VÁROSI TEVÉKENYSÉGI TEREK ÉS ÁRAMLÁSI TEREK HARMONIKUS EGYÜTTÉLÉSE



Hasonló dokumentumok
A VÁROSI KÖZTÉRRİL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRİL

FENNTARTHATÓ VÁROS: A VÁROSI KÖZTÉRRŐL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRŐL

GONDOLATOK A KÖZLEKEDÉS JÖVŐJÉRŐL

A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS HÁLÓZATI KÉRDÉSEI

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. 6.előadás: Fenntartható közlekedés. dr. Schuchmann Gábor

A FENNTARTHATÓ FEJLDÉSRL

A közlekedési alágazatok együttmőködési lehetıségeitıl a közösen teljesítendı célokig

URBANIZÁCIÓ, FENNTARTHATÓSÁG, SMART CITIES

A közúti forgalomcsillapítás feltételrendszerének vizsgálata

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

Gondolatok a közlekedés jövőjéről

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján:

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

A közlekedéspolitika és a fenntartható fejlődés dilemmái

HATÁRON ÁTNYÚLÓ INFRASTRUKTÚRA- HÁLÓZATOK

VÁROSI KÖZLEKEDÉSI KÉRDÉSEK EGY KÖRNYEZETBARÁT MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁBAN 1

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK

stratégiai kutatási terve

Közlekedés: a városfejlesztés lehetősége, avagy akadálya? Varga-Ötvös Béla október

Antiszegregációs Terv a magyar Integrált Városfejlesztési Stratégiákban Tagai Gergely

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

város_ Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

Prof. Dr. Szirmai Viktória Az európai és a magyar nagyvárosi térségek társadalmi átalakulása: a középosztály térfoglalásai.

Urbanisztika megfontolások térben és időben URBANIZÁCIÓS TRENDEK

A VÁROSI KÖZTÉRRİL, A VÁROSI KÖZLEKEDÉSRİL (BEVEZETÉS A VÁROS ÉS A KÖZLEKEDÉS VISZONYÁBA)

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

Város1 vizsgakérdések 2012/2013 a BME Urbanisztika Tanszék kötelező tantárgya

URBANIZÁCIÓ, FENNTARTHATÓSÁG, SMART CITIES

KÖZLEKEDÉS KÖRNYEZET, EURÓPAI UNIÓ

Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat)

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Rugalmas közlekedési rendszerek. Dr. Horváth Balázs

A város-és a közlekedéstervezők elég gyakran beszélnek egymással?!

Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

ELŐTERJESZTÉS a József Attila Városrészi Önkormányzat

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója június 12.

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.

Közlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány. KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf.

LISZT FERENC INTERNATIONAL AIRPORT AREAL DEVELOPMENT, AND PLANNING STUDY

Egyenlőtlenségek és hálózatok a társadalomban

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

19. FLEISCHER TAMÁS: URBANIZÁCIÓ, FENNTARTHATÓSÁG, SMART CITIES

AZ ÖNKORMÁNYZATOK HOZZÁÁLLÁSA AZ AIRBNB-HEZ: HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYAKORLATOK

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

The possibility of complex transport-logistic chains

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Taxi arculat. A Budapesti taxik egységes arculata Koncepció

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

ÚTFELÜLETEK FELELŐS TERVEZÉSE,

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

társadalomtudományokban

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

HU EN SÉTÁLHATÓ VÁROS WALKABLE CITY CITTÀ PEDONABILE FUßGÄNGER STADT VILLE PIÉTONNE VOETGANGERSSTAD CIUDAD PEATONAL FODGÆNGER BY

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Dr. Kaposi József 2014

A boldogság, mint az okos városok mérésének eszköze: boldog városok egy okos világban

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia

Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A történeti táj, mint örökség

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján

Trolibusz hálózatfejlesztés. A 25 éves évfordulón indul újra a 7-es vonal

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Hogyan építsünk Lean rendszereket?

A Szoftver és Szolgáltatások. Stratégiai kutatási terve. Kondorosi Károly, BME IIT. Szoftvertechnológiai Fórum február 2.

Átírás:

VÁROSI TEVÉKENYSÉGI TEREK ÉS ÁRAMLÁSI TEREK HARMONIKUS EGYÜTTÉLÉSE Fleischer Tamás 1 http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleischer@vki.hu I. szekció A városi közlekedés új világa. Budapest, 2012. november 8-9. 2 VÁZLAT Helyek tere áramlások tere (M Castells) külső hatások kezelése Helyek/nem-helyek (M. Auge) illetve Place/Link (P. Jones) városon belüli funkciók A modernitás paradigmája és meghaladása Posztmodern közlekedés és a komplex, koherens város (N Salingaros) Városi köztér & közlekedési tér szétszakadása (D Engwicht) Éles határvonalak megszüntetése, integrációs kísérletek Összefoglalás: a közterület újraosztása, a városi élet teljességének középpontba állítása, éles határok eltűnése, vegyes városi szövet, kis távolságok városa, integrált közlekedési felületek 1 2 tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet X. Európai Közlekedési Kongresszus, A városi és városközi közlekedés új útjain. A European Platform of Transport Sciences (EPTS) és a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) szervezésében. Budapest, 2012. november 8-9.

2 MTA KRTK VILÁGGAZDASÁGI INTÉZET Bevezetés Az előadás azt közel száz éves folyamatot tekinti át, melynek során a várostervezés céljává először a városi szövet átalakítása vált a felszíni autóközlekedés minél zökkenőmentesebb lebonyolítása céljából, majd az ellehetetlenülő városi funkciók helyet követelnek maguknak, és a városi szövet újabb átalakuláson esik át: ezúttal a városi élet valamennyi közterületi és kapcsolódó funkciójának a biztosítása érdekében. Jelen összefoglaló az előadásban röviden érintett elméleti hátteret ismerteti, míg terjedelmi korlátok miatt az illusztrációk és példák bemutatása innen lemaradt. Helyek tere áramlások tere (avagy a külső hatások kezelése: nem erről lesz szó) Az egyébként készen kapott előadás-címében szerepel az áramlási tér kifejezés. A helyek tere áramlások tere fogalompárt Manuel Castells vezette be. (Castells 1996). A helyek tere tényleges fizikai teret képez egy-egy falut, városrészt, várost, országot akár míg az áramlások tere olyan kívülről érkező hatásokat jelöl, amelyek széttördelhetik, veszélyeztethetik a helyek terén belül kialakult életet, viszonyokat, struktúrákat. A helyek terét védelmezni kell az áramlások terének hatásaival szemben mondja Castells, és igazán szép feladat mindezt lefordítani a közlekedés összefüggéseire, funkcióira és lehetőségeire: pl. a transzeurópai hálózatok és az országok, vagy az országos hálózatok és a városok viszonyaira. Először azt hittem, erről kell szóljon az előadás, de kiderült, hogy mégsem: ebben a szekcióban a városon belüli helyekkel és a városon belüli áramlásokkal foglalkozunk. Ez utóbbi megkülönböztetésnek is figyelemreméltó irodalma van: kicsit eltérő megnevezésekkel több szerző is tárgyalja a városon belüli dinamikus és statikus funkciók eltérő tulajdonságait. Helyek és Nem-helyek illetve a Hely és a Kapocs A Nem-helyek fogalmát Marc Augé először az építészeti térre vonatkoztatva vezette be (Augé 1995) ilyen módon megkülönböztetve a folyosók, átjárók, lépcsők világát a tartózkodásra szolgáló Helyek-től. A Helyekhez identitás, reláció és történet fűzhet minket, míg a Nem-helyektől mindezt nem kívánjuk meg. A megkülönböztetést utóbb a városi szövetre is kiterjesztve Nem-helyeken a közlekedésre és az ideiglenes tartózkodásra szolgáló települési tér-részeket értjük. Peter Jones hasonló tagolásban Hely és Kapocs (Place és Link) megnevezéssel illeti a városi térnek ezt a két markánsan elütő, eltérően viselkedő összetevőjét (Jones et al 2007). Itt egyetlen gondolatot emelünk ki a Place vs. Link szembeállításból, ez pedig az eltöltött idő nagyon különböző értékelése. A Hely számunkra fontos, ezért az ott el-

VÁROSI TEVÉKENYSÉGI TEREK ÉS ÁRAMLÁSI TEREK HARMONIKUS EGYÜTTÉLÉSE 3 töltött időt pozitívan értékeljük, számunkra előnyös, ha több időt tölthetünk el a kellemesnek ítélt térben. Ezzel szemben a Kapocs leküzdendő akadályként jelenik meg a minősítésünkben, az ott töltött idő ezért veszteségnek számít, amit minimalizálni akarunk. 3 Az előadásban azt a szemléletváltást járjuk körül, amit az elmúlt évtizedekben mind a városi Helyek, mind pedig a Kapcsok vonatkozásában tapasztalhatunk. Röviden szólva szemléletünk esetenként megragadt a modernizáció keretei között, miközben világosan kell látni, hogy a mai értékrendszer túlhaladt ezen a szinten, új értékeket követ. A modernitás paradigmája és meghaladása Gyakran ma is modernizálni akarunk miközben a modernitás korszaka jól körülhatárolható idősávhoz, az 1920-as és a 70-es évek közötti időszakhoz kapcsolható, lezárt korszak. A városépítésben a CIAM 4 negyedik kongresszusán 1933-ban elfogadott Athéni Charta (CIAM s 1933) rögzíti az alapelveket, amelyeket később Le Corbusier ad ki könyvben (Le Corbusier 1943). A kihívás a lakásépítés megoldása volt, ehhez kellett megteremteni a tömeges lakásépítés ideológiáját és technológiáját. Az egyik kulcsszó a funkcionalitás: elhagyni a fölöslegest, a mellőzhetőt, a funkciótlannak ítélt részleteket. Értékes kísérletektől vezet az út a különböző diktatúrák építészetéig, ill. a lakótelepig, sokszintes épületekbe illesztett lakódobozokig, az iparosítható építési eljárásokig. Várostervezésben, területfelhasználásban a funkcionális város a homogén funkciójú nagy városnegyedeket jelenti, az elkülönült lakónegyedet, ipari zónát, rekreációs övezetet a városon belül. A kulcsszavak hatékonyság, tömegtermelés, mennyiség, méretgazdaságosság (economy of scale), big is better az a jó, ami tervezett. Közlekedésben egyfelől kiépül az eltérő városnegyedeket összekapcsoló nagykapacitású tömegközlekedés (S-Bahn, metró) másrészt e korszakban válik domináns közlekedési móddá a közút, és a tervezés fő gondja a felszín biztosítása a gépkocsiközlekedés számára. Útban van a villamos, a széles járda, a fák, a gyalogátkelőhely a kereszteződésben, a buszmegálló: kevés a hely, több helyet az autónak. Ezt az egész gondolkodásmódot, paradigmát váltja fel a század utolsó negyedében a modernitás fenti kulcsszavainak a meghaladása, egy új értékrendszer fokozatos 3 4 Ez az érv legitimizálja az állandó törekvést a közlekedési idő csökkentésére, a sebesség növelésére. Az más kérdés, hogy társadalmi szinten a közlekedésre fordított idő hosszú távon keveset változik, a megtakarított időt valójában közlekedésre fordítjuk (Illich 1974) Congress Internationaux d Architecture Moderne

4 MTA KRTK VILÁGGAZDASÁGI INTÉZET térhódítása. A jobb híján posztmodern-nek nevezett értékrendszer az elkülönítés helyett vegyít, a domináns helyett integrál: kultúrában a világzene, az irodalmi vendégszövegek jelennek meg stílusjegyként. A külső feltételek, a környezet, a társadalom, a városi élet mind fontossá válik, amihez illeszkedni, alkalmazkodni kell az ember-alkotta rendszereinkkel. Az új kulcsszavak: integráció, együttműködés, partnerség, networking, konzultáció, illeszkedés, alkalmazkodás. Hatékonytalan, gazdaságtalan és tervezetlen helyett értékké válik a rugalmasság, a puffer, a tartalék, a sokszínűség, a diverzitás, a redundáns. Ennek az értékrendszernek felel meg a 2007-ben a fenntartható városról kiadott Lipcsei Charta (Leipzig Charter 2007), amelynek középpontjába kerül az integrált megközelítés, a makro léptékű funkcionális térfelosztás helyett a multifunkcionális szomszédsági egységek kialakítása, teret nyitva a vegyes zónáknak, a kis távolságok városának, a kisváros a nagyvárosban elvnek. Posztmodern közlekedés és a komplex, koherens város (Nikos Salingaros) Hogyan csapódik le a posztmodern megközelítés, az integrált várostervezés a közlekedésben? Ma már közlekedésben sem egy domináns, mindent tudó technikai megoldást keresünk, hanem a létező módok keverékét (intermodalitás, interoperabilitás, kombinált szállítás, third party access, local networking, közlekedési szövetség stb.) Integráció és kooperáció a módok között, a tulajdonformák között, a szektorpolitikák között, város és városkörnyék között, a közlekedés és a városi élet egyéb funkciói között. A városban a terület adott: a torlódás nem a hely hiányát jelzi, hanem azt, hogy túlzottak az igények, túl sok az autó. A felszín, a közterület az egész város életét kell szolgálja, nem csak az autóforgalmat. A közlekedés kínálati oldali fejlesztései mellett/helyett (jobb autó, több sáv, jobb üzemanyag stb.) kereslet oldali beavatkozásokra is szükség van. A mobilitás kiváltó okát ( közelebb kerülni, elérni a szolgáltatást) nem csak közlekedéssel lehet orvosolni, hanem területpolitikával, ill. a szolgáltatások jobb terítésével is. Paradox módon a szolgáltatás jobb terítését éppen azzal lehet elősegíteni (rentábilissá tenni), ha a korlátlan egyéni hozzáférést esetenként nehezítjük. A mindent mindennel vegyítő városi szövetben is természetesen léteznek szabályok, amelyeket be kell tartani. Nikos Salingaros amerikai matematikus a koherens módon kapcsolódó városi szövetet vizsgálta és erre vonatkozóan adott meg szabályokat (Salingaros 2000). Az a lényeg, hogy kis léptékben, közvetlen szomszédságban az eltérő funkciójú elemek kapcsolata szoros maradjon, míg nagy léptékben a kapcsolat lehet laza. Ezt a szabályt hágjuk át, amikor bevásárló utcába, vagy lakókörnyezetbe nagy forgalmat engedünk be, és ezzel mintegy kiszakítjuk az útpályát a

VÁROSI TEVÉKENYSÉGI TEREK ÉS ÁRAMLÁSI TEREK HARMONIKUS EGYÜTTÉLÉSE 5 környezetéből. Az előadás további része példákat mutat a városi közlekedés és az egyéb városi funkciók határvonalának az alakulására, a változások tendenciájára. Városi köztér & közlekedési tér szétszakadása (David Engwicht) Éles határvonalak megszüntetése, integrációs kísérletek Összefoglalás: Hivatkozások Castells, Manuel (1996), The Rise of the Network Society. The Information Age: Economy, Society and Culture Volume I. Blackwell. Augé, Marc (1995) Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity Verso, London New York (Eredetileg franciául: Seuil 1992) Jones, Peter Boujenko, Natalya Marshall, Stephen (2007) Link & Place: A Guide to Street Planning and Design. Landor Publishing Illich, Ivan (1974) Energy and Equity. Harper & Row. CIAM s The Athens Charter (1933) Modernist Architecture: A Database of Modernist Architectural Theory http://modernistarchitecture.wordpress.com/2010/11/03/ciam%e2%80%99s- %E2%80%9Cthe-athens-charter%E2%80%9D-1933/ Le Corbusier (1943) La Charte d'athènes. Paris : Pion, 1943. Leipzig Charter on Sustainable European Cities (2007) http://ec.europa.eu/regional_policy/archive/themes/urban/leipzig_charter.pdf Salingaros, Nikos A (2000) Complexity and Urban Coherence. Journal of Urban Design, Vol. 5. pp.291-316. Engwicht, David (1992) Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney Budapest, 2012. október 14.