EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 26.2.2014 MUNKADOKUMENTUM a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0794 C7-0414/2013 2013/0403(COD)) Jogi Bizottság Előadó Lidia Joanna Geringer de Oedenberg DT\1020600.doc PE529.833v01-00 Egyesülve a sokféleségben
A. A probléma A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 célja a határokon átnyúló, kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a költségek csökkentése 2 A rendelet kifejezetten a fogyasztók, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kíván segítséget nyújtani követeléseik érvényesítésében, ezáltal biztosítva az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Az előadó teljes mértékben egyetért e célkitűzéssel. A rendelet ötéves alkalmazásának 3 áttekintése alapján úgy tűnik, hogy a kis értékű követelések európai eljárása hasznos eszköznek bizonyult, ugyanakkor továbbra is van mód az eljárás alkalmazásának bővítésére és megerősítésére, ahogy arra a Bizottság is rámutatott a rendelet alkalmazásáról készített, 2013. novemberi jelentésében 4. A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetése nyomán az ilyen követelések ügyében folytatott jogviták költsége akár 40%-kal, időtartamuk pedig akár 2 év 5 hónapról átlag 5 hónapra csökkent 5. Másrészt a keresetek száma tagállamonként nagymértékben eltérő: 2012-ben Bulgáriában mindössze 3, Spanyolországban pedig 1047 keresetet nyújtottak be 6. A Bizottság ezért a kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendelet felülvizsgálatát javasolja. E munkadokumentum célja a fontosabb kérdések és a javasolt megoldások megvalósíthatóságának vizsgálata. B. A Bizottság javaslata Az előadó általában véve üdvözli a Bizottság javaslatát. 2011. október 25-i állásfoglalásában a Parlament már megállapította, hogy a kis értékű követelésekkel foglalkozó bíróságokat az egyes tagállamokban továbbra is elhanyagolható mértékben veszik igénybe, és hogy többet kell tenni a jogbiztonság, a nyelvi akadályok és az eljárások átláthatósága terén. Alapos okkal adunk tehát hangot aggodalmunknak azon kis értékű követelésekkel kapcsolatban, amelyeket az eljárástól való vonakodás vagy a potenciális felperes rendelkezésére álló lehetőségek ismeretének hiánya miatt nem érvényesítenek. Ez súlyosan alááshatja a belső piac iránti bizalmat, különös tekintettel annak határokon átnyúló dimenziójára és az internetes kereskedelem előtt álló lehetőségekre. A javasolt felülvizsgálat főbb elemei I. A hatály kiterjesztése 1. A hatály legfeljebb 10 000 euró értékű, határokon átnyúló követelésekre való kiterjesztése A Bizottság javaslata szerint a jelenlegi 2000 euróról 10 000 euróra kell emelni a kis értékű követelések európai eljárásának hatálya alá tartozó kis értékű követelések küszöbértékét. A Bizottság szerint ez a küszöbérték a fogyasztók számára kevésbé fontos ugyanis az ő követeléseik túlnyomó többsége nem haladja meg a 2000 eurót, a kkv-k számára viszont fontos előrelépést jelent. A Bizottság megállapításai 7 szerint csupán a vállalkozói követelések 1 HL L 199., 2007.7.31, 1. o. 2 A 861/2007/EK rendelet 1. cikke. 3 A 861/2007/EK rendelet 2009. január 1-jétől alkalmazandó. 4 COM(2013)0795. 5 COM(2013)0795, 2. o. 6 COM(2013)0795, 3. o. 7 A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő bizottsági hatásvizsgálat (SWD(2013)0459), PE529.833v01-00 2/7 DT\1020600.doc
20%-a nem éri el a 2000 eurót, míg 30%-uk értéke 2000 és 10 000 EUR között mozog. Ez azt jelenti, hogy míg a jelenlegi küszöbérték mellett a vállalkozói követelések mindössze 20%-a tartozik az eljárás hatálya alá, a 10 000 eurós új küszöbértékkel ez az arány 50%-ra emelkedne. Az előadó üdvözli a küszöbérték megemelését. A 2000 és 10 000 EUR közötti értékű, határokon átnyúló követelések esetében is elérhető egyszerűsített eljárás alkalmazásával nőhet azon ügyek aránya, amelyekben jelentősen csökkenthető a vitarendezés költsége és hossza. Sőt, az előadó hasznosnak tartaná e küszöbérték további enyhe megemelését annak érdekében, hogy a vállalkozások és a fogyasztók egyre több ügyben érhessenek el ilyen költségmegtakarításokat. A kis értékű követelések küszöbértékét természetesen a követelések átlagos összegénél 1 lényegesen alacsonyabb szinten kell tartani, ezzel biztosítva a szükséges eljárási garanciákat a nagyobb értékű követelések esetében. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a küszöbérték megemelése esetén gyakrabban veszik majd igénybe az eljárást, aminek révén az a napi rutin részévé válik a bíróságokon, így az eljárást potenciálisan igénybe vevő személyek, különösen a fogyasztók, könnyebben hozzáférhetnek a szükséges tájékoztatáshoz. 2. A határokon átnyúló ügyek fogalommeghatározásának bővítése A Bizottság egyúttal javasolja a határokon átnyúló ügyek fogalommeghatározásának és ezáltal a rendelet hatálya alá tartozó ügyek körének bővítését. A hatályos rendelet kizárólag akkor alkalmazandó, ha az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel 2. A Bizottság javaslata szerint ezért azon ügyeket is a rendelet hatálya alá kell vonni, amelyek esetében mindkét fél ugyanabban a tagállamban rendelkezik állandó lakhellyel, de amely ügyek valamilyen más, határokon átnyúló elemmel rendelkeznek (ilyen például a szerződés teljesítésének helye, a káresemény bekövetkezésének helye vagy az ítélet végrehajtásának egy másik tagállamban való foganatosítása). Az előadó üdvözli e javaslatokat, mivel azok a jelek szerint figyelembe veszik a fokozott mobilitással jellemezhető aktuális helyzetet, és ezáltal hozzájárulnak a határokon átnyúló ügyekben érintett egyre több fogyasztó és kkv igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesüléséhez. A határokon átnyúló ügyek fogalommeghatározásának egyértelműnek és gyakorlatiasnak kell lennie, és nem maradhat kétség a rendelet alkalmazhatósága felől. Ezért hasznos lenne a fogalommeghatározás gyakorlati példákkal való összevetése és szükség esetén további egyértelműsítése. II. A jelenlegi eljárás költségeinek és időtartamának csökkentése Egy bizottsági felmérés 3 szerint a határokon átnyúló jogvitában érintett társaságok 45%-a a követelés értékéhez képest aránytalan költséggel járó bírósági eljárás miatt, míg 27%-a az 15. o. 1 A Bizottság megállapításai szerint a vállalkozások közötti, határokon átnyúló jogviták átlagos költsége 39 400 EUR, míg a mikrovállalkozások esetében ez mindössze a 25 700 eurót éri el (Bizottsági hatásvizsgálat, [SWD(2013)0459], 15. o.; Eurobarométer gyorsfelmérés 347 A vállalkozások közötti alternatív vitarendezés az Unióban, 42. o.). 2 A 861/2007/EK rendelet 2. cikke. 3 Eurobarométer 347, 7. és 30. o. DT\1020600.doc 3/7 PE529.833v01-00
eljárás hosszadalmassága miatt nem fordul bírósághoz. A kis értékű követelések európai eljárásának sikeresebbé tétele érdekében a Bizottság az eljárás költségeinek és időtartamának további csökkentését javasolja. 1. Az információs technológia alkalmazásának javítása a) Elektronikus kommunikáció A hatályos rendelet értelmében a keresetlevél akkor nyújtható be e-mailben, ha az eljárás megindításának helye szerinti tagállam azt elfogadja (4. cikk (1) bekezdés). Az eljárás során az iratokat a 13. cikk értelmében elsősorban postai úton átvételi elismervény ellenében kell kézbesíteni, míg az egyéb módokon többek között elektronikus úton való kézbesítésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a postai úton való kézbesítés nem lehetséges. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felek és a bíróság jelenleg számos tagállamban végig postai úton érintkeznek egymással. A Bizottság most azt javasolja, hogy az iratok elektronikus kézbesítését a postai kézbesítéssel azonos értékűnek ismerjék el, feltéve, hogy az érintett fél előzetesen kifejezetten elfogadta az iratok elektronikus kézbesítését. Az előadó támogatja ezt a javaslatot. A gyakorlat azt mutatja, hogy az információs technológiák elégtelen használata visszatartja a polgárokat a kis értékű követelések európai eljárásának igénybevételétől. A Bizottság felmérésében 1 a válaszadók ötöde jelezte, hogy nagyobb valószínűséggel venné igénybe az eljárást, ha minden eljárási cselekményt elvégezhetne online. A jelenlegi elektronikus hírközlési rendszereknek azonban kifogástalanul kell működniük, és a postai szolgáltatást jellemző garanciákkal például az átvételi elismervénnyel megegyező eljárási biztonságot kell nyújtaniuk. Emellett hasznosnak bizonyulna egy nyomon követő szolgáltatás alkalmazása is, amely folyamatosan tájékoztatja a felperest az eljárás állásáról. b) Videokonferencia és telekonferencia Mivel a kis értékű követelések európai eljárása főszabály szerint írásbeli eljárás, csak kivételes esetekben például ha a bíróság szükségesnek ítéli, vagy ha valamelyik fél kérelmezi kerül sor tárgyalásra 2. A hatályos rendelet 3 értelmében a bíróság a tárgyalást videokonferencia [ ] igénybevételével is lefolytathatja, amennyiben a technikai eszközök rendelkezésre állnak. Azaz ha a technikai eszközök nem állnak rendelkezésre, a tárgyalásra idézett személyeknek el kell utazniuk a bírósághoz, amely esetleg egy másik tagállam területén fekszik. A hatályos rendelet nem ösztönzi vagy kötelezi a tagállamokat e technikai eszközök biztosítására. A Bizottság javaslata szerint ezért elő kell írni, hogy a tárgyalásokat főszabály szerint videokonferencia, telekonferencia vagy más megfelelő távközlési technológiai eszköz igénybevételével kell megtartani, kivéve, ha a fél kérelmezi a bíróságon való megjelenést és a személyes meghallgatást. Az aktualizálásra irányuló javaslat meglehetősen időszerű. A határokon átnyúló ügyekben 1 Eurobarométer tematikus felmérés 395 A kis értékű követelések európai eljárása, 21. o. 2 A 861/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése. 3 A 861/2007/EK rendelet 8. cikke. PE529.833v01-00 4/7 DT\1020600.doc
komoly terhet jelenthet a tárgyalásra való utazással járó költségek viselése. A kis értékű követelések európai eljárásáról készített bizottsági felmérésben 1 minden harmadik válaszadó rámutatott arra, hogy nagyobb valószínűséggel nyújtana be keresetet, ha lehetősége volna az eljárási cselekmények távolról való elvégzésére, azaz nem kellene személyesen megjelennie a bíróság előtt. Az információs technológiák fokozott alkalmazásával ugyanakkor minden eddiginél fontosabb, hogy a polgárok megfelelő és teljes körű tájékoztatást és segítséget kapjanak. A fogyasztóknak és a vállalkozásoknak átfogó információkkal kell rendelkezniük arról, hogy mely helyszíneken érhetők el az információs technológiai eszközök, hol vehetik igénybe a videokonferenciát, és azon mely személyeknek kell részt venniük. Ezenfelül teljes mértékben tisztában kell lenniük azzal, hogy bármikor kérelmezhetik a bíróságon való megjelenést és a személyes meghallgatást. A technikai feltételeket, így például a termeket és a felszereléseket a bíróságoknak kell biztosítaniuk és fenntartaniuk. c) A bírósági illeték távfizetés útján történő lerovása Mivel a bírósági illeték megfizetése számos tagállamban készpénzben vagy illetékbélyeg formájában történik, a feleknek az illeték befizetése érdekében vagy el kell utazniuk a bíróság helye szerinti tagállamba, vagy ott ügyvédet kell fogadniuk, ami pluszköltségeket eredményez és visszatarthatja a feleket követelésük érvényesítésétől. Az előadó üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a tagállamokat kötelezzék távfizetési módok köztük banki átutalások és a bank- vagy hitelkártyával történő online fizetési rendszerek kialakítására. Ezáltal csökkennének a felperesek illetékfizetéshez kapcsolódó költségei, amelyek a Bizottság felmérése szerint az utazással együtt 400 és 800 EUR között mozognak 2. Annak érdekében, hogy e megtakarításokat lehetővé tegyék a polgárok számára, a továbbiakban kiemelt figyelemmel kísérik majd ezen előírás végrehajtását. 2. A bírósági illeték felső határának megállapítása A kis értékű követelések európai eljárása alá vont ügyek esetében a tagállamokban jelenleg felszámított bírósági illetékek nagy eltérést mutatnak: az illetékmentességtől akár a követelés értékének 57%-áig terjedő illetékekről beszélhetünk. A bírósági illetéket főszabály szerint előzetesen, a kereset benyújtásakor kell megfizetni, és a felperesek csak pernyertesség esetén remélhetik annak visszatérítését ( a vesztes fizet elve). Ezzel összefüggésben a bizottsági javaslat a követelés értékének 10%-ában állapítja meg a bírósági illeték maximális összegét, ami rendkívül hasznos, mivel hozzájárulhat az igazságszolgáltatási jog fokozott érvényesüléséhez. Az előadó szerint ugyanakkor egy 10 000 EUR értékű követelés után az új szabályok értelmében fizetendő 1 000 EUR összegű illeték még mindig inkább magasnak mondható. Ezért érdemes lenne javasolni, hogy a tagállamok az átlagos bérszínvonal figyelembevétele mellett vezessék be a lépcsőzetes díjak progresszív rendszerét. Az előadó emellett javasolja, hogy a tagállamok közötti különbségek elkerülése érdekében vizsgálják meg a bírósági illeték fogalommeghatározásának és hatályának harmonizálási lehetőségeit, a 10%-os felső határ számítását is figyelembe véve. 1 Eurobarométer tematikus felmérés 395, 21. o. 2 Bizottsági hatásvizsgálat (SWD(2013)0459), 22. o. DT\1020600.doc 5/7 PE529.833v01-00
Ésszerűnek tűnik a bírósági illeték minimális összegére vonatkozó 35 eurós felső határ előírására irányuló bizottsági javaslat, mivel a Bizottság megállapítása szerint a 200 EUR értékű követelések esetében 34 EUR, míg az 500 EUR értékű követeléseknél 44 EUR az átlagos minimális bírósági illeték 1. 3. A fordítási költségek csökkentése A hatályos rendelet értelmében a végrehajtást kérő fél köteles benyújtani az ítélet és az ítéletre vonatkozó tanúsítvány, a D formanyomtatvány eredeti példányát 2. A Bizottság megfigyelése szerint bizonyos költségek mellett rendszerint a formanyomtatvány teljes szövegét lefordítják a végrehajtást kérő tagállam nyelvére 3. A Bizottság jelenlegi javaslata szerint kizárólag a formanyomtatvány 4.3. szakaszának lefordítása lenne kötelező (ez tartalmazza az ítélet érdemi részét). E módosítással csakugyan pénz és idő takarítható meg. A Bizottság által közzétett számadatok szerint 4 a D formanyomtatvány átlagos fordítási költsége 60 EUR, amely kizárólag a 4.3. szakasz lefordítása esetén 20 euróval, azaz 40 euróra csökkenthető. Ez nem veszélyezteti a formanyomtatvány más részeihez egy adott nyelven való hozzáférést, mivel a rendelet szövegében a 4.3. szakasz kivételével eleve valamennyi hivatalos nyelven elérhető a többi mező. Az eljárás további egyszerűsítése érdekében fontolóra kell venni a formanyomtatványok elektronikus úton való benyújtásának lehetőségét is. III. A tájékoztatás és a segítségnyújtás javítása A kis értékű követelések európai eljárásának sikerességéhez elengedhetetlen, hogy a fogyasztók, a vállalkozások, a bíróságok és a tanácsadó szervezetek jól ismerjék azt. A Bizottság által említett adatok szerint a polgárok 86%-a és a bíróságok közel fele 5 sosem hallott az eljárásról. Ezért alapvető fontosságú, hogy a Bizottság további erőfeszítéseket tegyen a kis értékű követelések európai eljárásáról való tájékozottság növelése érdekében, különösen az e-igazságügyi portál 6 felhasználásával. Ugyanilyen fontos, hogy a tagállamok nemzeti figyelemfelkeltő kampányok útján kiegészítsék a Bizottság erőfeszítéseit. Emellett a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak is konkrét információkra van szükségük az eljárás gyakorlati alkalmazásának módjáról és az ezzel együtt járó költségekről. Ezért érthető a Bizottság arra irányuló javaslata, hogy a tagállamokat kötelezzék tájékoztatás nyújtására a kis értékű követelések európai eljárására alkalmazandó bírósági illetékről és fizetési módokról. A Bizottság ezt az információt közzéteszi az interneten, így a fogyasztók és a vállalkozások megalapozott döntést hozhatnak az eljárás igénybevételéről. Alaposabban meg kellene vizsgálni annak kérdését, hogy mennyiben van szükség további tájékoztatásra a megalapozott döntések meghozatalához. Ezzel egyidejűleg a fogyasztóknak és különösen a kkv-knak gyakorlati segítségre lehet 1 Bizottsági hatásvizsgálat (SWD(2013)0459), 21. o. 2 A 861/2007/EK rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja. 3 Bizottsági hatásvizsgálat (SWD(2013)0459), 22. o. 4 Bizottsági hatásvizsgálat (SWD(2013)0459), 24. o. 5 Bizottsági hatásvizsgálat (SWD(2013)0459), 24. o. 6 https://e-justice.europa.eu/home.do?action=home&plang=hu&init=true. PE529.833v01-00 6/7 DT\1020600.doc
szükségük az eljárással kapcsolatos formanyomtatványok kitöltésében. Ezzel összefüggésben rendkívül hasznos, hogy a bizottsági javaslat a gyakorlati segítség biztosítására kötelezi a tagállamokat, valamint előírásokat állapít meg a segítségnyújtás minimális tartalmára vonatkozóan. Az ilyen segítségnyújtás azonban csak akkor lehet eredményes, ha célirányos, gyakorlatias és kézzelfogható. Hasznosnak bizonyulhat egy online iránymutatás lehetőségeinek feltérképezése, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy személyre szabott egyéni tanácsadásra is szükség lesz. A segítség a végrehajtás szakaszában is előnyös lehet. C. Következtetés Az előadó felszólít a fent ismertetett elemek mérlegelésére, mivel azok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a kis értékű követelések európai eljárásának sikeréhez. A következő parlamenti ciklus során további jogalkotási vitákra kerül majd sor, a bizottsági javaslat módosítására irányuló konkrét javaslatokkal. DT\1020600.doc 7/7 PE529.833v01-00