Tunyogi Pedagógiai Szakszakszolgálat

Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóház Alapítvány a Halmozottan Sérült Gyermekekért (1077 Budapest Bethlen Gábor utca 8. I/6 fenntartásában lévő Tunyogi Pedagógiai Szakszakszolgálat (1064 Budapest, Rózsa utca 46. fsz. 1.) OM azonosító száma:200604 Szervezeti és Működési Szabályzata 2014 1

Tartalom I. Bevezetés... 4 1. A SZMSZ célja, tartalma... 4 2. Jogszabályi háttér... 4 3. A SZMSZ hatálya, hatályba lépése, felülvizsgálata, megtekintése... 5 II. Intézményi alapadatok... 6 1. Intézményi azonosítók... 6 2. Az intézmény alapításáról szóló jogszabály megnevezése... 6 3. Az intézmény tevékenységei... 6 3.1 Az intézmény alaptevékenységei... 6 3.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek... 7 3.3 Vállalkozási tevékenység... 7 3.4 A szakszolgálat gazdálkodása... 7 3.5 A gazdálkodás folyamat- és kapcsolatrendszere... 7 III. Szervezeti felépítés... 7 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése... 7 1.1 Vezetők, vezetőség... 8 1.2. Az intézményvezetés tagjai:... 9 1.3. Vezetők közötti feladatmegosztás [R. 4. (1) bekezdés e) pont]... 10 1.4. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök... 10 1.5 A helyettesítés rendje [R. 4. (1) bekezdés f) pont, 188. (1)-(2)]... 10 2. Pedagógusok közösségei... 11 2.1 A nevelőtestület:... 11 2.2.A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása... 11 2.3. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak... 12 2.4. Szakalkalmazottak közössége... 12 3. A gyermekek és a tanulók közössége... 12 3.1 A tanulók közösségeit képviselő diákönkormányzat egyes további véleményezési jogköre... 12 4. Szülői szervezetek (közösségek)... 12 4.1Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel... 12 5. Óvoda-, iskolaszék, intézményi tanács... 13 6. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája... 13 6.1 Belső kapcsolattartás... 13 6.2 A kiadmányozás és a képviselet szabályai... 13 6.3 Az intézményvezetés és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás formái és rendje... 13 6.4 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása... 14 6.4.1 A diákképviselő és az intézményi vezetés közötti kapcsolattartás... 14 6.4.2 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása... 14 6.5 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 14 6.6 A vezetők és az óvoda/iskolaszék, az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája... 14 6.7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti... 14 A szakszolgálaton belül szervezeti egységek nem működnek.... 14 6.8 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje... 14 6.9 Az intézményvezetés és a szülők közötti kapcsolattartás... 14 7. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja... 15 7.1 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje... 15 7.2 A nevelőtestület tagjainak kapcsolattartása... 15 7.3 A nem pedagógus dolgozók kapcsolattartása... 15 7.4 Pedagógusok és a gyermekek, tanulók kapcsolattartása... 15 7.5 A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás... 15 7.6 Az érdeklődők tájékoztatásának rendje a szakszolgálati dokumentumokról... 16 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 16 8.1 A fenntartóval való kapcsolat... 16 8.2 Pedagógiai szakszolgálatokkal, szakértői bizottságokkal, nevelési tanácsadóval történő kapcsolattartás... 16 2

8.3 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás... 17 8.4 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás... 17 IV. A működés rendje... 17 1. Az intézmény működési rendje [R. 4. (1) bekezdés a) pont]... 17 1.1 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 17 1.2 A nevelési év rendje:... 17 1.3 A nyitva tartás rendje... 18 1.4 A felvétel rendje:... 18 1.5 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 18 1.6 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 18 1.7 A nevelő-oktató munkát segítő más alkalmazottak, munkatársak munkarendje... 19 1.8 A gyermekek és tanulók munkarendje... 19 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 19 3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 20 4. A felnőttoktatás formái... 20 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 20 5.1 A hagyományápolás eszközei:... 20 5.2 Az intézmény hagyományai érintik:... 20 5.3 A rendezvények... 20 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 20 6.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja... 20 6.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények... 21 6.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak... 21 6.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái... 21 6.5 Értékelés... 22 7. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 22 8. A könyvtár működése... 22 8.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 22 8.2 A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai... 24 8.3 Egyes tankönyvek intézményi könyvtártól való megvásárlásának feltételei... 25 9. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás intézményi szabályai... 25 10. Intézményi védő, óvó előírások... 25 10.1 Általános előírások... 25 10.2 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 26 10.3 Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend... 27 10.4 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje... 30 11. Egyéb kérdések... 31 11.1 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 31 11.2 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 31 11.3 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai... 31 11.4 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok... 31 11.4.1 A dohányzással kapcsolatos szabályok... 32 11.4.2 Reklámtevékenységgel kapcsolatos szabályok... 32 11.5 Egyéb, az intézmény működésével összefüggő olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni... 32 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága... 32 12. 1. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai... 33 12. 2 A jelen SZMSZ nyilvánossága... 33 12. 3 A szülők tájékoztatása... 33 V. Záró rendelkezések... Hiba! A könyvjelző nem létezik.35 1. A SZMSZ hatálybalépése... Hiba! A könyvjelző nem létezik.35 2. A SZMSZ felülvizsgálata... Hiba! A könyvjelző nem létezik.35 VI. Legitimációs záradék... Hiba! A könyvjelző nem létezik.35 1. Diákönkormányzat nyilatkozata... Hiba! A könyvjelző nem létezik.35 2. Szülők képviselőjének nyilatkozata... Hiba! A könyvjelző nem létezik.36 3. Nevelőtestület nyilatkozata... Hiba! A könyvjelző nem létezik.36 Függelék... Hiba! A könyvjelző nem létezik.36 Munkaköri leírás-minták [R. 4. (1) bekezdés t) pont... Hiba! A könyvjelző nem létezik.36 3

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban. Nkt.) 25. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Tunyogi Pedagógiai Szakszakszolgálat 1064. Budapest, Rózsa utca 46. fsz. 1. OM azonosító száma:200604 (a 2003.08. 21-ei keltezésű alapító okirat alapján) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a pedagógiai szakszolgálati intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 4

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (továbbiakban: Irányelv) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (Szakszolg. r.) 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosításáról az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 3. A SZMSZ hatálya, hatályba lépése, felülvizsgálata, megtekintése A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az Intézmény SZMSZ-ét, az alkalmazotti értekezlet fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban, szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény 2013. január 1-től hatályba lépett SZMSZ-e. Az SZMSZ nyilvános, a szülők, munkavállalók és más érdeklődők számára megtekinthető munkaidőben az Intézmény székhelyén a vezetői irodában, az intézmény honlapján. 5

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók hivatalos név: Tunyogi Pedagógiai Szakszolgálat székhely: 1064. Budapest, Rózsa utca 46. fsz. 1. telephely/tagintézmény: - fenntartó: Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóház Alapítvány a halmozottan sérült gyermekekért (1077 Budapest, Bethlen G. u. 8.1/6.) működési engedély száma: BPB/012/03699-15/2013. alapító okirat száma: 3/2013. (08. 21) Kuratóriumi hat. alapító okirat kelte: 2003. 08. 21. alapítás időpontja: 2004 OM azonosító: 200604 KSH azonosító: adóalanyiság: alanyi adómentes adószám: 18187434-142 bankszámlaszám: 117070-20470096 2. Az intézmény alapításáról szóló jogszabály megnevezése Köznevelési intézményt (pedagógiai szakszolgálat) más személy vagy szervezet (pl. alapítvány) alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. [Nkt. 2. (3) bd) pont] 3. Az intézmény tevékenységei - pedagógiai szakszolgálati feladat 3.1 Az intézmény alaptevékenységei Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt [NKt. 4 (1) s)] az alábbiak szerint: - gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás, gondozás [Szakszolg. r. 4. ; Nkt. 18. (2) bekezdés a) pontja] - fejlesztő nevelés [Szakszolg. r. 6. ; Nkt. 18. (2) bekezdés b) pontja] - gyógytestnevelés [Szakszolg. r. 28. ; Nkt. 18. (2) bekezdés h) pontja] - logopédiai ellátás [Szakszolg. r. 25. ; Nkt. 18. (2) bekezdés e) pontja] - konduktív pedagógiai ellátás [Szakszolg. r. 27. ; Nkt. 18. (2) bekezdés g) pontja] Az Nkt. 4. 13. és 25. pontja szerint meghatározott, valamint a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján: - mozgásszervi, - érzékszervi, (látás, hallás) - értelmi vagy beszédfogyatékos, halrnozottan fogyatékos (a fenti több fogyatékosság együttes előfordulása esetén) tanulókat intézményünk ellátja. 6

3.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek - családterápia - családvédelem, szociális hátrányok enyhítése - szabadidős programok szervezése, lebonyolítása, - szülők részére szakmai előadások megtartása - gyermekek és családjaik részére ünnepek megszervezése és lebonyolítása - szakember képzése 3.3 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az előzőekben felsorolt feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3.4 A szakszolgálat gazdálkodása Az intézmény részben önálló gazdálkodású. Az alapító kezdő vagyona: a 29520/0/A/3.hrsz 1064 Budapest Rózsa u. 46. fsz. 1.sz. alatti 101 m 2 ingatlan és annak berendezési és felszerelési tárgyai. Az Alapítvány támogatja az ünnepeket, szabadidős programokat, családgondozást, álló és forgóeszközöket. Az Alapítvány az ingatlant a hozzá tartozó ingóságokkal együtt térítésmentes használatba adja a köznevelési intézménynek. Az intézmény vezetője nem jogosult az ingatlant és az ingóságokat elidegeníteni, megterhelni, bérbe adni, csak a fenntartó hozzájárulásával. Az intézmény egyéb bevételét képezi a mindenkori költségvetési törvény által biztosított normatív támogatás, valamint az Alapítványhoz befolyt adományokból, 1 %-ból, pályázatokból a működés egyéb támogatása. Az intézmény igazgatója a bérgazdálkodás tekintetében önállóan jogosult dönteni; a rendelkezésére bocsátott ingatlant nem jogosult elidegeníteni; a vagyonnal és a kuratórium által évente jóváhagyott költségvetéssel gazdálkodik. Az átmeneti szabad kapacitást az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni, vagy egyéb módon hasznosítani. A rábízott vagyon felhasználásáról évente ír beszámolót a fenntartónak. 3.5 A gazdálkodás folyamat- és kapcsolatrendszere A törvényi szintű szabályozás szerint, az intézményi költségvetési tervben leírtak alapján, az igazgató utasítására történnek. Kötelezettségvállalást csak az igazgató tehet. A kötelezettségvállalás írásban történik. A kötelezettségvállalás alapján beérkező számlák érvényesítésre, majd utalványozásra és ellenjegyzésre kerülnek. A kifizetésre jóváhagyott számla kiegyenlítése készpénzben, vagy átutalással történik a jogszabályokban előírtak szerint. A költségvetési előirányzatok teljesítéséről a szakszolgálat beszámol felügyeleti szervének. III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 7

1.1 Vezetők, vezetőség 1.1.1 Az intézmény vezetője általános jelleggel képviseli az Intézményt, teljes jogkörrel felel az intézmény jogszerű működéséért. Az igazgató dönt a szakszolgálat működésével, a dolgozók alkalmazásával és jogviszonyával kapcsolatos kérdésekben, az intézménybe való felvételről. Ellenőrzi a szakmai feladatok végrehajtását. Legfontosabb feladatai: a nevelőtestület vezetése, az intézményi döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése, a szakmai munka irányítása és ellenőrzésének megszervezése, a költségvetés betartása, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, és folyamatos fejlesztése. Az intézmény vezetője felel: a pedagógiai munkáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásának, szakszerű megszervezéséért, ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és szociális intézményekkel, valamint a gyámhatósággal való megfelelő együttműködésért, a szülők közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért, a jogszabályok, rendeletek betartásáért. Feladata: Kapcsolattartás, koordináló tevékenység a fenntartóval, közvetlen és közvetett partnereivel. Az SzMSz-ben megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok: a munkáltatói jogkör gyakorlása - kinevezés, átsorolás, felmentés, jutalmazás, fegyelmi ügyek a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása döntés személyi és tárgyi feltételekről a belső ellenőrzés és irányítás az intézményre vonatkozó szerződések megkötése a kiadott szakvélemények, iskolaérettségi igazolások, bizonyítványok aláírása. Az intézmény vezetője felett a munkáltatói jogokat az Alapítvány kuratóriuma gyakorolja. Részletes feladatait a fenntartó által készített munkaköri leírása tartalmazza. 1.1.2 Intézményvezető-helyettes A vezető közvetlen munkatársa. A vezető távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel végzi a vezetői feladatokat, Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az igazgató írásban meghatároz, Vezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott és határozatlan időre szólhat, 8

A vezető-helyettes megbízásakor és annak visszahívásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik, Szakmai feladatai: az érintett szakszolgálati tevékenységek vonatkozásában figyelemmel kíséri: a hazai és külföldi szakmai eredményeket, eljárásokat és kiadványokat, a hazai és külföldi pályázati lehetőségeket, folyamatosan vizsgálja az Intézmény szakmai erőforrásait, gondozza az Intézmény továbbképzési programját, ellenőrzési feladatokat lát el, ellátja az igazgató által ráruházott egyéb feladatokat. A helyettes feladatait a munkaköri leírás és az éves munkaterv tartalmazza. Koordinációs feladatai: folyamatosan figyelemmel kíséri az Intézmény humán erőforrásait, leterheltségét; javaslatot tesz az igazgatónak a humán erőforrások átcsoportosítására, figyelemmel kíséri az Intézmény működését meghatározó jogszabályokat, gondozza az Intézmény szabályzatait, gondozza az Intézmény nyilvántartó rendszereit, eleget tesz az Intézmény adatközlési kötelezettségének, ellátja az igazgató által ráruházott egyéb feladatokat. együttműködik a szolgáltatásban érintett intézményekkel koordinálja az egységes dokumentációs rendszer bevezetését koordinálja az egységes szempontrendszerre épülő pedagógus értékelési rendszer bevezetését 1.1.3 Az intézményi titkár: az ügyviteli feladatokon kívül felelős a szakszolgálat gazdaságos működtetését elősegítő döntések meghozatalának előkészítéséért, a gazdaságos, folyamatos működés feltételeinek megteremtéséért. Részletes feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézmény részben önálló gazdálkodást folytat, a gazdálkodást a fenntartó végezteti megállapodás alapján külső céggel. 1.2. Az intézményvezetés tagjai: Az igazgató, igazgatóhelyettes. Az igazgató és az igazgatóhelyettes munkaköri leírásuk szerint felelős a jogkörükbe, hatáskörükbe tartozó feladatok elvégzéséért a szükséges döntések meghozataláért. A vezetés közös szabályai: - a közvetlen irányításuk alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására javaslatot tesznek, - ellátják a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat, - elkészítik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkája értékelésének tervezetét, - a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az intézményi titkár, - aki nem tagja az intézményvezetésnek köteles a gazdasági döntések előkészítése érdekében adatot szolgáltatni a fenntartó által megbízott gazdasági vezetőnek. Megbízását határozatlan időre mindkét munkaterületre a fenntartó tudtával az igazgató adja. 9

A szakszolgálat vezetősége hetente vezetőségi értekezletet tart, összehívásáért az igazgató felelős. Az értekezletek határozatait, utasításait az igazgató hozza az érintettek tudomására, illetve hozza nyilvánosságra. 1.3. Vezetők közötti feladatmegosztás [R. 4. (1) bekezdés e) pont] Az igazgatót távollétében teljes felelősséggel a kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek kivételével az igazgatóhelyettes helyettesíti, mindkettejük távollétében az intézményi titkár. A helyettesítő vezetők hatásköre munkajogi kérdések kivételével, saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes intézményvezetői hatáskört ugyancsak az igazgatóhelyettes gyakorolja. (Tartós távollétnek minősül a legalább négy hetes, folyamatos távollét.) 1.4. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök [R. 4. (1) bekezdés t) pont] Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az aláírási jog fenntartása, ill. egyetértésének megtartása mellett: az igazgatóhelyettes számára a gyermeke és tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, az intézményi titkár számára a szóbeli egyeztetést követően, az aláírási jog megtartásával az egyes szállítási szerződések előkészítését, a terembérleti és már bérleti szerződések előkészítését, az intézményi titkár közreműködik a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének előkészítésében, szabadságuk kiadásában. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgató-helyettes felhatalmazását. Döntéseikről értesítik az igazgatót munkába állásakor. 1.5. A helyettesítés rendje [R. 4. (1) bekezdés f) pont, 188. (1)-(2)] Az intézmény vezetőinek munkaidő beosztását úgy kell kialakítani, hogy az intézmény nyitva tartása alatt 8.00-14.00-ig tartózkodjon az épületben felelős vezető. A gyermekek, tanulók intézményben tartózkodása alatti időben mindig biztosított a vezetői jelenlét. [Korm. r. 7. (2) bekezdés a) pont] 1.5.1 Ezen belül a helyettesítő alkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének meghatározása [Korm. r. 7. (2) bekezdés b) pont] Amennyiben nincs az intézményben felelős vezető, akkor a pedagógusok közül kell kijelölni meghatározott időre ügyeletes vezetőt, a tanári szoba hirdetőtáblájára is kiírva. A beérkező, vagy később távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel a szakszolgálat rendjéért. A helyettesítés alatti döntésekről a helyettesítő az első lehetséges alkalommal tájékoztatja a helyettesítettet. 10

2. Pedagógusok közösségei 2.1 A nevelőtestület: A nevelőtestület tagjai a szakszolgálat pedagógus-munkakört betöltő határozatlan, ill. határozott időre kinevezett tanárai, valamint polgári jogviszonyban álló óraadói és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottai. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelés kérdésében az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, Az intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyetértési vagy javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Nevelőtestületi értekezletek: az éves munkatervben megjelölt témában és időpontban, egy héttel előre közölt napirend alapján. Az értekezleteken való részvétel a nevelőtestület tagjai számára kötelező. Az Nkt. 70. -a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. 2.1.1 Döntési jogkörébe tartozik: a munkaterv elfogadása, az SZMSZ és módosításának elfogadása, az éves fejlesztési terv elkészítése, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a házirend elfogadása, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók továbbhaladásáról. 2.1.2 Véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet - a szakszolgálat működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 2.2.A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A szakszolgálat nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására bizottságokat hozhat létre. A bizottságok feladat- és hatásköréről a nevelőtestület megalakításukkal egyidejűleg dönt. A bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választhatnak. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok A szakmai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 2.2.1 Ezen belül a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [R. 4. (1) bekezdés p) pont]. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: tanévnyitó értekezlet 11

az I. félév munkáját értékelő értekezlet tanévzáró értekezlet egyéb fontos ügyeket érintő nevelési értekezlet 2.3. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermek neurológia szakorvos, gyógytornász, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, szakszolgálati titkár, 2.4. Az alkalmazottak közössége Az alkalmazottak közösségének tagjai a szakszolgálat pedagógusai, nevelő- és oktató munkát segítő alkalmazottai mellett az intézmény működtetését biztosító ún. technikai személyzet: takarítók, karbantartó. Közvetlen feladatuk az intézmény folyamatos működésének biztosítása. A technikai dolgozók az igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alatt állnak, munkaköri feladataikat részletesen munkaköri leírásaik tartalmazzák. Munkájukat az igazgatóhelyettes rendszeresen ellenőrzi, értékeli. 3. A gyermekek és a tanulók közössége Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben vesz részt. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a 6-8. életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást maximálisan 6 fős csoportokban lehet megszervezni egyéni, vagy csoportfoglalkozás keretében, igazodva a tanuló egyéni sajátosságaihoz. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. Érdekképviseleti szerv létrehozására, annak működtetésére önállóan nem képesek. 3.1 A tanulók közösségeit képviselő diákönkormányzat egyes további véleményezési jogköre [R. 120. (5) bekezdés g) pont] A fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanulók e jogosítványokat figyelemmel halmozottan fogyatékos voltukra a szülőkkel együttesen gyakorolják. 4. Szülői szervezetek (közösségek) Az intézményben érdekképviseleti szervek nem működnek tekintettel arra, hogy a szülők eltérő földrajzi környezetből hozzák gyermeküket egyéni, ill. csoportban történő fejlesztésre - az egyetértési jogot a szülők nevében a szülői képviselő gyakorolja, akinek véleményét a stratégiai dokumentumoknál kötelező beszerezni. A szakszolgálat pedagógiai dokumentumainak (Munkaterv, SzMSz, Házirend) véleményezésénél az igazgató tájékoztatja a szülők képviselőjét a gyermekeket érintő eseményekről és változásokról, így véleményezési jog intézményi gyakorlata megvalósul. 4.1 Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel [R. 4. (1) bekezdés p) pont]. A szakszolgálat a hatályos jogszabályok által előírt kötelező véleménynyilvánításon kívül 12

egyéb ügyekkel nem bízza meg a szülőket. 5. Óvoda-, iskolaszék, intézményi tanács Az intézményben Óvoda/Iskolaszék és Intézményi tanács annak kezdeményezéséig és megalakulásáig nem működik. 6. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája [R. 4. (1) bekezdés e) pont] 6.1 Belső kapcsolattartás Az igazgató irányítása alatti vezetői, ill. munkatársi szintek folyamatos, napi kapcsolatban állnak egymással, az azonnali intézkedést igénylő kérdésekben kötelező az azonnali tájékoztatás, véleménykérés. A közvetlen kapcsolattartás a szervezetnek megfelelő hierarchikus rendben történik. Egyeztetési vita, döntés igény esetén az igazgató megkeresése szükséges. A vezetők az értekezletre felkészülnek saját területük aktuális eseményeiből, az értekezletet megelőző nap 12 óráig napirendi pontokat javasolhatnak az igazgatónak. Napirendi pontot bármely dolgozó javasolhat, a javaslattevőt a napirendi pont tárgyalására az igazgató hívja meg. A vezetői értekezlet döntéseiről az igazgató tájékoztatást ad. A tanévnyitó és tanévzáró, félévi, illetve a belső vizsgálatokhoz kapcsolódó értekezletek során szóban, szükség esetén írásban kötelesek az eredményekről és problémákról, illetve irányítói és ellenőrzési munkájukról, tapasztalataikról beszámolni. 6.2 A kiadmányozás és a képviselet szabályai [R. 4. (1) bekezdés e) pont] A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg. A szakszolgálat képviselője az Nkt. alapján az igazgató, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársának. A szakszolgálat képviseletére jogosultak még: igazgatóhelyettes és az igazgató által írásban megbízott pedagógus Az intézmény érvényes bélyegzőinek feliratát és lenyomatát (érvényes mintáját) a mindenkor érvényes Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 1. sz. Melléklete tartalmazza. 6.3 Az intézményvezetés és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás alapvető kölcsönös formája a szóbeli tájékoztatás. A közérdekű kérdések megbeszélése havonta a nevelőtestületi értekezleteken történik, előzetesen javasolt napirend alapján. A kapcsolattartás fórumai lehetnek: a vezetőség ülései egyéb alkalmi jellegű értekezletek és team megbeszélések A tanévnyitó-, tanévzáró- és a nevelési értekezlet időpontját az intézmény munkaterve tartalmazza. Szükség esetén az igazgató további nevelőtestületi illetve alkalmazotti értekezleteket hívhat össze. 13

A nevelőtestület tagjai munkaköri feladataik ellátása során felmerült kérdéseikkel, problémáikkal közvetlen felettesükhöz fordulhatnak. A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatokat, tudnivalókat a munkaterv mellékleteként a havi ütemtervben kell rögzíteni. A szakszolgálat vezetése a dolgozók munkáját évente egy alkalommal, meghatározott szempontok alapján, személyes megbeszélés formájában értékeli. A vezetőség évente legalább két alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közvetlenül közölhetik az igazgatóval illetve vezetőségével. 6.4 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása [R. 4. (2) bekezdés c) pont] 6.4.1 A diákképviselő és az intézményi vezetés közötti kapcsolattartás 6.4.2 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A pedagógiai szakszolgálati ellátásban részt vevő gyermekeknél és tanulóknál ez nem releváns, lásd a 3. pont alatt. 6.5 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [R. 4. (2) bekezdés d) pont] A szakszolgálatban a gyermekek és tanulók mozgásfejlesztése gyógytornász közreműködésével történik egyéni és csoportos formában, külön sportköri foglalkozást az intézmény nem biztosít. 6.6 A vezetők és az óvoda/iskolaszék, az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája [R. 4. (1) bekezdés g) pont] A pedagógiai szakszolgálatban külön érdekképviseleti szervek nem jöttek létre, az igazgató és az alkalmazottak személyesen tartanak kapcsolatot a szülőkkel. 6.7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája [R. 4. (1) bekezdés e) pont] A szakszolgálaton belül szervezeti egységek nem működnek. 6.8 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje [R. 4. (1) bekezdés d) pont] A szakszolgálat telephellyel és tagintézménnyel nem rendelkezik. 6.9 Az intézményvezetés és a szülők közötti kapcsolattartás [R. 4. (1) bekezdés g) pont] Az igazgató az intézmény munkatervét a szülői szervezet(közösség) képviselőjének rendelkezésére bocsátja. A nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjain, amelyek a gyermekek és tanulók egészét vagy nagyobb csoportját közvetlenül érintik, a szülői szervezet (közösség) képviselője részt vehet. A szülői szervezet (közösség) egyetértési, véleményezési jogának gyakorlására a szülői szervezet (közösség) képviselőjét a szükséges esetekben az intézményvezető esetenként kéri fel. A szülői szervezet képviselője közvetlenül is fordulhat az intézményvezetéshez. Ekkor az igazgató, vagy helyettese halaszthatatlan esetben azonnal, egyébként három munkanapon belül fogadja őt. 14

7. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja [R. 4. (1) bekezdés u) pont] 7.1 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje [R. 4. (1) bekezdés k) pont] A szakszolgálat létszáma nem teszi lehetővé szakmai munkaközösségek létrehozását. 7.2 A nevelőtestület tagjainak kapcsolattartása A szakszolgálat pedagógusai napi személyes kapcsolatban állnak egymással, nevelési, oktatási és szakmai problémáikat megbeszélik, ha szükséges azonnal, team üléseken, vagy a munka végén. Kapcsolataikban megkövetelt a tisztelet és a kölcsönös megbecsülés, nem tűrt az intrika, egymás lejáratása. 7.3 A nem pedagógus dolgozók kapcsolattartása A szakszolgálati munkát segítő dolgozók is napi kapcsolatban állnak a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal, szülőikkel. Tőlük is elvárt a kölcsönös megbecsülés és tisztelet, egymás munkájának segítése. Utasítást az intézmény vezetőitől fogadhatnak el. A vezetés döntéseiről az igazgatóhelyettes ad részükre tájékoztatást. Javaslataikkal, panaszaikkal bármely vezetőhöz fordulhatnak. 7.4 Pedagógusok és a gyermekek, tanulók kapcsolattartása A szakszolgálat egészének életéről, az éves munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy az igazgató-helyettes ad tájékoztatót aktuálisan - az egyéni és csoportos foglalkozásokon a gyermekeknek/tanulóknak és szüleiknek A gyermeket és a tanulót, valamint szüleit a gyermek/tanuló otthoni fejlesztéséről, fejlődéséről, egyéni haladásáról a szakembereknek (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, gyógytornász, szakorvos stb.) folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 7.5 A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás Az intézmény egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a gyógypedagógusok: - a fejlesztő foglalkozások alkalmával tájékoztatják a szülőket. A szülőket azonnal tájékoztatni kell gyermekük betegsége, sorozatos hiányzása, súlyos fegyelmi, magatartási vétsége esetén. A tájékoztatást dokumentálni kell. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - egyéni fogadóórák - intézményi rendezvények - írásbeli tájékoztatók - családlátogatások (indokolt esetben). A tanév kezdetekor szülői értekezletet tartunk, melyen ismertetjük a fejlesztő nevelésbenoktatásban résztvevő szülőket a fejlesztő foglalkozásokról, az alapdokumentumokról, amelyek a gyermekeket, tanulókat érintik. A fogadóórák alkalmazkodunk a szülők elfoglaltságához is, egyéni megbeszélt időpontokban is felkereshetik a pedagógusokat. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével. 15

7.6 Az érdeklődők tájékoztatásának rendje a szakszolgálati dokumentumokról A szülők és más érdeklődők a szakszolgálat munkatervéről, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettestől kérhetnek tájékoztatást. A szakszolgálat fentebb említett dokumentumai nyilvánosak, minden érdeklődő számára elérhetők, megtekinthetők. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél található meg: - a fenntartónál, - az intézmény irattárában, - a vezetői szobában valamint a szakszolgálat honlapján: www.tunyogi.hu 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja [R. 4. (1) bekezdés i) pont] 8.1 A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre stb.), az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. 8.1.1 A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 8.2 Pedagógiai szakszolgálatokkal, szakértői bizottságokkal, nevelési tanácsadóval történő kapcsolattartás Szakmai jellegű kapcsolattartás, konferenciák, párbeszédek megszervezése. A gyermekek vizsgálata, szakvélemények elkészítése, esetleges felülvizsgálatok megszervezése. Formái: rendezvények, egyeztetések, versenyek, látogatások. 16

8.3 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 8.4 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése - ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés - az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. IV. A működés rendje 1. Az intézmény működési rendje [R. 4. (1) bekezdés a) pont] 1.1 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A szakszolgálat törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a házirend a munkaterv A munkatervben meg kell határozni: a szünetek időtartamát, az ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. 1.2 A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember első napjaitól, a nevelési év rendjére vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott időpont szerint a következő év augusztus 31 -éig tart. 17

A fejlesztés szeptember 1-től kezdődik (szeptember 1-től 21-ig a gyermekek beszoktatása és a pedagógiai vizsgálatok nevelési, oktatási, rehabilitációs programok végzése történik), a fejlesztés a következő év június 15-ig tart, ezt követően a pedagógiai vizsgálatokat végezzük június 30-ig. A nyári szünetben a szakszolgálat a Házirendben meghatározott ügyeleti rend szerint működik. 1.3 A nyitva tartás rendje A nyitvatartási rend a munkanapokra vonatkozik. Az intézmény nyitvatartási ideje hétfőtől - péntekig 8-1 4 óráig gyermekek fejlesztése, 14-16- ig adminisztráció, felkészülés a fejlesztő foglalkozásokra.(otthon is végezhető munka) 1.4 A felvétel rendje: A felvétel jelentkezés alapján történik, előzetes időpont egyeztetéssel, beutaló nélkül. Az intézmény vezetője dönt a felvételről szakértői bizottság véleménye alapján. Az újonnan érkező gyermekek fogadása a nevelési évben - az üres helyek függvényében - folyamatosan történik. Ha a gyermek betöltötte az ötödik életévét, a kötelező óvodai nevelés keretében fejlesztő nevelésben vesz részt. 1.5 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. A beérkező, vagy később távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel a szakszolgálat rendjéért. 1.6 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 1.6.1 Az intézményben alapvető elvárás a gyermekek biztonsága, a szakszolgálatban való tartózkodása alatt nem maradhat pedagógus felügyelete nélkül. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 1.6.2 A pedagógus köteles 10 perccel foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor fejlesztő naplóját az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő pedagógus biztosíthassa a gyermekek és szüleik számára az előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az intézményi titkárnak. 1 1.6.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb foglalkozás elhagyására, a fejlesztő foglalkozás eltérő tartalmú megtartására. A foglalkozások elcserélését az igazgató, vagy helyettese engedélyezi. 1 Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul. 18

1.6.4 A lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a foglalkozás megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a szükséges fejlesztés szerint előrehaladni. 1.6.5 A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a fejlesztő munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes javaslatának meghallgatása után. 1.6.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy a fejlesztésben részt vevő gyermek haladását rendszeresen értékelje, valamint számukra és szülője részére visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb fejlődés érdekében elvégzendő feladatokról. 1.7 A nevelő-oktató munkát segítő más alkalmazottak, munkatársak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus, ill. nem oktató alkalmazotti munkaviszonyban lévő munkatársak munkarendjét - jogait és kötelességeit a vonatkozó törvényi előírások szabályozzák. (Mt.; Nkt.; Kjt. stb.) Munkarendjüket és helyettesítési rendjüket - ugyancsak a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével és betartásával - az igazgató állapítja meg a szakszolgálat zavartalan működésének biztosítása érdekében. Az e munkatársak napi munkarendje általánosan 07.30 és 15.30 közötti időszakban kerül meghatározásra. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az igazgató és az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására és a szabadságolásra. 1.8 A gyermekek és tanulók munkarendje Az intézmény munkarendjét, nyitvatartási rendjét, a gyermekeknek, tanulóknak és dolgozóknak az iskolában való tartózkodását, jogaikat és kötelességüket a Házirend szabályozza részletesen. A szolgáltatásokat igénybe vevők az intézményt 7.45-14.15-ig használhatják pedagógus felügyelet mellett. 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel [R. 4. (1) bekezdés c) pont] Az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazott, a szakszolgálat dolgozói és az intézménnyel partneri kapcsolatban álló dolgozók a nyitvatartási idő alatt a munkaidejében, illetve külön elrendelés esetén munkavégzés céljából tartózkodhat az intézmény területén. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: o Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy a fejlesztés időtartamára. o Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhatnak az intézményben a hivatalos ügyet intézők. A külön engedélyt az intézmény vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 19

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei [R. 4. (2) bekezdés a) pont] A gyógy és fejlesztő pedagógusok közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakvéleményhez szükséges vizsgálatok, valamint a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz, ha az szükséges. A pedagógiai szakszolgálat vezetője a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerinti tanórai foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. 4. A felnőttoktatás formái [R. 4. (2) bekezdés b) pont] Nem releváns. 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok [R. 4. (1) bekezdés j) pont] 5.1 A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, szakmai rendezvények, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). 5.2 Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait, a felnőtt dolgozókat, a szülőket, egyéb közvetlen partnereket. 5.3 A rendezvények - pontos időpontját az intézmény munkatervében határozzuk meg, ezen időpontok - a szülők számára - a faliújságon olvashatóak: - A csoporton belül a szülőkkel közösen ünnepeljük meg a gyermeke név- és születésnapját, - A szülőkkel együtt szervezzük a karácsonyi, a farsangi, húsvéti ünnepeket, a Gyermeknapot. Az ünnepek, hagyományos rendezvények megszervezését a pedagógusok a szülők bevonásával végzik, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően. A szülők, minden ünnepségen részt vesznek, mert ez is a fejlesztés része, attól nem különül el. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje [R. 4. (1) bekezdés b) pont] 6.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. 20