A bélbaktérium-flóra kialakulása és jelentősége a betegségek megelőzésében és terápiájában

A bélbaktérium-flóra kialakulása és jelentősége a betegségek megelőzésében és terápiájában Dr. Polgár Marianne, PhD. Budai Allergiaközpont A bél mikroflórájának az egészségre gyakorolt hatása az utóbbi években egyre inkább a tudományos kutatás középpontjába került. Bizonyítékok sora igazolja, hogy a bél baktériumainak az összetétele a szervezet számos funkcióját befolyásolja. Tissier már 1900-ban megfigyelte, hogy az anyatejes csecsemők bélflórájában a Bifidobaktériumok vannak túlsúlyban, és ezek a baktériumok képesek meggátolni a pathogén baktériumok elszaporodását. További vizsgálatokkal igazolták, hogy a tápszerrel táplált csecsemők bélflórája az anyatejesekétől különbözik, túlnyomó többségben Staphylococcust, E. colit és Clostridiumot tartalmaz. Hogyan és mikor alakul ki az egyénre jellemző bélflóra? Az emberi bél a születés időpontjáig steril, a magzat a szülőutakon áthaladva találkozik először baktériumokkal, melyek kolonizálódnak bélcsatornájában. A gyomor-bélcsatorna különböző helyein a baktériumok száma különböző: a gyomorban mennyiségük 0-10 3, lefelé haladva a bélben a baktériumok száma növekszik, míg legtömegesebb előfordulásuk a vastagbélben, ahol 10 10-10 13 az élő mikroorganizmusok száma (1). Az újszülött csecsemő esetében a bélben megtapadó és kolonizálódó baktériumok függnek a szülés módjától, az anya saját baktériumflórájától, és a csecsemő táplálásától. Ma már tanulmányokkal igazolt, hogy a hüvelyi szüléssel született gyermekek a szülőúton áthaladva az anyai baktériumflórával A bélflóra 10 14 mikroorganizmus > 500 különböző faj Lactobacilli Streptococci Lactobacilli Enteribacteria Enterococcus Faecalis Bacteroides Bifidobacteria Peptococcus Peptostreptococc Ruminococcus Clostridia Lactobacilli EMBO Rep. 2006. (1) Gyomor Duodenum Jejunum Ileum Coecum appendix 10 1-10 2 10 1-9 10 4-10 7 10 11-10 12 kolonizálódnak, szemben a császármetszéssel született gyermekkel, akik a környezet baktériumflórájával találkoznak először, így ezek határozzák meg az újszülött csecsemő Az újszülött bélflórája függ a szülés és táplálás módjától

Az anyatejes táplálás hatására Bifidobacterium és Lactobacillus túlsúly alakul ki 2 bélbaktérium összetételét. A csecsemők követéses vizsgálata szerint ez a tényező lehet az oka, hogy a császármetszéssel születetett csecsemők hajlamosabbak táplálékallergia kialakulására, amit a kedvezőtlenebb bélbaktérium összetétellel hoznak összefüggésbe (2). A kedvező bélflóra kialakításában a szülés módja mellett meghatározó tényező a csecsemőkori táplálás. Csecsemőkorban a természetes táplálék az anyatej. Az anyatejben sok bioaktív anyag található, de csak az utóbbi évek vizsgálatai terelték a figyelmet az anyatejtáplálásnak a bél baktériumflórájára gyakorolt hatására. Az anyatejjel táplált csecsemőkben főként Bifidobacterium és Lactobacillus flóra kolonizálódik, szemben a tápszerrel táplált csecsemőkkel, ahol vegyes flóra alakul ki a pathogén baktériumok nagyobb előfordulásával. Az anyatejtáplálás hatására a colonban kialakult Bifidobacterium és Lactobacillus túlsúly képes megakadályozni a pathogén baktériumok elszaporodását és toxintermelését, ezen kívül közvetlen kedvező hatást gyakorol az immunrendszerre, és szerepe van az infekciózus és atópiás megbetegedések megelőzésében. Milyen tulajdonságok alapján nevezhetők egyes baktériumtörzsek probiotikumnak? A Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok a szervezet egészére gyakorolt kedvező hatásuk alapján probiotikumnak tekinthetők. A probiotikumok élő élelmiszer alkotórészek, amelyek hatással vannak az ember egészségére. Az élő mikroorganizmusok közül leggyakrabban a Lactobacillus és Bifidobacterium csoportba tartozó baktériumok sorolhatók a probiotikumok közé. Az élelmiszerek egy része, mint a tejtermékek, a hústermékek, egyes italok, általában a fermentált élelmiszerek tartalmaznak probiotikumot. Nem minden Bifidobacterium és Lactobacillus törzs nek van bizonyítottan probiotikus hatása. Ma már számos klinikai vizsgálat eredménye áll rendelkezésre, amelyek bizonyítják egyes törzsek probiotikus hatását. A teljesség igénye nélkül néhány olyan törzset sorolunk fel, amelyekkel kapcsolatosan már sikeres klinikai vizsgálatok történtek. Ilyenek a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei rhamnosus (GG), Bifidobacterium breve, Bi fi dobacterium longum, Bifidobacterium ani ma lis subssp lactis BB-12, Streptococcus ter mophilus (3,4). Az anyatej mely összetevője segíti a bifidogén bélflóra kialakulását? Az anyatejben lévő szénhidrátok közül a laktóz után az oligoszacharidák vannak a legnagyobb koncentrációban jelen, amelyekről kiderült, hogy erősen bifidogén hatásúak. Azokat az anyatejben található oligoszacharidákat, melyek képesek a Bifidobacteriumok és Lactobacillusok szaporodását elősegíteni prebiotikumnak nevezik. Az anyatejben lévő oligoszacharidok mint oldott rost frakció a vastagbélbe eljutva a baktériumok anyagcseréje számára szubsztrátként szolgálnak. A prebiotikumok nem csak az anyatejben lévő oligoszacharidok, hanem számos élelmi-

A BÉLFLÓRA VÁLTOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKOROKBAN A bélflóra változása a különböző életkorokban 10 12 Bakteroides, Eubacterium és Anaerob Streptococcus Mikrobaszám/g széklet 10 10 10 8 10 6 10 4 Bifidobacterium Coliform baktérium és Enterococcus Lactobacillus Clostridium perfringens Születéskor Elválasztás után Felnőttkorban Időskorban Mitsuoka, T. 1992. (6) szerben is természetes módon előforduló szénhidrátok, melyekre a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nem hatnak, változatlan formában jutnak el a vas tagbélig, ahol fermentálódásuk során szelektíven táplálják a Bifidobacteriumokat és a Lac tobacillusokat, gátolják a pathogén kórokozók megtapadását (5). A leggyakrabban előforduló prebiotikumok, például a fructo-oligoszacharidák, galactooli go szacharidák vagy a laktulóz, számos élelmiszerfajtában, tejtartalmú élelmiszerekben, tésztafélékben, hústermékekben megtalálhatók. További prebiotikus hatású oligoszacharidák a hagymában, fokhagymában, articsókában, cikoriában, babban, borsóban találhatók. Ezekből a természetes anyagokból ipari úton tisztított formában előállíthatók a prebiotikumok. A bélflóra változása és hatása az egészségre Az anyatejes táplálás során kialakult bélflóra összetétele az élet előrehaladásával megváltozik a táplálkozással összefüggésben. A tápszeres és később a vegyes táplálásra történő átállás során a bifidogén flórát vegyes flóra váltja fel. A csecsemőkorban kialakult bélflóra összetétele az egyénre jellemző és meghatározza a felnőttkori bélbaktériumok összetételét (7). De nem csak a táplálkozás, hanem egyes betegségek (vírus és bakteriális infekciók, gyógyszerszedés) is a bélflóra megváltozásához, egyensúlyának felborulásához vezethetnek. A pathogén baktériumok elszaporodása és a bifidogén flóra csökkenése különböző további kórállapotokat eredményezhet, A csecsemőkori bélflóra meghatározza a felnőttkori bélbaktériumok összetételét 3

Probiotikumok védik a szervezet a patogén baktériumokkal szemben A probiotikum legfontosabb makrohatásai Magas probiotikus csíraszám savanyú termékekben, étrend-kiegészítőkben Közvetlen koleszterinemésztés a tejben β-glaktozidáz termelés 25-30%-kal csökken a tej koleszterin-tartalma csökken a tejcukor-érzékenység gyakorisága Epesavak dekonjugálása Mucosa védőgát stabilizálása, erősítése Rövid szénláncú zsírsavak termelése Egészséges bélflóra helyreállítása Fekálenzimek aktivitásának csökkentése Fekál-toxinok visszaszorítása Vérszérum koleszterinszintjének csökkentésével az érelmeszesedés veszélye kisebb Védi a szervezetet a patogén csírák ellen GALT táplálása és elhízás elleni védelem Csökken a vastagbélrák előfordulása Dr. Szakály S. 2004. (8) Bifidobacterium és Lactobacillus törzsek visszatelepítésével számos betegségben terápiás hatás érhető el 4 így szív és érrendszeri megbetegedéseket, fokozott hajlamot a carcinoma kialakulására (3). Ezért van nagy jelentősége azoknak a megfigyeléseknek, melyek arra utalnak, hogy a Bifido bacterium és Lactobacillus törzsek visszatelepítésével a bélbe és kolonizálódásuk elérésével számos betegségben terápiás hatás érhető el. Ez magyarázza, hogy életkortól függetlenül jelentőséget kapott az élőflórát tartalmazó tápszerek, étrend-kiegészítők és élelmiszerek fogyasztása. Milyen kedvező hatás várható a probiotikumoktól? Jelen tudásunk szerint a probiotikum használata számos, orvosok által elismert, pozitív egészségügyi hatással jár. Tekintsük át a legfontosabbakat! A probiotikumok a bélmucosa epithel sejtjein lévő receptorokhoz tapadva kompeticióba lépnek a pathogén baktériumokkal. A bélnyálkahártya

epithel setjeinek és a probiotikumoknak a kölcsönhatását gyakran nevezik párbeszédnek (crosstalk), aminek eredményeképpen a baktériumok a mucosális immunrendszer erősítésére képesek, fokozzák a szekretoros IgA termelést és a bélmotilitást, emellett olyan metabolitokat termelnek, melyek szekundér módon protektiv nutriensek, mint az arginin, a glutamin, és a rövid láncú zsírsavak. A vastagbélben lévő baktériumok feladata a nem emészthető táplálék alkotórészeknek, főként a szénhidrátoknak a fermentálása. Amikor pl. étrend-kiegészítővel, vagy tejtermékkel nagyszámú probiotikumhoz jutunk, annak egyes törzsei olyan mennyiségű β-galaktozidázt termelnek, amely a tejcukor-intolerancia gyakoriságát csökkenti. Ez úgy is megfogalmazható, hogy a pro biotikus savanyú tejtermékeket (pl. joghurtot) a laktózérzékenyek nagy része már gond nélkül fogyaszthatja. Emellett a probiotikus törzsek a tej koleszterin-tartalmának részbeni megemésztésével és a bélben az epesavak dekonjugálásával együttesen hatékonyan csökkentik a plazmakoleszterin-szintet. A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) termelésével táplálják a GALT immunsejtjeit és az elhízás ellen hatnak. A kísérletes vizsgálatok szerint a kedvező bélflórának szerepe lehet a colon rák megelőzésében is (8). Probiotikus baktériumhalmaz 5

A probiotikumok preventív és terápiás hatásának klinikai vizsgálata A probiotikumok hatása gastrointestinális kórképekben A probiotikum kedvező hatása az infekciózus hasmenésben 6 Fertőző Hasmenés A probiotikumok kedvező hatásának hasznosítását kísérelték meg különböző kóros állapotokban. Az egyik legfontosabb alkalmazási terület az infekciózus hasmenéses betegségek csoportja, melynek jelentőségét az adja, hogy a hasmenéses betegségeket világviszonylatban a csecsemő- és gyermekhalálozás vezető tényezőjeként tartják számon. Minden terápiás és prevenciós eljárás, amely csökkenti a betegség kialakulásának gyakoriságát vagy a betegség súlyosságát és időtartamát, nagy figyelmet érdemel. Ez a magyarázata, hogy számos tanulmány foglalkozik a probiotikus törzsek hatékonyságával a gyermekkori infek ciózus hasmenések kezelésében (9). Kiemelt jelentősége van a nagyfokú dehidrációval járó rotavírus enteritisek kezelésének a csecsemő és gyermek populációban. Isolauri és mtsai infekciózus hasmenésben Lactobacillus rhamnosus GG-t adtak, és annak a kedvező hatásáról számoltak be (3). Mások gyermekkori rotavírus enteritisben Bifi dobacterium bifidumot és Streptococcus termo philust alkalmaztak, amivel a betegség időtartama lerövidült (10). Egy 2001-ben végzett metaanalizis bizonyította a különböző törzsek (Lactobacillus rhamnosus GG, Lactobacillus reuteri, Bifidobacterium bifidum, Strepto coccus termophilus) külön és együttesen történő alkalmazásának hatékonyságát rotavírus enteritis esetében. A randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált tanulmányok elemzésével igazolható volt csecsemők és gyermekek esetében a Lactobacillus rhamnosus GG törzs hatékonysága rotavírus ente ritisben (11). Allen és munkatársai meta-analizise 23 kontrollált vizsgálat eredménye alapján, melyben 1449 gyermek és 1917 felnőtt vett részt, a probiotikum kedvező terápiás hatását tudta kimutatni infekciózus hasmenésben felnőttek esetében is. A probiotikumok alkalmazása 3 nappal lerövidítette a hasmenéses betegség időtartamát, összehasonlítva a kontroll csoporttal (12, 13). Probiotikus baktériumhalmaz

A BifidobaCterium bifidum és a Streptococcus Thermophilus megelőzheti a hasmenéses betegségek kialakulását és a rotavírus fertőzést krónikusan kórházi kezelésre szoruló gyermekeknél (14) Mit bizonyít a vizsgálat? A Bifidobacterium bifidum (BB-12) és a Streptococcus Thermophilus (TH-4) baktérium törzsek adásával csökkenthető az akut has menés és a rotavírus fertőzöttség gyakorisága. Módszer A probiotikum hatása a rotavírus és egyéb kórokozó által kiváltott hasmenés gyakoriságára Saavedra JM et al. 1994. (14) A Probiotikum hatása a rotavírus és a hasmenés gyakoriságára 50 40 30 20 10 0 % Hasmenés gyakorisága Rotavírus jelenléte probiotikum placebo Rotavírus hasmenés gyakorisága Cél: Az akut hasmenés előfordulásának és a rotavírus fertőzés gyakoriságának vizsgálata volt. A randomizált kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatban 55 gyermek vett részt. Életkor 5-24 hónap. A megfigyelés ideje 17 hónap volt. A gyermekek krónikusan kórházi ápolásra szorultak. 29 gyermek kapott étrendi szuplementációt (BB-12 törzset 0,19 milliárd CFU/g és TH-4 baktériumot 0,014 millárd CFU/g koncentrációban). 26 gyermek nem kapott probiotikus étrend kiegészítést. Akut hasmenés esetén széklet vizsgálat történt baktériumra és vírusra. Heti rendszerességgel rotavírus antigén meghatározást végeztek valamennyi gyermeknél. eredmények A szuplementált gyermekek 7%-ában alakult ki hasmenés, a kontroll csoportban 31% -ban (p=0,035). A szuplementált gyermekek között a rotavírus jelenléte 10%-ban, a kontroll csoportban 39%- ban fordult elő (p=0,025). Antibiotikum asszociált hasmenés Az infekciózus betegségek antibiotikus kezelése együtt jár a bélflóra összetételének kedvezőtlen átalakulásával, esetenként a bélflóra pusztulásával, aminek a következménye nehezen kezelhető krónikus hasmenés kialakulása, melyet antibiotikum asszociált diarrhoea-nak neveznek. Antibiotikus kezelés esetben a kórállapot megelőzésére probiotikumok alkalmazásával próbálkoztak. Sazawal vizsgálatában az antibiotikum asszociált hasmenés kialakulása több mint 50%-kal (95%CI, 35-65%), szignifikánsan csökkent azoknál, akik probiotikumot kaptak az antibiotikum kezeléssel együtt (15, 16). Az antibiotikum asszociált hasmenések száma akár felére csökkenthető probiotikummal 7

Csecsemőkori antibiotikus kezelés esetében a Bifidobacterium lactis (10 6 ) és Streptococcus termophilus (10 7 ) preventív alkalmazása csökkentette az antibiotikum asszociált hasmenés kialakulását. Gyermekkorban az an tibiotikum asszociált diarrhoea megelőzésében Lactobacillus rhamnosus GG, Sacha ro - myces boulardii, Bifidobacterium lacti és Strepto coccus thermophilus alkalmazva csökkentette az antibiotikum asszociált diarrhoea gyakoriságát (19). Idős betegekben Clostridium difficile enteritis kezelésében a probiotikumok közül főként a Sacharomyces Boulardi volt hatásos Lacto ba cillus GG a gastroenteritis kezelésében alkalmazva csökkentette a relapsusok számát (17, 18). A probiotikummal kezelt csoportban szignifikánsan csökkent a has - menés időtartama A Lactobacillus acidophilus LA-5 és a Bifidobacterium BB-12 alkalmazás biztonságának és hatékonyságának multicentrikus vizsgálata antibiotikum asszociált hasmenés megelőzése kapcsán (21) Mit bizonyít a vizsgálat? A Lactobacillus acidophilus LA-5* és a Bifidobacterium BB-12 baktérium törzsek csökkenthetik az antibiotikum asszociált hasmenés időtartamát. Módszer Bhalla A. 2011. (21) A Probiotikum hatása a hasmenés időtartamára 5 4 NAP Cél: A Lactobacillus acidophilus LA-5* és a Bifidobacterium BB-12 hatásának vizsgálata volt a hasmenés gyakoriságára és időtartamára. Randomizált, kettős vak placebo kontrollált vizsgálat 343 felnőttnél Lactobacillus acidophilus LA-5* és a Bifidobacterium BB-12-t adtak kapszulában. (4 milliárd CFU/nap koncentrációban). A kezelés időtartama az atibiotikum szedés kezdetétől számítva 2 hét volt, az első hét egybeesett az antibiotikum kezeléssel. Eredmények 8 3 2 1 0 Probiotikum Placebo A mellékelt ábrán látható, hogy a probiotikummal kezelt csoportban szignifikánsan csökkent a hasmenés időtartama a placebo csoporttal szemben. Nem volt szignifikáns különbség a hasmenés előfordulási gyakorisága tekintetében a probiotikummal kezelt csoportban (10,8%) a placebo csoporttal összehasonlítva (15,6%). A probiotikum használat biztonságos és a betegek által jól tolerált volt.

Utazók hasmenése Az utazók hasmenésének (travellers diarrhoea) megelőzésében, illetve kialakult enteritis kezelésére, a gyorsabb és enyhébb lefolyás elérésére probotikumokat adtak. Az alkalmazás alapját a probiotikumok bélnyálkahártyára gyakorolt kedvező hatása képezi. Immunológiai vizsgálatok igazolták, hogy a probiotikumok erősítik a mucosális barriert, fokozzák a mucintermelést és a bél védelmét szolgáló IgA mediált immunválaszt. A hasmenés gyakoriságának és időtartamának csökkenését randomizált dupla vak, placebo kontrollált vizsgálat igazolta. Az utazási hasmenés esetében nem volt törzsspecifikus különbség a Lactobacillus rhamnosus GG, a Lactobacillus acidophilus és a Saccharomyces boulardii között. A gyermekek esetében hatékonyabb volt a profilaxis mint a felnőtt utazók esetében (22). A Lactobacillus kombináció szedése szignifikánsan, 40%-kal csökkentette az utazók hasmenését Lactobacillus törzsek hatékonysága az utazók hasmenéses betegségének megelőzésében (23) Black FT. et al. 1989. (23) A Probiotikum hatása a hasmenéses esetek számára 100 80 60 % Mit bizonyít a vizsgálat? Az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása. Módszer Cél: az utazók körében a hasmenés gyakoriságának vizsgálata volt probiotikum szedése mellett. A random, kettős vak placebo kontrollált vizsgálatban 81 egészséges Egyiptomba utazó felnőtt vett részt. Lactobacillus törzsek kombinációját tartalmazó kapszulát szedtek (9 milliárd CFU baktérium/nap koncentrációban) 2 nappal az utazás megkezdése előtt, és folytatva az utazás teljes időtartama (2 hét) alatt. A kontroll csoport placebot kapott. A probiotikum hatása a hasmenéses esetek számára 40 Eredmények 20 0 Probiotikum Placebo A Lactobacillus kombináció szedése szignifikánsan, 40%-kal csökkentette az utazók hasmenését. Krónikusan fennálló gastrointestinális kórképekben: az obstipáció, irritabilis bél szindróma, colitis ulcerosa és Crohn betegség a probiotikumok adásával a dysbacteriosis megszüntetésével a tünetek enyhülése várható (20). 9

A felnőtt lakosság mintegy 20%-a szenved emésztőrendszeri megbetegedésben Funkcionális bélbetegségek Funkcionális bélbetegségekben, mint a csecsemőkori hasi kólika, a vigasztalhatatlan sírás és bukás (Róma III beosztás) is sor került a probiotikumok alkalmazására. Az egyébként egészséges, gyakran kizárólag anyatejes csecsemő órákon át tartó vigasztalhatatlan sírása a bél motilitásának a zavara, és refluxos tünetek estében a panaszok hátterében az esetek zömében a nem megfelelő összetételű bélflóra áll (24, 25). A csecsemőkorral nem szűnnek meg a funkcionális bélpanaszok, erre utal az a széleskörű felmérés, mely szerint a felnőtt lakosságnak mintegy 20%-a szenved emésztőrendszeri megbetegedésben, egy globális felmérés szerint pedig a világ felnőtt népességének mintegy 12%-át kínozza rendszeres székrekedés. Számos eredmény igazolja, hogy probiotikum szedésével az emésztőrendszer helyreállítható, a székrekedés és az akut hasmenés is megszüntethető. A probiotikum hatása a széklet - ürítés gyakoriságára, a széklet mennyiségére Bifidobacterium lactis 120-at tartalmazó erjesztett tej hatása a széklet flórára, különös tekintettel egyes Bifidobacterium fajokra, valamint a széklet jellegére egészséges női önkénteseknél (26) Mit bizonyít a vizsgálat? A BB-12, és LA-5 baktérium törzsek javítják az emésztőrendszer működését. Módszer Shioya M. et al. 2000. (26) A Probiotikum hatása a székletürítés gyakoriságára, a széklet mennyiségére 10 8 6 4 probiotikum probiotikum nélkül Cél: A székletürítés gyakoriságának és minőségének vizsgálata volt probiotikum szedése alatt. A randomizált, kettős vak placebo kontrollált parallel vizsgálatban 46 egészséges nő vett részt. Bifidobacterium lactis (BB-12) 0,3 milliárd CFU/nap, Streptococcus thermophilus FK és Streptococcus thermophilus EK t kaptak 50 milliárd CFU/nap koncentrációban. A vizsgálat időtartama 10+10 nap volt. Eredmények 2 0 Székletürítés gyakorisága 10 nap alatt Standard székletmennyiség székletürítések alkalmával A probiotikum fogyasztása alatt szignifikánsan nőtt a székletürítés gyakorisága, szignifikánsan nőtt a széklet mennyisége, javult a széklet jellege, javult a székelt baktérium összetétele. 10

A probiotikumok terápiás és preventív hatásának klinikai vizsgálata A probiotikumok immunrendszerre gyakorolt hatása Atópiás betegségek Az allergiás betegségek száma világszerte növekszik, ezért egyre nagyobb az igény az allergia pathomechanizmusának jobb megismerésére, az allergia kezelési lehetőségeinek a bővítésére, és új eljárások keresésére az allergia megelőzésében. Az allergiás megbetegedések kutatása során Björkstén állapította meg először, hogy az újszülött kori bélflóra összetétele és az immunrendszerben az általa kiváltott priming döntően befolyásolja a későbbi atópiás megbetegedések kialakulását. Prospektív vizsgálatában, amelyet újszülöttkortól (5-6 életnaptól) 2 éves korig folytatott, arra a következtetésre jutott, hogy azokban a csecsemőkben, akiknek a bélflórájában újszülött korban túlnyomóan Staphylococcus aureus vagy Clostridium difficile volt, szignifikánsan gyakrabban alakultak ki atópiás betegségek, mint azokban a gyermekekben, akiknek a korai baktériális kolonizációja főként Bifidobacterium és Bacteroides volt. Björk stén megállapítása szerint már az első allergiás tünetek megjelenése előtt különbözik az intestinális mikroflóra a későbbiekben allergiás és az egészséges gyermekek esetében. Az intestinális mikroflóra befolyásolja az allergia kialakulását (27). Az allergiás betegségek kialakulásának megelőzési lehetőségével, a probiotikumok immunrendszerre gyakorolt hatásával számos további tanulmány foglalkozott (21). A vizsgálatok szerint atópiás családok gyermekeiben a probiotikumok adásával szignifikánsan kevesebb volt az atópiás dermatitis, aminek magyarázata, hogy a probiotikumok hatására az allergén expozicióra Th1 sejtes immunválasz alakul ki, IL-2, IL-12 és INFgamma citokinek túlsúlyával, elnyomva a Th2 immunválaszt és az IL-4, IL-5, IL-13 citokin termelést. A T regulátor sejtek és citokinjei a TGF-β és IL-10 is segítik a Th1 válasz kialakulását és a mucosális védelemben nagy szerepet játszó IgA szekréció növekedését (28). Ezekkel az immunrendszerben bekövetkező változásokkal volt magyarázható, hogy szenzitizált atópiás dermatitises gyermek esetében Lactobacillus rhamnosus GG 4 hetes kezeléssel az atópiás dermatitis javulása volt elérhető (29). Az intestinális mikroflóra befolyásolja az allergia kialakulását 11

Atópiás dermatitisben és tehéntej allergiában a probiotikum alkalmazása erősíti az endogén barriert Probiotikus kezelés tejallergiában és atópiás dermatitisben Kedvező klinikai tapasztalatok állnak rendelkezésre a probiotikumok adásával táplálékallergiában. Többen vizsgálták tehéntej allergiában és atópiás ekcémában, hogyan változik az ekcéma súlyossága, ha Lactobacillus GG adásával egészítik ki a táplálásra alkalmazott extenzíven hidrolizált tápszert. Az extenziven hidrolizált tápszer és a probiotikum együttes adásával a csecsemőknél a szérum IgE szint csökkenését és az intestinális gyulladás javulását tudták elérni (30). Egy másik munkacsoport nem csak a gyermekeket, hanem a szoptató anyákat is Lacto bacillus szupplementációban részesítette, és a gyermekeknél vizsgálták az ekcéma súlyosságának változását. Három csoportot ké peztek; az 1. csoportban olyan gyermekek voltak, akik extenziven hidrolizált tápszert és Lac tobacillus GG-t kaptak, a 2. csoport csak extenziven hidrolizált tápszert kapott kiegészítés nélkül, a 3. csoportban az anyatejes gyermekeket sorolták, akiknél a szoptató anya kapott Lactobacillus GG t. A gyulladásos paraméterek (a széklet a1-antitripszin menynyisége és a TNF-α) a probiotikummal kezelt csoportokban szignifikánsan csökkentek, az ekcéma jóval enyhébb volt, mint a kontroll csoportban. Vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy atópiás dermatitisben és tehéntej allergiában a probiotikum alkalmazása az endogén barriert erősíti és enyhíti az intestinális gyulladást (31). 12 Probiotikus baktériumhalmaz Érdekes vizsgálati eredménnyel járt az a primér prevenciónak tekinthető eljárás, amikor atópiás családok esetében Lactobacillus GG kapszulát adtak az anyáknak 2-4 héttel a szülés előtt, a kontroll csoport placebot kapott. A szülés után anyatejtáplálás esetén a szoptató anya szedte a probiotikumot, tápszeres táplálás esetében a csecsemő 6 hónapon át kapta a prebiotikumot. Az atópiás dermatitis (SCORAD index) kialakulását figyelték. A vizsgált 132 gyermek közül 2 éves korban az atópiás ekcéma a probiotikus csoportban csak 23% (15/64) volt, szemben a placebo csoport 46%-ával (31/68) (32). Yasilova 2012-ben számolt be atópiás dermatitises (N=40) 1-3 éves korú gyermek Lac to bacillus acidophilussal történő kezeléséről. Vizsgálatában az allergiára jellemző szerológiai markerek csökkentek, az atópiás dermatitis javult (33).

Swansea csecsemő tanulmány: A Lactobacillus és a Bifido bacterium törzsek együttesen hatékonyan képesek mérsékelni az ekcéma és az allergia kockázatát (34) Allen S. J. 2012 (34) A Probiotikum és az ekcéma Atópiás ekcéma a csecsemők körében % probiotikum placebo 14 12 10 8 6 4 2 0 6 hónapos 2 éves A Probiotikum és az allerga % 14 Allergiás tünet 6 hónapos csecsemőnél 12 10 8 6 4 2 Mit bizonyít a vizsgálat? A két Lactobacillus acidophilus törzs és a Bi fi dobacterium bifidum, valamint a Bifido bacterium animalis együttesen hatékonyan mérsékli az atópiás ekcéma és az allergia kialakulásnak esélyét csecsemők esetében. Módszer Cél: A Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek hatásának vizsgálata volt az atópiás ekcémára és az allergiás betegségekre. A randomizált, kettős vak placebo kontrollált vizsgálatban 454 egészséges anya és újszülött csecsemője vett részt. A csoport egyik része az utolsó trimeszter alatt probiotikumot (Lab4b) kapott (10 milliárd CFU/nap koncentrációban), amit szülés után a csecsemők is naponta kaptak, 6 hónapon keresztül. Az anyák és csecsemők másik csoportja placebot kapott. Az allergia vizsgálatára bőrtesztet végeztek a csecsemőknél a leggyakoribb allergénekre, mint tehéntej, tojás, pollen, házipor. Eredmények Ahol az anya és a csecsemő is probiotikumot (Lab4b) kapott összehasonlítva a kontroll csoporttal 57%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki ekcéma, 44%-kal csökkent a leggyakoribb allergénekre allergia kialakulásának valószínűsége. Probiotikum szedése mellett 57%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki ekcéma A probiotikum és az allergia 0 Probiotikum Placebo 13

A probiotikum hatása atópiás dermatitisben és tejallergiában A probiotikumok alkalmazásánál döntő fontosságú, hogy a táplálékkal bevitt élő baktériumok hatékonyak legyenek. Ennek feltétele, hogy a baktériumok képesek legyenek változatlan formában eljutni a célszervbe, a vastagbélbe, és ott kolonizálódni, ehhez prebiotikus oligoszacharidok szükségesek (35). A prebiotikus oligoszacharidok táplálékul szolgálnak a probiotikus baktériumok számára. Szelektíven segítik a bifidogén flóra kialakulását, gátolják a pathogén kórokozók megtapadását. Fermentációjuk során savas vegyhatás alakul ki a colonban, ami kedvezően hat a zsíranyagcserére és az ionok felszívódására. A frukto-oligoszacharidokkal felnőtteken végzett vizsgálatban az obstipáció megszűnését és a koleszterin szint csökkenését lehetett elérni. A probiotikumokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatok alapján atópiás dermatitisben és tejallergiában az étrend kiegészítése probiotikummal bizonyítottan kedvező hatású volt, amit a bél mikroflórájának megváltoztatásával és az immunrendszerre kifejtett hatásával lehetett magyarázni (28). Összefoglalás A rendelkezésre álló számos vizsgálat eredménye alapján szignifikáns javulásról számoltak be probiotikumok alkalmazása mellett, főként hasmenéses betegségekben, megváltozott bélflórával járó funkcionális kórképekben és atópiás dermatitisben. Ezek még nem jelentenek olyan evidenciákat, amelyek alapján nemzetközi állásfoglalás született volna a probiotikumok és prebiotikumok terápiás és prevencióban történő alkalmazásáról. A mindennapi orvosi gyakorlatban a probiotikumok használata csecsemőkortól a késői öregkorig elterjedt és jól bevált. A pro biotikus készitmény alkalmazása esetén mindig a legmegbízhatóbb, megfelelő vizsgálatokkal alátámasztott készítmény ajánlott, és ezekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a felhasználóknak. A probiotikum kiválasztásánál az életkort, az alkalmazás indikációját és a várható eredményt kell mérlegelni. Figyelembe kell venni, hogy a csecsemőkori, a gyermekkori és a felnőttkori bélflóra összetétele nem azonos. A probiotikum alkalmazásánál az életkorra jellemző baktériumtörzs szuplementáció jától várható a legkedvezőbb eredmény. Számos esetben a pre- és probiotikumok együttes alkalmazása (szinbiotikum) a legcélra vezetőbb. 14 A szerző elérhetősége: Dr. Polgár Marianne, PhD. gyermekorvos-gasztroenterológus Budai Allergiaközpont 1015 Budapest, Ostrom u. 16. www.allergiakozpont.hu

Irodalomjegyzék 1. O Hara AM, Shanahan F. The gut flora as a forgotten organ. EMBO Reports. 2006; 7(7): 688 693. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/ articles/pmc1500832/ 2. Koplin J, Allen K, Gurrin L, Osborne N, Tang MLK, Dharmage S: Is a cesarean delivery associated with sensitization to food allergens and IgE-ediated food allergy: a systematic review. Pediatr Allegy Immunol 2008;19:682-687.) 3. Isolauri E, da Costa R., Gibson G, Saavedra J, et al.: Functional foods and probiotics: Working Group Report of the First World Congress of Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition. J.of Pediatric Gastroenterol and Nutr 2002; 35:S106-109 4. Correa NB, Peret Filho LA, Penna FJ et al.: A randomized formula controlled trial of Bifidobacterium lactis and Streptococcus thermophilus for prevention of antibioticassociated diarrhoea in infants. J Clin Gastroenterology 2005; 39:385-389. 5. Dai D, Nanthkumar NN, Newburg DS, Walker WA.: Role of oligosaccharides and glycoconjugates in intestinal host defense. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2000; 30: S23-33. 6. Mitsuoka, T. Intestinal flora and aging. Nutr. Rev. 50: 438-446. http://www.ncbi.nlm.nih. gov/pmc/articles/pmc1265947/ 7. Kirjavainen PV, Arvola T, Salminen SJ, Isolauri E.: Aberrant composition of gut microbiota of allergic infants: a target of Bifidobacterial therapy at weaning. Gut 2002; 51, 51-55 8. Szakály S.: Probiotikumok és Humánegészség (szerkesztett kiadvány). Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Mosonmagyaróvár 2004. 9. Paul DK, Ganguly S, Chatterje M, Chandra PK.: Efficacy of high-dose Lactobacillus rhamnosus GG in controlling acute watery diarrhoea in Indian children: a randomized controlled trial. J Clin Gastroenterology 2009; 43(3): 208-213. 10. Ruemmele FM, Bier D, Marceau P et al.: Clinical evidence for immunmodulatory effects of probiotic bacteria. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2009; 48: 126-141. 11. Szajewska H. Mrukowicz JZ. Probiotics in the treatment and prevention of acute infectious diarrhoea in infants and children: a systematic review of published randomized double-blind placebo-controlled trials. JPGN 2001; 33:S17-25)). 12. Allen SJ, Okoko B, Martinez E. et al: Probiotics for treating infectious diarrhoea. Cochrane Database Syst Rev 2004; CD003048. 13. Basu S, P, Ganguly S, Chatterjee M, Chandra PK.: Efficacy of high-dose Lactobacillus rhamnosus GG in controlling acute watery diarrhoea in Indian children: a randomised controlled trial. J Clin Gastroenterol 2009; 43(3): 208-213. 14. Saavedra JM, Bauman NA, Oung I, Perman JA, Yülken RH. Feeding of bifidobacterium bifidum and Streptococcus thermophilus to infants in hospital for prevenetion of diarrhoea and shedding of rotavirus. Lancet 1994; 344(8929) 1046-9. 15. Sazawal S. Hiremath G, Dhingira U et al.: Efficacy of prebiotics in prevention of acute diarrhoea: a meta-analysis of masked randomised, placebo-controlled trials. Lancet Infect Dis 2006; 6: 374-382. 16. Jones K: Probiotics: preventing antibiotic-associated diarrhoea. JSPN 2010; 15(2): 160-162. 17. Pramodini B, Kale-Pradhan, Harjot K. Jassal et al.: Role of Lactobacillus in the prevention of antibiotic-associated diarrhoea: a meta-analysis. Pharmacotherapy 2010; 30(2): 119-126. 18. Mc Farlad LV.: Meta-analysis of probiotics for the prevention of antibiotic-associated diarrhoea and the treatment of Clostridium difficile disease. Am J Gastroenterol 2006; 101: 812-822. 15