Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 22. (OR. en) 10511/16 ATO 42 CADREFIN 37 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. június 20. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2016) 405 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási program keretében 2015-ben és az azt megelőző években végrehajtott munkálatokról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2016) 405 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2016) 405 final 10511/16 DGE 2B HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.20. COM(2016) 405 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási program keretében 2015-ben és az azt megelőző években végrehajtott munkálatokról HU HU
1 BEVEZETÉS Ez a jelentés a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási program keretében 2015-ben és az azt megelőző években elért előrehaladást tekinti át. Teljesíti a vonatkozó tanácsi rendeletekben 1,2 foglalt jelentéstételi követelményeket, és alapul szolgál a következő éves munkaprogramok elfogadásához a támogatási program keretében. Atomerőművek leszerelését segítő támogatási programok cél, költségvetés és hatókör Az Unióhoz való csatlakozásakor Bulgária, Litvánia és Szlovákia kötelezettséget vállalt nyolc régi, szovjet tervezésű atomerőmű bezárására azok tervezett élettartama végét megelőzően. Cserébe az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy pénzügyi támogatást nyújt e három tagállamnak a kijelölt atomerőművek leszereléséhez, melyek a következők: a Kozloduj atomerőmű 1 4. blokkja Bulgáriában; az Ignalina atomerőmű Litvániában; valamint a Bohunice V1 atomerőmű Szlovákiában. 2014 óta az atomerőművek leszerelését segítő támogatási programok 1,2 hatóköre az adott tagállamok támogatása a leszerelési folyamat megfelelő végeredményének elérésében, a legmagasabb szintű biztonsági előírások alkalmazása mellett. A végeredmény mindhárom esetben barnamezőként került meghatározásra: az atomreaktorok épületeit lebontják azokkal a melléképületekkel együtt, amelyeknek az újrahasználatát nem tervezik; felszínközeli tárolók építésére, illetve felújítására kerül sor a leszerelés következtében keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék ártalmatlanításához; valamint ideiglenes tároló létesítmények kerülnek üzembe helyezésre azon kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok számára, amelyek nem ártalmatlaníthatók felszínközeli tárolókban. A leszerelésen túlmenően a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő elhelyezésével is foglalkozik minden tagállam a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti programjában, a vonatkozó irányelvben 3 meghatározottak szerint. 1 2 3 A bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokhoz nyújtott uniós támogatásról, valamint az 549/2007/Euratom és 647/2010/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 346., 2013.12.20., 1. o.), valamint helyesbítés (HL L 8., 2014.1.11., 31. o.). A litvániai atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokhoz nyújtott uniós támogatásról, valamint az 1990/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 1369/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 346., 2013.12.20., 7. o.), valamint helyesbítés (HL L 8., 2014.1.11., 30. o. és HL L 121., 2014.4.24. 59. o.). A Tanács 2011. július 19-i 2011/70/Euratom irányelve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48 56. o.). 1
A jelenlegi támogatási program nem nyújt újabb pénzügyi támogatást az energiaágazatban megvalósuló enyhítő intézkedésekhez 4 ; a már meglévő projektek végrehajtása ugyanakkor még több éven át folytatódik. Mindkét rendelet 1,2 2. cikke meghatározza a leszerelési programok főbb konkrét célkitűzéseit a 2014 2020 közötti finanszírozási időszakra. Ezek a célkitűzések további részletezésre kerültek a Bizottság által 2014 augusztusában elfogadott végrehajtási eljárásokban 5, és az egyes leszerelési programokra vonatkozóan a végeredmény eléréséig tartó új forgatókönyveket dolgoztak ki. A leszerelési programokra előirányzott pénzeszközök források szerinti bontásban, 2015. június 30-án (millió EUR) Uniós támogatás Nemzeti források Egyéb források 7 Kamato k Összese n 2013 6 végéig 2014 2020 Összesen Kozloduj 491 293 784 147 9 17 957 Ignalina 1 043 451 1 494 91 7 22 36 8 1 643 Bohunice 437 225 662 372 8 11 1 053 Összesen 1 971 969 2 940 4 5 6 7 8 Az előző pénzügyi keretekben az EU pénzügyi segítségnyújtása az idő előtti bezárásra kijelölt atomerőművek tagállamok általi biztonságos leszerelésére, valamint az energiaágazatban végrehajtandó enyhítő intézkedésekre mint például kapacitáshelyettesítés, környezeti rehabilitáció, modernizáció és energiahatékonyság irányult. A Bizottság 2014. augusztus 7-i végrehajtási határozata a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási program 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó alkalmazási szabályairól (C(2014) 5449 final). Azokkal a pénzeszközökkel együtt, amelyeket még nem kötöttek le támogatásnak a nemzetközi leszerelési támogatási alapokból. 2015. szeptember 30-án. A Központi Projektirányító Ügynökséggel 2015 júniusában a 2014 2020 közötti keretre vonatkozóan aláírt új hatáskör-átruházási megállapodás engedélyezi a kamatok újrafelhasználását az ignalinai programhoz; ennek következtében várhatóan további 2 millió EUR fog rendelkezésre állni a közeljövőben. 2
2. táblázat: Fő alapértékek és hiányok Záró dátum Becsült költség (millió EUR) Hiányok 9 (millió EUR) 2020-ig Összesen a befejezésig 2020-ig Összesen a befejezésig Kozloduj 2030 800 1 107 Nincs 150 Ignalina 2038 1 597 3 377 Nincs 1 734 Bohunice 2025 996 1 246 Nincs 193 2 A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA 2.1 Végrehajtási módszer A Bizottság közvetett irányítással hajtja végre a támogatási programokat. 2001 óta a végrehajtási feladatokat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) végzi három nemzetközi leszerelési támogatási alapnak nyújtott hozzájárulás útján. Litvániában 2003 óta a feladatok növekvő hányadát egy nemzeti Központi Projektirányító Ügynökség (KPÜ) végzi. Így tehát az ignalinai programot két csatornán keresztül irányítják. 2015-ben a Szlovák Köztársaság kérésére a bizottsági szolgálatok elvégezték a nemzeti Szlovák Innovációs és Energiaügynökség (SIEA) értékelését annak érdekében, hogy új végrehajtási csatornát határozzanak meg a bohunicei program számára. Jelenleg folynak a tárgyalások egy hatáskör-átruházási megállapodás feltételeiről. 2.2 Éves programozás és ellenőrzés A Bizottság ösztönzi a nemzeti szinten történő teljes felelősségvállalást a leszerelési folyamatok tekintetében. Ennek megfelelően minden tagállam kinevez egy programkoordinátort (miniszteri vagy államtitkári rangban), aki felelős a megfelelő leszerelési program nemzeti szintű programozásáért, koordinálásáért és ellenőrzéséért. A programkoordinátorok éves munkaprogramokat nyújtanak be a Bizottság általi jóváhagyásra és elfogadásra a finanszírozási határozatokkal együtt. Továbbá minden tagállamban működik egy monitoringbizottság, amely ellenőrzési és jelentéstételi feladatokat lát el; a Bizottság tagja ezeknek a bizottságoknak, és a programkoordinátorok társelnökeként vesz részt az értekezletek során. 2014 során fokozatosan kialakították és alkalmazni kezdték az új eljárási keretet. 2015-ben a monitoringbizottságok már minden tagállamban működtek az adott nemzetközi leszerelési támogatási alapok hozzájárulóinak közgyűlése mellett. A bizottsági szolgálatok támogatták a kedvezményezetteket egy megtermelt érték 9 A pénzügyi hiány a leszerelési program becsült költsége (2. táblázat) és az Uniótól, a tagállamtól, egyéb forrásokból és kamatokból származó finanszírozás (1. táblázat) különbségeként kerül kiszámításra. 3
menedzsment rendszer 10 kialakításában az előrehaladás és a teljesítmény értékelése érdekében. Ez a jelentés a monitoringbizottságok által benyújtott eredményeken alapul. 2015-ben a bizottsági szolgálatok helyszíni ellenőrző tevékenységének középpontjában a sugárvédelmi rendszerek álltak, összhangban azzal a követelménnyel, miszerint biztosítani kell a legmagasabb szintű biztonsági előírások alkalmazását. Ennek az ellenőrzési tevékenységnek a lezárását 2016-ra ütemezték, és annak a biztonságot érintő teljesítményre vonatkozó további mutatókat kell eredményeznie. 2.3 Ellenőrzések és értékelések A támogatási programokat rendszeresen ellenőrzik és értékelik. 2015-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata saját belső ellenőrzési programja részeként elvégezte a támogatási programok irányításának és felügyeletének ellenőrzését. A vonatkozó rendeletekből 1,2 eredő előzetes feltételrendszer 2014-es értékelésére vonatkozó kritikus megállapítást követően a Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága fenntartással élt a belső ellenőrzési rendszer nem rendszerszintű hiányosságára hivatkozva, és cselekvési tervet dolgozott ki mindenekelőtt arra vonatkozóan, hogy el kell végezni a finanszírozási tervek megalapozottságának részletes értékelését minden érdekelt tagállamban a leszerelés biztonságos elvégzése érdekében. Az előző ellenőrzését 11 követően a Európai Számvevőszék is teljesítmény-ellenőrzést kezdeményezett. Az újabb ellenőrzési jelentés 2016-ban várható. 2016-ban a bizottsági szolgálatok megkezdik a szükséges előkészítő tevékenységeket az atomerőművek leszerelését segítő támogatási program középtávú értékeléséhez. 2.4 A költségvetés végrehajtása 2014. október 30-án, illetve 2015. július 30-án a Bizottság elfogadta a 2014-es, illetve a 2015-ös éves munkaprogramot, valamint a kapcsolódó finanszírozási határozatokat 12,13. A vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodásokat a végrehajtó szervekkel (EBRD, KPÜ) 2015 júniusában írták alá. A 2014-re előirányzott összes pénzeszközt ezeknek a megállapodásoknak a keretében bocsátották rendelkezésre 2015. június 5-én (EBRD) 10 11 12 13 A projektmenedzsment terén a teljesítmény és az előrehaladás mérésére használt módszer. Az Európai Számvevőszék 16/2011. sz. különjelentése: Az atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott uniós pénzügyi támogatásról: eredmények és jövőbeni kihívások. A Bizottság 2014. október 30-i végrehajtási határozata a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji atomerőművek leszerelését segítő támogatási program 2014. évi végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozat elfogadásáról (C(2014) 8104). A Bizottság 2015. július 30-i végrehajtási határozata a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji atomerőművek leszerelését segítő támogatási program 2015. évi végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozat elfogadásáról (C(2015) 5211). 4
és 2015. október 5-én (KPÜ). A Bulgária és Litvánia számára előirányzott 2015-ös pénzösszegeket 2015. december 23-án (EBRD), illetve 2015. október 23-án (KPÜ) bocsátották rendelkezésre; Szlovákia esetében a 2015-ös kötelezettségvállalás függőben van a SIEA-val jelenleg tárgyalás alatt lévő hatáskör-átruházási megállapodás véglegesítéséig. A Bizottság az előre jelzett szerződéses igények és a projekt végrehajtásában elért előrehaladás alapján utalt át forrásokat EBRD-nek és a KPÜ-nek. 3 ELŐREHALADÁS ÉS TELJESÍTMÉNY Az összes reaktort bezárták, és egy kivételével 14 minden reaktormagból eltávolították a fűtőelemeket. A fő mérföldköveket elérték; Bulgáriában és Szlovákiában kiadták a leszerelési engedélyeket; Litvániában a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló infrastruktúrák üzembe helyezése a hidegpróba szakaszába lépett. Ezek az eredmények jelentős lépéseket jelentenek a telephelyek fokozott biztonsága felé. Lényeges előrehaladás történt mindhárom leszerelési program során; ez különösen szembetűnő ott, ahol a bontási tevékenységek során jelentős mennyiségű, eltakarításra, majd újrahasznosításra váró anyag keletkezett. A jelentéstétel referencianapján (2015. június 30.) a teljesítmény általában összhangban állt az elvárásokkal, ugyanakkor vannak kiemelkedő eredmények és fennmaradó kockázatok is. 3.1 Bulgária a kozloduji atomerőmű A kozloduji atomerőmű 1 4. blokkja VVER 440/230 típusú reaktor: az 1. és a 2. blokkot 2002-ben állították le, a 3. és a 4. blokkot pedig 2006-ban. Az 1. és 2. blokk 2008 óta a bolgár állam tulajdonában lévő, a radioaktív hulladékkal való gazdálkodásért felelős vállalkozás (SERAW) ellenőrzése alatt áll. A 3. és 4. blokkból 2012 júliusában távolították el a fűtőelemeket. Ezeket a blokkokat 2013 márciusában az atomerőmű üzemeltetője átadta a SERAW-nak. Az energiaügyi minisztérium felügyelete alatt a SERAW a kozloduji atomerőmű 1 4. blokkja leszereléséért és a jövőbeni nemzeti radioaktívhulladék-lerakóért felelős engedélyes / üzemeltető. A program alapforgatókönyve A Bizottság a program alapforgatókönyvét a végrehajtási eljárások 4. mellékletében 6 fogadta el. Az alapforgatókönyv a kozloduji atomerőmű leszerelési tervében kerül részletezésre, melyet a bolgár hatóságok hagytak jóvá, amint azt a leszerelési engedély is megerősíti. A terv megfelel a nemzeti szinten meghatározott 14 Az ignalinai atomerőmű 2. blokkja. 5
követelményeknek, és teljesíti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) előírásait. Az előző verziókra hivatkozva a felülvizsgált terv öt évvel előbbre hozza a program záró dátumát, és az új (2013-as), 1107 millió eurós költségbecslés 11 %-os csökkenést jelent. Előrehaladás Azokat a célkitűzéseket, amelyek a jelentéstétel referencianapján esedékesek voltak, az alapforgatókönyvben meghatározott ütemterv szerint teljesítették. A reaktormagokból és a medencékből eltávolították a fűtőelemeket, és 2014 novemberében kiadták a kozloduji atomerőmű 1. és 2. blokkjára vonatkozó leszerelési engedélyt. 2015 áprilisában a SERAW kérelmet nyújtott be a bolgár nukleáris szabályozó hatósághoz a 3. és 4. blokkra vonatkozó leszerelési engedély iránt; az engedélyt azonban nem fogják kiadni 2016 januárjában, ahogyan tervezték. A turbinacsarnok bontása rendes ütemben halad. Teljesítmény Az általános teljesítmény kielégítő volt. A turbinacsarnokban keletkezett fémhulladék mennyisége elérte a tervezett érték 83 %-át. Ezzel ellentétben a bontott beton mennyisége a turbinacsarnokban 66 %-kal meghaladta a célértéket. Számos leszerelési projekt esetében optimálisan teljesült az ütemterv 15 ; ugyanakkor egyes projektek esetében a késedelem nem volt megakadályozható. Különösen a radioaktív hulladék mennyiségének csökkentésére szolgáló eszköz és a leszerelési program megvalósításához kapcsolódó környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos jogi problémák fenyegettek azzal, hogy a projektek elhúzódnak. Ez a fenyegetettség megszűnt, amikor Bulgária Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága végső fokon elutasította a fellebbezéseket. Ezzel szemben a nemzeti radioaktívhulladék-lerakó projektek esetében az ütemterv teljesítése elmaradt az optimálistól, mert meg kellett ismételni a vonatkozó környezeti hatásvizsgálatot. A jelentéstételi időszak során a program számára inkább a közigazgatási, mint a technikai okok jelentettek nagyobb kockázatot. Ezt alátámasztja az, hogy elhalasztották a leszerelési engedély kiadását a kozloduji atomerőmű 3 4. blokkjára vonatkozóan. Ezek a kockázatok veszélyeztetik a program kritikus útját, ezért azokkal foglalkozni kell a 2016-os éves munkaprogramban. 2014-ben és 2015-ben a projektek megtermelt értéke összhangban állt a tényleges költségekkel, ami kielégítő költséghatékonyságot mutat. 15 A kozloduji program két részből áll; a leszerelési projektekből és a nemzeti radioaktívhulladéklerakó projektekből. 6
Társfinanszírozás 2014. december 31-én Bulgária nemzeti finanszírozási forrásainak összege 147 millió EUR volt, ami a leszerelési program becsült költségének kb. 13 %-át tette ki. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 2020-ig nem várható pénzügyi hiány. 2015 júniusában a 2021 2030 közötti időszak pénzügyi hiánya kb. 150 millió EUR volt (lásd a 2. táblázatot), vagyis 14 %-a annak az összes becsült költségnek, ami szükséges ahhoz, hogy 2030-ban megvalósuljon a leszerelési program végeredménye. 2015 első felében csökkent a pénzügyi hiány az energiaágazatból Kozloduj nemzetközi leszerelési támogatási alapjához eszközölt átcsoportosítások miatt 16. Bulgária 2020 után emelni kívánja a nemzeti hozzájárulást a kozloduji atomerőmű 5. és 6. blokkja által a villamosenergia-eladásból biztosított forrásokkal, amely blokkokat hosszú távon üzemeltetik. 3.2 Litvánia: az ignalinai atomerőmű Az ignalinai atomerőmű kettő RBMK 1500 típusú reaktorból áll: az 1. és a 2. blokkot 2004-ben, illetve 2009-ben állították le. A litván állam tulajdonában lévő Ignalina Atomerőmű vállalkozás a leszerelés alatt álló létesítményekért és a hulladéklerakó létesítményekért felelős engedélyes / üzemeltető. A vállalkozás az energiaügyi minisztérium ellenőrzése alatt működik. A program alapforgatókönyve A Bizottság a program alapforgatókönyvét a végrehajtási eljárások 2. mellékletében fogadta el 6. A program alapforgatókönyve a végleges leszerelési tervben kerül részletezésre, amit a Litván Köztársaság energiaügyi minisztere 2014. augusztus 25- én jóváhagyott. A terv megfelel a nemzeti szinten meghatározott követelményeknek, és teljesíti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előírásait. A 2014 augusztusában jóváhagyott terv az előző verzió (2005. július) alapos felülvizsgálatán alapul, ideértve a munkafelosztási struktúra és a költségstruktúra átszervezését, valamint több olyan tevékenység bevonását, amelyeket eredetileg kihagytak. Ez a költségbecslés megduplázódásához és a program záró dátumának 9 évvel való elhalasztásához vezetett. Előrehaladás Azokat a célkitűzéseket, amelyek 2015 szeptemberében 16 esedékesek voltak, az alapforgatókönyvben meghatározott ütemterv szerint teljesítették. A reaktor fűtőelemeinek eltávolítását célzó fő projektek teljesítése során fontos mérföldköveket értek el: 2015 októberében befejeződtek a szerelési munkálatok a 16 Többek között törölték egy hőerőmű megépítését; az ehhez kapcsolódó költségkeret 39 millió EUR volt. 7
kiégett fűtőelemeket tároló medencék csarnokaiban; valamint megkezdődtek a hidegpróbák az üzembe helyezéshez. Ezenfelül 2015 augusztusában elkezdődtek a hidegpróbák a radioaktív hulladék feldolgozására és ideiglenes tárolására szolgáló létesítmények üzembe helyezéséhez. Jelentős mértékben előrehaladtak a turbinacsarnokban végzett mentesítési és bontási tevékenységek; a fizikai előrehaladás 97 %-os az 1. blokkban és 15 %-os a 2. blokkban. Teljesítmény 2015 szeptemberéig az általános teljesítmény kielégítő volt. A leszerelt berendezések mennyisége kb. 40 %-kal haladta meg a tervezett mennyiséget; az összes feldolgozott és tárolt radioaktív hulladék mennyisége a tervnek megfelelő volt (a feldolgozási célértéket 5 %-kal meghaladták, míg a tárolási célértéktől 6 %-kal elmaradtak), habár az egyes hulladékkategóriákban változó volt a teljesítmény a becsült értékek feletti, illetve azok alatti értékek között. Egyes területeken javítani kell az ütemterv teljesítését; ugyanakkor a jelentéstétel referencianapjáig előforduló késedelmek nem gyakoroltak hatást a program kritikus útjára. Az irányítási kockázat csökkentésében jelentős eredmény volt egy olyan, régóta tartó szerződéses vita költség nélküli rendezése, amely hatással lehetett volna egy jelentős projektre (a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény); mindez kulcsfontosságú az ebben a pénzügyi keretben nyújtott pénzügyi támogatást illetően az EU fő célkitűzésének teljesítése szempontjából, ami nem más, mint a kiégett fűtőelemek eltávolítása a reaktorépületekből. A projektek megtermelt értéke összhangban állt a tényleges költségekkel, ami kielégítő költséghatékonyságot mutat. Társfinanszírozás A 2015. szeptember 30-i állapot szerint a litván nemzeti források 91 millió EUR, illetve 90 millió EUR értékű finanszírozást nyújtottak a leszerelési projektekhez, illetve az energiaágazati projektekhez. A jelenlegi információk alapján 2020-ig nem várható pénzügyi hiány. Ennek a pénzügyi keretnek a kezdete óta a 2021 2038-as időszakra szóló leszerelési program pénzügyi hiánya lényegében nem változott, jelenleg 1,73 milliárd EUR (lásd a 2. táblázatot), vagyis annak az összes becsült költségnek a fele, amely szükséges ahhoz, hogy 2038-ban megvalósuljon a leszerelési program végeredménye. A már említett részletes értékelés (lásd a 2.3. pontot) meg fogja vizsgálni a pénzügyi tervek megalapozottságát. A vonatkozó, érvényben lévő nemzeti jogszabály 17 értelmében a litván kormány tárgyalni fog megfelelő további uniós támogatás 2020 utáni biztosítása érdekében. Ugyanez a jogszabály azonban előírja, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre egyéb finanszírozási forrás, akkor az összes költséget az állami költségvetésre kell hárítani. 17 TAR, 2014. június 16., 7639. sz., XII-914. sz. törvénymódosítás, 2014. június 5. 8
3.3 Szlovákia A bohunicei V1 atomerőmű A bohunicei V1 atomerőmű kettő VVER 440/230 típusú reaktorból áll: az 1. és a 2. blokkot 2006-ban, illetve 2008-ban állították le. A szlovák Jadrová a vyraďovacia spoločnosť (JAVYS) vállalat a gazdasági minisztériumon keresztül az állam ellenőrzése alatt áll. A JAVYS a bohunicei V1 atomerőmű leszereléséért és a hulladéklerakó létesítményekért felelős engedélyes / üzemeltető. A program alapforgatókönyve A Bizottság a program alapforgatókönyvét a végrehajtási eljárások 3. mellékletében fogadta el 6. A program alapforgatókönyve a bohunicei V1 atomerőmű 2014. október 22-i részletes leszerelési tervében kerül kifejtésre. A részletes leszerelési terv összhangban áll a leszerelési engedélyezési dokumentációval, megfelel a nemzeti szinten meghatározott követelményeknek, és teljesíti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előírásait. A részletes leszerelési terv olyan előzetes dokumentumokra épül, mint a koncepcionális leszerelési terv (2006) és az 1. fázisú leszerelési terv (2010), valamint magában foglalja a 2. fázisú leszerelési tervet (2014). A részletes leszerelési terv megtartja az eredeti munkafelosztási struktúrát és a program eredeti záró dátumát (2025), de újraértékeli az összes becsült költséget, és 9 %-kal magasabbra teszi. Előrehaladás Azokat a célkitűzéseket, amelyek 2015 szeptemberében 16 esedékesek voltak, az alapforgatókönyvben meghatározott ütemterv szerint teljesítették. A reaktormagokból és a medencékből eltávolították a fűtőelemeket, és a szlovák nukleáris szabályozó hatóság 2014 decemberében kiadta az engedélyt 18 a bohunicei V1 atomerőmű leszerelésének 2. fázisára. A terveknek megfelelően a V1 reaktor turbinacsarnokában és melléképületeiben egy kivételével az összes rendszert lebontották. A radioaktív hulladékgazdálkodással kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet az iszap és a szorbensek kezelésére vonatkozó C7-B projekt sikeres befejezésére: több, mint 5000 hordónyi megszilárdult radioaktív hulladék keletkezett és került átadásra kondicionálás és ártalmatlanítás céljából. 18 A nemzeti rendeletek értelmében a leszerelési engedélyek fázisokra vonatkoznak; az első fázisú leszerelési engedélyt, amely az ellenőrzött területeken kívüli bontási tevékenységekre adott felhatalmazást, 2011-ben adták ki, amint tervezték; a második fázisú leszerelési engedélyt, amely a reaktor bontására adott felhatalmazást, 2014-ben adták ki, a tervezett időpont előtt. 9
Teljesítmény 2015 szeptemberéig az általános teljesítmény kielégítő, alkalmanként pedig kiemelkedő volt (pl. a C7-B projekt esetében). A keletkezett közönséges és veszélyes (nem radioaktív) hulladék mennyisége 27 %-kal, illetve 5 %-kal meghaladta a tervezett értéket. A végleges ártalmatlanításra szánt kondicionált radioaktív hulladék termelődése 2014 óta elérte a tervezett összesített érték 75 %-át, de összhangban áll a bontási/eltakarítási projektek kibocsátásával és a hulladék mennyiségének optimalizálását célzó megfelelő technológiai lehetőségek bevezetésével. A legtöbb leszerelési projekt esetében optimálisan teljesült az ütemterv; ugyanakkor egyes projektek esetében a késedelem nem volt megakadályozható. A jelentéstétel referencianapjáig ezek a késedelmek nem érintették a program kritikus útját. 2015 második felében felfüggesztettek egy jelentős projektet (D2 projekt a primer kör szennyeződés-mentesítése) szerződéses problémák miatt. Ez hatással lehet a program kritikus útjára. Ezzel a kockázattal foglalkozni kell Szlovákia 2016-os éves munkaprogramjában. A projektek megtermelt értéke összhangban állt a tényleges költségekkel, ami kielégítő költséghatékonyságot mutat. Társfinanszírozás 2014. december 31-én a Szlovák Köztársaság nemzeti finanszírozási forrásainak összege 372 millió EUR volt, ami a leszerelési program becsült költségének kb. 30 %- át tette ki. A jelenlegi információk alapján 2020-ig nem várható pénzügyi hiány. 2015 júniusában a 2021-2025 közötti időszak pénzügyi hiánya kb. 193 millió EUR volt (lásd a 2. táblázatot), vagyis 15 %-a annak az összes becsült költségnek, ami szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon a leszerelési program végeredménye 19. 3.4 Energiaágazati projektek 2013 végén az atomerőművek leszerelését segítő támogatási programok hozzájárultak egyes energiaágazati projektekhez a vonatkozó nemzeti energiapolitikával összhangban. A 2014 előtt rendelkezésre bocsátott összegek egy részét még el kell költeni a folyamatban lévő projektekre. Bulgária Energiahatékonysággal (pl. középületek, közvilágítás, bányászati berendezések) villamosenergia-átvitellel és -elosztással, valamint energiatermeléssel kapcsolatos projektek kaptak támogatást. A projektek kétharmadát befejezték, a kifizetések a kötelezettségvállalások 59 %-át teszik ki. 19 Szlovákia 2016-os éves munkaprogramjának előkészítése során a Szlovák Köztársaság azt a tájékoztatást nyújtotta, hogy 2015. december 31-től a nemzeti finanszírozási forrásokat kb. 476 millió EUR-ra emelték, ezzel 89 millió EUR-ra csökkentve a finanszírozási hiányt. 10
Litvánia Az ignalinai nemzetközi leszerelési támogatási alap hatékonyan és sikeresen járult hozzá a Litvánia és Lengyelország közötti villamosenergia-összeköttetés litván részének fejlesztését támogató projektekhez. A Központi Projektirányító Ügynökségen keresztül sor került az energiahatékonyságot szolgáló projektek támogatására (pl. középületek, közvilágítás); a kifizetések a kötelezettségvállalások kb. 50 %-át teszik ki. Szlovákia A támogatási program hozzájárult az átviteli ágazatban tett intézkedésekhez, valamint a középületekben végzett energiahatékonysági intézkedésekhez. A projektek utóbbi csoportját befejezték. Az átviteli ágazatban is befejeztek fontos projekteket. Összességében a projektek 70 %-át befejezték, és a kifizetések a kötelezettségvállalások 55 %-át teszik ki. 4 KÖVETKEZTETÉSEK Leszerelési terveik meghatározása és jóváhagyása azt mutatja, hogy Bulgária, Litvánia és Szlovákia elkötelezettek a végső felelősségvállalásban a szóban forgó atomerőművek leszerelése terén. A leszerelési programok befejezésének finanszírozási igényét meghatározták, mivel eltérés mutatkozott a szükségletek és a már lekötött pénzeszközök között, amelyhez az uniós segítségnyújtási program jelentős mértékben hozzájárul. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 2020-ig a három ország egyikében sem várható pénzügyi hiány. A 2014 2020 közötti pénzügyi keret célkitűzéseinek teljesítése mindhárom helyszínen a biztonsági feltételek lényeges javulását fogja eredményezni. Ugyanakkor azonban, akárcsak 2014 végén 20, a hosszú távon (2020 után) szükséges további pénzeszközök összetétele körültekintő nyomon követést kíván, különösen Litvánia esetében. Jelentős előrehaladás történt nem csupán az előkészítő munkák és a szervezeti változtatások terén, de az épületek és berendezések tényleges eltávolítása, valamint a radioaktív hulladék feldolgozása terén is. A részletes célkitűzések és mutatók (amiket a három tagállam javasolt, és a Bizottság jóváhagyott az eljárások elfogadásával 6 ) lehetővé tették a munka előrehaladásának pontos nyomon követését mennyiségi információk alapján. Ezenfelül a bizottsági szolgálatok,a kedvezményezettekkel együttműködve bevezették a három program során a megtermelt érték menedzsmentje módszert (lásd a B.2. táblázatot a mellékletben), és ezáltal javult a végrehajtás során elért előrehaladás összehasonlíthatósága, valamint a Bizottság által végzett ellenőrzés hatékonysága. 20 A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program keretében a 2010 2014 közötti időszakban végrehajtott munkálatokról (COM(2015) 78 final). 11
Kitekintés Bulgáriában és Szlovákiában az engedélyek kiadása lehetővé tette a központi rendszerek leszerelésének megkezdését. Litvániában azzal, hogy a kiégett fűtőelemeket 2017-től kezdve átszállítják a száraz tárolásra szolgáló létesítménybe, utolsó szakaszába lép a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény üzemelése. Az elkövetkező években az eltakarítási tevékenységek a nukleáris létesítményekből eltávolításra kerülő anyagok mennyiségének növekedését fogják eredményezni. A középtávú értékelés ami 2017 végén esedékes megalapozott képet fog nyújtani az általános előrehaladásról, a rövidtávú kilátásokról, valamint a befejezésig tartó tervezésről. 12