Az új Munka Törvénykönyvének főbb vonásai 2012. évi I. Tv. Mt. Dr. Kovács László 2012. 10. 19. I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1. Munkaviszonyok 1.1. A versenyszférában foglalkoztatottak munkaviszonya 2012: I. Tv. Mt. 1.2. Közszolgálati jogviszonyok (Az állami, önkormányzati szféra alkalmazottai) 1.2.1. Közalkalmazottak 1992: XXXIII. Tv. - Kjt 1.2.2. Közszolgálati tisztviselők 2011. évi CXCIX. Tv. - Kttv 1.2.4. Egyéb állami alkalmazottak és szolgálati jogviszonyban állók 1
Közalkalmazott, köztisztviselő és kormánytisztviselő Közalkalmazott Köztisztviselő Kormánytisztviselő Törvényi szabályozás 1992. évi XXXIII. törvény 2011. évi CXCIX 2011. évi CXCIX Kire vonatkozik Az állami és a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Az önkormányzat szolgálatában közhatalmat gyakorol A kormánytisztviselő a kormányzat, tehát közvetlenül a végrehajtási hatalmi ág alá tartozó államigazgatási alkalmazott. I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1.2.4. Szolgálati jogviszonyban állók A jogviszony elnevezése Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái Rendőrség Nemzetbiztonsági szolgálatok Ügyészségi szolgálati jogviszony Bírósági szolgálati jogviszony Igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya Tűzoltóság Büntetés végrehajtási szervezet 2
I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 2. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok 2.1. A Polgári Törvénykönyv (Ptk) szerinti munkavégzési viszonyok: a) megbízás b) vállalkozás 2.2. Önfoglalkoztatói jogviszonyok 2.2.1. A gazdasági társaság tagjaként személyesen közreműködés keretében Gt és Ptk szerint 2.2.2. Egyéni vállalkozóként Egyéb speciális foglalkozási viszonyok Önkéntes munkavégzés munkavégzésért járó díjazások, (pl. felügyelő bizottsági tagság utáni t.díj) ösztöndíjas foglalkoztatott jogviszonya, sportolók jogviszonya, nevelőszülői jogviszony, közcélú munka, közmunka, közérdekű munka. 3
Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok Versenyszféra Vállalkozások Állami szféra Közalkalmazott (1992, XXXIII. Kjt.) Speciális Munkaviszonyok Ptk. szerinti megbízás vállalkozás Gazdasági társaságok. alkalmazottai Közszolgálati tisztviselők (2011. évi CXCIX..) Önfoglalkoztatási jogviszonyok E.v., gt. tagság Egyéb gazdálkodó szerveztek alkalmazottai Szolgálati jogviszonyok Egyéb jogviszonyok A munkaviszony minősítői jegyei Minősítő jegyek Munkajogviszony Megbízási jogviszony Vállalkozói jogviszony A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás Személyes munkavégzési kötelezettség Elsődleges minősítési jegyek A munkakör határozza meg az ellátandó tevékenységet, amely folyamatosan, rendszeresen ismétlődik A munkavállaló a munkakörét személyesen köteles ellátni, helyettest nem állíthat A megbízott a megbízó által rábízott konkrét ügy ellátására, feladat elvégzésre vállal kötelezettséget (gondossági kötelem) A megbízott általában személyesen köteles a rábízott ügyet ellátni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet más személyt is A vállalkozó meghatározott eredmény létrehozására köteles (eredménykötelem) A vállalkozó általában önállóan hozza létre az eredményt, de igénybe vehet alvállalkozót is. 4
A munkaviszony minősítői jegyei Minősítő jegyek Munkajogviszony Megbízási jogviszony Vállalkozói jogviszony A munkáltató foglalkoztatási, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége Elsődleges minősítési jegyek A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség, a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség Nincs általános munkáltatói foglalkoztatási és munkavállalói rendelkezésre állási kötelezettség Alá-és fölérendeltségi viszony A munkavállaló a munkáltató szervezetében aláfölérendeltségben dolgozik Nincs a munkaviszonyra jellemző aláfölérendeltség, helyette mellérendeltség érvényesül Nincs a munkaviszonyra jellemző aláfölérendeltségi, helyette mellérendeltség érvényesül Magyarország foglalkoztatottsága a 15-64 éves népesség körében 57,5 57 56,5 56,2 57 56,6 56,9 57,3 57,3 56,7 56 55,5 55,4 55,4 Magyarország 55 54,5 54 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 5
68 66 64 62 Magyarország és az EU-átlag foglalkoztatottságának összevetése a 15-64 éves népesség körében 62,4 62,7 62,8 63,6 64,5 65,4 65,9 64,6 64,2 60 58 56 56,2 57 56,6 56,9 57,3 57,3 56,7 55,4 55,4 Magyarország Európai Unió 27 54 52 50 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A foglalkoztatottak száma Magyarországon: A teljes lakosság száma: 10 000 000 fő A foglalkoztatottak száma: 3 726 000 fő 6
A köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma a költségvetési intézményekben Az Új Munka Törvénykönyve A változások főbb irányai,céljai 1. Nagyobb rugalmasság - A merev kötelező előírások csökkentése - A felek megállapodásának nagyobb szerepe - A kollektív szerződés akár a munkavállaló javára, akár hátrányára eltérhet - Táguló atipikus foglalkoztatási formák (pl. munkakörmegosztás, több munkáltató által létesítet munkaviszony) 2. A munkáltató gazdasági érdekeinek erősítése - Felmondhatja a határozott idejű munkaviszonyt - A munkavállaló súlyos gondatlansága esetén teljes kártérítés - Gondatlanság esetén távolléti díj négyszeres mértékéig - Munkavállalói biztosíték esetleges károkozás esetére - Kevesebb lehet, ill. elmaradhat a végkielégítés - 250 óra lehet az évi túlmunka - Átlagkereset helyett távolléti díj (felmondási idő, végkielégítés) 7
2. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK SZERKEZETE 2012. évi I. tv 1.RÉSZ Általános rendelkezések (1. - 31. ) 2.RÉSZ A munkaviszony (32. - 229. ) 3.RÉSZ A munkaügyi kapcsolatok (230. - 284. ) 4.RÉSZ A munkaügyi vita (285. - 293. ) 5.RÉSZ Vegyes és átmeneti rendelkezések (294. - 299. ) Első Rész Általános Rendelkezések (négy fejezet) - Bevezető rendelkezések - A jognyilatkozatok - A jognyilatkozatok megtételének módja - Az érvénytelenség 8
Második Rész A munkaviszony (5-18 fejezet) - A munkaviszony alanyai - A munkáltató személyében bekövetkező változás - A munkaviszony létesítése - A munkaszerződés teljesítése - A munkaszerződés módosítása - A munkaviszony megszűnése és megszüntetése - A munka- és pihenőidő - A munka díjazása - A munkáltató kártérírési felelőssége - A munkavállaló kártérítési felelőssége - A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok - A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai - Az iskolaszövetkezet és tagjai közötti munkaviszony különös szabályai - A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások Harmadik Rész A munkaügyi kapcsolatok (19-22 fejezet) - Általános rendelkezések - Az üzemi tanács - A szakszervezet - A kollektív szerződés 9
Negyedik Rész A munkaügyi vita (23-24 fejezet) - A munkajogi igény érvényesítése - A kollektív munkaügyi vita Ötödik Rész - Záró rendelkezések I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja, hatálya, értelmezési alapelvek 2. Általános magatartási követelmények - az adott helyzetben elvárható magatartás követelménye - jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelő együttműködés - tájékoztatási követelmény ( pl. adatokban bekövetkezett változásról) - munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme - rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma. - az üzleti titok védelme 10
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 3. A személyhez fűződő jogok védelem - a munkavállaló a személyéhez fűződő jogairól általános jelleggel nem mondhat le - a munkavállalótól kérhető adatok célhoz kötöttsége - az adatok, információk harmadik személlyel való közlésének korlátja I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 4. Az egyenlő bánásmód követelménye. Alapjogszabály: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003: CXXV. tv. (Esélyegyenlőségi tv.) 1.1.A jogrendszer egészére nézve általános jelleggel határozza meg a diszkrimináció tilalmát. - életkor, nem, politikai, vallási, etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilos 1.2. A munkaviszony legérintettebb területei - A munkához való hozzájutás - Munkabér megállapítása - Munkaviszony megszűntetése 3. 11
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 5. A munkaviszonyra vonatkozó szabály - kollektív szerződés - üzemi megállapodás - egyeztető bizottság kötelező határozat I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Jognyilatkozatok 1. A megállapodás 2. Az egyoldalú jognyilatkozat 3. A kötelezettségvállalás 4. A munkáltatói szabályzat 5. A tájékoztatás 6. A feltétel 12
A jognyilatkozatok formája 1. Főszabály: alaki kötöttség nélkül akár írásban, akár szóban érvényesen meg lehet tenni 2. Kivétel a) Munkaviszonyra vonatkozó szabály írásbeli kötelezettséget ír elő b) Ha a munkavállaló kéri 3. Az írásbeli nyilatkozat közlése a) Tértivevény b) Ha a címzett nem veszi át, az első postai értesítés elhelyezését követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni. A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA 1. Ha a törvény napot említ, akkor ezen, főszabályként, naptári napot kell érteni. 2. Az intézkedés napja (pl. a kézbesítés napja) nem számít be a határidőbe. 3. Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja az általános munkarend szerint heti pihenőnap (szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap), a határidő a következő munkanapon jár le. 13
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG Az érvénytelenség 1. Érvénytelenségnek nevezzük azt az esetet, amikor a megállapodásnak csak a látszata van meg, de a jogszabály nem biztosítja hozzá a kötelező erőt 2. Két típusa van: a) semmiség b) Megtámadhatóság 3. Semmis megállapodás feltétel nélküli érvénytelenséget jelent. Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik, színlelt vagy leplezett szerződés (határidő nélkül lehet rá hivatkozni, nem évül el) AZ ÉRVÉNYTELENSÉG Az érvénytelenség 4. Megtámadható megállapodás: csak feltételesen érvénytelen. A megállapodás megtámadható m a) tévedés, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette b) mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt c) Jogellenes fenyegetés, kényszerítés miatt Határidő: 30 nap 14
MÁSODIK RÉSZ A MUNKAVISZONY A MUNKAVISZONY ALANYAI A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló 1. A Munkáltató - Feltétel: a jogképesség - A munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy közlése 2. Munkavállaló - 16. életév betöltése (törvényes képviselő hozzájárulásával) - 15. életév betöltése esetén: iskolai szünet alatt, a törvényes képviselő hozzájárulásával -15. életév alatt: sport, művészeti, reklám, modell (gyámhatóság jóváhagyásával) 15
A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre 1. Alaki, formai követelmények írásban kell foglalni az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMA 2. Tartalmi követelmények - A munkaszerződésben jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak a munkavállaló javára lehet eltérni a törvény ill. a ksz. szabályaitól. - Kivételesen ha a tv. kifejezetten megengedi a munkavállaló hátrányára is pl. - a bérpótlék alapja az alapbérnél kisebb összeg is lehet, - a szülési szabadság teljes egészében a szülést követően adják ki 16
A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMA 2.1. kötelező tartalmi elemek: a) a felek neve, adatai a) alapbér b) munkakör 2.2. Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmazza: a) Az időtartamot - az határozatlan b) A munkavégzés helyét - az ahol a munkáját szokás szerint végzi c) Munkaidőt a teljes napi munkaidő d) A munkaviszony kezdetét - a munkaszerződés aláírását követő nap A MUNKASZERZŐDÉSEN KÍVÜLI ELEMEK A munkáltató írásban köteles közölni: A munkaköri feladatokról Napi munkaidőt A munkáltatói jogkör gyakorlója Az irányadó munkarendet Az alapbéren túli munkabérről, egyéb juttatásokról A felmondási idő megállapításának szabályairól A rendes szabadság mértékéről megállapításának módjáról A bérfizetés napját Határidő: a munkaviszony létesítésétől számított 15 nap 17
Próbaidő A próbaidő A munkaviszony létesítésekor lehet kikötni Időtartama: legfeljebb három hónap kollektív szerződésben legfeljebb hat hónap 3 hónapnál rövidebb időtartam esetén egyszer meghosszabbítható, de a meghosszabbítással együtt sem lehet több 3 hónapnál Ksz. legfeljebb hat havi próbaidőt állapíthat meg Időtartama alatt a munkaviszony indoklás nélkül megszűntethető Határozott időre szóló szerződés szabályai A határozott idejű munkaviszony Munkaszerződésben kell kikötni Naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni Legfeljebb öt év lehet Meghosszabbítható, de az öt évet a hosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg. Határozatlanná alakul át, ha tovább dolgozik (ráutaló magatartással ) Munkáltatói felmondás lehetősége Felszámolás, csőd esetén A munkavállaló képessége miatt Elháríthatatlan külső ok miatt fenntartása lehetetlenné válik Nem jár díjazás a még hátralévő időre, de a felmondás szabályait kell alkalmazni. 18
A munkaszerződés teljesítésével kapcsolatos alapvető kötelezettségek Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkáltató alapvető kötelezettségei - foglalkoztatási kötelezettség - munkafeltételek biztosítása (ha a felek másként nem állapodnak meg,) - költségtérítés (a munkavégzés teljesítése során indokoltan felmerült költségek) - tájékoztatási kötelezettség - munkavállaló egészségének védelme, - munkabérfizetés - munkavégzés irányítása 19
Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkavállaló kötelezettségei 1. - munkára képes állapot fenntartása, rendelkezésre állás - Munkaidő betartása - személyes munkavégzés - Munkavégzés az elvárható szakértelemmel, gondossággal, munkára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások, szokások betartásával - Munkatársakkal való együttműködés - Bizalomnak megfelelő magatartás Munkáltató és munkavállaló alapvető kötelezettségei Munkavállaló kötelezettségei 2. - A munkaviszonyban végzett tevékenységre tekintettel harmadik személytől kapott díjazás elfogadásának feltételei munkáltató előzetes hozzájárulása kell erre tekintettel azonban a munkavállaló munkabére nem csökkenthető. - Utasítások teljesítése 20
Utasítás teljesítése Az utasítás teljesítésének korlátai: a) Kötelező megtagadás: ha az utasítás végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet (!) közvetlenül és súlyosan veszélyezteti b) Megtagadható: ha az utasítás végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné c) Károsodás veszélye esetén: a munkavállaló eltérhet az utasítástól, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Rugalmas foglalkoztatás Átirányítás, kiküldetés,kirendelés újra szabályozása 21
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Esetei: - Eltérő munkakör - Eltérő munkahely - Más munkáltató Feltételei: - Átmeneti lehet (naptári évenként max.44 munkanap vagy 352 óra egyenként és összesen is (!), de: munkaszerződés vagy ksz. megállapodás alapján lehet hosszabb) - Kivételesen csak a munkavállalói hozzájárulásával: (várandós nő gyermek 3 éves koráig, gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 16 éves koráig, hozzátartozó tartós, személyes gondozása esetén, 50 %-os egészségkárosodás esetén) - Munkabér mértékének alakulása: a ténylegesen ellátott munkakör alapján, de nem lehet kevesebb a munkaszerződése szerinti alapbérnél - A várható időtartamot előre közölni kell. - 6. (3) bekezdés (nem okozhat aránytalan sérelmet) Nem kell: gazdasági indok a munkáltató részéről Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Jellemző gyakori esetek: - Keresőképtelenség - Általános iskolai tanulmányok illetve a felek megállapodása szerinti képzés időtartamára (d) - Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra (!) de díjazás: csak a tanúnak jár - hozzátartozó halála esetén két nap (d) - Különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét (!) - Munkavállalói kötelezettségszegés miatt indult vizsgálat idejére, legfeljebb azonban harminc napra - Kötelező orvosi vizsgálat tartama (d) - Véradás legalább négy óra (d) - Emberi reprodukciós eljárással összefüggő orvosi kezelés Díjazás (146. ) 22
Fegyelmi felelősség Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért 1. Feltételek: - Munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése - Kollektív szerződés vagy munkaszerződés (ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt) állapíthatja meg. - Nem szabható ki olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelölt A jogkövetkezmények feltételei: - A kötelezettségszegés súlyával arányos - A munkaviszonnyal összefüggő - A munkaviszony feltételeit határozott időre módosító hátrány - Nem sértheti a munkavállaló személyhez fűződő jogait és emberi méltóságát - A vagyoni hátrány összességében nem haladhatja meg a munkavállalónak a jogkövetkezmény megállapításának idején esedékes egyhavi alapbérét. 23
Kötelező munkaszerződés módosítás A munkaszerződés módosítása Fő szabály: közös megegyezés Alakiság: = munkaszerződés megkötése Kötelező módosítás esetei a) Szülési szabadság, gyermekgondozási,fizetés nélküli szabadság után a munkáltató tesz ajánlatot az emelés mértékére: az azonos munkakörű munkavállalók, ilyen hiányában a munkáltatónál megvalósult időközbeni átlagos béremelés mértéke alapján. b) Várandós nő: egészségi állapotának megfelelő munkakört kell biztosítani (!), vagy fel kell menteni a munkavégzés alól. Díjazása: a felajánlott munkakörnek megfelelő munkabér, de legalább a munkaszerződés szerinti alapbér. Munkavégzés alóli felmentés esetén: alapbér. c) Részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, távmunka munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a lehetőségekről munkavállaló ennek ismeretében ajánlatot tesz munkáltató 15 napon belül válaszol az ajánlatra. d) Gyermek három éves koráig: munkavállaló (!) ajánlatára a munkáltató köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani (megállapodás alapján lehet hosszabb is) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatért munkavállalónak jár. 24
A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE I. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése eseteinek áttekintése A munkaviszony megszűnik: - munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott időtartam lejártával - Más (pl. Közalkalmazotti tv.) törvény hatálya alá kerül - A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntethető (mindegyik esetben kötelező az írásbeliség) - közös megegyezéssel, - felmondással, - azonnali hatályú felmondással, - azonnali hatályú megszűntetés (érvénytelenség esetén) 25
A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A felmondás A munkáltató köteles felmondását megindokolni Felmondási indokok - a munkavállaló képessége - a munkavállaló magatartása - a munkáltató működésével összefüggő ok a felmondási ok világosságát, valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania Felmondási idő min. 30 nap a munkaviszonyban töltött idővel folyamatosan emelkedik 20 év után +60 nap, de max. 6 hónap. A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A rendes felmondás A munkavállaló nem köteles felmondását megindokolni Kivétel: határozott idejű munkaviszony - olyan ok miatt, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi - a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt (a munkafeltételek aránytalan sérelemmel járnak 26
Felmondás A felmondási tilalom A felek megállapodása esetén a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig- nem szüntethető meg felmondással Felmondási tilalmak a munkáltató felmondása esetén: várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat ideje alatt és emberi reprodukciós eljárás első hat hónapja alatt. Felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség idején, de a felmondási idő csak a keresőképtelenség letelte után kezdődhet Felmondás Felmondási korlát a) Védett korúak, b) kisgyermeket nevelők c) rehabilitáltak esetén a) Védett kor: öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül főszabályként nem szűntethető meg Kivétel: a) ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül b) a munkavállaló magatartására hivatkozással. A képességei és a munkáltató működésével összefüggő okból történő megszüntetéshez további feltételek is szükségesek: ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló számára másik megfelelő munkakör vagy ezt visszautasítja. 27
Felmondás Felmondási korlátozás b) kisgyermeket nevelők - anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa esetén a gyermeke 3 éves koráig, ha nem veszi igénybe az e célból járó fizetés nélküli szabadságot védelme = védett korúakkal. c) rehabilitáltak rehabilitációs eljárásban vagy járadékban részesülők esetén: egészségi okból akkor mondható fel a munkaviszonyuk, ha eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, s nincs másik megfelelő munkakör, vagy azt nem fogadja el.. Felmondási idő speciális kezdete: keresőképtelenség egy évig -, beteg gyermek és hozzátartozó ápolása esetén ezen időtartam lejárta után kezdődik. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Közös szabály: ha munkavégzés nélkül jogosult a munkavállaló díjazásra mindig távolléti díj jár neki 28
Végkielégítés Jár: - munkáltató felmondása - munkáltató jogutód nélküli megszűnése - Munkavállaló azonnali hatályú felmondása Feltételei: - Három év munkaviszony Nem jár: - Aki nyugdíjasnak minősül - A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okokkal összefüggő képessége Mértéke: - 3 év- 25 év: 1-6 havi távolléti díj (!) - Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben: további 1-3 havi távolléti díj a munkaviszony időtartamától függően (!) A MUNAKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE Azonnali hatályú felmondás 1. feltételeit a törvény szigorúan meghatározza. mind a munkáltató, mind a munkavállaló akkor élhet vele, ha: - a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy - olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. 2. Határidő: - szubjektív: 15 nap - objektív: 1 év 29
A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE Eljárás a munkaviszony megszűntetése esetén Munkáltató kötelezettsége Ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait. Ki kell adni az előírt igazolásokat A munkavállaló kérésére írásbeli értékelés (Korábban: Működési bizonyítvány) kiadása Munkavállaló kötelezettsége Munkakörét át kell adnia Munkáltatóval el kell számolnia A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkáltató jogellenes megszüntető intézkedése Tipikus esete: A munkáltató részéről az indoklás valótlansága, A munkaviszony megszűnésének időpontja nem tolódik ki az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjáig. 1. Pénzbeli kompenzáció (elmaradt jövedelem) A munkáltató köteles a) Megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kárt. Az elmaradt jövedelemként legfeljebb 12 havi távolléti díj követelhető b) Kártérítés helyett: a felmondási időre járó távolléti díj összegét. c) A fentieken túlmenőn: végkielégítést + a felmentési időre járó távolléti díjat fizetni, ha a munkavállaló munkaviszonya nem felmondással szűnt meg 30
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkáltató jogellenes megszüntető intézkedése 2. Visszahelyezés (az 1. ponton felül) a munkavállaló kérésére a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt,ha a munkaviszony megszüntetése az - egyenlő bánásmód sérelme, - felmondási tilalom - szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelmi szabály megsértése miatt volt jogellenes, vagy - a munkavállaló munkavállalói képviselő volt a munkaviszony megszűnésekor, továbbá - érvénytelen közös megegyezéses megszüntetés (akarathiba) esetén.. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Munkavállaló jogellenes munkaviszony megszüntetése Tipikus esete: a felmondási idő be nem tartása, a munkakör átadásának megtagadása, vagy nem szabályszerű átadása a) Felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg b) Határozott idejű munkaviszonynál: hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díj c) Fentieken túli kárt, legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg 31
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 2. I. A teljes munkaidő a) Teljes vagy rendes munkaidő: A munkavállalónak rendszeresen külön utasítás nélkül is munkát kell végeznie Mértéke: napi 8 óra, heti 40 óra Munkarend,: a napi munkaidő beosztást a munkáltató határozza meg Egyenlőtlen napi munkaidő beosztás: Napi munkaidő minimum: 4 óra Napi munkaidő maximum: 12 óra, heti 48 óra Munkaidőkeret legfeljebb négy hónap lehet, egyes tevékenységek esetében (pl. idénymunka, több műszakos munkavégzés) hat hónap A munkaidő-beosztás közlése: legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre közölni kell A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 2. Rendkívüli munkaidő A munkaidő beosztástól eltérő A munkaidőkereten felüli A heti munkaidőt meghaladó Az ügyelet tartama 32
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 3. II. A pihenőidő munkaközi szünet, hat órán túli munkavégzés esetén 20 perc, 9 órán túl további 25 perc napi pihenőidő, a napi munka befejezése és a másnapi munkavégzés között legalább 11 óra pihenőidő hetenként két pihenőnap főszabályként szombat és vasárnap munkaszüneti nap: évi 10 nap A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ A rendes szabadság Alapszabadságból és pótszabadságból áll. - alapszabadság: 20 munkanap - pótszabadság az alapszabadság felül jár. Típusai a) Életkor szerint: max 10 munkanap -25. életévtől +1 munkanap -. -45. életévtől +10 munkanap b) Gyermek után pótszabadság mindkét szülőt külön-külön 16 évesnél fiatalabb gyermeke után megilleti -1 gyermek- 2 nap, két gyermek - 4 nap, 3 gyermek hét nap c) Fiatal munkavállalónak d) Egyéb c) 33
A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ A szabadság kiadása - 7 napot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - a többit a munkáltató határozza meg, - 15 nappal korábban kell közölni az időpontját - egybefüggően legalább 14 naptári nap legyen megállapodásban el lehet térni Betegszabadság -15 munkanap, távolléti díj 70%-a Szülési szabadság. A MUNKA DÍJAZÁSA I. Bérformák és bérpótlékok II. A munkabér védelme 34
A MUNKA DÍJAZÁSA I. Bérformák és bérpótlékok a) Alapbér legalább a kötelező legkisebb munkabér b) bérformák: Időbér teljesítménybér, a kettő összekapcsolásával. c) bérpótlék: éjszakai munkavégzés: 15% bérpótlék Műszakpótlék: egységesen 30% Rendkívüli munkavégzés: 50%, vagy szabadidő heti pihenőnapon, végzett munka: 100% bérpótlék munkaszüneti napon végzett munka: 100% bérpótlék A MUNKA DÍJAZÁSA Távolléti díj a) A munkavállalót munkavégzés hiányában általában távolléti díj illeti meg. b) Fogalma: Az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék. 35
A MUNKA DÍJAZÁSA II. A munkabér védelme Kifizetés: törvényes pénznemben készpénzben vagy a munkavállaló által megjelölt bankszámlaszámra Kifizetés: eltérő megállapodás hiányában: havonta utólag, egy összegben, tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A munkabérről részletes írásbeli elszámolás A MUNKA DÍJAZÁSA II. A munkabérből történő levonás szabályai Lehetősége: Jogszabály Végrehajtható határozat Előlegnyújtásból fakadó követelés, a munkavállaló ehhez hozzájárul Munkabér jogalap nélküli visszakövetelése: 60 napon belül írásbeli felszólítással, kivéve, ha a munkavállaló idézte elő, általános elévülési szabályok 36
A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK A vezető állású munkavállaló fogalma: - a) a munkáltató vezetője, valamint helyettese - b) a tulajdonos előírása szerinti munkakört betöltő - + azokra is, akiknek a munkaszerződésében kikötik és kulcspozícióban vannak - Az Mtv általános szabályainál szigorúbb szabályok - ksz hatálya nem terjed ki - Kötetlen munkarend - a rendes felmondást nem kell indokolni - nincs felmondási tilalom és korlát A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK Az Mtv általános szabályaitól kedvezőbb szabályok - további munkaviszonyt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet - Jogellenes mv megszűntetése esetén 12 havi távolléti díjat köteles fizetni - Gondatlan károkozás esetén is teljes kártérítés - Rendkívüli munkaidő után nincs ellenérték - Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok - Határozott idejű munkaviszonya 5 éven túl is meghosszabbítható 37
Köszönöm a figyelmet. 38