NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK OSVÁTH LÁSZLÓ r. ezredes A REPÜLŐGÉP, MINT AZ ELKÖVETÉS ESZKÖZE ÉS TÁRGYA NAPJAINK TERRORIZMUSÁBAN ESEMÉNYLEÍRÁS, 2001. SZEPTEMBER 11. Az eddigi legsúlyosabb nemzetközi terrorista merényletre négy repülőgép önálló, de összehangolt eltérítésével az Egyesült Államokban került sor 2001. szeptember 11-én. A 19 gépeltérítő az al-kaida terrorista hálózatához tartozott. A nyomozók szerint, valamint a repülőgépek fedélzetén levő utasok mobiltelefonon kezdeményezett hívásainak felvételei alapján a gépeltérítők késeket és papírvágó késeket használtak az utasok és a pilóták megölésénél vagy megsebesítésénél, illetve a járművek feletti hatalom megszerzéséhez, amelyeket ezt követően a gépeltérítők az előzetesen kiválasztott célpontok lerombolására használtak fel. Öt terrorista eltérítette az American Airlines 11-es járatát, amely 7.45 órakor indult Bostonból Los Angelesbe. Egy órával később szándékosan nekikormányozták a New York belvárosában levő World Trade Center északi tornyának. Öt terrorista eltérítette a United Airlines 175-ös járatát, amely 7.58 órakor indult Bostonból Los Angelesbe. A gép 9.05 órakor becsapódott a World Trade Center déli tornyába. Nem sokkal ezután mindkét torony összeomlott, megölve közel 3000 személyt, köztük az épületek kiürítésénél segédkező tűzoltók és mentőszemélyzet százait. 34
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC Négy terrorista eltérítette az United Airlines 93-as járatát, amely 8.01 órakor indult Newarkból San Franciscóba. A gép 10.10 órakor lezuhant Stony Creek (Pennsylvania) közelében, megölve a fedélzeten levő mind a 45 személyt. Az eltérített gép tervezett célpontja nem ismert, de a feltételezések szerint az utasok legyűrték a terroristákat, megakadályozva ezzel, hogy a repülőgépet rakétaként használják fel. Öt terrorista eltérítette az American Airlines 77-es járatát, amely 8.10 órakor indult a washingtoni Dulles-repülőtérről Los Angelesbe. A gép 9.39 órakor a Washington DC közelében levő Arlingtonban (Virginia) beleszállt a Pentagonba. Összesen 189 személy vesztette életét, köztük mindenki, aki a repülőgép fedélzetén tartózkodott. A négy merényletben több mint 3000 személy halt meg. A World Trade Centernél 78 ország állampolgárai vesztették életüket. A szabadságot és a demokráciát érte támadás mondta másnap Bush elnök. A vezetők világszerte a civilizáció elleni merényletnek nevezték a szeptember 11-i eseményeket. Az összehangolt merénylet az Egyesült Államok ellen irányuló harci cselekmény volt. Bush elnök 2001. szeptember 20-án a Kongresszus közös ülésszakán ezt mondta: A terrorizmus elleni harcunk kezdete az al-kaida, de nem ér ott véget. Nem ér véget mindaddig, ameddig a globálisan fellépő valamenynyi terrorista csoportot meg nem találtuk, meg nem állítottuk, és le nem győztük.. Lényegében minden ország elítélte a merényletet, és csatlakozott az Egyesült Államok által vezetett koalícióhoz, hogy a terrorizmus ellen több diplomáciai, gazdasági, hírszerzési, rendvédelmi és katonai fronton is harcoljon. A Tartós Szabadság művelet a koalíció katonai komponense október 07-én indult meg. Az első célpontok az al-kaida kiképző táborai és az afganisztáni tálib rendszer katonai állásai voltak. Az iszlám szélsőségesek a világ minden pontjáról beleértve Észak-Amerikát, Európát, Afrikát, a Közel-Keletet, valamint Közép-, Dél- és Délkelet-Ázsiát gyakorló terepként és a világszerte folytatott terrorista tevékenység operációs bázisaként használták Afganisztánt. A tálibok hatalomból történő eltávolítása néhány hónap alatt lezajlott, és több mint 60 országban az al-kaida közel 1000 aktivistáját tartóztatták le. A nemzetközi szintéren elkövetett terrorcselekmények száma a korábbi évekhez képest 2001 szeptember 11. borzalmas eseményei ellenére is csökkenő tendenciát mutat. Az előző évekre visszatekintve 2001-ben volt a legmagasabb halálozási arány az ismert cselekmények miatt, összesen 3547 személy vesztette életét a nemzetközi terrorcselekményekben. Az elhalálozások 90 százaléka a szeptember 11-i merényletek során történt. 35
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A 2001 és 2002 években különböző módon végrehajtott terrorcselekmények között csupán kis számban fordultak elő légi jármű ellen, vagy azzal bármilyen formában elkövetett cselekmények. Ezeket a cselekményeket az alábbi felsorolás mutatja: A 2001. évi légi járművekkel kapcsolatos jelentősebb terrorcselekmények kronológiája (az összesen elkövetett 346 terrorcselekményből) Január 03. Jemen: Egy jemeni állampolgár eltérített Sanaában egy belföldi járatot, amelynek a fedélzetén tartózkodott az Egyesült Államok jemeni, illetve Jemen washingtoni nagykövete. A járat, amelyen 91 utas volt, biztonságban leszállt Dzsibuti repülőterén. Sem az utasok, sem a személyzet tagjai nem szenvedtek sérülést. Március 15. Törökország: Isztambulból egy 162 utast szállító repülőgépet Szaúd-Arábiába térítettek, ahol a hatóságok megrohamozták a gépet, három orosz utast megöltek, egy török utast pedig megsebesítettek. A cselekmény elkövetéséért semmilyen szervezet nem vállalta a felelősséget. Április 26. Etiópia: Debre Zeyitben az Etiópiai Légi Akadémia hallgatóinak ötfős csoportja eltérített egy 50 főt szállító katonai repülőgépet. Június 08. Angola: Luenában fegyveresek föld-levegő rakétát lőttek ki egy, az ENSZ Világ Élelmezési Program által bérelt Boeing 727-re, súlyosan megrongálva az egyik hajtóművet, a repülőtéren kényszerleszállásra kényszerítve a pilótát. Az UNITA vállalta a felelősséget. Július 24. Sri Lanka: Colombóban fegyveresek megtámadták a nemzetközi és a katonai repülőteret, kilenc személyt négy katonát és két civilt megölve, kilenc továbbit megsebesítve. Sajtójelentések szerint megsemmisült öt kereskedelmi és nyolc katonai repülőgép, több lőszerraktár és üzemanyag tároló is. A Tamil Tigrisek Felszabadítási Szervezete vállalta a felelősséget. Szeptember 11. Egyesült Államok New York: Öt terrorista eltérítette az American Airlines 11-es járatát, amely 7.45 órakor indult Bostonból Los Angelesbe. Egy órával később szándékosan nekikormányozták a New York belvárosában álló World Trade Center északi tornyának. Oszama bin Laden és szervezete, az al- Kaida vállalta a felelősséget. 36
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC Öt terrorista eltérítette az United Airlines 175-ös járatát, amely 7.58 órakor indult Bostonból Los Angelesbe. A gép 9.05 órakor becsapódott a World Trade Center déli tornyába. Nem sokkal ezután mindkét torony összeomlott, megölve közel 3000 személyt, köztük az épületek kiürítésénél segédkező tűzoltók és mentőszemélyzet százait. Szintén Oszama bin Laden és szervezete, az al- Kaida volt a felelős a cselekményért. Egyesült Államok Pennsylvania: Késeket és papírvágókat használó terroristák Shanksville közelében 44 főnyi utassal és személyzettel a fedélzeten eltérítették a United Airlines 93-as járatát, egy Boeing 757 típusú polgári repülőgépet, amely Newark nemzetközi repülőteréről San Francisco nemzetközi repülőtere felé tartott. A gépeltérítők átvették a gép irányítását, és a repülővel Washington irányába tartottak. Sajtójelentések szerint az utasok a gép irányításának visszaszerzésére irányuló kísérlete során zuhantak le Pennsylvaniában. Ismét Oszama bin Laden és szervezete, az al-kaida volt a felelős. Egyesült Államok Virginia: Késeket és papírvágókat használó terroristák Washington közelében 64 utassal a fedélzeten eltérítették az American Airlines 77-es járatát, egy Boeing 757 típusú polgári repülőgépet, amely a Dulles nemzetközi repülőtérről Los Angeles nemzetközi repülőtere felé tartott. A terroristák átvették az irányítást, és a Pentagon nyugati oldalának vezették a gépet, lerombolva az épület baloldalát. A halálos áldozatok között a sajtójelentések szerint a 64 utas és a személyzet mellett 125 katonai és polgári alkalmazott volt, illetve további 80 fő megsebesült a Pentagon részben összeomlott szárnyában. Oszama bin Laden és szervezete, az al-kaida volt a felelős. A 2002. évi légi járművekkel kapcsolatos jelentősebb terrorcselekmények kronológiája (az összesen elkövetett 146 terrorcselekményből) November 18. Törökország Isztambul: Egy arab származású izraeli állampolgár 15 perccel a leszállás előtt megkísérelte eltéríteni az El-Al izraeli légitársaság járatát. Az elkövető egy tollkéssel megtámadta a légiutas kísérőt és arra kényszerítette, hogy kinyissa a pilótafülke ajtaját. A gépen tartózkodó biztonsági személyzet ártalmatlanná tette a férfit, aki tettét nacionalista elvekre hivatkozva hajtotta végre. Az ügyben semmilyen szervezet nem vállalta magára a felelősséget. November 28. Kenya Mombasa: Két SA 7 típusú légvédelmi rakétát lőttek ki az Arkia Izraelbe közlekedő Boeing 757 típusú repülőgépére közvetlenül a felszállás után, mely rakéták szerencsére célt tévesztettek. A gép 261 utasával a fedélzetén folytatta útját. A cselekményért az al-kaida, a Száműzött Palesztín Egye- 37
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK temes Kormány, és a Palesztin Hadsereg nevű szervezetek vállalták a felelősséget. Az elkövetett terrorcselekmények számához viszonyítva tehát megállapítható, hogy repülőgépekkel kapcsolatos cselekményeket csupán igen jelentéktelen számban követtek el. A szeptember 11-i eseményeket követően a világ minden részén oly mértékben szigorították meg a repüléssel kapcsolatos biztonsági intézkedéseket, hogy az ilyen típusú elkövetések száma eddig soha nem tapasztalt alacsony szintre csökkent. A világ különböző légitársaságai a jelzett esemény esetleges újbóli elkövetésének elkerülése végett többek között a következő szigorító biztonsági intézkedéseket vezették be: Egy esetleges támadás, terrortámadás elhárítására kiképzett és a szükséges eszközökkel ellátott biztonsági személyek repülőgépeken történő utaztatása. A pilótafülkét és az utasteret elválasztó ajtók megerősítése. A repülőgépre történő feljutás megakadályozására a poggyásztérben elhelyezett csomagok is átvilágításra kerülnek. A business osztályokon a különböző fém vágóeszközök, kések, evőeszközök felszolgálásának mellőzése. A légitársaságok közül többek között az Air France is megszigorította biztonsági intézkedéseit az érzékenynek tekinthető célállomásokra Egyesült Államok, Fekete-Afrika, egyes arab országok, valamint Izrael tartó repülőgépeik tekintetében. Ezen szigorítások sok esetben két-három biztonsági személyzetnek a repülőgépen történő utaztatását jelenti. Ezen személyzet jelenlétéről csupán a gép parancsnokának van tudomása. Az említett légitársaság vonatkozásában kétség merült fel az utastér és a pilótafülke hermetikus elzárása ügyében. Egy erőszakos, a gép fedélzetén elkövetett cselekmény esetén ugyanis kérdésessé válhat, hogy az utastérben tartózkodó utasok, és a légi utas kísérők fenyegetése, illetve a velük szembeni erőszak alkalmazásakor a pilóták nem avatkoznának-e közbe, továbbra is elbarikádozva maradnának-e. A British Airways által használt repülőgépeken felszerelték a fentiekben már említett, a pilótafülkét az utastértől elválasztó, megerősített ajtókat. Tanulmányozták továbbá olyan videokamerák felszerelésének lehetőségét is, amelyek segítségével a pilóták szemmel tarthatják az utastérben tartózkodókat, illetve azok magatartását. Ezeken a járatokon is kivonták a fém evőeszközöket a használatból. A Lufthansa gépein a korábbiakban már említett biztonsági személyzetet, úgynevezett légimarsallokat utaztat. Több amerikai légitársaság is követi ezt a gyakorlatot, illetve a megerősített ajtók felszerelését, valamint a fém evőeszközök felszolgálásának mellőzését. 38
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC Különböző régiók 2001 szeptember 11-ét követő biztonsági helyzetértékelése Az afrikai helyzetkép A Szaharától délre eső afrikai országok kormányzatai szinte egyöntetűen elítélték az Egyesült Államok ellen szeptember 11-én elkövetett merényleteket. Ezek a kormányzatok ígéretet tettek a terrorizmus elleni harc támogatására is. Az Egyesült Államokkal és a nemzetközi koalícióval történő kétoldalú együttműködésen túl olyan multilaterális szervezetek is elkötelezték magukat a terrorizmus elleni harc mellett, mint az Afrikai Egységszervezet és a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (Southern African Development Community). A szeptember 11-i merényletek által okozott megrázkódtatás és a nemzetközi terrorizmus elleni fellépést célzó, megújult nemzetközi együttműködés újra megteremtette az afrikai vezetők részéről a hajlandóságot arra, hogy foglalkozzanak a nemzetközi terrorizmus problematikájával. Afrika fokozott együttműködése segíthet a terrorizmus állandó fenyegetésének, valamint a civilek ellen az erőszak és a kényszerítés eszközeként történő alkalmazásának megakadályozásában. Afrikában a legtöbb terrorcselekmény belső polgári zavargásokból vagy a regionális háborúk begyűrűzéséből fakad, mivel az afrikai lázadó mozgalmak és ellenzéki csoportok politikai, társadalmi vagy gazdasági céljaik elérése érdekében terrorista taktikát alkalmaznak. A Kongói Demokratikus Köztársaság, Libéria és Sierra Leone tartozik azok közé az országok közé, ahol a felkelő csoportok válogatás nélkül alkalmaztak erőszakot és támadtak a civil lakosságra. Az iszlámhoz köthető nemzetközi terrorista szervezetek köztük az al- Kaida és a libanoni Hezbollah is jelen vannak Afrikában, hálózataik kiterjesztése és megerősítése érdekében továbbra is kihasználják a működésüket elősegítő afrikai környezetet, az átjárható határokat, a konfliktusokat, a felületes pénzügyi rendszereket, valamint a széles körben elérhető fegyvereket. Ezek a csoportok ráadásul olyan bukott vagy gyenge kormányzattal rendelkező államokban tudnak boldogulni, amelyeknél az országon belül nem tudják figyelemmel kísérni a terroristák és támogatóik tevékenységét. A térség országaiból származó jelentések azt is jelzik, hogy a terroristák tisztázatlan eredetű gyémántok illegális kereskedelmét is felhasználják, egyrészt pénzmosásra, másrészt akcióik finanszírozására. A dél-ázsiai helyzetkép Dél-Ázsia az Egyesült Államok, valamint a világ minden részéről származó barátai és szövetségesei ellen irányuló terrorizmus egyik fókuszpontja maradt. A nemzetközi terrorista szervezetek szerte a régióban számtalan gyilkosságot, emberrablást és rongálást követtek el. A szeptember 11-én végrehajtott me- 39
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK rényletek az egész világ figyelmét ráirányították a később a terrorizmus elleni harc első katonai csataterévé váló Afganisztánból kiinduló terrorista tevékenységre. A koalíció afganisztáni katonai céljai egyértelműek voltak: 1) felszámolni az al-kaidát és annak afganisztáni terrorista infrastruktúráját, 2) eltávolítani a hatalomból a tálibokat, 3) helyreállítani Afganisztánban egy széles kört reprezentáló kormányzatot. Dél-Ázsia minden országa erőteljesen támogatta a koalíció terrorizmus elleni erőfeszítéseit. Mostantól az a feladat, hogy a támogatást olyan konkrét lépések váltsák fel, amelyek idővel jelentősen meggyengítik a régión belüli és az onnan fakadó terrorista fenyegetést. Az új gondolkodásmódnak már néhány egyértelmű és fontos jele van. Szeptember 11-e után Pervez Musarraf tábornok, Pakisztán elnöke jelentős változásokat eszközölt a pakisztáni politikában, és korábban példátlan együttműködési készséget tanúsított a terrorizmus elleni háború támogatása terén. Pakisztán nemcsak felszámolta a tálib rendszerrel korábban fennálló szoros kapcsolatait, hanem azt is lehetővé tette az amerikai hadseregnek, hogy az afganisztáni katonai műveletekhez felhasználhassa az ország területén levő bázisokat. Pakisztán lezárta Afganisztánnal közös határát, hogy megakadályozza a szökevények elmenekülését, valamint továbbra is szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal a szökevények beazonosításában és letartóztatásában. Musarraf fontos lépéseket tett a hazai szélsőségesekkel szemben is, több mint 2000 személyt tartóztattak le, köztük Maulana Masood Azhart, a Jaish-e-Mohammed vezetőjét. Sri Lankán törékeny jelei vannak a Sri Lanka-i kormányzat és a Tamil Tigrisek Felszabadítási Szervezete (Liberation Tigers of Tamil Eelam LTTE) közötti évtizedes konfliktus lehetséges békés rendezésének. Az LTTE volt felelős 2001-ben a Colombótól északra elterülő közös nemzetközi és katonai repülőtér elleni pusztító merényletért. Decemberben azonban az LTTE és a Sri Lanka-i kormányzat tűzszünetben állapodott meg, amelyben jelentős szerepe volt Norvégiának. Az Egyesült Államok továbbra is támogatja a norvég kormány előrevivő erőfeszítéseit, a konfliktus tárgyalásos rendezésének megvalósulására összpontosító segítségét. Az Egyesült Államok a pozitív változások lehetősége ellenére továbbra is a külföldi terrorista szervezetek listáján hagyja az LTTE-t mindaddig, ameddig a csoport már nem jelent terrorista fenyegetést. A kelet-ázsiai helyzetkép A szeptember 11-i eseményeket követően a kelet-ázsiai országok egyöntetűen elítélték a merényleteket. A legtöbb jelentős közvetlen támogatást is nyújtott a terrorizmus elleni háborúhoz, valamint jelentős előrelépést tett a terrorizmus elleni belföldi készségek kiépítése terén. Az al-kaidával kapcsolatban álló terrorista sejtek felszámolása és elfogása olyan fejlemény volt, amely a cím- 40
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC lapokra is felkerült, de talán legalább ilyen fontos, hogy számos állam és önálló rendvédelmi terület (pl. Hongkong) szigorította pénzügyi szabályozási és jogi kereteit, hogy a terrorista csoportokat elzárják pénzforrásaiktól, és tovább korlátozzák a még szabadlábon levő terroristák tevékenységét. A Japán kormány teljes mértékben elkötelezte magát a terrorizmus elleni globális koalíció mellett, beleértve az Afganisztán elleni kampányhoz nyújtott támogatást is. Japán aktív volt a G 8 terrorizmus elleni szakértői csoportjában is, és részt vett a nemzetközi terrorizmus elleni stratégia kidolgozásában, amely olyan problémákkal foglalkozik, mint a terrorizmus pénzügyi alapjai, a kábítószer-kereskedelem, valamint a kölcsönös jogsegély. Ausztrália első ízben hívta segítségül az ANZUS-szerződést, hogy átfogó katonai támogatást nyújtson az Egyesült Államoknak. Ausztrália, szeptember 11. után gyorsan aláírta a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló ENSZ-egyezményt, illetve új antiterrorista jogszabályokat is alkotott, valamint hatályba léptette az ENSZ terrorizmus ellenes határozatait is. Az év végén az al-kaidához kapcsolódó délkelet-ázsiai terrorszervezetekre bukkantak Szingapúrban és Malajziában. A csoportok tevékenysége, működése és kapcsolatai az egész régióra kiterjedtek, és jelentős merényletek végrehajtására vonatkozó tervekre derült fény. Szingapúr decemberben letartóztatta a Jemaah Islamiah 13 tagját, meghiúsította az Egyesült Államok és más országok nagykövetsége, valamint egyéb szingapúri célpontok elleni robbantásokat célzó szervezkedést. Malajzia azóta több tucat feltételezett terroristát tartóztatott le, és a régióra az év végére egyre jobban kiterjedő nyomozások egy nagy nemzetközi terrorista hálózat körvonalait tárták fel. A Jemaah Islamiah hálózatának multinacionális jellege jól szemléltette a legtöbb kelet-ázsiai ország számára, hogy milyen égető szükség van a terrorizmus elleni hatékony regionális mechanizmusokra. Az ASEAN regionális fóruma a regionális erőfeszítések számára ígéretes lépésként kiemelt napirendi pontként tárgyalta az antiterrorizmust. A régió országai lépéseket tettek a nemzetközi terrorizmus elleni közös erőfeszítéseik erősítése érdekében. Az afganisztáni harcosok és menekültek az Afganisztánban folyó harcok eredményeként történő beáramlásától való félelem közös erőfeszítésekre sarkallt a határok biztonságának szigorítása és a szélsőséges szervezetekkel szembeni fellépés terén. Továbbra is aggodalomra ad okot az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (Islam Movement of Uzbekistan IMU), a nemzetközi terrorista szervezetek az Egyesült Államok által összeállított listáján is szereplő csoport, amely az üzbég kormányzat megdöntésére és egy iszlám állam létrehozására törekszik. Szemben 1999-cel és 2000-rel, 2001- ben nem került sor az IMU várt nagyszabású offenzívájára, valószínűleg az érintett kormányzatok jobb katonai felkészültsége, illetve az IMU-nak a tá- 41
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK libok az Északi Szövetség elleni nyári offenzívájában történt részvétele miatt. A helyi biztonsági erők ellen történtek incidensek, ezek azonban soha nem voltak egyértelműen a csoporthoz köthetők. Az IMU tagjai 2000-ben és 2001- ben is harcoltak Afganisztánban a tálibok oldalán. Nagyszámú IMU-fegyveres vesztette életét 2001 novemberében a kondozi csatában, a jelentések szerint köztük a katonai vezető, Namangani is. Az Egyesült Államok és a régió kormányzatai továbbra is figyelemmel kísérték a radikális iszlám politikai mozgalmat, a Hizb ut-tahrirt, amely a tiszta iszlám elvek követését és egy középázsiai iszlám kalifátus létrehozását sürgeti. A régió kormányzatainak állításai ellenére az Egyesült Államok eddig nem talált egyértelmű kapcsolatot a Hizb ut-tahrir és a terrorcselekmények között. A szovjet utódállamok felismerték a terrorizmus és az egyéb bűnözői tevékenységek közötti kapcsolatok erősödését, és lépéseket tettek a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az ember- és kábítószer-kereskedelem, valamint az egyéb illegális cselekmények közötti kapcsolódások felszámolása érdekében. Három közép-ázsiai állam Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán Oroszországgal, Belorussziával, és Örményországgal együtt májusban arról állapodott meg a FÁK kollektív biztonsági csúcstalálkozóján, hogy egy gyorsreagálású egységet hoznak létre a regionális fenyegetések, köztük a terrorizmus és az iszlám extrémizmus elleni fellépésre. Az egység parancsnoksága Bishkekben kerül elhelyezésre. A három közép-ázsiai állam és Oroszország megállapodott, hogy mindegyikük kiképez egy-egy zászlóaljat, amelyek ha azt egy tagállam kéri a regionális fenyegetésekkel szemben bevethetők. Ezeknek az államoknak a biztonsági vezetői októberben Dusanbéban is találkoztak, ahol a határbiztonság erősítését vitatták meg. Azerbajdzsán korábban a nemzetközi terrorista szervezetekkel is kapcsolatban álló, a Kaukázuson embereket, pénzt és felszerelést átjuttatni próbáló mudzsahedinek útvonala volt, de Baku fokozta a csecsenföldi mudzsahedineket támogató nemzetközi logisztikai hálózatok elleni erőfeszítéseket, hatásosan csökkentette jelenlétüket, és akadályozta tevékenységüket. Azerbajdzsán lépéseket tett a terrorizmus finanszírozása ellen is. A terroristagyanús csoportok és személyek listáinak a helyi bankokhoz történő megküldése révén összehangolt erőfeszítéseket tett a potenciálisan a terrorizmushoz kapcsolódó pénzeszközök beazonosítása érdekében. Az európai helyzetkép Az Egyesült Államokban szeptember 11-én végrehajtott terrorista merényleteket követően az európai nemzetek élesen reagáltak, azonnali segítséget ajánlottak fel a válságkezeléshez, illetve időt nem kímélve munkálkodtak a terrorizmus elleni nemzetközi koalíció felépítésén és fenntartásán. Bilaterális és multi- 42
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC laterális alapon együttműködve, az Egyesült Államok, illetve európai barátai és szövetségesei demonstrálták az összehangolt cselekvés pozitív hatásait. Ennek a szoros együttműködésnek és a szándékegységnek a fenntartása hoszszabb távon is a kampány sikerének fontos eleme lesz. Sok európai ország gyorsan cselekedett a rendvédelmi és hírszerzési információk megosztása, a merényletekhez kapcsolódó nyomozások lefolytatása, valamint a terrorizmus elleni harcot segítő jogszabályok megerősítése érdekében. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és más európai szövetségesek partnerei voltak az Egyesült Államoknak a tálibok és az al-kaida Afganisztánból történő teljes eltávolítását célzó katonai műveletekben. A szeptember 11-én az EU hat hónapig tartó rotációs elnökségét éppen ellátó Belgium azonnal a terrorizmus elleni harc témakörére összpontosította a figyelmet. Spanyolország nemcsak a baszk terrorista csoport, a Baszk Haza és Szabadság (ETA) gyengítését folytatta, hanem az al-kaida egy spanyolországi sejtjének a vezetőit és tagjait is elfogta, illetve lépéseket tett, hogy az antiterrorizmust a 2002 januárjában megkezdődött hathónapos EU-elnökség programjának egyik központi témakörévé tegye. Szintén az al-kaidához kapcsolódó letartóztatásokra került sor Belgiumban, Boszniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. A Lyon-csoport rendvédelmi szakértői és az Antiterrorista Szakértői Csoport (Róma-csoport) közös tevékenysége terén Olaszországnak a nyolcak (G-8) soros elnökeként töltött év során kifejtett irányítása jelentős előrehaladást eredményezett a terrorizmus elleni harc akcióterve tekintetében. Franciaország kiemelkedő politikai, diplomáciai és katonai támogatást nyújtott a terrorizmus elleni globális kampányhoz. A franciák segítettek azoknak az intézkedéseknek az erősítésében, amelyek fokozták az ENSZ lehetőségeit a terrorizmus elleni intézkedésekhez történő hozzájárulás terén, illetve Európán belül erősítették a terrorizmus elleni regionális együttműködést. Görögország figyelemre méltó támogatást ajánlott a terrorizmus elleni koalíciónak, azonban továbbra is problémát jelent, hogy a November 17. terrorista csoport tagjaival szemben nem történtek eredményes letartóztatások és vád alá helyezések. Németországnak a szeptember 11-i merényletekre adott válasza nagyszerű volt, fontos dolgokkal járult hozzá a kulcsfontosságú diplomáciai, rendvédelmi és katonai erőfeszítésekhez. A német rendőrség gyorsan megkezdte a merényletekhez kapcsolódó nyomok kivizsgálását, al-kaida tagokat azonosított be, letartóztatásokat hajtott végre, és körözéseket adott ki. Törökország a teljes körű diplomáciai és politikai támogatás mellett a logisztika és a támaszpontok terén is felbecsülhetetlen támogatást nyújtott az Afganisztán elleni kampányhoz. Bár Törökország a PKK, a DHKP/C és a Török Hezbollah elleni hatékony kampánya csapásokat mért ezekre a csoportokra, azok még mindig képesek halálos kimenetelű merényletek végrehajtására. 43
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Európa a szeptember 11-i merényletekre az Európai Unió (EU) és a NATO keretében adott multilaterális válasza azonnali, erőteljes és példátlan volt. Az EU megmutatta, hogy erős partner a globális koalíció fenntartása, valamint a terrorizmus elleni nemzetközi politikai együttműködés előmozdítása terén. A merényletek napján az EU (a belga elnökség alatt) az Egyesült Államok iránti szolidaritását fejezte ki. Az EU tagállamai erőteljesen támogatták a terrorizmus elleni erélyes határozatokra irányuló erőfeszítéseinket az ENSZ-ben, valamint harmadik országoknak a terrorizmus elleni fellépésbe történő bevonását célzó diplomáciai erőfeszítéseiket szerte a világon. Ezt követően az Európai Unió Tanácsa a terrorizmus elleni küzdelemhez potenciálisan hozzájáruló területek például a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a humanitárius támogatás, a szállítások biztonsága, a gazdasági és pénzügyi politika meghatározása érdekében egy akciótervet fogadott el. Ezen kívül a Tanács egy közös álláspontot, egy keretszabályozást és egy végrehajtási utasítást is elfogadott, amelyek jelentősen megerősítették mind a saját jogi és adminisztratív lehetőségeit, mind az EU tagállamaiét a terroristák és az őket támogatók ellen teendő intézkedések tekintetében, beleértve a pénzeszközeik befagyasztását is. Az EU egy rendelet jóváhagyása révén kibővítette a terroristák pénzmozgását korlátozó lehetőségeket is, amely lehetővé tette a terroristák pénzeszközeinek az EU egészére kiterjedő befagyasztását anélkül, hogy meg kellene várni az ENSZ határozatát. Az EU megállapodott a terrorizmus közös definíciójában és a terrorista csoportok közös listájában is, illetve a terrorizmus elleni koordinált kezdeményezések mellett kötelezte el magát, beleértve annak szándékát is, hogy gyorsan fogadjon el egy irányelvet a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára történő felhasználásának megakadályozásáról, valamint a pénzeszközök befagyasztását lehetővé tevő eljárások azokat a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekményekből származó jövedelemre is kiterjesztő kibővítéséről. Az EU saját keretei között, valamint az Egyesült Államokkal és más országokkal együtt továbbra is azon dolgozik, hogy javítsa a terrorizmus elleni közös intézkedések megtételének lehetőségeit. Ami a NATO szerepét illeti, első alkalommal alkalmazták az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkelyét, a szervezet teljes egészét bevonva a terrorizmus elleni önvédelembe. A NATO erői fontos szerepet játszottak az Afganisztán menedékként betöltött szerepének véget vetni igyekvő erőfeszítésekben, illetve az Egyesült Államokat a további terrorista merényletekkel szemben biztosító közvetlen katonai támogatásban. A legújabb NATO-tagok közül kettő, Csehország és Magyarország rögtön a szeptember 11-i merényleteket követően humanitárius és katonai segítséget ajánlott fel. A Balkánon levő amerikai és brit csapatok hézagpótlására vonatkozó felajánlások mellett Csehország a Tartós Szabadság műveletben történő 44
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC részvétel érdekében Kuvaitba telepítette egy vegyvédelmi alegységet, és használatra a NATO rendelkezésére bocsátott egy TU 154 szállítógépet. Magyarország egy egészségügyi csoportot ajánlott fel, illetve a régió további országai részére folyamatosan antiterrorista képzést biztosít. Mindkét ország jelentős humanitárius segítséget ígért Afganisztánnak a tokiói donorkonferencián. A Vilnius-csoport 10 országa (Albánia, Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia, Szlovénia) közösen és önállóan is csatlakozott a szeptember 11-i merényleteket elítélők sorához. Ezek az országok is aktívan támogatták a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót, katonai és diplomáciai segítséget ajánlva fel, illetve egyes esetekben logisztikai támogatást is nyújtva. Számos antiterrorista intézkedést tettek, amelyek a határbiztonság fokozásától a gyanús pénzügyi tranzakciók kivizsgálásáig terjedtek. Délkelet-Európában az albán nemzetiségű csoportok 1999 óta fegyveres támadásokat hajtanak végre a kormányerők ellen Szerbia déli részén, illetve Macedóniában. Februárban az ún. Nemzeti Felszabadító Hadsereg albán nemzetiségű szélsőségesei fegyveres felkelést robbantottak ki Macedóniában. Az NLA, amely júliusban bejelentette a feloszlását, nemcsak macedóniai forrásokból kapott pénzt és fegyvereket, hanem Koszovóból és máshonnan is. Az NLA, valamint a Dél-Szerbiában tevékenykedő, Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadító Hadserege nevű csoport szorosan kötődik a koszovói politikai szervezetekhez, közöttük a Koszovói Népi Mozgalomhoz, illetve a Koszovó Felszabadításáért Nemzeti Mozgalomhoz. Az általa ellenőrzött területeken mind az NLA, mind az UCPMB gyilkosságokat hajtott végre polgári személyek és a kormányzati biztonsági erők tagjai ellen, valamint polgári személyeket zaklattak és vettek őrizetbe. Macedóniában és a régióban más albán nemzetiségű szélsőséges csoportok is támogatják az állami intézmények elleni erőszakot, illetve ezzel fenyegetőznek, köztük az ún. Albán Nemzeti Hadsereg és a Nemzeti Bizottság az Albán Területek Felszabadításáért és Védelméért. Szeptember 11. után a boszniai kormányhatóságok ígéretet tettek, hogy minden lehetséges erőforrást a nemzetközi terrorizmus elleni harcnak rendelnek alá. Mivel Bosznia az iszlám szélsőségesek tranzitállomása volt, a határőrség számos intézkedést vezetett be a határok hatékonyabb ellenőrzése érdekében, köztük egy új leszállókártya használatát is, amelyet az utasoknak a megérkezéskor a repülőtéren ki kell tölteniük. Párizs továbbra is azon dolgozott Madriddal, hogy felgöngyölítsék a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorista csoportot. 2001 végén számottevően növekedett a francia hatóságok és a baszk csoport közötti incidensek száma, számos rendőr megsebesítését eredményezve. A francia hatóságok azt is felfedték, hogy az ETA fontos kiképzési programjai Franciaország területén zajlottak. 45
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Spanyolország 30 éve folytat harcot a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorista csoport ellen. A spanyol rendőrség két az al-kaidához kapcsolódó sejtet számolt fel, szeptember végén hat tagot, novemberben pedig nyolcat letartóztatva. A terrorizmus elleni globális koalíció támogatása mellett Madrid legfőbb antiterrorista prioritása továbbra is az ETA elleni fellépés maradt, amely 2001- ben is az erőszak stratégiáját alkalmazta. A csoport egy többnyire anyagi károkat okozó merényletsorozat révén beváltotta a fenyegetését, hogy nyári kampánya során Spanyolország idegenforgalmi körzeteit veszi célba. A madridi Barajas nemzetközi repülőtéren egy autóba rejtett pokolgép autók sorát rongálta meg, egy Barcelona közelében levő népszerű üdülőhelyen végrehajtott robbantásos merényletben pedig mintegy 10 fő sérült meg könnyebben. Továbbra is támadásokat intéztek a hagyományos célpontok politikusok, katonák, újságírók és a rendőrség ellen is. Márciusban egy pokolgép Katalóniában megölt egy rendőrtisztet, júniusban pedig egy másik pokolgép Madridban halálosan megsebesített egy spanyol tábornokot. Egy a baszk régióból irányított ETA-kommandót gyanúsítanak egy baszk rendőrtiszt júliusban történt meggyilkolásával is. A spanyol kormányzat hivatalos adatai szerint az ETA terroristái 2001-ben 15 személyt gyilkoltak meg, akiknek többsége a katonai vagy a biztonsági szolgálatok tagja volt. Októberben a spanyol rendőrség a baszk régióban felszámolta az ETA egyik sejtjét, amely kisebb kommandós sejtek szervezése mellett merényletek végrehajtását tervezte. Több mint 100 fontnyi robbanóanyagot és különféle hamis okmányokat koboztak el. Az ETA tevékenységét vizsgálva elmondható, hogy az eddigiek során még soha nem követett el légi jármű ellen erőszakos cselekményt, illetve tevékenységi köre Spanyol- és Franciaország bizonyos területein túl még soha sem nyúlt. Az utóbbi időszakban elkövetett cselekményei alapján viszont nem zárható ki, hogy akár elkeseredésükben, akár erőfitogtatás gyanánt elsősorban spanyol légi járművek ellen követnek el erőszakos cselekményt. A szervezettel kapcsolatos letartóztatások, lefoglalások során szerzett információk és feltérképezett eszközök, illetve különböző fegyverek sajnos azt a tényt támasztják alá, hogy a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak egy esetleges repülőgép ellen elkövetendő akcióhoz. A csecsen szeparatisták és szimpatizánsaik Törökországot is felhasználták terrorista merényletek helyszíneként. 2001. április 22-én 13 csecsenbarát fegyveres a csecsen nemzetiségű török állampolgár, Muhammed Tockan vezetésével, aki kis híján négy évet töltött börtönben egy orosz komp Törökországból 1996-ban történt eltérítése miatt megszállt egy előkelő isztambuli szállodát, 12 órán keresztül túszként tartva körülbelül 150 vendéget, köztük 37 amerikai állampolgárt. A fegyveresek, akik végül békésen megadták magukat, azt állították, hogy Oroszország csecsenföldi tevékenységére akarták ráirányí- 46
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC tani a világ figyelmét. A török bírósági rendszer meglehetősen elnéző volt a csecsenbarát terroristákkal. A szállodai esettel foglalkozó államügyészség Tokcan csoportját nem az ország szigorú antiterrorista törvényei alapján helyezte vád alá, hanem helyette kevésbé súlyos bűncselekményekkel köztük fegyver birtoklásával és személyi szabadságtól való megfosztással vádolta meg a fegyvereseket. Ettől függetlenül, március 15-én három csecsen elkövető eltérített egy Isztambulból Moszkvába tartó, 175, többnyire orosz állampolgárságú utast szállító orosz charterrepülőgépet. A korlátozott üzemanyag-mennyiség arra kényszerítette a gépet, hogy leszálljon a szaúd-arábiai Medinában. A szaúdi hatóságok egész éjszaka tárgyaltak a gépeltérítőkkel, mielőtt a speciális egységek megrohanták a repülőgépet, és elfogtak két szeparatistát. A mentési akció során életét vesztette a harmadik gépeltérítő, a személyzet egy tagja és egy utas. A szeptember 11. utáni, terrorizmus elleni nemzetközi koalícióban az Egyesült Királyság volt Washington legközelebbi partnere. Az Egyesült Királyság felvállalta, hogy megosztja a tálibok és az al-kaida elleni afganisztáni háború katonai terheit. Több mint 4000 főnyi brit állományt vezényeltek az Egyesült Államok által vezetett Tartós Szabadság művelethez hozzájáruló brit Veritas művelethez, amely október 07-én kezdődött meg. Jelentős brit haditengerészeti, légi, szárazföldi és speciális egységek vettek részt a tálibok és az al-kaida elleni műveletekben. London vezeti a nemzetközi biztonsági segéderőt, amely az új afgán ideiglenes hatóságnak segít megteremteni Kabulban a biztonságot és a stabilitást. Otthon a britek 10, külföldi terrorista kapcsolatokkal gyanúsított személyt tartóztattak le, és terrorcselekményekhez történő kapcsolódásra utaló információk alapján további személyek megfigyelését fokozták. Az év végéig az Egyesült Királyság négy olyan személyt tartóztatott le, illetve működött együtt azoknak az Egyesült Államoknak történő kiadatásában, akiket az Egyesült Államok vagy amerikai állampolgárok ellen elkövetett terrorcselekményekkel vádolnak. A kormányzat 2001 februárjában az Egyesült Királyság a terrorizmusról szóló 2000. évi törvényével összhangban, amely kiterjesztette a terrorizmus definícióját, hogy a belföldi tevékenység mellett a nemzetközit is tartalmazza 21 nemzetközi terrorista szervezetet tett a betiltott szervezetek listájára, köztük az al-kaidát. December közepén a parlament elfogadta az antiterrorizmusról, a biztonságról és a bűnözésről szóló törvényt, amely további eszközöket biztosít a hatóságoknak a terrorizmus elleni harchoz. Az új jogszabály felhatalmazza a kormányzatot, hogy hathónapos, hosszabbítható időtartamra előzetes letartóztatásba helyezze azokat a terrorizmussal gyanúsított külföldieket, akiket a brit jogszabályok alapján nem lehet kitoloncolni. A törvény rendelkezik továbbá a repülőterek szigorított biztonsági intézkedéseiről, teljes hozzáférést tesz lehe- 47
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK tővé a biztonsági szolgálatok számára a repülőgépek és kompok utaslistáihoz, megszigorítja a menedékjogi szabályozást, és bűncselekménnyé minősíti külföldi csoportok tömegpusztító fegyverekhez jutásának elősegítését. A belföldi terrorizmus felszámolására irányuló folyamatos erőfeszítések kapcsán az Egyesült Királyság, valamint az északír békefolyamat további résztvevői haladást értek el a nagypénteki egyezmény rendelkezéseinek megvalósítása terén. Októberben az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) meg nem jelölt mennyiségű fegyvert és lőszert helyezett használaton kívül. Az IRA-ból kivált republikánus szakadár csoportok a Valódi IRA (RIRA) és a Folytonos IRA (CIRA) elítélték a gesztust, és felszólították az elégedetlenkedő IRA-tagokat, hogy csatlakozzanak a RIRA-hoz vagy a CIRA-hoz. A statisztikák azt jelzik, hogy az északon elkövetett terrorista gyilkosságok száma konstans, 2000-ben 18 halott volt, 2001-ben 17. A brit hatóságok feltételezése szerint a RIRA felelős az év során az ország egész területén intenzívebbé vált robbantásos kampányért, amely során pokolgép robbant a BBC londoni székháza előtt (március), London északi részén (április), London nyugati részén (augusztus) és Birminghamben (november) is. Az év során megszaporodtak a lojalista paramilitárisok által elkövetett erőszakos cselekmények is, főleg az észak-belfasti katolikusok otthonai ellen csőbombákkal végrehajtott merényletek. Ezenkívül az ősszel az egy észak-belfasti katolikus iskola közelében lakó protestánsok tizenkét héten keresztül nagy nyilvánosságot kapó tiltakozásokat tartottak, amelyek néha erőszakkal is párosultak. A közel-keleti helyzetkép A közel-keleti terrorizmus két fontos fejleménnyel szembesült. Egyrészt a terrorista csoportok és az azokat támogató államok 2001 során továbbra is folytatták a terrorista tevékenységet és a tervezgetést. Ezek közül a csoportok közül a legjelentősebb Oszama bin Laden al-qaidája, amely a legsúlyosabb Amerika-ellenes terrorcselekményt hajtotta végre az Egyesült Államokban. Másrészt azonban a legtöbb közel-keleti ország köztük néhány olyan is, amelyekkel az Egyesült Államoknak politikai nehézségei vannak példátlan szintű együttműködést tanúsított szeptember 11. után a koalíció antiterrorista kampányával. Néhány közel-keleti szövetségesünk amerikai érdekeltségek és állampolgárok ellen irányuló terrorcselekményeket akadályozott meg, terrorista sejteket számolt fel, valamint erősítette az Egyesült Államokkal az antiterrorista kapcsolatokat. Többen kézzelfogható támogatást embereket, bázisokat, légtérhasználati engedélyt beleértve nyújtottak a Tartós Szabadság művelethez. A legtöbb közel-keleti kormányzat az ENSZ BT 1373-as határozata alapján zárolta az al-kaida pénzeszközeit. Figyelemre méltó, hogy minden olyan közel-keleti ország, ahol amerikai diplomáciai képviselet van, fogé- 48
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC konynak bizonyult az Egyesült Államok a személyzet és a létesítmény a veszélyeztetettebb időszakokon belüli fokozott biztonságára irányuló kérései iránt. A jemeni kormányzat az országon belül például katonai műveleteket indított az al-kaida és a feltételezett al-kaida tagok ellen. Jordánia fenntartotta a feltételezett terroristák figyelemmel kísérése terén a különleges éberséget, és többekkel szemben pert indított. Az Iszlám Konferencia Szervezetének (Organization of Islamic Conference OIC) elnökeként Katar koordinálta az OIC a nemzetközi koalíció lépéseit támogató hivatalos közleményét. Egyiptom regionális befolyását használta fel a koalíció melletti konszenzus megteremtésére. Az Egyesült Arab Emirátusok 11 nappal a merénylet után megszakították a tálibokkal a diplomáciai kapcsolatokat, és jelentős, az antiterrorizmust finanszírozó intézkedéseket tettek. Algéria folytatta a belföldi terrorizmus elleni agresszív kampányát, és fokozta az amerikai kormányzattal a biztonsági együttműködést. Azok a közel-keleti kormányzatok, amelyek elsősorban Szíria és Libanon még mindig nem kötöttek békeszerződést Izraellel, együttműködtek az amerikai kormányzattal és partnereivel az al-kaida és néhány más szervezet utáni vizsgálatokban, de elutasították, hogy a Hezbollahot, a Hamaszt, a Palesztin Iszlám Dzsihádot és más palesztin ellenzéki csoportokat annak minősítsenek, amik vagyis terroristának. Ők és más arab/muzulmán országok is azon az állásponton vannak, hogy jogszerű ellenállásnak minősül ezeknek a csoportoknak az erőszakos tevékenysége. Időnként még a palesztinok Izraelben, a nyugati partvidéken és a Gáza-övezetben polgári célpontok ellen végrehajtott öngyilkos robbantásait és más merényleteit is tudomásul veszik. Az Öböl-országok Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok jelentős szerepet játszottak a terrorizmus elleni nemzetközi koalícióban. A szeptember 11-i merényletek nyilvános elítélése mellett ezek a kormányzatok fontos lépéseket tettek a terrorista pénzeszközök áramlásának megakadályozása érdekében, illetve egyes esetekben bázis- és légtérhasználatra adtak engedélyt. Több esetben annak ellenére tettek így, hogy a lakosság ellenezte a Tartós Szabadság művelet a kormányzat részéről történő katonai támogatását. Mint a többi arab országban, az amerikai érdekeltségek itt is gyakran voltak terrorista fenyegetés célpontjai. Az Öbölországok kormányzatainak mindegyike rendkívül fogékony volt a kellően hatékony biztonsági intézkedések végrehajtása iránt. Izrael, a nyugati partvidék és a Gáza-övezet Izrael hagyományosan az Egyesült Államok egyik legkitartóbb támogatója a terrorizmus elleni harcban. Szeptember 11.-e területen ismét megerősítette az amerikai-izraeli biztonsági együttműködést. Nincs tudomásunk az al-kaida a nyugati partvidéken és a Gáza-övezetben történő jelenlétéről, és a Palesztin 49
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Hatóság élén álló Arafat is erőteljesen elítélte a szeptember 11-i merényleteket. Még a Hamasz is nyilvánosan elhatárolta magát Oszama bin Ladentől. 2001-ben eszkalálódott az izraeli-palesztin erőszak, és a terrorizmus is fokozódott, mind a mennyiséget, mind az áldozatokat tekintve. Izrael a Palesztin Hatóság létesítményei elleni katonai csapásokkal, a feltételezett terroristák elleni célirányos gyilkosságokkal és szigorúbb biztonsági intézkedésekkel köztük útelzárásokkal, illetve palesztin városok és falvak lezárásával válaszolt a terrorista merényletekre. Március és június között a Hamasz több öngyilkos robbantást hajtott végre izraeli városokban. A csúcspontot a június 1-én Tel-Aviv egyik nightclubja előtt végrehajtott merénylet jelentette, amelyben 22 izraeli tinédzser vesztette életét, és legalább további 65 megsebesült. Augusztus 9-én a Hamasz egy jeruzsálemi pizzériában hajtott végre öngyilkos merényletet, 15 személyt megölve és több mint 60 továbbit megsebesítve. A Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) a Hamaszhoz hasonló merényleteket hajtott végre Izrael ellen. Voltak köztük gépjárműbe rejtett pokolgépek, lőfegyveres merényletek és öngyilkos robbantások is. A PIJ akciói általában kisebb áldozatokkal jártak, mint a Hamasz által elkövetettek. A PIJ az év során több lőfegyveres merényletet vállalt magára, köztük egy november 4-i merényletet, amelyben a PIJ egyik tagja egy iskolásokat szállító izraeli buszra lőtt rá lesből a kelet-jeruzsálemi French Hill városrészben. A merényletben két gyermek vesztette életét, köztük egy amerikai-izraeli kettős állampolgár, és megsebesült legalább 35 további személy. A Népfront Palesztina Felszabadításáért (Popular Front for the Liberation of Palestine PFLP) 2001-ben fokozta a tevékenységét. Gépjárműbe rejtett pokolgépeket robbantottak Jeruzsálemben, amelyek közül néhány súlyos sérüléseket okozott. A PFLP hajtotta azonban végre október 17-én egy kelet-jeruzsálemi szállodában a Rehav am Ze evi izraeli miniszter elleni gyilkosságot, állítólag vezetőjük, Abu Ali Mustafa Izrael által történt meggyilkolásának megtorlásaként. A Fatah egyszerű tagjaiból kivált militánsok kicsi és lazán szervezett sejtjeiből álló Tanzim tagjai az év során, a nyugati partvidéken hajtottak végre merényleteket izraeli célpontok ellen. Március közepén Izrael a Tanzim több tagját letartóztatta, akik beismerték, hogy öt hónap alatt legalább 25 lőfegyveres merényletben vettek részt. A Tanzim egyes fegyveresei részt vettek az Al- Aksza Mártírjainak Brigádjában (al-aqsa Martyrs Brigade) is, amely a nyugati partvidéken elkövetett számos merényletért főleg telepesek és izraeli katonák elleni lőfegyveres merényletekért és útszéli robbantásokért vállalta a felelősséget. Az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja vállalta a felelősséget egy aknavetős merényletért is. Április végén a jordániai hatóságok nyilvánosságra hozták 13 fegyveres január 29-én történt letartóztatásának részleteit, akik állítólag az országban 50
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC levő, meg nem jelölt izraeli és nyugati célpontok elleni merényleteket terveztek. A 13 személy négy vádpont alapján áll az állambiztonsági bíróság elé: illegális szervezet tagsága, terrorcselekmény végrehajtására történt szervezkedés, robbanóanyagok engedély nélküli és illegális céllal történt birtoklása, valamint robbanószerkezet engedély nélküli készítése. A sejt egyes tagjainál őrizetbe vételükkor házilagos készítésű robbanószerek voltak. Tömegpusztító fegyverek, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) terrorizmus (Konklúzió) A World Trade Center és a Pentagon ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merényletek megerősítették, hogy a terroristák készek és képesek tömeges áldozatokkal járó merényletek kitervelésére, megszervezésére és végrehajtására. Ezeket a példátlan merényleteket követően nincs kizárva, hogy olyan eszközök felé fordulhatnak, amelyek közül több is jelentős áldozatokat szedve, felülmúlják a szeptember 11-i eseményeket. Az ilyen anyagok, a létrehozásukhoz szükséges technológiára vonatkozó információk, valamint az ilyen anyagok célba juttatásra vonatkozó információk sajnálatos módon továbbra is számtalan módon beszerezhetők. Az okozott kár mértékét és az áldozatok számát szem előtt tartva a szeptember 11.-én elkövetett támadás is egyfajta tömegpusztító fegyverrel elkövetett akciónak tekinthető. Az elkövetők, illetve az akció kitervelői viszont ez esetben egy eddig még soha nem alkalmazott tömegpusztításra is alkalmas eszközt vetettek be. A fentiekben taglalt esemény sajnos rávilágított arra a tényre, és be is bizonyította, hogy a terroristák találékonysága határtalan, céljaik szándékolt eléréséhez eszköztáruk kifogyhatatlan. A szeptember 11-én történt támadás tükrében a világ összes hatóságának át kellett/kell alakítania bűnmegelőző programjaikat és bűnüldöző stratégiájukat annak érdekében, hogy a fentiekben foglalt eseményhez hasonló, több ezer áldozatot követelő támadásokat a terroristák a jövőben ne követhessenek el. 51