A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója

A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója

A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója Szerzők: Dr. Bacsa-Bán Anetta Juhász Ibolya

A könyv az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Dunaújvárosi Főiskola által elnyert, a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0007, EURÓPAI SZINTŰ FELSŐOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK AZ ORSZÁG KÖZEPÉN - a Dunaújvárosi Főiskola tevékenységi színvonalának emelése a hallgatói szolgáltatások és az intézményi működés minőségének javításával című projekt pályázati támogatásból valósult meg. Kiadja: Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatal Felelős kiadó: Dr. Bognár László, rektor Szerkesztő és borítóterv: Klucsik Gábor Szerzők: Juhász Ibolya (2010.) Dr. Bacsa-Bán Anetta (2011.) Borító fotó: 2012 Dunaújvárosi Főiskola Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. 2012 Dunaújvárosi Főiskola TEXT Nyomdaipari Kft., Dunaújváros A kiadvány ISBN száma: 978-963-9915-46-6 A könyv kereskedelmi forgalomba hozható! A könyv készítése során a legnagyobb gondossággal jártunk el, ám ennek ellenére hibák előfordulhatnak kiadványunkban. A hibákért és ezek következményeiért a szerkesztő, a szerzők, a kiadó, a Dunaújvárosi Főiskola és a TEXT Nyomdaipari Kft. felelősséget vállal. Tartalom Köszöntő... 5 2010. évi DPR kutatás összefoglalója 1. Bevezetés... 9 2.Módszertan, reprezentativitás... 11 3. Értékelés... 13 3.1. Képzéssel kapcsolatos kérdések... 13 3.2. Munkavállalással kapcsolatos kérdések...14 3.3 Intézményi képzéssel kapcsolatos észrevételek...29 3.4. Kapcsolattartás az intézménnyel...34 2011. évi DPR kutatás összefoglalója 1. Bevezetés...39 2. A vizsgálat előkészítése, menete...43 3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata...45 3.1. A vizsgálat általános adatai...45 3.2. Kapcsolódás az intézményhez...47 3.3. Egyéb felsőfokú tanulmányok... 51 3.4. Nemzetközi tapasztalatok...56 3.5. Kapcsolódás a munka világához... 60 3.6. Személyes adatok...62 3.7. A Dunaújvárosi Főiskola saját kérdései...66 4. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatóink vizsgálata... 71 4.1. A vizsgálat általános adatai... 71 4.2. Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői...72 4.3. Egyéb felsőfokú tanulmányok...82 4.4. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába...93 4.5. Munkaerő-piaci életút...99 4.6. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet...101 4.7. Elégedettség...113 4.8. Személyes adatok...115 4.9. A Dunaújvárosi Főiskola saját kérdései...119 5. Összegzés...125 Melléklet...134 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 3

Köszöntő A Felsőoktatási Törvény (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról) 2006. szeptember 1-jétől előírja a kötelező pályakövetést, amelyet a következőképpen fogalmaz meg: A felsőoktatási intézmények ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. Azonban a Dunaújvárosi Főiskolán már évtizedes hagyományra és múltra tekint vissza mind a végzett, mind a jelenlegi hallgatók követése. Több vizsgálat, tanulmány, doktori értekezés és szakdolgozat, tudományos diákköri munka született a témában. Valamint célzott pályázati program keretében végzett kutatás: ROP-3.3.1-05/1. A Dunaújvárosi Főiskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása, s a megvalósítás, a hallgatói szolgáltatások bővítése felé tett lépések (Karrier Iroda) is mindazt igazolják, hogy a Dunaújvárosi Főiskola számára a legfontosabb minősítő rendszer a vevőink elégedettsége, jelen esetben legfőbb vevőink a hallgatóink- jelenlegi és volt/végzett hallgatóink. A 2010. és 2011. évi kutatás alapját és kiindulópontját képező Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2010 januárjától került kiépítésre a TÁMOP 4.1.1. projekt keretén belül. A rendszer két fő területet foglal magába: egyrészt a jelenlegi hallgatókra kiterjedő vizsgálatot, mely a tanulmányaikkal, a képzéssel és munkaerő-piaccal szembeni elvárásokat és motivációkat kívánja feltárni, másrészt a végzett hallgatók pályakövetését, mely a végzettek munkaerő-piaci helyzetének, stratégiáinak feltárását célozza meg, ezzel az intézmény képzésének, lehetőségeinek értékelésére is lehetőséget ad. A munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés számtalan kihívást hoz mind a felsőoktatási intézmények, mind a felsőoktatásban résztvevők: oktatók, kutatók, mind a felsőoktatás alanyai: a hallgatók számára. Egy felsőoktatási intézmény életképessége, sikeressége nagymértékben és elengedhetetlenül összefonódik és függ az ott folyó szakmai és tudományos munka minőségétől, a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfeleléstől. A DPR rendszer keretében feltárt adatok azt bizonyítják, hogy a Dunaújvárosi Főiskola a versenyben igyekszik helyt állni, a saját képzéseiben a lehető legtöbbet adni, mind szakmailag, mind emberileg hallgatóinak. A kiadványban a 2010. és a 2011. évi kutatás eredményét ismertetjük. A Dunaújvárosi Főiskola elérhetősége Dunaújváros, Táncsics M. u. 1./a 06-25/551-100 www.duf.hu A könyv elektronikus változata komint.duf.hu/dpr 4 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 5

DPR 2011. 1. Bevezetés A Felsőoktatási Törvény (2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról) 2006. szeptember 1-jétől előírja a kötelező pályakövetést, amelyet a következőképpen fogalmaz meg: A felsőoktatási intézmények ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. Azonban a Dunaújvárosi Főiskolán már évtizedes hagyományra és múltra tekint vissza mind a végzett, mind a jelenlegi hallgatók követése. Több vizsgálat, tanulmány, doktori értekezés és szakdolgozat, tudományos diákköri munka született a témában. Valamint célzott pályázati program keretében végzett kutatás: ROP-3.3.1-05/1. A Dunaújvárosi Főiskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása, s a megvalósítás, a hallgatói szolgáltatások bővítése felé tett lépések (Karrier Iroda) is mindazt igazolják, hogy a Dunaújvárosi Főiskola számára a legfontosabb minősítő rendszer a vevőink elégedettsége, jelen esetben legfőbb vevőink a hallgatóink- jelenlegi és volt/végzett hallgatóink. A jelen kutatás alapját és kiindulópontját képező Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2010 januárjától került kiépítésre a TÁMOP 4.1.1. projekt keretén belül. A rendszer két fő területet foglal magába: egyrészt a jelenlegi hallgatókra kiterjedő vizsgálatot, mely a tanulmányaikkal, a képzéssel és munkaerő-piaccal szembeni elvárásokat és motivációkat kívánja feltárni, másrészt a végzett hallgatók pályakövetését, mely a végzettek munkaerőpiaci helyzetének, stratégiáinak feltárását célozza meg, ezzel az intézmény képzésének, lehetőségeinek értékelésére is lehetőséget ad. A munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés számtalan kihívást hoz mind a felsőoktatási intézmények, mind a felsőoktatásban résztvevők: oktatók, kutatók, mind a felsőoktatás alanyai: a hallgatók számára. Egy felsőoktatási intézmény életképessége, sikeressége nagymértékben és elengedhetetlenül összefonódik és függ az ott folyó szakmai és tudományos munka minőségétől, a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfeleléstől. A DPR rendszer keretében feltárt adatok azt bizonyítják, hogy a Dunaújvárosi Főiskola a versenyben igyekszik helyt állni, a saját képzéseiben a lehető legtöbbet adni, mind szakmailag, mind emberileg hallgatóinak. Ezt bizonyítják azok a tények is, amelyeket az Educatio Nonprofit Kft. az egyes intézményektől összegyűjtött adatok elemzésében, értékelésében ismertet. Jól látható (1. ábra), hogy a foglalkoztatottak arányában a gazdaságtudományok és az informatika területén az élvonalban jelentünk meg a 2010-es vizsgálataink eredményei nyomán, még a műszaki területen is az elsők között szerepeltünk az adatok tanúsága szerint. A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 39

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS IV. TEMATIKUS TANULMÁNYOK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS IV. TEMATIKUS TANULMÁNYOK 6. ábra. A foglalkoztatottak aránya intézményenként, képzési területek szerint 1,2 A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE 6. ábra. A foglalkoztatottak aránya intézményenként, képzési területek szerint 1. Bevezetés DPR 2011. 1,2 5. ábra. Nettó kereset intézményenként, képzési területek szerint 50 ppke ke foglalkoztatottak aránya 1,0 0,8 0,6 szie krf ke, bce kf de, szf pe nyme zskf pe pte nyf szie, szte kre, ekf de, elte me nyme ppke kjf bce, df, de, bgf, nyf, pte, krf, zskf, nyme, sze szie, pe szf me bmf pe df de bme kf, nyf pte elte sze kre me, elte bce szte pte ppke skf df, sze szie, bmf pte, bme pe me de szie de pte se me szte elte pte de, szte kf, kre me, ke nyme szie kjf pte, szie de nyme elte me, kre bgf, ekf sze, nyf ke nyf nyme ekf pte elte de szte kereset, foglalkoztatottak ezer Ft aránya 100 150 200 1,0 0,8 0,6 nyf szie krf szf pe, kf szte, krf bce szie, ke, bce de, kf ke nyme de, szf pe pte nyme bme zskf me nyf pe ke kjf pte szie, nyf kre de, szie, ekfszte pte, kre, ppke, ekf nyme, de, elte elte, szte, pe me zskf nyme df ppke kjf bce, df, de, bgf, nyf, pte, bmf krf, zskf, szf nyme, sze de, sze, nyf, krf, me, nyme szte, kjf, pte, szie, szie, pe pe bme zskf, szf df bce ekf me bgf bmf szie, pe szte df de bme kf, nyf ekf pte ppke elte nyf, kf nyme sze pte sze, de pe, me elte, bce df bgf bmf kre me, elte bce szte pte de, kre me ppke bce, sze pte elte szte de szte skf df, sze szie, bmf depte, bme pe kf, me bmf pte de sze, nyme szie, df me, pe bme szie de bgf, pteme se pte, mesze szte de, se szie szte szie kre kf, elte ke, de, pte, nyf nyme de, szte szte kf, kre pe, me, elte ke me, nyme krf bme szie sze kf kekjf pepte, szie nyme, de ppke, ekf, de, kjf, pte, nyme szie, nyf, elteszte, bce, me, sze, kre kre, bgf, elte ekf sze, nyf ke me bgf nyf nyf, me ekf, nyme denyme elte ekf pte bme pte szte elte szie bce de szte 1. ábra: A foglalkoztatottak aránya intézményenként, Forrás: Diplomás képzési területek kutatás 2010. szerint Educatio Nonprofit Kft. Forrás: Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. 7. ábra. Az első munkahely megtalálásáig eltelt hónapok száma intézményenként, képzési területek szerint A feldolgozott adatokból az is látható, hogy egy-egy képzési területen belül jelentős különbségek kf mutatkoznak a fiatal diplomások keresetében intézmények szerint. Képzési területeken belül akár kétszeres kereseti különbség is megfigyelhető, attól függően, hogy melyik intézményben végzett valaki és abban is, hogy mennyi idő elteltével sikerült első nyf munkahelyüket megtalálniuk a végzetteknek. (Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft.) hónap 66 8 6 4 2 0 0,4 de szf szie ke pe krf sze szte nyme agrár agrár me nyf zskf bölcsészet tudomány bölcsészet tudomány szte, nyme pe, ke, de ekf, kre, pte elte ppke szie pe szf de nyme, szie, sze, bce, szte nyf, pte, df, krf ekf, kjf, bgf, me bme zskf de pte sze informatika informatika kf, df szte bme, pe me, ekf nyf, bgf bmf elte jogi és igazgatási de jogi és igazgatási me bce kre, de pte, elte ppke szte sze de pe műszaki műszaki df, sze bme, kf, pte, szie bmf me szte bce orvos- és egészségtudomány de szie, me szte se pte orvos- és egészségtudomány pte kf pedagógusképzés pedagógusképzés me de, szie kre, nyme szte, ke, elte kf nyf bce ekf ke, de bgf, pte me, nyme ppke, szte szie, elte kjf, zskf, sze gazdaságtudományok társadalomtudomány gazdaságtudományok társadalomtudomány de me pte nyf szte nyme bce ekf elte természettudomány természettudomány Forrás: Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. 250 0,4 agrár agrár bölcsészettudomány tudomány kre bme informatiki informatika jogi és igazgatási jogi és igazgatási ppke 2. ábra: Nettó kereset intézményenként, képzési területek szerint 7. ábra. Az első munkahely megtalálásáig eltelt hónapok száma Forrás: intézményenként, Diplomás kutatás 2010. képzési Educatio területek Nonprofit szerint Kft. Forrás: Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. 8 Forrás: Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. 3. ábra: Az első munkahely megtalálásáig eltelt hónapok száma intézményenként, képzési területek szerint Forrás: Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. 66 Az ábrák jól szemléltetik azt, hogy a Dunaújvárosi Főiskola hogyan szerepel a három 65 munkaerő-piaci sikermutató -ban. Az egyszerű összehasonlítás azonban csak kevéssé alkalmas a képzési területek vagy az intézmények hatásának megítéléséhez. Hiszen ami műszaki orvos- és orvos- és egészségtudomány egészségtudomány Egy-egy kf képzési területen belül ugyanakkor jelentős különbségek mutatkoznak a fiatal diplomások keresetében, foglalkoztatási arányában intézmények szerint. Képzési területeken de belül akár kétszeres kereseti különbség is megfigyelhető, attól függően, hogy melyik intézményben végzett valaki, és hasonlóan nagy különbségeket figyelhetünk meg a foglalkoztatottak me 6 nyf arányában az azonos képzési területen, de különböző intézményekben végzettek között, és pte abban is, hogy mennyi idő peelteltével sikerült első munkahelyüket de megtalálniuk a végzetteknek. pte nyf szf Az 5. ábra az intézményenkénti kereseti de kf átlagokat mutatja be képzési területek szerint, a 6. szte 4 nyf ábra nyme de pte pe nyf a foglalkoztatási szf arányokat, zskf a 7. ábra sze pedig azt, hogy intézményenként átlagosan hány hónapot bce me bce szie ekf töltöttek ke a végzettek munkakereséssel. de ekf kf, df de, szie hónap 2 0 pe krf sze szte nyme agrár szte, nyme pe, ke, de ekf, kre, pte elte ppke szie bölcsészet tudomány nyme, szie, sze, bce, szte nyf, pte, df, krf ekf, kjf, bgf, me bme zskf szte bme, pe me, ekf nyf, bgf bmf elte informatika me bce kre, de pte, elte ppke szte sze jogi és igazgatási műszaki műszaki pedagógusképzés pedagógusképzés természettudomány természettudomány Forrás: Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. df, sze bme, kf, pte, szie bmf me szte bce de szie, me szte se pte orvos- és egészségtudomány kre, nyme szte, ke, elte pedagógusképzés kf ke, de bgf, pte me, nyme ppke, szte szie, elte kjf, zskf, sze gazdaságtudományok gazdaságtudományok társadalomtudomány társadalomtudomány gazdaságtudományok társadalomtudomány elte természettudomány 40 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 41

az egyik hatás szignifikáns volt, a 8. ábrán mutatom be. Egyetlen olyan intézmény volt, ahol a kereseti és foglalkoztatási hatás is szignifikánsnak mutatkozott, a Budapesti Gazdasági Főiskola, de míg az itt végzettek átlagosan többet keresnek az átlagnál, foglalkoztatási valószínűségük az átlagosnál rosszabb. Szignifikáns pozitív kereseti hatást lehetett kimutatni a Budapesti Műszaki Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Budapesti Műszaki képzési Főiskola területi vagy és a intézményi Széchényi István hatásnak Egyetem, tűnhet, szignifikáns az a fiatal diplomások negatív hatást egyéb pedig jellemzőinek a Nyíregyházi Főiskola esetében. A Zsigmond Király Főiskolán és a Pannon Egyetemen végzettek átlagosan a hatását tükrözheti. A képzési területi és intézményi szelekció egy része a hallgatók kisebb valószínűséggel foglalkoztatottak, mint az átlag, a Pécsi Tudományegyetemen szerzett diploma megfigyelhető viszont jellemzőivel szignifikánsan függ növeli össze, a másik végzettek részük foglalkoztatottságának pedig megfigyelt valószínűségét. jellemzőikkel. A kinyert becslési adatokból eredményekből az elemzések oktatáspolitikai során a képzési relevanciája terület miatt és az érdemes intézmény megemlíteni, hatását is úgy több tűnik, felsőoktatási hogy a képzés intézmény minőségét esetén és ennek kimutathatjuk. nyomán a A végzettek 4. ábrán munkaerő-piaci látható, hogy 9 esélyeit felsőoktatási befolyásolja a minősített oktatókra jutó hallgatók száma. intézmény esetén ez a hatás szignifikáns. Így szignifikáns 11 A hatás a keresetekre szignifikáns. Minél pozitív kereseti hatást lehetett kevesebb hallgató jut egy minősített oktatóra, annál sikeresebbek a hallgatók a munkaerőpiacon, kimutatni annál a magasabbak Dunaújvárosi a végzettek Főiskola keresetei. esetében is. (Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft.) 8. ábra. Az intézmények kereseti és foglalkoztatási hatása kereseti hatás 1 0,5 0 0,5 bgf zskf 4. ábra: Az intézmények kereseti és foglalkoztatási Forrás: Diplomás hatása kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. Referenciaintézmény a Nyugat-magyarországi Egyetem, referencia képzési terület: agrár képzés Forrás: Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. Az elemzés azt is hangsúlyozza, hogy a képzés minőségét és ennek nyomán a végzettek 10 munkaerő-piaci A változók intézményi esélyeit értékeit az befolyásolja OKM és az OFIK a adatgyűjtéséből minősített nyertük. oktatókra jutó hallgatók száma. A hatás 11 A részletes becslési eredményeket a Függelék F.4. és F.5. táblázata közli. a keresetekre szignifikáns, ez tapasztalható intézményünk, a Dunaújvárosi Főiskola esetén is. Azaz minél kevesebb hallgató jut egy minősített oktatóra, annál sikeresebbek a hallgatók 70 a munkaerő-piacon, annál magasabbak a végzettek keresetei. (Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft.) pe bme sze 2 1 0 1 foglalkoztatási hatás df bmf nyf pte mindkét hatás szignifikáns szignifikáns foglalkoztatási hatás szignifikáns kereseti hatás DPR 2011. 2. A vizsgálat előkészítése, menete A 2010-es évhez hasonlóan a Dunaújvárosi Főiskola a TÁMOP 4.1.1. projekt keretében kialakított és bevezetett DPR rendszerén belül felmérést végeztünk a jelenlegi és az egykori (2008-ban é s 2010-ben végzett) hallgatóink körében. Mind a jelenlegi, mind a végzett hallgatókra irányuló vizsgálatra a projektben kissé késve 2012. januárjában ( január 24 és 31 között) került sor. A vizsgálat során alkalmazott kérdőív tartalmazta az országos DPR-rendszer központi kérdéssorát, majd az intézmény képzésével, hallgatóinak motiváltságával kapcsolatos kérdéseket tettük fel. 3759 jelenlegi hallgatónknak (diplomás és diplomás képzésben résztvevőknek egyaránt) küldtünk e-mailt, az anonimitás garantálása mellett. A kutatás szempontjából értékelhető, azaz felhasználható válasz 875 főtől, mintegy 23,27 %-tól érkeztek vissza. A végzett hallgatók pályakövetésének kérdőívét szintén január 24 és 31-e között lehetett kitölteni. A kérdőív a központi kérdéssor mellett tartalmazta az intézmény képzése és a munkaerő-piaci lehetőségek közötti kapcsolatra vonatkozó kérdéseket. A vizsgálat a 2008- ban, illetve 2010-ben végzett legalább abszolutóriumot szerzett hallgatókra terjedt ki, 1677 főre. A felhasználható válaszok 489 főtől, a volt hallgatók mintegy 29,15%-ától érkeztek vissza. A TÁMOP pályázat keretében meghatároztunk egy megfelelő kitöltési arányt, amelyet minden egyes vizsgálatunk esetén szükséges biztosítanunk. A projektben indikátorként azt céloztuk és jelöltük meg, hogy vizsgálatunk legalább a Dunaújvárosi Főiskola hallgatóinak 15%-át eléri. A kritériumot sikerült teljesítenünk, sőt egyes szakok-tudományterületek esetén jól láthatóan sokkal jobb megkérdezési aránnyal számolhattunk. Örvendetes az, hogy a korábbi 2010-es vizsgálathoz képest jelentős növekedést értünk el ezen a területen, hiszen egyre nagyobb arányban vállalják a vizsgálatunkban való részvételt, mind a jelenlegi, mind a végzett hallgatóink. A jövőre nézve azonban szabad elfelejteni, hogy a rendszer folyamatos és biztos működéséhez elengedhetetlen egy öregdiák adatbázis létrehozása és gondozása, amely biztosítja a folyamatosa visszacsatolást, mind az intézmény, mind a volt hallgatóink felé. Mindvégig arra kell fókuszálnunk, hogy a végső célja munkánknak egy pontos helyzetkép a munkaerő-piac felől, hogy megtudjuk, hogyan és miként értékelik végzettjeink a Dunaújvárosi Főiskola szakmai és tudományos munkáját, hogyan vélekednek a megszerzett tudásról, vagy ahogyan a felsőoktatási ranking vizsgálatokban megszokott kérdés teszi fel: mit és mennyit ér diploma? A vizsgálatok kapcsán szem előtt kell tartanunk azt a napjainkban jellemző evidence 42 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 43

DPR 2011. based fogalmat, amely lényegében a tényeken, kutatási eredményeken alapuló döntéshozatalt jelenti, ily módon a tudományos bizonyítékokon alapuló, oktatáspolitikának is a szinonimája lehet. Bár sokak szerint e téren még csak a kezdeti lépéseknél tartunk, kirajzolódóban van az a tendencia, mely során a felsőoktatásban, mind az intézményi, mind az ágazati döntések hátterében egyre nagyobb hangsúly helyeződik a tényekre, adatokra, legyenek azok vezetői információk, statisztikai adatok vagy kutatási eredmények. (Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft.) A DPR rendszerében minden évben a jelenlegi hallgatók és a legalább abszolutóriumot szerző végzett hallgatók körében egy, három és a későbbiekben (2012-től) öt év elteltével a végzés után kérdőíves vizsgálatot kell végezni. A központi specifikációban postai standard vagy online kérdőíves adatfelvétel van meghatározva. Az intézmény választása ezek közül az, hogy mely adatgyűjtési módszertant alakítja ki és határozza meg. A Dunaújvárosi Főiskola 2010-es vizsgálatában is az online kérdőíves vizsgálatot alkalmazta, s ezt tette a 2011-es vizsgálat során is, melynek rendszere ezáltal bejáratottá vált, s ennek nyomán a jövőbeni kutatásainkat is így tervezzük. 3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata 3.1. A vizsgálat általános adatai Jelenlegi hallgatóink vizsgálatát tehát 2012. januárjában bonyolítottuk le, amikor 3759 hallgatónknak küldtünk e-mailt, melyben felkértük a kutatásban való részvételre. A kutatás szempontjából értékelhető, azaz felhasználható válaszok 875 főtől, mintegy 23 %-uktól érkeztek vissza. A kérdőív - struktúráját tekintve - két fő csoportra bontható: a központi, azaz a minden intézményben lekérdezendő kérdésekre és az intézmény, a Dunaújvárosi Főiskola saját kérdéseire. Központi kérdésblokk: Kapcsolódás az intézményhez Egyéb felsőfokú tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Kapcsolódás a munka világához Személyes adatok DF saját kérdései: a Főiskolán elsajátított ismeretek, készségek, főiskolai tanulmányok tanórán kívüli tevékenységek, a DF szolgáltatásai A megkérdezés sikeressége ellenére a vállalt 15 %-ot jelenlegi hallgatóinknál csupán egy tudományterület esetén értük el a társadalomtudományok esetén, amely főkét a kommunikáció szakos hallgatókat jelentette. A társadalomtudományi képzési terület esetén ezt bizonyos esetekben súlyozással igyekszünk a reprezentativitás irányába elmozdítani. (Az alapsokaság és a minta részletes szakok szerinti megoszlását a 3. sz. melléklet tartalmazza.) A megkérdezett hallgatók megoszlása tudományterületek és szakok szerint a következő: 44 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 45

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. a szak tudományterülete főiskolai alapsokaság megkérdezettek mintája megkérdezési arány (%) Bölcsészettudományi 228 97 42,5 Gazdaságtudományi 592 169 28,5 Informatikai 1110 225 20,2 Műszaki 1286 303 23,5 Pedagógusképzés 90 38 42,2 Társadalomtudományi 453 43 9,4 Összesen 3759 875 23,2 1. Táblázat szak gyakoriság arány Adóigazgatásügyi szakügyintéző szak 6 0,7 Általános rendszergazda szak 12 1,4 Andragógia szak 63 7,2 Anyagmérnöki szak 23 2,6 Banki szakügyintéző szak 15 1,7 Gazdálkodási- Kommunikáció szak 3 0,3 Gazdálkodási és menedzsment szak 85 9,7 Gazdálkodási menedzserasszisztens szak 1 0,1 Gazdálkodási szak 5 0,6 Gazdaságinformatikus szak 63 7,2 Gépészmérnöki szak 121 13,8 Gépipari mérnökasszisztens szak 13 1,5 Gumiipari technológiai szakmérnök 3 0,3 Idegenforgalmi szakmenedzser szak 14 1,6 Intézményi kommunikátor szak 18 2,1 Kohómérnöki szak 1 0,1 Kommunikáció- és Médiatudomány szak 56 6,4 Kommunikáció - Mérnök informatikus szak 2 0,2 Logisztikai műszaki menedzserasszisztens szak 17 1,9 Mechatronikai mérnökasszisztens szak 1 0,1 Médiatechnológus asszisztens szak 8 0,9 Mérnök informatikus szak 141 16,1 szak gyakoriság arány Mérnöktanár - Gépészmérnök 15 1,7 Mérnöktanár - Mérnök informatikus 13 1,5 Minőségirányítási szakember 1 0,1 Minőségirányítási szakmérnök 7 0,8 Műszaki Informatika szak 2 0,2 Műszaki menedzser szak 110 12,6 Műszaki Menedzser szak 2 0,2 Műszaki szakoktató szak 12 1,4 Pénzügyi szakügyintéző szak 10 1,1 Projektmenedzser-asszisztens szak 1 0,1 Sajtótechnikus szak 2 0,2 Sportkommunikátor szak 4 0,5 Számviteli szakügyintéző szak 3 0,3 Televízió műsorgyártó szakasszisztens szak 5 0,6 Villamosmérnök-asszisztens szak 6 0,7 Web programozó szak 11 1,3 Összesen 875 100,0 2. Táblázat 3.2. Kapcsolódás az intézményhez Az intézményhez való kapcsolódás gyakorlatilag a megkérdezett hallgatók pontos definiálását jelentik a Főiskola szempontjából: a képzési forma mellett megkérdeztük a tagozatot, a tanulmányok finanszírozási formáját, a tanulmányok megkezdésének idejét és a tanulmányi eredményesség megítélésére is kíváncsiak voltunk, valamint a jövőre vonatkozó Master szinten való továbbtanulás terveiről is gyűjtöttünk információt. Képzési forma A mintában szereplő hallgatók jól láthatóan, többségükben (75,7%) BA/BSc alapképzéseken tanulnak az intézményünkben, bár vannak 20,5%-nyian a hagyományos képzési formában tanulók is. 46 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 47

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. 20,5% 3,9% MA/MSc 40,9% költségtérítéses 75,7% 5. ábra: Milyen képzési formában tanul ebben az intézményben? A Dunaújvárosi Főiskola jelenlegi hallgatóinak megoszlása is hasonló, tehát ebből a szempontból mindenképpen reprezentatívnak tekinthető vizsgálatunk. BA/BSc Főiskolai hagyományos 59,1% államilag finanszírozott 7. ábra: Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben? Tanulmányaikat zömmel 2009-ben és utána kezdték meg, de vannak a megkérdezettek között olyanok is, - bár kis számban, - akik még 2006 előtt kezdtek a DF-en tanulni, azaz már tanulmányaikat korábban kellett volna befejezniük, bármilyen képzési formában és szakon teszik is azt. képzés típusa létszám arány(%) BA/BSc 2844 75,6 MA/MSc 41 1,1 Főiskolai hagyományos képzés 874 23,3 Összesen 3759 100 3. Táblázat 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 8,7% 5,6% 0,2% 0,1% 0,5% 1,7% 2,3% 18,1% 34,4% 28,5% 44,5% nappali 8. ábra: Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? 55,5% levelező Tanulmányi eredményeiket illetően leginkább közepes és jó eredménnyel tanulók vannak a megkérdezettek között; a megkérdezettek teljes körének tanulmányi eredmények átlaga: 3,37. 6. ábra: Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben? A megkérdezett hallgatók finanszírozási formájukat tekintve nagyjából fele-fel arányban államilag finanszírozott és költségtérítéses képzéseken folytatják tanulmányaikat. 48 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 49

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. 9,9% 6,1% 6,1% 32,9% jeles, kiváló jó közepes A jövőbeni terveket illetően a megkérdezettek több mint fele tervezi, hogy Master képzésen vesz részt, míg közel 42%-uk, bár mindenki a jelenlegi szakán (5%). Örvendetes, hogy vannak közöttük: 1,8%-nyian, akik most is Master képzésen tanulnak. A szakokkal ez a kérdés semmilyen összefüggést sem mutatott. 5,0% 1,8% elégséges 45,0% adta meg 36,7% 56,5%, ezen a szakon, de másik szakon 9. ábra: Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? jelenleg is részt vesz Ezt a tanulmányi eredményt a hallgatók maguk is átlagosnak érzik, hiszen közel 2/3-uk (60,9%-uk) azt nyilatkozta, hogy kb. ugyanolyan a saját szakon tanuló többi diákkal az eredménye. Míg 28,1%-uk valamivel jobbnak érzi tanulmányi eredményét azonos szakon tanuló társaiknál. 4,0% 1,4% 5,6% sokkal rosszabb 28,1% valamivel rosszabb 11. ábra: Tervez (további) részvételt MA/MSc képzésben? 3.3. Egyéb felsőfokú tanulmányok Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e olyan hallgatóink, akik jelenlegi képzéseik mellett részt vesznek más felsőfokú képzésben, vagy rendelkeznek már felsőfokú végzettséggel. A mintába került hallgatók közül mindössze 27-en, azaz a megkérdezettek 3%-a tanul jelenleg is egyéb felsőfokú szakon. 3,1% 60,9% kb. ugyanolyan valamivel jobb sokkal jobb 10. ábra: Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb vagy rosszabb? Ugyan szignifikáns az összefüggés, de a vizsgálat során kapcsolatot találtunk a szakok és a tanulmányi eredmények megítélése között, az informatikai területen tanulók között voltak a legtöbben, akik valamivel rosszabbnak vagy sokkal rosszabbnak ítélték eredményeiket társaiknál, míg a műszaki területen tanulók voltak azok, akik valamivel jobban ítélték saját tanulmányi eredményeiket társaikénál. 96,9% 12. ábra: Tanul jelenleg egyéb szakon is? A szak megnevezésekor kiderült, hogy szinte valamennyien eltérő szakokon tanulnak, amelyet volt érdemes kategóriákba rendezni, sem a különbözőség, sem a kevés elemszám miatt. Válaszaik a következő táblázatban láthatóak. 50 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 51

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. szak gyakoriság érvényes százalék Általános Rendszergazda 4,5 Egészségügy 1,1 Gazdálkodási és menedzsment 1,1 Gazdaságinformatika 2,2 Gépészmérnök 1,1 Gépipari mérnökasszisztens 1,1 Informatika 1,1 Intézményi kommunikátor 1,1 Jogi asszisztens 1,1 Kereskedelem és marketing 1,1 Kommunikáció 2,2 Matematika 1,1 Műszaki menedzser 1,1 Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás 1,1 Pedagógia 1,1 PHD képzés 1,1 projektmenedzser asszisztens 1,1 Szociológia 1,1 Vendéglátás-szálloda 1,1 Web programozó 1,1 Összesen 875 100,0 4. Táblázat Jelenlegi másik/második felsőfokú tanulmányaikat is nagyon különböző formában végzik; legtöbben BA/BSc alapképzésben és felsőfokú szakképzésben tanulnak. képzési forma fő % BA/BSc 10 38,4 MA/MSc 1 3,8 főiskolai hagyományos képzés 2 7,6 diplomás képzés 1 3,8 doktori képzés PhD, DLA 1 3,8 felsőfokú szakképzés 9 34,6 kiegészítő képzés 2 7,6 Összesen 26 100 5. Táblázat Érdekesnek és továbbgondolásra is érdemesnek bizonyult az a tény, hogy hallgatóink magas arányának, 20%-ának már van felsőfokú végzettsége. 20,7% 79,3% 13. ábra: Van felsőfokú végzettsége? Ha ezt a kérdést a tagozat szerinti bontásban is megvizsgáljuk jól látható, hogy a levelező tagozatosok közül jóval többnek van már valamilyen felsőfokú végzettsége, mintegy 72,9%-uknak, míg a nappalisok csupán egynegyede rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 52 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 53

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? Total levelező nappali Van felsőfokú végzettsége? Igen Nem Total Count 132 354 486 % Milyen...? 27,2 % 72,8 % 100,0 % % Van...? 72,9 % 51,0 % 55,5 % % of Total 15,1 % 40,5 % 55,5 % Count 49 340 389 % Milyen...? 12,6 % 87,4 % 100,0 % % Van...? 27,1 % 49,0 % 44,5 % % of Total 5,6 % 38,9 % 44,5 % Count 181 694 875 % Milyen...? 20,7 % 79,3 % 100,0 % % Van...? 100,0 % 100,0 % 100,0 % % of Total 20,7 % 79,3 % 100,0 % 1. kereszttábla szak, szakterület gyakoriság Villamosmérnök 4 Jogász, jogi asszisztens 3 Gyógypedagógus 3 Egészségügyi (orvos, diplomás ápoló) 3 Művelődésszervező 2 Reklámszervező 2 Természettudományi (matematika, fizika) 2 Könnyűipari mérnök 2 Kohómérnök 2 Egyéb mérnök 2 Élelmiszertudományi mérnök 2 Sportmenedzser 1 Nyelv szak 1 Környezetmérnök 1 Anyagmérnök 1 Teljes 181 Ha a szakok pontos megnevezését is megvizsgáljuk a következő területe emelkednek ki az említettek közül: az informatika, a gépészmérnök, a közgazdasági, a logisztikai és a banki, pénzügyi területek. szak, szakterület gyakoriság Informatika, mérnök informatika, rendszerinformatika, Gazdasági informatika 37 Gépészmérnök 20 Közgazdász, gazdálkodási 16 Logisztikus 15 Banki, pénzügyi, számviteli 13 Idegenforgalmi 9 Műszaki menedzser 8 Mérlegképes könyvelő 8 Kommunikáció, intézményi kommunikátor 7 Egyéb tanár 6 Médiatechnológus 6 Mérnöktanár, műszaki tanár 5 6. Táblázat A képzés formáját tekintve főként felsőfokú szakképzésben szereztek felsőfokú végzettséget a megkérdezettek (53%), de jelentős a hagyományos főiskolai képzésben végzettek 30%-os aránya is. képzési forma gyakoriság % BA/BSc 23 13 egyetemi hagyományos képzés 7 4 főiskolai hagyományos képzés 54 30 felsőfokú szakképzés 96 53 Összesen 875 100,0 7. Táblázat Érdekes szignifikáns összefüggést mutat e kérdés a tagozattal összehasonlítva. Hiszen a főiskolai hagyományos képzésben kizárólag a levelezős hallgatók szereztek felsőfokú végzettséget, míg a nappali tagozatos hallgatók szinte kizárólag mind felsőfokú szakképzésben szerezték felsőfokú végzettségüket. 54 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 55

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? Total levelező nappali Milyen képzési formában szerezte? BA / BSc FSZ egyetemi főiskolai Total Count 359 18 7 50 52 486 % tagozaton 73,9 % 3,7 % 1,4 % 10,3 % 10,7 % 100,0 % % képzési f. 51,4 % 78,3 % 100,0 % 53,2 % 100,0 % 55,5 % % of Total 41,0 % 2,1 % 0,8 % 5,7 % 5,9 % 55,5 % Count 340 5 44 389 % tagozaton 87,4 % 1,3 % 11,3 % 100,0 % % képzési f. 48,6 % 21,7 % 46,8 % 44,5 % % of Total 38,9 % 0,6 % 5,0 % 44,5 % Count 699 23 7 94 52 875 % tagozaton 79,9 % 2,6 % 0,8 % 10,7 % 5,9 % 100,0 % % képzési f. 100,0 % 100,0 % 100,0 % 100,0 % 100,0 % 100,0 % % of Total 79,9 % 2,6 % 0,8 % 10,7 % 5,9 % 100,0 % 2. kereszttábla 3.4. Nemzetközi tapasztalatok A következőkben a nyelvtudásukra és a zetközi munka- és hallgatói tapasztalatukra voltunk kíváncsiak. Elsőként azt kértük, hogy adják meg mely nyelveken és milyen szinten beszélnek. A táblázatból jól látható, hogy legjobb nyelvtudással angol és német nyelvből rendelkeznek a hallgatók. nyelv ismeri (1) 2 3 4 nagyon jól ismeri (5) anyanyelve Angol 63 200 269 198 102 1 Német 201 260 141 78 27 1 Francia 518 38 15 4 1 0 Olasz 536 31 3 1 2 0 Spanyol 543 20 4 1 5 0 Orosz 503 68 17 1 3 2 8. Táblázat Az egyéb nyelveken való kommunikációt tekintve, a megkérdezettek közül 44-en jelezték (5%), hogy beszélnek más nyelvet. A táblázatból látható, hogy mely nyelvek mekkora említésszámot kapva jelentek meg a hallgatók felsorolásában. (A nyelvek között előforduló egzotikusabb nyelvi jelenlétet a Főiskola között jelenlévő külföldi hallgatók is indokolják.) nyelv gyakoriság eszperantó 2 finn 1 flamand 1 görög 2 héber 1 holland 2 horvát 2 japán 4 kínai 1 koreai 1 latin 4 lengyel 3 portugál 1 román 8 spanyol 2 svéd 1 szerb 5 szlovák 2 ukrán 1 9. Táblázat Az egyéb nyelvekből való nyelvtudásuk a hallgatók egy részénél anyanyelvet jelent és nagyon jó nyelvismeretet, míg bizonyos esetekben csak felületes, alapszintű ismeretet adtak meg a megkérdezett hallgatók. nyelvtudás szintje gyakoriság 0 Anyanyelve 4,3 1 Alapszintű 41,3 2 13 3 17,4 4 Nagyon jól ismeri 24 10. Táblázat A felsőfokú tanulmányok alatti külföldi tartózkodás bár megjelent jelenlegi hallgatóink 56 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 57

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. körében, de csekély létszámot képvisel, mindössze a megkérdezett hallgatók 2,2%-át érintette. 2,2% 97,8% 14. ábra: Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Közülük legalább egy szemesztert 13-an töltöttek egy alkalommal külföldön, míg 2 alkalommal mindössze 2 hallgató jelezte hogy külföldön tanult; s kevesebb mint egy szemesztert 6 hallgató töltött külföldön tanulmányai alatt. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? alkalmak száma gyakoriság 1 13 2 2 Összesen 15 11. Táblázat Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Alkalmak száma Gyakoriság 1 3 2 3 Összesen 6 12. Táblázat Arra is kíváncsiak voltunk, hogy hány hónapot tanultak összesen külföldön, látható, hogy az a néhány hallgató, aki külföldön tanult, megoszlott a válaszaikat tekintve az 1 és a 18 hónap között. hónapok száma gyakoriság 1 2 2 1 3 1 5 5 6 3 7 1 9 1 18 1 Összesen 15 13. Táblázat Finanszírozásukat tekintve leginkább Erasmus ösztöndíjjal tanultak, illetve megjelent a fogadó intézmény ösztöndíja és a saját/családi finanszírozás is, de néhányan a külföldön tanulók közül adták meg a finanszírozás formáját finanszírozás fő % Tempus/Erasmus ösztöndíj 10 53% A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja 1 5% Saját/családi finanszírozás 2 11% 14. Táblázat: Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? A tanulmányok színhelye a finanszírozási formákból következően mindazok a helyek, országok, városok és intézmények, amellyel a Főiskola Erasmus kapcsolatban áll. ország, város gyakoriság Anglia 1 Belgium, Namur 1 Ciprus, Nicosia 1 Egyesült Államok 1 Finnország 1 Finnország, Helsinki 1 Franciaország, Nancy 1 Görögország, Heraklion 3 India 1 Lengyelország Poznan 1 58 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 59

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. ország, város gyakoriság Németország, Mittweida 4 Németország, Aalen; 1 Németország, Trier 1 Oroszország, Szentpétervár 1 Összesen 19 15. Táblázat Külföldön való munkavégzésüket illetően azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi hallgatóink 10%-a (91 fő) már dolgozott külföldön. 89,6% 10,4% 15. ábra: Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? 3.5. Kapcsolódás a munka világához A munka világához kapcsolódóan elsőként a jelenlegi munkavégzésükre kérdeztünk rá, amelyből megtudtuk, hogy hallgatóink 56,7%-a jelenleg is dolgozik. 43,3% 56,7% Mivel a kérdőívet csak a nappali, ha a levelező tagozatos hallgatóink is kitöltötték, a kérdést a tagozat függvényében megvizsgálva már jól láthatjuk, hogy zömmel ők azok, akik dolgoznak jelenleg; míg a nappalis hallgatók leginkább főállású hallgatók. Jelenleg dolgozik Ön? Total Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? levelező nappali Total Count 437 59 496 % Jelenleg...? 88,1 % 11,9 % 100,0 % % Milyen...? 89,9 % 15,2 % 56,7 % % of Total 49,9 % 6,7 % 56,7 % Count 49 330 379 % Jelenleg...? 12,9 % 87,1 % 100,0 % % Milyen...? 10,1 % 84,8 % 43,3 % % of Total 5,6 % 37,7 % 43,3 % Count 486 389 875 % Jelenleg...? 55,5 % 44,5 % 100,0 % % Milyen...? 100,0 % 100,0 % 100,0 % % of Total 55,5 % 44,5 % 100,0 % 3. kereszttábla A munkaviszony jellegét tekintve dolgozó hallgatóink 81%-a állandó jellegű és határozott időtartamú munkával rendelkezik, s a többi kategóriában a válaszok ugyan kis számban, de egyenletesen megoszlanak. a munkaviszony jellege fő % Állandó jellegű és határozatlan időtartamú 403 81 Meghatározott időtartamú 29 6 Megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) 14 3 Alkalmi, időszakos megbízás 16 3 Diákmunka, gyakornoki munka 30 6 16. Táblázat 16. ábra: Jelenleg dolgozik Ön? Ennek függvényében várható volt, hogy a megkérdezett hallgatók nagyobb százalékban tekintik magukat főfoglalkozású dolgozónak mint diáknak, viszont várt az az 60 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 61

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. eredmény, hogy az állandó jellegű munkával rendelkezőkhöz képest többen tartják magukat főfoglalkozású dolgozóknak. 60,8% válasz fő % Főfoglalkozású diáknak 53 11 Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 440 89 17. Táblázat Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? tettük fel a kérdést hallgatóinknak. A válaszaik nagyon megoszlottak az egyes válaszlehetőségek között, legtöbben a megkérdezettek közel fele a saját és kapcsolódód szakterületeket nevezték meg, míg hasonló számban jelent meg a saját szakterület és az egészen más terület is. Ez utóbbi valószínűleg azért jelent meg ilyen nagy számban, mert a hallgatóink tanulmányi területe és munkaterülete vagy csak részben esik egybe. szakterület fő % Csak a saját szakterület 113 22,5 A saját és a kapcsolódó szakterületek 266 53,5 Egy egészen más szakterület 83 17 Bármilyen szakterület 33 7 Összesen 496 100 18. Táblázat 3.6. Személyes adatok A megkérdezettek ére, születési évére, lakóhelyére, korábbi - középiskolai - tanulmányaira és a család iskolázottsági adataira kérdeztünk rá. A megkérdezettek 60,8%-a férfi; 38,2%-a nő, az alapsokaságban ez az arány a férfiak 68,5%-nyian, míg a nők 31,5%-nyit tesznek ki a jelenlegi hallgatók között. Azaz a nők válaszadási hajlandósága magasabb volt a férfi hallgatókénál. 17. ábra: Az Ön e? 39,2% nő férfi Születési adataikat vizsgálva a megkérdezettek közül 33 an adták meg azt, míg akik, azok a hallgatóink jól láthatóan zömmel 1987 után születtek. Bár a legidősebb megkérdezettünk 1954-es születésű, míg a legfiatalabb hallgatónk 1993-as. A születési évek átlagában az átlagos válaszadó hallgatónk 1983-ban született. 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 18. ábra: Melyik évben született Ön? A Főiskola jelenlegi hallgatóinak korábbi lakóhelyét is megkérdeztük, azaz arra kerestük a választ, hogy hol éltek 14 éves korukban. Válaszaikat kategóriákba rendezve láthatjuk, hogy nagy számban, minden 5. hallgató dunaújvárosi lakóhelyű, a megyében lakott még 13%- uk. Jelentős létszámot képviselnek a budapestiek (8,9%), a Dunaújvárosi Főiskolán korábbi vizsgálatokban is jeleztük már, hogy egyre nagyobb számban vannak jelen a budapesti lakóhelyűek. S azt is szem előtt kell tartani, hogy Dunaújváros sajátos földrajzi helyzetű: 4 megye és 4 régió találkozási pontján fekszik, így a környező megyékből Bács-Kiskun és Tolna megyéből jelentősebb számú hallgatói létszámmal rendelkezünk és rendelkeztünk. Sajnos más felsőoktatási intézményhez képest a saját régióból kis létszámot veszünk fel hallgatóink közé. 1954 1957 1959 1961 1963 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 földrajzi terület fő arány Dunaújváros 167 19,1 Fejér megye más települései 115 13,1 Közép-Dunántúli Régió 37 4,2 Bács-Kiskun megye 39 4,5 Tolna megye 55 6,3 Budapest 78 8,9 Magyarország más megyéi 162 18,5 Külföld 9 1 62 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 63

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. földrajzi terület fő arány Nem adta meg 213 24,4 Összesen 875 100 19. Táblázat Megkérdezett hallgatóink települése 9 esetben külföldön található, az említett lakóhelyek: Románia (4), Oroszország, Szerbia és Szlovákia. Érettségit adó középiskolájukat - a megkérdezett jelenlegi hallgatóinknak - a következő kategóriákba rendezve, azt láthatjuk, hogy ahogyan azt már több, korábbi főiskolai vizsgálatunkból megállapítottuk- zömmel szakközépiskolában tanultak és érettségiztek, ezt követi a 4 osztályos gimnázium és csak elenyésző számban adtak meg hallgatóink más típusú (6, 8 osztályos vagy egyéb) középiskolákat. Egyéb iskolaként a hallgatók esti iskolát, 5 osztályos nyelvi előkészítő osztályú középiskolát és kéttannyelvű szakközépiskolát adtak meg. típus fő % Gimnázium-hagyományos 4 osztályos 253 29,5 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium 34 4 szakközépiskola 545 62,5 egyéb 33 4 20. Táblázat Szüleik legmagasabb iskolai végzettségét kutatva megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi hallgatóink édesapjának többségének szakképzettsége volt: szakmunkásképzőben, szakiskolában, szakközépiskolában és technikumban tanultak; míg édesanyjuk inkább rendelkezett gimnáziumi érettségivel és főiskolai végzettséggel. Azt állíthatjuk, hogy az anyák magasban kvalifikáltabbak, mint az apák, hiszen mindketten közel azonos arányban (16-17%) és számban (143 és 147 fő) rendelkeztek felsőfokú végzettséggel. De az apáknak mindössze 33%-a, míg az anyáknak 44%-a szerzett érettségivel záródó végzettséget; igaz azonban, hogy utóbbiak között magasabb volt a csak 8 általánossal rendelkezők száma is (11%). szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 19. ábra: Mi volt szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége, amikor Ön 14 éves volt? A származási családjuk anyagi helyzetét megítélve azt tapasztaltuk, hogy zömmel átlagosnak (55,2%), és kb. ugyanannyian valamivel átlag alattinak és felettinek ítélték családjuk anyagi helyzetét. 55,2% szakközépiskola, technikum tudja, ismerte, élt legfeljebb 8 általános gimnázium főiskola egyetem nincs válasz 0,70% 4,60% 3,30% 1,30% 1,50% anya iskolai végzettsége 1,4% 1,7% 4,3% 10,70% 6,60% 4,20% 7,00% 12,60% 9,40% 16,30% 26,50% 27,70% 29,90% 37,70% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 19,8% apa iskolai végzettsége 17,6% tudja átlagnál sokkal jobb átlagnál sk rosszabb átlagnál vmi jobb átlagnál vmi rosszabb nagyjából átlagos 20. ábra:összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét 14 éves korában Várakozással tekintettük afelé a kérdés felé, hogy van-e családjukban hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag. Összességében 12,3%-uknak, azaz 107 hallgatónak van a családjában hasonló szakterületen végzettséget szerző szülő és/vagy nagyszülő. Ez arra is enged következtetni, hogy ezen hallgatók valamennyivel 64 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 65

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. jobban elkötelezettek azoknál a társaiknál, ahol nincs ilyen végzettségű vagy szakterületen dolgozó családtag. válasz fő % Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag 19 2,1 Igen, csak a szülők között 77 8,9 Igen, csak a nagyszülők között 11 1,3 Nincs 761 87,7 Összesen 868 100 21. Táblázat 3.7. A Dunaújvárosi Főiskola saját kérdései Ezekben a kérdésekben a Főiskolán elsajátított ismeretek eredményességét, a főiskolai képzés sikerességét, hasznosságát és DF által nyújtott szolgáltatások igénybevételét vizsgáltuk, valamint arra is kerestük a választ, hogy ajánlanák-e a Főiskolát másoknak a megkérdezettek. Válaszadó hallgatóink szerint átlagosan 3,32-re értékelhető a Főiskolán elsajátított ismeretek, készségek összhangja a munkaerő piaci elvárásokkal. Azaz többségükben teljesen semlegesen ítélték meg a kérdést, ahogyan az a diagramon is jól érzékelhető. 8,8% 5,4% 10,2% 1 nevezett meg, minden 4. hallgató a gyakorlati ismereteket, vagy azok nagyságrendjét kifogásolta, míg majd 8%-uk a nyelvi és/vagy szaknyelvi képzést hiányolta. Említésre méltó még az a tény, hogy sok hallgató konkrét problémaként érzékelte, hogy az üzleti kommunikációra, önmenedzselésre és az álláskeresésre készíti fel őket a Főiskola. A jelenlegi hallgatók közül megkérdezettek szerint eddigi főiskolai tanulmányaik a következőkre készítik fel: szempont átlag szórás A modern technológiák és eljárások alkalmazására 3,3 1,05 A szakmai problémák megoldására 3,17 1,04 Vezetési és szervezési feladatokra 3,17 1,09 A munkaerő-piaci elhelyezkedésre (pl. álláskeresési technikák elsajátítása) 22. Táblázat 2,94 1,13 Jól látható, hogy épp az előzőekben említett álláskeresés és önmenedzselés az, amire legkevésbé készítenek a Főiskolánkon, ugyanakkor az első helyen álló modern technológiák és eljárások alkalmazása is, a mindössze 3,3-as értékelésével, a gyakorlattal való elégedetlenségét vetíti előre. A Főiskolán oktatott gyakorlati és elméleti ismeretek arányára vonatkozó kérdésünkben ez utóbbi probléma ismét megerősítésre került, azaz a hallgatóink szerint (64%) több gyakorlati képzésre lenne szükség. 34,9% 2 3 4 30,7%, megfelelõ több elméleti képzés 40,8% 21. ábra: Ön szerint mennyire vannak összhangban a Főiskolán elsajátított ismeretek, készségek a munkaerőpiaci elvárásokkal? 5 64,3% 4,9% több gyakorlati képzés Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan ismeretek, melyek szerepeltek a tantervben, de mégis elengedhetetlen az oktatásuk- a hallgatók nyílt kérdésként, azaz előre megadott válaszlehetőségek nélkül fogalmazhatták meg válaszaikat. 294-en éltek a lehetőséggel, de közülük csak 80 fő, azaz 27,2%-uk jelezte azt, hogy nincsenek ilyen ismeretek, közel 73%-uk szerint vannak ilyen ismeretek, tárgyak. Az nel válaszoló hallgatók közül 44%, 95 fő konkrét szakmai ismeretet, tárgyat 22. ábra: Ön szerint megfelelő a Főiskolán oktatott elméleti és gyakorlati ismeretek aránya? A jelenlegi hallgatóink a Főiskolán tanultakat csak részben érzik hasznosnak, leginkább a pedagógiai ismeretekkel elégedetlenek (2,82-es átlag), míg leginkább az informatikai és a műszaki ismeretekkel elégedettek (3,78-as és 3,71-es átlag). 66 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 67

3. Jelenlegi hallgatóink vizsgálata DPR 2011. szempont átlag szórás Informatikai ismeretek 3,78 1,02 Műszaki ismeretek 3,71 1,11 Gazdasági ismeretek 3,49 1,08 Kommunikációs / előadói ismeretek 3,48 1,11 Nyelvi ismeretek 3,37 1,23 Jogi, szervezési ismeretek 3,22 1,1 Pedagógiai ismeretek 2,82 1,25 23. Táblázat A Főiskola által felkínált tanórán kívüli tevékenységek közül leginkább a sportolási lehetőségeket vették igénybe hallgatóink és a hagyományőrzésbe kapcsolódtak be. Ez utóbbi jelentős a Dunaújvárosi Főiskolán mint a selmecbányai hagyományok őrzése, míg a zetközi diákszervezetek munkájába kapcsolódtak be legkevésbé, valamint a kulturális lehetőségekkel éltek kevesen, csakúgy mint ahogyan demonstrátori tevékenységet végeztek a legkevesebben. tevékenység fő a megkérdezettek %-ában Sportolási lehetőségek 373 43 Hagyományőrzés 212 24 Öntevékeny körök 165 19 Kutatásban fejlesztésben való részvétel (pl. laborok, tv stúdió használata tanórán kívül) 142 16 TDK 108 12 Tutori tevékenység 82 9 Kulturális lehetőségek (énekkar, tánckör) 39 4 Demonstrátori tevékenység 36 4 Nemzetközi diákszervezetek 19 2 24. Táblázat Az órákra való felkészüléshez vagy egyéb tudományos tevékenységhez elsősorban saját, főiskolai könyvtárunkat, és az ott található kölcsönzési szolgáltatásokat használnak jelenlegi hallgatóink, de ismerik és használják a könyvtári adatbázisokat is és egynegyedük egyéb könyvtárak szolgáltatásait is használja. válasz A főiskolai könyvtár helybenolvasási, kölcsönzési szolgáltatásait fő a megkérdezettek %-ában 547 63 Könyvtári, online adatbázisokat 529 60 Egyéb könyvtárak helybenolvasási, kölcsönzési szolgáltatásait 25. Táblázat 209 24 A Főiskolán működő Karrier Iroda az elmúlt években egyre ismertebbé és népszerűbbé vált a hallgatók körében, szolgáltatásait a hallgatók elég nagy százaléka veszi igénybe, amit bizonyít a megkérdezett hallgatóink által adott válaszok magas száma is. Legismertebb és leginkább igénybe vett szolgáltatás a Hírlevél szolgáltatás volt és a Karrier Napon, azaz az állásbörzén való részvétel. A legkevésbé ismert szolgáltatásuk pedig a pályázatokban való részvétel és a tanácsadási munkák, az álláskeresési technikákkal való megismertetés, pedig ez utóbbit, ahogyan a korábbi válaszokban is láttuk, igényelnék a hallgatók. szolgáltatás fő a megkérdezettek %-ában Hírlevél 401 46 Karrier Nap- Állásbörze 262 30 Regisztráció 136 16 Álláskeresésre vonatkozó információk 133 15 Szakmai, gyakorlati helyre vonatkozó információk 83 9 Tanácsadás, pl. álláskeresési technikák 44 5 Pályázatok 37 4 26. Táblázat S végül arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a megkérdezett hallgatóink ajánlották-e már vagy ajánlanák-e másoknak a Dunaújvárosi Főiskolát. Örvendetes azt látni, hogy 85%-uk, ajánlaná, illetve ajánlotta más másoknak az intézményt, ugyanakkor elgondolkodtató az is, hogy a fennmaradó 15%-uk miért. Talán egy következő vizsgálatban érdemes lenne ennek is utánajárni. 68 A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DPR KUTATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA 69