ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban A környezetvédelem térnyerését befolyásoló tényezõk A környezeti szabályozás célja, feladatai cél: a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelõ minõségben tartósan fennmaradjon, tehát bizonyos környezeti minõségre vonatkozó normákat mindenki betartson. követelményei: javuljon, vagy legalább ne romoljon a környezet állapota, ennek érdekében meg kell határozni a megengedhetõ szennyezés mértékét A szabályozás alapkövetelményei figyelembe kell venni a piac tökéletlenségét politikai elfogadhatóság szankciók kidolgozása a normákat nem teljesítõkkel szemben adott környezetminõséget a lehetõ legkisebb társadalmi ráfordítással kell elérni a szankciókat oly módon kell meghatározni, hogy azok ösztönözzék a gazdálkodókat korszerûbb beruházásokra, környezetbarát technológiaváltásra, termék váltásra A szabályozás alapkövetelményei 2. rugalmas legyen, azaz képes legyen igazodni a változó gazdasági körülményekhez áttekinthetõ legyen a túl bonyolult szabályozási rendszerben a végrehajtás nehézségei rontják a hatásosságot ellenõrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyezõ tevékenységét forrásképzõ szerepet is be kell töltenie szabályozás Jellemzõi: Jogszabályok útján történõ szabályozás Adminisztratív jellegû, korlátozásokon, tilalmakon alapul. Legfontosabb eszközei a normák eszközei nyílt tiltás (hatósági szabályozóeszköz, amely a norma szintje feletti szennyezést jogtalannak tekinti, és a termelõ személyt vagy szervezetet tevékenységének megszüntetésére kötelezi) engedélyeztetési eljárás ( az új vállalatok létesítésekor a kivitelezési terveket, az alkalmazni kívánt technológiákat engedélyeztetni kell) normák állítása 1
Normák állításának lépései a levegõ és vízminõségi normák vagy célok kitûzése, az imissziós normák meghatározása az emissziós normák, termékegységre vagy technológiára vonatkozó normák megállapítása a norma betartását ellenõrzõ monitoring rendszer kifejlesztése a norma betartásának kikényszerítése, a normát megsértõk szankcionálása A normák egymásra épülése célokat (mekkora anyagi áldozatot hajlandó és képes vállalni a társadalom a környezet tisztaságáért, és mennyire igényli a társadalom a környezeti minõség javítását) kritériumokat (bizonyos mûszaki paraméterek elõírását jelenti meghatározott felhasználásra kerülõ környezeti elemek esetében ), imissziós normák (fõ céljuk az irreverzibilis ökológiai változások megakadályozása) emissziós normák elõnyei Elõnyei: utasítások és tilalmak egyértelmûsége könnyû ellenõrizhetõség bevezetésükkel gyors eredményt lehet elérni hátrányai Hátrányai: a normák mértékének megállapítása nehézkes a viszonylag magas adminisztrációs költségek a szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi politikai problémák a környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiánya a szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét Közvetett vagy gazdasági szabályozás Közvetlen utasítás helyett a gazdasági érdekeltség alapján törekszik a gazdasági élet szereplõit a megfelelõ környezeti magatartás irányába terelni. Alkalmazott formái: adó vagy díj támogatás piacteremtés A környezetvédelmi adó Olyan környezetszabályozó eszköz, ahol az adófizetés révén olyan alap keletkezik, amelybõl meghatározott környezetszabályozó feladatokat lehet megvalósítani. funkciói: optimalizáló, ösztönzõ, költségminimalizáló, szubvencionáló 2
A közvetett szabályozás elõnyei adók segítik a környezetvédelmi költségek minimalizálását adók a szennyezés csökkentését adómegtakarítással ösztönzik adó piackonform, dönthetünk a szennyezés csökkentése mellett vagy adót fizetünk adó képes a környezetvédelmet a gazdálkodó belsõ érdekévé tenni A közvetett szabályozás hátrányai adó mértékét a politikai folyamatokban alakítják ki sokszor alacsony adómértéket nehéz felülvizsgálni, korrigál egységes adók nem biztosítják a különbözõ régiók szennyezettségének egyforma csökkentését szennyezettségi gócok alakulhatnak ki infláció csökkenti az adók ösztönzõ erejét ha az adó becslésekre alapul, nincs ösztönzõ erõ a csökkentésre nemzetközi szinten nem azonos adók versenysemlegesség hiányzik Típusai: Jótállási kötelezettség megállapodások adókedvezmények környezetvédelmi informálás és tanácsadás környezetvédelmi emblémák A környezetvédelem térnyerését befolyásoló tényezõk A terület fejlettsége A vezetõség hozzáállása A vállalat mérete A külsõ érintettek gondolkodásmódja A tevékenység jellege Célja Feladata Típusai: Megelõzõ jellegû környezetvédelem Ipari ökológia célja: az okozott káros kibocsátások, illetve egyéb környezeti káros kibocsátások mennyiségének a csökkentésére, veszélyességének az enyhítése gyors elterjedésének oka: nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba, nem módosítják a terméket és ezáltal nem gyakorolnak hatást a vállalatok fõ tevékenységére 3
Jellemzõje A problémákat nem megszûnteti, hanem valamilyen másfajta kibocsátássá alakítja Gyakran erõforrások pótlólagos igénybevételére van szükség( pl. energia, víz, stb. felhasználás) Sokszor pótlólagos költséget jelent a vállalatnak, de nem emeli a termékek, szolgáltatások értékét. Megelõzõ jellegû környezetvédelem célja: a káros kibocsátások és egyéb környezeti hatások csökkentése vagy megszüntetése azok forrásánál. jellemzõi: csökkenti a felhasznált erõforrások mennyiségét a mûködés hatékonyságának javításával hozzájárul az erõforrásokkal való takarékos bánásmódhoz Típusai 1. gondos bánásmód 2. nagyobb beruházási igényû technológiai módosítások, fejlesztések 3. A felhasznált anyagok és egyéb erõforrások kiváltása Ipari ökológia gazdálkodó egységek közötti anyag- és energiaáramlásokat helyezi a hangsúlyt Ipari rendszereket a természetes ökoszisztémához hasonlítja cél: nem a vállalatok által kibocsátott káros anyagok minimalizálása, azaz a forrásnál történõ beavatkozás, mely a megelõzés legfontosabb feladata, hanem a megtermelt melléktermékek újbóli hasznosítása. [1][1] Stratégiák alkalmazása A három irányzat a csõvégi technológiák, a megelõzõ jellegû intézkedések és az ipari ökológia egyike sem zárja ki a másik kettõ alkalmazását. Az adott esetben leginkább megfelelõ megoldás feltárását és megvalósítását kell célul kitûzni: bizonyos esetekben a káros kibocsátások keletkezésének a csökkentését kell megcélozni, addig egy másik helyzetben a már megtermelt hulladék nyersanyagként való hasznosítása a célszerû. ELÕADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A környezeti szabályozás célja, feladatai Nyílt tiltás Engedélyezési eljárás Normák állítása Közvetett vagy gazdasági szabályozás Adó vagy díj Támogatás Piacteremtés 4
ELÕADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 2. A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban A környezetvédelem térnyerését befolyásoló tényezõk Megelõzõ jellegû környezetvédelem Ipari ökológia ELÕADÁS ELLENÖRZÕ KÉRDÉSEI Miért van szükség környezetvédelmi szabályozásra? Melyek a közvetlen szabályozás eszközei? Melyek a közvetett szabályozás eszközei? Milyen egyéb szabályozó eszközöket ismer? Melyek a környezetvédelem térnyerését befolyásoló tényezõk? Milyen környezetvédelmi stratégiákat ismer? Melyek a megelõzõ jellegû környezetvédelem típusai? ELÕADÁS felhasznált és ajánlott forrásai Kerényi A.(1995): Általános környezetvédelem, Mozaik Oktatási Stúdió Bándi Gy.(2006): Környezetjog, Osiris Kiadó www.kvvm.hu 5