A személyközpontú pszichoterápia alapjai ( megközelítés és módszer ) Dr. LehóczkyPál Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai és pszichoterápiás klinika Mi a pszichoterápia? Tapasztalatilag és tudományosan kialakult, kontrollált keretek között zajló, döntően pszichológiai, elsősorban interaktív, kommunikatív eszközökkel folyó, meghatározott, célzott iránnyal rendelkező, szakember által működtetett kapcsolat, melynek eredményeképpen a páciensben változás jön létre. 1
exploratív Az orvosi és pszichoterápiás megközelítés közti különbség a gyógyításban I. Orvosi orvosi kategóriákkal dolgozik a diagnózishoz való eljutás foglalkoztatja diagnózishoz rendelt, főként biológiai gyógymódot használ Pszichoterápiás interaktív páciens belső kategóriáira figyel a páciens foglalkoztatja pácienshez illesztett, lelki gyógymódot használ Az orvosi és pszichoterápiás megközelítés közti különbség a gyógyításban II. Orvosi Tüneti javulásra koncentrál A kapcsolat teherbíró képességére kevéssé figyel A terapeuta jellemzők, a gyógyító személyisége kevéssé vesz részt a gyógyításban Pszichoterápiás Belső változás létrehozására figyel A kapcsolat teherbíró képességének növelésére nagy figyelem fordul A terapeuta jellemzők szoros korrelációt mutatnak a terápia hatékonyságával 2
Személyiség felfogások, személyiség elméletek Személyközpontúmodell: a magban szunnyadóképességek kibomlása Dinamikus modell: ösztön késztetések és szocializációs faktorok kölcsönhatása = Ego Kognitív modell: tanulás folyamata során kialakulóreakciómódok valószínűsége Biológiai modell: öröklött adottságok, tulajdonságok, idegrendszeri hozalozottság és annak fejlődése A személyközpontúterápia alap hipotézise Legjobban maga a személy tudja mire van szüksége, leginkább saját magából kiindulva alkothatja meg jövőjét, jelölheti ki pályáját, mint ahogy a növényre is nyugodtan rá lehet bízni a fejlődést és növekedést, csak a feltételeket kell megteremteni és lehetőleg optimálisan alakítani. 3
A személyközpontú megközelítés ideális emberképe I. ( a teljesen működő személy ) Nyitottság minden tapasztalat iránt. Tapasztalatok elhárításától valómentesség. Mindenfajta tapasztalat tudatosítására kész. A folyamatok szimbolizációjábanpontos, árnyalt. Önképébe minden öntapasztalatot képes integrálni. Önképe dinamikusan változik, új tapasztalatokkal gazdagodik. A teljesen működő személy II. Az Én az értékelések és kontroll végső forrása, mely szabadságot és belső meghatározottságot jelent értékelésben, viselkedésben. A személyes és organizmikus értékelések egybe esnek. Külső, idegen értékelő mozzanatok nincsenek. Feltételek nélküli önbecsülés. Az organizmikus értékelések képezik az örömök és elégedettség vezérfonalát. Másokkal kölcsönös tiszteleten alapuló harmónia. 4
A rogersi ember legfontosabb tulajdonságai Önmegvalósító törekvés, mely harmónikusan egyesíti a biológiai és pszichológiai fejlődést, növekedést, működést. Képes a tapasztalatok pontos feldolgozására, tudatosítására. Az önkép és a tapasztalatok összhangban vannak. Igénye van kapcsolatokra, pozitív értékelésre, másokkal való kölcsönös tiszteletre. Igénye van pozitív önbecsülésre. Kialakult értékrendje van. A személyközpontú pszichoterápia céljai, irányultsága Az organizmikus, belső szükségletek és értékek iránti érzékenység növelése. Az elhárító magatartás helyett a pontos szimbolizáció fejlesztése. Az önképpel kongruens tapasztalatok közvetítése. Pozitív értékelő kapcsolat kialakítása, az elfogadottság élményének megteremtése. Pozitív önbecsülés fejlesztése. Énidegen, megbetegítő értékmozzanatok leépítése. 5
A személyközpontúmegközelítés általános jellemzői Indeterminisztikus ( itt és most, nincs prekoncepció, a páciens aktuális folyamatai a meghatározóak, belső értékrend ). Analógiás fogalmi rendszerrel dolgozik. (de: igyekszik digitalizálni, verbalizálni, szimbolizációt, tudatosítást fokozni ) A szubjektum megnyilvánulásait az objektivitás rangján kezeli. A személyközpontú pszichoterápia hatótényezői I. ( a páciens részéről ) Az önfeltárás: a kliens azon megnyilvánulásai, amikor személyes, belső élményeit fejezi ki, ezekkel differenciáltan foglalkozik, s önmaga számára új belső összefüggések, következtetések megfogalmazása válik lehetségessé. Területei: érzések, hangulatok, indulatok önmagával, másokkal a világ dolgaival, érzelemmel telített állásfoglalások, beállítódások, célok, vágyak, remények. 6
Az önfeltárás jelentősége Az egyik legegyértelműbb összefüggést mutatja a terápia hatékonyságával. A páciens önmagához valóviszonya differenciáltabbá, tudatosabbá, árnyaltabbá, elfogadhatóbbá és befolyásolhatóbbáválik. Az önfelfedezés, önelfogadás a változás, változtatás lehetőségének alapfeltétele. Az önfeltárás tartalmi elemei Eckert és Schwartzöt bipoláris elemet írt le saját élmények megjelenése/hiánya érzelmi közelség/távolság saját érzések elfogadása/elutasítása a beszéd belső/külső vonatkozása a belső tartalmak differenciált/globális megnyílvánulása Spiererhét faktort írt le érzések, személyes tapasztalat jelen idejű átélés tapasztalat és önkép inkongruenciája önképről szóló közlések tapasztalat konstruktumokjellege problémához való viszony személyekkel kapcs. viszony 7
Az önfeltárás szintjei (Tringer-Pintérszerint) 0. A páciens nem önmagáról beszél, hanem eseményekről, más személyekről 1. A p. főképp panaszairól beszél ( testi v. lelki) 2. A p. saját viselkedéséről beszél, belső élmények nélkül 3. A p. belső élményei utalások alapján jelennek meg 4. A p. nagyrészt belső élményeivel foglalkozik 5. A p., önmagához való viszonyáról beszél, önmagát értékeli 6. A p. intenzíven foglalkozik belső élményeivel, összefüggésekre bukkan, így ismeretei önmagáról növekednek, reálisabbakká válnak 7. A p. önmagáról szerzett új ismeretei alapján viselkedésváltozásokra törekszik, új magatartást próbál A személyközpontú pszichoterápia hatótényezői II. ( a terapeuta részéről) Az empátia a személyiség olyan (fejleszthető) képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket is, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. Az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másikat jellemző feszültségek, érzelmek, indulatok, élmények. 8
Az empátia egyes elemei, jellemzői Kommunikációs kapcsolat létrejötte szükséges. Akaratlagos odafordulással működik. A megértés mozzanatai folyamattá szerveződnek. Analógiás, nem racionális elemek tudatosulása történik. Műveleti, fejleszthető készség!!! A működő empátia lényege a kommunikáció!!! A verbalizációnbelül elkülöníthető faktorok A kliens megnyilvánulásaira való támaszkodás Nyelvi hajlékonyság A belső tartalmakra való irányultság A terapeuta belső részvétele A terapeuta nyitott- illetve zárkózott magatartásának mértéke A megnyilvánulások konkrétsága A megnyilatkozások világossága 9
A verbalizációértékelése ( Tringer-Pintér-féle mérőskála ) 0. A thta. explorál, kikérdez, tanácsokat ad, bagatellizál, moralizál, elképzelései sz. értelmez 1. A thta. aktívan figyel ( igen, értem stb.) 2. A thta. a közlés tartalmának felszínes vonatkozásaira reagál 3. A thta. újrafogalmaz ( parafrázis) 4. A thta. a közlés tartalmának egy lényeges, belső elemére reagál 5. A thta. a közlés tartalmának minden lényeges, belső elemére reagál 6. A thta. és ezeket általános összefüggésbe állítja 7. A thta., és új látásmód kialakítását kínálja fel A személyközpontú pszichoterápia hatótényezői III. A feltétel nélküli elfogadás Amennyiben a terapeuta kliensének minden élményét meleg együttérzéssel képes elfogadni, úgy hogy azok az ő (a terapeuta) részét képezik, feltétel nélküli elfogadás jellemzi magatartását. 10
A feltétel nélküli elfogadás összetevői pozitív érzelmi odafordulás non-direktivitás feltétel nélküliség pozitív értékelés, érzelmi melegség (Tausch) a másik személyre adott érzelmi válaszreakció (Barrett-Lennard) Az FNE becslése, mérése 0.7 A th. kioktat,túlbeszél, meggyőzni próbál, ütköztet A th. közönyös, unott, közléseket elvét, kihagy A th. irányít, tematizáljaa beszélgetést A th. elítél, dicsér, kritizál A th. távolságot tart, a dolgok fölött áll, kontaktust hárít A th. tárgyszerű, hűvös, személytelen A th. sokat beszél, közbeszól, türelmetlen, nem hagy beszélni A th. a kl.-rehagyatkozik, saját véleményt nem hoz elő A th. elkötelezett, fáradozik a kl.-ért, valódi érdeklődés van A th. a kliens után igazodik A th. nem értékel A th. komoly, mély kapcsolatot létesít A th. megértő és meleg A th. türelmes, nem sürget 11
A személyközpontú pszichoterápia hatótényezői IV. A kongruencia Annak a mértéke, ahogy az egyén integrálódik másokkal való viszonyának kontextusában, úgy, hogy sem konfliktus, sem egyenetlenség nem mutatkozik össz-tapasztalata, tudatossága és nyílt kommunikációja között. Az optimális kongruencia: az egyén organizmikus folyamatainak (fiziológiaitól a tudatosszimbolikus szintig) maximális egységét és integráltságát jelenti. A kongruencia elemei Tapasztalat és tudatosság közti megfelelés (a tudatosság növelése növeli a kongruenciát. Önismeret!) A közlés szabadsága, kényszermentessége (mindent úgy közlünk, ahogy észlelünk, de nem mindent közlünk, amit észlelünk) 12
A kongruencia mérése (Truax-Tausch-Helm) Nyilvánvaló ellentmondások a terapeuta élményei és megnyilvánulásai között. Ellentmondások, védekezés, hárítás, bizonytalanság a terapeuta beszédében. A th. személytelen, professzionális. Előre megrágott kinyilatkoztatások, szónoklatok. Megnyílvánulásoklátszólag fedésben az érzésekkel, esetenként azonban diszkrepanciára utaló jelek. Teljes összhang. A th. valóban azt gondolja, amit mond. Természetesen viselkedik. A th. belsőleg szabad és teljesen önmaga, nem tér ki a problémák elől, hanem vállalja azokat. A th. saját érzéseit (akár negatívakat is), melyek a páciensre vonatkoznak konstruktív módon használja a terápia során. A személyközpontúpszichoterápia hatékonyságát befolyásoló tényezők Hatékonyság A páciens kommunikációja A terapeuta kommunikációja A páciens állapot változói A terapeuta állapot változói 13
A személyközpontúterápia technikai jellemzői Célja: önexplorációmélyítése Eszköze: visszatükrözés Technikai elemek, jellemzők indirekt ( a páciens által hozott anyagra épít ) aktív visszatükrözés egyenes, árnyalt kijelentő mondatok a tények helyett a lényegre koncentrál tudatosan használja a páciens kifejezésmódját konkrét, pontos, érthető visszajelzéseit a páciens mondandójának tagoltságára építi 14