Általános kémia előadás KE1007 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium KE1009(E) Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár A kémia alapvető fogalmainak, törvényszerűségeinek kellő szilárdságú és tartós elsajátítása, ami előkészíti a további kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai kémia, stb.) befogadását. Az általános kémia feladata a kémiai szaknyelv, szakkifejezések, elnevezések alapjainak elsajátítása is. További célja a középiskolai általános kémiai ismeretek ismételt és bővített feldolgozása és új szempontok szerinti rendszerezése. Kémiai alapfogalmak, sztöchiometria. Az anyagi halmazok szerkezete, tulajdonságai, változásai. Kémiai reakciók. Kémiai egyensúlyok. (Sav-bázis egyensúlyok, heterogén egyensúlyok, komplex egyensúlyok). Kémiai reakciók energiaváltozásai (termokémia, termodinamikai alapismeretek). Elektrokémia. Kémiai reakciók sebessége. Kolloidika. Zárthelyi dolgozatok íratása, otthoni munkára kiadott feladatok elkészítésének ellenőrzése, számítógépi gyakorló és ismeretellenőrző program alkalmazása. : - 5. A kötelező és ajánlott irodalom Horváth Attila, Sebestyén Attila, Zábó Magda: Általános kémia, Veszprémi Egyetem. 1995. Dr. Nagy Pál és Szabolcsi László: Általános és fizikai kémia I. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Dr. Nagy Pál: Általános és fizikai kémia II. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Boksay Zoltán: Általános kémia. ELTE jegyzete. Budapest. 1985. C. Dillard és D. Goldberg: Reakciók, szerkezetek, tulajdonságok. Gondolat Kiadó. Budapest. 1982. Ebbing D.: General Chemistry. Houghton Mifflin Company. Boston. 1984. Masterton, W.L. and Hurley, C. N.: Chemistry: Principles and Reactions. Saunders College Publishing. Philadelphia. 1989. Nagy József: Általános és szervetlen kémia I. BME jegyzete. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981. Raymond Chang: Chemistry. McGraw- Hill Inc. New York. 1991. Az általános kémia előadásokat audiovizuális eszközökkel felszerelt, légkondicionált kémiai előadóteremben tartjuk.
Általános kémia laboratóriumi gyakorlat KE1009 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+3 KE1007(E) Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár A laboratóriumi gyakorlatok célja a hallgatók megismertetése az eszközökkel, az alapvető laboratóriumi mérésekkel és műveletekkel, kísérletező készség kialakítása. Az általános kémiával kapcsolatos elméleti ismeretek elmélyítése közvetlen tapasztalatszerzéssel. Bevezetés a laboratóriumi munkába. Alapvető laboratóriumi mérések. Alapvető laboratóriumi műveletek. Kolloidika. A kémiai egyensúlyok vizsgálata. Elektrokémia. Reakciókinetika. Zárthelyi dolgozatok íratása, a laboratóriumi jegyzőkönyv ellenőrzése, a kísérletező készség elsajátításának folyamatos figyelemmel kísérése. - 5. A kötelező és ajánlott irodalom Hargitainé dr. Tóth Ágnes - Dr. Rácz László: Általános és fizikai-kémiai gyakorlatok (jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó Budapest, 1991. A gyakorlatokat 12 személyes, a képzési célnak megfelelően felszerelt laboratóriumban tartjuk.
Anyagszerkezet alapjai KE1012 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium KE1007(E) Mészáros Mihályné dr. A középiskolai kémia, fizika ismereteket felhasználva feleleveníteni, rendszerezni, kibővíteni az anyagszerkezeti ismereteket. A gimnáziumból, szakközépiskolából jött hallgatók ismereteinek azonos szintre hozása, megszilárdítása. Alapot adni a részletes kémiai ismeretek szerkezeti értelmezéséhez. : Az anyagszerkezeti ismeretek kialakulása, fejlődése. Az atom összetett voltát igazoló kísérletek. Az atom felépítése elektron és atommag. A különböző atommodellek és kísérleti, elméleti alapjai. Az atompályák alakja, energiája. Az elektronhéj szerkezete, kvantumszámok. Az atomok elektronszerkezetének a kiépülése és a periódusos rendszer. Az atomok periodikusan változó tulajdonságai. A kémiai kötések. Kovalens kötés - Lewis-, VB-, MO-, VEPT elméletek. Az elem és vegyületmolekulák kötéseinek értelmezése a különböző kötéselméletekkel. A molekulák alakja, térszerkezete, polaritása. Ionos és fémes kötés. Másodlagos kötőerők (van der Waals, hidrogén). A szilárd halmazban kialakuló kristályrácsok. A molekula-, atom-, ion- és fémrácsos anyagok. Előadásokon három-négy zárthelyi dolgozat íratása. Az aláírás feltétele, hogy ezen dolgozatok átlaga az elégségest (60 %-ot) elérje. - 5. A kötelező és ajánlott irodalom A. K. Barnard: A szervetlen kémia elméleti alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. Dr. Brücher Ernő: Anyagszerkezet (KLTE jegyzet) 1997. Dr. Nagy Pál: Általános és fizikai kémia II. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Maleczkiné Szenes Márta: Kémiai számítások, kémiai gondolatok. Veszprémi Egyetem. 1995. Boksay Zoltán: Általános kémia. ELTE jegyzete. Budapest, 1985. Ebbing D. : General Chemistry. Houghton Mifflin Company. Boston. 1984. Masterton, W. L. and Hurley, C. N. : Chemistry: Principles and Reactions. Saunders College Publishing. Philadelphia. 1989. Raymond Chang: Chemistry. McGraw-Hill Inc. New York. 1991. Egy audiovizuális eszközökkel jól felszerelt előadóterem.
Szervetlen kémia I. KE1101 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium KE1007, KE1102(E), KE1012 Mészáros Mihályné dr. A tantárgy célja az általános kémiai és az anyagszerkezeti ismeretekre építve az egyes elemcsoportok, elemek, kötéseinek, szerkezetének megismertetése. A periódusos rendszerből adódó törvényszerűségek megláttatása. Az elemek tulajdonságainak megismertetése. A környezetünkre kifejtett hatásuk bemutatása. A kémiai anyagismeret megszerzése, a szaknyelv elsajátítása. Az elemek általános jellemzése, kötése, kristályrácsa, fizikai-kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása (laboratóriumi, ipari), felhasználása, kimutatása, technikai, biológiai jelentőségük és a környezetükre kifejtett hatásuk. Az egyes elemek, elemcsoportok részletes jellemzése a periódusos rendszer alapján. A hidrogén, a nemesgázok, a p-mező nemfémes és félfémes elemei, az s-, p-, d-, f-mező fémes elemeinek részletes áttekintése. Zárthelyikkel történik. Előadáson legalább 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás feltétele, hogy ezen dolgozatok átlaga az elégségest (60 %-ot) elérje. II. és III. évben van. Egy Dunántúli és egy Észak-Magyarországi körúton tekintjük meg a hazai vegyipar jelentős üzemeit, hazánk műemlékeit, nevezetességeit. 5. A kötelező és ajánlott irodalom N.N. Greenwood - A. Earnshaw: Chemistry of the Elements Elemek kémiája. Universitas Kiadó, 1994. Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. Papp Sándor: Szervetlen kémia II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. Sóvágó Imre: Szervetlen kémia I. KLTE, 1997. Brücher Ernő: A fémek és vegyületeik. KLTE, 1995. Körös Endre: Bioszervetlen kémia. Gondolat Kiadó, 1987. Egy audiovizuális eszközökkel jól felszerelt előadóterem áll rendelkezésünkre.
Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat I. KE1102 Meghirdetés féléve 2 Összóraszám (elm+gyak) 0+3 KE1101(E) Mészáros Mihályné dr. Minél szélesebb körű anyagismeret megszerzésének biztosítása. A fontosabb elemek előállítása, fizikai, kémiai tulajdonságainak vizsgálata, kimutatása, felismerése. Az előadáson tanult ismeretek elmélyítése. A balesetmentes anyagvizsgáló-, kísérletező-képesség kialakítása. A kísérletek elvégzésében, a megfigyelések magyarázatában tegyen szert jártasságra. Legyen képes kísérleteket önállóan megtervezni és kivitelezni. A hidrogén, halogénelemek (Cl 2, Br 2, I 2 ), kalkogénelemek (O 2, O 3, S 8, Se), a nitrogéncsoport elemeinek (N 2, P 4, As, Sb) a széncsoport elemeinek (C, Si), az alkáli és alkáliföldfémek (Na, K, Ca, Mg), az Al, Sn, Pb, Fe, Cu, Ag, Zn, Cd, Hg elemek előállítása, fizikai, kémiai tulajdonságainak kísérleti igazolása. Az ellenőrzés zárthelyi dolgozatokkal és szóbeli számonkéréssel történik. A félév során 8-10 dolgozatot írnak, és egy-két alkalommal szóban felelnek. Az aláírás feltétele, hogy az így szerzett érdemjegyek átlaga az elégségest (60 %-ot) elérje. - Roszprim Lászlóné - Dr. Herzfeld Rozália: Szertelen kémiai gyakorlatok. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1991. Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1991. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1990. A laboratóriumi kísérleteket egy 12 fős laboratóriumban végezzük, amely a legszükségesebb anyagokkal, eszközökkel rendelkezik.
Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat II. KE1103 Meghirdetés féléve 3 Összóraszám (elm+gyak) 0+4 KE1104(E) Mészáros Mihályné dr. Széles körű anyagismeret megszerzése. A fontosabb vegyületek előállítása, tulajdonságaiknak kísérleti igazolása. Az előadáson tanult ismeretek elmélyítése. A balesetmentes kísérletezőkészség továbbfejlesztése. A hidridek (HF, HCl, HBr, H 2 O, H 2 O 2, H 2 S, NH 3, AsH 3 ) oxidok, oxosavak és sóik (SO 2, H 2 SO 3, H 2 SO 4, N 2 O, NO, NO 2, HNO 2, HNO 3, P 4 O 10, H 3 PO 4, As 2 O 3, H 3 AsO 3, Sb, Bi vegyületek, CO, CO 2, H 2 CO 3, SiO 2, kovasavak, B 2 O 3, H 3 BO 3 ), az s-, p-, d- mező fémei, fontosabb vegyületeinek előállítása, fizikai, kémiai tulajdonságaiknak kísérleti igazolása. Az ellenőrzés zárthelyi dolgozatokkal történik. A félév során 8-10 dolgozatot írnak. Az aláírás feltétele, hogy az így szerzett érdemjegyek átlaga az elégségest (60 %-ot) elérje. : - Roszprim Lászlóné - Dr. Herzfeld Rozália: Szervetlen kémiai gyakorlatok. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1991. Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1991. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1990. A laboratóriumi kísérleteket egy 12 fős laboratóriumban végezzük, amely a legszükségesebb anyagokkal, eszközökkel rendelkezik.
Szervetlen kémia II. KE1104 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 szigorlat KE1101, KE1102, KE1103(E) Mészáros Mihályné dr. Az általános és az előző félévi szervetlen kémiai ismeretekre építve a vegyületek általános jellemzése után a legfontosabb vegyületcsoportok áttekintése, a periódusos rendszer alapján (a p-, s-, d- mező vegyületei). Az egyes vegyületeken belül a szerkezet - tulajdonság - felhasználás összefüggésének bemutatása. A fontosabb vegyületek környezetünkre kifejtett hatásának megismertetése. A vegyületek kötésének, szerkezetének, előállításának összefoglalása. A p-, s-, d- mező vegyületeinek, a hidridek, halogenidek, oxidok, szulfidok, oxosavak, hidroxidok, lúgok, oxosók, nitridek, a ciánvegyületek, foszfidok, karbidok, szilicidek, karbonilok tulajdonságainak megismertetése és szerkezeti értelmezése. A tulajdonságok, előfordulás, előállítás és felhasználás közötti kapcsolat feltárása. A mindennapi életünkre, környezetünkre kifejtett hatásuk bemutatása. A komplex kémiai ismeretek öszszefoglalása. A félév során három zárthelyi dolgozatot írnak az előadáson. Az aláírás feltétele, hogy az érdemjegyek átlaga az elégségest (60 %-ot) elérje. II. és III. évben van. Egy Dunántúli és egy Észak-Magyarországi körúton tekintjük meg a hazai vegyipar jelentős üzemeit, hazánk műemlékeit, nevezetességeit. 5. A kötelező és ajánlott irodalom N.N. Greenwood - A. Earnshaw: Chemistry of the Elements. Az elemek kémiája. Universitas Kiadó, 1994. Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1983. Papp Sándor: Szervetlen kémia II. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1983. Sóvágó Imre: Szervetlen kémia I. KLTE, 1997. Brücher Ernő: A fémek és vegyületeik. KLTE, 1995. Körös Endre: Bioszervetlen kémia. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. Egy audiovizuális eszközökkel jól felszerelt előadóterem áll rendelkezésünkre.
Analitikai kémia I. KE1201 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 1+2 KE1007, KE1104(E) Dr. Balogh József tanszékvezető egyetemi tanár A hallgatók ismerkedjenek meg a minőségi analízis, elválasztási módszerek és a mintavétel elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Analitikai jel fogalma. Az analitikai reakciók típusai, érzékenysége, szelektivitása. Egyszerű és öszszetett minőségi analízis. Elválasztási módszerek csoportosítása és jellemzése. Mintavétel alapismeretei. Az ionok felosztása csoportokra. Az ionok (kationok és anionok) jellemző reakcióinak és elválasztási lehetőségeinek gyakorlása. Ismeretlen összetételű oldat minőségi vizsgálata. Ismeretlen anyag azonosítása. : A gyakorlaton zárthelyi dolgozatok íratása, ismeretlen kémiai összetételű oldat és szilárd vegyület analízisének értékelése. Külső laborlátogatás (ismerkedés modern kromatográfiás elválasztási módszerekkel). 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom jegyzéke: Inczédy G.: Komplex egyensúlyok analitikai alkalmazása. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1970. Erdey L., Mázor L.: Analitikai kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1974. Pungor E.: Analitikus kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1987. Pungor E.: Analitikai kémia. Kézirat. Tankönyvkiadó. Budapest. 1991. Deák György: Minőségi analitikai gyakorlatok. (munkafüzet) Tankönyvkiadó. Budapest. 1981. Bessenyei János: Minőségi analitikai gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest. 1970. Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. I. Minőségi kémiai analízis. Tankönyvkiadó. Budapest. 1958. Bognár János: Minőségi kémiai elemzés (jegyzet). Miskolc.1980. Szerves és szervetlen vegyszerekkel, gázégőkkel, elszívófülkével, speciális eszközökkel ellátott laboratórium.
Műszeres analitikai laboratóriumi gyakorlat KE1202 Meghirdetés féléve 4 Összóraszám (elm+gyak) 0+3 KE1201, KE1203(E) Dr. Balogh József tanszékvezető egyetemi tanár A hallgatók ismerkedjenek meg a titrimetria és a műszeres analitika gyakorlati alkalmazásával az anyag kémiai összetételének meghatározásában. Sav-bázis, redoxi, csapadékos és kelatometriás titráláshoz szükséges mérőoldatok készítése, faktorozása, s az ezzel kapcsolatos számítások elvégzése. Ismeretlen koncentrációjú oldatok hatóanyagának (savak, fémionok) mennyiségi meghatározása titrimetriás módszerrel. Potenciometriás és konduktometriás titrálások gyakorlása és mennyiségi meghatározások elvégzése. Spektrofotometriás mérések gyakorlása, ismeretlen ionkoncentrációk meghatározása. A gyakorlaton zárthelyi dolgozatok íratása, a laboratóriumi jegyzőkönyv, illetve a témával kapcsolatos számítások ellenőrzése. A mérési eredmények pontosságának értékelése. Külső laborlátogatás (ismerkedés AAS és egyéb spektrokémiai módszerekkel). Erdey L.: Bevezetés a kémiai analízisbe II. Térfogatos analízis. Tankönyvkiadó. Budapest. 1969. Schulek E., Szabó Z. L.: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. 1971. Mika J., Török T.: Emissziós Színképelemzés. Elméleti rész. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1968. Csányi L., Farsang Gy., Szakács O.: Műszeres analízis, Tankönyvkiadó, Budapest. 1969. Szepesváry Pálné: Analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok I. (Titrimetriás és gravimetriás módszerek). Tankönyvkiadó. Budapest. 1990. Bessenyei J., Perczel G.: Mennyiségi analitikai gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest. 1977. A gyakorlatok elvégzéséhez szerves és szervetlen reagensekkel ellátott laboratórium, műszerszoba (konduktométerek, ph-mérők, spektrofotométerek, szárítószekrény stb.), mérlegszoba, számítógépek állnak a hallgatók rendelkezésére.
Analitikai kémia II. KE1203 Meghirdetés féléve 4 Összóraszám (elm+gyak) 1+0 kollokvium KE1201, KE1202(E) Dr. Balogh József tanszékvezető egyetemi tanár A hallgatók ismerkedjenek meg a titrimetria és a műszeres analitika elméleti alapfogalmaival, szerepével a tudományok, technológiák, környezetvédelem stb. rendszerében. Titrimetriás módszerek csoportosítása. Titrálási görbék, indikátorok. Titrimetriás reakciók végpontjelzésének lehetőségei. Sav-bázis egyensúlyok, titrálások. Indikátorok kiválasztása, indikátor hiba. Pufferek fogalma. Sav-bázis titrálások nemvizes közegben. Redoxititrálások, fontosabb indikátorok. Csapadékos titrálások, végpontjelzése. Kelatometria EDTA-val. Merkurimetria. Műszeres analitikai módszerek. Spektrokémiai módszerek. Atomspektrokémiai eljárások, lángemisszió, atomabszorpciós, atomemissziós színképelemzés. Molekulaspektrokémiai eljárások. Elektroanalitikai módszerek. Elméleti alapok. Ionszelektív elektródok. Voltammetria. Coulometria. Elektrogravimetria. Zárthelyi írás (kollokvium). Külső laborlátogatás. Schulek E., Szabó Z. L.: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. 1971. Inczédy G.: Komplex egyensúlyok analitikai alkalmazása. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1970. Csányi L., Farsang Gy., Szakács O.: Műszeres analízis, Tankönyvkiadó, Budapest. 1969. Pungor E.: Analitikus kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1987. Burger K.: A mennyiségi kémiai analízis alapjai. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 1981. Pungor E.: Analitikai kémia. Kézirat. Tankönyvkiadó. Budapest. 1991. A titrimetriás és műszeres analitikai előadásokat a kémiai előadóteremben tartjuk.
Szerves kémia I. KE1301 Meghirdetés féléve 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium KE1007, KE1012 Dr. Dobos Antal Az általános, a szervetlen és a fizikai kémiai ismeretekre támaszkodva a szerves világ anyagainak, alapvető törvényszerűségeinek megismertetése. A reakciókészség értelmezése a kémiai kötés elektronelmélete és a térkémiai szemléletmód alapján. Az alapvető szerves kémiai reakciómechanizmusok modern tárgyalása. Az elméleti, gyakorlati, valamint biológiai szempontból legjelentősebb szerves vegyületek szerkezetének, tulajdonságainak, átalakulásainak, szerepének, gyártáselvének bemutatása. A sztatikus és a dinamikus szerves kémia alapelvei: A IUPAC nómenklatúra. Szerves vegyületek konstitúciója, konformációja és konfigurációja. A szerves vegyületek molekulaszerkezetének vizsgálata. Szénhidrogének. Alkánok. Cikloalkánok. Szteránvázas vegyületek. (Telítetlen szénhidrogének, alkének, diének, poliének, izoprénvázas vegyületek, acetilén szénhidrogének. Aromás szénhidrogének. A hallgatók az előadás anyagából 2 zárthelyi dolgozatot írnak. : - Dr. Litkei György: Szerves kémia I, II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Varga Zoltán: Szerves kémia (főiskolai jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Dr. Novák Lajos, Dr. Nyitrai József: Szerves kémia I. II. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1993. Bruckner Győző: Szerves kémia I. II. III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981. Furka Árpád: Szerves Kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. Kajtár Márton: Változatok négy elemre I. II. Gondolat Kiadó. Budapest. 1984. Előadóteremben.
Szerves kémia II. KE1302 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium KE1301, KE1305(E) Dr. Dobos Antal Az elméleti, gyakorlati, valamint biológiai szempontból legjelentősebb szerves vegyületek szerkezetének, tulajdonságainak, átalakulásainak bemutatása. A szénhidrogének halogénszármazékai. A szénhidrogének hidroxilszármazékai. Egy és többértékű alkoholok. Enolok. Fenolok. Szervetlen sav észterek. Éterek. Kéntartalmú szerves vegyületek. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. Nitrovegyületek. Aminok. Azo- és diazovegyületek. Elemorganikus vegyületek. Oxovegyületek. Monooxovgyületek. Dioxovegyületek. Telítetlen oxovegyületek, kinonok. Hidroxi-oxovegyületek. Karbonsavak. Monokarbonsavak. Dikarbonsavak. Karboxilcsoportban helyettesített karbonsavszármazékok, karbonsav észterek, karbonsav amidok. Gliceridek. Szénhidrogén csoportban helyettesített karbonsavszármazékok. Poliamidok. Szénsavszármazékok. A hallgatók az előadás anyagából 2 zárthelyi dolgozatot írnak. - Dr. Litkei György: Szerves kémia I, II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Varga Zoltán: Szerves kémia (főiskolai jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Dr. Novák Lajos, Dr. Nyitrai József: Szerves kémia I. II. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1993. Ajánlott irodalom: Bruckner Győző: Szerves kémia I. II. III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981. Furka Árpád: Szerves Kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. Kajtár Márton: Változatok négy elemre I. II. Gondolat Kiadó. Budapest. 1984. Lempert Károly: Szerves Kémia. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1976. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia. Műszaki Kiadó. Budapest. 1984. Előadóterem.
Szerves kémia III. KE1304 Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 szigorlat KE1302, KE1306(E) Dr. Dobos Antal A szerves kémia alapvető fogalmainak, törvényszerűségeinek tartós elsajátítása. A szerves vegyülettípusok általános sajátságai és előállítási lehetőségei, előfordulásuk a természetben, reakciókészségük, reakciómechanizmusuk. Bioszerves kémia legfontosabb vegyületei. Heterociklusos vegyületek. Szénhidrátok. Monoszacharidok. Oligoszacharidok. Poliszacharidok. Aminosavak, fehérjék, nukleinsavak. Alkaloidok, gyógyszerek, narkotikumok. A hallgatók az előadás anyagából 3 zárthelyi dolgozatot írnak. - Dr. Litkei György: Szerves kémia I, II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Varga Zoltán: Szerves kémia (főiskolai jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Dr. Novák Lajos, Dr. Nyitrai József: Szerves kémia I. II. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1993. Ajánlott irodalom: Bruckner Győző: Szerves kémia I. II. III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981. Furka Árpád: Szerves Kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. Kajtár Márton: Változatok négy elemre I. II. Gondolat Kiadó. Budapest. 1984. Lempert Károly: Szerves Kémia. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1976. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia. Műszaki Kiadó. Budapest. 1984. Előadóterem.
Szerves kémia laboratóriumi gyakorlat I. KE1305 Meghirdetés féléve 4 Összóraszám (elm+gyak) 0+3 KE1301, KE1302(E) Dr. Dobos Antal A laboratóriumi gyakorlat kiegészítője az előadásnak. Célja egyrészt megismertetni a hallgatókat a szerves kémiai kísérletezés sajátosságaival, technikájával, az anyagok elkülönítésének, tisztításának, azonosításának, preparálásának alapvető módszereivel. Másrészt az előadások anyagának alátámasztása közvetlen tapasztalatszerzéssel, a szerves kémiai ismeretek elmélyítése. Az anyagismeret növelése, a kísérletező és előadói készség fejlesztése. Szerves laboratóriumi műveletek és készülékeik. Kristályosítás, extrakció, desztilláció, kromatográfiák, fizikai állandók meghatározása. Szerves vegyületek minőségi elemzése. Funkciós csoportok sajátságai. Telített szénhidrogének. Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek, makromolekulák, aromás szénhidrogének). Zárthelyi dolgozatok a gyakorlat anyagából. - Litkei Gy., Pappné Szabó E., Sarka L.: Szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatok I., 2001. Bassa Róbert, Fóti György: Organikum Szerves Kémiai Praktikum. Műszaki Kiadó. Budapest. 1967. Berényi-Patonai: Szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatok. KLTE Kiadó, Debrecen, 1999. Kóbor Jenő: Szerves kémiai gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Litkei György: Szerves kémiai gyakorlatok laboratóriumi munkafüzete I., II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó. Budapest. 1991. Szerves kémiai laboratórium.
Szerves kémia laboratóriumi gyakorlat II. KE1306 Meghirdetés féléve 5 Összóraszám (elm+gyak) 0+3 KE1305, KE1304(E) Dr. Dobos Antal A laboratóriumi gyakorlat kiegészítője az elméleti kollégiumnak. Célja egyrészt megismertetni a hallgatókat a szerves kémiai kísérletezés sajátosságaival, technikájával, az anyag elkülönítésének, tisztításának, mikropreparálásának, azonosításának alapvető módszereivel. Másrészt az előadások anyagának alátámasztása közvetlen tapasztalatszerzéssel, a szerves kémiai ismeretek elmélyítése. Az anyagismeret növelése, a kísérletező és előadói készség fejlesztése. Halogénezett szénhidrogének. Alkoholok. Fenolok, enolok. Aminok. Oxovegyületek. Karbonsavak, karbonsavszármazékok. Gliceridek. Heterociklusos vegyületek. Mono- és diszacharidok. Poliszacharidok. α-aminosavak és fehérjék. Színezékek és textilfestés. Műgyanták. Zárthelyi dolgozatok a gyakorlat anyagából. - Litkei Gy., Pappné Szabó E., Sarka L.: Szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatok II., 2001. Bassa Róbert, Fóti György: Organikum Szerves Kémiai Praktikum. Műszaki Kiadó. Budapest. 1967. Berényi-Patonai: Szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatok. KLTE Kiadó, Debrecen, 1999. Kóbor Jenő: Szerves kémiai gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Litkei György: Szerves kémiai gyakorlatok laboratóriumi munkafüzete I., II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó. Budapest. 1991. Szerves kémiai laboratórium.
Fizikai kémia I. KE1401 Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium KE1007, FI1001, MT1010 vagy MT1305 Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár Alapvető fizikai, kémiai jelenségek, törvényszerűségek ismertetése, elméletté fejlesztése, az anyag makroszkopikus és mikroszkopikus szervezettségi szintjén megjelenő tulajdonságainak leírása a matematika eszközrendszerének felhasználásával. A tökéletes gázok és reális gázok tulajdonságai. A termodinamika első főtétele. A belsőenergia- és entalpiaváltozások. A termodinamika második főtétele. Az entrópia. A termodinamika harmadik főtétele. Termikus folyamatok hatásfoka. A szabadenergia és szabadentalpia. Tiszta anyagok fizikai átalakulásai. Fázisdiagramok. Fázisstabilitás és fázisátmenet. Egyszerű elegyek termodinamikai leírása, változásai. A fázistörvény. Többkomponensű rendszerek fázisdiagramjai. Kémiai reakciók. A spontán kémiai reakciók jellemzése. A Le Chatelier elv. Savak és bázisok egyensúlyi reakciói. Egyensúlyi elektrokémia. Ionok termodinamikai sajátságai oldatokban, a Debye-Hückel elmélet. Elektrokémiai cellák, elektródok. Galvánelemek fajtái. Elektródpotenciálok. Az elektrokémiai sor. Oldhatósági szorzat. Az előadás anyagából meghatározott számú zárthelyi dolgozatok írása. Az otthoni feldolgozásra kiadott feladatok elkészítésének ellenőrzése. - 5. Kötelező és ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémia I-II-III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998. Nagy P., Szabolcsi L.: Általános és fizikai kémia I. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Országh I.: Termodinamika: KLTE jegyzete. Debrecen, 1987. Nagy P.: Általános és fizikai kémia II. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Máthé J.: Az anyag szerkezete. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1982. M. J. Pilling, P. W. Seakins: Reakciókinetika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. Liszi J., Schiller R., Ruff I., Varsányi Gy.: Bevezetés a fizikai kémiába. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1983. C. Dillard és D. Goldberg: Kémia. Reakciók, szerkezetek, tulajdonságok. Gondolatkiadó. Budapest, 1982. Berecz E.: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei Az előadásokat audiovizuális eszközökkel ellátott, légkondicionált előadóteremben tartjuk.
Fizikai kémia II. KE1403 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 3+0 kollokvium KE1401 Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár Alapvető fizikai, kémiai jelenségek, törvényszerűségek ismertetése, elméletté fejlesztése, az anyag makroszkopikus és mikroszkopikus szervezettségi szintjén megjelenő tulajdonságainak leírása a matematika eszközrendszerének felhasználásával. A klasszikus mechanika alapvető összefüggései. A Schrödinger egyenlet. Kvantumelméleti alkalmazások. A hidrogénszerű atomok Schrödinger egyenlete. A többelektronos atomok szerkezete. A molekulák szerkezete. Komplex vegyületek. A spektroszkópia alapjai. Reakciókinetika. A kémiai reakciók sebessége. Tapasztalati reakciókinetika. Kísérleti módszerek a sebességi egyenlet meghatározására. Elemi reakciók. Steady-state közelítés, előegyensúly, integrált sebességi egyenletek. Az összetett reakciók kinetikája. Az előadás anyagából zárthelyi dolgozatok írása, amelyek sikeres teljesítése feltétele a félév aláírásának. - 5. Kötelező és ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémia I-II-III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998. Nagy P., Szabolcsi L.: Általános és fizikai kémia I. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Országh I.: Termodinamika: KLTE jegyzete. Debrecen, 1987. Nagy P.: Általános és fizikai kémia II. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Máthé J.: Az anyag szerkezete. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1982. M. J. Pilling, P. W. Seakins: Reakciókinetika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. Liszi J., Schiller R., Ruff I., Varsányi Gy.: Bevezetés a fizikai kémiába. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1983. C. Dillard és D. Goldberg: Kémia. Reakciók, szerkezetek, tulajdonságok. Gondolatkiadó. Budapest, 1982. Berecz E.: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei Az előadásokat audiovizuális eszközökkel ellátott, légkondicionált előadóteremben tartjuk.
Fizikai kémia laboratóriumi gyakorlat KE1405 Meghirdetés féléve 7 Összóraszám (elm+gyak) 0+4 KE1403, KE1406(E) Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár A gyakorlat egyik célja az, hogy a hallgatók az előadásokon elhangzott ismereteket elmélyítsék, és a gyakorlatban alkalmazzák. A gyakorlat másik célja az, hogy több oldalról rávilágítson arra, hogy egy konkrét elméleti probléma milyen mérési módszerekkel közelíthető meg, a mérésekből az adatok feldolgozása és értékelése után milyen információk nyerhetők. A gyakorlat a körülmények gondos figyelembe vételére, a hibatényezők mérlegelésére, a munkafegyelem és a balesetvédelmi előírások betartására, a munkaidő átgondolt, célszerű kihasználására ösztönöz. Disszociációhő meghatározása semlegesítési hő mérésével, kalorimetriásan. Kevéssé oldódó só oldhatóságának meghatározása vezetőképesség mérés alapján; Indikátor pk illetve protonállódási állandó meghatározása spektrofotometriásan. Gyenge sav disszociációfokának és disszociációállandójának meghatározása konduktumetriásan. Egyensúlyi állandó meghatározása extrakciós módszerrel. Ezüstamminkomplex összetételének és stabilitási állandójának meghatározása. Jodidperszulfát reakció tanulmányozása. Savkatalízis vizsgálata cukorinverzió kinetikájában. Etil-acetát hidrolízisének kinetikája. A gyakorlat anyagából a hallgatók zárthelyi dolgozatokat írnak. Az osztályzat alapját a mérési eredmények pontossága, azok feldolgozása és tárgyilagos, reális diszkussziója, a jegyzőkönyv formai kivitelezésének színvonala és a zárthelyi dolgozatokra kapott érdemjegy képezi. : - 5. A kötelező és ajánlott irodalom KLTE TTK Munkaközösség: Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Hargitainé Tóth Ágnes, Rácz László: Általános és fizikai kémiai gyakorlatok (jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. A gyakorlatokat 12 személyes, a mérési gyakorlatokhoz szükséges műszerekkel és eszközökkel, vegyszerekkel felszerelt laboratóriumban végzik.
Fizikai kémia III. KE1406 Meghirdetés féléve 7 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 1+0 szigorlat KE1403, KE1405(E) Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár Alapvető fizikai, kémiai jelenségek, törvényszerűségek ismertetése, elméletté fejlesztése, az anyag makroszkopikus és mikroszkopikus szervezettségi szintjén megjelenő tulajdonságainak leírása a matematika eszközrendszerének felhasználásával. Reakciók molekuláris dinamikája. Ütközési elmélet. Az aktivált komplex elmélete. Transzport folyamatok. Kolloid állapot, diszperz rendszerek és stabilitásuk. Határfelületi folyamatok fizikai kémiája. Fiziszorpció, kemiszorpció. Adszorpciós izotermák. Dinamikus elektrokémia. Elektrolízis. Az előadás anyagából zárthelyi dolgozatok írása, amelyek sikeres teljesítése feltétele a félév aláírásának. : - 5. Kötelező és ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémia I-II-III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998. Nagy P., Szabolcsi L.: Általános és fizikai kémia I. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Országh I.: Termodinamika: KLTE jegyzete. Debrecen, 1987. Nagy P.: Általános és fizikai kémia II. Főiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Máthé J.: Az anyag szerkezete. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1982. M. J. Pilling, P. W. Seakins: Reakciókinetika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. Liszi J., Schiller R., Ruff I., Varsányi Gy.: Bevezetés a fizikai kémiába. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1983. Berecz E.: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei Az előadásokat audiovizuális eszközökkel ellátott, légkondicionált előadóteremben tartjuk.
Matematika MT1010 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+2 kollokvium Elõfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelõs neve Dr. Rozgonyi Tibor Tantárgyfelelõs beosztása fõiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitûzései A hallgatók ismerkedjenek meg a kémia eredményes elsajátításához szükséges alapvetõ matematikai fogalmakkal. A függvény fogalma, jellemzői. A sorozat határértéke. A függvény határértéke, átviteli elv. A derivált fogalma, deriválási szabályok. Az elemi függvények deriváltjai. Szélsőértékszámítás, függvényvizsgálat. Taylor formula. Az egyváltozós függvények integrálszámítása (határozatlan és határozott integrál). A Riemann integrál alkalmazásai. Differenciálegyenletek egyszerű típusai. Mátrixalgebra, determinánsok. Lineáris egyenletrendszerek megoldása. Gauss elimináció. Cramer szabály. Komplex számok, műveletek komplex számokkal. Operátorok. 3. Évközi ellenõrzés módja 4. A tárgy elõírt külsõ szakmai gyakorlatai - 5. A kötelezõ ill. ajánlott irodalom Bárczi Barnabás : Differenciálszámítás. Mûszaki Kiadó, 2000. Bárczi Barnabás : Integrálszáítás. Mûszaki Kiadó, 2000. Iszáj Ferenc (szerk.) : Természettudományi alapismeretek. Bessenyei Kiadó, 2000. Simkovics Attiláné : Matematikai feladatok. Bessenyei Kiadó, 2000. Szabó Tamás : Kalkulus példák és feladatsorok. Poligon, 2000. Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott előadóteremben.
Fizika alapjai FI 1001 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 2+0 kollokvium - Varga Klára főiskolai adjunktus A hallgatók azon fizikai ismereteinek felelevenítése és kiegészítése, amelyek szükségesek későbbi tanulmányaik megértéséhez. Tudja a hallgató a megszerzett elméleti ismereteit a gyakorlatban helyesen alkalmazni. A fizika helye a természettudományok körében. A fizikai megismerési folyamat és módszerei. A fizikai mennyiségek jellege: skalár- és vektor, extenzív- és intenzív paraméterek. Mértékrendszerek, az SI alapmennyiségei. Alapvető fizikai kölcsönhatások, jellemzésük, megjelenésük a természetben. Mozgások kinematikai- és dinamikai leírása. Newton - törvények. Munka és energia. Mechanikai energiafajták. Munkatétel. A súrlódás. Mozgások energetikai jellemzése. A forgatónyomaték. Áramló folyadékok és gázok. Rezgések- és hullámmozgás. Harmonikus rezgések, összeadásuk. A hullámmozgás típusai, elhajlás, visszaverődés, törés. Huyghens-Fresnel elv. A termodinamika elemei: gázok állapothatározói, gáztörvények. Gázok nyílt folyamatai az izochor, az izobár, az izotherm és az adiabatikus állapotváltozás jellemzése. Gyakorlati vonatkozások. A termodinamika főtételei. Kalorimetria: fajhő, hőkapacitás. Halmazállapot-változások, kritikus állapot. Carnot-féle körfolyamat. Elektrosztatikai alapfogalmak és alapjelenségek. Az elektromos tér, térerősség fogalma, értelmezése. Kapacitás, kondenzátorok, fajtái és kapcsolásuk. Magnetosztatikai tér. Az elektromos áram típusai. Egyenáramú áramforrások és jellemzésük. Ohm-törvénye, az ellenállás és mérése. Kirchofftörvények. Áramvezetési mechanizmusok (szilárd, folyékony, gáz). Elektromos vezetés félvezetőkben. Az áram mágneses tere. Az elektromágneses indukció fajtái, tulajdonságaik. Váltakozó áram létrehozása, jellemzői, teljesítménye. A transzformátor működési elve, szerepe a mindennapokban. A teljes elektromágneses színkép és tartomány. Természetes- és poláros fény. A geometriai optika alapjai, fénytörés, visszaverődés, visszaverődés értelmezése, optikai eszközök és felhasználásuk. Fénytani természeti jelenségek. A radioaktivitás és szerepe a mindennapi életben. Atomenergia. Két zárthelyi dolgozat írása. 5. Kötelező, ill. ajánlott irodalom Javasolt irodalom: Holics László: Fizika I.-II. Műszaki Könyvkiadó 1986. Középiskolai fizika tankönyvek Öveges könyvek. Gondolat Kiadó 1979. Előadóterem, megfelelő fizikai kísérleti eszközök.
Számítástechnika ST1001 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+2 Elõfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelõs neve Dr. Toledo Rodolfo Tantárgyfelelõs beosztása fõiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitûzései A tantárgy célja, hogy a hallgató általános informatika tantárgyon hallott ismereteit kibõvítse, különös tekintettel a táblázatszerkesztésre és az Internet használatára. A Windows operációs rendszer. Haladó szövegszerkesztés Word-del, az Excel használata. Az Internet általános bemutatása. Egy böngészõ részletes ismertetése. Levelezõ programok. Keresõ programok bemutatása és gyakorlati alkalmazásai. 3. Évközi ellenõrzés módja Három zárthelyi dolgozat írása. 4. A tárgy elõírt külsõ szakmai gyakorlatai : - 5. A kötelezõ ill. ajánlott irodalom Iszáj Ferenc, Kató Gábor, Nagy Mihály : Számítástechnika az alapoktól az internetig. Bessenyi Kiadó, 1999. PC labor.
Ásvány- és kőzettan KE1501 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1+0 kollokvium KE1502(E) Sarka Lajos A kémia tanár szakos hallgatók sajátítsák el a legfontosabb kristálytani alapfogalmakat, törvényeket. Ismerjék meg a legfontosabb ásványokat. Tudják elemezni a különböző rácsszerkezeteket, sorolják fel azok legismertebb képviselőit. Rendelkezzenek ásványrendszertani alapismeretekkel. I. Kristályszerkezettan, kristályalaktan (Kristályrendszerek és kristályosztályok, A kristálytan három alaptörvénye, Kristálytani indexek, Kristályformák.) II. Kristálykémia (A kristályrácsok építőelemei, rácstípusok, A kristálykémia alaptörvényei.) III. Kristályfizika. (A kristályok fizikai sajátságai: kohéziós, fénytani, hőtani, elektromosságtani, mágneses. A kristályszerkezet vizsgálati módszerei. IV. Ásványrendszertan. (Az egyes osztályok általános jellemzése, képviselői.) V. A Föld története VI. Kőzettan (A Föld szerkezete, a kőzetek keletkezése és csoportosítása.) - 1 kiselőadás választott témából Részvétel ásványkiállításon. Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Ásvány és kőzettan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Székyné Fux Vilma: Kristálytan, (jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. Sarka Lajos: Ásvány és kőzettan (segédanyag) 2002. Megfelelő előadóterem az előadás megtartására. (Írásvetítő, videolejátszó, TV, internet.)
Ásvány- és kőzettan gyakorlat. KE1502 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+2 KE1501(E) Sarka Lajos Az előadáson megismert alapfogalmak begyakorlása. A kristály és ásványosztályok jellemzőinek elsajátítása. Az ismertebb ásványok besorolása a megfelelő osztályba. Ásványok és kőzetek fizikai és kémiai vizsgálata A kristályok osztályba sorolása, az osztályok jellemzői. Szimmetriaelemek. Kristálylapok indexelése. Rácstípusok jellemzése, modellezése. Ásványok osztályba sorolása, az osztályok legfontosabb képviselői. Ásványok és kőzetek fizikai és kémiai vizsgálata. - 1 szóbeli beszámoló, 2 gépi programmal végzett felelet Részvétel ásványkiállításon. Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Ásvány és kőzettan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Székyné Fux Vilma: Kristálytan, (jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. Sarka Lajos: Ásvány és kőzettan (segédanyag) 2002. Laboratórium a gyakorlathoz, számítógéplabor a gépi program megismeréséhez, gyakorlásához és az ellenőrzéshez. Szükségesek a kristálytani modellek, ásvány és kőzetgyűjtemény, fali táblázatok, vegyszerek és eszközök a különböző vizsgálatokhoz, ásványmikroszkóp, írásvetítő.
Biokémia KE1601 Meghirdetés féléve 6 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium KE1304 Dr. Dobos Antal Alapvető biokémiai fogalmak, folyamatok és jelenségek ismertetése, a tárgy tudásanyagának érthető formában történő bemutatása. A biokémia alapfogalmai. Az élővilág építőelemei. Aminosavak, peptidek, fehérjék. Nukleozidok, nukleinsavak. Szénhidrátok. A lipidek szerkezete és funkciója. A biokémiai folyamatok, biokatalízis. Az anyagcsere-folyamatok alapjai. Biopolimerek. Biotechnológia. Molekuláris fiziológia alapjai. Biokémiai analitika. Zárthelyi dolgozatok írása, kiselőadás értékelése. : - Boross László - Sajgó Mihály: A biokémia alapjai. Budapest. Mezőgazda. 1988. Az előadásokat audiovizuális eszközökkel ellátott előadóteremben tartjuk.
Általános kémia szeminárium KE2107 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+1 KE1007(E) Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár A szeminárium feladata egyrészt a kémiai tudásanyag reproduktív és produktív alkalmazása, másrészt a hallgatók alapismereteinek pótlása. A szemináriumok lehetőséget adnak az ismeretek ellenőrzésére és értékelésére. Ionvegyületek tapasztalati képlete. Redoxi egyenletek szerkesztése oxidációszám segítségével. Vegyületek elnevezésének gyakorlása. Kolligatív tulajdonságok vizsgálata. Kémiai egyensúllyal kapcsolatos feladatok. A Le Chatalier-Braun elv alkalmazása. Kémiai anyagok csoportosítása erős és gyenge savak, erős és gyenge bázisok, különböző típusú sók kategóriákba. Sav-bázis reakciók különböző fajtáinak felismerése. Ionos és nemionos reakció egyenletek szerkesztése. A Hess törvény. Entalpiadiagramok szerkesztése. Standard képződési entalpiák és kötési energiák alkalmazása kémiai problémák megoldására. A standard elektródpotenciálok felhasználása oxidációs és redukciós félreakciók, oxidálószerek, redukálószerek, redoxi reakciók spontaneitásának megállapítására. A Nernst képlet alkalmazása. Az elektrolízis elektród-folyamatainak gyakorlása. Az alapismeretek elsajátítását értékelő dolgozatok valamint a házi feladatok elkészítésének értékelése, év végén záródolgozat írása. - Horváth Attila, Sebestyén Attila, Zábó Magda: Általános kémia, Veszprémi Egyetem. 1995. Dr. Nagy Pál: Általános és fizikai kémia II. Főisk. jegyzet.tankönyvkiadó. Budapest. 1980. Dr. Szűcs László: Általános és fizikai kémia III. Főisk. jegyzet. Tankönyvkiadó. Bp. 1980. Maleczkiné Szenes Márta: Kémiai számítások, kémiai gondolatok. Veszprémi Egyetem 1995. Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott előadóteremben.
Kémiai számítások KE2108 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+2 KE1007(E) Dr. Dobos Antal Az általános kémia előadás anyagának elmélyítése feladatmegoldások segítségével, a kémiai gondolkodásmód fejlesztése. Összefüggések felismerésének elsajátítása, gyakorlása. A számolási gyakorlat alapot kíván szolgáltatni a hallgatóknak arra, hogy a szervetlen kémiai és főleg a fizikai kémiai mérések laboratóriumi gyakorlat követelményeit sikeresen teljesíthessék. Sztöchiometriai feladatok megoldása. Gáztörvényekkel kapcsolatos feladatok megoldása. Koncentrációszámítás. Feladatok a tömeghatás törvény alkalmazására, disszociációfok és disszociációs állandó meghatározása. A ph fogalma. Erős savak és bázisok ph-ja. Gyenge savak és bázisok ph-ja. Az oldhatósági szorzatra vonatkozó kémiai számítások. Csapadékleválással kapcsolatos feladatok. Hidrolizáló sók ph-jának számítása. Pufferrendszerek ph-jának, pufferkapacitásának meghatározása. Komplexképződési reakciókkal kapcsolatos feladatok. Az elektródpotenciálok és az elektromotoros erő. Egyensúlyi állandók, redoxi folyamatok iránya. Az elektrolízisre vonatkozó feladatok megoldása. A feladatmegoldások táblánál történő ellenőrzése. Évközi írásbeli zárthelyi dolgozatok. Ez utóbbiak egyben a félévi alapját is képezik, ugyanakkor a félév lezárása előtt lehetőséget kapnak a hallgatók egy-egy témakörből a javításra. : - Farkas Etelka: Általános és analitikai kémiai példatár. Egyetemi jegyzet. KLTE.1992. Balázs Lórántné- Saári Anikó- Szereday Éva: Hogyan oldjunk meg kémiai feladatokat. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981. Maleczkiné Szenes Márta: Szervetlen kémiai feladatok és megoldások. Tankönyvkiadó. Budapest. 1977. Maleczkiné Szenes Márta: Kémiai számítások, kémiai gondolatok. Veszprémi Egyetem sokszorosítója. 1995. Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott előadóteremben.
Szervetlen kémia szeminárium KE2104 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+1 KE1104(E) Mészáros Mihályné dr. A gyakorlaton megszerzett tudásanyag elméleti ismeretekkel bővített feldolgozása. A tananyag évközi elsajátításának ellenőrzése. A hallgatók önálló munkára való nevelése. Az egyes anyagrészekhez kapcsolódó számítási feladatok megoldása, ellenőrzése. A p-mező fontosabb hidridjei. A kén oxidjai, oxosavai, oxosói. A nitrogéncsoport oxidjai, oxosavai, oxosói. A széncsoport oxidjai, oxosavai, oxosói. Az s-mező fontosabb elemeinek oxidjai, hidroxidjai, sói. Az alumínium, ón, ólom oxidjai, hidroxidjai, sói. A d-mező elemei közül a króm, mangán, vas, kobalt, nikkel, réz, ezüst, cink, kadmium, higany oxidjai, hidroxidjai, sói. A szemináriumon 5 zárthelyi dolgozatot írnak évközben. Ezek és a szemináriumon való aktív szereplés adja a stúdiumot lezáró érdemjegyet. - N.N. Greenwood - A. Earnshaw: Chemistry of the Elements Elemek kémiája. Universitas Kiadó, 1994. Sóvágó Imre: Szervetlen kémia I. KLTE, 1997. Brücher Ernő: A fémek és vegyületeik. KLTE, 1995. Körös Endre: Bioszervetlen kémia. Gondolat Kiadó, 1987. Nagypál István: A koordinációs kémia alapjai. KLTE, 1976. Az általános és középiskolában használatos tankönyvek. Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott előadóteremben.
Szerves kémia szeminárium KE2302 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+1 KE1302(E) Dr. Dobos Antal A szerves kémia előadásokon hallott anyag mélyítése. A szakirodalom alapján meghatározott témák feldolgozása, bemutatása. A halogéntartalmú szerves vegyületek. Fémorganikus vegyületek. Alkoholok és éterek. Aminok, amidok, diazovegyületek. Oxovegyületek. Dikarbonsavak, szénsavszármazékok. Öt és hattagú heterociklusos vegyületek. Három dolgozat írása megadott témából. - Dr. Litkei György: Szerves kémia I, II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Varga Zoltán: Szerves kémia (főiskolai jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Dr. Novák Lajos, Dr. Nyitrai József: Szerves kémia I. II. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1993. Bruckner Győző: Szerves kémia I. II. III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981. Furka Árpád: Szerves Kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. Kajtár Márton: Változatok négy elemre I. II. Gondolat Kiadó. Budapest. 1984. Előadóterem.
Fizikai kémia szeminárium I. KE2401 Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+1 KE1401(E) Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár A szemináriumok feladata a fizikai kémiai ismeretek gyakorlása, reproduktív és produktív alkalmazása, az ellenőrzés és értékelés. A számítási feladatok szorosan kapcsolódnak az előadások anyagához, segítik annak megértését. Feladatok a Dalton törvény alkalmazására, a van der Waals egyenletre, a kritikus állapot vizsgálata. Differenciál számítás gyakorlása. Integrál számítás gyakorlása. Feladatmegoldások a termokémia első főtételére. Feladatok a második főtételre. Tiszta anyagok és elegyek halmazállapot-változásaira vonatkozó feladatok. Feladatok a sav-bázis egyensúlyokra. Ionerősség, aktivitási koefficiens számítása. Feladatok az oldhatósági szorzatra, elektródpotenciálra és elektromotoros erőre. Zárthelyi dolgozatok írása. Az otthoni gyakorlásra adott feladatok elkészítésének ellenőrzése. A hallgatók a szemináriumon nyújtott problémamegoldó készsége egyfajta visszajelzést ad a tananyag évközi elsajátításáról és felkészültségük szintjéről. - P. W Atkins: Fizikai kémiai feladatok és megoldásuk. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998. Maleczkiné Szenes Márta: Kémiai számítások, kémiai gondolatok. Veszprémi Egyetem sokszorosítója. 1995. Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott előadóteremben.
Fizikai kémia szeminárium II. KE2403 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+1 KE1403(E) Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár A szemináriumok feladata a fizikai kémiai ismeretek gyakorlása, alkalmazása, az ellenőrzés és értékelés. A számítási feladatok szorosan kapcsolódnak az előadások anyagához, segítik annak megértését. A Schrödinger egyenletre vonatkozó ismeretek gyakorlása, elmélyítése (haladó mozgás, dobozba zárt részecske, rezgőmozgás, körmozgás, gömbi mozgás). A hidrogénszerű atomok, többelektronos atomok, molekulák szerkezetével kapcsolatos feladatok. Forgási és rezgési spektrumok, elektronátmenetek vizsgálata. Számítási feladatok a reakciókinetikával kapcsolatban. Zárthelyi dolgozatok íratása. Az otthoni gyakorlásra adott feladatok elkészítésének ellenőrzése. A hallgatók a szemináriumon nyújtott problémamegoldó készsége egyfajta visszajelzést ad a tananyag évközi elsajátításáról és felkészültségük szintjéről. - 5. A kötelező és ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémiai feladatok és megoldásuk. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998. Maleczkiné Szenes Márta: Kémiai számítások, kémiai gondolatok. Veszprémi Egyetem sokszorosítója. 1995. Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott előadóteremben.
Kémiai technológia KE2001 Meghirdetés féléve 7 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium KE1104, KE1304 Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár A kémiai technológia alapfogalmainak, sajátos törvényszerűségeinek ismertetése. Az elméleti és gyakorlati szempontból legfontosabb kémiai technológiai eljárások, vegyipari műveletek és folyamatok bemutatása. Bevezetés a kémiai technológiába. A víz technológiája. Az ivóvíz. A vízlágyítás. Kerámiaipar. Az üveggyártás. Építési kötőanyagok. Kénsavipar. Nitrogénipar. Ammóniaszintézis. Salétromsavgyártás. Műtrágyaipar. Klór és alkáliipar. Metallurgiai iparágak. Acélgyártás. Fémkohászat. A fémek korróziója, védekezés a korrózió ellen. A kőolaj vegyipari feldolgozása. A műanyagok technológiája. A cellulózipar. A műselyemgyártás. A papírgyártás. Cukorgyártás. Szintetikus mosószerek gyártása. Egyéb modern kémiai iparok. Zárthelyi dolgozatok írása, kiselőadás, (kollokvium). A hallgatók egy-egy hetes (2. és 3. évfolyam) gyárlátogatáson vesznek részt. Borda Jenő: Kémiai technológia, KLTE, TTK, Debrecen, 1988. Gaál István, Szűcs László: Szervetlen kémiai technológia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973. Varga Zoltán, Sipos István: Szerves kémiai technológia, Tankönyvkiadó Budapest, 1982. Lorentz Sándor: Kémiai technológiai alapismeretek. Kézirat, 1988. Halmai Lászlóné, Kaposvári Béla, Hámori Zoltán, Tattay Enikő: Technológia I. II. (Vegyipari Szakközépiskola tankönyve), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980. Hasmann, Josef: Műszaki kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978. A kémiai technológia előadásokat a kémiai előadóteremben tartjuk. A szükséges oktatástechnikai berendezések rendelkezésünkre állnak. Az előadásokon nyersanyagokat, átmeneti-, félkész- és kész termékeket, bizonyos elemtípusokat, illetve működő modellt mutatunk be. Az egy-egy hetes gyárlátogatások lehetőséget biztosítanak a vegyipari berendezések, gépek bemutatására.