INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Összeállította: A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Igazgatója és Minőségirányítási Team-je Elfogadta: A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Alkalmazotti közössége 1
2010. 06. hó 21. napján A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az iskola minőségirányítási programját az iskolai diákönkormányzat. hó. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. 2011.év Kelt: iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskola minőségirányítási programját az iskolai szülői munkaközösség 2011. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: SZMK elnöke Az iskola minőségirányítási programját az iskolai alkalmazotti közössége 2011. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2
igazgató A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményi minőségirányítási programját Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011. év.. hó.. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: 2011.. hó nap. polgármester 3
TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA I. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. 1. A minőségirányítás fogalma, célja 2. A minőségirányítási program feladata 3. A fenntartó minőségirányítási programja által meghatározott célok, feladatok 4. A minőségirányítási program tartalma 5. A minőségirányítási program működtetése 6. A minőségirányítási program értékelése 7. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása 8. A minőségirányítási program módosítása 9. A minőségirányítási program nyilvánossága 1. Az intézmény bemutatása 2. Elkötelezettségi Nyilatkozat 3. Jogi felelősség 4. Céljaink megvalósulásának sikerkritériuma 5. Az IMIP előzményeként bevezetett Comenius I-II. minőségfejlesztő tevékenység III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 1. Vezetési feladatok végrehajtása 2. Tervezési feladatok végrehajtása 3. Ellenőrzési feladatok végrehajtása 4. Mérési feladatok végrehajtása 5. Értékelési feladatok végrehajtása IV. MELLÉKLETEK I. 4
1. Fenntartói elvárások 2. Partnerkapcsolatok 3. Partneri kapcsolattartási eljárásrend 4. Minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásának folyamata, felülvizsgálata 5. A 2009/10-es tanév minőségfejlesztési feladatai, az ICS munkaterve 6. A 2010/11-es tanév minőségfejlesztési feladatai, az ICS munkaterve 6.1. A minőségi célok intézkedési tervei 7. Az irányított önértékelés folyamatterve 8. Az iskolai fegyelem megszilárdításának intézkedési terve 9. Az iskolai munka ellenőrzési és értékelése rendszere 10. Teljesítményértékelés 10.1. Vezetői teljesítményértékelés 10.1.1. Igazgató 10.1.2. Magasabb vezetők 10.1.3. Vezetők 10.2. Pedagógus teljesítményértékelés 10.2.1. Iskola 10.2.2. Művészeti oktatás 10.2.3. PSZSZ 10.3. Nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése 11. A szervezeti kultúra fejlesztésének intézkedési terve MELLÉKLETEK II. Segédanyagok, tesztlapok a minőségirányítási program megvalósításához I. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A minőségirányítás fogalma, célja 5
Az a tevékenység, amelynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. 2. A minőségirányítási program feladata a) A minőségirányítási program határozza meg az iskola minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét; b) az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját, c) a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet, d) a minőségfejlesztési rendszer működtetése biztosítja, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működtetése folyamatosan közeledjenek egymáshoz, e) a minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Az intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében az intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. f) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. 3. A fenntartó minőségirányítási programja a) Az iskola fenntartója elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját, az önkormányzati minőségirányítási programot. A fenntartói minőségfejlesztési rendszer működésével az önkormányzat célja a közoktatási közszolgáltatás minőségközpontú fejlesztése, irányítása nevelési-oktatási intézmények működési feltételeinek biztosítása 6
a helyi közoktatási intézményrendszer stabilizálása a fenntartói kötelező feladatellátáson belül költség-hatékony működtetés minőségfejlesztési rendszer partnerközpontú működtetése oktatásirányítási kommunikáció fejlesztése fenntartói tevékenységek folyamatos fejlesztése A célok megvalósítása érdekében a fenntartó a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre építve végzi oktatásszervezési feladatait támogatja és koordinálja az intézmények, valamint a nevelésben-oktatásban érdekelt további partnerek együttműködését szakmailag felkészülten rendszeresen ellenőrzi és értékeli az intézmények munkáját a lehetséges tanulási utak követésével biztosítja a folytathatóságtovábbépíthetőség elveinek érvényesülését részt vesz az egyéni tanulási utak védelméhez szükséges fenntartói együttműködésben. b) Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok gyermekés ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. c) Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. 4. A minőségirányítási program tartalma a) Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, a tervezési, az ellenőrzési, a mérési, 7
az értékelési feladatok végrehajtását. b) Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell: az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. az alkalmazottak (ügyviteli és technikai dolgozók) teljesítmény értékelésének szempontjait és értékelési rendjét. c) A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint a teljes körű intézményi önértékelésnek a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 5. A minőségirányítási program működtetése Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért az iskola igazgatója felelős. 6. A minőségirányítási program értékelése a) A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli. Az oktatási és kulturális miniszter 24/2007 (IV.2.) OKM rendelete a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II.15.) OM rendelet módosításáról a 3. -ban tartalmazza, hogy az értékelés során vizsgálni kell, hogy az intézményi minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e célját. Vizsgálni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási, tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. b) A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. 8
c) Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. d) A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra hozza. 7. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása a) A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola minőségirányítási programját az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2010. 06. 21. napján fogadta el. b) Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a szülői szervezet. c) A minőségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző minőségirányítási program érvénytelenné válik. 8. A minőségirányítási program módosítása a) A minőségirányítási program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék, illetve az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. b) A minőségirányítási program módosítását kezdeményezheti: az iskola fenntartója, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, az iskolaszék, illetve az iskolai szülői szervezet, a diákönkormányzat iskolai vezetősége. 9. A minőségirányítási program nyilvánossága a) Az iskola minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. b) A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola honlapján, az iskola fenntartójánál, 9
az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél. II. 1. Az intézmény bemutatása Az iskola rövid története A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola múltjának időbeli keresésekor 1736-os esztendőből való adat az, amely említi a solymári iskolamestert lugimagistert aki valószínűleg Németországból betelepített lakossággal érkezett. Írástudó ember volt, aki betűvetésre tanította a solymári gyerekeket, és akinek a török pusztítás után újratelepült solymár kultúrájának megalapozásában meghatározó volt a szerepe. A tanügy első törvényi szabályozása, amelynek alapja az 1777-ben Bécsben Mária Terézia által megjelentetett Ratio Educationis volt, iskolánk életét hosszú időre megszabta. Az Ürményi József Terstyánszky Dénes Makó Pál által elkészített szabályozás átfogta az egész iskolaügyet az elemitől az egyetemig, előírta a kötelező ismeretek mértékét, és gondoskodott az iskolák kormányzásáról és felügyeletéről. Először jelent meg az állami közoktatás gondolata. A tanítói és kántori tevékenység nem különült el. Az 1837-es adat szerint Tankövy Ferenc plébános tanította német nyelven az elemi tárgyakat. Az 1874-es tűzvésznek az iskola is áldozatul esett, a tanulókat szükségtermekben helyezték el. Az itt lakók az újjáépítéssel küszködtek évekig. Körbl Károly közel 40 évig oktatta a tanulókat, az 1874-es tanfelügyeleti látogatás közel 245 tanköteles gyermekről számolt be. A főtanító ellátta a kántori teendőket is. Körbl Károly nevéhez fűződik ama gyümölcsfajták nemesítése is, melyek a század elején már a lakosság fő jövedelmét képezték. Karácsonyi Guido gróf Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszternél történt közbenjárása segítségével 1000 forintnyi segélyből építették fel 1874-ben a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre utca és Dózsa György utca sarkán álló földszintes 2 tantermes iskolát a kántortanítói lakással. (A mai B épület elődje) Körbl Károlyt Stocker Mihály és Keller Mihály tanítók követték. 1887-ben Roth Józsefet választották meg kántortanítónak és rendszeresítették a második tanítói 10
állást is, amelyre a korszerű képesítésű, a Budai Állami Tanítóképzőben végzett Stich Gyulát alkalmazták. Nyugdíjba vonulásáig itt tanított és tanítványai szerint igen jó tanító volt. A korábban megépült iskola a növekvő létszám miatt szűknek bizonyult és Pillmann bíró kiharcolta, hogy az egytanerős német nyelvű felekezeti iskola szempontjait is figyelembe véve Solymárnak magyar tannyelvű állami iskolája legyen. Az új iskola 1903-ban nyílt meg (a mai A épület elődje 6 tanterem, 3 tanítói lakás, bővíthető tantermek). Az igazgató Werner Jenő volt. Tanítók: Stich Gyula, Mikula János, Petróthy Ida, Jablonkay Mária és Orbán Mária. Újításként bevezették a kertészeti szakoktatást is. Az iskolát a legnagyobb megpróbáltatás 1944 végén érte. Előbb német katonákat szállásoltak be, majd az oroszok hadifogoly gyűjtője volt. A tanítás 1945 tavaszán indult a falu különböző helyein. Csak 1951-re sikerült a berendezést pótolni. Nagy megrázkódtatást jelentett a német származású lakosok egy részének kitelepítése 1946-ban. Osztályok néptelenedtek el, amelyet az anyakönyvek jól tükröznek. A növekvő gyermeklétszám tette szükségessé az iskola nagyszabású átépítését, amelyet 1970-ben készült el mai formájában ( A épület). Ezt követte 1978-ban a mai B épületre történt emeletráépítés, amelyet 1982-83-ban az A épülethez csatlakozó tornaterem építés követett. Ekkor a tanulók létszáma már meghaladta a 800 főt. A 2002-ben önkormányzati beruházással átépített tetőtérbeépítésű A épületben már megteremtődtek a korszerű oktatás-nevelés alapfeltételei. A pedagógusok hosszú évtizedekig tanítottak a XX. század első felében is és a század második felében is, több évtizedes solymári munkásság után ment nyugdíjba a tantestület jelentős része. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az oktató-nevelő munkában igyekezett tanulóinak megfelelő alapokat adni és mindenkor fogékony volt a tanulók érdekeit szolgáló új pedagógiai módszerek bevezetésére, az iskolai közösségek életének fejlesztésére. Az érdi zeneiskola kihelyezett tagozatának átvételével iskolánk a komplex intézmény részeként önálló zeneiskolával bővült az 1991/1992-es tanévben. 1991. május 24-én a solymári hagyományokhoz, régészeti emlékekhez kapcsolódva iskolánk felvette a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Zeneiskola nevet. A névválasztásnál a solymári hagyományok, Mátyás király példája nemzetmegtartó ereje, a reneszánsz kultúra, a tudományok, művészetek megbecsülése és a humanizmus értékrendje voltak a meghatározóak. Természetesen iskolánk életében kiemelten fontosak azok a német nemzetiségi hagyományok, amelyek a község múltjához, iskolánk jogelődjének tevékenységéhez és a lakosság mai nemzetiségi összetételéhez kötődnek. A 11
nemzetiségi hagyományok ápolása, a nemzetiségi tánccsoport szélesedő tevékenysége és a zeneiskola fejlődése, a művészeti képzés iránti igények egyaránt indokolták a 2000. novemberében kelt önkormányzati határozat szerint iskolánk nevének megváltoztatását. Így iskolánk neve: Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola lett. Az utóbbi években az iskola fejlesztését elsődlegesen az idegen nyelvek oktatása területén jelentkező minőségi fejlődés, a nyelvi órák számának emelkedése, a csoportbontások, a kéttannyelvű (német) osztályok általános bevezetése határozták meg. Nyolcadikosaink egyre többen nyelvvizsgáznak. Kiemelt fontosságú az informatika oktatása. Bevezetésre került az angolinformatika oktatása is. Különösen sokat fejlődött zeneiskolánk, amely jelenleg 14 tanszakon képezi a tanítványokat, akik zenekarainkban (5) is sikeresen szerepelnek itthon és külföldön. Iskolánk évek óta lehetőséget biztosít a szabadidő helyes eltöltésére. Rendszeresek és kiemelkedők e tekintetben a zeneiskolai lehetőségek, a nemzetiségi tánccsoport tevékenysége, a hangversenyek, a szakköri munka, a sportköri lehetőségek, a versenysport, a művelődési házzal közösen a színjátszó körök szereplése, ünnepségeink, rendezvényeink. Tanulóink sikeresen szerepelnek a különböző tanulmányi, kulturális és sportversenyeken is. Az évek óta vezetett visszajelzések egyértelműen bizonyítják, hogy tanulóink többsége jól helytáll a középiskolákban. Hagyományos Hunyadi-díjunkat titkos szavazás alapján kapja meg minden évben az arra érdemes tanuló vagy közösség. 2004-ben a Corvinus Alapítvány határozata alapján jött létre a Corvinus díj, amely az adott tanévben kiemelkedő munkát végző egy alsós, illetve egy felsős tanulói közösségnek adományozható kulturális célra felhasználható díjazással. Megteremtettük a feltételeket a diákönkormányzat tevékenységéhez is. Iskolánk működését nagyban segítik a helyi Önkormányzati Testület és szakigazgatási szervei, a Kisebbségi Önkormányzat, az Apáczai Csere János Művelődési Ház, a Heimatverein, az egészségügyi intézmények és természetesen a törvényi szabályozásnak megfelelően az egyházak is. A Szülői Munkaközösség, Szülői Tanács, az Iskolaszék, illetve a Corvinus Alapítvány az oktató-nevelő munka céljainak a mindennapi gyakorlatban történő megvalósítását is segítik. A Dauner-Ringler Alapítvány, anyagilag jutalmazza az iskola tanulói közül azokat, akik középfokú nyelvvizsgát tesznek le német vagy angol nyelvből, valamint azokat, akik kiemelkedő eredményt érnek el a természettudományi versenyeken. Rendszeresek az országjáró osztálykirándulások, a fakultatív jellegű külföldi kirándulások, szereplések, sítúrák. Több, mint 10 éves cserekapcsolatunk a testvérközséggel, Wüstenrottal. 12
Összegezve: Iskolánk történetét természetesen sokkal részletesebben ismertethetnénk bizonyára számtalan érdekességet, tanulságot találnák, amely az oktató-nevelő munkában is hasznosítható, de most erre nem törekedhettünk. Egyértelmű számunkra, hogy az utóbbi években iskolánk nyitottsága természetessé vált, létszámunk a szabad iskolaválasztással sem csökkent, az alternatív, differenciált lehetőségek egyre inkább adottak iskolánkon belül. Meggyőződésünk, hogy a széleskörű társadalmi támogatásra építve tovább fejleszthetjük az értékes hagyományokat. 2. Elkötelezettségi Nyilatkozat A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, mint alapfokú oktatási intézmény vezetése és irányítása alatt álló alkalmazottai elkötelezzük magunkat amellett, hogy valamennyi partnerünk igényét minél szélesebb körben igyekszünk kielégíteni. Céljaink elérése érdekében működtetjük és tovább fejlesztjük a partnerek elégedettségére, intézményünk önértékelésére épülő minőségirányítási rendszerünket. Célunk az, hogy a minőségirányítási rendszer segítségével biztosítsuk a minőségi nevelés és oktatás követelményeit: Felelősek vagyunk azért, hogy tanulóink felé magas szintű morális értékeket közvetítsünk, empátiára, tiszteletre, toleranciára, tudatos tanulásra neveljük őket. Felelősek vagyunk azért, hogy diákjaink képességükhöz mérten optimálisan fejlődjenek. Arra törekszünk, hogy tantestületünk kiegyensúlyozott munkahelyi légkörben, szakmai elhivatottsággal, szeretetteljes, családias hangulatot teremtve végezze nevelő-oktató munkáját. 3. Jogi megfelelősség az iskola nevelőtestülete 13
A törvényes működés folyamatos biztosítása a minőségpolitika megvalósításának nélkülözhetetlen része. Intézményvezetésünk fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó és az intézmény belső szabályozói minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje. Betartásuk munkaköri feladat. A hatásköri mátrix az intézményi döntéshozatal törvényességének megítéléséhez szükséges. Az intézmény működését szabályozó alapvető jogszabályok listája: Jogszabályszám Kibocsátó Megnevezés Többször módosított 1993. évi LXXIX. 1992. évi 1992. évi XXII. 1999-es kiegészítés Törvény A közoktatásról Kapcsolódó intézményi dokumentum Pedagógiai Program SZMSZ A közalkalmazottak Törvény XXXIII. jogállásáról SZMSZ A Munka Törvény Törvénykönyve SZMSZ Törvény A közoktatásról IMIP 40.. (11) Teljesítmény-értékelés 138/1992. Kormányrendelet A KJT végrehajtásáról SZMSZ A pedagógus 277/1997. Kormányrendelet továbbképzéséről, szakvizsgáról 3/2002. OM rendelet 11/1994. MKM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról, minőségfejlesztéséről A nevelési-oktatási intézmények működéséről Továbbképzési Program Továbbképzési Terv Pedagógiai Program IMIP SZMSZ SZMSZ 14
4. Céljaink megvalósulásának sikerkritériuma Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középfokú követelményeknek a későbbiekben megfeleljen ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 5. Az IMIP előzményeként bevezetett Comenius I-II. minőségfejlesztési tevékenység 5.1 Előkészítés A Comenius I-II. programhoz való csatlakozás előkészítése során a tantestület egyhangúan támogatta az intézmény vezetését a pályázat beadásában és a pályázat elnyerését követően a feladatok elvégzésében. A Tantestület tagjai közül közvetlen támogató szervezetként Irányító Csoportot (ICS) hoztunk létre, amely a munkaközösségeket képviselő pedagógusokból és a minőségfejlesztést irányító pedagógusokból (igh. és ICS vezető h.) áll. Az ICS tagjai tájékoztató képzésen, oktatáson vettek részt a nevelőtestület is több alkalommal. Rendszeres volt a külső, szervezett továbbképzéseken való részvétel creditpontokat is jelentett a résztvevőknek. Az ICS munkáját szabályozó eljárás elkészült. Lásd Irányító csoport és Munka csoport működési rendje (szabályzat) 5.2. A program lebonyolítása 15
A Comenius I-II. programban, az OM által javasolt módszertani és követelményrendszeri szempontokat a támogató csoport részvételével értelmeztük és az ebből származó feladatokat külső szakértői támogatás mellett elvégeztük. A program végrehajtása során a Comenius Programiroda monitoring rendszerében rögzített visszacsatolásokkal igazolta a módszerek alkalmazásának helyességét és teljességét. A programot teljességgel elvégezte és befejezte intézményünk. Az ezzel kapcsolatos zárójelentést a program felügyeletével megbízott Programiroda elfogadta, megkaptuk a Teljes Körű Minőségirányítási Program elismeréséről az oklevelet is. 5.3. Elért eredmények A 2000.05.29. 2003. 01.04. közötti időszakban teljesítettük a Comenius I- II. program követelményeit, így létrejött a partnerközpontú működés szabályozása, illetve a meghatározott kulcsfolyamatokhoz kapcsolódó szabályozások, a folyamatos fejlesztés, a szervezeti kultúra fejlesztésének gyakorlata. Ennek eredményeként tervezési, szervezési feladataink hatékonyabbá váltak. Információáramlásunk is hatékonyabbá vált. Ellenőrzési, mérési, értékelési, javítási rendszerünket is átalakítottuk, minőségfejlesztési PDCA elvünk általánosan ismertté vált. Létrehoztuk a Comenius II. követelményeinek megfelelő szabályozást, minőségfejlesztési gyakorlatot. A közoktatási törvény 40. (10. és 11. bekezdése) előírása alapján átdolgozzuk minőségfejlesztési rendszerünket az eddig Comenius II. minőségfejlesztési program tapasztalatira támaszkodva. Folytatjuk az elkészített belső auditterv alapján értékelő, fejlesztő munkánkat. A modell fenntarthatóságára vonatkozóan megállapítottuk, hogy a minőségfejlesztési tevékenységünk a kialakított gyakorlatra ráépíthető, bevált módszertan támogatja intézményünket a Partnerközpontú intézmény és Folyamatai szabályozására, folyamatos fejlesztésre képes intézménnyé válás -ra való törekvésünkben. 5.4. Összegezve elmondhatjuk: a rendszer alkalmazásával intézményünk képessé vált a partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére folyamatainak szabályozására, az ellenőrzés, mérés, értékelés javítás folyamatos megújítására a partnereink elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésre a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint a folyamatos fejlesztésre az intézményi élet résztvevőinek elvárása alapján. 16
Így amikor a jelenlegi Intézményi Minőségirányítási Programot kialakítjuk (IMIP) felhasználjuk a Comenius Program keretében kialakított iskolai MIP -et is. III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 1. Vezetési feladatok végrehajtása Az intézmény vezetése 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1.1 Vezetők, vezetőség Az igazgató a) felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, 17
a pedagógiai munkáért, a tantárgyfelosztásért az intézmény ellenőrzési, mérés, értékelési és minőségbiztosítási programjaink működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, az étkezési, térítési díjak ellenőrzéséért a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért, és a tankönyvrendelés lebonyolításáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, a nevelő- és oktatómunkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért, a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért; b) gyakorolja a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört; c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe; d) képviseli az intézményt. e) Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelő-és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, 18
az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve a szülői szervezetekkel (közösséggel) való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. nemzetiségi hagyományok ápolásának támogatása f.) Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a külön megállapított ügyekben a fenntartó előtti képviselet. g.) Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket és a gazdasági vezetőt, a minőségirányítási vezetőt valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a személyi- és munkaügyi előadó és az iskolatitkár munkáját. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetlenül hozzá fordulhat. h, heti óraszáma: oktatási törvényben meghatározott óraszámban a fenntartó által engedélyezett tantárgy felosztás alapján oktató nevelő munkát lát el. Melyet az éves munkaterv tartalmaz 1.1.2.Az általános pedagógiai igazgatóhelyettes a) Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott, átruházott jogkörben el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala ellátja az igazgató helyettesítését; 19
Az igazgató tartós kettő hetet meghaladó távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. b) további feladatai közvetlenül irányítja a B épületben, az iskola 1-4. évfolyamán és a napköziben folyó munkát, folyamatos kapcsolatot tart a pedagógiai és a művészeti igazgatóhelyettessel, ellátja a B épülethez tartozó feladatok operatív irányítását, felügyeli, és segíti a B épületben a technikai dolgozók tevékenységét, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, kapcsolatot tart a település óvodavezetőivel a beiskolázással összefüggő szakmai munkában, és erről tájékoztatja az igazgatót közvetlenül irányítja az intézményi adatszolgáltatás tekintetében az iskolatitkárt, amelyről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja. c) Felelős: az 1-4. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai munkáért, a szervezett napközis foglalkozásokért; az igazgató irányítása szerint a tantárgyfelosztás alapján az órarend elkészíttetéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, óvó, védő intézkedések betartásáért, betartatásáért, a rendkívüli események esetén tett intézkedésekért, átruházott jogkörben a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésért, az iskolaorvossal, a védőnővel való együttműködésért, az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, szertárfejlesztési és eszközbővítési tervek elkészíttetéséért az együttműködésért a napi operatív tevékenységek ellátásában és a feladatellátáshoz, szervezéshez szükséges információáramlás biztosításában a B épületben az intézményi hagyományok őrzésével összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért az alsó tagozatban 1.1.3 A pedagógiai felsős igazgatóhelyettes 20
a) Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott, átruházott jogkörben el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala ellátja az igazgató helyettesítését; Az igazgató tartós kettő hetet meghaladó távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. b) Közvetlenül irányítja: az 5-8. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai tevékenységet, a nevelőtestületi értekezletek szervezését, irányítását, az intézményi minőségfejlesztési programot az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet, tanulószobai tevékenységet az intézményi hagyományok őrzésével kapcsolatos feladatokat átruházott jogkörben, a szervezést, koordinálást a felső tagozatban az szabadidős tevékenységet (5-8. évf.) a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályok által meghatározott feladatok felügyeletét, amelyekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja, irányítja és ellenőrzi a felsős tanulószoba munkáját felügyeli, és segíti az A épületben a technikai dolgozók tevékenységét c) Felelős: az 5-8. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai, igazgatási munkáért, a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért, az alsós igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógustovábbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, d) Képviseli az iskolát esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján a szülői szervezet, az iskolaszék, a diákönkormányzat ülésein, egyéb az igazgató által meghatározott fórumokon. 1.1.4. Művészetoktatási igazgatóhelyettes 21
a) átruházott hatáskörben irányítja az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, szakmai fórumokon képviseli az intézményt, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, elkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, az iskola igazgatójával egyeztetve a dolgozók munkaköri feladatait, órarendjét, előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgákat, a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, engedélyezi a tanulók beosztását más tanárokhoz, javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére a Kt. 75. -a alapján, közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, közvetlen szakmai kapcsolatot tart az alsós igazgatóhelyettessel az igazgatási feladatok végrehajtásában, s a munkarendhez kapcsolódó feladatokban, együttműködik a gazdasági vezetővel az alapfokú művészetoktatás költségvetési tervezési feladataiban, az igazgatóhelyettesek délutáni távolléte esetén az igazgatóval egyeztetve helyettesíti őket. b) Felelős: az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért, az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtásért, 22
az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartás elkészítéséért, vezetéséért, az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért, az alapfokú művészetoktatás taneszköz szükségletének biztosításáért, könyvtár- és szertárfejlesztési tervek elkészítéséért, versenyek, bemutatók szervezéséért, a pedagógiai és alsós igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért. 1.1.5. Pedagógiai Szakszolgálat igazgató helyettese. a.) szakmai fórumokon képviselje az intézményt szervezze meg a hozzátartozó pedagógusok munkáját Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Segítse elő a szakmai feladatok minél teljesebb elvégzését, kielégítését. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen a működés során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzés tapasztalatait a szakemberekkel, szakdolgozókkal egyénileg, általánosítható tapasztalatok esetén a szak alkalmazotti közösség tagjaival beszélje meg. Az ellenőrzési kötelezettségeinek eleget téve, a tapasztalatait-hiányosságait közvetítse az igazgató felé. Teljesíti tervezési, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettségét. A Szakszolgálat vezetője ellátja a foglalkozások beosztásával kapcsolatos feladatokat tekintettel kell lenni az alábbiakra: b.)felelős: szakmai munkájáért, 23
éves munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, a szakterületének ellenőrzéséért. 1.1.6. A minőségirányítási vezető feladata, hatásköre A minőségirányítási vezetőt az igazgató bízza meg. A feladat-ellátáshoz, az iránynak megfelelő legmagasabb képzettséggel, kompetenciával szükséges rendelkeznie a pedagógusnak. Feladata az intézményben folyó minőségbiztosítási munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, a minőségirányítási csoport irányítása. éves munkatervet készít az IMIP működtetésére, partneri igény és elégedettségvizsgálat szervezése, irányítása, tájékoztatás az eredményekről, irányított önértékelés szervezése, irányítása, minőségügyi csoportok szervezése, munkájuk ellenőrzése, minőségbiztosítási rendszer adatgyűjtésének megszervezése, kapcsolattartás az intézményvezetővel a bejövő információk alapján az intézményvezetővel prevenciós vagy fejlesztő intézkedések, intézkedési tervek kidolgozása, intézkedési tervek készítése, azok végrehajtásának ellenőrzése, értékelése, az iskolavezetés tagjaként részt vesz a vezetői értekezleteken, megbeszéléseken, vezetői döntés alapján részt vesz a vezetői ellenőrzésekben, értékelésekben, év végén beszámolási kötelezettsége van az elvégzett munkáról Kiemelt feladatai: Beszámolási kötelezettsége: az intézményvezető felé írásban adott év januárjában és júniusában; nevelőtestület felé a testületi értekezleteken szóban. Irányítja: a fejlesztő csoport munkáját; az adott téma köré szervezett teamek (minőségi körök) munkáját. Felelős: 24
a minőségfejlesztési csoport munkájának tervezettségéért, előkészítéséért; a fejlesztési feladatokban a testületi döntések előkészítéséért; a fejlesztés eredményeinek dokumentálásáért; a IMIP-ben leírtaknak megfelelő rendszer működéséért; a beszámoló elkészítéséért a hatáskörébe átruházott területről; a beszámolóiban leírtak hitelességéért. Döntést hoz: a fejlesztő csoport munkaszervezésének ügyeiben. 25
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI VÁZRAJZA Működés: az Alapító Okirat, a közoktatási törvény, Fenntartó Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat a Munkatörvénykönyv és az iskola Pedagógiai programja, illetve /Polgármesteri Hivatal/ az aktuális miniszteri rendeletek szerint. polgármester - jegyző Gazdasági vezető Az iskola igazgatója Külső kapcsolatok - Okt. Minisztérium - Pedagógiai Intézetek pénztáros pénzügyi ea.. - Nevelési Tanácsadók KAT - Eg.ügyi intézmények. - Gy.jól. Szolgálat Ügyviteli dolgozók Technikai dolgozók Iskolaszék SZMK Diákönk. Minügyi.vez - Egyházak -Müv.Ház -Heimátv. -DerelyeBT -óvodák humánpol. üi iskolatitkár I. takarítók gondnokok -Wald.isk. iskolatitkár II. Igazgatóhelyettesek Szakmai munkaközösség vezetők Irányító csop auditorok, teamek minőségi körök) Általános peagógiai (alsós) igh. pedagógiai (felsős) igh. zeneiskolai igh. PSZSZ igh. alsó tagozat 1-4. évf. 5-8. évf., ügyelet (A épület), humán, reál, (művészeti képzés) (ügyelet B épület),napközi, informatika, osztályfőnöki, idegennyelvi mk., zeneiskolai tanszakok napközis mk., testnevelés mk, gyermekvédelmi felelős, pályaválasztási f. zenekarok, előképző, óvoda -középisk. -Alapítány - Váll. Egyesül. -külf.cs.kapcs.
alsós mk., logopédus, gyógytestnev., felzárkóztató ped., napi kapcsolat az egészségüggyel alapfokú képzés I-IV. továbbképző Felső iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, minügyi.vez Középszintű iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, minügyi.vez, szakmai mkv, gazdasági vezető, a diákönkormányzat vezetője, KATelnök (* A gazdasági vezető csak az iskolát érintő gazdasági ügyek esetén résztvevője az értekezleteknek, megbeszéléseknek.) Kibővített iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, minügyi.vez, szakmai mkv., KAT-elnök, a diákönkormányzat vezetője, az SZMK vezetője, az Iskolaszék elnöke 28
1.1.7. A nevelőtestület Közoktatási törvény 56. (1) A nevelőtestület a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (2) A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 57. (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése és elfogadása d) nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; j) jogszabályban meghatározott más ügyek. (2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt
b) a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.. (6) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az (1) bekezdés g) h) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. 1.1.8. A szakmai munkaközösségek Közoktatási törvény 58. (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (2) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. 1.1.9. Az iskolai minőségfejlesztési irányítócsoport (team I.Cs.) A minőségirányítási-vezető irányításával az éves munkatervben pontosított feladatok alapján ellátják a Minőségirányítási programban megfogalmazott minőségfejlesztési tevékenységet, amelynek feltételeit minden tanévben az iskola igazgatójával egyeztetik, illetve határozzák meg. 30
1.1.10. A gyermekvédelmi felelős, a könyvtáros, a szabadidő-szervező az igazgató közvetlen irányítása alatt, az illetékes igazgatóhelyettesekkel egyeztetve látják el minden tanévben a meghatározott aktuális feladatokat. 1.1.11. A gazdasági vezető A vezetőbeosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, e területeken képviselheti az intézményt. Az igazgató tartós távollétében gazdasági ügyekben helyettesíti az igazgatót. Jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, fenntartói rendelkezésekben és az intézmény belső szabályzataiban meghatározottak szerint tervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi az intézmény költségvetési, ellátási, fenntartási, gazdálkodási rendszerét, tevékenységét. Közvetlenül irányítja a gazdasági munkatársai munkáját, a gondnokon keresztül pedig a műszaki és a kisegítő munkaköbe besorolt dolgozókat. a) Felelős: az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjének kidolgozásáért, a bérgazdálkodásért, a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a leltározás és selejtezés szabályosságáért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, a felújítási és karbantartási feladatok végrehajtásáért, a térítési díjak, a tandíjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért és a többletbefizetések visszatérítéséért. b) Gyakorolja Az ellenjegyzési jogkört kötelezettségvállalás és utalványozás esetén. (SZMSZ III. fejezet) 31
2. Tervezési feladatok végrehajtása Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése az intézmény céljainak, az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, valamint szabályozott egymásra épülő folyamatokból álló, átlátható, ellenőrizhető legyen. Az intézményben folyó tervezőmunka lépései 1. Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása. 2. Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása. 3. A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés). 4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése). 5. A terv kialakítása: az elérendő célok; a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek; a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek; a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő; a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása. 6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel. 7. Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása. 8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel. 9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. 10. A megvalósítás értékelése és ellenőrzése: Az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása, A feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése. 32
11. Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie. Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei 1. Hosszú távú tervek: Intézményi minőségirányítási program 2. Középtávú tervek: Pedagógiai program o Nevelési program o Helyi tanterv Szervezeti és működési szabályzat Házirend Továbbképzési program Minőségfejlesztési intézkedési terv 3. Rövid távú tervek: Éves munkaterv Költségvetés Feladat-ellátási terv Beiskolázási terv Belső ellenőrzési terv Munkaközösségek munkatervei Tantárgyak tanmenetei 4. Egy-egy adott feladatra, tevékenységre vonatkozó tervek 3. Ellenőrzési feladatok végrehajtása Az ellenőrzés fogalma 1. Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. 2. Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak. Az ellenőrzés feladata és célja 1. Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. 2. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák 33
kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek. Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek: Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). Írásos kikérdezés (kérdőív). Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). Tanulók által készített produktumok vizsgálata. Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Dokumentumok elemzése. A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 34
2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai 1. Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 2. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 3. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 4. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. Belső ellenőrzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai 35