EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 30.3.2015 2014/2150(INI) VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): helyzetkép és kilátások című közleményről (2014/2150(INI)) A vélemény előadója: Giovanni La Via AD\1055658.doc PE546.616v02-00 Egyesülve a sokféleségben
PA_NonLeg PE546.616v02-00 2/9 AD\1055658.doc
JAVASLATOK A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: 1. üdvözli a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy egyszerű, világos, harmonizált és kiszámítható szabályozási keretet biztosítson a REFIT-program keretében; hangsúlyozza, hogy a REFIT közleményben előirányzott munkát egy folyamat részének kell tekinteni, amely biztosítja, hogy a hatályos európai szintű jogszabályok a célnak megfelelők legyenek és elérjék a jogalkotók által közösen kitűzött célokat, illetve teljesítsék a polgárok, a vállalkozások és más érdekeltek elvárásait; 2. tudomásul veszi az éves REFIT-eredménytábla első kiadását, amely minden szakpolitikai területen és minden, a Bizottság által meghatározott kezdeményezésre vonatkozóan lehetővé teszi az elért eredmények értékelését, az Európai Parlament és a Tanács által tett lépéseket is beleértve; úgy véli, hogy az igazságügyi eredménytáblát az Európai Unió által elfogadott európai jogszabályok nettó költségeire és hasznaira vonatkozó éves kimutatással kellene kiegészíteni a szükségtelen bürokrácia kezelése terén tett előrelépésről teljesebb értékelés nyújtása, és annak a Bizottság részéről történő felismerése érdekében, hogy gyakran a szabályozás kumulatív költsége jelenti a problémát a vállalkozások számára; 3. üdvözli a Bizottság bejelentését, hogy a meglévő és a tervezett szabályozás felülvizsgálata során figyelembe fogja venni a mikrovállalkozások és a kkv-k sajátos érdekeit, és az ilyen vállalatokra mentességek és egyszerűsítések formájában enyhébb szabályrendszert fog alkalmazni; 4. úgy véli, hogy nem helyénvaló a kkv-nak általános mentességet adni a szabályozás alól; véleménye szerint a könnyítéseket és mentességeket lehetővé tévő javaslatokat eseti alapon kell mérlegelni; 5. hangsúlyozza, hogy a Bizottság becslése szerint az uniós jogszabályokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek harmada a nemzeti végrehajtási intézkedésekből vagy a rugalmas átültetési lehetőségekből származik; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a rendeletekből és irányelvekből álló jogi keretrendszer felülvizsgálata során mozdítsa elő a közös belső piac elvének újbóli felelevenítését, és ahol csak lehetséges, kerülje az eltérő nemzeti rendelkezések lehetővé tételét; 6. támogatja a bürokrácia csökkentésére és a szabályozásból eredő szükségtelen terhek megszüntetésére irányuló célt, mivel ez elősegítheti az arányos és tényeken alapuló védelem nyújtását a polgárok számára; aggodalmát fejezi ki azonban a bürokrácia csökkentésének álcája alatt történő esetleges dereguláció miatt, különösen a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, az egészségügy és a fogyasztók jogai területén; kéri a Bizottságot, hogy a rendelkezésekből következő adminisztrációs terhek értékelése során teljes mértékben vegye figyelembe a környezetvédelmi és egészségügyi jogszabályok által a polgárok, a gazdaság, a környezet és a közegészségügy számára nyújtott előnyöket, megőrizve és javítva ugyanakkor az EU versenyképességét; e AD\1055658.doc 3/9 PE546.616v02-00
tekintetben hangsúlyozza, hogy a jogalkotási aktusok számával szemben a jogalkotás minősége képezi az értékelés megfelelő mércéjét; emlékeztet a tagállamok szabályozói függetlenségére azokban az esetekben, ahol az uniós jog minimumkövetelményeket határoz meg; felhívja a Bizottságot, hogy ne engedjen ambícióinak szintjéből, és felszólítja, hogy ne kockáztassa a közérdekeket szolgáló, például környezetvédelmi és egészségügyi normákkal kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseket; 7. hangsúlyozza, hogy egyes adminisztratív terhek szükségesek a jogalkotás célkitűzéseinek és az előírt védelmi szintnek a megfelelő betartása érdekében, különösen a környezet és a közegészség védelme tekintetében, amely ágazatokban fenn kell tartani a tájékoztatási követelményeket; 8. hangsúlyozza, hogy az európai polgárok következetesen határozott támogatásukat fejezik ki az EU környezetvédelmi fellépése tekintetében; hangsúlyozza, hogy a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) különösen a Bizottság munkaprogramja keretében nem szolgálhat ürügyként a környezetvédelemre vonatkozó, létfontosságú kérdések terén mutatott ambíciók szintjének gyengítésére; 9. emlékeztet arra, hogy az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportnak a munkavállalókat, a közegészségügyet, a környezetvédelmet és a fogyasztókat képviselő négy tagja a magas szintű munkacsoport 2014. július 24-i végleges jelentéséhez különvéleményt 1 fogadott el; 10. hangsúlyozza, hogy az egyszerűbb, intelligensebb szabályozás a tagállamok részéről következetesebb átültetéshez, továbbá hatékonyabb és egységesebb végrehajtáshoz vezet; 11. rámutat arra, hogy az uniós eredetű adminisztratív terhek 32%-a annak eredménye, hogy egyes tagállamok úgy döntenek, hogy túlmennek az uniós jogszabályok követelményein, illetve adminisztratív eljárásaik nem hatékonyak; megjegyzi, hogy ezért létfontosságú elkerülni a túlszabályozást, azaz az uniós irányelvek átültetése során az uniós jogban meghatározottakon túli követelmények és terhek bevezetését; a túlszabályozás növeli az összetettséget és a költségeket, amelyeket a helyi és regionális hatóságoknak, valamint a lakosságnak és a magánvállalatoknak viselniük kell; úgy véli, hogy szükség van a túlszabályozás fogalmának uniós szintű meghatározására az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos jogbiztonság és a túlszabályozást tagadó országok megítélhetőségének lehetővé tétele érdekében; 12. úgy véli, hogy a Bizottságnak olyan ideiglenes hatásvizsgálatokat kellene közzétennie különösen a nyilvános konzultációk részeként, amelyek teljes körűen kifejtik a javasolt lehetőségek lehetséges hatásait; 13. emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon kéréseire, hogy a Hatásvizsgálati Testület (IAB) függetlenségét erősítsék meg, és különösen arra, hogy a Hatásvizsgálati Testület tagjai nem állhatnak politikai ellenőrzés alatt; úgy véli, hogy a Hatásvizsgálati Testületnek kizárólag olyan megfelelő szintű képzettséggel rendelkező emberekből kell állnia, akik rendelkeznek a benyújtott elemzés releváns gazdasági, társadalmi és környezeti hatások tekintetében történő értékeléséhez szükséges hozzáértéssel; 1 http://www.eeb.org/eeb/?linkservid=93589c92-5056-b741-dbb964d531862603 PE546.616v02-00 4/9 AD\1055658.doc
14. hangsúlyozza, hogy létfontosságú kiegészítése lehet a költség-haszon elemzésnek a szükségtelen terhek és költségek azok általi felmérése, akiket ezek érintenek, ezért elengedhetetlenek a konzultációk és a nyilvános viták, és azokat a Bizottságnak meg kellene erősítenie; 15. ellenzi a szabályozási költségek csökkentésére vonatkozó nettó cél kitűzését, mivel ez szükségtelenül csökkenti az új vagy megoldatlan kérdések kezeléséhez rendelkezésre álló eszközök körét, és figyelmen kívül hagyja a szabályozásból származó előnyöket; 16. ellenzi azt az elgondolást, amely az új szabályozási terheket a meglévő terhek eltávolítása révén egyenlíti ki; ha egy meglévő szabály szükségtelen terhet hoz létre vagy idejétmúlt, azt meg kell szüntetni; ha hasznos célt szolgál vagy a belőle származó előnyök meghaladják a terheket, akkor nem szabad eltávolítani pusztán amiatt, hogy máshol új intézkedést hoztak; 17. hangsúlyozza, hogy a környezetvédelemre, az élelmiszer-biztonságra és az egészségügyre irányuló jogszabályok értékelése és célravezetőségi vizsgálata során a minőségi környezetvédelmi és egészségügyi megfontolásokat ugyanolyan súllyal kell figyelembe venni, mint a mennyiségi társadalmi-gazdaságiakat, figyelembe véve a hatásvizsgálati eljárások alapján végzett elemzést; rámutat, hogy az üzleti költségektől eltérően a környezetvédelmi és közegészségügyi előnyök számszerűsítése gyakran nehezebb; 18. hangsúlyozza, hogy ezen értékelések és célravezetőségi vizsgálatok elvégzése során a környezetvédelmi szabályozás esetében figyelembe kell venni az Európán belüli egyenlő versenyfeltételek fontosságát, hogy a szabályokat a különböző tagállamokban ugyanolyan módon hajtsák végre és tartsák be; 19. rámutat arra, hogy fontos elkerülni a jogszabályok megkettőzését; 20. támogatja az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok folyamatos javulását, ami elősegíti a bizonyítékokon alapuló politikaformálást; 21. felhívja a Bizottságot, hogy erősítse a hatékonyságát és növelje az ismertségét az EU Pilot mechanizmusnak, amelynek célja a gyors és kimerítő válaszadás a polgárok és a vállalkozások uniós jogszabályokkal kapcsolatos kérdéseire; hangsúlyozza, hogy az EU Pilot kérdések túlnyomó része a hulladékokkal és a környezetvédelmi hatásvizsgálatok követelményeivel kapcsolatos kötelezettségszegéseket érint, amelyek a közegészségügy és a környezetvédelem legfontosabb területei; 22. ismételten hangsúlyozza, hogy a Bizottság korábban elismerte, hogy a környezetvédelmi normák és a progresszív szabályozás nem jelentenek akadályt a gazdaság számára, hanem inkább előnyösek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából; 23. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül értékelési iránymutatásait, azáltal, hogy fokozza az érdekeltek részvételét és a velük való konzultációt, illetve hogy a lehető legközvetlenebb módszert alkalmazza annak érdekében, hogy lehetővé tegye az uniós polgárok számára, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban; 24. hangsúlyozza, hogy a környezet és a közegészség magas szintű védelme innovációt von AD\1055658.doc 5/9 PE546.616v02-00
maga után és új lehetőségeket teremt a vállalkozások számára, ezért az európai gazdaság előnyére válik, különösen a kkv-k számára a fenntartható zöld gazdaság felé történő átmenet keretében, amelynek középpontjában az energia szempontjából önellátóbb Európa áll; 25. hangsúlyozza, hogy az Unió környezetvédelmi politikája ösztönözte a környezeti árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációt és beruházásokat, és ezzel munkahelyeket és exportlehetőségeket teremtett; 26. hangsúlyozza, hogy a kockázatkezelés és a tudomány képezik a környezet- és egészségvédelem alapját az uniós jogszabályokban; 27. megjegyzi, hogy a Bizottság elvégzi a madár- és élőhelyvédelmi irányelvek célravezetőségi vizsgálatát; hangsúlyozza, hogy ezek az irányelvek a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és a sérült ökoszisztémák helyreállítására irányuló európai erőfeszítések sarokkövét képezik, és szabályozási keretük egyszerre rugalmas és modern, amelyen belül az üzleti ágazat képes a sikeres alkalmazkodásra és működésre; 28. ebben az összefüggésben ellenzi a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv újratárgyalását; 29. megrökönyödve veszi tudomásul, hogy a Bizottság visszavonta a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára irányuló és az egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok átláthatóságát célzó javaslatokat; aggodalommal veszi tudomásul a Bizottság bejelentését, miszerint módosítani kívánja a nemzeti kibocsátások csökkentésére irányuló javaslatot, ám erről további részleteket nem közöl; sajnálja, hogy a két visszavonásra irányuló javaslatot bejelentették anélkül, hogy bármilyen elemzéssel vagy bizonyítékkal alátámasztották volna, és hogy nem történt előzetes konzultáció a társjogalkotókkal és az érdekeltekkel sem; hangsúlyozza, hogy a Bizottság kijelentette a 2015-ös munkaprogramjában meghatározottak szerinti elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács álláspontját, mielőtt véglegesítené a 2015-ös munkaprogramjáról különösen a jogszabályok visszavonásáról szóló határozatát; hangsúlyozza, hogy a plenáris ülés több szavazásán az európai parlamenti képviselők többsége kifejezte támogatását aziránt, hogy a körkörös gazdaságról szóló csomagot változatlan formában tartsák napirenden; kifejezetten sajnálja, hogy a Bizottság ennek ellenére visszavonta a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára irányuló javaslatot, és sajnálja a visszavonás által okozott idő- és erőforrásveszteséget; sajnálja, hogy a Bizottság bejelentette, hogy vissza kívánja vonni a felülvizsgált eneergiaadó-irányelvre irányuló javaslatát; 30. emlékeztet az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport A bürokrácia csökkentése Európában című jelentésének megállapításaira, amelyek a környezetvédelmi jogszabályokat nem sorolják a legnagyobb terhet jelentő adminisztratív terhek közé; sürgeti a Bizottságot, hogy tartsa szem előtt ezeket a megállapításokat, amikor további környezetvédelmi javaslatok visszavonására vagy visszatartására vonatkozó döntést hoz; hangsúlyozza e tekintetben, hogy ugyanez a jelentés megállapította, hogy a környezetvédelmi szabályozás az összes szükségtelen adminisztratív teher csupán 1%-át teszi ki; PE546.616v02-00 6/9 AD\1055658.doc
31. úgy véli, hogy a REFIT program legitimitása azon múlik, hogy el tudják választani a célravezető és hatékony szabályozáshoz kapcsolódó kérdéseket a rendelet politikai célkitűzéseitől és az érdekeltek közötti velejáró kompromisszumoktól, ami a jogalkotók feladata; hangsúlyozza a Bizottság 2015-ös munkaprogramjának 3. mellékletében az éghajlat- és az energiapolitika, a környezetvédelem, a tengerügyek és halászat, az egészségügy és élelmiszerbiztonság, az ipar, a vállalkozások és a kkv-k területén előirányzott REFIT intézkedések tekintetében, hogy fontos ezen intézkedések hatályát az egyszerűsítésre korlátozni, illetve hogy a közpolitikai célokat nem szabad veszélyeztetni; 32. felhívja a Bizottságot, hogy ne végezzen különálló és egyoldalú kumulatívköltségértékeléseket a REFIT kiegészítéseként, mint ahogyan azt az európai vegyiparra vonatkozó legfontosabb szakpolitikák és uniós jogszabályok esetében tervezik, és helyette vezesse be ezt a szempontot az általános célravezetőségi vizsgálatba egy olyan kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében, amely az érintett jogszabály előnyeit is figyelembe veszi; 33. felhívja a Bizottságot tekintettel az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos súlyos és tartós, többek között a verseny torzulásával kapcsolatos problémákra, hogy vizsgálja felül ennek a rendeletnek a tudományos alapját, illetve azt, hogy mennyire hasznos vagy realisztikus a rendelet, és szükség esetén törölje a tápanyagprofilok fogalmát; úgy véli, hogy az 1924/2006/EK rendelet célkitűzéseit például annak biztosítását, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban nyújtott tájékoztatás valós legyen, továbbá konkrét adatokat nyújtson a zsír-, cukor- és sótartalomra vonatkozóan a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet már megvalósította; 34. felhívja a Bizottságot, hogy vegye komolyan a Right2Water európai polgári kezdeményezés munkájának eredményét, és biztosítsa, hogy a kezdeményezés javaslatait végrehajtsák valamennyi érdekelt és különösen valamennyi európai polgár általános megelégedésére; 35. elvárja, hogy a Bizottság többek között az Európai Parlament bevonásával folytasson strukturált konzultációt még a bizottsági javaslat visszavonásának bejelentése előtt; 36. hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás kötelezi a Bizottságot arra, hogy kellő időben részletes indokolást adjon bármely olyan javaslatának visszavonása előtt, amelyről a Parlament első olvasatban már kifejezte álláspontját, és ez fennáll a gyógyszerárak megállapításának és támogatásának átláthatóságáról szóló átláthatósági irányelv esetében is; 37. sajnálja, hogy a Bizottság nem működött közre közvetítőként a műanyag zacskókról szóló új irányelvre irányuló tárgyalások során, sőt nyilvánosan azzal fenyegetett, hogy röviddel azelőtt, hogy a társjogalkotók megállapodást kötöttek volna, a szabályozás javítása nevében visszavonja a javaslatát; 38. emlékezteti a Bizottságot a társjogalkotóknak a jogalkotási eljárás során élvezett előjogaira, és sürgeti a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a társjogalkotóknak a bizottsági javaslatok módosítására irányuló jogait; emlékeztet továbbá a társjogalkotók AD\1055658.doc 7/9 PE546.616v02-00
azon felelősségére, hogy betartsák a szabályozás javításának elveit, különösen az intézményközi megállapodásokat; úgy véli továbbá, hogy régóta esedékes a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás felülvizsgálata, és üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezéseit, hogy megkezdje a megállapodás naprakésszé tételére irányuló tárgyalásokat; 39. úgy véli, hogy valamely összetett és sokoldalú területet érintő jogszabályra irányuló javaslat esetén egy második konzultációs szakaszt is elő kell irányozni, amelynek során egy ideiglenes hatásvizsgálattal együtt közzéteszik a jogi aktus tervezetét, amelyhez valamennyi érintett érdekelt fél észrevételeket tehet; úgy véli, hogy e második szakasz további szigort kölcsönözne a Bizottság elemzésének, és erősítené az ilyen eljárás során elfogadott javaslatok ügyét; 40. felhívja a Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a magas szintű munkacsoport 2014. október 31-én lejárt megbízatását, és biztosítsa, hogy a munkacsoport tagjai mentesek legyenek mindennemű összeférhetetlenségtől, továbbá hogy a munkacsoporthoz csatlakozzon egy európai parlamenti képviselő is a Jogi Bizottságból. PE546.616v02-00 8/9 AD\1055658.doc
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma 26.3.2015 A zárószavazás eredménye +: : 0: 62 0 6 A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) Marco Affronte, Margrete Auken, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Nessa Childers, Alberto Cirio, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Ian Duncan, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Iratxe García Pérez, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Jean- François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Dubravka Šuica, Tibor Szanyi, Nils Torvalds, Glenis Willmott, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli Nicola Caputo, Herbert Dorfmann, Linnéa Engström, Luke Ming Flanagan, Jan Huitema, Karol Karski, Merja Kyllönen, Anne-Marie Mineur, Alessandra Mussolini, James Nicholson, Aldo Patriciello, Marit Paulsen, Bart Staes, Theodor Dumitru Stolojan, Tom Vandenkendelaere Marie-Christine Boutonnet, Anthea McIntyre, Emilian Pavel AD\1055658.doc 9/9 PE546.616v02-00