Módszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával

Módszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0006 Összeállította: Dr. Bokkon László

1 A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A stúdium keretében a hallgatók megismerik a pedagógiai kutatás szerepét, folyamatát, a kutatás stratégiáit, módszereit, fıbb eszközeit. értelmezik a kvantitatív, illetve a kvalitatív kutatás sajátosságait, szemléleti megközelítésének módját. Vizsgálják az egyes módszerekeszközök sajátosságait, alkalmazásuk lehetıségeit a pedagógiai tevékenység folyamatában. Képessé válnak a statisztikai módszereket alkalmazó szakirodalom megértésére, a megfelelı helyzetfeltáró, valamint statisztikai eljárások kiválasztására. Jártasak lesznek az alapvetı kutatási eszközök (kérdıív, megfigyelési szempontok) készítésében, az, egyszerőbb számítások elvégzésében, a kapott eredmények értelmezésében. A kurzus a hallgatók egyéni munkájára és az együttmőködésen alapuló tanulásra épül. Az anyagfeldolgozás - a kontaktórák során - kooperatív munkában együttmőködı hallgatói csoportok tevékenysége keretében valósul meg. További cél a gyakorlatorientáltság: egyrészt a foglalkozások során a hallgatói aktivitást, a problémaközpontúságot, az alkalmazást igénylı feladatok és feladathelyzetek által. Másrészt pedig a hallgatók egyéni (otthoni) önálló feladatvégzésének elıtérbe helyezése következtében. (A hallgatók önálló munkákat készítenek, amelyeket kutatásmódszertan portfóliójukban győjtik.) Következésképpen mindezek hatékonyan segítik a reflektív tanári (hallgatói) gondolkodás, a pedagógiai kompetenciák kialakulását, fejlıdését. A kompetenciák fejlesztése/fejlıdése - pedagógiai vonatkozásban - különösen az alábbiakban tekintendı fontosnak: az önálló és a társas tanulásra való képesség tekintetében; a problémamegoldó képesség és kreativitás, a megfelelı szintő kommunikáció területén; Továbbá feltételezhetı érdemleges fejlıdés a szociális kompetenciák esetében is (tolerancia, együttmőködés, segítségnyújtás). A megismerés (kognitív fejlıdés) vonatkozásában pedig egy saját élményő, gyakorlat és életközelibb tudás elsajátításának a képességét segíti. Célkitőzés, elvárás, hogy mindezen módszertani, szemléletbeli tartalmi változások a tanuláshoz, a körülményekhez való hallgatói viszonyulásokat, attitődöket is determinálják! F o g l a l k o z á s o k Sorszáma Témája Ideje (hónap, nap) 1. A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései 2010.09.08. 2. A pedagógiai kísérlet 2010.09.15. 3. Deduktív (analitikus) jellegő kutatás 2010.09.22. 4. Etikai követelmények, publikációs stílus 2010.09.29. 5. A megfigyelés 2010.10.06. 6. A kikérdezés 2010.10.13. 7. Dokumentumelemzés 2010.10.20. 8. Tartalomelemzés 2010.11.03. 9. Tudásszintmérés 2010.11.10. 10. A mérés, adatfajták 2010.11.17. 11. Leíró statisztika 2010.11.24. 12. Matematikai statisztika: öszefüggésvizsgálatok 2010.12.01. 13. Matematikai statisztika: különbségvizsgálatok 2010.12.08. 14. A kutatási eredmények értelmezése, közlése 2010.12.15.

15. Zárthelyi dolgozat írása 2010.12.22. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei Rendszeres aktív részvétel a foglalkozásokon. A foglalkozások keretében a kooperatív technikák megismerése, gyakorlása. A tananyag elsajátítása egyrészt annak elméleti, ismeret -jellegő oldalát tekintve, másrészt pedig a képesség- jellegő tudást. Az értékelés gyakorlati jegy adásával történik Az értékelés ezért a tudás e kétféle területét érinti. Ennek megfelelıen (a szorgalmi idıszak végén) zárthelyi dolgozatot írnak a féléves tananyag elméleti kérdéseibıl. A zárthelyi dolgozat sikeres megírása a feltétele és egyúttal része is a gyakorlati jegy megszerzésének. A gyakorlati jegy másik fı összetevıje minden hallgató által önállóan otthon készített kutatásmódszertani feladatok győjteménye (tekinthetı portfóliónak is). Ez a feladatgyőjtemény az alábbiakat tartalmazza: (1) egy (a hallgató által szabadon választott, és általa elkészített) pedagógiai témával kapcsolatos kutatási tervet, (2) a kutatási témához kapcsolódó bibliográfiát (APA publikációs stílusban), (3) a kutatási témához (tervhez, tervezett módszerhez ) kapcsolódó (a hallgató által elkészített) kutatási eszközt, (4) az eszköz segítségével győjtött, feltárt, rögzített adatokat (pl. a 10 db kérdıívet, amelyet kitöltetett a hallgató 10 gyerekkel) (5) leíró statisztikai adatfeldolgozást (a 10-15 fıs minta adatai alapján) A feladatgyőjtemény és a Zárthelyi dolgozat együttesen képezi a gyakorlati jegy végsı értékét.. A zárthelyi dolgozat 50 % -os- teljesítményszinten fogadható el. A zárthelyi dolgozat egyrészt a gyakorlati jegy megadásának feltétele belépıje, másrészt annak része is, de nem egyforma súllyal, nem egyforma arányban. Az Zh 40 % -ban a portfólió pedig 60 % -ban képezi részét a gyakorlati jegynek.

Jelmagyarázat: Ezzel a jellel * történt az egyes feladatokhoz, módszerekhez kapcsolt segédletek (munkalap, elemzést segítı szempontsor, fólia) jelölése pl. (*2/3) - Az elsı számjegy a feldolgozandó téma sorszáma (tehát a 2. számú 2x45 -es foglalkozásról van szó), - a ferde vonal utáni szám jelöli adott témakörön belül a 3. feladatot - Segítségével megtalálható a feladathoz tartozó munkalap, fólia, szempontsor a Segédletek -ben. Megjegyzés: a fóliasor helyett/mellett a PP prezentáció is rendelkezésre áll, amennyiben a laptop és a projektor biztosítva lesz! A foglalkozások leírása: Tananyag (Adott témakör keretében feldolgozandó tartalom) Igényelt idı (Minden témakörnél egységesen 2 x45 ) Nagyobb terjedelmő téma esetében a feldolgozás otthoni, önálló hallgatói munka keretében Feladat, módszer (Hallgatói és oktatói tanórai tevékenységek és feladatvégzés leírása) kiemelten a kooperatív tanulási technikák alkalmazására tekintettel) A feladat során használt, eszközök, segédanyagok (a hallgatók és/vagy az oktató által használt oktatási eszközök) Segédletek (a feladatok feldolgozását segítı munkalapok, feladatlapok, szempontsorok, fólia stb., amelyekre a Feladat, módszer c. szerkezeti egységekben utalás történik.)

1. hét Tananyag A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései A pedagógiai kutatás célja, tárgya A pedagógiai kutatás jellemzıi, sajátosságai A pedagógiai kutatás folyamata A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása, értékelése A kutatási hipotézisek megfogalmazása A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök A minta és a mintavétel A kutatások fajtái Igényelt idı: 2 x 45 Feladat, módszer 1. Tájékoztatás, ismerkedés A tárgy oktatója ismerteti a stúdium célját, feldolgozásának és értékelésének, módját, valamint követelményeit. (Ld. fent leírtak alapján!) Az oktató felszólítja a hallgatókat, hogy (e stúdium keretében) az elsı találkozás alkalmával minden hallgató mutatkozzon be. Szabad választása alapján közöljön magáról információt. A további foglalkozások folyamán ugyanis rendszeresen párokban és csoportokban fognak tevékenykedni. 2. A pedagógiai kutatás célja, sajátosságai Az oktató beszélgetés formájában tájékozódik a hallgatói csoport - adott stúdiummal kapcsolatos - elızetes tudásáról. Fıbb szempontok: Mi a kutatás szerepe, funkciója (az ember életében, a tudományban)? Mi a kutatás (ok) tárgya? Mely ismérvek, sajátosságok jellemzıek a különbözı kutatásokra? Mely kutatási módszereket ismernek, melyekrıl hallottak? Melyek a kutatások fıbb típusai? Milyen pedagógiai kutatásokról, kísérletekrıl hallottak, tanultak? A feladat során felhasznált eszközök,, segédanyagok ------------------ 3. A pedagógiai kutatás folyamata Keresd a párját (*1/1) módszer segítségével az oktató hallgatói csoportokat alakít. A hallgatói összlétszám függvényében egy-egy csoport létszáma 3-5 fı között alakulhat.

Kapcsolatteremtı játék formájában történik, pl. úgy, hogy annyi képet vágunk részekre, ahány csoportot szeretnénk (ha az osztálylétszám nem osztható néggyel, akkor egy képet három vagy öt részre vágunk). A képdarabokat szétosztjuk, mindenkinek egyet - egyet, majd felszólítjuk a hallgatókat, hogy keressék meg az összetartozókat. A teljes képet összerakók alkotják majd a csoportot. Mindez történhet véletlenül is, amikor mindegy, ki melyik képrészletet kapja, de tudatosan is irányíthatjuk. Ha elıször összeállítjuk magunkban a csoportokat, majd a képeslapokat ellátjuk nevekkel, és így osztjuk ki, elérhetjük, hogy észrevétlenül, izgalmasan keresgélve, de mégiscsak a mi elgondolásunk szerinti csoportösszetétel alakuljon ki. A képek témája már elırevetítheti az óra anyagát, a kész képeket felhasználhatjuk a feladatmegoldásokban is. Képek helyett használhatunk mást is, pl. számokat valamilyen rendszer szerint, vagy szöveget (szövegrészleteket) stb. A szakértıi mozaik módszer segítségével dolgozzák fel a csoportok a tervezett tananyagot. Az új ismeretet tartalmazó szöveg, anyagrész: Falus Iván (2000): A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. In: Falus, (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 13-27.,amelyet az oktató elızetesen négy részre oszt: Mindegyik hallgatói csoportban a csoporttagok A, B, C, D, jelet (vagy hasonló értelemszerő megkülönböztetést, neveket) kapnak. (a kiemelt négy szövegrész, amelyet feldolgoznak): A jelőek: A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása, értékelése 13-17.o. B jelőek: A kutatási hipotézisek megfogalmazása 17-20.o. C jelőek: A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása 20-22.o. D jelőek: A minta és a mintavétel 25-27.o. továbbá a pedagógiai kutatás típusai (27-28.o.) A csoport minden tagja tehát más-más (A, B, C, D) szövegrészt kap, valamint a feldolgozáshoz munkalapot. (*1/2) Minden csoport kap egy-egy csomagoló papírt (vagy A/3-as lapot) és filctollat A hallgatók feladata: a) mindenki egyénileg elolvassa a kapott szövegét, b) az azonos betőjelő hallgatók- szakértık - összeülnek és megbeszélik az elolvasottakat, továbbá közös vázlatot írnak (pl. A/3-as lapra, vagy csomagoló papírra) c) minden hallgató visszamegy a saját, eredeti csoportjába és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. A csoport - a kérdések, feladatok alapján - megbeszéli a választ - meggyızıdnek arról, hogy mindegyikıjük helyesen fog válaszolni (a késıbbiekben, pl. az ellenırzés során) a kérdésre. Ellenırzés: a diákkvartett módszer segítségével A módszer alkalmazásának lépései: A, B, C, D, jelek kiosztása /a csoportok elnevezése vagy számozása (már a foglalkozás kezdetén megtörtént) A tanár felteszi a kérdését, majd pedig kijelöli (vagy) kihúzza melyik jelő tanuló/hallgató, melyik asztalnál (csoportnál) válaszol, végül történik a válaszadás. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok a csoportalakításhoz fogalompárokat jelentı szavak, csomagolópapír (vagy A/3-as lapok) filctoll, kijelölt tankönyvi szövegrészletek Munkalap az (A, B, C, D) jelő csoportok számára

4. Összefoglalás, rendszerezés: Az oktató fólia segítségével (vagy PP- vetítéssel) összefoglalja, rendszerezi és kiegészíti a kutatás fı ismérveit, és a kutatási metodológia fı vonatkozásait. (*1/3) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Fóliasor (a kutatás fı jellemzıi, a pedagógiai kutatás folyamata) vagy PP- prezentáció 5. A szakirodalom tanulmányozása ( A pedagógiai kutatás folyamatának egyik szakasza, tevékenysége) Fı szempontjai: A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói A szakirodalom forrásai: Az elızetes források (katalógusok, referáló folyóiratok, bibliográfiák) A másodlagos források (lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek) Az elsıdleges források (kutatási beszámolók, monográfiák, disszertációk, folyóiratcikkek) A szakirodalom feltárásának technikái, a kereséséi stratégiák Tanulmányozása otthoni, önálló, egyéni hallgatói munka keretében történik! 6. Gyakorlatok 1. gyakorlat A hallgatók feladata: A csoportok - közös megegyezés alapján - választanak egy - egy empirikus kutatásról beszámoló tanulmányt. Választani lehet a Segédanyag keretében található Új Pedagógiai Szemle tanulmányai közül. Minden csoport az általa választott tanulmányt vizsgálja. (*1/4). A Segédletekben mellékelt munkalap szempontjai alapján, és annak kitöltésével Történik a tanulmány elemzése (*1/5). Megoldás a Gömb : gondolkodás ötletcsere - megbeszélés módszerrel: A hallgatók elıször önállóan gondolják végig a feladatot. Ezt követıen párokat alkotva, párokban beszélik meg gondolataikat,és azt, hogy hogyan oldották meg a feladatot. A párok elmondják saját elképzeléseiket a csoportban. A Diákkvartett módszerrel a csoportok egymás között is bemutatják vizsgálódásaik eredményeit. A feladat során használt eszközök, segédanyagok munkalapok a csoportok számára, filctoll, Új Pedagógia Szemlék 2. gyakorlat (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül,de az oktatóval történı konzultáció alapján) Minden hallgató választ egy olyan pedagógiai témát, amelyet szívesen kutat! Minden hallgató más más témát választ! A választott témát egyezteti a tantárgy oktatójával. A választott és egyeztetett témára vonatkozóan kutatási tervet készít!

A terv készítésnél a Segédletben található szempontsort (*1/6) tartja szem elıtt! Tervezetét írásban készíti el, és adja be, továbbá (az elkészített kutatási tervnek a pontos másolatát) elhelyezi tantárgyi portfóliójába! (A félév során kutatás módszertani tanulmányai- elırehaladtával, e feladat folyamatos továbbfejlesztése lesz a feladata!) Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc http://feherkatalin.hanoi.hu/upld/kutodszer.ppt http://www.szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomany (*1/1) Keresd a párját! (Az oktató keverten kártyákat oszt szét a hallgatók között, amelyek ellentétes, vagy közös halmazba besorolható összetartozó stb. tartalmakat hordoznak. Bizonyos vonatkozásban egymáshoz rendelhetık. A hallgatók ezek alapján párokat alkotnak. kvantitatív módszer jelrendszer összefüggésvizsgálat dokumentum teljes jegyzıkönyv különbözıségvizsgálat Elıidézett kísérlet felidézett kísérlet Forrás Feltáró módszer Feldolgozó módszer kvalitatív módszer (*1/2) Munkalap a szakértıi csoport számára A csoport A kutatási probléma kiválasztása A kutatási probléma forrásai A kutatási probléma értékelésének szempontjai A kutatási probléma meghatározása (változók segítségével) A változók rendszere (*1/2) Munkalap a szakértıi csoport számára B csoport A hipotézis meghatározása

A jó hipotézissel szemben támasztható követelmények: A hipotézis megfogalmazásának három módja: (*1/2)Munkalap a szakértıi csoport számára C csoport A kutatási stratégia fogalma, fajtái A kutatási módszer fogalma fajtái A kutatási eszköz fogalma, jellemzése (*1/2)Munkalap a szakértıi csoport számára D csoport Populáció értelmezése A minta értelmezése A reprezentatív minta értelmezése A minta nagysága (meghatározásának szempontjai) Mintavételi feltételek, lehetıségek A pedagógiai kutatás típusai, fajtái (*1/3) Fólia: a kutatás fı jellemzıi, a pedagógiai kutatás folyamata Kutatás (fıbb jellemzık) Kutatás: emberi tevékenység: - egyrészt (1) a valós világnak, mint létezı rendszerek (entitások) összességének (2) ezekrıl alkotott gondolkodási rendszereknek (ismeretek) tárgyilagos, valósághő megismerése - másrészt annak vizsgálata, miképpen használható fel ez a tudás az emberi szükségletek kielégítésére - mindig problémamegoldás (a hiányzó tudás keresése), amely kérdések formájában fogalmazódik meg Problémafajták: (a) az önmagában való valóságra vonatkozó = tárgyprobléma (b) magára a megismerésre vonatkozó = metaprobléma (c) a dolgok és a róluk alkotott ismeretek mibenlétére, létezésmódjára = szubsztantív pr. (d) a mővelet, a termelés, a folyamat- irányítására vonatkozó = stratégiai probléma - típusai:

irányultsága sz. elméleti kutatás (beavatkozás nélkül, megismerés, összefüggés felfogás) gyakorlati v. kísérleti kutatás (tervszerő beavatkozás, változtatás vizsgálata) A megoldandó probléma jellege sz. alapkutatás (elméleti, szubsztantív problémákkal foglalkozik) alkalmazott kutatás (minden stratégiai probléma megoldása) - fı feltételei: fejlett intézmény (hálózat) országos, nemzetközi korszerő eszközrendszer megfelelı infrastruktúra jelentıs financiális háttér egyéb (szervezési, politikai, stratégiai, etikai vonatkozásai) Pedagógiai kutatás tárgya: a személyiség fejlesztése során érvényesülı törvényszerőségek feltárása folyamata (tevékenységrendszere) (1) A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása (2) A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése (3) hipotéziseinek megfogalmazása (4) A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegyőjtéséhez az érvényes és megbízható kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása (5)A vizsgálni kívánt minta kiválasztása (6) A kutatás végrehajtása (7) Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása (8) A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása (alkalmazása) (*1/4) Új Pedagógiai Szemle Ceglédi Erzsébet (2007): A kreatívi tás és az intelligencia szerepe az iskolai teljesítményekben. Új Pedagógiai Szemle, 11, sz. 42-53. Csoma Gyula (2007): Az esélyegyenlítı oktatás, mint utópia II. Új Pedagógiai Szemle, 1. sz. 43-55. Duró Zsuzsa (2007): A sakk képességfejlesztı hatásának vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 9. sz. 46-72. Federmayer Katalin (2004): A dokumentumelemzés haszna és csapdái a történelemtanításban. Új pedagógiai Szemle, 11. sz. 13-30.

Fischerné Dárdai Ágnes- Kojanitz László (2007): A tankönyvek változásai az 1970-es évektıl napjainkig. Új Pedagógiai Szemle, 1. sz. 56-70. Földes Petra és Lannert Judit (2009): Az iskolai agresszió arca: tények és teendık. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz. 3-16. Gergely Gyula (2004): Tantervelemzés a paradigmaváltás jegyében.. Új pedagógiai Szemle, 6. sz. 9-20. Havas Péter (2004): Akciókutatás és a tanulás fejlesztése. Új pedagógiai Szemle, 6. sz. 3-8. Kelemen Rita (2009): Kép a gyermekekrıl: mit mutatnak az internetes hírek? Új Pedagógiai Szemle, 11. sz. 17.28. Nagy Péter Tibor (2009): Az iskolai mobilitás vizsgálatához Új Pedagógiai Szemle, 10. sz. 26-35. Paksi Borbála (2010): Az iskolai agresszió elıfordulása és intézményi percepciója. Új pedagógiai Szemle, 1-2.sz. 119-134. Schumann Róbert (2009): Iskolaválasztás, továbbtanulási-végzettségi aspirációk. 10. évfolyamos tanulók iskolai teljesítménye, továbbtanulási tervei a 2007. évi Országos Kompetenciamérés adatainak tükrében. Új pedagógiai Szemle, 10, sz. 3-25. Szilágyi Péter (2007): Állomások és mérföldkövek. A sakk képességfejlesztı hatásainak kutatása külföldön és Magyarországon. Új Pedagógia Szemle, 6. sz. 12-44. Szüdi János (2004): Házirendek a nevelési-oktatási intézményekben. Új pedagógiai Szemle, 7-8.sz. 22-38. (*1/5) Munkalap (azonos minden csoport számára) A csoport által választott pedagógiai kutatás (a tanulmány) szerzıje, címe: A csoport neve (jele, sorszáma ) Elemezze és értékelje a választott tanulmányt a pedagógiai kutatás folyamata keretében megismert alábbi szempontok szerint : Mi a kutatás célja? Mi a probléma, mely (ek) a fı forrásai? Melyek a hipotézisek? Megfelelıek-e a hipotézisek? Hogyan csoportosíthatóak a problémában és a hipotézisekben szereplı változók? Véleménye szerint megfelelnek-e a kutatás módszerei a kutatási célnak, a kutatási problémának? Megfelelı- e a minta, a minta nagysága, hogyan történt a mintavétel? Állapítsa meg, hogy a vizsgált kutatás a pedagógiai kutatások melyik típusába sorolható? (*1/6) Munkalap az önálló, otthoni hallgatói munkához A hallgató neve: A választott (egyeztetett) kutatási téma Határozza meg a kutatás problémáját! Indokolja a téma kutatásának szükségességét!

Állítson fel hipotéziseket! Tervezze meg, hogy milyen stratégiát, módszereket, eszközöket alkalmazna. Körvonalazza a vizsgálandó minta sajátosságait, a mintavételi eljárást. Ajánlott irodalom Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Báthory Zoltán- Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon Kıpatakiné Mészáros Mária (2008): A küszöbön. Sajátos neveléső gyerekek az óvodákban. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlıségéért Közalapítvány, Budapest. 2. hét Tananyag A pedagógiai kísérlet A kísérlet fogalma A kísérlet független és függı változói A kísérletek fajtái a független változó szerint A kísérletek felosztása szerkezetük szerint A laboratóriumi és a természetes kísérlet ismérvei A pedagógiai kísérletek a gyakorlatban Igényelt idı: 2 x 45 Feladat, módszer 1. A pedagógiai kísérlet fogalma és fajtái A pedagógiai kísérlettel kapcsolatos - alább felsorolt - fogalmak Villámkártya módszer segítségével történı feldolgozása, bevésése. Fogalmak: kísérlet, pedagógiai kísérlet, független változó, függı változó; felidézett kísérlet (ex post facto), elıidézett kísérlet; egycsoportos kísérlet (önkontrollos), kétcsoportos kísérlet, többcsoportos kísérlet, összetett kétcsoportos kísérlet; laboratóriumi kísérlet, természetes kísérlet. A feldolgozás az elızı foglalkozáson kialakult - négyfıs - hallgatói csoportokban történik. Minden hallgató A/5-ös mérető lapokat (kártya) kap. A feldolgozáshoz javasolt szakirodalmak: Falus (szerk.) 2000, 90-94.o., továbbá a Pedagógiai lexikon vonatkozó szócikkei. A hallgató feladata: A csoportokon belül a hallgatók párokat alkotnak. A párok tagjai munkamegosztás alapján fele-fele arányban és egyéni munkában hat- hat fogalmat jellemeznek. - A pedagógiai kísérletrıl szóló kijelölt szöveget (szövegrészleteket, szócikkeket) a hallgató egyénileg elolvassa

- A kártyalap egyik oldalára a kísérlettel kapcsolatos fogalom megnevezését (pl. a meghatározandó fogalom nevét, vagy a vele kapcsolatos kérdést) írja. - A lap másik oldalára írja magát a meghatározást, vagy fogalmi ismertetı jegyeket sorol fel, vagy a terjedelmet alkotó dolgokat említ, stb. (*2/1). Páronként 6-6 kártyájuk van. Ezt követıen párban dolgoznak. 1. forduló: A kérdezı (a pár egyik tagja) felolvassa a kártya mindkét oldalán lévı szöveget a társának, utána visszakérdezi. 2. forduló: A kérdezı megmutatja a kártyát, és felteszi a kérdést, utána a társának kell válaszolnia, hibás válasz esetén segítséget kap a társától. 3. forduló: A kérdezı már nem mutatja a kártyát, csak a kérdést olvassa fel, és a társa válaszol. Ezt követıen a párok szerepet cserélnek. Így segítik egymás számára a bevésést. Diákkvartett módszer segítségével - az oktató kérdései alapján - közösen összefoglalják a pedagógiai kísérlettel kapcsolatos tudnivalókat. Az oktató fólia segítségével (*2/2) (vagy PP- vetítéssel) kiegészíti, rendszerezi az elhangzottakat. (fóliasor: a pedagógiai kísérlet fogalma, rendszere) A feladat során használt eszközök, segédanyagok A/4-es lapok (villámkártya készítéséhez), filctoll Fóliasor (a pedagógiai kísérletek rendszere) vagy PP- prezentáció 2. Pedagógiai kísérletek-innováció, reform Torgyik Judit (2004): Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-tıl napjainkig. Neveléstörténet. 1. sz. 21-25. A tanulmány elemzése, megvitatása a Gondolkozz-beszéld meg párban-kupactanács módszerével. A tanulmányt minden hallgató csendben elolvassa, magában értelmezi, majd megbeszéli párjával. Közösen kialakított álláspontjukat megismertetik a csoport másik párosával. A csoportok véleményüket a munkalapon felsorolt szempontok alapján (*2/3). - rögzítik. (Munkalapot ld. a Segédletekben ) Osztályszinten az Indián beszélgetés módszerével folytatódik a feldolgozás. Ez pedig azt jelenti, hogy aki hozzászól, elıször elismétli az elıtte szóló gondolatait, majd ezután ismerteti a sajátját. Pontosabban a hozzászólók a mondanivalójukat mindig az elızı hozzászólás összegzésével (lényegkiemeléssel!) kezdik. A feladat során használt eszközök, segédanyagok munkalap a csoportok számára, filctoll Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc http://www.kislexikon.hu/pedagogiai_kiserlet.html http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/index.php?act-me

(*2/1)Villámkártya /Minta/ A/5-ös lap 1. oldala 2. oldala Kísérlet kutatási stratégia - határozott hipotézisbıl induló - új, rejtett összefüggések, törvényszerőségek feltárására alkalmas - a kutató tervszerő hatása bizonyos feltételekre, adott szituáció, folyamat keretében - meghatározó tényezıi a változók (függı és független változók) (*2/2) fólia: A pedagógiai kísérlet fogalma, rendszere PEDAGÓGIAI KÍSÉRLET Kísérlet: - kutatási stratégia - határozott hipotézisbıl induló - új, rejtett összefüggések, törvényszerőségek feltárására alkalmas - a kutató tervszerő hatása bizonyos feltételekre, adott szituáció, folyamat keretében - meghatározó tényezıi a változók (függı és független változók) A pedagógiai kísérletek fajtái iskolakísérlet irányultsága, tantárgyi kísérlet köre szerint tanórai (tanári-tanuló kísérlet) = vizsgálat! módszer bevezetése

független változó felidézett kísérlet jellege sz. elıidézett kísérlet egycsoportos (önkontrollos) kísérlet Szerkezete kétcsoportos kísérlet Sz. többcsoportos kísérlet összetett kétcsoportos kísérlet színtere laboratóriumi kísérlet Sz. természetes kísérlet Pedagógiai kísérletek a gyakorlatban (*2/3) Munkalap a csoportok számára Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-tıl napjainkig Iskolakísérletek, kísérleti iskolák 1945-tıl a 80-as évekig a 80-as évek változó viszonyai a rendszerváltástól napjainkig független iskolák napjainkban a) az iskola egészét átfogó kísérletek b) egy-egy tantárgyat, részterületet érintı innovatív munkák Irodalom: Bábosik István (2000): A pedagógiai kísérlet. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 90-105. Báthory Zoltán és Falus Iván (fıszerk. 1997): Pedagógiai Lexikon I. alternatív iskolák 73-75. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon II. kísérlet 235-236. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon II. kísérleti terv 238-239. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon III.. 146-147. Torgyik Judit (2004): Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-tıl napjainkig. Neveléstörténet. 1. sz. Ajánlott irodalom

A pedagógiai kísérlet (90-94.o.). Ágoston György (1971): A pedagógiai kísérlet. In: Ágoston - Nagy Orosz (szerk.): Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest. 221-254. Bábosik István (2000): A pedagógiai kísérlet. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. (90-105.o.) Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon I. alternatív iskolák 73-75. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon II. kísérlet 235-236. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon II. kísérleti terv 238-239. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon III.. 146-147. Báthoryné Kerner Ágnes (1990): Kísérleti iskolák országos konferenciája. Pannonhalma. Pedagógiai Szemle.5. sz. Bernáth József - Mihály Ottó Páldi János (1979): Kísérlet az önálló tanulás kialakításához egy gimnáziumban. Pedagógiai Szemle. 7-8. sz. 635-644. Gáspár László (1984): A szentlırinci iskolakísérlet I. Tankönyvkiadó, Budapest. Halász Gábor Lannert Judit (2000, szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Lukács Péter (1991, szerk.): Alternatív iskolák, alternatív pedagógiák Magyarországon. Az 1990 márciusában Budapesten megtartott tudományos konferencia anyaga. Kutatás közben. Oktatáskutató Intézet, Budapest. Mihály Ottó (1994): Iskolafejlesztés és közoktatás- politika. Új pedagógiai Szemle. 9. sz. Torgyik Judit (2004): Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-tıl napjainkig. Neveléstörténet. 1. sz. Trencsényi László (1991): Kísérletezı, fejlesztı iskolák. Új Pedagógiai Szemle 5. sz. Varga Tamás (1972): Komplex módszer a 6 éves kortól kezdıdı matematika-tanításban. In: Korszerő módszerek és eszközök az iskolareform szolgálatában. Tankönyvkiadó, Budapest. Varga Tamás (1972): Korszerő matematikatanítás felé. In: Néhány hazai és külföldi kísérelt. Tankönyvkiadó, Budapest, 153-192. Várhegyi György (1996): Független iskolák Magyarországon- Remények és valóság. AME, Budapest. Zsolnai Anikó (1994): Az értékközvetítı és képességfejlesztı program pedagógiája. Tárogató Kiadó, Budapest. Zsolnai József Kiss Éva (1995): Képességfejlesztı- értékközvetítı program. In: Kereszty Zsuzsa - Hajbács Ilona (szerk.): Több út, alternativitás az iskolázás elsı éveiben. IFA-BTGF- MKM. Budapest, 163-171.o. 3. hét Tananyag Deduktív (analitikus) jellegő kutatások Az analitikus jellegő kutatás fogalma, célja, területei Az analitikus kutatás folyamata Az elemzések fajtái A neveléstörténeti kutatás sajátosságai Az analitikus jellegő kutatások értékelésének szempontjai

Igényelt idı: 2 x 45 Feladat, módszer 1. Az analitikus jellegő kutatás fogalma, folyamata (*3/1) A korábbi foglalkozáson kialakult csoportok, valamint a csoportokon belüli párok a Gondolkozz-beszéld meg párban- kupactanács módszer segítségével feldolgozzák az alábbi tananyagrészt: Szabolcs Éva (2000): Deduktív (analitikus) jellegő kutatások. In. Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Az oktató elızetesen kijelöli a szöveget im. (106-115.o.), A kijelölt szövegrészt mindenki önállóan, csendben elolvassa és magában értelmezi Ezt követıen a párok egymással megbeszélik, és írásban rögzítik az olvasottakat, a Segédletben található szempontsor (*3/1) alapján. c) közösen kialakított gondolataikat megbeszélik a csoport másik párjával. Az egyeztetés után kialakult kész megoldás a csoport véleménye A hagyományos beszélgetés módszerével összefoglalják, rendszerezik a deduktív jellegő kutatás sajátosságait, folyamatának jellemzıit. A rendszerezést az oktató fólia (sorozat) (*3/2) vagy PP prezentáció bemutatásával segíti. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Munkalap a csoportok számára (A/3-as lap, vagy csomagolópapír) Fóliasor (az analitikus jellegő kutatás fogalma, folyamata) vagy PP- prezentáció Irodalom: Szabolcs Éva (2000): Deduktív (analitikus) jellegő kutatások. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 106-121. 2. Az elemzések fajtái, a neveléstörténeti kutatások sajátosságai Az oktató röviden ismerteti az analitikus kutatások, elemzések fajtáit Ezek: a pedagógiai fogalmak elemzése, a forráskiadvány, a leíró elemzés, értelmezı elemzés, összehasonlító elemzés, teoretikus elemzés. Majd a neveléstörténeti kutatás (ok) sajátosságaival foglalkozik. Különös tekintettel a nevelés és/vagy iskola) történeti jellegő tanulmányok, dolgozatok készítésére. Végezetül az analitikus jellegő kutatások értékelésének szempontjait említi és értelmezi A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok ------------------------ 3. Analitikus jellegő tanulmányok elemzése Az elızı foglalkozás keretében kialakult négyfıs csoportok mőködnek együtt. A csoportok fele - fele megosztásban az alábbi két tanulmányt dolgozzák fel. 1. tanulmány: Lányi Andor (1990): A Magyar Pedagógiai Társaság megalakulása és mőködésének kezdetei. Pedagógiai Szemle, 5. sz. 440-448. 2. tanulmány: Zrinszky László (1992): A nevelés vége? Egy kihívó válasz korunk pedagógiai kihívásaira. Új pedagógiai Szemle. 7-8.sz. 47-55.

A hallgatók feladatai: A csoporton belül egymást váltva a hallgatók felolvassák a csoportjuk számára a tanulmányt. A csoportok az Indián beszélgetés módszer alkalmazásával dolgozzák fel az olvasottakat Alkalmazásakor a hozzászólók a mondanivalójukat mindig az elızı hozzászólás összegzésével kezdik. A csoport egyik tagja megosztja a többiekkel az adott témáról a gondolatait, utána csak olyan csoporttag következhet, aki saját mondandója elıtt a saját szavaival a lehetı legpontosabban elismétli, amit az elıtte szóló mondott. A csoportok az oktató által kijelölt tanulmányt az analitikus (történeti) jellegő kutatások értékelésének szempontjai szerint vizsgálják, elemzik és értékelik munkalapjukon (*3/3). (A szempontok Szabolcs Éva munkája alapján i.m. 118-119.o.) Az analitikus jellegő kutatások értékelésének szempontjai 1. A problémafelvetés vonatkozásában: Világosan megfogalmazódott a probléma. megoldható (milyen szinten oldható meg a probléma? A kutatónak rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel meg tudja oldani a megfogalmazott problémát? 2. A források vonatkozásában: Megfelelı számban rendelkezésére állnak elsıdleges források? Hozzáférhetık a források? Nem kell túlzott mértékben másodlagos forrásokra támaszkodni? 3.A források értelmezése vonatkozásában: Otthonosan mozog a szerzı a forrásokból nyert adatok között? Neveléstörténeti kutatás esetében történeti látásmódról tanúskodik az adatok kezelése? Képes a szerzı az adatokat elhelyezni egy szélesebb (történeti, interdiszciplináris mezıben)? 4.A kutatási eredmény leírása vonatkozásában: Világos és informatív a stílus? Tükrözi a beszámoló az elért eredményeket, Tudományos igénnyel készült? Beszámoló: A Strukturált rendezés (Ablak) módszer segítségével Egy 4 +1 részre osztott lapra jegyzi fel minden egyes csoport külön-külön a tagok véleményét, majd középre (+1 részbe) írják a csoport közös véleményét. A lap megfelelı számmal (1,2,3,4) ellátott részébe jegyzi fel a csoport azt a véleményt, tulajdonságot, tényt, amit az 1,2,3,4 csoporttag gondol. A feladat során felhasznált eszközök,, segédanyagok Munkalap a csoportoknak, filctoll 4. Szabadon választott analitikus jellegő- tanulmány vizsgálata (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül,de az oktatóval történı konzultáció alapján) Házi feladat: minden hallgató szabadon választ (keres az interneten található, olvasható) analitikus jellegő tanulmányt. A választott tanulmányt az analitikus kutatások értékelésének elemzési szempontjai alapján (*3/4) vizsgálja, elemzi. (A munkalapot ld. a Segédletekben ) Az elemzést leadja az oktatónak, az elemzés másolatát pedig behelyezi a portfóliójába. Az elemzett tanulmány elérhetıségérıl pontos adatokat biztosít.

Segédletek Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc (*3/1) Munkalap a csoportok számára. sz. csoport A deduktív (analitikus jelegő) kutatás fogalma, fı ismérvei Az analitikus jellegő kutatás folyamatának lépései A forrás értelmezése Forrás és dokumentum megkülönböztetése A források rendszere, fajtái A források felkutatása A (külsı és a belsı) forráskritika A források értelmezése (tények-általánosításösszefüggések) (*3/2) Fólia: Az analitikus jellegő kutatás fogalma, folyamata Kutatási stratégiák Induktív eljárások kutatások Deduktív eljárások kutatások - közvetlen megfigyelés - bizonyos szempontok szerint kiválasztott szélesen értelmezett források, dokumentumok - mérés, kísérletezés alapján - közvetlen tapasztalatok - fogalmak, jelenségek leírása, értelmezése, összehasonlítása - változók közötti összefüggések - más tudományokban felhalmozott tapasztalatok elemzése, általánosítása Deduktív (analitikus) jellegő kutatás

Deduktív (analitikus) jellegő kutatás: - kutatási stratégia - kutatási eljárás - szélesen értelmezett források, dokumentumok ( más tudományterületeken felhalmozott tapasztalatok) pedagógiai értelmezése, elemzése, összehasonlítása Analitikus jellegő kutatás: Különbözı forrásokból vett tények segítségével, ezek egymás mellé állításával, valamely (oksági) összefüggés helyességét igazolja, valamely tételt bizonyít, támaszt alá Az analitikus jelegő kutatás folyamata (1) források felkutatása (2) forráskritika (3) források értelmezése 1. Források: megjelenési módjuk sz. a) írott b) szóbeli c) tárgyi eredetük sz. A) elsıdleges források B) másodlagos források szándékoltság sz. tudatos inf. átadás- és megırzés nem szándékolt inf. megırzés

2. Forráskritika: különbözı szempontok szerint feltárja a forrás valódiságára, megbízhatóságára vonatkozó adatokat irányultsága sz. a) külsı forráskritika b) belsı forráskritika (forrás fizikai jellemzıi) (forrás igazságtartalma) 3. Források értelmezése tények feltárása (definiálása, szelektálása ) tények közötti összefüggések értelmezése, interpretálása általánosítás, ok-okozati stb. összefüggések meghatározása (*3/3) Munkalap a csoportoknak A nevelés vége? Egy kihívó válasz korunk pedagógiai kihívásaira Közös vélemények: 1. A problémafelvetés vonatkozásában 2. A források vonatkozásában 3. A források értelmezése vonatkozásában: 4. A kutatási eredmény leírása vonatkozásában

(*3/3) Munkalap a csoportoknak A Magyar Pedagógiai Társaság megalakulása és mőködésének kezdetei Közös vélemények: 1. A problémafelvetés vonatkozásában 2. A források vonatkozásában 3. A források értelmezése vonatkozásában: 4. A kutatási eredmény leírása vonatkozásában (*3/4) Munkalap az önálló hallgatói munkához A választott tanulmány szerzıje, címe, megjelenésének helye: Elérhetısége az interneten: 1. A problémafelvetés vonatkozásában 2. A források vonatkozásában 3. A források értelmezése vonatkozásában: 4. A kutatási eredmény leírása vonatkozásában

4. hét Tananyag Alapvetı etikai követelmények, és a publikációs stílus szabályai Alapvetı etikai követelmények: a témaválasztással kapcsolatban a témaválasztás, valamint a kutatási eredmények személyi joghoz kapcsolódó problémái a szerzıség kérdései a hivatkozási etika kérdései a szerkesztés, a lektorálás, az opponensi tevékenység etikai kérdései A publikációs stílus szabályai: publikációs stílus (ok) MLA, APA szerkezet, fıbb részek hivatkozások nyelvezet, stílus a kézirat elkészítésére vonatkozó javaslatok Igényelt idı: 2 x 45 Feladat, módszer 1. Alapvetı etikai követelmények Feldolgozása a Gömb (Gondolkodás ötletcsere -megbeszélés) módszer segítségével Feladat: a hallgatók egyéni, önálló munka keretében elolvassák, tanulmányozzák a kijelölt irodalmat, szövegrészeket. A kijelölt irodalmak: Báthory - Falus (1997, fıszerk.): Pedagógia lexikon II. Keraban Kiadó, Budapest. 333-334. kutatási etika szócikk, valamint Falus Iván (2000): A kutatás etikai kérdései. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Kiadó, Budapest. 29-31. Elıször önállóan végiggondolják, értelmezik az olvasott szövegeket, utána páronként megbeszélik. Figyelembe veszik egymás véleményét, kicserélik gondolataikat. Elképzeléseiket, gondolataikat írásban is rögzítik, különös tekintettel az alábbi szempontokra: a) a témaválasztással kapcsolatos etikai követelmények, b) a személyi joghoz kapcsolódó problémák, c) a szerzıség kérdései, d) a hivatkozási etika. Ezt követıen a párok- az oktató kérdéseire válaszolva - elmondják gondolataikat a (szőkebb) csoporttársaiknak és az egész csoportnak. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok A/3-as lap a csoportoknak, filctoll 2. A publikációs stílus szabályai Villámkártya készítése- az alább felsorolt 23-féle (a publikációval kapcsolatos) tevékenységrıl.

Az egy padban (egy asztalnál) vagy egymás mellett lévı hallgatók alkotnak párokat. Az egymás mellett lévı párok alkotnak négyfıs csoportokat. Egy-egy pár négy - négy (összesen nyolc) kártyát készít el. Három pár szükséges az összes (23!) kártya elkészítéséhez. A párok húznak a 24- féle tevékenységbıl. Hallgatói szemináriumi létszám függvénye a párok száma. Több pár (egymástól függetlenül) is készítheti azonos tevékenységekrıl a kártyát. Minden hallgató 4 kártyalapot kap. A hallgatók feladata: a lap egyik oldalára a fogalom, a szabálynév, kérdés stb. kerül, míg a lap másik oldalára egy definíció, tevékenység leírás, valamiféle válasz kerül. 1. változata alapján a párok egymásnak mutatják a kártyákat, a választ ellenırzik a hátoldalon. Majd a párok kártyát cserélnek. A cél, hogy mindegyik csoporttag (illetve a pár tagjai) ismerje a fogalmak definícióit, valamely tevékenység szabályait stb. APA Publikációs stílussal kapcsolatos tevékenységcsoportok, tevékenységek melyekrıl a villámkártyák készülnek: Szerkezet, fıbb részek: (1) Tagolás, alcímek, (2) Bekezdés, (3) Táblázatok,(4) Ábrák, (5) Köszönetnyilvánítások, (6) Irodalom, (7) Lábjegyzetek, (8) Abstract, (9) Szerzı címe, (10) Korábbi kiadások, fordítások jelzése Hivatkozások: (A)(11) Hivatkozások a szövegben (B) Hivatkozások az irodalomjegyzékben (12) Önálló könyvek, (13) Szerkesztett könyvek, (14) Könyvfejezetek, (15) Folyóiratokban megjelent cikkek, (16) Korábbi kiadások, fordítások jelzése, (17) Szerzık nevei. Nyelvezet, stílus: (18) Kiemelések, (19) Számok írása, (20) Számozás, sorozatok, felsorolások, (21) Idegen szavak használata A kézirat elkészítésére vonatkozó javaslatok: (22) A kéziratok elkészítése számítógépen, (23) A tanulmány benyújtása mágneslemezen, e- mailen. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok A/4-es lapok a villámkártyákhoz, filctoll 3. Az APA publikációs stílus alkalmazása feladatmegoldásokban A feladat: Az APA publikációs stílusa elıírásai alapján végezze el az alábbi feladatokat! A feladatok megoldása interneten a Kétpár módszer alkalmazásával A (korábban már kialakult) négy fıs csoportok tagjai párokba rendezıdnek. A feladatokat párosan oldják meg, majd megoldásaikat összevetik a másik páros megoldásával, megvitatják, módosítanak, javítanak. A páros munka közös véleményalkotással zárul. A párok A/4-es munkalapokon dolgoznak. A megoldott feladatokat munkalapokon rögzítik. Munkalapok a párok részére a Segédletben A) feladat Keressen három-féle pedagógiai folyóiratot. Válasszon ki mindegyikbıl tetszés szerint egy tanulmányt. (*4/1) Írja le az APA stílus elıírásai szerint! B) feladat

Keressen pedagógiai és pszichológiai tárgyú tankönyveket, vagy szakkönyveket, összesen négyet! Közülük kettı könyv szerkesztett könyv legyen (az egyik könyv egyszerzıs, a másik könyv kettı vagy többszerzıs!) Hasonlóképpen a szerkesztett könyvek esetében is! (*4/2) Írja le ezeket az APA stílus elıírásai szerint! C) feladat Válasszon ki tetszés szerint olyan tanulmányokat, szövegrészt, amely táblázatot is tartalmaz! Keressen 3 táblázatot! Vizsgálja, hogy az adott táblázat megfelel-e a táblázattal szemben elıírt elvárásoknak az APA stílus alapján! Használja a Segédletben található munkalapokat! (*4/3) Válasszon ki tetszés szerint olyan tanulmányokat, szövegrészt, amely ábrát is tartalmaz! Keressen 3 ábrát! Vizsgálja, hogy az adott ábra megfelel-e az ábrával szemben elıírt elvárásoknak az APA stílus alapján! Használja a Segédletben található munkalapokat! (*4/4) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Munkalapok a párok részére, filctoll 4. Bibliográfia készítése (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül,,de az oktatóval történı konzultáció alapján) Az elsı foglalkozást követıen (szabadon választott pedagógiai téma alapján) minden hallgató elkészít egy kutatási tervet, amelyet bemutat oktatójának és kutatásmódszertani porfóliójába helyez. A hallgató újabb feladata: bibliográfia készítése által ennek a kutatási tervnek a tartalmi továbbfejlesztése, bıvítése, kiegészítése a kutatási témával kapcsolatos szakirodalmi háttér felkutatása, összegyőjtése és regisztrálása útján. Ez az irodalom (ez a bibliográfia) tartalmazzon a témával kapcsolatos szakkönyvet, tankönyvet, pedagógiai folyóirat fajtákat, lexikont arányos megoszlásban legalább 20-at! Az irodalom regisztrálása az APA publikációs stílus elıírásai alapján készüljön. Ezt(a bibliográfiát) is bemutatja a hallgató, majd pedig portfóliójába helyezi. (*4/5) Segédletek Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50 (*4/1) Munkalap (a párok részére) A) feladat Keressen három-féle pedagógiai folyóiratot. Válasszon ki mindegyikbıl tetszés szerint egy tanulmányt. Írja le az APA stílus elıírásai szerint! 1. A pedagógiai folyóirat megnevezése: APA stílusban leírva (címe ) APA stílusban leírva elérhetısége

2. 3. 4. 5. 6. (*4/2) Munkalap (a párok részére) B) feladat Keressen pedagógiai és pszichológiai tárgyú tankönyveket, vagy szakkönyveket, összesen négyet! Közülük kettı könyv szerkesztett könyv legyen (az egyik könyv egyszerzıs, a másik könyv kettı vagy többszerzıs!) Hasonlóképpen a szerkesztett könyvek esetében is! Írja le ezeket az APA stílus elıírásai szerint Pedagógia és/vagy pszichológia könyvek megnevezése 1. egyszerzıs 2. kettı vagy többszerzıs 3. szerkesztett (egy fıs) 4. szerkesztett (két vagy több fıs) Hivatkozás az irodalomban: APA stílusban leírva APA stílusban az elérhetısége: (*4/3) Munkalap a párok részére C) feladat Válasszon ki tetszés szerint az Ön által fent felsorolt könyvek közül egyet! Keressen a könyvben 3 táblázatot! Vizsgálja, a három táblázatot külön-külön, hogy az adott táblázat megfelel-e a táblázattal szemben elıírt elvárásoknak az APA stílus alapján! Az alábbiak szerint: A könyv neve: 1. táblázat A választott táblázat neve, sorszáma: Az APA stílus elıírásai a táblázattal kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le! Az Ön által választott táblázat értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(igen, ill. nem esetében egyaránt) 1. 2. 3. Stb. 2. táblázat A választott táblázat neve, sorszáma: Az APA stílus elıírásai a táblázattal kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le! Az Ön által választott táblázat értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg?

2. A válasz rövid indoklása.(igen, ill. nem esetében egyaránt) 1. 2. 3. 4. Stb. 3. táblázat A választott táblázat neve, sorszáma: Az APA stílus elıírásai a táblázattal kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le! Az Ön által választott táblázat értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(igen, ill. nem esetében egyaránt) 1. 2. 3. Stb. (*4/4) Munkalap a párok részére C) feladat Válasszon ki tetszés szerint az Ön által fent felsorolt könyvek közül egyet! Keressen a könyvben 3 ábrát! Vizsgálja, hogy külön külön, hogy az adott az ábrák megfelelnek -e az ábrával szemben elıírt elvárásoknak az APA stílus alapján! Az alábbiak szerint: A könyv neve: 1. ábra A választott ábra neve, sorszáma: Az APA stílus elıírásai az ábrával kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le! 1. 2. 3. Stb. 2. ábra A választott ábra neve, sorszáma: Az APA stílus elıírásai az ábrával kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le! Az Ön által választott ábra értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(igen, ill. nem esetében egyaránt) Az Ön által választott ábra értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(igen, ill. nem

esetében egyaránt) 3. ábra A választott ábra neve, sorszáma: Az APA stílus elıírásai az ábrával kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le! Az Ön által választott ábra értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(igen, ill. nem esetében egyaránt) 1. 2. 3. Stb. (*4/5) Munkalap Bibliográfia készítése A hallgató neve és szakja: A választott kutatási téma: Bibliográfia (számítógépes elérhetıség alapján) 1. 2. 3. 4. 5. Stb. Irodalom: Báthory - Falus (1997, fıszerk.): Pedagógia lexikon II. Keraban Kiadó, Budapest. 333-334. kutatási etika szócikk, 333-334. Beck M. (1992): A tudományos kutatás és közlés etikai kérdései. Magyar Tudomány,3. sz. 257-266. Falus Iván (2000): A kutatás etikai kérdései. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Kiadó, Budapest. 29-31. 5. foglalkozás Tananyag A megfigyelés, mint kutatási módszer

A megfigyelés fogalma, tárgya, sajátosságai A megfigyelési technikák A megfigyelés megbízhatósága és érvényessége A megfigyelı személye Igényelt idı: 2 x 45 Feladat, módszer 1. A megfigyelés fogalma, tárgya, sajátosságai A csoportok a Gondolkozz-beszéld meg párban- kupactanács módszer segítségével feldolgozzák Falus Iván (2000): A megfigyelés. In Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba c. könyvébıl a megfigyelés fogalma, tárgya, sajátosságai c. anyagrészt. Feladat: - az oktató elızetesen kijelöli a szöveget im. (125-127.o.), - Új 4 fıs csoportokat, azon belül párokat alakít ki a Keresd a párját! módszer alapján. (A módszerrel kapcsolatos instrukciókat lásd a Segédletben!) (*5/1) a) a kijelölt szövegrészt mindenki önállóan, csendben elolvassa és magában értelmezi, b) ezt követıen a párok egymással megbeszélik az olvasottakat, a feladatot) A feldolgozáshoz munkalapot(*5/2) kapnak a csoportok. c) közösen kialakított gondolataikat a kiadott munkalap alapján - megbeszélik a csoport másik párjával. Az egyeztetés után kialakult kész megoldás a csoport véleménye. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Munkalap a csoportok számára, filctoll 2. Megfigyelési technikák Mozaik módszer segítségével dolgozzák fel a csoportok az egyes megfigyelési technikákat 4 csoportban: i.m. 130-150. o. 1. csoport (Naplók, feljegyzések, a teljes jegyzıkönyv, a szelektív jegyzıkönyv) 128-130.o. 2. csoport (A becslési skála) 130-132.o. 3. csoport (A jelrendszer) 132-140. o. 4. csoport (A kategóriarendszer) 140-150.o. Munkalap a szakértıi csoportok számára a (*5/3) Segédletben található Diákkvartett módszer segítségével számolnak be, rendszerezik ismereteiket. a) Minden csoporttag egy számot, vagy színt, vagy valamiféle azonosítót kap, minden csoport azonosat. b) Az oktató (ellenırzı) kérdéseket tesz fel. A hallgatók nem tudják, hogy oktatójuk melyik színt, számot, jelet fogja felkérni a válaszadásra. Mindenki potenciális jelölt (nem csak az un. szakértık. Ennek elızménye az információ, alapelv: Érjétek el, hogy a csoportban mindenki ismerje c) Az oktató kérdései a megfigyelés, mint kutatási módszer jellemzıire, a megfigyelési technikák rendszerezésére, funkcióik különbségeire, eltérı sajátosságaikra, differenciált alkalmazási lehetıségeikre irányítja a hallgatóság figyelmét. Közben fólia (*5/4) vetítésével segíti a hallgatók számára a rendszererezést, a szükséges kiegészítı információk biztosítását.

Kérdések: A tudományos megfigyelés meghatározása, tárgya, fı sajátosságai A kötetlen és a strukturált megfigyelés jellemzıi A megfigyelési technika fogalma, a megfigyelési technikák fajtái (rendszere) A naplójegyzetek, feljegyzések készítésének az elınyei, hátrányai A teljes jegyzıkönyv készítésének funkciója, és sajátosságai. Mikor célszerő a szelektív jegyzıkönyv készítése, és melyek ennek a sajátosságai? A becslési skála, mint megfigyelési technika jellemzıi, különbözıségei a többi technikától A jelrendszer, mint megfigyelési technika jellemzıi, különbözıségei a többi technikától. A különbözı jelrendszerek (Dewey experimentalizmusa, G. D. Boric szempontrendszere) jellemzıi A kategóriarendszer, mint egyik megfigyelési technika jellemzıi, különbözıségei a többi technikától. Különbözı kategóriarendszerek a megfigyelés szolgálatában (Flanders interakcióelemzési rendszere) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok fóliasor (a tudományos megfigyelés jellemzıi, fajtái, megfigyelési technikák) munkalap a csoportok számára, filctoll 3. A megfigyelés módszerével szemben támasztott elvárások (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül) A megfigyelés megbízhatósága A megfigyelés érvényessége A megfigyelı személye 4. Gyakorlatok Közösen megtekintett tanítási óra (2 x 10 perces) részletének megfigyelése majd pedig elemzése az experimentalizmus mértékének megállapítására szolgáló jelrendszerrel (Deweyféle), továbbá Flanders kategóriarendszerével Feladat: - Az oktató négy fıs hallgatói csoportokat alakít (a csoport összlétszáma függvényében 3 és/vagy 5 fıs is alakulhat). A csoportokon belül párok alakulnak. A hallgatói csoportok (elızetes sorsolás alapján) fele- fele arányban a Dewey-féle, illetve a Flanders-féle megfigyelési technika alapján végzik feladatukat. Órarészlet vetítése VHS-videokazettáról tv. keresztül Minden hallgató egyidejőleg megtekinti ugyanazokat az órarészleteket (2x 10 perc) Órarészletek bemutatása két részletben (közte 10 perc szünettel) A bemutatott és megtekintett órarészleteket a csoportok fele az experimenatlizmus (Devey) szempontrendszere alapján elemzi, értékeli, a csoportok másik felében Flanders kategógiarendszere alapján (már a bemutatás folyamatában elemezik, értékelik) - A megoldás során elıször mindenki (minden hallgató) önállóan, magában értékel, - az egyszemélyes töprengést páros megbeszélés követi - végül következik az egész osztály elıtti ismertetés ( Gömb módszer ) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Dewey szempontrendszere csoportok egyik felénél, Flanders kategóriarendszere a csoportok másik felénél, órarészlet VHS kazettán, video, tv. Adatrögzítéshez