Tartalmjegyzék 1. Preambulum... 3 1.1. Az SZMSZ jgszabályi alapja... 3 1.2. Alapelvek.. 4 1.3. Az SZMSZ személyi- és időbeli hatálya... 5 2. Az intézmény általáns jellemzői... 5 2.1. Az intézmény adatai... 5 2.2. Az intézmény működésének alapdkumentumai... 6 2.3. Az intézmény jgállása, gazdálkdási jgköre 2.4. Szakképesítés tanulmányi területei 6 2.5. Engedélyezett férőhelyek száma. 6 2.6. Évflyamai 7 2.7. Az intézmény alaptevékenysége.. 7 3. Az intézmény irányítási- szervezeti struktúrája 10 3.1 Igazgató... 10 3.1.1 Az intézményvezető kinevezésének rendje. 10 3.2 Igazgatóhelyettes.. 10 3.3 Az intézmény képviseletére jgsultak.. 10 3.4 Aláírási jgk.. 10 3.5 Az intézmény bélyegzői és azk használatának szabályai 11 3.5.1 A bélyegző felirata és lenymata... 11 3.6 Vagyn feletti rendelkezés... 11 4. Az intézmény működési szabályai. 11 4.1. Az intézmény működésének általáns rendje... 11 4.2. A tanév rendje. 11 4.3. Az intézmény munkarendje.. 13 4.4. A munkáltatói jgkör gyakrlása... 13 4.4.1 Az intézmény dlgzóinak jgai és kötelezettségei... 13 4.4.2 Utasítási, intézkedési jg gyakrlása... 13 4.4.3 A munkavégzés általáns szabályai... 13 4.5 A gazdálkdás rendje... 14 4.6 Az ügyvitel rendje... 14 4.7 Az intézményi munka tervezése... 14 4.8 A helyettesítés rendje. Feladatkörök átadása-átvétele... 14 4.9 Az intézményen belüli kapcslatk rendje... 14 4.10 A vezetők intézményben való tartózkdásának rendje 15 4.10.1 A belépés általáns szabályai.15 5. Az intézmény közösségei, ezek kapcslatai egymással és az intézmény vezetésével 15 5.1. Az intézményi közösség... 15 5.2 A nevelők közösségei... 16 5.2.1 A nevelőtestület... 16 5.3 Alkalmi feladatkra alakult munkacsprtk... 16 5.4. A szülői szervezet (közösség)... 16 5.5. A gyermekek közösségei... 17 5.5.1. Az sztályközösség/csprtközösség... 17 5.5.2. A diákkörök... 17 5.5.3. A diákönkrmányzat... 17 5.5.4. Diákközgyűlés... 17 5.6. Az intézmény közösségeinek kapcslattartása... 18 5.6.1. Az igazgató és az igazgatóhelyettes és gyakrlati ktatásvezető... 18 5.6.2. A pedagógusk és a tanulók... 18 5.6.3. A pedagógusk és a szülők... 18 6. Külső kapcslatk rendszere, frmája, módja... 19 6.1. A nevelési- ktatási intézményekkel való kapcslattartás rendje... 19 6.2. Egyéb külső kapcslatk rendje... 19 6.3. Tájékztatás az intézmény munkájáról, szervezetéről... 20 6.3.1. A tájékztatás rendje... 20 6.3.2. Gazdasági hivatal... 20 ldal 1
6.3.3. A nevelőtestület... 20 6.3.4. MICS... 20 6.3.5. MÉCS... 20 6.3.6. Fegyelmi Bizttság... 20 6.3.7. A fegyelmi eljárás rendje... 20 7. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcslatai... 21 8. Az intézményben flyó belső ellenőrzésre vnatkzó szabályk... 21 9. A mindennaps testedzés frmái...22 10. A tanulók és dlgzók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása... 23 10.1. Az ellátás helye... 23 11. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 23 11.1 Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jgsult vezetők... 24 11.2 A rendkívüli eseményről aznnal értesíteni kell... 24 11.3 Az intézmény kiürítése... 24 11.4 Rendkívüli esemény észlelése utáni tvábbi teendők... 25 12. Az intézményi hagymányk áplásával kapcslats feladatk... 26 12.1 Intézményi ünnepségek, megemlékezések, rendezvények... 26 12.2 A jutalmazás rendje... 26 13. Az intézményben ktatható szakmák, szakképesítések... 26 14. Az SZMSZ mellékletei 26 15. Az SZMSZ elfgadására vnatkzó adatk... 27 ldal 2
1. Preambulum A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hgy meghatárzza a Baptista Esély Szakképző Iskla, mint közktatási intézmény szervezeti felépítését, működési rendjét, az intézményi működés belső rendjét, megfgalmazza a belső és külső kapcslatkra vnatkzó megállapításkat és mindazn rendelkezéseket, melyekről magasabb szintű jgszabály nem rendelkezik. Az SZMSZ az intézmény Pedagógiai Prgramjában megfgalmaztt cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és flyamatainak kherens, racinális és hatékny megvalósulását szlgálja. 1.1. Az SZMSZ jgszabályi alapja Az intézményi SZMSZ jgszabályi alapjai meghatárzzák a közktatási intézmény működésére és alaptevékenységére, belső- és külső kapcslataira vnatkzó rendelkezéseket. Ezek a következők: A közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,(tvábbiakban:kt.) 40. (1)-(3); 58 (1), 106. (2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módsításáról 229/2012. (VIII.28.) Krm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, 8/E. és 29. (3) 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módsításáról A tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámgatás, valamint az isklai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/ 2004. (VIII.27.) OM r.(tvábbiakban: Tankönyv r.) 23. (5) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módsításáról Az Országs Képzési Jegyzékről szóló 37/2003.(XII.27.) OM rendelet Az Országs Képzési Jegyzékről és az OKJ módsításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Krm. rendelet A 8/2006.(III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és flytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző közpnt tanácsadó testületéről ldal 3
Az isklai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.(II.26.) OM rendelet Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Krm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995.(X.26.) Krm. rendelet A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX.21.) OM rendelet, illetve a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes ktatási jgszabályk módsításáról 17/2004.(V.20) OM rendelet A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódsításkról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 3/2012. (VI.8) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről. 1.2 Alepelvek A köznevelési feladatk végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghzatalakr a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hgy a köznevelési törvényben meghatárztt szlgáltatáskat megfelelő színvnaln biztsítsák részére ly módn, hgy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. A Nemzeti köznevelési törvényben (tvábbiakban Nkt) meghatárzttak szerint minden segítséget megkapjn képessége, tehetsége kibntakztatásáhz, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei flyamats krszerűsítéséhez. Ügyeiben méltánysan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek. A köznevelés működtetésében, a feladatk végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcslats döntések, intézkedések meghzatalakr az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak jga, hgy vele összehasnlítható helyzetben levő más személyekkel azns feltételek szerint részesüljön velük azns színvnalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit rvslni kell, amely aznban nem járhat más gyermek, tanuló jgainak megsértésével, csrbításával. ldal 4
1.3. Az SZMSZ személyi- és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatk az intézmény valamennyi alkalmazttjára, telephelyére, a telephelyen elláttt gyermekre, tanulói jgvisznyban álló tanulóra, valamint azk gndviselőjére, törvényes képviselőjére nézve kötelező érvényű, valamint az intézményben működő testületekre, szervezeti egységekre, közösségekre, az intézmény szlgáltatásait igénybe vevőkre egyaránt vnatkznak. 2. Az intézmény általáns jellemzői 2.1. Az intézmény adatai Az intézmény neve: Baptista Esély Szakképző Iskla Rövidített váltzatban: Székhelye: Jgszabályban meghatárztt közfeladata: Szakágazati száma: Működési köre/illetékessége: Működési engedély száma: Működési engedély kelte: Alapítás időpntja: Típusa: OM aznsítója: Fenntartó neve: Székhelye: Esély BSZI 7100 Szekszárd, Tartsay ipartelep 3. a közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben fglaltak szerinti tevékenység 85 32 00 Szakmai középfkú ktatás rszágs XVII-B- 32/142-8/2012 2012.07.09. 1998.09.01. Szakképző iskla 100520 Baptista Szeretetszlgálat Egyházi Jgi Személy 1111 Budapest, Budafki út 34/b ldal 5
A költségvetési szerv jgállása: Gazdálkdási besrlása, jgköre: Számlavezető pénzintézete: Bankszámla száma: Adószáma: Jgi személy Önálló jgi személy UniCredit Bank Zrt. 10918001-00000100-76810003 18294255-1-1 2.2. Az intézmény működésének alapdkumentumai az alapító kirat az intézményi Pedagógiai prgram az intézményi Házirend az intézményi Minőségirányítási prgram a jelen intézményi Szervezeti- és működési szabályzat a mellékleteivel 2.3. Az intézmény jgállása, gazdálkdási jgköre a feladatellátáshz kapcslódó funkcióját tekintve önállóan működő és gazdálkdó jgi személy pénzeszközeinek kezelése, a fenntartó által meghatárztt belföldi hitelintézetnél nyittt számlán történik, más hitelintézetnél számlát nem nyithat előirányzatai felett teljes jgkörrel rendelkező, és önállóan gazdálkdó jgi személy 2.4 Szakképesítés tanulmányi területei Oktatás, Műszaki, ipar és építőipari képzések Szlgáltatásk 2.5 Engedélyezett férőhelyek száma 300 fő ldal 6
2.6 Évflyamai 1/11-3/13. évflyam (szakképzés) 9. évflyam (szakképzésre felkészítő - reintegrációs sztály) 1/9-3/11. évflyam (alternatív/előrehztt/duális szakképzés) 1/11-2/12. évflyam (szakképzés) 2.7 Az intézmény alaptevékenysége 85.32 Szakmai középfkú ktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók isklai nevelése-ktatása a) Alaptevékenységek TEÁOR besrlása: 8532 - Szakmai középfkú ktatás Felkészítés isklarendszerben a hatálys OKJ szerinti szakmai vizsgákra; 2, és 3 éves képzési idejű, elméleti és gyakrlati szakképzés; Közismereti képzés nélküli OKJ-s képzés 3 éves képzési idővel (kifutó képzés); Közismereti képzés nélküli OKJ-s képzés 2 éves képzési idővel; Alternatív (előrehztt) szakképzés 3 éves képzési idővel; Duális szakképzés 3 éves képzési idővel. 8559 - Máshva nem srlt egyéb ktatás 855932- Felnőttktatás 8560- Oktatást kiegészítő tevékenység Vizsgáztatás (ktatásban) 8531 Szakiskla munka-egészségügyileg alkalmas tanulók képzésére 9-10-11. évflyam: alternatív képzés 9-10-11. évflyam: duális képzés ldal 7
11-12. évflyam: OKJ képzés 11-12-13. évflyam: OKJ képzés az intézmény székhelyén - Az intézmény ellátja a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. 13. pnt ab) alpntja, valamint 4. 3.pnt alapján a következők szerint: Az a gyermek, tanuló különleges bánásmódt igénylő, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján az életkráhz visznyítttan jelentősen alulteljesít, társas kapcslati prblémákkal, tanulási, magatartásszabályzási hiánysságkkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, tvábbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajáts tendenciákat mutat, de nem minősül sajáts nevelési igényűnek. - Az intézmény ellátja a szakértői bizttság szakvéleménye alapján integráltan ktatható, nevelhető sajáts nevelési igényű tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. 13. pntja aa) alpntja, valamint 25. pntja alapján következők szerint: Az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján érzékszervi, értelmi vagy beszédfgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzd. - Az intézmény vállalja a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelését, ktatását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. 13. pntja ac) alpntja, valamint a 14. pntja alapján a következők szerint: Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általáns- vagy speciális képességek birtkában magas fkú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős mtiváció, elkötelezettség. b) Az alaptevékenységhez kapcslódó kiegészítő tevékenységei: 85.59 Felnőtt, egyéb ktatás bejáró tanulók ellátása, isklán belüli tankönyvterjesztés, ingyenes tankönyv biztsítása, képesség-kibntakztató felkészítés, ldal 8
integrációs nevelés-ktatás, személyiségfejlesztő, tehetséggndzó felzárkóztató nevelés-ktatás, nem magyar ajkú, nem magyar államplgár tanköteles tanuló ellátása szakmai vizsgák lebnylítása, egészségfejlesztés, szakmai és infrmatikai fejlesztési feladatk ellátása, minőségfejlesztési feladatk ellátása, szakmai fejlesztési feladatk ellátása, pedagógiai szakvizsga és tvábbképzés támgatása, intézményi vagyn működtetése a mindenkr hatálys jgszabályk által szabályztt módn szabad kapacitásk hasznsítása, mely alaptevékenységet nem sérthet. 93.12 Sprt, szabadidőképzés - diáksprt 56.29 Egyéb vendéglátás, szervezett intézményi étkeztetés - intézményi szervezett étkeztetés 80.42 Máshva nem srlt felnőtt és egyéb ktatás, Felnőttképzés, tvábbképzés, vizsgáztatás, Felnőttképzéshez kapcslódó szlgáltatásk ldal 9
3. Az intézmény irányítási- szervezeti struktúrája Az intézmény szervezete a szakmai feladatellátáshz igazdik. A szervezeti egységek, vezetői szintek meghatárzásánál legfntsabb alapelv, hgy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A szervezeti egységek feladatait, működési rendjét, a dlgzói feladatkat és hatásköröket egyéb szabályzatk, igazgatói utasításk, illetve munkaköri leírásk tartalmazzák. 3.1 Igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, törvényes képviselője és a munkáltatói jgk gyakrlója, akit a fenntartó nevezett ki az intézményvezetői feladatk ellátására. 3.1.1 Az intézményvezető kinevezésének rendje Az intézmény vezetőjét a fenntartó a közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 138/1992. (X.8.) Krm. rendelet a közalkalmazttakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közktatási intézményekben alapján pályázat útján határztt időre bízza meg. 3.2 Igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. Igazgatóhelyettes az iskla határzatlan időre kinevezett ktatója lehet. Munkáját az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi a munkaköri leírásban fglaltak szerint. 3.3 Az intézmény képviseletére jgsultak Az intézmény képviseletére az intézmény mindenkri vezetője, illetve akadályztatása esetén az általa megbíztt személy vagy az igazgatóhelyettes jgsult. 3.4 Aláírási jgk Az intézmény aláírási címpéldányán nevesített aláírási jggal az intézmény igazgatója rendelkezik. Az igazgató távllétében megbízása alapján (pl. a gazdasági ügyrend mellékletében megnevezett, bank által hitelesített címpéldányn) nevesített személyek írhatnak alá. ldal 10
3.5 Az intézmény bélyegzői és azk használatának szabályai 3.5.1 A bélyegző felirata és lenymata Lásd 1. sz. melléklet 3.6 Vagyn feletti rendelkezés A vagynnal való gazdálkdás vnatkzásában a fenntartó és az Esély BSZI közötti szerződésben fglaltak szerint kell eljárni. 4. Az intézmény működési szabályai 4.1 Az intézmény működésének általáns rendje Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatk ellátásáhz szükséges feltételekkel. Az intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztsíttt pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gndskdik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállíttt és a fenntartó által megállapíttt költségvetés tartalmazza. Az intézmény működésével kapcslats döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusk, a tanulók és a szülők, illetve képviselőik. Az intézmény helyiségeiben, területén párt-, plitikai célú mzgalm vagy párthz kötődő szervezet nem működhet, tvábbá az alatt az idő alatt, amíg az iskla ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthz kötődő szervezettel kapcslatba hzható plitikai célú tevékenység nem flytatható. Az intézményben, tvábbá az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tils a szervezetre kárs élvezeti cikkek árusítása, fgyasztása. 4.2 A tanév rendje A tanév általáns rendjéről az illetékes miniszter évenként rendelkezik. ldal 11
A tanév helyi rendjét, prgramjait, tanév rendjét meghatárzó minisztériumi rendelet, a fenntartó utasításának megfelelően az isklai nevelőtestület határzza meg és rögzíti az éves feladat- és ütemtervben a szülői szervezet, a diákönkrmányzat javaslatának figyelembe vételével. Az isklai nevelőtestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai prgram és a házirend módsításának kezdeményezéséről, valamint az éves ütemterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend, szaktantermek, stb.) és a balesetvédelmi előíráskat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Házirendet beiratkzáskr átadjuk. A tanév taglódása: szrgalmi időszak, biznys évflyamkn vizsgaidőszak, tanítási szünetek (téli-, őszi, tavaszi), és nyári szünet, összefüggő szakmai gyakrlat. A szrgalmi időszak utlsó napját az éves munkaterv tartalmazza. A tanév helyi rendjében jelentős esemény a diákk vizsgáztatása (érettségi vizsga, szakmai vizsga, felvételi-, sztályzó-, javítóvizsga, mdulzáró vizsga, szintvizsga). A vizsgarendet szintén a munkaterv tartalmazza, az érvényes jgszabályk alapján. A tanévnyitó értekezleten az isklai nevelőtestület dönt: a nevelő-ktató munka lényeges tartalmi elemeinek megvalósításáról (a pedagógiai prgram szerint az új tanév feladatairól), az isklai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpntjáról (nemzeti ünnepeink, diáknap időpntjáról), az értekezletek időpntjáról, a felnőttktatás rendjéről, a vizsgák rendjéről, a tanórán kívüli fglalkzásk tervezéséről, tanítás nélküli munkanap felhasználásáról. Az ktatás a tantárgyfelsztással összhangban heti, kétheti, havi vagy tanévi órarend alapján a pedagógus vezetésével, a kijelölt helyszíneken történik. ldal 12
Az elméleti ktatás keretében a tanítási órák időtartama egységesen 45 perc. A szakképző isklában a gyakrlati képzést flyamatsan - hatvanperces tanítási órákkal - kell megszervezni. Ha a gyakrlati képzés nem isklában flyik, a tanuló munkarendje igazdik a gyakrlati képzést szervező munkarendjéhez. 4.3 Az intézmény munkarendje Az intézmény munkarendje a tanév rendjéhez igazdva biztsítja a nevelési- ktatási intézményt igénybevevők számára a szlgáltatásk elérését. 4.4 A munkáltatói jgkör gyakrlása A munkáltatói jgkat - az intézmény igazgatója esetében (megbízás/megbízás visszavnása) a fenntartó, - az igazgatóhelyettes és az alkalmazttak feletti munkáltatói jgkat az intézmény igazgatója gyakrlja. Az intézmény feladatainak ellátására az intézményvezető megbízáss jgviszny keretében fglalkztathat külső személyeket, akik a feladat ellátásáhz szükséges kmpetenciákkal rendelkeznek. 4.4.1 Az intézmény dlgzóinak jgai és kötelezettségei Az iskla és a vele jgvisznyban álló munkavállalók jgait és kötelezettségeit a munkavégzéssel kapcslats- általáns (Munka Törvénykönyv, Mt.), valamint a munkaköri leírásk tartalmazzák. 4.4.2 Utasítási, intézkedési jg gyakrlása Az utasítási- és intézkedési jgkört az igazgató gyakrlja. Utasítási, intézkedési jgkkal a vezető élhet szóban, vagy íráss frmában is. 4.4.3 A munkavégzés általáns szabályai Az intézmény munkarendje a tanév rendjéhez, az éves szabadságlási tervhez, valamint a tanév eseményeihez igazdva nagyn váltzats, függ a tanár és a diák egyéni időbesztásától egyaránt. Az intézmény éves munkaterve és házirendje szabályzza. ldal 13
4.5 A gazdálkdás rendje A gazdálkdás az éves pénzügyi terv (intézményi költségvetés)-re épül. A költségvetés felhasználását a takarékssági szempntk figyelembe vételével a céliránysság elveinek érvényesítésével kell biztsítani. A gazdálkdás srán a pénzfrrásk körét a saját bevételekre is ki kell terjeszteni. A bevételek és a kiadásk egyensúlyában az intézmény szakmai érdekeit kell szem előtt tartani. A gazdálkdás és a pénzügyi intézkedések részletes szabályait a számviteli plitika és ügyrend tartalmazza. A humánerőfrrás-gazdálkdás a jgszabálykban előírtak szerint, pályázati útn valósul meg. A humánerőfrrás-fejlesztés a hsszú, illetve az éves tvábbképzési terv alapján történik. 4.6 Az ügyvitel rendje Lásd: 1. számú melléklet 4.7 Az intézményi munka tervezése Az intézmény előre tervezhető feladatait az intézmény tanévre szóló munkaterve tartalmazza. Az egyes szervezeti egységek, az intézményegységek munkatervei az intézményi munkaterv mellékleteit képezik. Az intézmény feladatellátásáról, a munkatervben fglaltak teljesítéséről éves intézményi beszámló készül, melyet az igazgató meghatárztt időre az intézmény fenntartójának megküld. Az éves intézményi beszámló elkészítéséhez szükséges adatkat az egyes intézményegységek vezetői a számukra maghatárztt időpntig készítik el. Az adatösszesítést az igazgatóhelyettes végzi, a pénzügyi beszámlót a gazdasági vezető készíti el. 4.8 A helyettesítés rendje. Feladatkörök átadása-átvétele A tartósan távl lévő munkatársak helyettesítésének megszervezése az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata. 4.9 Az intézményen belüli kapcslatk rendje Az egyes feladatk elvégzésére a szervezeti struktúrától eltérő összetételű munkacsprtkat lehet létrehzni. A munkacsprtk szervezését az igazgató által megbíztt munkatárs végzi. A felelősöket, jgköröket, hatásköröket és a feladatvégzés határidejét az igazgató szabja meg. Az intézményi feladatellátás érdekében szükséges vezetői belső kmmunikáció az alábbiak szerint történik: ldal 14
Az igazgató: - Napi kapcslatt tart az igazgatóhelyettessel, a gazdasági felelőssel. Az igazgatóhelyettes: - napi rendszerességgel kapcslatt tart az intézményvezetővel, tanárkkal, gyakrlati ktatás-vezetővel és helyettesekkel, esetenként a fentiekből team-et alakít. 4.10 A vezetők intézményben való tartózkdásának rendje Szrgalmi időben hétfőtől-csütörtökig a nyitva tartás idején belül reggel 7.15 óra és délután 15.15 óra között, pénteki napn 14.15 h-ig az intézmény igazgatójának vagy helyettesének az intézményben kell tartózkdnia. Az igazgató vagy az igazgatóhelyettes heti egy alkalmmal fgadó órát tart. 4.10.1 A belépés általáns szabályai Az intézmény épületében az intézmény dlgzóin és tanulóin kívül csak a hivatals ügyet intézők tartózkdhatnak, illetve azk, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskla épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a prtaszlgálat ellenőrzi. Az intézménybe érkező külső személyeket a prtaszlgálat köteles nyilvántartani (nevet, belépés célját, belépés és távzás idejét). Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskla épületeiben, udvarain (beleértve az iskla tanműhelyeit is) és a bejárataitól 5 méteren belül dhányzni szigrúan tils. 5. Az intézmény közösségei, ezek kapcslatai egymással és az intézmény vezetésével 5.1 Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az intézmény dlgzói, a szülők és a gyermekek alktják. Az intézményi közösség tagjai érdekeiket, jgsítványaikat az e fejezetben felsrlt közösségek révén és módn érvényesíthetik. ldal 15
5.2 A nevelők közösségei 5.2.1 A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazttja, az intézmény igazgatóhelyettese, valamint az ktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfkú végzettségű dlgzók: - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - rendszergazda. A nevelőtestület a jgszabálykban megfgalmaztt döntési jgkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a jgszabálykban megfgalmaztt esetekben. A nevelőtestület egészét csak akkr kell összehívni, ha az egész intézményt érintő szakmai kérdés, döntés kívánja azt meg. Egy tanév srán a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó - tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az intézmény igazgatója ezt indkltnak tartja. A vnatkzó jgszabálykban megfgalmazttak szerint: - A nevelőtestületi értekezlet akkr határzatképes, ha azn tagjainak több mint 50%-a jelen van. - A nevelőtestület döntéseit - ha erről jgszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hzza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titks szavazással is dönthet. A vezetői pályázatk véleményezésekr a nevelőtestület titks szavazással határz. A nevelőtestületi/intézmény-egységi nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vnatkzó szabálykat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatk miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. 5.3 Alkalmi feladatkra alakult munkacsprtk Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsprtk alakulhatnak. Az alkalmi munkacsprtk tagjait a nevelőtestület is választhatja, de a a munkacsprt-tagkat általában az igazgató bízza meg. 5.4 A szülői szervezet (közösség) Az intézményben a szülők jgainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői ldal 16
szervezet (közösség) működik. A gyermekcsprtk szülői szervezeteit (közösségeit) az egy sztályba/csprtba járó gyermekek szülei alktják. 5.5 A gyermekek közösségei 5.5.1 Az sztályközösség/csprtközösség Az sztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - sztálytitkár, - sztályfelelős, - 2 fő képviselő (küldött) az intézményegységi diákönkrmányzat vezetőségébe. 5.5.2 A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hzhatnak létre. Az isklában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az intézményi diákönkrmányzat vezetőségébe. 5.5.3 A diákönkrmányzat A tanulók érdekeik képviseletére diákönkrmányzatt hznak létre. A diákönkrmányzat a tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére jön létre. A diákönkrmányzat jgsítványait a diákönkrmányzat vezetősége, illetve annak választtt tisztségviselői érvényesítik. A diákönkrmányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkrmányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkrmányzat vezetőségének javaslata alapján -a nevelőtestület egyetértésével- az igazgató bízza meg. A DÖK-segítő tanárn keresztül történik a kapcslattartás a diákk és az intézmény vezetői között. A kapcslattartás frmája szóbeli és írásbeli is lehet. A diákönkrmányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiség, berendezések használata, infrastruktúra) adttak, intézményünkben a diákönkrmányzat támgatása biztsíttt. 5.5.4 Diákközgyűlés A diákközgyűlés intézményi szinten megszervezhető -a diákközgyűlésre vnatkzó szabályk megfelelő alkalmazásával. Az intézményi diákközgyűlés a diákönkrmányzat ellenkező döntése hiányában küldöttközgyűlésként kerül megszervezésre. ldal 17
5.6 Az intézmény közösségeinek kapcslattartása 5.6.1 Az igazgató, az igazgatóhelyettes, és a gyakrlati ktatás-vezető Munkájukat közvetlenül az igazgató irányítása alatt végzik. Felettük a munkáltatói jgkat az igazgató gyakrlja. 5.6.2 A pedagógusk és a tanulók A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatkról az sztályfőnökök sztályfőnöki órákn tájékztatják. A gyermekek a jgszabálykban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztsíttt jgaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választtt képviselőik, tisztségviselők útján az sztályfőnökükhöz, csprtvezetőjükhöz, az intézmény nevelőihez, vagy a diákönkrmányzathz frdulhatnak. A gyermekek kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választtt képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény igazgatójával, a nevelőkkel, vagy a nevelőtestülettel. 5.6.3 A pedagógusk és a szülők Az sztályfőnökök a szülőket az isklai és tanulmányi helyzetről szülői értekezleten tájékztatják. A szülők számára a gyermekük egyéni haladásával kapcslats tájékztatásra az alábbi lehetőségek szlgálnak: - a családlátgatásk, - a szülői értekezletek, - a pedagógusk fgadó órái, - a tanuló értékelésére összehívtt megbeszélések, - írásbeli tájékztatók az igazlatlan hiányzásról, ha az még nem érte el a 10 órát. A szülők a gyermekek és a saját - a jgszabálykban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztsíttt - jgaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választtt képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatójáhz, az adtt ügyben érintett gyermek sztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, vagy a diákönkrmányzathz frdulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választtt képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, vagy nevelőtestületével. ldal 18
A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai prgramjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási prgramjáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, meghatárztt fgadó órákn illetve az intézményi hnlapn kaphatnak tájékztatást. Az intézmény pedagógiai prgramja nyilváns, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai prgram egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában, - az intézmény nevelői szbájában, - az intézmény igazgatójánál, - az intézmény weblapján. A házirend előírásai nyilvánsak, annak az adtt intézményegységre vnatkzó részeit minden érintettnek (gyermeknek, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazttainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: - az intézmény irattárában, - az intézmény nevelői szbájában, - az intézmény igazgatójánál, - az sztályfőnököknél, - az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. A házirend egy példányát - a köznevelési törvény előírásainak megfelelően - az intézménybe történő beiratkzáskr a szülőnek át kell adni. Az SZMSZ nyilvánsságra hzatala tekintetében a 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. (1), (3)-ben fglaltak alkalmazandók. Az SZMSZ megtalálható: - az intézmény hnlapján, - az intézményvezetőnél, - az igazgatói irdában, - a titkárságn, - és a tanári szbában egyaránt. 6. Külső kapcslatk rendszere, frmája, módja 6.1 A nevelési- ktatási intézményekkel való kapcslattartás rendje 6.2 Egyéb külső kapcslatk rendje Az intézmény külső kapcslatainak létesítése és a partnerekkel való kapcslattartás az igazgató jgköre. Az intézmény munkatársai munkájukkal összefüggő kérdésekben más intézményekkel, szervezetekkel a szlgálati út betartásával, vezetői felhatalmazással létesíthetnek, ill. tarthatnak fenn kapcslatkat. ldal 19
6.3 Tájékztatás az intézmény munkájáról, szervezetéről 6.3.1 A tájékztatás rendje Az intézmény szervezetéről, munkájáról tájékztatást az igazgató adhat. Az igazgatóhelyettes, gyakrlati ktatás-vezető a saját hatáskörükbe tartzó szervezeti egységek, területek szakmai munkájáról, valamint a hatáskörükbe utalt kérdésekről nyilatkzhatnak. 6.3.2 Gazdasági hivatal A gazdasági hivatal saját ügyviteli belső rend alapján végzi tevékenységét. 6.3.3 A nevelőtestület A nevelőtestület feladatkörének ellátására állandó munkacsprtkat hzhat létre: szakmai munkaközösségeket Minőségirányítási Csprtt (MICS) Mérés-értékelés Csprtt (MÉCS) Fegyelmi Bizttságt. 6.3.4 MICS A munkacsprt-tagk az IMIP-ben fglalt munkákat, flyamatszabályzást, elégedettségi vizsgálatkat végzik éves munkaterv szerint. 6.3.5 MÉCS A munkacsprt-tagk feladata a mérés - értékelés összehanglása, a priritásk meghatárzása. 6.3.6 Fegyelmi Bizttság Feladata: a fegyelmi eljárásk leflytatása betartva a tanulóval szemben leflytattt fegyelmi eljárás szabályait. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. 6.3.7 A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi eljárás rendjét az iskla házirendje szabályzza. (2. számú melléklet) ldal 20
7. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcslatai A munkakapcslatk megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Intézményünk az alábbi érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel áll munkakapcslatban: Tlna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Kamara VOSZ A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk eredményesebb ellátása érdekében az iskla gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcslatt tart fenn a területileg illetékes Gyermekjóléti Szlgálattal. A munkakapcslat felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettes felelős. Tvábbi kapcslatk részletezése az intézmény tevékenységét meghatárzó SZMSZ vnatkzó fejezeteiben található. 8. Az intézményben flyó belső ellenőrzésre vnatkzó szabályk A pedagógiai munka belső ellenőrzésének lényeges eleme a kitűzött célk és eredmények összehasnlítása, melynek intézményi szintű megszervezéséért és hatékny működtetéséért az igazgató a felelős. Ellenőrzésre jgsultak: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, sztályfőnök, az igazgató, vagy a fenntartó által felkért személy vagy szervezet. Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli fglalkzásk látgatása, tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, íráss dkumentumk vizsgálata, összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsprt, nevelési terület eredményességére vnatkzóan, beszámltatás szóban és/vagy írásban. ldal 21
Az ellenőrzés célja: tájékzódás, segítségnyújtás, feladatk, utasításk végrehajtásának ellenőrzése, eredményesség vizsgálata, prblémák feltárása, a minőségi munkavégzés fejlesztése. Az ellenőrzések eredményeit írásban rögzíteni kell, és a tapasztalatkat egyénileg, a munkaközösségen belül, vagy a nevelőtestületi értekezleteken meg kell beszélni. A köznevelési intézmény ellenőrzését a köznevelési törvény határzza meg (49. fejezet 86-87. ). Az ellenőrzés lehet: a.) pedagógiai-szakmai, b.) törvényességi c.) hatósági ellenőrzés. Szakképző isklában flytattt pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevnásával kell végezni. 9. A mindennaps testedzés frmái A Köznevelési törvény 27. alapján azn sztálykban, ahl közismereti ktatás is flyik, felmenő rendszerben a mindennaps testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg, melyből hárm óra kötelező tanórai testnevelés óra, kettő óra pedig kötelezően választható délutáni sprtfglalkzás, isklai sprtkörben való sprtlás. A délutáni sprtfglalkzásn való részvétel kiváltható, ha a tanuló valamely sprtegyesület tagjaként vagy amatőr sprtlói szerződéssel versenyszerűen sprttevékenységet flytat, rendelkezik az adtt tanévre érvényes versenyengedéllyel és erről a sprtszervezete igazlást állít ki. A tanórán kívüli sprtfglalkzáskat az intézményi diáksprtköri, valamint tömegsprt órák keretében kell megszervezni. Hétfőtől-péntekig napi 2 órában trnatermi ügyelet biztsításával a tanulók vagy csprtjaik a szabadidő haszns eltöltésére igénybe vehetik a trnaterem, sprtcsarnk, trnaudvar eszközeit. Az intézményi diáksprtkör diákönkrmányzatként működik, melynek munkáját az intézmény igazgatója által megbíztt testnevelő tanár segíti. Az intézményi sprtkör egy tanítási évre szóló szakmai prgram szerint végzi a munkáját. A prgramt minden évben az intézményi munkaterv részeként kell elfgadni. Az intézményi diáksprtkör fglalkzásait (sprtágak, tevékenységi frmák, sprtköri csprtk) az ldal 22
intézményi sprtkör szakmai prgramjában kell meghatárzni, vagy az intézmény igazgatója az isklában működő diák sprtegyesülettel együttműködési megállapdást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni. A tanórán kívül szervezett tömegsprt fglalkzáskn való részvételhez az intézmény az alábbiakat biztsítja: - az őszi és tavaszi időszakban: sprtudvar, trnaterem, edzőterem, - téli időszakban: trnaterem és edzőterem, testnevelő tanár felügyelete mellett hétfőtől csütörtökig a vársi uszdába válttt bérlettel biztsítja. A fglalkzásk idejét tanévenként munkatervben határzzuk meg. 10. A tanulók és dlgzók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 10.1 Helye A dlgzók egészségügyi felügyeletét az Ergnm Kft. látja el, és egészségügyi szakrvs végzi. A tanulók egészségügyi, pályaalkalmassági vizsgálatát az Ifjúsági Orvsi Rendelő II. végzi (Szekszárd, Szent István tér 18.) Minden dlgzónak a munkavédelemről szóló törvény alapján besztástól és munkakörtől függetlenül rendelkeznie kell érvényes fglalkzás-egészségügyi rvsi vizsgálatról szóló igazlással. A munkáltató csak ilyen vizsgálati eredménnyel rendelkező dlgzót fglalkztathat. A munkavisznyt a munkáltató köteles megszüntetni, ha a dlgzó nem rendelkezik munka-alkalmassági vizsgálati eredménnyel. A munkaköri alkalmassági vizsgálatra utalást a dlgzó a munkaügytől személyesen kapja meg. A tanulók beiratkzását egészségügyi pályaalkalmassági rvsi vizsgálat előzi meg. Az rvsi alkalmassági igazlást a beiratkzás napján le kell adni a tanuló-nyilvántartónak. 11. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden lyan előre nem látható eseményt, amely: a nevelő-ktató munka szkáss menetét akadályzza, az intézmény tanulóinak, dlgzóinak biztnságát és egészségét veszélyeztetheti, az intézmény épületét, felszerelését veszélyeztetheti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (villámcsapás, földrengés, stb.), ldal 23
a tűz, a rbbantással történő fenyegetés. Ha az intézmény dlgzójának vagy tanulójának tudmására jut a biztnságt veszélyeztető tény, azt haladéktalanul jelentenie kell az igazgatónak, vagy az intézkedésre jgsult felelős vezetőnek. 11.1 Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jgsult vezetők: - igazgató, - igazgatóhelyettes, - gyakrlati ktatás-vezető. 11.2 A rendkívüli eseményről aznnal értesíteni kell - az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzltóságt, - rbbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha az igazgató ezt szükségesnek tartja. 11.3 Az intézmény kiürítése Rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jgsult felelős vezető utasítására az épületben tartózkdókat riasztani kell, és meg kell kezdeni az épület kiürítését tűzriadó terv, kiürítési terv alapján. A tanulócsprt kivezetéséért, a kijelölt területen gyülekezésért, a várakzás alatti felügyeletért a tanórát vagy más fglalkzást tartó tanár, szakktató, nevelő, felnőtt dlgzó a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése srán különösen ügyelni kell arra, hgy: az épületből minden tanuló, dlgzó távzzn, így a tantermeken kívül (a msdóban, szertárban, raktárban stb.) tartózkdókra is gndlni kell. A mzgásban, cselekvésben krlátztt személyeket a kiürítés srán segíteni kell. Az épületrészt a nevelő, vagy a kiürítésben részt vevő dlgzó hagyhatja el utljára. Meg kell győződnie arról, hgy a veszélyeztetett helyen nem maradt tanuló. A tanulókat a tanterem elhagyásakr és a kijelölt helyre történő megérkezéskr is meg kell számlni. ldal 24
11.4 Rendkívüli esemény észlelése utáni tvábbi teendők Az igazgatónak, vagy az intézkedésre jgsult felelős vezetőnek a kiürítéssel egyidejűleg gndskdnia kell az alábbi feladatkról: kiürítési tervben szereplő kijáratk kinyitásáról közművezetékek elzárásáról (villany, gáz) vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi szervek fgadásáról (rendőrség, tűzltóság, tűzszerészek stb.) A rendvédelmi katasztrófa-elhárító szerv vezetőjét tájékztatni kell: a rendkívüli esemény kezdete óta lejátszódó eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, az épületben található veszélyes anyagkról, közmű (víz, gáz, elektrms) vezetékek helyéről, az épületben tartózkdók létszámáról, életkráról, az épület kiürítéséről. Tvábbiakban az intézmény valamennyi dlgzójának a rendvédelmi szerv vezetőjének utasításai szerint kell eljárnia. - A rendkívüli esemény miatt elmaradt órákat a nevelőtestület által meghatárztt napkn be kell pótlni. - A tűz esetén szükséges teendőket a Tűzriadó terv című igazgatói utasítás tartalmazza. - A rbbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendőket a Bmbariadó terv című igazgatói utasítás tartalmazza. A fenti utasításk megismertetéséért, évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója felelős. A Kiürítési tervben fglaltakat évente legalább egy alkalmmal gyakrlni kell. A gyakrlat megszervezéséért az igazgató felel. A tűzriadó-, bmbariadó- tervben fglaltak minden tanulóra és dlgzóra kötelezőek. A terveket az intézmény ldal 25
alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - igazgatói irdában, - isklai tanműhely prtáján, - munkavédelmi megbízttnál. 12. Az intézményi hagymányk áplásával kapcslats feladatk 12.1 Intézményi ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Állami ünnepek és megemlékezések intézményi szinten ünnepi műsrk készítésével, rendhagyó történelem órák tartásával történik. 12.2 A jutalmazás rendje Tanulók jutalmazása: A tanév eseményeihez kapcslódik (év végén, versenyek zárásakr, rendezvények, ünnepek alkalmával). Dlgzók jutalmazása: Az iskla igazgatójának előterjesztése alapján, kiemelkedő munkáért történik. 13. Az intézményben ktatható szakmák, szakképesítések Az intézményben ktatható szakmák, szakképesítések felsrlását a pedagógiai prgram vnatkzó fejezete tartalmazza. 14. Az SZMSZ mellékletei Az SZMSZ mellékleteit az alábbi szabályzatk képezik: Iratkezelési szabályzat Házirend Könyvtári megállapdás 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet ldal 26
15. Az SZMSZ elfgadására vnatkzó adatk Jóváhagyási, véleményezési záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatt a nevelőtestület...-án(én) elfgadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat életbe lépésének időpntja:... intézményvezető...-án(én) az iskla szülői szervezet, valamint az isklai diákönkrmányzat képviselőivel tarttt megbeszélésen a Szervezeti és Működési Szabályzat ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jgukkal élve a dkumentumban megfgalmazttakkal egyetértettek. SZMK részéről: DÖK részéről:.... Záradék: A Szervezeti és Működési Szabályzatt a fenntartó... szám alatt jóváhagyta.... aláírás Szekszárd, 2014. Lőczi József igazgató Módsításk: ldal 27