SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2015 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései... 3 2. Az intézmény alapadatai... 6 3. Az intézmény szervezeti felépítése... 12 4. Az iskola közösségei... 19 5. Az iskola munkarendje... 34 6. Az iskola működésének rendje... 35 7. A tanulói fegyelmi eljárás... 43 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja és rendje... 44 9. Az iskolába történő felvétel rendje... 48 10. Az iskolai hagyományok és a hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 49 11. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja és rendje... 49 12. A mindennapos testnevelés formái, az iskolai sportkör... 52 13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása... 52 14. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló védő-óvó szabályok... 53 15. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó, egyéb katasztrófák esetén... 54 16. Egyéb rendelkezések... 56 17. Záró rendelkezések... 57 18. Legitimációs záradék....59. M E L L É K L E T E K : 1. sz. függelék Alapító okirat 2. sz. függelék Gazdálkodási Szabályzat 3. sz. függelék Gazdasági Ügyrend 1. sz. melléklet Adatkezelési szabályzat 2. sz. melléklet Könyvtári SZMSZ 3. sz. melléklet Tankönyvellátás rendje 4. sz. melléklet Munkaköri leírás minták 5. sz. melléklet Az intézmény bélyegzőinek használata

1. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata mint helyi dokumentum a magasabb jogszabályok figyelembevételével, különös tekintettel a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.), valamint a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet alapján meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Szabályozza a pedagógiai programban rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását. 1.1. Az SZMSZ jogszabályi háttere 1.1.1. Külső szabályozók 1.1.1.1. Törvények 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (módosított) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (módosított) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1.1.1.2. Kormányrendeletek 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a képzésben résztvevők juttatásairól (többször módosított) 3

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról (többször módosított) 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 1.1.1.3. Miniszteri rendeletek A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 44/2007. (XII. 21.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 4/2002.(II.26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettanterv kiadásáról (többször módosított) 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 26/1997. (XII.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról (többször módosított) 1.1.2. Belső szabályozók Alapító okirat Pedagógiai program (nevelési program és helyi tanterv) Házirend Közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A jogszabályban előírt együttműködő partnerekkel egyetértésben (diákönkormányzat és iskolaszék) az alábbiakban rendelkezik az iskola szervezetéről és működéséről. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya, nyilvánossága A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára nézve kötelező, az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, 4

valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat hatálya a benne foglaltak és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény valamennyi dolgozójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Előírásai az intézmény szolgáltatásait igénybevevőkre tanulókra és szüleikre is vonatkoznak, kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-t az elfogadástól számított 5 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni, amelyről az intézményvezető köteles intézkedni. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az intézményvezető irodájában, valamint az intézmény honlapján. 5

2. Az intézmény alapadatai, gazdálkodása Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörrel a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola alapadatai és gazdálkodási módjának jogi alapja: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (3)-(5), (7) bekezdésében, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XLI. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az IfPF/67/2/2014. számon az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, a földművelésügyi miniszter által kiadott alapító okirat. Az intézmény neve: Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Székhelye, címe: 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A OM azonosító: 032563 A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola alapítói jogot gyakorló, irányító, fenntartó és működtető szerve és székhelye: Földművelésügyi Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. A költségvetési szerv működési köre: országos A közvetlen jogelőd: Klebelsberg Intézményfenntartó központ, 1051 Budapest, Nádor utca 32. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola közfeladatai és típusa: Típusa: Összetett iskola Közfeladatai: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7.. alapján létrejött köznevelési intézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), amely nevelő-oktató munkát folytat. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 4. -a alapján az alábbi feladatokat látja el: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola a szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, gimnáziumi nevelés-oktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása alapfeladatokat látja el. 6

A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola működési rendje: A költségvetési szerv működésére, külső és belső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és működési Szabályzat (SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t a költségvetési szerv igazgatója készíti el, amely a nevelőtestület általi elfogadását követően a fenntartó egyetértésével válik érvényessé. A fenntartó egyetértésével válnak érvényessé a költségvetési szerv működését szabályozó azon dokumentumok is, amelyeknek elkészítését és fenntartói egyetértését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény írja elő. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: A költségvetési szerv dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatálya alá tartoznak. A költségvetési szerv dolgozói felett a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv igazgatója gyakorolja. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenysége: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenységébe tartozik a gimnáziumi nevelés-oktatás, szakképző iskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelésoktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése, oktatása. A sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében, nevelhető, oktatható az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Az iskola alaptevékenységébe tartozik a nevelő gimnáziumi, szakképző tevékenység, a szakiskolai képzés, a szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Államháztartási szakágazat szerint besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolása: 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 082044 Könyvtári szolgáltatások 092211 Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai 092212 Sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti 7

oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092231 Szakképesítés megkezdésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092260 Gimnáziumi és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok 096020 Iskolai intézményi étkeztetés A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola vállalkozási tevékenysége: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola az Áht. 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. A Damjanich János Gimnázium es Mezőgazdasági Szakképző Iskola vállalkozási tevékenységének felső határa az intézmény módosított kiadási előirányzatainak a 30 %-a. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani es elszámolni. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskolába felvehető maximális tanulólétszám: 890 fő Nappali képzésben: Esti képzésben: Levelező képzésben 660 fő 80 fő 150 fő Iskola típusonként az évfolyamok száma: Gimnáziumi képzés 2014/15-ös tanévtől induló (új) 4 évfolyamos emelt szintű idegen nyelvi gimnáziumi képzés (1 osztály) 2014/15-ös tanévben is induló (folyamatos) 4 évfolyamos általános tantervű gimnáziumi képzés (1 osztály) 2014/15-ös tanévtől már nem induló (kifutó képzés) 5 évfolyamos gimnáziumi képzés nyelvi előkészítővel (1 osztály) Szakközépiskolai képzés 2014/15-ös tanévtől induló (új) 4+1 évfolyamos környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportú képzés (1 osztály) 2014/15-ös tanévben is induló (folyamatos) 4+1 évfolyamos mezőgazdaság szakmacsoportú képzés (l osztály) 8

2014/15-ös tanévtől már nem induló (kifutó képzés) 4 évfolyamos informatika szakmacsoportú képzés (1 osztály) Az általános képzés és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint oktatható szakképesítések megnevezése és azonosító száma: Kifutó rendben: Szakközépiskolai képzés: Mezőgazdaság szakmacsoport: OKJ 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus Informatikai szakmacsoport: OKJ 54 481 04 Informatikai rendszergazda 2014/2015. tanévtől: Gimnáziumi képzések: 4 évfolyamos, általános tantervű 4 évfolyamos, általános tantervű, emelt idegen nyelvi Szakközépiskolai képzések: Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport: OKJ 54 850 01 Környezetvédelmi technikus Mezőgazdaság szakmacsoport: OKJ 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus OKJ 54 581 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus OKJ 55 581 03 Térképész szaktechnikus Szakközépiskolai ágazati képzés: XIII. Informatika XXII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés A feladatellátást szolgáló vagyon és a vagyonkezelés módja: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola kezeli a feladatainak ellátásához szükséges, a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlan és ingó vagyont. A vagyonkezelési jogosultságot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdaság Szakképző Iskola, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola közötti vagyonkezelési szerződés rögzíti. 9

A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola feladatellátását szolgáló állami ingatlanok: 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A Helyrajzi száma: 2209 Alapterülete: 14086 nm 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A Helyrajzi száma: 2210 Alapterülete: 1028 nm 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A Helyrajzi száma: 2211 Alapterülete: 706 nm 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A Helyrajzi száma: 2212 Alapterülete: 306 nm 2760 Nagykáta, külterület Helyrajzi száma: 0620/8 Alapterülete: 14034 nm Az intézmény gazdálkodása: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakkal, a kincstári vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályok betartása mellett - ha jogszabály kivételt nem tesz - feladatainak ellátása érdekében önállóan gazdálkodik. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő többlet kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény gazdasági szervezet elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma négy fő. A gazdasági szervezet az intézmény működéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős: ellátja az előirányzat-felhasználással, előirányzat módosítással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatásokkal, valamint a folyamatba épített belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat; feladatkörébe tartozik a munkaerő- és bérgazdálkodás; 10

ellátja az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával összefüggő feladatokat, valamint az energiagazdálkodással és műszaki fejlesztéssel kapcsolatos teendőket; elkészíti a beruházási és fejlesztési terveket és ezeket szervezi és folyamatosan ellenőrzi; elkészíti az intézmény Gazdálkodási szabályzatát és a gazdasági szervezet ügyrendjét, valamint a gazdálkodás pénzügyi elszámolás, vagyonnyilvántartás rendjére vonatkozó szabályzatokat; szervezi és koordinálja a vagyongazdálkodást; biztosítja a munka-, tűz-, és polgárvédelmi feladatok ellátását. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és az általános intézményvezető-helyettese kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdasági vezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. 11

3. Az intézmény szervezeti felépítése iskolaszék intézményi tanács szülői közösség intézményvezető közalkalmazotti tanács diákönkormányzat általános intézményvezető -helyettes iskolatitkár DÖK segítő tanár szakmai intézményvezető -helyettes gyakorlati oktatásvezető rendszergazda II. gazdasági ügyintéző gazdasági vezető könyvtárostanár III. gazdasági ügyintő munkaközösségvezetők 1. osztályfőnöki 2. humán 3. reál 4. idegen nyelvi 5. természettudományi mk. pedagógusok munkaközösségvezetők 1. osztályfőnöki 2. humán 3. reál 4. idegen nyelvi 5. természettudományi mk. mezőgazdasági gyakorlatot oktató tanárok informatika gyakorlatot oktató tanárok környezetvédelmi gyakorlatot oktató tanárok térképészeti gyakorlatot oktató tanárok kertész szakmunkás karbantartók I. gazdasági ügyintéző takarítók, portás 12

3.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: intézményvezető-helyettesek gyakorlati oktatásvezető gazdasági vezető Az intézmény igazgatósága hetenként egy alkalommal vezetőségi megbeszélést tart. Ezen az igazgatóság tagjai kötelesek részt venni. Mindazon esetben, amikor szélesebb kört érintő tárgyban tart megbeszélést az igazgatóság, úgy azon a kibővített vezetőség érintett tagjai, előzetes értesítés szerint kötelesek megjelenni. Az igazgatóság megbeszélésein tanácskozási vagy véleményezési joggal megjelenhetnek előzetes meghívás alapján az egyes érintett témák, területek felelős beosztottjai is. Az intézményben az alábbi magasabb vezetők - a jogszabályban írtak szerinti tartalommal és formában- vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni: intézményvezető intézményvezető-helyettesek gazdasági vezető 3.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettesek gazdasági vezető gyakorlati oktatásvezető munkaközösség-vezetők a közalkalmazotti tanács elnöke Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, szükség szerint ülésezik. A megbeszélést az intézményvezető készíti elő és vezeti. 3.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói tekintetében - a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban- a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.4. A vezetők közötti feladatmegosztás 3.4.1. Az intézményvezető 13

A költségvetési szerv igazgatóját nyilvános pályázat kiírását és elbírálását követően - az oktatásért felelős miniszter egyetértésével - határozott időre, legfeljebb 5 évre a földművelésügyi miniszter nevezi ki (bízza meg), illetőleg menti fel. Egyéb tekintetben felette a munkáltatói jogokat a földművelésügyi miniszter gyakorolja. Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, azok végrehajtási rendeletei, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján, a munkáltatói, a kötelezettség-vállalási valamint az utalványozási jogkör gyakorlása, a köznevelési intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákönkormányzattal, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek - és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló - és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a pedagógus etikai normák betartása és betartatása, döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézmény vezetője - a köznevelési törvénynek megfelelően - egyszemélyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért A vezetői munkamegosztásban az intézményvezető fenntartja döntési jogát a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, 14

amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének hatáskörébe. Jogkörét esetenként, vagy egy adott ügyre vonatkozóan helyetteseire, illetve a gazdasági vezetőre átruházhatja. 3.4.2. Általános intézményvezető-helyettes Intézményvezető-helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, akinek a megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető 5 éves határozott időre adja, munkáját munkaköri leírása alapján az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Feladatai különösen: a munkaközösségek tanári munkájának szervezése, ellenőrzése, az egyéni tanári teljesítmények folyamatos követése a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítése a tanulmányi versenyek, a tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tanári ügyelet ellenőrzése a helyettesítések kijelölése, ellenőrzése a pedagógusok munkaidő-beosztásának elkészítése és az elrendelt munka teljesítésének ellenőrzése és rögzítése az éves KIR-STAT elkészítése a központi írásbeli felvételi vizsga megszervezése az érettségi jelentkezések és a közép- és emelt szintű érettségi vizsgák szervezése és lebonyolítása a pályaválasztási, pályairányítási munka vezetése, a végzett diákok pályakövetése az évfolyamvizsgák megszervezése az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítása a szabadidő-szervezéssel, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok koordinálása, irányítása, ellenőrzése az iskolai könyvtár felügyelete a Diákönkormányzattal, az iskolai szülői közösséggel és az Iskolaszékkel való kapcsolattartás 3.4.3. Szakmai intézményvezető-helyettes Intézményvezető-helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, akinek a megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető 5 éves határozott időre adja, munkáját munkaköri leírása alapján az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Feladatai különösen: 15

a munkaközösségek tanári munkájának szervezése, ellenőrzése, az egyéni tanári teljesítmények folyamatos követése a tantárgyfelosztás elkészítésében való aktív részvétel az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák szervezése, előkészítése a szakmai vizsgák szervezése a személyi és tárgyi feltételek biztosításának előkészítésben való részvétel a tanári továbbképzési rendszer gondozása, az éves beiskolázási tervek döntésre való előterjesztése az iskolai tűz- és balesetvédelmi munka megszervezése az iskola-egészségügyi ellátás terén az iskolaorvossal és az ifjúsági védőnővel való kapcsolattartás a felvételi eljárással kapcsolatos feladatok (felvételi vizsga előkészítése, lebonyolítása, tagozatonként a rangsorok összeállítása, értesítések, stb.) Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Évente 2 alkalommal, félév és tanév végén írásbeli értékelést készítenek az intézményvezető számára. 3.4.4. Gazdasági vezető A gazdasági vezető a gazdasági szervezetet vezeti. A gazdasági vezetőt pályázat alapján a Földművelésügyi Miniszter nevezi ki (bízza meg), illetőleg menti fel, de egyéb tekintetben a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv igazgatója gyakorolja. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben általános utasítási és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, melynek gyakorlásáról az intézmény vezetőjének beszámolni köteles. A gazdasági vezető feladatait az intézményvezető közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Pénzügyi és gazdasági feladatok tekintetében az intézményvezető helyettese. A gazdasági vezető feladatai és hatásköre különösen: irányítja, szervezi és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és gazdasági ügyvitelét; irányítja az egységes gazdasági szervezet munkáját; felelős az intézmény számviteli rendjéért, szakmai és törvényességi felügyeletet gyakorol a gazdasági, pénzügyi munka felett, ellenőrzi az ezzel kapcsolatos tevékenységet; az intézmény egészét érintő gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket ad ki; gyakorolja a vagyonellenőrzéssel, a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a polgári és katasztrófa-védelemmel, továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos irányítási és ellenőrzési feladatokat; a gazdasági vezető az intézményvezető elé terjeszti jóváhagyásra az éves költségvetésére és a tárgy évi költségvetés felosztására vonatkozó javaslatokat; a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül az intézményt terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető; 16

a gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén az intézményvezető haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, illetve a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra az intézményvezetője írásban a gazdasági szervezet vezetői feladatainak ellátásáért felelős, megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki a fenntartó vezetőjének egyetértésével. A gazdasági vezető feladat és hatásköréről részleteiben az intézmény Gazdálkodási Szabályzata és a Gazdasági Szervezet Ügyrendje rendelkezik. 3.4.5.Gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásvezető csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, akinek a megbízását az intézményvezető a fenntartó által engedélyezett formában adja, munkáját munkaköri leírása alapján az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Feladatai különösen: az iskolai gyakorlati oktatás (üvegház, tankert) szakmai, pedagógiai és módszertani irányítása a gyakorlati oktatás feltételeinek folyamatos fejlesztése, termelési és bevételi tervek elkészítése, termékek értékesítésének szervezése, bonyolítása a külső szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók gyakorlati képzésének koordinálása, ellenőrzése a belső ellenőrzési ütemtervben kitűzött feladatokat ellátása 3.5. Az intézmény feladatellátásával kapcsolatos iratok, dokumentumok aláírásának rendje 3.5.1. Intézményvezető (kötelezettségvállaló) 3.5.1.1. Tanulói jogviszonnyal összefüggő iratok Érettségi-, szakképesítést igazoló bizonyítványok, belső okmányok, tanulói áthelyezéssel összefüggő iratok, tanügyi nyilvántartások, tanügyigazgatással összefüggő jegyzőkönyvek, hivatalos iratok. 3.5.1.2.Munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggő iratok Közalkalmazotti és más munkavégzésre irányuló okmányok, kinevezések, átsorolások, közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó iratok, tanulmányi szerződések, minősítések, jutalmazások, kitüntetésre való felterjesztések. 3.5.1.3. Intézmény üzemeltetésével, fenntartásával összefüggő iratok Közüzemi szerződések, külső szervezetekkel történő megállapodások, vállalkozói szerződések, számlavezető pénzintézetnél bejelentett módon a bankszámla-szerződés mellékletében meghatározottak szerint - a kötelezettségek banki átutalással történő teljesítését, valamint az intézmény egészét érintő a fenntartó által kért adatszolgáltatásokra vonatkozó iratok aláírását végzi. 3.5.2. Intézményvezető-helyettesek 17

Az intézmény intézményvezető-helyettesei az intézményvezető távollétében, illetve akadályoztatása esetén írhatnak alá. Az általános intézményvezető-helyettes aláírási joga kiterjed az intézményvezető távolléte/akadályoztatása esetén a pénzügyi és gazdasági feladatokra, külön írásbeli engedély alapján. Tartós távollét esetén /2 hét/ az intézményvezető külön írásban rendelkezik az iratok aláírásának jogosultságáról. Ebben az esetben az intézményvezető távolléte vagy akadályoztatása esetén a /tanügyigazgatással, szervezéssel, tanulói áthelyezéssel, dolgozókra vonatkozó adatokat tartalmazó/ iratokat az intézményvezető neve fölött helyettesként írják alá. 3.5.3. Gazdasági vezető Gazdálkodással kapcsolatos megrendelések, kötelezettségvállalások, megállapodások, közüzemi szerződések, vállalkozói szerződések esetében ellenjegyzőként ír alá. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - mint bérgazdálkodó- ellenjegyzi a munkaügyi iratokat. 3.5.4. Gyakorlati oktatásvezető A gyakorlati oktatásvezető ügyintézői megjelöléssel szerepel a gyakorlati oktatást érintő kimenő iraton, aláírásra az intézményvezető jogosult. 3.5.5. Iskolatitkár Ügyintézőként szerepelhet minden tanulókkal kapcsolatos hivatalos értesítésen, de az aláíró csak az intézményvezető lehet. 3.5.6. Gazdasági ügyintéző Ügyintézőként szerepelhet minden gazdasági ügyintézéssel kapcsolatos dokumentumon, de az aláíró csak az intézményvezető és gazdasági vezető lehet. 3.5.7. Osztályfőnökök Ügyintézőként szerepelhetnek minden tanulókkal kapcsolatos hivatalos értesítésen, de az aláíró csak az intézményvezető lehet. 3.6. A vezetők helyettesítési rendje Mindazon időben, amikor az intézményben tanulók tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátását biztosítani kell. Az intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. A helyettesítés sorrendjét az iskola igazgatósága fejezet felsorolás szerinti sorrendje határozza meg. Amennyiben az igazgatóság tagjainak mindegyike egyidejűleg hivatalos vagy más elfoglaltsága, akadályoztatása miatt nem tud az intézményben jelen lenni, úgy helyettesítésükről az intézményvezető dönt. Ha nem a vezetőség tagja jár el helyettesként, jogköre kizárólag az intézmény biztonságos működésével, a tanulók és a munkavállalók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezetőség tagjai részéről az intézményvezető helyettesítése a saját feladatkörükben rögzítettek szerint történik, az intézményvezetői jogkörökből a munkáltatásra vonatkozó jogköröket nem gyakorolhatják. A vezetőt helyettesítők beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és 18

pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 3.7. A vezetők kapcsolattartásának rendje Az intézmény vezetője és helyetteseinek kapcsolattartása folyamatos. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek a gazdasági vezető és a gyakorlati oktatásvezető a hét első munkanapján tartja heti értekezletét, ahol az operatív feladatok megbeszélése történik. 4. Az iskola közösségei 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az alkalmazotti közösség Ezt a közösséget az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott más közalkalmazottak alkotják. Munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a nemzeti köznevelési törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 4.3. A nevelők közösségei 4.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület teljes jogú szavazati joggal bíró tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. 4.3.1.1. A nevelőtestület működése A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben akár egy pedagógus kérésére is titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. 19

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet félévi és év végi záró értekezletek nevelési értekezletek munkaértekezletek A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola intézményvezetője hívja össze. Az intézményvezető szükség esetén a tanítási időn kívülre eső rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a tanítási időn kívülre eső időben a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását az intézményvezető a nevelőtestület (tagjai egyharmadának aláírásával) valamint az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat kezdeményezheti az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell összehívni. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha - a tanév során tartósan távol lévőket nem számítva tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az érvényes szavazás akkor eredményes, ha az alapvető dokumentumok (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend) esetében 2/3-os arányú az elfogadó szavazatok, egyéb iskolai esetekben 50 % + 1 a támogató szavazatok száma. Ilyen esetek: az éves munkaterv elfogadása az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés, beszámoló az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása egyes pedagógusok külön megbízásai elosztásának véleményezése intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtti vélemény kialakítása a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, előkészítése bizottság alakítása esetén 20

A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. 4.3.1.2. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az iskola intézményvezetője készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban elektronikusan megküldi a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik egy példánynak a tanári szobában történő elhelyezéséről. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményvezető, akadályoztatása esetén az általános intézményvezető-helyettes látja el. A nevelőtestület értekezletéről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a tantestület egy kijelölt tagja vezeti, hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyv-vezető és a két hitelesítő írja alá. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, és azokat irattárban kell elhelyezni. 4.3.1.3. A nevelőtestület által átruházott hatáskörök és beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben eljárt. A nevelőtestület átruházza hatáskörét: a tanuló osztályát tanító tanárok közösségére, amely közösség dönt az alábbi esetekben: - a tanuló magasabb évfolyamba lépésének engedélyezése - a tanuló számára a szaktanár által javasolt osztályzatnak a tanuló javára történő esetleges módosítása - a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése a fegyelmi bizottságra és annak elnökére, (a fegyelmi bizottság tagjai: szakmai intézményvezető-helyettes, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, diákönkormányzatot segítő tanár, a diákönkormányzat képviselője, az osztályfőnök) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés tekintetében (kivéve: kizárás az iskolából büntetési fokozat esetében) a szakmai munkaközösségekre a tantárgyfelosztás elfogadás előtti véleményezését azáltal, hogy a tantárgyfelosztás tervezetét saját tagjai számára minden munkaközösség maga készíti el az illetékes munkaközösségre - különbözeti vizsga esetén- a különbözeti vizsga tartalmának és időpontjának meghatározása tekintetében a Közalkalmazotti tanács részére a beruházási, fejlesztési tervek véleményezésével 21

kapcsolatban Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 4.3.2. A szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 4.3.2.1. Az iskolában működő munkaközösségek osztályfőnöki humán (a magyar nyelv és irodalom, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret, vizuális kultúra, ének-zene, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, etika, filozófia tantárgyat tanító pedagógusok munkaközössége) reál (matematika, fizika, informatika szakmai tárgyakat tanító tanárok) idegen nyelvi (angol, francia, német, olasz) természettudományi (biológia - egészségtan, kémia, földrajz, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, mezőgazdasági szakmai tárgyakat tanító tanárok) A szakmai munkaközösség szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Működésük célja: az oktató-nevelő munka fejlesztése a pedagógusok továbbképzésének segítése az iskolavezetés munkájának segítése a szakmai ellenőrzés megszervezése A szakmai munkaközösség dönt: működési rendjéről és munkaprogramjáról szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről az iskolai tanulmányi versenyek programjáról A szakmai munkaközösség szakterületét érintően véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség a szakterületét érintő alábbi kérdésekben gyakorolja véleménynyilvánítási jogát: a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásában az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásában a felvételi követelmények meghatározásakor a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásában 22

4.3.2.2. A munkaközösségek feladata: egységes nevelési - oktatási célkitűzések meghatározása az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, módszertani eljárások fejlesztése az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése bemutató órák szervezése egységes követelmények és értékelés kidolgozása az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése tanulmányi versenyek szervezése, tanulók versenyekre történő felkészítése pedagógiai, módszertani kérdések megvitatása a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése közösségi élet fejlesztése a szakterületen belüli külső, bel - és külföldi kapcsolatok kiépítése, fejlesztése a szakterület tárgyi feltételeinek tervszerű fejlesztése, ehhez pályázati úton anyagi erőforrások gyűjtése a meglévő felszerelések, berendezések állagmegóvása, őrzése az éves tervekben meghatározott munkaközösségi ülések tartása a szakterületére vonatkozó munka végrehajtásának, minőségének ellenőrzése szakmai tankönyvek kiválasztása A munkaközösség határozatai vonatkoznak az iskola minden, megfelelő szakos tanárára. A szakmai munkaközösségek munkájukat munkaterv alapján végzik. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. 4.3.2.3. A munkaközösség-vezető feladatkörébe tartozik különösen: a munkaközösség szakmai irányítása írásbeli jelentés készítése - az év tervezett munkájáról (munkaterv) - az év végén a teljesített feladatokról (beszámoló) Minden év szeptember 20-ig aláírásával igazolva átadja az intézményvezetőnek a közösség évfolyamokra és osztályokra bontott tanmenetét. Ezek tartalmazzák a tananyag órákra lebontott tematikáját, az összefoglaló és a témazáró órákat, a témazáró dolgozatok számát és íratási idejét, valamint az alkalmazott tankönyv pontos adatait. Az érvényes közoktatási tankönyvjegyzék alapján elkészített tankönyvrendelést átadja a tankönyvfelelősnek. Igény szerint tanórát látogat munkaközössége minden tagjánál (a tervezett óralátogatás hétfőn 23

bejelentendő az egyik intézményvezető-helyettesnek), és az óralátogatásról feljegyzést készít. Folyamatosan figyeli a szaktárgyi versenyek rendjét, és ezekről tájékoztatja szakos kollegáit. Figyelemmel kíséri az érettségi követelmények és az érettségi vizsgaszabályzat leírását, s szakos kollégáit tájékoztatja annak változásairól. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 4.3.2.4.Osztályfőnöki munkaközösség-vezető egyéb feladatai: Fegyelemmel kíséri az osztályfőnökök munkáját és a különböző évfolyamok továbbhaladását érintő jogszabályi változásokat, és azokról - különösen a szülői értekezleteket megelőzőentájékoztatja osztályfőnök kollégáit. Megszervezi a tanári ügyeletet. Lebonyolítja az iskolai SZK választást. Kapcsolatot tart a SZK vezetőségével, szervezi annak üléseit. Ellenőrzi az osztályok SZK vezetőségének meglétét. Ellenőrzi a hiányzások szakszerű vezetését. Igény szerint előadókat hív az osztályfőnöki órákra. Figyelemmel kíséri a tanárok fogadóórájának rendjét. Elkészíti a szülői értekezletek témajavaslatait. A nevelőtestület átruházza a munkaközösség szakterületére vonatkozóan az éves szakmai munkaterv elkészítését, elfogadását és végrehajtását, értékelését. A tantervhez szükséges tankönyv és taneszköz meghatározását. A munkaközösség vezetője a tanév félévi és a tanévzáró értekezletén beszámol az átruházott jogkörben hozott döntésekről. 4.3.3. A pedagógusok A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. Az iskola pedagógusai munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 4.3.3.1. Feladata különösen, hogy nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, a tanulói balesetet annak megtörténte esetén a munkavédelmi vezetőnek azonnal bejelentse, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló 24

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon; a házirendet és az egységes nevelési eljárásokat maradéktalanul betartsa. 4.3.3.2. A pedagógusok munkaidő-beosztása A köznevelési törvény alapján a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus számára a teljes munkaidő (40 óra/hét) ötvenöt-hatvanöt százalékában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra) kötött munkaidő keretében az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, így különösen a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. A pedagógus a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 25

hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladat-ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. 4.3.4. Az osztályfőnök Feladata különösen, hogy együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását; koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, szükség esetén összehívja az osztályban tanító pedagógusok közösségét; aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, DÖK segítő tanár stb.); figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, felzárkóztatására; szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről; kiemelt felelősséggel ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, az osztálynapló, a törzslap, bizonyítvány naprakész, precíz vezetését, a félévi és év végi pontos statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt; indokolt esetben - évi három nap és részletekben 5 óra távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának szülői igazolása alapján; 26