PEDAGÓGIAI PROGRAM KISKUNFÉLEGYHÁZI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA Az iskla hivatals elnevezése: Kiskunfélegyházi Dózsa György Általáns Iskla Az iskla fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnt Az iskla szakmai alapdkumentumának száma: 22/2014 Az iskla OM aznsítója: 202964
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 5 1. A nevelési-ktatási intézmények pedagógiai prgramjára 5 vnatkzó jgszabályi előírásk 2. Isklánkról 5 II. Az iskla nevelési prgramja 7 1. Pedagógiai alapelveink 7 2. Az isklában flyó nevelő- és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10 3. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk 13 4. A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk 16 4.1. A közösség 16 4.2. A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai 17 5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szlgáló tevékenységi rendszer és szervezeti frmák 19 5.1. A tanítási óra keretén belüli tevékenységek 19 5.1.1. A tanítási óra 19 5.1.2. Osztályfőnöki óra 19 5.1.3. Hit-és vallásktatás 20 5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 20 5.2.1. Napközitthn, tanulószba 20 5.2.2. Sprtkörök 20 5.2.3. Szakkörök 20 5.2.4. A tehetséggndzás 20 5.2.5. Tanulmányi kirándulásk 21 5.2.6. Tanulói érdekérvényesítés diákönkrmányzat 21 5.2.7. Szabadidős tevékenység 21 5.2.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshz kapcslódó fglalkzásk 22 5.2.9. Versenyek, vetélkedők, bemutatók 22 5.2.10. Könyvtárhasználat 22 5.2.11. Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata 22 5.2.12. Az iskla hagymányrendszere 22 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység 23 6.1. Alapvető feladatk 23 6.2. A sajáts nevelési igényű tanulók 24 6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szlgáló/a hátránys és a halmzttan 1
hátránys helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek 25 6.4. A tehetség, a képesség kibntakztatását segítő tevékenységek 25 6.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk 26 6.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése 27 6.7. A szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenysége 27 7. A tanulók, a szülők és a pedagógusk együttműködésének frmái 28 7.1. A tanulók közösségét érintő kapcslattartási frmák 28 7.2. A szülők közösségét érintő együttműködési frmák 32 7.2.1. A szülői közösség 32 7.2.2. A szülői közösséggel való kapcslattartás 32 7.2.3. A szülők szóbeli tájékztatási rendje 33 7.2.4. A szülői értekezletek rendje 33 7.2.5. A szülői értekezletekkel szemben támaszttt elvárásk 33 7.2.6. Az isklai fgadóestek rendje 33 7.2.7. A szülők írásbeli tájékztatási rendje 34 7.2.8. A szülői közösség jgai, kötelességei 34 8. Isklai egészségnevelési prgram 34 8.1. Elméleti alapvetés 34 8.2. Az iskla egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai 35 8.3. Az isklai egészségnevelést szlgáló tevékenységi frmák 35 8.4. A tanórákn és egyéb fglalkzáskn megismert és elsajátíttt elméletek alkalmazási területei 36 8.5. A teljeskörű isklai egészségnevelés hatéknysága 36 9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv 37 9.1. Elméleti alapvetés 37 9.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának céljai 37 9.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats kiemelt feladatk 37 9.4. Tevékenységi frmák 38 10. Isklai környezeti nevelési prgram 39 10.1. Helyzetkép 39 10.2. Alapelvek és célk 39 10.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 41 11. A pedagógusk helyi intézményi feladatai 42 11.1. A pedagógusk alapvető feladatai 42 11.1.1. A tanórai és a tanórán kívüli ktató-nevelő munka, tanulásirányítás 43 11.1.2. A tehetséges tanulók gndzása 43 11.1.3. A hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a 2
beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók gndzása, eredményes fejlesztése 43 11.1.4. A tanulók tanórán kívüli fglalkztatása 43 11.1.5. Az isklai diákönkrmányzat működtetésében való aktív részvétel 44 11.1.6. Munkafegyelem, a munkáhz valóviszny 44 11.1.7. A flyamats, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 44 11.1.8. Tvábbtanulásban, tvábbképzésekben való részvétel, önképzés 44 11.1.9. Az isklai munka feltételeinek javítása 44 11.1.10. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában 45 11.1.11. Aktív részvétel a tantestület életében 45 11.1.12. Az iskla képviselete 45 11.1.13. A vezetői feladatk ellátása 45 11.1.14. Megfelelő kapcslat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kllégákkal 45 11.2. Az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnökök feladatai 46 11.2.1. Az sztályfőnök feladatai 46 11.2.2. Az sztályfőnöki munka tervezése 47 11.2.3. Az sztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az sztályról 48 11.2.4. Az sztályfőnöki órák témái 49 12. Az iskla szereplőinek és partnereinek kapcslattartási frmái 50 12.1. Az iskla közösségeinek együttműködése 50 12.1.1. Az iskla vezetősége és a nevelőtestület együttműködése 50 12.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 51 12.1.3. A nevelők és tanulók kapcslattartása és együttműködése 51 12.1.4. A tanulóknak az intézményi döntési flyamatban való részvételi jgai gyakrlásának rendje 52 12.1.5. A nevelők és a szülők kapcslattartása és együttműködése 52 12.2. Az iskla vezetésének és közösségeinek külső kapcslatai, együttműködésük isklán kívüli intézményekkel 54 13. A tanulmányk alatti vizsgák szabályai 55 13.1. A tanulmányk alatti vizsgák általáns szabályai 55 13.2. A vizsgatárgyak részei és frmái 56 3
14. Az isklába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 57 14.1. Az intézmény első évflyamára történő felvétel 57 14.2. A 2-8. évflyamra történő átvétel 57 III. Az iskla helyi tanterve 58 1. A kerettantervre vnatkzó jgszabályi előírásk 58 2. Az érvényben lévő tantervek 2013. szeptember 1-től 59 3. A tantárgyak óraszámai NAT 3 és NAT 3 Kerettanterv alapján 60 4. A 2014/2015-ös tanév óraterve 62 5. Kerettantervi váltzatk 64 6. A helyi tanterv alapján működő szabályzásk 64 6.1 Emelt óraszámú angl nyelvktatás 64 6.2. Emelt szintű matematikaktatás 65 6.3. Matematika- és történelem-vizsgarendszer 66 7. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 67 8. A magasabb évflyamra lépés feltételei 68 9. Egész naps iskla 69 9.1 Az egész naps iskla törvényi háttere 69 9.2. Az egész naps iskla szerkezete 69 9.3. Az egész naps iskla pzitívumai 70 9.4. Az egész naps iskla ktatási-nevelési feladatai 70 9.5. A nevelési-szabaidős terv elemei 70 9.6. Módszerek 71 9.7. Az egész naps fglalkzatási tevékenység területei 71 10. Prjektktatás 71 11. Az tthni (napközis, tanulószbai) felkészüléshez előírt házi feladatk meghatárzása 72 12. A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósításának módja 73 13. A tanulók fizikai állaptának mérése 74 14.A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szrgalmának ellenőrzése és értékelése 83 14.1. Alapelvek 83 14.2. A tanulók tudásának értékelése és minősítése 84 14.3. A magatartásjegy kialakításának elvei 86 14.4. A szrgalmjegy kialakításának elvei 87 14.5. A szrgalmjegyben kifejezett értékelés alapelvei 87 15. A tanulók jutalmazása és elmarasztalása 89 15.1. A tanulók jutalmazásának elvei 89 15.2. Az isklai jutalmazás frmái 89 15.3. A tanulók elmarasztalásának elvei 91 15.4. Az isklai büntetések frmái 91 15.5. A fegyelmi eljárás leflytatásának szabályai 92 IV. Hatástanulmány 93 V. Záró rendelkezések 93 4
I. BEVEZETŐ 1. A nevelési-ktatási intézmények pedagógiai prgramjára vnatkzó jgszabályi előírásk A pedagógiai prgram tartalmazza az iskla nevelési prgramját és az iskla helyi tantervét. Megalktása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. -ában fglalt felhatalmazás alapján történik. A pedagógiai prgram létrehzásának jgszabályi alapjai az alábbi törvények, krmányrendeletek és miniszteri rendeletek: - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről - 2011. évi CXII. törvény az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről - 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvtámgatás, valamint az isklai tankönyvellátás rendjéről - 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módsításáról - 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatt ellátó egyes önkrmányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarrszág helyi önkrmányzatairól - 2011. évi CCIX családk védelméről szóló törvény - 110/2012. (VI.04.) krmányrendelet a NAT-ról - 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről - 2011. évi CXCV. törvény államháztartásról - 15/2013. (II. 27.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszlgálatkról - 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a kerettanterv módsításáról - 73/2013. (III. 08.) krmányrendelet a NAT váltzáskról - 121/2013. (IV. 26.) krmányrendelet - 229/2012. (VIII. 28.) végrehajtási rendelet 2. Isklánkról MOTTÓ Félig sem lyan fnts az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hgy tanítjuk. Amit az isklában tanultunk, annak legnagybb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó ktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakrl, megmarad. (Eötvös J.) A Kiskunfélegyházi Dózsa György Általáns Isklában 1980 óta flyik ktató-nevelő munka 8 évflyamn, kezdetben 12, 1988-tól 16 sztályban. Jól felkészült és hivatása iránt elkötelezett tanári közösségünk gndskdik arról, hgy az itt tanuló gyermekek képességeiknek, érdeklődésüknek és személyiségüknek 5
megfelelően fejlődhessenek. Meggyőződésünk, hgy a képességek kibntakzását, a személyiségfejlődést segítheti, ha a tanulók jól érzik magukat az isklában, ezért fntsnak tartjuk a gyermekbarát, szeretetteljes légkör kialakítását és megtartását. Ebben kívánjuk biztsítani tanulóink flyamats fejlesztését, a tehetséggndzást s a lemaradók felzárkóztatását. Saját hagymányainkat áplva és a szülőkkel flyamatsan együtt munkálkdva lyan nyittt isklát szeretnénk, ahl a színes, skldalúan szervezett élet egyszerre adhat helyet a tanulásnak, az önművelésnek, az értékek megismerésének, az önismeret és a kapcslatk alakításának és a játéknak. Elsődleges partnereinknek gndljuk a szülőket, akik gyermekük fejlődése érdekében együttműködnek az isklával, s támgatják törekvéseinket és alapítványunkat. Fntsnak tartjuk azkat a rendezvényeket, amelyek lehetőséget adnak egymás jbb megismerésére (családi nap, jótéknysági vacsra). Nevelő-ktató munkánkat tekintve az alapzó szakaszban elsődleges célként fgalmazzuk meg az lvasás, az írás, a számlás alapkészségeinek bizts kialakítását, hgy ezek birtkában tanulóink használható, krszerű tudásra tehessenek szert, s képesek legyenek bldgulni a különböző élethelyzetekben. Első és másdik évflyamn választható jelleggel, harmadiktól tantervi keretek között tanítjuk az angl és a német nyelvet, angl tekintetében minden évflyamn a differenciált csprtbntás, hetediktől kimenő rendszerben az emelt szintű ktatás lehetőségével. Sk diákunk zárja a flyamatt nyelvvizsgával. A matematikai képességeket intézményünkben eddig is csprtbntásban gndztuk. A 2013-14-es tanévtől aznban lehetőségünk nyílt a tantárgy emelt óraszámban történő ktatására, ötödik évflyamtól egy tanulócsprtban. Matematikából és történelemből a nylcadik év végén tanítványaink vizsga frmájában adnak számt rendszerezett tudásukról. Minden területen fntsnak tartjuk a tehetségek gndzását, amelyet jól mutatnak a széles körű és nagyszámú helyi, reginális és rszágs versenyeken elért eredmények. A képességek fejlesztését szlgálják a 21 éve működő diákújság mellett a művészetek, az infrmatika és a sprt terén nyíló lehetőségek is. A kiemelkedő teljesítményeket és eredményeket hagymányainknak megfelelően ismerjük el. Fnts értéknek tekintjük a szűkebb környezetünkhöz, az iskláhz, a várshz, illetve a hazánkhz való kötődést. Tanítványaink nagy számban és eredményesen vesznek részt Kiskunfélegyháza helyismereti vetélkedőin; a várs és a szmszéd települések isklái pedig rendszeres résztvevői az általunk szervezett történelemversenyeknek. Egészségnevelési prgramunk nagy figyelmet szentel a testedzés lehetőségeinek megteremtésére, csakúgy, mint a tanórákn kívüli frmák keresésére: az erdei isklákban diákjaink a természet közelségében szerezhetnek ismereteket, tapasztalatkat és használható tudást. Művészeti nevelésünk különleges alkalmait jelentik tíz éve működő isklagalériánk váltzats tárlatai, melyek a tapasztalás, a krtárs művészekkel történő személyes találkzás semmivel sem pótlható alkalmait nyújtják gyermekeinknek. Jótéknysági árveréseinken a neves alktókn kívül egyre nagybb számmal vannak jelen munkáikkal tanítványaink is. Prgramjaink és tevékenységi frmáink széles választéka egészet alktva készíti elő tanulóinkat a pályaválasztásra, a tvábbtanulásra. Az iskla címe: 6100 Kiskunfélegyháza, Dózsa György u. 26-32. sz. Telefnszáma: 06-76/462-047 Fax: 06-76/560-088 e-mail: dzsasuli.felegyhaza@gmail.cm 6
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Pedagagóiai alapelveink - isklánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Kiskunfélegyházi Dózsa György Általáns Isklában tanító pedagógusk mindennapi nevelő és ktató munkájukban az alább felsrlt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Isklánkban lyan légkört kívánunk teremteni, ahl tanulóink tthn érezhetik magukat. Ennek érdekében: - tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, - a gyerekeket bevnjuk saját isklai életük megszervezésébe, - figyelembe vesszük az egyéni képességeket, mert minden tanulónak képességeinek megfelelő képzést kell biztsítani, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támaszttt követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusk jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb prblémáiban, - építünk az tthnról hztt értékekre, - fntsnak tartjuk a flyamats tájékztatást, a visszajelzés működését mind a gyermek, mind a szülő felé, - az iskla életében szeretetteljes, együttműködő és tleráns emberi kapcslatk kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt nrmáinak és helyes frmáinak kialakítására, - építünk az egyenrangúság elvére, átadjuk és gyakrltatjuk a demkrácia alapelveit, de tisztában vagyunk a pedagógus vezető szerepének fntsságával. 2. Isklánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók krszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfntsabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bíztt gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és ktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra krszerű, a mindennapi életben hasznsítható, tvábbépíthető alapműveltséget nyújt, - isklánk lyan az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a tudmánykra, a technikára vnatkzó ismereteket közöl, melyek megalapzzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük 7
frmálódását és eligazdásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - nevelő és ktató tevékenységünk célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - meghatárzónak tartjuk az isklában dlgzó minden felnőtt példáját, magatartását, függetlenül attól, hgy célzttan vagy anélkül kerül a gyermekkel kapcslatba, - mivel a gyermeki személyiség fejlődésében meghatártó szerepet tölt be a tapasztalatszerzés, az isklai trevékenységeknek, élethelyzeteknek, lyanknak kell lenniük, amelyek vnzóak az adtt életkrkban, - fntsnak tartjuk, hgy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, az önálló ismeretszerzés képességét, - szeretnénk elérni, hgy tanulóink körében a szrgalmnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rsszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt nrmáinak és helyes frmáinak kialakítására, a media kárs hatásainak kivédésére, - megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagymányaival, hgy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Isklánk elsősrban a szülőkkel áplt kapcslatk révén flyamatsan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcslatt tartunk a tanulók szüleivel, a családkkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hgy isklánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint vársunk érdeklődő plgárai, - ápljuk és bővítjük eddigi kapcslatainkat a vársunkban található isklákkal és közművelődési intézményekkel, - fnts feladatnak tartjuk, hgy isklánk eddigi hagymányaihz híven képviseltesse magát a különféle vársi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett vársi szintű események szervezésében és lebnylításában maga is részt vállal. 4. Isklánk minden tanuló számára biztsítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztsítjuk a halmzttan hátránys helyzetű tanulók számára a képességkibntakztató fglalkzáskat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hgy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek, - az eltérő adttságk és képességek figyelembevételével váltzats és vnzó tevékenységeket biztsítunk, minden gyermeket önmagáhz képest juttatunk fejlődési-fejlesztési helyzetbe. Ebből következik, hgy az értékelési frmák alkalmazásakr is szem előtt tartjuk a gyermeki személyiség egyéni sajátsságait (az önmagáhz visznyíttt pzitív elmzdulás szempntját). 8
5. Eszményeinkben lyan tanuló képe él, aki a közös családi és isklai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdnságkat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyittt, - kreatív, alktó, - becsüli a szrgalmas tanulást, a munkát, - képes a prblémák érzékelésére és megldására, - gyakrlatias, - képes eligazdni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékny módszereit, - képes tudását tvább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását flyamatsan gyarapítja, bővíti, - képes az értő lvasásra, gndlatait helyesen és szabatsan tudja megfgalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, áplja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagymányait, az egyetemes kultúra legnagybb eredményeit, - a társadalmilag elfgadtt nrmák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskla, társadalm) együttélését biztsító szabálykat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt frmáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sprtlni, mzgni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, áplt, gndztt. Ha ezen tulajdnságk mindegyikét nem is vagyunk képesek kialakítani minden egyes hzzánk járó tanuló személyiségében, mindennapi nevelő és ktató munkánk arra irányul, hgy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős krára minél több itt felsrlt személyiségjeggyel. 9
2. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az isklánkban flyó nevelő-ktató munka céljait az általáns emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfgadtatása és átadása határzza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hgy a gyermeki nyitttságra, fgéknyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve tanulóink elsajátítsák a személyiségfejlődés szempntjából kiemelten fnts alábbi értékeket, s ezek képviselete váljn bennük meggyőződéssé és határzza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatk és növények védelme, szeretete. Fgéknyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fntssága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmzgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkdás, öltözködés, étkezés, a környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre kárs szkásk ismerete és elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibntakztatásának igénye (önbecsülés, önbizalm). Felelősségvállalás a saját srs alakításáért (önállóság, kitartás, szrgalm, kreativitás). Nyitttság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befgadására és létrehzására. 4. Fgéknyság az emberi kapcslatkra, a barátságra és az lyan értékek elfgadására, mint amilyen a hűség, az önzetlenség, a megértés, a tapintat, az őszinteség, az egymás elfgadása, az udvariasság, a figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, a nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kmmunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, másk szkásainak és tulajdnának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldzatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a knfliktusk kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a flyamats önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarrszág megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra áplása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagymányainak, jelképeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jgainak tisztelete, kultúrájuk, hagymányaik tiszteletben tartása. 10. Az alktmánysság, a törvényesség, az államplgári jgk tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jgk tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demkrácia érvényesítésére. 10
Oktató munkánkban elsődlegesnek tartjuk: lyan általáns, alapzó, szilárd ismeretek és hzzájuk kapcslódó működés (mtívumk, szkásk, alkalmazásk) kialakítását, amelyek teljes körűen tartalmazzák a ráépíthetőséget, a differenciált fejlesztés lehetőségeit az általáns műveltség alapjainak biztnságs elsajátításáért. Az értelem kiművelésének kulcsa az infrmációfeldlgzás sikeressége. Ezért kiemelt területként kezeljük: - az élethsszig tartó tanulás képességének kialakítását, - a szövegértés fejlesztését, - a prblémamegldó és a kmmunikációs képességek fejlesztését, - a kulturált nyelvi magatartás frmáink alakítását, - az lvasás megszerettetését, vnzóvá tételét. Ennek érdekében - szövegértési teszttel viszgáljuk a fejlesztés eredményeit, - a tanórákn tudatsan nagybb teret engedünk a szóbeliségnek, - az órán és az órán kívül felhasználjuk azkat a helyzeteket, amelyek alkalmasak a tapasztalatszerzésre, a mintára és a gyakrlásra, - lehetőséget adunk az lvasmányélmények közreadására, megsztására; bővítjük a könyvtárhasználók körét, részt veszünk a meghirdetett versenyeken, - minél több gyermeket érdekeltté teszünk diákújságunk lvasásában és az alktómunkában. A segítő életmódra nevelés, közösségi nevelés terén kiemelt célunknak tartjuk: - hgy tanulóink alakítani tudják kapcslataikat; képesek legyenek egymás elfgadására, a kulturált együttélés szabályainak betartására; a majdani eligazdásra a glbális világban. - az lyan demkratikus és humanista szellemű személyiségfrmálást, amely a másik fél érdekeit tiszteletben tartó, az önérdek és a másk érdekeinek kölcsönös érvényesülését szlgáló, szükség szerint a másikat segítő, vele szlidáris magatartásban nyilvánul meg. Mindezek érdekében szükségesnek tarjuk az emberi, a közösségi-társadalmi együttélés nrmáinak megismertetését, szkásainak kialakítását, megélésük biztsítását (kmmuniká ciós képességfejlesztő fglalkzáskn, sztályfőnöki órákn szituációs gyakrlatkban, az isklai élet tanórán kívüli színterein a megfigyelések tapasztalatainak megbeszélésével). E tekintetben árnyaltan, személyre szabttan és aznnal értékeljük tanítványainkat. Szcimetriai felméréseket végzünk, ennek elemzésével fgalmazzuk meg az időszerű feladatkat. Fntsnak látjuk, hgy javítsuk az isklai rendet és fegyelmet. Ennek érdekében szályfőnökeink flyamatsan értelmezik tanítványaikkal a házirendet, beszélgetnek az isklai rend és fegyelem fntsságáról, szükségességéről s arról, hgy a gyerekek maguk mit vállalhatnak annak érdekében, hgy a fejlődést mindenki érezze (a vállalásk ellenőrzése, értékelése, krrekciója). 11
Az isklánkban flyó nevelő és ktató munka feladata, hgy a felsrlt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szlgálják a nevelési prgram különböző fejezeteiben később meghatárzásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcslódó flyamats értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskla pedagógusai által alkalmaztt személyiségfejlesztésre irányuló eljárásk, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csprtra szthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azk, amelyeknek alkalmazása srán a nevelő közvetlenül, személyes kapcslat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azk, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Isklánk pedagógusai által alkalmaztt közvetlen és közvetett nevelési eljárásk: 1. 2. Közvetlen módszerek Közvetett módszerek Szkásk - A tanulói kialakítását - Követelés. közösség célzó, beidegző - Gyakrltatás. tevékenységének módszerek. - Segítségadás. megszervezése. - Közös (közelebbi - Ellenőrzés. vagy távlabbi) célk - Ösztönzés. kitűzése, elfgadtatása. - Hagymányk kialakítása - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. Magatartási mdellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatsítás - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalktásk bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csprts minták kiemelése a közösségi életből. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló (meggyőződés elemz ő kialakítása). munkája. nrmákról. - Vita. - Felvilágsítás a betartandó magatartási 12
Specialitásaink 1. Vizsgák matematikából és történelemből 2. Csprtbntás matematikából és angl nyelvből, emelt óraszámú matematikaktatás 3. Természettudmánys gyakrlatk 4. Chipegető diákújság, úságíró szakkör 5. Isklagaléria, jótéknysági árverés Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkr tekintjük nevelő és ktató munkánkat sikeresnek, ha isklánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nylcadik évflyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfkú nevelés-ktatás kerettanterveiben meghatárztt tvábbhaladási feltételeknek. (Természetesen elsődleges célunk az, hgy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjbb szinten feleljen meg az isklánk helyi tantervében megfgalmaztt követelményeknek.) - rendelkezik lyan bővíthető bizts ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik őt arra, hgy a középisklás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcslatkhz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásfrmákat, - határztt elképzeléssel bír saját közelebbi és távlabbi jövőjét és srsát illetően, és az általa választtt középisklába nyer felvételt. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Isklánk nevelő és ktató munkájának alapvető feladata, hgy a tanulók személyiségét a különféle isklai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés e szakaszában fntsnak tartjuk lyan miliő biztsítását, amelyben minden gyermeket önmagáhz képest fejlődésifejlesztési helyzetbe juttatunk, és amely révén a gyermekek szilárd alap- és ráépíthető ismeretekkel, alkalmazóképes tudással, a tanulásba vetett hittel, az emberi együttélés szkásaival, tudatával, a kiegyensúlyztt testi-lelki harmónia megélésével alanyi jgn rendelkeznek. Skszínű tevékenységet biztsítunk, hgy az érdeklődések, képességek, tehetségek megmutatkzhassanak, és azk alapján a különböző területek fejleszthetőek legyenek. Személyiségfejlesztésünk arra irányul, hgy tanulóink minél eredményesebbnek érezzék magukat az isklában és az élet más területein. Ennek érdekében feladatunk: - erősíteni a tanulási mtívumkat, a megismerési, a felfedezési vágyat, az egészséges teljesítményvágyat; felismertetni gyerekeinkkel a tanulás értelmét, - fejleszteni azkat a képességeket, amelyektől függ a döntések kivitelezésének eredményessége, 13
- feladatunk a szülők alaps tájékztatása az alapvető jgaikról, valamint felelősségeikről és kötelességeikről, esetlegesen minták, tanácsk adásával az erre fgadóképes szülőknek, - bővítjük azknak az ismereteknek a körét, amelyek hzzásegítenek az újszerű, bnylult helyzetek előzetes, gndlati szinten történő megldásáhz, - gyakrltatjuk azkat a készségeket, amelyek feltételei a sikeres prblémamegldásknak, Célunk, hgy fejlődjenek tanulóinkban a tanuláshz, az önálló ismeretszerzéshez, a prblémamegldáshz és a tvábbfejlődéshez szükséges igények; az élethsszig tartó tanulás iránti igény. Ennek érdekében keressük a mtívumk bővítésének lehetőségeit, a tapasztalatk nyújtásában, az ismeretek feldlgzásában, alkalmazásában pedig a mindenkire kiterjedő aktív és cselekedtető frmákat. Alapvető fntsságúnak tartjuk, - hgy a különös képességeket, tehetségeket felismerjük, segítsük és fejlesszük, - hgy a tanulási nehézségekkel küzdők flyamats felzárkóztatásának segítésével minél kevesebb kudarct kelljen tanulóinknak átélniük. Ennek érdekében feladatunknak tartjuk azknak a lehetőségeknek és szervezeti kereteknek a hatákny kihasználást, amelyekben megvalósulhat a fejlesztés, a tehetséggndzás/felzárkóztatás ( differenciált óravezetés, szakkörök, kiscsprts differenciált fglalkzásk, egyéni fejlesztés, napközi, tanulószba, versenyek, közös fejlesztés más intézményekkel, pl. zenei, esztétikai nevelés, sprt). A személyiségfejlesztés érdekében célunk a partnerközpntú működés fejlesztése és eredményesebbé tétele isklánkban. Ennek érdekében flyamatsan ldjuk meg azkat a feladatkat, amelyek partnereink (szülők, gyerekek) igé nyeinek, elégedettségének méréséből és feldlgzásából következnek, illetve a kapcslatk jó működésére irányulnak. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcslats tvábbi feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatsítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók közösségi (társas kapcslatkra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcslatk fntsságának tudatsítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kmmunikáció elsajátítása. 3. A tanulók érzelmi (emcinális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 4. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibntakztatására vnatkzó igény felébresztése. A kitartás, a szrgalm, a céltudatsság, az 14
elkötelezettség kialakítása. 5. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagymányk, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 6. A tanulók államplgári nevelése. Feladata: Az alapvető államplgári jgk és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az isklai és a helyi közéletben való részvételre. 7. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fntsságának tudatsítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakrltatása. 8. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmzgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fntsságának tudatsítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Cél- és feladatrendszerünk személyiségfejlesztésre irányuló megfgalmazásainak megvalósulását akkr mndjuk jónak, sikeresnek, - ha tanulóink többségében kialakul a megismerési-, felfedezési vágy és a természetes teljesítményvágy, - ha egyre több ismeretet és élményt mndhatnak magukénak, - ha az eredményességet hátránysan beflyásló rssz tanulási szkásain az érintett gyerekek nagybb tésze váltztatni tud, - ha valós helyzetekben kipróbálhatják, hgy a megszerzett képességekkel, jártasságkkal mennyire képesek érvényesíteni elképzeléseiket; másk háttérbe szrítása nélkül sikerre vinni érdekeiket és megldani prblémáikat, - ha valós helyzetekben kipróbálhatják, mennyire bátrak, kezdeményezők, mennyire bíznak önmagukban, erejükben, képeségeikben, akaratukban, - ha kipróbálhatják, mennyire ismerik és milyen reálisan értékelik önmagukat, - ha növekszik az lvasmányélményeiről szabatsan beszámlni tudó gyerekek száma, - ha nő a könyvtárhasználók száma, - ha tudatsulnak bennük az alapvető erkölcsi értékek, - ha kialakul bennük az együttműködési készség, a kulturált kmmunikáció készsége, - ha kialakul bennük a kitartás, a szrgalm, a céltudatsság igénye, - ha tisztelik és áplják nemzeti kultúrájukat, - ha életkruknak megfelelően ismerik államplgári jgaikat és kötelességeiket, - ha rendben tartják környezetüket, - ha kialakul bennük az egészséges életmód iránti igény. 15
4. A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A tanulói közösségfejlesztésére irányuló nevelő-ktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és a gyerekek közvetlen személyes kapcslata révén valósul meg, másrészt közvetett módn, a tanulói közösség, a szülők és a család ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségfejlesztés az a flyamat, amely az egyén és a társadalm közötti kapcslatt kialakítja, megteremti. A közösségi lét alapja az a csprt vagy sztályközösség, amelynek tevékenységéért az sztályfőnök, a nevelő felel. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkdniuk kell az életkrral váltzó közösségi magatartáshz. A tanulói közösségek fejlesztése srán ki kell alakítani a közösségekben, hgy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehanglt módn tevékenykedni, illetve képesek legyenek az elvégzett munkát értékelni. A pedagógusknak segíteniük kell a közösségek egyéni arculatának és hagymányainak kialakítását. 4.1. A közösség A közösség lyan egyedek csprtja, amely meghatárzó szerepet tölt be a személyiség fejlődésében, viselkedésének szabályzásában. Tanulóink különböző közösségekben élnek, személyes kapcslataik át- meg átszövik életüket. Ahhz, hgy kapcslataikat alakítani tudják, képesek legyenk beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csprtkba, közösségekbe, ezekben megtalálják a helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szciális mtívumaikat. Megatárzóan fnts egy pzitív közösségi értékrend kialakítása. Ennek alapja a másik fél érdekeit is figyelembe vevő, kölcsönösen és aránysan érdekérvényesítő, a másikat segítő magatartás, amelynek kialakulásáhz mindenkinek rendelkeznie kell a szciális képességekkel. Véleményünk szerint csak tt lehet közösséget kialakítani, ahl a személyiség frmálásával is törődnek. A kettő kölcsönös hatása segítheti pedagógiai céljaink megvalósítását. A szcializációs flyamat a nevelés-ktatás alsó tagzatán kezdődik, ahl a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapzása történik. Fntsnak tartjuk, hgy már itt megismerjék a gyerekek a helyes magatartásfrmákat, és azkat a megfelelő környezetben gyakrlják is. A tanítók-nevelők kiemelt feladata, hgy erősítsék a krtárs kapcslatkat, valamint praktikus ismeretet adjanak az elemi államplgári és a mindennapi életvitellel összefüggő gyakrlatban. A tanárk már a demkrácia, a társadalm működési mechanizmusait leképező gyakrlati mintákat közvetítik, és azk kialakítását szrgalmazzák. Az életkr váltzásával nemcsak a krtársi kapcslatkat, hanem a nemzedékek és a nemek közötti együttműködést, tiszteletet is alakítjuk. Az isklákban működő, diákkat is magában fglaló szervezetek, az sztályfőnöki és történelem tantárgy prgramjai segítik az államplgári ismeretek gyakrlati értelmezését. A közösségi nevelésben nagy szerepet kap az együttműködés értéke a családban, a társas kapcslatkban, a barátságban, a csprtban. 16
Fnts feladat, hgy megteremtődjön az összhang az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés között. Itt is fntsnak tartjuk az iskla tantestületének mintaadását és példamutatását, amellyel tudatsíthatja, hgy az érzelem, az értelem és a cselekvés milyen összefüggésben vannak egymással. A szciális képességek fejlesztése isklánkban arra irányul, hgy gyermekeink alakítani tudják kapcslataikat, képesek legyenek egymás elfgadására. Ennek érdekében feladatunk: - az emberi kapcslatk minőségének fejlesztése, - a közösségi kmmunikációs képesség fejlesztése, - az elfgadás, az együttműködés képességének, az érdekérvényesítő és a segítő képességnek a fejlesztése. A megbízásk adása, számnkérése, a tanulók bevnása az isklai életbe, a sprtcsapatkba, mind hzzájárulnak a közösségi neveléshez. Erre irányuló tevékenységeink a szülőkkel együtt a szülők közösségének szervezésével és véleményeinek, beállítódásainak megismerésével és figyelembe vételével történik. Cél- és feladatrendszerünk közösségfejlesztésre irányuló megfgalmazásainak megvalósulását akkr látjuk jónak, sikeresnek: - ha gyermekeink többsége barátságs, segítőkész, türelmes egymással, - ha egyéniségüket megőrizve ugyan, de alkalmazkdni képesek, és együttműködnek társaikkal, - ha az átlagstól eltérőt, a másságt természetes módn elfgadják és befgadják, - ha többségük a felnőttekkel együttműködő, figyelmes, udvarias, érdeklődő, tisztelettudó és barátságs, - ha nő a közösségben végzett tevékenységért kaptt dicséretek száma, - ha nem nő az isklában a verekedések száma, - ha nem nő az ellenőrzőkben az elmarasztaló bejegyzések száma, - ha nem nő a viselkedésük miatt az igazgatóhz küldött gyerekek száma, - ha a gyerekek körében végzett, a szciális kapcslatkra és közérzetre vnatkzó szcimetriai mérések eredményei megnyugtatóak, - ha a legtöbb tanítványunkban él az igény a világ, a természet, a társadalm s benne az ember megismerésére és elfgadására, - ha minél több a pnts munkát végző, megbízható gyerekünk, aki szűkebb és tágabb közösségének megbecsült tagja, és akit önmagáért lehet szeretni és tisztelni. 4.2. A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai - A tanulók közvetlenül kapcslódjanak be településük, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Vegyenek részt sztálytermük, az iskla és udvara szépítésében, gndzásában. Őrizzék meg az épített és a természeti környezet szépségét, lépjenek fel a szándéks rngálás, környezetszennyezés ellen. A fiatalk lássák és érezzék át lakóhelyük értékeit, szépségeit. A pedagógusk frdítsanak időt és energiát az egyházi és világi épületeink, múzeumaink és gyűjteményeink, köztéri szbraink és természetvédelmi területeink bemutatására. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatkat a környezeti knfliktusk kezelésében. 17
- Közvetlenül segítjük tanulóinkat az értékteremtés közös flyamatának megismerésében. Az intézmény fejlesztése, a település laksságát szórakztató műsrk, ünnepi megemlékezések előadása ezt a tevékenységünket szlgálja. - A hn- és népismeret segítse elő a harmnikus kapcslat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A nemzetiségi hagymányk, a nyelv áplása erősítse a kisebbségekkel, más népekkel való kapcslat kiépítését. A térség szülöttjeinek életműve és emlékük tisztelete szlgáljn példaként a hazafiság és a szabadság eszméjének megértéséhez, és erősítse a néphez, az rszághz való kötődést, az együvé tartzás érzését. - A nevelő-ktató munkában arra törekszünk, hgy a tanulók nyitttak és megértők legyenek a különböző szkásk, életmódk, kultúrák, vallásk, valamint a másság iránt, és becsüljék meg ezeket. - A kmmunikációs kultúra fejlesztésének középpntjába az önálló ismeretszerzést, a véleményfrmálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének képességeit állítjuk. Az iskláknak az új infrmációs környezetben eligazdó és azt kritikai módn használó fiatalkat kell nevelnie. Ehhez ki kell használni a közösségi frmákat, az sztályfőnöki és a tanítási órákat. - Pedagógusaink kialakítják a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti elfgadó és segítőkész magatartást. - Szabályzataink közvetítik a társadalm által elvárt magatartási és illemszabálykat. A közös szórakzás és együttlét hzzájárul a kulturált viselkedés, az ízléses öltözködés és a megjelenés, valamint a társas kapcslatk elsajátításáhz. A kmpetencia alapú ktatást alapvetően jellemző kperatív együttműködésből adódó feladatk: - Az intézmény közösségeinek felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére. - A másság elfgadásának támgatása. - A különböző szciális kmpetenciák fejlesztése (empátia, egymásra figyelés,együttműködés, tlerancia, alkalmazkdó készség). 18
5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szlgáló tevékenységi rendszer és szervezeti frmák 5.1. A tanítási óra keretén belüli tevékenységek 5.1.1. A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfntsabb színtere a hsszabb tanítási-tanulási flyamatba illeszkedő tanítási óra. A hagymánys, túlnymórészt frntális tanulási frmák mellett meg kell jelennie az egyéni és csprts cselekvő tanulásnak, a kperatív tanulási frmának is. A kperatív tanulási frma a tanulók kiscsprtban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik benne a szciális kmpetencia, azaz a tanulók szciális képességeinek és együttműködésének segítése. A tanulók a csprtmunka keretében közösen dlgznak, ez együttes felelősséget jelent a csprt eredményéért, nemcsak a saját, hanem a csprttársak munkájáért is. Az ismeretelsajátítás alktó módn történik. 5.1.2. Osztályfőnöki óra Az sztályfőnököknek jelentős szerepük van az új sztályközösségek kialakításában. Közös prgramkkal, közösségi játékkkal elősegíthetik, hgy a gyerekek minél előbb megismerjék egymást. Fnts feladat a beilleszkedési prblémák kezelése. Észrevétlenül, de irányítani kell, hgy az sztályban a jó tanuló, emberileg is értékes gyerekek legyenek a népszerűek, a vezető egyéniségek. A negatív hatást kifejtő tanulók tevékenységét határzttan más irányba kell terelni. A közösség fejlesztésére jó lehetőséget biztsít az sztálykirándulás. A családk anyagi lehetőségeit figyelembe véve évente egy napt biztsítunk arra, hgy tanulóink megismerjék az rszág különböző területeinek nevezetességeit, természeti tájait. Színház- és múzeumlátgatáskat szervezünk. A tanítás tanulás flyamatában legfntsabb - a kmpetenciák fejlesztése - a mtiválás - a tanulói aktivitás - a differenciálás - a módszerek és a szemléltetés skszínűsége - az önálló és csprts munkafrma 19
5.1.3. Hit- és vallásktatás A hatálys jgszabályk figyelembevételével szervezzük meg a hit- és vallásktatást. Felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől bevezetésre került az erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgy első és ötödik évflyamn. A többi évflyamn a hit- és vallásktatásn való részvétel a tanulók számára önkéntes. 5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 5.2.1. Napközitthn, tanulószba A délutáni szakmai és pedagógiai feladatkat az aktuális jgszabályk alapján szervezzük meg. 1-4. évflyamn napközis csprtk működnek a szülő, a tanuló igénye alapján, melyet a helyes tanulás módszereinek megismerése, elsajátítása érdekében javaslunk. A pedagógus is javaslhatja a napközibe jelentkezést, főleg a tanulási gndkkal küzdő tanulók részére. A 2014-15-ös tanévtől az első évflyam egyik sztályában bevezetjük az egész naps isklai frmát. Amennyiben indklt, 5-8. évflyamn tanulószba igénybevételét javasljuk a tanulóinknak. 5.2.2. Sprtkörök A Köznevelési törvény 27. (13) bekezdésének megfelelően szervezzük meg az isklai sprtkörök működését. 5.2.3. Szakkörök Tehetséges tanulók részére, egyéni érdeklődés alapján hirdetjük meg. Javaslhatja a szaktanár, az sztályfőnök. A szakkörök tematikáját évente a tantárgyfelsztás részeként alakítjuk ki. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szlgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hbbi alapján is. Indításukról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskla nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését lyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskla dlgzója. Az egyes szakkörökre a szaktanárral történt egyeztetés után írásban, a szülő aláírásával lehet jelentkezni. 5.2.4. A tehetséggndzás A tehetséggndzás pedagógiai prgramunk fnts területe. A tehetséggndzást segítő tevékenységi frmák és a különböző skszínű tartalm együttese ad lehetőséget a tanulók képességeik szerinti fejlesztésre. 20
Tevékenységi frmák: - középisklára előkészítő órák - csprtbntás (idegen nyelv, matematika) - szakkörök - versenyekre való felkészítés isklai, majd ehhez kapcslódóan vársi és megyei szervezésű tanulmányi, kulturális és sprtversenyek - pályázatk írása, levelezéses feladatmegldásk - isklai szintű rendezvényeken való szereplések 5.2.5. Tanulmányi kirándulásk A tanulmányi és a nevelőmunka segítése céljából a nevelők tanulóink számára tanulmányi kiránduláskat szerveznek. Az sztálykirándulásk témája általában: vársnézés, múzeumlátgatás, színházi előadás megtekintése. A szaktanárk is szervezhetnek a tantervbe beépítve tanulmányi kiránduláskat. Ösztönözzük, hgy pedagógusaink természetjáró kiránduláskat, túrákat is szervezzenek, amelyeken a gyerekek megismerkedhetnek az rszág egy-egy tájegységének flórájával, történelmi, kulturális szépségeivel, a történelmi Magyarrszág értékeivel. Ezek a kirándulásk önkéntesek, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. 5.2.6. Tanulói érdekérvényesítés - diákönkrmányzat Isklánkban működik diákönkrmányzat mint speciális szerveződésű csprt, érdekképviseleti szerv. Tagjai az sztályk választtt képviselő. Munkáját nagykrú személy segíti; feladatait, jgait, kötelességeit, illetve működtetését a Kt. 63. -a szabályzza. Munkaterve szerint dlgzik. A diákönkrmányzat segíti az iskla munkáját, másrészt igen aktív, döntéshzó testületet is alkt az isklai szabadidő szervezésében. Szerepük azért is kulcsfntsságú, mert ők ismerik a legjbban a diákknak a szabadidős prgramkra vnatkzó szkásait, igényeit. 5.2.7. Szabadidős tevékenység Az ember természetes igénye, hgy a napi kötelező jellegű munkán és a fizilógiailag szükséges pihenésen, alvásn, étkezésen stb. kívül az érdeklődésének megfelelő, lehetőség szerint szabadn választtt tevékenységet is végezhessen. Ez nem csupán a pillanatnyi közérzet előfeltétele, hanem a harmnikus életé, a személyiség kiteljesedéséé, a testilelki, szellemi egészségé is. A minden szempntból fejlődésben lévő gyerekek és tanulók számára szabadidejük mennyisége és különösen eltöltésének minősége kiemelkedő fntsságú. Isklánk a szabadidős tevékenységet prevenciós eszközként is alkalmazza. Arra törekszünk, hgy az életkrnak megfelelően megkezdjük a tanulók szervezett felkészítését arra, hgy sikeresen alakítsák ki pzitív értékrendjüket 21
különös tekintettel a knfliktusk belső és külső megldását célzó stratégia kialakításának képességére, valamint arra, hgy létrejöjjön kellő önismeretük saját erényeiket, gyengeségüket illetően. Úgy véljük, a helyes magatartásminták, a szkásk kialakításának leghatéknyabb eszköze a tapasztalás, a közös cselekvés. Erre kiváló alkalmat biztsítanak a nem hagymánys tanulásszervezési módk: - könyvtári fglalkzásk, - sprtprgramk, sprtkörök, - versenyek, - vetélkedők, - játéks prgramk, - hétvégi isklai prgramk (elsősrban sztálykeretben). 5.2.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshz kapcslódó fglalkzásk Egy-egy tantárgy néhány témájának feldlgzását, a követelmények teljesítését szlgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadáskn tett csprts látgatásk. Az e fglalkzáskn való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.2.9. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók fejlesztését segítik az évente rendszeresen szervezett különféle (szaktárgyi, sprt, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az isklán kívüli versenyekre is felkészítjük. A felkészítést a szaktanárk végzik. 5.2.10. Könyvtárhasználat Minden pedagógus és tanuló számára lehetőséget biztsítunk a könyvtár szlgáltatásainak igénybe vételére /kutatómunka, kölcsönzés, óratartás/. A könyvtár helyiségében egy darab számítógép segíti a pedagógus munkáját. 5.2.11. Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után, az iskla létesítményeit, illetve eszközeit (sprtlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók pedagógusi felügyelet mellett egyénileg vagy csprtsan használják. 5.2.12. Az iskla hagymányrendszere Isklánk eddigi hagymányainak áplása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskla jó hírnevének megőrzése, öregbítése az isklaközösség minden tagjának jga és kötelessége. A hagymányk áplásával kapcslats 22
teendőket, időpntkat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határzza meg. A hagymányáplás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskla tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét alj, fehér felső, nyakkendő az iskla emblémájával. Az iskla hagymánys sprtfelszerelése: lányknak pirs dressz, fiúknak pirs nadrág, fehér atléta. Az isklai hagymánynak megfeleő megemlékezéseket, rendezvényeket az iskla éves munkatervében rögzítjük. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység 6.1. Alapvető feladatk Isklai nevelő és ktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, differenciálása, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti frmák alkalmazása a tanítási flyamatban. Munkánk srán kiemelten kezeljük - a sajáts nevelési igényű, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, - a kiemelten tehetséges, - a hátránys és a halmzttan hátránys helyzetű - tanulók egyéni fejlesztését. A fejlesztés frmái: - krrepetálással - a tantárgyi lemaradás pótlására - a Kt. 46. -a alapján az átjárhatóság biztsítására az isklánkba érkező tanulók felzárkóztatására isklánk tantervi kövelményeihez. - Fejlesztő pedagógus szakszerű munkájával a tanulási zavarral, magatartási prblémákkal küzdő tanulók fejlesztésére egyéni vagy kiscsprts frmában. A fejlesztés alapja az 1. sztálysk év eleji szűrése, valamint flyamats szűrés a felsőbb évflyamkn. Az eredményesség érdekében szükséges az sztályfőnökökkel és a szakmai tanácsadó intézményekkel való kapcslattartás. A fejlesztő tevékenység feltételeit külön tanterem, tankönyvek, taneszközök, szemléltető eszközök isklánk biztsítja. 23