1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt 1390 milliárd Ft, a nemzetgazdaság egészének 8,5%-a Foglalkoztatottak száma közvetlenül 398, közvetetten 490 ezer fı 100 munkahelybıl 12 közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolatban van a turizmussal Nem lehet kizárólag gazdasági mutatókkal jellemezni, komplex társadalmi gazdasági jelenség Hazai erıforrásokra épít 2 1
TURIZMUS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI a regionális fejlıdéshez: Turizmus és területfejlesztés Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze Fejlesztések tovagyőrőzı hatásai Turisztikai adottságokkal rendelkezı térségek részére kitörési pont Alternatív, kiegészítı jövedelemforrás Népesség megtartó hatása van Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba Térségi együttmőködések elısegítése: turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés Turizmus és önkormányzatok Adóbevétel Munkahelyteremtés Serkenti a helyi vállalkozásokat, elısegíti a településen belüli és települések közötti együttmőködést Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönzı hatása Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megırzéséhez Településkép javítása Kedvezı imázsformáló hatás 3 4 TURIZMUS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI / 2: Turizmus és építésügy Turisztika beruházások serkentik az építıipart Turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó addicionális beruházások Turizmus és sport Sportesemények növelik a turisztikai forgalmat Népszerősítik a fogadó országot, várost Imázsformáló hatás Turisztikai infrastruktúra megléte feltétele a nemzetközi sportesemények elnyeréséhez Sportolás aktív turizmus 2
Turizmus az ÚMFT Operatív Programokban Közvetve A területi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése E-közigazgatás Vállalkozásfejlesztés Közlekedés fejlesztés A turizmust támogató képzések erısítése 5 Közvetlenül A turisztikai vonzerı növelése és a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Turizmus kapcsolódásai az ÚMFT prioritásaihoz Gazdaságfejlesztés: kis- és középvállalkozások jövedelemtermelı képességének javítása Közlekedésfejlesztés: elérhetıség javítása Társadalmi megújulás: foglalkoztathatóság javítása Környezeti és energetikai fejlesztések: környezetjavító fejlesztések Területfejlesztés: hét regionális operatív program tartalmazza Államreform: integrált kistérségi és regionális döntési szintek megerısítése Turisztikai források a Regionális Operatív Programokban 6 Turisztikai fejlesztésekre mintegy 300 mrd Ft-ot fordítanak a régiók, ezen belül elsısorban turisztikai attrakció, kapcsolódó szolgáltatás és desztináció-menedzsment fejlesztésekre. A 10%-os ESZA forrásból: képzések megvalósítása. Régió Arány Minimum (mrd Ft) Maximum (mrd Ft) NYD 27% 32,67 35,64 KDT 22,00% 29,48 31,9 DDT 31,23% 53,09 57,78 KMR < 12,01% < 50,20 < 54,17 ÉMO 23,26% 55,13 60,01 ÉAL 28,00% 71,68 77,56 DAL 18,00% 35,28 38,34 Összesen > 277,33 > 301,23 3
A turizmus versenyképességének növelése 7 1. Vonzerıfejlesztés - termékfejlesztés alapja 2. Infrastruktúra - elérhetıség, turizmus kiszolgálása 3. Turisztikai termékfejlesztés - stratégia meghatározza a prioritásokat Nemzeti turizmusfejlesztési 4. Marketing - turisztikai szolgáltatások piacra vitele A turisztikai fejlesztések fı területei 2007 2013: 1. Termálvagyonunk turisztikai hasznosítása: gyógyhelyek fejlesztése, mőemléki gyógyfürdık felújítása, a fürdıkre épülı egészségügyi szolgáltatások bıvítése 2. Kiemelt turisztikai célterületek fejlesztése: Balaton, a Duna és a Tisza természeti adottságainak turisztikai hasznosítása: kikötık létrehozása, szálláshelyek bıvítése, szabadidıs szolgáltatások kialakítása 3. Kulturális örökségünk megırzése, turisztikai hasznosítása 4. Konferenciaturizmus fejlesztése (új kongresszusi központ a fıvárosban és több nagyvárosban) Turizmus - politika Magyarországon A turizmussal kapcsolatos államigazgatási és koordinációs feladatokat 2005. január elsejétıl, önálló, országos hatáskörő kormányhivatalként a Magyar Turisztikai Hivatal látta el - 296/2004. (X. 28.) Korm. rendelet A 2006-tól kezdıdı kormányzati ciklusban az ágazat felügyeletét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága látja el.- 149/2006. (VII.21.) Korm. Rendelet A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát A rendszerváltoztatás óta hiányzott egy átfogó stratégia, amely hosszú távra, parlamenti ciklusokat átívelıen kijelöli a turizmus fejlesztési irányait Az uniós csatlakozás idıszerővé tette e hiánypótlását,az új típusú fejlesztéspolitika megvalósítását A most elkészült stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat 8 4
Jövıt t formáló fejlesztési si dokumentumok Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció - OFK Országos Területfejlesztési Koncepció - OTK Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia NTS Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként Fı cél az életminıség javítása a turizmus által úgy, az ágazat járuljon hozzá a fenntarthatósághoz A turizmus gazdasági jelentıségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Az NTS kiemelt termékei: Egészségturizmus Örökségturizmus Kongresszusi turizmus 9 10 A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés A hazai turizmus versenyképességének növelése A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Attrakciófejlesztés A turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása A turisták komfortérzetének növelése Emberi erıforrás fejlesztés N T S 2005-2013 2013 Termékfejlesztés Desztináció fejlesztés Kiemelt desztinációk fejlesztése Hatékony mőködési rendszer kialakítása Az oktatási rendszer munkaerı-piaci igényeknek megfelelı átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása Szemléletformálás Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása Regionális intézményrendszer átalakítása A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása 5
A stratégia felépítése 11 NTS A stratégia felépítése NTS 12 6
www.otm.gov.hu A stratégi giát t "élı-fejl" fejlıdı dokumentumnak" tekinthetı,, amely mindenkori hivatalos változata v a Magyar Turisztikai Hivatal honlapján n olvasható. 13 14 A jövıj turizmuspolitikájának formálása A Kormány 2006. január r 11-ei ülésén n elfogadta az NTS kormányzati intézked zkedési tervét A kormányzati intézked zkedési terv csak a közigazgatás eszközeivel zeivel megoldható eszközöket ket tartalmazza az NTS-bıl adódó feladatok közül. k A megvalósítás s akkor lehet sikeres, ha a turizmus terület letén n tevékenyked kenykedı,, illetve a hazai turizmusért rt felelıss sséget érzı valamennyi érdekelt, vállalkozás, civil szervezet, érdekképviseleti tömörülés t s stb. együttm ttmőködik a stratégiai célok c elérése érdekében. Az intézked zkedési terv letölthet lthetı az ÖTM Turisztikai Szakállamtitk llamtitkárságának honlapjáról, l, http://www.oth.gov.hu NTS 7
Intézkedési terv Az intézkedési terv a stratégia öt pillére szerint épül fel Versenyképess pesség és életminıség a fı cél a vállalkozások számára kedvezı mőködési környezet biztosítása A turizmus kínálatak a fı cél a kiemelt és regionális termékek, meglevı és új desztinációk fejlesztése ill. kialakítása és menedzselése A turistafogadás s feltételei telei a fı cél a közlekedés, a komfortérzethez kapcsolódó kérdések, a szálláshely, vendéglátás és más szolgáltatások fejlesztése Emberi erıforr forrás a fı cél a munkaerıpiac valós helyzetének feltárása, az oktatás és képzés ehhez igazítása, a szemléletformálás Mőködési rendszer a fı cél a desztináció menedzsment meghonosítása, az együttmőködések terjesztése, jogszabályi környezet fejlesztése (pl. turizmus törvény) NTS 15 A teljes fejlesztési si program hatásai az idıszak végénv (Vízi zió,, 2013-ra) 16 o Turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása megközelíti a 10%-ot o kereskedelmi vendégéjszakák száma meghaladja a 24 milliót (vendégek száma eléri a 8 milliót) o Külföldi vendégek 1 fıre jutó átlagos költése eléri az 500 eurót o Növekszik a foglalkoztatás (400 ezer fıre), javul a turizmusban dolgozók életminısége, átlagkeresete (eléri az országos átlagkeresetet) o Csökken a turizmus térbeli és idıbeli koncentrációja o A jelentıs mértékő turisztikai beruházások komoly építıipari keresletet jelentenek o A mezıgazdaságból élık nagy számának kiegészítı jövedelemforrást jelent a turizmus 8
NTS forrásig sigénye 17 18 Turisztikai régiók 1. Nyugat-Dunántúl 2. Közép-Dunántúl 3. Balaton 4. Dél-Dunántúl 5. Budapest-Közép-Dunavidék 6. Dél-Alföld 7. Észak-Magyarország 8. Tisza-tó 9. Észak-Alföld 9