MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT
VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK
VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK
A DIGITÁLIS GAZDASÁG TERJEDÉSE Az informatikai megoldásokat tudatosan és szervesen használó vállalkozások hatékonyabbak és versenyképesebbek hagyományos megoldásokat alkalmazó versenytársaiknál az ipar és a gazdaság minden területén és az átlagot messze meghaladó mértékben járulnak hozzá a hazai gazdaság bővüléséhez.
A DIGITALIZÁLÁS KORMÁNYZATI CÉLJA A kormány célja, hogy olyan innovatív digitális technológiák alkalmazása nyerjen teret, amelyek javítják a polgárok életminőségét és versenyképességét, biztonságosan használhatóak és hozzájárulnak digitális kompetenciák gyarapításához. Magyarország kormánya felismerte ennek az átalakulásnak a fontosságát, ezért a digitalizációtól nem megvédeni akarja a polgárokat és a vállalkozásokat, hanem fel akarja rá készíteni őket.
A KORMÁNYZATI DIGITALIZÁCIÓ 4 PILLÉRE megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése; a digitális kompetenciák, vagyis a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése; a gazdaság digitalizációja; és az állami működés digitális átalakítása.
DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA A DOS a digitális kompetenciák elsajátítását biztosítja mindenki számára: senki nem hagyhatja el az oktatási és képzési rendszert anélkül, hogy a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségekkel rendelkezne. A DOS célja, hogy az ágazati stratégiákkal és szakmai célkitűzésekkel összhangban az oktatási rendszer minden szintjén megteremtse a digitális írástudás tényleges elterjesztésének lehetőségét, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez. 1536/2016. (X. 13) Kormányhatározat Forrás: http://ivsz.hu/hirek/elkeszult-a-digitalis-oktatasi-strategia/
2018-BAN Minden mai köznevelési tanuló a 21. században született. Mindenki, aki őket tanítja, a múlt században.
A 2018-BAN ÉRETTSÉGIZŐK Kilenc évvel fiatalabbak mint a Hét évvel fiatalabbak mint a The World Wide Web Két évvel fiatalabbak mint a
A DIÁKOK KÉPESSÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA A DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS SKÁLÁJÁN Forrás: OECD, PISA 2012. database, Table 1.4.1a.
INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉGES REFERENCIAKERET (IKER) A digitális kompetencia öt fő területe: Információk és adatok kezelése (Information and data literacy) Kommunikáció és együttműködés (Communication and collaboration) Digitális tartalomfejlesztés (Digital content creation) Biztonság (Safety) Problémamegoldás (Problem solving)
INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉGES REFERENCIAKERET (IKER) Egységes leírás- és keretrendszer; Képzések és az önértékelő eszközök; Digitális kompetencia meglétének ellenőrzésére és mérésére szolgáló rendszer; A munkaadók és munkavállalók számára egységes tanúsító rendszer; A digitális kompetencia mérése, fejlesztése, elismerése és nyomon követése. Ez a feltétele az egységes, a digitális kompetenciafejlesztés tömegessé tételét támogató eszközrendszer kialakítása Mindezek hiányában a gazdaság egyre kevésbé képes a legújabb technológiák bevezetésére, ami már rövid távon is a versenyképesség, a termelékenység romlásához és a tőkebeáramlás lassulásához vezethet.
FELNŐTTEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK OLVASÁSI ÉS SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZÉGE
MIT VÁRUNK A TANULÓTÓL Az iskolában: Ne beszéljen másokkal Az adott instrukciókat kövesse Adott információ forrást használjon Önállóan dolgozzon, ne más tudására támaszkodjon A munkahelyen: Beszélje meg a feladatokat másokkal Instrukciók nélkül oldjon meg feladatokat Mindegy hogy hogyan, de találjon megoldást Csoportban dolgozzon, használja a közösség tudását
DIGITÁLIS MUNKAKÖRÖK BESOROLÁSA A Digitális Munkaerő Program scope-ja IT mentes munka környezet IT környezetben végzett munka IT megoldást is használó munka IT szakértelmet igénylő munka IT mérnöki tudást igénylő munka A nemzetközi és hazai trendek alapján a teljesen IT mentes munkakörnyezetben dolgozók száma és aránya gyorsan csökken, és az ilyen munkakörök jórészt megszűnnek, miközben az IT megoldást is használó munkakörök aránya dinamikusan bővül.
DIGITÁLIS MUNKAERŐ PROGRAM a digitális készségekkel egyáltalán nem rendelkezőket be kell vonni a digitális ökoszisztémába; a digitális alapkészséggel már rendelkezőket tovább kell képezni, hogy a digitális munkakörök betöltésére is alkalmasak legyenek; a szakképzésben és a felsőoktatásban növelni kell azoknak a tanulóknak, illetve hallgatóknak az arányát, akik informatikai, adatgazdasági vagy általában természettudományos képzéseken vesznek részt.
DIGITÁLIS MUNKAERŐPIACI PROBLÉMÁK a digitális tudás iránti valódi munkaerő-piaci igényt nem tárják fel a szakmaszerkezeti előrejelzések és egyéb munkaerő-piaci felmérések, adatok; a szakmaszerkezet képzési oldala elavult, az SZVK-k (szakmai és vizsgakövetelmények) és a KKK-k (képzési és kimeneti követelmények) nem tartalmaznak IPAR 4.0 elemeket. a nem informatikai képzések többnyire nem rendelkeznek digitális modullal, amely alkalmassá tenné a munkavállalót a digitális munkafolyamatba való bekapcsolódásra; a digitális kompetencia szintjeinek méréséhez nem áll rendelkezésre általános eszköz, így nincs valós tudásunk a munkaerő digitális készségeiről
DIGITÁLIS MUNKAERŐ PROGRAM a digitális gazdaság és a digitális munkaerőpiac átfogó monitoring rendszerének kidolgozása; digitális és hagyományos munkaerőpiac előrejelzési rendszerének kidolgozása; szemléletformáló és támogatási program kidolgozása; a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) rendszerének felülvizsgálata; munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő, rövid ciklusú képzések támogatását szolgáló program kidolgozása, amely növeli az egyes ágazati, informatikai és általában a digitális képzésekre belépők számát; a munkavállalók, a képzők és az állam közötti kockázat- és költségviselés egyensúlyának megteremtése; az informatika képzési területre felvett hallgatók állami ösztöndíjrendszerének kidolgozása és bevezetése.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Horváth Ádám divízióvezető Digitális Pedagógiai Módszertani Központ