hogy a Budapesti Családvizsgálat során érvényesülő gyakori családlátogatások és bizalmat építő kapcsolattartás következtében a szülők beszámolói feltehetően őszinték és megbízhatók. Munkacsoportunk tagjai számos más módszer (laboratóriumi vizsgálatok, otthoni megfigyelések, interakció-elemzések, genetikai minta elemzése) eredményeit tárgyalták több publikációban, illetve doktori disszertációban. Ezeknek az eredményeknek a modell-szintű összegzése még a kutatócsoport előtt áll. A KUTATÁS GYAKORLATI HASZNA, TÁVLATI CÉLOK A szülővé válás folyamatának vizsgálata és eredményei olyan munkakörökben hasznosíthatók, ahol kismama- és családgondozással, valamint a szülővé válás problémáinak prevenciójával és intervenciójával foglalkoznak. Magyarországon még nem létezik a csecsemők és szüleik kapcsolati és mentális problémáival foglalkozó interdiszciplináris hálózat, amely kifejezetten olyan prevenciós és terápiás tevékenységeket folytatna, ami ezeket a környezeti és személyes kölcsönhatásokat optimalizálja, korrigálja egészséges családok és egészséges gyermekek elindítása és fejlődése céljából. A miénkhez hasonló, de szélesebb körben végzett alapkutatások megadnák az elméleti hátteret egy ilyen egészségügyi-szociális hálózat kiépítéséhez. Nemzetközi tapasztalatok (pl. Juffer és mtsai., 1997; Liebermann és mtsai., 1991; van IJzendoorn és mtsai., 1995) azt mutatják, hogy a különböző pl. kötődés-fókuszú csecsemőkori intervenciók és felvilágosító foglalkozások hatékonyak a kapcsolati fejlődés jó vagy jobb vágányra terelésében. 12

KÖZLEMÉNYEK A dolgozat témájában megjelent közlemények Danis I., Gervai J. (2007). Környezeti rizikó: életesemények felmérése. Család, gyermek, ifjúság, 15, 14-20. Oates, J., Gervai, J., Danis, I., Lakatos, K., Davies, J. (2007). Mothers' Object Relations Scales: assessing mothers' models of their infants. Attachment and Human Development, submitted manuscript. Danis I., Szilvási T., Gervai J. (2006). Jelentős életesemények megítélése kisgyermekeket nevelő magyar anyák körében. Psychiatria Hungarica, 21, 184-209. Danis I., J. M. Oates, Gervai J. (2005). A szülő-gyermek kapcsolat kérdőíves felmérésének lehetőségei. Alkalmazott Pszichológia, 7, 27-37. Danis I., Lakatos K., Ney K., Tóth I., Gervai J. (2005). A szülői- és a tágabb családi környezet kérdőíves vizsgálatának lehetőségei. Alkalmazott Pszichológia, 7, 59-74. A dolgozat témájához szorosan nem kapcsolódó közlemények Gervai, J., Novak, A., Lakatos, K., Toth, I., Danis, I., Ronai, Z., Nemoda, Z., Sasvari- Szekely, M., Bureau, J., Bronfman, E., Lyons-Ruth, K. (2007). Infant Genotype May Moderate Sensitivity to Maternal Affective Communications: Attachment Disorganization, Quality of Care, and the DRD4 Polymorphism. Social Neuroscience, 2, 307-319. Toth, I., Danis, I., Szollosi, A. N., Lakatos, K., Ney, K., Nemoda, Z., Green, J. M., Sasvari-Szekely, M., Gervai, J. (2007). Mother-child attachment at 6 years: child and environmental factors influencing continuity and change from infancy. Journal of Child Psychology and Psychiatry, submitted manuscript. Danis I. (2004). Rizikó- és protektív tényezők hatása a nagyon korai gondozás előrejelzésében. Az út-elemzés lehetőségei. Magyar Pszichológiai Szemle, 59, 189-214. Danis I. (2002). Család születik: egy gondolattól a kapcsolatig. Jelentős pszichológiai tényezők a gyermekvárás, a szülés és a korai gondozás idején. Tudomány és Lélek, 5, 3-35. Konferenciákon bemutatott poszterek Lakatos, K., Novak, A., Toth, I., Danis, I., Nemoda, Z., Sasvari-Szekely, M, Gervai, J. (2007) COMT genotype enhances organized infant attachment. XV. World Congress on Psychiatric Genetics, New York, USA. Toth, I., Danis, I., Szollosi, A. N., Lakatos, K., Nemoda, Z., Gervai, J. (2007). Changes in mother-child attachment in childhood: effects of child-sex and adverse life-events. International Attachment Conference, Minho, Portugal. Danis, I., Oates, J. M., Lakatos, K., Birkas, E., Toth, I., Gervai, J. (2006). Long-term predictive validity of Mothers Object Relations Scales Short Form 13

(MORS/SF) for childrens temperament and behaviour. BPS Developmental Section Annual Conference, London, United Kingdom. Danis, I., Gervai, J. (2006). Weighting life events for Hungarian mothers caring for young children: A cross-cultural comparison. ISSBD Biennal Meeting, Melbourne, Australia. Danis I., Gervai J. (2006). Életesemények súlyozása kisgyermeket nevelő magyar anyák körében. MPT Tudományos Nagygyűlése, Budapest. Toth, I., Szollosi, A., Danis, I., Green, J., Gervai, J. (2006). Changes of attachment to the mother from infancy to childhood: girls are less at risk? Poster presentation, 10th World Congress of WAIMH, Paris, France; Infant Mental Health Journal, 27(3), No. 343 (abstract). Danis, I., Lakatos, K., Ney, K., Toth, I., Gervai, J. (2005). Changes of parents genderrelated attributes during the transition to parenthood and their relations with infant attachment. SRCD Biennal Meeting, Atlanta, Georgia, USA. Gervai, J., Toth, I., Birkas, E., Szollosi, A., Danis, I., Nemoda, Z., Sasvari-Szekely, M., Lakatos, K. (2005). DRD4 gene polymorphism and children s attachment to their mother at 1 and 6 years of age. American Journal of Medical Genetics Part B - Neuropsychiatric Genetics 138B, 48 (abstract).. Lakatos, K., Toth, I., Danis, I., Nemoda, Z., Gervai, J. (2005). Infant attachment disorganization: Genetic and environmental contributions, Journal of Psychophysiology, 19, 129 (abstract). Oates, J. M., Gervai, J., Danis, I., Tsaroucha, A. (2005). Validation studies of the Mothers Object Relations Scales Short Form (MORS-SF). ESDP Biennal Meeting, Tenerife, Spain. Toth, I., Danis, I., Szollosi, A., Novak, A., Gervai, J. (2005). Continuity of motherchild attachment from 1 to 6 years: effects of child sex and family environment. ESDP Biennal Meeting, Tenerife, Spain. Toth,I., Danis, I., Lakatos, K., Ney, K., Szollosi, A., Gervai, J. (2005). Relations of attachment at 1 and 6 years with mother-infant interactions at 6 months. SRCD Biennal Meeting, Atlanta, Georgia, USA. Danis, I., Lakatos, K., Nemoda, Z., Toth, I., Gervai, J. (2004). Genetic and environmental contribution to the quality of attachment in infancy. XIV Biennial ICIS, Chicago, Ill., USA, Conference Proceedings, Michel GF, Tyler AN, Chmiel I, Fatani S, Camras LA (eds.), ISBN 0-8058-5326-X, Th 16. (CD) Danis, I., Lakatos, K., Ney, K., Toth, I., Gervai, J. (2004). Effects of stressful life events, parental distress and social support on mother-infant attachment. ISSBD Biennal Meeting, Ghent, Belgium. Danis, I. (2003). Predictors of parental distress in pregnancy and at 6 th month following childbirth. SRCD Biennal Meeting, Tampa, Florida, USA. Danis, I. (2003). Risk and protective factors as predictors of early childcare. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 21, 252. Danis, I., Lakatos, K., Ney, K., Toth, I., Gervai, J. (2003). Expectations from spouses and marital functioning in families with young children. ESDP Biennal Meeting, Milan, Italy. Abstrack book p. 259. 14

Danis, I., Oates, J. M., Lakatos, K., Ney, K., Toth, I., Gervai, J. (2003). Parents perceptions of their infants. ESDP Biennal Meeting, Milan, Italy. Abstract book p. 270. Danis I., Lakatos K., Ney K., Tóth I., Gervai J. (2002). A csecsemőkori viselkedés és a szülői gondoskodás percepciójával összefüggő szülői tényezők. MTA Pszichológiai Kutatóintézetének Jubileumi Konferenciája, Budapest. Danis I., Lakatos K., Ney K., Tóth I., Gervai J. (2002). Házastársi elvárások és családi (együtt)működés kisgyermekes családokban. MTA Pszichológiai Kutatóintézetének Jubileumi Konferenciája, Budapest. Előadások Gervai J, Novak, A., Lakatos, K., Danis I., Ronai, Z., Sasvari-Szekely, M., Bureau, J- F., Lyons-Ruth, K. (2007). Infant DRD4 Genotype Moderates Sensitivity to Maternal Affective Communications. SRCD Biennal Meeting, Boston, USA. Danis I., Tóth I., Gervai J. (2006). A jelentős életesemények és a szülői distressz hatásai a korai kötődés alakulására. MPT Tudományos Nagygyűlése, Budapest. Danis, I., Tóth, I., Lakatos, K., Ney, K., Gervai, J. (2006) Stresszes életesemények, szülői distressz és a korai anya-gyermek kötődés. MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Fiatal Kutatók Fóruma, Budapest. Lakatos, K., Toth, I., Birkas, E., Danis, I., Szollosi, A., Ney, K., Novak, A., Nemoda, Z., Gervai, J. (2006). Stability of attachment and developmental correlates at age 6: sex and genetic effects. ISSBD Biennal Meeting, Melbourne, Australia. Tóth I., Danis I., Szöllősi Á.N., Gervai J. (2006). Az anya-gyermek kötődés folytonossága 1 és 6 éves kor között. MPT Tudományos Nagygyűlése, Budapest. Gervai, J., Birkas, E., Danis, I., Lakatos, K., Nemoda, Z., Novak, A., Sasvari- Szekely, M., Szollosi, A., Toth, I. (2004). Attachment from 1 to 6 years: Continuity and developmental correlates. ISSBD Biennal Meeting, Ghent, Belgium. Danis I. (2002). Szociológiai és pszichológiai összefüggések a családi működés sérülékenysége és a korai válás hátterében. MTA-Ryoichi Sasakawa Young Leaders Fellowship Fund (MTA-RSYLFF) Jubileumi Konferencia, Szeged. Danis I. (2000). Gyermekvárás, szülés, korai gondozás. MPT XIV. Tudományos Nagygyűlése. Budapest. Absztraktkötet: 246. 15