Középiskola, Szakiskola és Kollégium Tartalomjegyzék I. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya 1. A szabályzat célja, feladata... 2 1.1. AZ SZMSZ hatálya... 2 2 Az intézmény alapdokumentumai... 2 3. Az iskola alapadatai... 4 II. Az iskola szervezete, vezetési szerkezete, közösségei, feladatmegosztása és kapcsolattartása 1. Az iskola szervezete... 6 2. Az intézmény vezetősége... 7 2.1 Az intézményvezető vezetői tevékenysége... 7 2.2. Az iskolavezetés feladatmegosztása... 7 2.3. Az iskolavezetés tagjainak feladat- és hatásköre... 9 2.4. Az iskola kibővített vezetősége... 13 2.5. Az iskola dolgozói... 13 3. A helyettesítés rendje... 14 3.1. A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése... 14 4. Az iskola közösségei... 14 4.1. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége... 14 4.2. A nevelőtestület... 15 4.2.1. A pedagógusok szakmai munkaközösségei... 18 4.2.2. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 19 4.3. A szülők közösségei... 19 4.4. Az intézményi tanács... 20 4.5. A tanulók közösségei... 20 5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 21 5.1. Az iskola vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása... 21 5.2. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása... 22 5.3. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása... 23 5.4. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása... 24 6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai... 24 7. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje... 26 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 26 8.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai... 26 8.2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során... 27 8.3. Az ellenőrzés módszerei, területei és formái... 27 8.4. A pedagógusok oktató-nevelő munkájának értékelése... 28 9. Etikai előírások... 29 10. A Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség... 30 10.1. Bevezetés... 30 10.2. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek... 30 10.3. Vagyonnyilatkozat-tétel... 31 10.3.1 Tájékoztatás... 31 10.3.2 Vagyonnyilatkozat elkészítése... 31 10.3.3 Vagyonnyilatkozat benyújtása... 31
Középiskola, Szakiskola és Kollégium 10.3.4 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei... 32 10.3.5 Vagyonnyilatkozat őrzése és kezelése... 32 10.3.6 A vagyongyarapodási vizsgálat... 33 10.3.6.1 A meghallgatás szabályai... 33 10.3.6.2 Ismételt vagyonnyilatkozat-tétel... 33 III. Működési Szabályzatok 1. A tanév munkarendjének általános szabályai... 35 2. Az iskola működésének rendje... 36 2.1. Nyitva tartás... 36 2.2. Az oktatás rendje... 37 2.3. A gyakorlati oktatás rendje... 38 2.4. Az iskolai vagyon kezelése... 38 2.5. A különös közzétételi lista... 38 3. Az iskola tanulójával szemben indított fegyelmi eljárás menete... 40 4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása... 41 4.1. Az iskola egészségügyi feladatai... 42 4.2. Munkavédelem... 42 5. Tanórán kívüli foglalkozások... 43 5.1 Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres térítésmentes foglalkozások működnek... 43 5.2 Térítéses tanórán kívüli foglalkozások... 45 6. A mindennapi testedzés formái... 46 7. Az iskola könyvtár működési rendje... 47 8. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 49 9. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén... 51 10. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 53 11. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 56 11.1. Bevezető gondolatok... 56 11.2. A tankönyvellátás megszervezése... 56 11.3. Tankönyvrendelésben résztvevő munkatársak feladatai... 57 11.4. A tankönyvterjesztésben résztvevő munkatárs feladata... 57 12. Az iskolai kollégium rendje... 58 12.1. A nevelőtanárok alapfeladatain kívüli megbízás alapján ellátandó feladatai... 58 12.2. A kollégium működésének szabályai... 59 12.3. A kötelező foglalkozások rendje... 60 12.4. A kollégiumi közösségek helye, szerepe, feladata... 60 12.5. Egészségügyi ellátás rendje... 61 13. Az elektronikus úton előállított dokumentumok kezelése Mellékletek... 62
2 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI HATÁLYA 1. A CÉLJA, FELADATA A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. 1.1. Az SZMSZ hatálya A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (intézményvezetői utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezőek. 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI Az iskola tartami munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok A Szakmai alapdokumentum A Pedagógiai program (nevelési-, szakmai program, a helyi tanterv) A Szervezeti és Működési Szabályzat A Házirend Minden alapdokumentum elérhető az iskola honlapján elektronikus formában. Nyomtatott formában az iskolai könyvtárban megtekinthető, illetve igényelhető írásban az intézményvezetőnél. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok A Közalkalmazotti szabályzat Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Az intézményi tanács ügyrendje
3 Az SZMSZ alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola intézményvezető által előírt további belső szabályzatok a dolgozók munkaköri leírásai informatikai szabályzat iratkezelési és irattározási szabályzat munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata könyvtárhasználati szabályzat az adatkezelési szabályzat
4 3. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény hivatalos neve: Inczédy György Rövid neve: Inczédy Szakképző Iskola Az intézmény székhelye, címe: 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. sz. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény OM azonosítója: 033690 A feladatellátást szolgáló vagyon és felette való rendelkezés és használat joga Az iskola helyrajzi száma: 1022/3 A iskola hasznos alapterület: 4723 m 2 Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog A kollégium és ebédlő helyrajzi száma: 1022/3 Hasznos alapterület: bruttó 1207 m 2 Az intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény körbélyegzői: - a Magyar Köztársaság címere az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza felirattal. - a Magyar Köztársaság címere az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza 2 felirattal. - a Magyar Köztársaság címere az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza 3 felirattal.
5 Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata - kollégiumi ellátás kollégiumi maximális létszám: 325 fő - szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy, öt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) nyelvi előkészítő - szakiskolai nevelés-oktatás érettségire felkészítő négy évfolyam kizárólag szakképző évfolyamok nappali rendszerű iskolai oktatás sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
6 II. AZ ISKOLA SZERVEZETE, VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATTARTÁSA 1. AZ ISKOLA SZERVEZETE Nappali tagozat szakközépiskolai képzés Kifutó rendszerben: gépészet szakmacsoport informatika szakmacsoport kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport nyelvi előkészítő évfolyammal A tanulmányokat érettségi vizsga zárja. Érettségi vizsgára épülő OKJ képzés A tanulmányokat OKJ vizsga zárja. Felmenő rendszerben 2013. szeptember 1-től: Informatika ágazat Kereskedelem ágazat nyelvi előkészítő évfolyammal Épületgépészet ágazat 4 évfolyam 4 évfolyam 1+4 évfolyam 2 évfolyam 4+1 évfolyam 1+4+1 évfolyam 4+1 évfolyam szakiskola Kifutó rendszerben: gépészet szakmacsoport 2+2 építészet szakmacsoport 2+2 közlekedés szakmacsoport 2+2 évfolyam szakiskolai képzés 3 évfolyam A tanulmányokat OKJ vizsga zárja. Felmenő rendszerben 2013. szeptember 1-től: szakiskolai képzés A tanulmányokat OKJ vizsga zárja. 3 évfolyam Kollégiumi nevelés: középiskolai tanulók részére a város összes középfokú iskolájából. Felvehető max. létszám nappali tagozaton A kollégiumba felvehető max. létszám 1450 fő 325 fő Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
7 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE 2.1. Az intézményvezető vezetői tevékenysége Az intézményvezető feladatai: - felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, és a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel - a pedagógiai munkáért, - nevelőtestület vezetéséért, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - az intézményi tanáccsal, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, 2.2. Az iskolavezetés feladatmegosztása Az intézményvezető vezetői tevékenységét az alábbi magasabb vezetői beosztású dolgozók az iskola vezetősége - közreműködésével látja el Magasabb vezetői beosztás: általános intézményvezető-helyettes szakmai intézményvezető-helyettes nevelési intézményvezető-helyettes kollégium vezető A magasabb vezetői és vezetői beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az iskolavezetés tagjai az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. A megbeszélést az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az iskolavezetés a különösen fontos kérdésekben az intézményvezető felkérésére állásfoglalást fogalmaz meg. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül.
8 Az intézményvezető hatásköréből átruházza az intézményvezető-helyettesekre a feladati közül: - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendjéhez igazodó, méltó megszervezését - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezését. Az iskolavezetés tagjai a tanítási illetve munkahét meghatározott napjain az ügyeleti beosztás szerint ügyeletet látnak el. Javaslatot tesznek a közvetlen irányításuk alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. Az iskolavezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak az ellenőrzési terv alapján. Ellátják a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat. A tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az intézményvezetőnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A kollégium vezető az intézményvezető vezetői munkáját a kollégiumi feladatok ellátásában segíti.
9 2.3. Az iskolavezetés tagjainak feladat- és hatásköre általános intézményvezető-helyettes: - felelős az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonalas és zavartalan lebonyolításáért; - segíti és koordinálja a közismereti munkaközösségek munkáját; - elkészíti az irányítása alá tartozó tantárgyfelosztást; mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetőségi értekezleteken, - vélemény nyilvánítással segíti a vezetés munkáját; - részt vesz a félévi és év végi tartalmi munka értékelésében; - figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat; - kezdeményezi a pedagógiai program, a helyi tanterv, az SZMSZ, a szakmai alapdokumentum jogszabályváltozások miatti módosításokat - nevelőtestület által véleményezett tantárgyfelosztás alapján elkészíti az iskola órarendjét, - ellenőrzi havonta a tanórán kívüli tevékenységeket, helyettesítési naplót, valamint az osztálynaplókat; - figyelemmel követi az Oktatási Közlönyben kiírt közismereti tanulmányi versenyek - szervezésével kapcsolatos tudnivalókat, segíti azok gyakorlatban történő megvalósítását; - megszervezi az érettségi- és a tanulmányok alatti közismereti tantárgyi vizsgákat; - figyelemmel kíséri a sportkörök, szakkörök tevékenységét, segíti azok hatékony munkáját; - segíti az osztályfőnököket a kirándulások megszervezésében; - szükség esetén kezdeményezi a házirend módosítását; - figyelemmel kíséri a megyei, illetve az országosan meghirdetett továbbképzések - tematikáit, biztosítva azt, hogy azokon a kollégák részt vehessenek; - ellenőrzi és irányítja az iskolai könyvtár működését a tanulók olvasási kultúrájának fejlesztése érdekében, - ellenőrzi az elméleti oktatás adminisztrációs munkájának pontosságát; - ellenőrzi a bizonyítvány másodlatok szabályszerű kiállítását, - az iskolaorvossal együttműködve megszervezi a tanulók egészségügyi vizsgálatát; - engedélyezi az irányítása alá tartozó tanárok távolmaradását (továbbtanulással összefüggő, gyermek után járó pótszabadság), elrendeli a helyettesítést; - elkészíti a közismereti tanárok munkaköri leírását,
10 - figyelemmel kíséri a tankönyvpiac kínálatát, és ennek ismeretében előkészíti a - közismereti tankönyvek rendelését, - ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására; - rendszeresen látogatja a közismereti munkaközösségek tagjainak óráit; - irányítja az általános képző évfolyamok osztályfőnökeinek nevelő munkáját; - részt vesz az iskola beiskolázási tervének előkészítésében és a beiskolázás lebonyolításában; - ellátja a tanügy-igazgatási feladatokat, ezen belül: - irányítja az iskolatitkár és adminisztrátor munkáját; - megszervezi a beiratkozást, - a tanulói nyilvántartással kapcsolatos szervezési feladatokat lebonyolítja, - továbbá ellenőrzi az adminisztrációs tevékenységet, Az általános intézményvezető-helyettes feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. szakmai intézményvezető-helyettes: - felelős a hatáskörébe utalt szakmai elméleti és gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési feladataiért; - kezdeményezi a pedagógia program, a helyi tanterv, az SZMSZ és a. szakmai alapdokumentum módosítását. - mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetői értekezleten, vélemény nyilvánításával - segíti a vezetés munkáját; - részt vesz az iskola munkatervének elkészítésében; - figyelemmel kíséri, koordinálja és értékeli a szakmai munkaközösségek munkáját; - elkészíti a szakmai munkaközösségek tantárgyfelosztását; - a szakmai, elméleti képzés tárgyi feltételeinek fejlesztéséért felelős; - figyelemmel kíséri a tankönyvpiac kínálatát, és ennek ismeretében előkészíti a szakmai tankönyvek rendelését; - a különböző szakmacsoportokon belül megszervezi a tehetséggondozó szakköröket, az OSZTV és SZKT versenyekre történő felkészítést és a felzárkóztató foglalkozásokat. - figyelemmel kíséri a szakképesítésekkel kapcsolatos jogszabályokat, illetve jogszabály változásokat; - kölcsönös megállapodás alapján szerződéseket készít a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel;
11 - szakmai kapcsolatokat tart fenn az iskola profiljába eső szakképzési intézményekkel, különös tekintettel a felsőfokú intézményekkel, tudományos szakmai szervezetekkel; - megteremti a hatékony pályaválasztási munka feltételeit; - figyelemmel kíséri a megyei, illetve az országosan meghirdetett továbbképzések tematikáját, biztosítva azt, hogy azokon a kollégák részt vehessenek; - az irányítása alá tartozó tanárok távolmaradását ( továbbtanulással összefüggő, gyermek után járó pótszabadság) engedélyezi, elrendeli a helyettesítését; - ellenőrzi a bizonyítvány másodlatok szabályszerű kiállítását; - elkészíti beosztottjai munkaköri leírását; ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására; - részt vesz iskola beiskolázási tevének elkészítésében és a beiskolázás lebonyolításában; - figyelemmel kíséri a hatáskörébe utalt szakoktatók munkáját, gondoskodik szakmai fejlődésükről; Nevelési intézményvezető-helyettes: - részt vesz a vezetői értekezleteken, vélemény nyilvánításaival segítse a vezetés munkáját, - részt vesz a pedagógiai program végrehajtásában, valamint a félévi és év végi tartalmi munka értékelésében; - összefogja és irányítja az osztályfőnökök nevelő munkáját; - előkészíti a nevelési értekezleteket; - segíti az osztályfőnököket a kirándulások megszervezésében; - előkészíti a döntést a tanulók fegyelmi ügyeiben; - figyelemmel kíséri az iskola tanulóinak fegyelmi helyzetét, gondoskodik a fegyelmi eljárások jogszerű lebonyolításáról; - segíti az iskolai diákmozgalmat; - az intézmény munkatervében programozott időpontok szerint előkészíti a szülői értekezleteket, össztanári fogadóórákat, gondoskodik azok színvonalas lebonyolításáról, mindezeket egyeztetve az osztályfőnökökkel; - irányítja az iskolai ügyeleti szolgálatot; - szükség esetén kezdeményezi a házirend módosítását; - szervezi, irányítja a tanműhely gyakorlati oktató-nevelő munkát a szakképző évfolyamokon; - megszervezi és lebonyolítja a szakmai gyakorlati vizsgákat, egyeztet az elméleti vizsgákat szervező szakmai intézményvezető-helyettessel és általános
12 intézményvezető-helyettessel, felelős a szakmai vizsgák adminisztrációjának lebonyolításáért; - részt vesz a beiskolázással kapcsolatos szervező tevékenységben; - figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat; - felelős a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartásáért; - figyelemmel kíséri a hatáskörébe utalt műszaki dolgozók munkáját, gondoskodik szakmai fejlődésükről; - összeállítja az összefüggő szakmai gyakorlat tervét; - munkatársai közreműködésével gondoskodik a tanműhelyi munkákhoz szükséges anyagok, eszközök beszerzéséről, azok tárolásáról, a raktári kiadás forgalmi rendjéről, utalványozza a gyakorlati munkavégzéshez szükséges anyagokat; - az intézményvezetővel együttműködve irányítja és ellenőrzi a műszaki előadó munkáját; ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására, - elősegíti a tanulók és gazdálkodó szervezetek között létrejövő tanulói szerződések kötését; - adatokat szolgáltat a TISZK felé, elkészíti az iskola tanulóinak a TISZK -es órarendjét; - a TISZK tanműhelyben az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium által igényelt műhelyek műszaki beszerzéseinek felügyelete; - a Nyírvidék TISZK központi tanműhely és az iskola közötti kapcsolattartás. Az nevelési intézményvezető-helyettes feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. Kollégium vezető: - szervezi, irányítja, ellenőrzi a kollégiumi oktató nevelő munkáját; - irányítja a kollégiumi nevelőtestületet, egyezteti a nevelőtanárok feladatmegosztását; - elkészíti a kollégium tanévre szóló munkatervét; - egyetértési jogot gyakorol a kollégiumban dolgozó pedagógusok, a nevelő oktató munkát segítő és más alkalmazottak kinevezésével kapcsolatos döntéseknél; - felel a kollégium rendjéért és művelődéséért, az étkeztetésért; - segíti a diákönkormányzat munkáját, biztosítja annak működési feltételeit; - a gazdasági vezetővel koordinálva irányítja a kollégiumi gondnoki feladatokat ellátó ügyintéző munkáját; - gondoskodik a kollégiumi tanügy-igazgatási adminisztráció pontosságáról; - biztosítja a kollégiumi érdeklődési körök működését; - gondoskodik a tanulók egészségügyi vizsgálatáról;
13 - mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetői értekezleteken, véleménynyilvánításaival segíti a vezetés munkáját; - részt vesz az iskola munkatervében rögzített iskolai rendezvények, ünnepélyek előkészítésében, illetve irányításában; - a kollégiumi nevelőtanárok távolmaradását engedélyezi, gondoskodik a szükséges helyettesítésről; - első fokon dönt azon tanulók ügyében, amelyet a Működési Szabályzat és egyéb jogszabályok hatáskörébe tartoznak; - elkészíti beosztottjai munkaköri leírásait; - ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására; - figyelemmel kíséri a jogszabály változásokat; - elkészíti a kollégiumi nevelők munkabeosztását. A kollégiumvezető feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. 2.4. Az iskola kibővített vezetősége az intézményvezető döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A kibővített vezetőség tagjai: az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézményvezető által megállapított munkaprogram alapján negyedévenként tanácskoznak. Az ülések összehívása az intézményvezető feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívhatók a diákönkormányzatok vezetői, az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői, a szülői munkaközösség iskolaszintű képviselője, az ifjúságvédelmi felelős és a személyzeti előadó. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskola kibővített vezetőségének megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. 2.5. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola intézményvezetője alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A fenntartó által engedélyezett létszámot a 2. sz. melléklet tartalmazza.
14 3. A HELYETTESÍTÉS RENDJE Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, teljes felelősséggel az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Az intézményvezető és az általános intézményvezetőhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a szakmai iga intézményvezető-helyettes feladata. 3.1. A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése A szorgalmi időben az intézeti dolgozók távolmaradása a jogszabályi kereteken belül lehetséges. A továbbtanulással összefüggő távolmaradást tanárok, szakoktatók esetében az illetékes intézményvezető-helyettes, kollégiumi nevelő esetében a kollégiumvezető engedélyezi. Ugyancsak az illetékes intézményvezető-helyetteseknek kell bejelenteni a gyermek után járó fizetett szabadság igénybevételét is. A betegség miatti távolmaradást a közvetlen munkahelyi vezetőnek kell bejelenteni. Minden olyan esetben, amikor a távolmaradás előzetes engedélyhez kötött, a pedagógus köteles a helyettesítéssel összefüggő teendőket a helyettesítővel megbeszélni, és ennek tényét a helyettesítési naplóba aláírással igazoltatni. A távolmaradás engedélyezése csak ez után történhet. Előre nem látható események miatt felmerülő helyettesítésről tanárok esetében a szakmai munkaközösség-vezető, szakoktatók esetében a nevelési intézményvezető-helyettes, kollégiumi nevelők esetében a kollégiumvezető, egyéb dolgozók esetében a közvetlen munkahelyi vezető gondoskodik. Elméleti órák helyettesítése esetén a helyettesítési rendet a munkaközösség-vezető javaslatára az intézményvezető-helyettes engedélyezi/rendeli el, és igazolja annak megtartását. 4. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI 4.1. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, elsősorban a Munka Törvénykönyve (Mt), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt), a nemzeti
15 köznevelésről szóló törvény (Nkt), illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. Az iskolai alkalmazottak munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. 4.2. A nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja,, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület az osztályban tanító pedagógusokból álló testületre ruházza át: az osztályozó vizsgára bocsátás döntési jogát, ha a - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása - az intézmény középfokú nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, - a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja. a tanulók év végi osztályzatának megállapítását, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától.
16 az osztályozó vizsga letételének döntési jogát abban az esetben, ha a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégzett tanuló tanulmányait középiskolában kívánja folytatni. a tanulmányok alatti vizsga részeinek írásbeli, szóbeli vagy mindkettő megállapítását. a tanulmányok alatti vizsga halasztásának döntési jogát. A nevelőtestület az iskolai és a kollégiumban működő fegyelmi bizottságra ruházza át a tanulók esetében hozott fegyelmi döntéseket. A nevelőtestület a kollégiumi nevelői munkaközösségre ruházza át az éves tanulói foglalkozási terv elfogadását. Az iskola nevelőtestülete átruházza a szakmai munkaközösségekre az alábbi feladatokat: Véleményezési jogköréből a pedagógusok továbbképzésének tervezetét, a tantárgyfelosztás tervezetének elkészítését és módosítását, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztását, a pedagógus álláshelyek pályázati kiírását, a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módját, a tankönyvrendelés elkészítésének feladatait, a tantárgyi követelményrendszer kidolgozását, az iskolai szakmai, tantárgyi tanulmányi versenyek megszervezését. Javaslattevő jogköréből: a tanórán kívüli foglalkozások megválasztását, a tanulók osztályba sorolását, a felzárkóztatási, tehetséggondozási (szakköri, tanulmányi versenyek) foglalkoztatását. A szakmai munkaközösségek részletesebb értékeléssel félévenként adnak tájékoztatást a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre: - iskolai fegyelmi bizottság a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására. - kollégiumi fegyelmi bizottság- a kollégiumi tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet,
17 egy alkalommal nevelési értekezlet, félévi elemző értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri, illetve, ha az iskola intézményvezetője vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. A nevelőtestület tagjai szavazati, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek az értekezleteken. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv egy példánya az iskola irattárában kerül elhelyezésre, egy példányt szükség szerint meg kell küldeni a fenntartónak. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább több mint fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ezekről az értekezletekről nem kötelező jegyzőkönyvet készíteni. Ilyen értekezlet lehet: vezetőségi értekezlet, az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete, szakközépiskolai vagy szakiskolai tagozaton tanító pedagógusok értekezlete, munkaközösségi értekezletek, szülői értekezletek, (összevont évfolyami v. osztályértekezletek) fogadóórák. egy-egy feladat előkészítésére, rendezvény megszervezésére alakult közösség értekezlete, szakoktatói értekezlet, kollégiumi nevelők értekezlete. Az értekezletek időpontját, témáját az iskola helyi munkaterve és a havi eseménynaptár tartalmazza.
18 4.2.1. A pedagógusok szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek a magasabb (Nkt) jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. Szakmai és módszertani kérdésekben közreműködnek a kibővített iskolavezetőséggel. Részt vesznek az oktató nevelő-munka tervezésében. A munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösségvezető irányítja. A munkaközösség-vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára tanévenként az intézményvezető bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A kibővített iskolavezetőségi ülések után kötelesek tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről, határozatokról. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: 1. osztályfőnöki, 2. humán, 3. reál, 4. idegen nyelvi, 5. informatika, 6. testnevelés, 7. gépészeti, 8. épületgépészeti, 9. építészeti, 10. kollégiumi munkaközösség. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése, a közösségi tagok, a szakmai elmélet, szakmai gyakorlat pedagógiai-módszertani munkájának összehangolása, egységes követelményrendszer kidolgozása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének szervezése, segítségnyújtása a nevelők önképzéséhez, a tanulmányok alatti belső vizsgák -záróvizsgák, osztályozóvizsgák- tételsorainak összeállítása, értékelése, javaslatot tesznek az iskolai tantárgyfelosztás elkészítéséhez, javaslatot tesznek a szertárak, szaktantermek, műhelytermek szemléltetőeszközrendszerének fejlesztésére, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslatot tesznek az intézményvezetőnek a munkaközösség-vezető személyére,
19 segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, ellenőrzik az adott tantárgy, szakma oktatásának eredményességét és javaslatot tesznek továbbfejlesztésére, javaslatot tesznek: - taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, - a központi alternatív programok helyi alkalmazására, - az emelt szintű és a tanórán kívüli foglalkozások programjaira, - a tanulók osztályba, csoportba sorolására, a munkaközösség-vezetők irányításával tanévenként legalább három értekezletet tartanak. 4.2.2. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetőség hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. 4.3. A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre., amely az iskola közösségének szerves részeként segíti az iskolai és családi nevelés összehangolását. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A szülői munkaközösség működési rendjét saját maga állapítja meg. Megválasztja saját tisztségviselőit. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. A választmány munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskola szülői szervezetének választmányi tagja az intézményvezető és az általa megbízott tanár is. A választmány élén az elnök áll, aki a választmány képviseletében az intézményvezető által kijelölt személlyel közvetlen kapcsolatot tart. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezet választmánya részére az iskola intézményvezetője tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.
20 Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a házirend megállapításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az iskola pedagógiai programjában, a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, az iskolai hagyományok továbbfejlesztésében, megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, képviseli a szülőket a Nkt-ben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. 4.4. Az intézményi tanács Az intézményi tanács saját ügyrendje szerint működik. Három tagját a szülők, a nevelőtestület és a Nyíregyháza Megyei Önkormányzat delegálja. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézmény vezetője félévente egy alkalommal beszámol a tanácsnak, amely ennek alapján az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. 4.5. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból osztálytitkárt, gazdasági-, kulturális-, tanulmányi felelőst választanak. Az osztálytitkár képviseli az osztályt a sport- és diákönkormányzati üléseken. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben iskolai és kollégiumi diákönkormányzat működik. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol a nevelőtestület véleményének meghallgatásával: saját közösségi élete tervezésében, szervezésében, tisztségviselői megválasztásában,
21 a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskola rádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik: jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadásakor illetve módosításakor. A diákönkormányzat a felsoroltakon kívül véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet - a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan - az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA 5.1. Az iskola vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv és a havi eseménynaptár tartalmazza. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéséről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőségnek. A nevelőtestület tagjai kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a szorgalmi idő meghosszabbításakor, a vezetői pályázat elfogadásakor, az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
22 a közalkalmazotti szabályzat, a kollektív szerződés összeállításában, s ezek módosításakor. 5.2. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása A tanulók közösségeit az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az iskola diákönkormányzatának vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen, az osztályfőnökök pedig az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tájékoztatás egyéb lehetőségei: videó-híradó, iskolaújság és a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblák. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolarádió és az iskolaújság szerkesztő-bizottságának megbízásáról. Az iskola Pedagógiai Programját, az SZMSZ-t és mellékleteit a tanulók megtekinthetik az iskolai könyvtárban. Diákönkormányzat A diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusokat a DÖK vezetőségének javaslatai alapján és a nevelőtestület vezetőségének egyetértésével az intézményvezető bízza meg. A DÖK segítő pedagógus feladata: - figyelemmel kíséri, illetve segíti a diákönkormányzat, az iskolarádió munkáját; - irányítja az iskolai diáknap megszervezését; - segíti az iskolai diákmozgalmat. Az iskola a diákönkormányzat tevékenységéhez külön helyiséget (diákiroda), az iskolarádió működéséhez stúdiót, valamint minden tanévben anyagi támogatást biztosít. A támogatás mértékét az iskola intézményvezetője határozza meg. Az iskola által nyújtott támogatás összegével számla ellenében, 30 napon belül köteles elszámolni a diákönkormányzat megbízottja. A diákönkormányzat vezetőjét és vezetőségi tagjait a tanulók a diákközgyűlésen választják. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője és az iskola
23 intézményvezetője kezdeményezi a tanév rendjében meghatározott időben küldöttközgyűlésként. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola intézményvezetője kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűléseken a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez. Napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. 5.3. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása Az iskolai szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola intézményvezetője tartja a kapcsolatot. Az osztályfőnökök az osztály szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, valamint az intézményvezető-helyettesektől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető az iskola honlapján. A szülőkkel való kapcsolattartás egyéb formái: egyéni fogadóórák, iskolai rendezvények, írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvön keresztül, a szülői munkaközösség választmányi ülései. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.
24 5.4. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az intézményvezetői tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 5.5. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményvezető és a nevelési intézményvezető-helyettes részt vesznek a sportköri értekezleteken. A sportkör vezetője az iskola éves munkatervének összeállításához minden év augusztus 25-ig átadja a sportkör éves feladattervét az általános intézményvezető-helyettesnek. A sportkör vezetője a tanév folyamatosan kapcsolatot tart az intézményvezetővel. 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskola megfelelő szintű irányítása az eredményes oktató- és nevelő-munka érdekében az iskola vezetősége állandó munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel. Az intézmény fenntartójával Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyháza, Országzászló tér 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Nyíregyháza, Árok út 53. Nyíregyháza-Nagykálló-Tiszavasvári Nyírvidék Térségi Intergrált Szakképző Központ Kiemelkedően Közhasznú Társaság Nonprofit Kt. Nyíregyháza, Árok utca 53. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal Nyíregyháza, Hősök tere 5. A felügyeleti szervekkel
25 Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Oktatásért Felelős Államtitkárság Budapest V., Szalay út 10.-14. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyháza Hősök tere 5. Szakmai tanácsadó szervekkel Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel Budapest, Baross út 52. Sz.-Sz.-B. megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nyíregyháza, Széchenyi út 2. sz. Sz-Sz-B megyei Diáksport Tanácsával Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Városi Diáksport Egyesület Nyíregyháza, Sóstói út 24. Gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával Érted!- Érted? Alapítvány, Nyíregyháza, Árok út 53. sz. Társintézményekkel o Nyíregyháza város középfokú oktatási intézményeivel o Nyíregyháza város középiskolai kollégiumaival o Sz-Sz-B megye középfokú oktatási intézményeivel Felsőfokú intézményekkel o Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karral Debrecen, Ótemető út 2. o Nyíregyházi Főiskolával Nyíregyháza, Sóstói út 31/b Gyermekjóléti Szolgálattal Nyíregyháza, Sarkantyú út 30-36. Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájával Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője mint I. fokú Gyámhatósággal Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Nyíregyházi Városi Rendőrkapitánysággal Nyíregyháza, Bújtos út Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Intézményvezetőséggel Nyíregyháza, Pacsirta út 29-35. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nyíregyháza, Szarvas utca 10-12. sz. Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal Nyíregyháza Krúdy köz 4-10
26 7. A GYAKORLATI KÉPZÉST FOLYTATÓKKAL ÉS SZERVEZŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a TISZK-el, a külső gyakorlati képzőhelyekkel a kapcsolattartás a szakmai és a nevelési intézményvezető-helyettes feladata. A külső gyakorlati képzőhellyel a kapcsolatfelvétel, a problémás esetek kezelése az intézményvezető-helyettesek feladata. A külső gyakorlati képzőhellyel a mindennapi ügyintézéssel kapcsolatos kapcsolattartás, a hiányzás kezelésével, a gyakorlati jegyekkel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek végzése az osztályfőnök feladata. Probléma esetén értesíti az intézményvezető-helyetteseket. A kapcsolattartás módja lehet: - ellenőrző könyvön keresztül, - e-mailen, - postai úton, levélben - telefonon - személyesen 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért, irányításáért és hatékony működtetéséért az intézmény intézményvezetője a felelős. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az éves ellenőrzési tervben rögzítjük. A terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős. 8.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a helyi tantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez, A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult az intézményvezető, a vezető beosztású dolgozók és a munkaközösség-vezetők külön megbízás szerint. Az intézményvezető jogosult az általa szükségesnek tartott esetben az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
27 8.2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tantermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon - az órára történő felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók magatartása, munkája, a tanórai fegyelem, - a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei és a közösségformálás. 8.3. Az ellenőrzés módszerei, területei és formái a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, gyakorlati foglalkozások látogatása, az írásos dokumentumok (tanmenetek, óravázlatok) munkatervek vizsgálata, a tanulói munkák (témazáró dolgozatok, iskolai füzetek) ellenőrzése, vizsgálata, adminisztratív munkák (osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok) ellenőrzése, vizsgálata, összetett vizsgálat egy-egy tantárgyra, tantárgycsoportra, nevelési területre vonatkozóan, beszámoltatás szóban vagy írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az értékeléshez, az esetlegesen feltárt hibák kiküszöbölésére, hiányosságok pótlására határidős feladatokat kell megfogalmazni. Az ellenőrzés legfontosabb területei: Tanítási órákon minden alkalommal figyelmet kell fordítani: a tanulók órán tanúsított magatartására, a pedagógusnak a tanulókhoz való kapcsolatára, tanítási órájának, gyakorlati foglalkozásának légkörére, a tanterem rendjére, biztonságára. A látogatások alkalmával esetenként vizsgálni kell: a tanulói tudásszint-mérés és értékelés módját, az erre fordított időt, az adott házi feladat mennyiségének, kijelölésének módját, a megoldáshoz nyújtott segítséget,