Földrajzi Értesítõ 2004. LIII. évf. 3 4. füzet, pp. 331 335. Vasfüggöny nélkül új kilátások Európára A Fertõ-menti kékfrankos övezet térség fejlõdési dinamizmusának változásai LOCSMÁNDI SZABOLCS 1 A Fertõ-táj mikrorégió területei, bár magyar és osztrák határterületeket is magukban foglalnak, tájföldrajzi és kulturális egységet alkotnak és alkottak is már évszázadok óta. Ez a táj különleges helyet foglal el egész Európában, de Magyarországon belül is. Már a honfoglalás korában megindult sok száz esztendõs közös élet után a térség politikai szétszakítása az 1918-as trianoni szerzõdéssel történt meg, s többek között ez indította el a tájegységileg egységes, de az államhatár által szétszakított területek eltérõ fejlõdését. A sajátos státus és állapot kialakulására a II. világháborút követõ idõszakból a Vasfüggöny kialakulása és fennállása volt kiemelkedõ jelentõségû, amely nemcsak a területi megosztást tartotta fenn és konzerválta, hanem a magyar oldal fejlõdését, a békeszerzõdésnek megfelelõen, a szovjet mintára szervezõdõ szocialista ideológia és gazdasági rend keretei közé helyezte. Burgenland, noha az osztrák tartományok közül gazdasági, idegenforgalmi szempontból a leggyengébbnek számított, a háborút követõ politikai-gazdasági viszonyok következtében magyar ikerterületéhez viszonyítva sokkal jelentõsebb gazdasági fejlõdést ért el. A magyar oldalon a határtérségeket érintõ fejlõdés a Vasfüggöny szellemében alakult, s nem volt mentes az ellentmondásoktól. Míg a közvetlen határzóna elzártsága fennmaradt, bár megközelíthetõsége, látogathatósága a hidegháborús idõszak elmúltával lényegesen könnyebbé vált, a határos térségek egy része, többek közt a politikai-gazdasági nyitás, a Vasfüggöny rozsdásodása, átláthatóbbá válása következtében, lényegesen erõteljesebben fejlõdött az ország többi területénél. A politikai-gazdasági helyzet alakulásának függvényében több idõszakot különíthetünk el a Fertõ-táj térségének fejlõdésében. Trianon elõtti idõszaktól a II. világháborúig Az elsõ világháborút megelõzõ idõszakban a magyar határ majdnem a mai Burgenland Ny-i hátárával egyezõen, a jelenlegitõl jóval Ny-abbra húzódott. A történelmi fejlõdés sajátosságai miatt a határnak az elsõ világháborút megelõzõ idõszakban, különösen az Osztrák Magyar Monarchia dualista rendszerében, nem volt olyan jelentõsége, mint a késõbbi idõszakokban. A jelenlegi határokat a Trianonban 1920. június 4-én aláírt békeszerzõdés rögzítette. Magyarország vitatta a területátadások jogosságát, így a területtel kapcsolatos határrendezés elhúzódott. Az 1921. október 13-ai velencei jegyzõkönyv alapján Ausztriához kerültek a megítélt terüle- 1 Phd hallgató, ELTE TTK Gazdaságföldrajzi tanszék, 1111 Bp., Pázmány Péter sétány 1/c. 331

tek, de Sopron és környéke hovatartozásának eldöntésére népszavazást rendeltek el, valamint közös magyar-osztrák határmegállapító bizottságot alakítottak. Sopronban, az 1921. december 14-én és 16-án megtartott népszavazáson Magyarországnak kedvezõ döntés született. Sopron lett a hûséges város és magyar maradt. Burgenland 1922. január 1-tõl került osztrák közigazgatás alá. A további részletekkel a Népszövetség Tanácsának szeptemberi határozata, ill. a két állam novemberi megállapodása foglalkozott. A végleges, jelenleginek is megfelelõ határ, 1923. január 1-gyel jött létre, ekkor még kisebb határkiigazítások is történtek. Trianon és a II. világháború közti idõszakban, noha az államhatárok osztrák, ill. magyar területre szakították szét a tájegységet, a területi fejlõdés tendenciái, a politikai-gazdasági rendszer hasonló vonásainak, a korábbi gazdasági szerkezet sajátosságainak köszönhetõen, nem különültek el olyan markánsan, mint a II. világháborút követõ idõszakban. A politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fennmaradtak és fejlõdtek. A térség mind a szomszédos Ausztria, mind az ország többi részével dinamikus kontaktust tartott fenn. 1948-ig fennállt a kettõs tulajdonlásról kötött egyezmény, amelynek értelmében mindkét ország lakosai rendelkezhettek földtulajdonnal, s lehetõség volt tulajdonaik megmûvelésére is. Az Anschlusstól kezdve, a német megszállás következtében, szigorodott a határõrizet, de a II. világháborút követõen, egészen az 1949. évi választásokig lehetõség volt a kishatárforgalomra. Legördülõ Vasfüggöny A II. világháborút követõ változások és több fontos tényezõ együttes hatása vezetett el a Vasfüggöny létrejöttéhez. A Vasfüggöny határõrizeti rendszere egy rendkívül szigorú határõrizetet, határvédelmi rendszert (mûszaki zár) és zárt határövezetet foglalt magában. Mûszaki tartalma az idõk folyamán változott, de általános jellemzõje volt a szögesdrót és az aknazár, majd késõbb az elektromos jelzõrendszer (EJR). A közvetlen határzóna települései, az 1950-es években a széles határövezet települései, hosszú idõn keresztül csak az ott lakók, ill. engedéllyel rendelkezõk számára voltak megközelíthetõk. A Vasfüggöny tartós fennmaradásának leglényegesebb okai az alábbiak voltak: a Truman-doktrína (1947), a kommunizmus visszaszorításáról, mindkét hatalmi tömb részérõl az ellenségkép ideológiák elõretörése, a katonai stratégiai szövetségek létrejötte (NATO 1947, Varsói Szerzõdés 1955); gazdasági tömbök és szövetségek megalakítása: Benelux Vámszövetség (1947), KGST (1949), Montánunió (1951), EGK (1957), EFTA (1960), Közép- és Kelet-Európában a szovjet ideológiai és gazdasági mintára szervezõdõ kommunista/szocialista államok, az NSZK és az NDK megalakulása (1949), a berlini fal létrejötte (1961), az 1948-as csehszlovák események, 1949-es magyarországi választások, jugoszláv események. A holt határ Az 1950-es évektõl az aknazár felszedéséig Ez az idõszak a Vasfüggöny legzártabb, legátláthatatlanabb és legátjárhatatlanabb idõszaka volt. A széles határövezet engedélyköteles megközelíthetõsége, alárendeltsége a szigorú határõrizetbõl adódó feladatoknak, gyakorlatilag kizárólag a határõrizeti célú fejlesztésekre adott lehetõséget. 332

Ez a zónába esõ települések szigorú elzártságával, így az ott élõ civil lakosság életkörülményeinek megnehezedésével járt. A közvetlen zóna településeinek civil célú visszafejlesztése indirekt és direkt módszerekkel történt. A direkt módszerek közé tartozott az engedély szükségessége a települések megközelítéséhez, vagy a késõbbi idõszakban pl. az a tény, hogy az ott élõk ház-, ill. lakásfelújításhoz, -építéshez nem kaphattak bankkölcsönt, mert a rendezési tervek és koncepciók, ezeken a településeken csak a szórványos civil jelenlétet tartották kívánatosnak. Az indirekt módszerek közé sorolhatjuk a gyér tömegközlekedést vagy a fejletlen civil infrastruktúrát. A határ menti osztrák települések fejlõdése is megtorpant, mérséklõdött, amely egyik fõ okaként a hidegháborús idõszak sajátosságait jelölhetjük meg. A Ny-i oldalon Európa vége jelzõtáblát helyettesítette a Burgenlandi határtábla. Itt a különben is elmaradottabb tartományt Ausztria és Európa már nem fejlesztette. Turizmusa a határsáv és a szocialista országokat érõ negatív diszkriminalizmus miatt visszaszorult, nem fejlõdött ki. Még a lehetõségeknek otthont adó Neusiedler See (Fertõ-tó) környezetében sem megfelelõen. A térség magyarsága többnyire elhatárolódott az anyaországtól, inkább vallották magukat osztráknak vagy krobótnak mintsem felvállalják a hátrányos megkülönböztetéssel járó magyarságukat. Az aknazár elsõ felszedése 1956 nyarán történt meg a magyarországi politikai változások eredményeként. Ez tette lehetõvé az 1956-os forradalom bukása után a Ny-i határon át történõ menekülést. Az 56-os események következményeként 1957-ben újratelepítették az aknazárat, amely ezt követõen az elektromos jelzõrendszer kiépítéséig, a hatvanas évek végéig maradt fenn. A rozsdásodó Vasfüggöny idõszaka Az 1960-as évektõl az 1980-as évek végéig terjedõ idõszakban az aknazár helyére az elektromos jelzõrendszer került. Az elektromos jelzõrendszer többzónás jelzõkerítésbõl és a hozzátartozó híradó-jelzõrendszerbõl állt. A jelzõkerítés érzékelõ drótja a helyszínen érintkezésre jelzõrakétát (hangjelzést) és a határõr õrsön érzékelõ/riasztó berendezést hozott mûködésbe, így riasztotta a határõrizeti szerveket. A jelzõrendszer nagyon érzékeny volt, gyakran vadállatok mozgása is riasztást eredményezett. 1969. május 1-tõl határsáv engedély csak a szigorú õrizetbe tartozó 2 km-es sávban kellett csupán. A határ menti települések közül több kapott határõr község címet. A községekbe látogató idegenrõl nagyon hamar tudomást szereztek a határõrizeti szervek, a lakossági bejelentések nyomán. A korszak sajátossága volt még a határövezeti települések felé induló tömegközlekedési jármûveken utazó civil ruhás nyomozók jelenléte, ill. a fõútvonalak mentén a rendszeres igazoltatás. A térség fejlõdése mindezek ellenére megindult, s mind a megye, mind az érintett térségek az országos átlaggal összevetve is, nagyon jó pozíciókat szereztek. Az osztrák oldalról is enyhülés volt tapasztalható. Az ország már nyitottabbá vált, több volt a beutazók száma, majd elindult az 56-os magyarság hazalátogatása is. Magyarország már nem volt egy félelmetes rezsim országa. A gulyásszocializmus vagy a legvidámabb barakk idõszakában meginduló fejlõdés kedvezõ hatással volt a térségre. Az osztrák (beutazó) bevásárló turizmus megindulása, a fejlõdõ belföldi idegenforgalom és a beruházások a térség gazdasági idegenforgalmi potenciáljának jobbkihasználását tették lehetõvé minkét oldalon egyaránt. A határ menti hivatalos kapcsolatok megélénkülése is az 1960-as évek végétõl kezdõdött, de az 1980-as évektõl vált dinamikusabbá. 333

A Vasfüggöny megszûnése és a rendszerváltás idõszaka Már 1988-ban is sor került alkalmi határnyitásokra, de az 1989-es események vezettek el a Vasfüggöny végleges megszûnéséhez. 1989. május 2-án kezdték meg az elektronikus jelzõrendszer lebontását. A határsávval kapcsolatos összes rendelkezés megszüntetésére 1989. június 1-gyel került sor. Az 1980-as évek végének fejlõdõ bevásárló-turizmusa a világútlevél bevezetésével új lendületet kapott. Mind a magyar területek, mind a szomszédos osztrák területeken érezhetõ volt a konjunktúra. A politikai átalakulás, a rendszerváltás hatására dinamikusan fejlõdésnek indultak a gazdasági, kulturális és települések közti kapcsolatok is. A határ menti településeken a közigazgatási rendszer megváltozása, az önállósulások, az önálló önkormányzatok megalakulása és a meginduló, állami támogatással megvalósuló infrastrukturális fejlesztések az érintett települések egy résznél, zömmel a határsáv közvetlen közelében fekvõ településeken, viszonylag rövid idõ alatt olyan infrastruktúrát teremtettek meg, amely a további gazdasági fejlõdés alapjául szolgál. Emellett a Ny-i határ közelsége olyan lehetõségeket kínált, amelyek ezeket a térségeket országos viszonylatban is kiemelkedõ fejlettségûekké tették. A térség egyik kitörési pontja volt és maradt a turizmus. A korábban dominánsnak számító bevásárló-turizmus jelentõs változásokon ment át a rendszerváltást követõen, s napjainkban. A rendszerváltást közvetlen megelõzõen, ill. követõen meginduló jelentõs magyar bevásárló-turizmus (fõként mûszaki és híradástechnikai cikkek behozatala) következtében a magyar turistákra szakosodott üzletek létesültek több határ menti osztrák területen. Magyar oldalon pedig az osztrák bevásárló-turizmusra, szolgáltatás turizmusra és egészségügyi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozások szaporodtak jelentõsen. A Fertõ-táj településein szemmel látható volt a fejlõdés. A települések zömén a megteremtett infrastruktúrára alapozva, jelentõs számú üzem kezdte meg mûködését, s több osztrák-magyar vegyes tulajdonú cég is prosperált. Változó körülmények az 1990-es évek közepétõl napjainkig Napjainkban ismét átrendezõdést tapasztalhatunk. A Fertõ-táj településeinek infrastruktúrája fejlõdésben közelít a testvértáj infrastruktúrájához, bár még a települési kapcsolatok, közúthálózat fejlettsége területén még mindig jelentõs a lemaradás. A gazdasági változások következtében csökkenõ tendenciát mutat az osztrák bevásárló-turizmus, amely több okra vezethetõ vissza. Egyik okként említhetjük a magyarországi árak emelkedését, másrészt az osztrák piac megõrzése érdekében bevezetett osztrák vámintézkedések és az intenzív marketing tevékenység, amely egy külön fejezetet is megérdemelne. Sõt a bevásárló-turizmus megfordulni látszik. Egyre több magyar végzi élelmiszer, iparcikk és ruházati cikk bevásárlásait, a már hagyományosnak mondható híradástechnikai cikk vásárlásán kívül Ausztriában, amit az árak és a termékek különbsége nagyban elõsegíti. A magyar oldal kereskedelmi vállalkozásait ez egyre nehezebb helyzetbe hozza még akkor is, ha már nálunk is megjelentek a nagy választékot kínáló mega-bevásárlóközpontok is. A szolgáltatás turizmus és egészség turizmus még tartja pozícióit, de nehezedõ feltételekkel kell megküzdenie. A magyar terület dinamikus fejlõdése több területen is konkurenciát teremtett az osztrák vállalkozásoknak, amelyek forrásaikat és fejlesztési potenciáljukat tekintve is jelentõs elõnyben vannak, amelyet Ausztria EU-csatlakozása tovább erõsített. A Fertõ-menti falvakon átvezetõ kerékpárút ugrásszerû fejlõdést adott a magyar térségnek. A szálláshelyek növelése és a jelenõs minõségi javulás mellett a gasztronómiai turizmusra is 334

kezdtek odafigyelni a gazdák. A soproni borvidéket is elérte a változás szele, amit a világhírû táj és az okos, átgondolt, új hangvételû borászat sikereit kezdi mutatni napjainkban. A rendszerváltást megelõzõ idõszakban a Fertõ-táj határ menti térségein az osztrák turisztikai kínálat egyik fõ komponense volt a magyar specialitásként számon tartott puszta, csikós romantika (l. Pannónia üdülõfalu). A fejlõdõ magyar konkurencia lépésváltásra késztette a burgenlandi turizmust is, amely ennek hatására, palettaszélesítésként a fittness-, wellness-, termál- és gyógyturizmus, valamint az ökoturizmus irányába is jelentõs fejlesztésekkel nyitott. Marketingjével pedig a magyar turistákat, mint fontos piaci szegmenst, kívánja megszerezni. Mára megszûnt az ausztriai magyar nemzetiség identitás válsága. Büszkén vallják magyarságukat. Magyar klubokat é szervezeteket hoznak létre, rendezvényeiken Ausztria szerte hirdetik kultúránkat, nemzeti értékeinket (pl. az Alsópulyai Magyar Szervezet keretében). Az ipari fejlesztésekbe a rendszerváltást követõen egyre több külföldi tõke kapcsolódott be. Az ipari potenciál fejlõdését jelzi a megyében az ipari parkok létrejötte, amely azonban csak a táji értékek megõrzésével valósulhat meg. A munkaerõpiacon jelentõs változásokat hozott a határnyitás. Egyik oldalról a térségben létrejött külföldi tulajdonú cégek munkaerõ igénye állt szemben a magyar vállalatok rendszerváltás utáni megszûnésével, másrészt nagyon jelentõs a hivatalos ausztriai munkavállalás. Megjelent emellett még az ausztriai feketemunka, bár ennek súlya, a fokozott osztrák ellenõrzés és a szigorú szankciók miatt inkább a mezõgazdasági, elsõsorban idényjellegû munkákra helyezõdött át. Újonnan tapasztalható jelenség a térségben az, hogy az osztrák cégek nem akarnak Magyarországon beruházásokat létrehozni, ill. a meglevõket is lassanként felszámolják. Ennek oka egyrészt a termelési árak (munkabér, energia) jelentõs emelkedésében, nagyobbik részt viszont az ország politikájának, jogi és gazdasági szabályainak kiszámíthatatlanságában rejlik. Gyáraikat, üzemeiket és ipari parkjaikat újabban inkább az osztrák határ menti területeken építik fel. Energia és mûködési költségeik nem jelentõsen nagyobbak, viszont jog- és gazdasági rendszerük számukra jobban ismertek elõreláthatóbbak és kiszámíthatóbbak. Munkaerõt nagyrészt a magyar ingázók adják, amit az EU csatlakozással járó könnyebb határátlépés még jobban fog segíteni. A magyar oldal területi fejlõdésének felzárkózásának egyik sikertörténete a Fertõ-Hanság Nemzeti Park létrejötte. A Vasfüggöny talán egyetlen elfeledhetetlen érdeme, hogy megõrzõdött a Fertõ tó csodálatosan értékes és sokszínû élõvilága, amely a nemzeti park révén nemcsak a magyar nép, hanem az egész emberiség kincsévé teszi a területet. 1972-ig még engedélyt sem lehetett kapni a tó látogatásához. 1972-tõl volt Fertõ tavi határsáv engedéllyel látogatható. 1977-tõl lett tájvédelmi körzet a Fertõ. 1991-tõl alakult meg a Fertõ tavi Nemzeti Park. 1993-tõl lett az osztrák oldal nemzeti park. 1994-tõl pedig létre jött az osztrákokkal közös nemzeti park Fertõ-Hanság Nemzeti Park, ill. Neusiedler See Seewinkel néven a magyar terület pedig kibõvült a hansági területekkel. 2003 májusában ünnepélyes keretek között megtörtént a Világörökség diploma átadása, a Fertõ-táj elnyerte a világörökségi címet kultúrtáj kategóriában. A közelmúlt politikai változásai megteremtették az esélyét annak, hogy hosszú évtizedek után lehetõség legyen a földrajzi, tájegységi és kulturális egység megvalósítására. A sors különös játéka talán, hogy a politika által elszakított tájegységek újbóli valódi egybetartozása elsõként, a nemzeti park révén, a természet megõrzendõ kincsei által valósulhatott meg elsõként. 335