11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz



Hasonló dokumentumok
Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Optika fejezet felosztása

Hullámok, hanghullámok

Rezgések és hullámok

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Mechanikai hullámok (Vázlat)

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

1. A hang, mint akusztikus jel

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Hangintenzitás, hangnyomás

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

A hullám frekvenciája egyenlő a hullámforrás frekvenciájával, azzal a kikötéssel, hogy a hullámforrás és megfigyelő nyugalomban van.

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség

1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

A hang mint mechanikai hullám

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Optika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

P vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye:

Hullámok visszaverődése és törése

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

A fény visszaverődése

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

Elektromágneses hullámok - Interferencia

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

GYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5)

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

MECHANIKAI HULLÁMOK. A tér egy adott helyén történt zavarkeltés eredménye a tőle r távolságra lévő pontban idő múlva jelenik meg: x c

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József

a terjedés és a zavar irányának viszonya szerint:

Röntgendiffrakció. Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet november

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Fizika III. Irányított tanulás munkafüzet Kísérleti távoktatási anyag Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

Rezgőmozgás, lengőmozgás

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Hullámtani összefoglaló

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Komplex természettudományi tagozat. Fizika 11. osztály

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM I. KÖTET

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.

Audiofrekvenciás jel továbbítása optikai úton

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 1. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

A lézer alapjairól (az iskolában)


GPGPU. Hangfeldolgozás és hangszintézis

24. Fénytörés. Alapfeladatok

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Anyagvizsgálati módszerek

Összefoglaló kérdések fizikából I. Mechanika


Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető

egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika

Fizika 11. osztály. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Humán tagozat. I. rész: Mechanikai rezgések és hullámok

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Bevezető fizika (VBK) zh2 tesztkérdések

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!

Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Történeti áttekintés

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető

Átírás:

Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám polarizálható. c) Csak a transzverzális hullám képes interferenciára. d) Transzverzális hullám csak a szilárd anyagban jön létre. 2. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Longitudinális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya párhuzamos a hullámterjedés irányával. b) Longitudinális hullámok nem képesek interferenciára c) Longitudinális hullám mindhárom halmazállapotú anyagban terjedhet. d). A longitudinális hullám nem polarizálható. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám polarizálható. c) Transzverzális hullám terjedésekor a részecskék között nyíróerők lépnek fel. d) Adott közegben a transzverzális hullám általában gyorsabban terjed, mint a longitudinális hullám. 4. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) A longitudinális hullám a gázokban gyorsabban terjed, mint a szilárd anyagokban. b) A longitudinális hullám nem polarizálható. c) A longitudinális hullám terjedését a nyomásviszonyok változása okozza. d) Longitudinális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya párhuzamos a hullámterjedés irányával. 5. Melyik állítás nem igaz? A hullámhossz a) rugalmas pontsoron a legközelebbi hullámhegy és hullámvölgy távolsága. b) kétdimenziós hullámban a két legközelebbi azonos fázisú hullámfront távolsága. c) rugalmas pontsoron a két legközelebbi azonos fázisú pont távolsága. d) rugalmas pontsoron a két legközelebbi hullámhegy távolsága. 6. Melyik állítás nem igaz? a) A hullámhossz kiszámítható a terjedési sebesség és frekvencia segítségével. b) A hullámhossz kiszámítható a terjedési sebesség és a rezgés amplitúdójának segítségével. c) A hullámhossz kiszámítható a terjedési sebesség és a rezgés periódusidejének segítségével. d) A hullámhossz a hullám térbeli periodicitására jellemző. 7. Egy rugalmas kötél végét 3 Hz frekvenciával mozgatjuk. A hullám terjedési sebessége a kötélen 15 m/s. Mekkora fáziskülönbséggel mozognak a kötél egymástól 7,5 m-re lévő részecskéi? a) /2 b) c) 3 /2 d) 4 /5 8. Rugalmas kötélen a hullám terjedési sebessége 18 m/s, a hullámhossz 6 m. Mekkora a rezgőmozgást végző pontok rezgésének periódusideje? a) 1/3 s b) 3 s

c) 2/3 s d) 6 s 9. Egy hullám terjedési sebessége 480 m/s, a frekvenciája 40 Hz. Mekkora a közegben egymástól 9 m-re lévő pontok fáziskülönbsége? a) /2 b) 3 /4 c) d) 3 /2 10. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 45 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz frekvenciával, azonos amplitúdóval és azonos fázisban mozgatjuk. A hullám terjedési sebessége a gumikötélen 1,2 m/s. Milyen hullám alakul ki a harmadik ágban? a) Nem alakul ki hullám. b) A kialakuló hullám amplitúdója A/2. c) A kialakuló hullám amplitúdója A. d) A kialakuló hullám amplitúdója 2A. 11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz frekvenciával, azonos amplitúdóval és azonos fázisban mozgatjuk. A hullám terjedési sebessége a gumikötélen 1,2 m/s. Milyen hullám alakul ki a harmadik ágban? a) Nem alakul ki hullám. b) A kialakuló hullám amplitúdója A/2. c) A kialakuló hullám amplitúdója A. d) A kialakuló hullám amplitúdója 2A. 12. Melyik állítás igaz? a) Két hullámot koherensnek nevezünk, ha amplitúdójuk megegyezik. b) Két hullámot koherensnek nevezünk, ha terjedési sebességük megegyezik. c) Két hullámot koherensnek nevezünk, ha fáziskülönbségük állandó. d) Két hullámot koherensnek nevezünk, ha frekvenciájuk megegyezik. 13. Melyik állítás igaz? a) Az interferencia koherens hullámok szuperpozíciójakor létrejövő jelenség. b) Az interferencia bármilyen hullámok találkozásakor létrejövő jelenség. c) Az interferencia bármilyen hullámok egymáson való áthaladásakor létrejövő jelenség. d) Az interferencia bármilyen hullámok összeadódásakor létrejövő jelenség. 14. Melyik állítás nem igaz? a) Rugalmas húron állóhullámok akkor keletkezhetnek, ha egymással szemben haladó, azonos frekvenciájú és amplitúdójú hullámok találkoznak. b) Rugalmas húron állóhullámok mindig keletkeznek, ha egymással szemben haladó, azonos frekvenciájú és amplitúdójú hullámok találkoznak. c) Rugalmas húron állóhullámban duzzadóhely és csomópont figyelhetők meg. d) Rugalmas húron lehet olyan állóhullám, mikor csomópont csak a húr két végén van. 15. Melyik állítás igaz? Két végén rögzített húron olyan állóhullámok tudnak kialakulni, ahol a húr hossza a) a félhullámhossz egész számú többszöröse. b) a félhullámhossz páros számú többszöröse. c) a félhullámhossz páratlan számú többszöröse. d) a hullámhossz egész számú többszöröse.

16. Melyik állítás igaz? Csak egyik végén rögzített húron olyan állóhullámok tudnak kialakulni, ahol a húr hossza a) a negyed hullámhossz egész számú többszöröse. b) a negyed hullámhossz páros számú többszöröse. c) a negyed hullámhossz páratlan számú többszöröse. d) a félhullámhossz egész számú többszöröse. 17. Két végén rögzített gumikötélen a hullám terjedési sebessége 12 m/s, a kötél hossza 3 m. Mekkora a rajta létrejövő állóhullámok közül az első felharmonikus frekvenciája? a) 6 Hz b) 4 Hz c) 2 Hz d) 1 Hz 18. Két végén rögzített gumikötélen a hullám terjedési sebessége 12 m/s, a kötél hossza 3 m. Mekkora a rajta létrejövő állóhullámok közül a második felharmonikus frekvenciája? a) 8 Hz b) 6 Hz c) 4 Hz d) 2 Hz 19. Egy egyik végén felfüggesztett, rugalmas kötélen a hullám terjedési sebessége 2 m/s, a kötél hossza 6 m. Mekkora a kötélen létrejövő állóhullámok közül az első felharmonikus frekvenciája? a) 1/6 Hz b) 1/4 Hz c) 1/3 Hz d) 1/2 Hz 20. Két hullámforrás felületi hullámok interferenciáját hozza létre. Melyik állítás igaz? Azokban a pontokban van maximális erősítés, melyeknek a két hullámforrástól mért távolságuk különbsége a) a félhullámhossz páros számú többszöröse. b) a félhullámhossz páratlan számú többszöröse. c) a hullámhossz páros számú többszöröse. d) éppen a hullámhossz. 21. Két hullámforrás felületi hullámok interferenciáját hozza létre. Melyik állítás igaz? Azokban a pontokban van maximális gyengítés, melyeknek a két hullámforrástól mért távolságuk különbsége a) a félhullámhossz páros számú többszöröse. b) a félhullámhossz páratlan számú többszöröse. c) a hullámhossz páratlan számú többszöröse. d) éppen a hullámhossz. 22. Melyik állítás nem igaz a visszaverődés törvényével kapcsolatban? a) A beeső hullám és a visszaverődő hullám terjedési iránya, valamint a beesési merőleges egy síkban van. b) A beeső és a visszavert hullámok terjedési irányai által bezárt szög a beesési szög kétszerese. c) A beeső és a visszavert hullámok terjedési irányai által bezárt szög egyenlő a beeső hullám terjedési iránya és a felület által bezárt szöggel. d) Visszaverődés mindig létrejön, akár behatol a hullám az új közegbe, akár nem. 23. Melyik állítás nem igaz a törés törvényével kapcsolatban? a) A törési szög mindig kisebb a beesési szögnél. b) A beeső hullám és a megtört hullám terjedési iránya, valamint a beesési merőleges egy síkban van.

c) A beeső hullám és a megtört hullám különböző sebességgel halad. d) A beeső hullám és a megtört hullám hullámhossza különböző. 24. Melyik állítás igaz? A teljes visszaverődés jelensége azért jön létre, mert a) a második közeg az adott hullámtípusra nem átjárható. b) a beesési szöghöz 90 o -nál nagyobb törési szög tartozna. c) a beesési szög túl kicsi. d) a beesési szöghöz túl kicsi törési szög tartozna. 25. Melyik állítás nem igaz? a) A törésmutató a beesési szög és a törési szög sinusainak hányadosa. b) A törésmutató a hullám két közegbeli sebességének hányadosa. c) A törésmutató a hullám két közegbeli hullámhosszának hányadosa. d) A törésmutató a hullám két közegbeli frekvenciájának hányadosa. 26. Az ember mely frekvenciatartományban keletkezett hangokat hallja? a) 20 Hz 200 Hz b) 20 Hz 2000 Hz c) 20 Hz 20000 Hz d) 20 Hz 200000 Hz 27. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a rezgés sinusfüggvény alakú, akkor tiszta zenei hangról beszélünk. b) Ha az alaphang mellett a felharmonikusok is megszólalnak, zenei hangról beszélünk. c) A húros hangszerek tiszta zenei hangot adnak. d) Ha a rezgés nem sinusfüggvény, zörejről beszélünk. 28. Melyik állítás igaz? A hang erőssége 29. Melyik állítás igaz? A hangmagasság 30. Melyik állítás igaz? A hangszín 31. A nagybőgő és a hegedű hangját mindig meg tudjuk különböztetni egymástól. Miért? a) Mert a nagybőgő mindig mélyebb hangokat ad, mint a hegedű. b) Mert más-más felharmonikusokat erősítenek fel. c) Mert a nagybőgő nem játszik dallamot, csak kísérő akkordokat. d) Mert a hegedű mindig hangosabb, mint a nagybőgő. 32. Zárt térben ugyanazt a hangot erősebbnek érezzük. Miért? a) Mert a falakról visszaverődve is halljuk a hangot. b) Mert zárt térben közelebb van a hangforrás.

c) Mert zárt térben gyorsabban terjed a hang. d) Mert zárt térben mindkét füllel hallunk, nyílt térben csak az egyikkel. 33. Mikor nem jelentkezik a Doppler-effektus? a) Ha az álló hangforrás felé mozog a megfigyelő. b) Ha a hangforrás mozog az álló megfigyelő felé. c) Ha a hangforrás és a megfigyelő egymás felé, azonos sebességgel mozog. d) Ha a hangforrás és megfigyelő azonos irányban, azonos sebességgel mozog. 34. Mekkora a hullám terjedési sebessége a 80 cm hosszú gitárhúron, ha a 660 Hz frekvenciájú hang szólal meg? a) 1056 m/s b) 528 m/s c) 340 m/s d) 254 m/s Megoldások 1.c 2.b 3.d 4.a 5.a 6.b 7.b 8.a 9.d 10.a 11.d 12.c 13.a 14.b 15.a 16.c 17.b 18.b 19.b 20.a 21.b 22.c 23.a 24.b 25.d 26.c 27.c 28.a 29.b 30.d 31.b 32.a 33.d 34.a