Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében

Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Dr. Holló József műszaki vezérigazgató-helyettes Magyar Közút Nonprofit ZRt. 1

Tartalom: 1. Mit nevezünk közútnak? 2. Az országos közutak műszaki állapota 3. Finanszírozás hazai és külföldi források; az ÚTALAPtól az Útpénztárig; ROP források 2007-2013. között; 4. A Tisza-tó térségének mellékútjai 2

1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről 32. Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az állami tulajdonban lévő közutak országos közútnak, a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak helyi közútnak minősülnek. - helyi közutak: ~130 000 km; - országos közutak: 31 240 km; - gyorsforgalmi utak: 1 373 km; - országos főutak: 7 958 km; - országos mellékutak: 21 909 km; 3

AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK MŰSZAKI ÁLLAPOTA TEHERBÍRÁS Fogalom: A teherbírás egy vagy több pályaszerkezeti réteg vagy földmű azon tulajdonságát jelenti, amellyel képes a rövid ideig tartó alakváltozással szembeni ellenállásra. A szerkezeti (teherbírási) jellemző a tengelyterhelések elviselési képességét fejezi ki. Az országos közúthálózat teherbírás osztályzat szerinti megoszlása 60 50 47,0 48,2 49,1 49,6 49,8 49,9 49,6 49,0 2000 2001 40 2002 2003 23,8 23,7 23,6 23,8 23,8 23,9 23,2 23,3 % 30 1: jó 2: megfelelő 3: tűrhető Osztályzat 4: nem megfelelő 2005 2007 0 4 2004 2006 11,5 11,0 10,8 10,6 10,6 10,5 10,9 11,1 10 10,2 10,0 9,6 9,3 9,2 9,1 9,4 9,7 20 7,5 7,1 6,9 6,7 6,6 6,6 6,9 6,9 a hálózat több mint 23,3 %-a minősül rossz teherbírásúnak, emellett további 11,1 % nem megfelelő. 5: rossz

AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK MŰSZAKI ÁLLAPOTA FELÜLETÉPSÉG Fogalom: A felületállapot vizuális minősítése alapvetően összegző jellegű, és figyelembe veszi a burkolatépséget meghatározó főbb jellemzőket: ezek között a deformációkat, kátyúkat, kipergéses és izzadásos felületeket, hossz- és keresztirányú, valamint mozaikos repedéseket, továbbá a burkolatszél hibáit is. Az országos közúthálózat felületépség osztályzat szerinti megoszlása 49,8 54,9 57,6 55,5 70 60 35,5 36,5 36,7 44,0 50 40 30 10,4 10,3 11,3 8,0 5,8 4,0 2,9 4,5 10 4,9 5,3 6,1 6,0 4,2 5,6 9,5 8,2 20 1:jó 2:megfelelő 5 Osztályzat 2002 2003 2005 2006 2007 0 3:tűrhető 2001 2004 18,8 19,0 17,6 14,0 13,2 13,7 11,6 11,7 30,4 28,9 28,3 28,0 27,0 21,8 18,4 20,1 % 2000 4: nem megfelelő 5:rossz

FINANSZÍROZÁS hazai és nemzetközi források HAZAI FORRÁSOK ÚTALAPtól az Útpénztárig 6 ÚTALAP (1989 1998) 61/1989 (VI.27.) MT rendelet: (1992. 06. 01-től: 1992. évi. XXX. tv. az Útalapról) elkülönített állami pénzalap; feladat: az országos közutak - fejlesztése, - fenntartása, üzemeltetése, - fejlesztésére és fenntartására felvett hitelek törlesztése, - fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos értékpapír műveletek, valamint - kezelők működési költségeinek fedezése forrásai: - évenkénti támogatás az állami költségvetésből; - az üzemanyag értékesítéséből származó bevétel (ólmozott motorbenzin: 2 Ft/l vagy 2650 Ft/t; ólmozatlan motorbenzin: 1 Ft/l vagy 1325 Ft/t) 7. (1) Az útalap bevételi többlete nem vonható el.

FINANSZÍROZÁS hazai és nemzetközi források HAZAI FORRÁSOK ÚTALAPtól az Útpénztárig Útfenntartási- és Fejlesztési Célelőirányzat (ÚFCE) (1999 2005) (12/1999. (III.11.) KHVM rendelet) feladat: az állami tulajdonban lévő országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése; forrásai: - a központi költségvetésből nyújtott állami támogatás; - a gépjárműadó meghatározott része; - gépjármű-túlsúlydíj (útvonalhasználati díj) és a közlekedési hatóság által megállapított és kiszabott gépjármű-túlsúly pótdíj (útvonalhasználati pótdíj); - nem közlekedési célú igénybevételéért fizetett, a közlekedési hatóság által megállapított és kiszabott pótdíj 7

FINANSZÍROZÁS hazai és nemzetközi források HAZAI FORRÁSOK ÚTALAPtól az Útpénztárig Útpénztár (2006 (122/2005. (XII.28.) GKM rendelet) feladat: az országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése; forrásai: - a központi költségvetésből nyújtott állami támogatás; - a közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény 33. -ának (2) bekezdésében megjelölt úthasználati díjból és pótdíjból származó bevétel ; 8

FINANSZÍROZÁS hazai és nemzetközi források HAZAI FORRÁSOK ÚTALAPtól az Útpénztárig 140 000 120 000 MFt 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év Forrás folyóáron Hiteltörlesztés+egyéb kiadások folyóáron ÚTALAP 9 Forrás reálértéken Hiteltörlesztés+egyéb kiadások reálértéken Útfenntartási- és Fejlesztési Célelőirányzat (ÚFCE) Útpénztár

FINANSZÍROZÁS hazai és nemzetközi források NEMZETKÖZI FORRÁSOK: az ÚTALAP hitelfelvételei: - IBRD hitelek: - 80-as évek közepe: közlekedési hitelcsomag vasúti, közúti és fuvarozási fejlesztések; - 90-es évek eleje: közúti rehabilitáció (útkeresztmetszet és teherbírás növelése; - EBRD, EIB hitelek; Európai Uniós támogatások: - PHARE: - regionális és határokat átlépő fejlesztési projektek támogatása; - ISPA (a Kohéziós Alap előszobája ): 11.5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítések támogatása; 10

FINANSZÍROZÁS hazai és nemzetközi források NEMZETKÖZI FORRÁSOK: Európai Uniós támogatások (folytatás): -Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alapok (KA) - első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2004-2006 -Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) főutak rekonstrukciója, kapacitásbővítő fejlesztése - Regionális Operatív Program (ROP 1): 4 és 5 számjegyű utak felújítása - Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013 11 - Közlekedési Operatív Program (KözOP) főutak rekonstrukciója, kapacitásbővítő fejlesztése - Regionális Operatív Programok (ROP) 4 és 5 számjegyű utak felújítása

ROP források 2007-2013. között A 2007-2013. közötti időszakban a ROP keretéből 220 Mrd Ft áll rendelkezésre közútfejlesztésre. ÉszakMagyarország 11% KözépMagyarország 39% Észak-Magyarország 23 Mrd Ft Észak-Alföld 28 Mrd Ft Dél-Alföld 31 Mrd Ft Dél-Dunántúl 25 Mrd Ft Közép-Dunántúl 16 Mrd Ft Nyugat-Dunántúl 11 Mrd Ft Közép-Magyarország 87 Mrd Ft Észak-Alföld 13% Dél-Alföld 14% 12 NyugatDunántúl 5% KözépDunántúl 7% Dél-Dunántúl 11%

A Tisza mente mellékútjai Borsod-Abaúj-Zemplén megye Főút: 365,3 km Mellékút:2126,8 km Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Főút: 372,9 km Mellékút:1736,5 km Heves megye Főút: 288,7 km Mellékút: 883,0 km Hajdú-Bihar megye Főút: 399,6 km Mellékút: 1146,0 km Bács-Kiskun megye Főút: 594,8 km Mellékút: 1595,3 km 13 Jász-Nagykun Szolnok megye Főút: 391,7 km Mellékút: 927,9 km Csongrád megye Főút: 281,7 km Mellékút: 1075,4 km

A Tisza mente mellékútjai Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megvalósult: 49 km Tervezett: 54 km 14

A Tisza mente mellékútjai Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Megvalósult: 74 km Tervezett: 92 km 15

A Tisza mente mellékútjai Heves megye Heves megye Megvalósult: Tervezett: 16 41 km 144 km

A Tisza mente mellékútjai Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Megvalósult: 180 km Tervezett: 137 km 17

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Dr. Holló József műszaki vezérigazgató-helyettes Magyar Közút Nonprofit Zrt. hollojozsef@kozut.hu 18