Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1149 Budapest, Egressy út 71. Levelezési cím: 1143 Budapest, Pf. 142. Honlap: www.egressy.eu ikt. 670/2/2014_PP Módosításokkal egybeszerkesztett és felülvizsgált PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. (Felülvizsgálva 2014.november, hatályba lépés: 2014. december 1.) A hit fogalma csak a jövő fogalmában gyökerezhet; semmiben sem hisz, aki a jövőben nem hisz. (Osvát Ernő)
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 NÉVJEGY... 3 AZ ISKOLA ARCULATA... 3 I. NEVELÉSI PROGRAM... 7 Bevezetés... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, feladatai, eszközei és eljárásai... 11 2. Fejlesztési területek (célok és feladatok)... 11 3. A nevelő-oktató munka feladatai... 13 4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 13 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 14 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 15 7. A beilleszkedési-, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 20 8. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek... 21 9. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 22 10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 23 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 25 12. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések 26 13. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 27 II. HELYI TANTERV... 31 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, az előírt tananyag és követelmények... 31 2. Az iskola szakmai képzési kínálata szakmai követelménymodulok... 33 III. ÓRATERVEK... 37 IV. SZAKMAI PROGRAM, AZ ISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA... 52 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 58 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 59 3. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési rendje... 59 4. A tanulmányok alatti vizsgák rendje... 60 5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások... 62 6. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének kritériumai... 64 7. A tanulók jutalmazása... 66 8. Az oktatási szakmacsoport értékelése... 66 9. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 67 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 68 11. Pedagógusok helyi intézményi feladatai... 68 V. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZET NEVELÉSI PROGRAMJA... 72 VI. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE... 80 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK... 85 2
Névjegy Az intézmény neve: Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Cím: 1149 Budapest, Egressy út 71. fő tevékenység: szakmai középiskolai képzés Telefon: 220-8186, 252-7777, 252-7137 fax : 220-8186 Az iskola OM azonosítója: 035396 Az iskola felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola KLIK azonosítója: 310004 Az iskola arculata Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1964-ben kezdte meg a szakközépiskolai képzést az akkori törvényeknek megfelelően. Az oktatást és a nevelést egyformán fontos feladatnak tartjuk. Az 1964-es állapotokhoz képest nem csak a képzés struktúrája, hanem a szülői attitűd és az itt tanulók adottságai is megváltoztak. A nevelés - oktatás keretében egyrészt lehetőséget kell nyújtanunk képességeik kibontakoztatására és fejlesztésére, másrészt célokat kell eléjük állítanunk, és érdekeltté kell tennünk őket a tanulásban. Akiknél hiányoznak a szükséges alapismeretek, a 14-15 éves diákoktól elvárható alapkészségek, azoknál fontos a szintre hozás és felzárkóztatás, ezek után kezdődhet csak a középiskolai fejlesztés. Az alapkészségek gyakorlását - amennyiben igény van rá-, délutáni foglalkozások keretében vállaljuk fel 9-10. évfolyamon. A tanárok javaslatára, illetve szülői kérésre vehetnek részt a tanulók a foglalkozásokon. Feltétlenül hangsúlyt kell kapnia az oktatói munkánkban annak, hogy az ismeretek átadása mellett törekedjünk a képességek optimális kihasználására, a készségek, jártasságok, - az Európai Unió által ajánlott elsődleges kompetenciák - és a kreatív gondolkodás kialakítására. A személyiségfejlesztés, - és formálás területe is fontos része pedagógiai munkánknak. Jelenleg a középiskolákba jelentkező tanulók többségének nincs határozott elképzelése jövőbeni pályáját, szakmáját illetően. Így az egyes iskolatípusokba, különösen a szakközépiskolákba belépő tanulók sokféle magatartáskultúrát képviselnek, érték- és szokásrendjük széles skálán mozog. Ezt a sokféle kultúrát kell egymáshoz közelítenünk, és ittlétük alatt viselkedni tudó, a társadalom elvárásainak megfelelni kész fiatalokká kell nevelni őket. Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola a 9 12. évfolyamon alapvetően érettségire készíti fel tanulóit és szakmai alapozó képzést folytat. A tanulók az érettségi bizonyítvány megszerzése után a felsőoktatásban, illetve szakképző évfolyamokon a Területi Integrált Szakképző Központokban (TISZK) folytathatják tanulmányaikat. A 2016-17. tanév végén a komplex szakmai érettségi vizsga már a kötelező érettségi tantárgyak között fog szerepelni, amellyel szakmai érettségi végzettséget szereznek a tanulók. Ez a végzettség feljogosítja őket a FEOR-08 alapján meghatározott munkakörök betöltésére, a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésre, és beszámíthatósággal a szakképző évfolyamokon a Területi Integrált Szakképző Központokban (TISZK) történő továbbtanulásra. A szakközépiskolai oktatás keretében - közismereti, (érettségire való felkészítés) valamint - szakmai alapozó képzést biztosítunk tanulóink részére: gépészet, elektrotechnika elektronika (6-os), informatika (7-es) valamint oktatási (3-as) szakmacsoport Iskolánkban 3 négy és 2 öt évfolyamos párhuzamos osztály működik. A nyelvi előkészítő osztály kifutó. Ezen belül a hagyományos rendszerű négy évfolyamos osztályok elektrotechnika-elektronika, (villamosipar és elektronika ágazat) gépészet, informatika (informatika ágazat) valamint oktatás (sport ágazat) szakmacsoportban tanulnak. 3
az öt évfolyamos osztályok közül a a) nyelvi előkészítő rendszerű informatika (kifutó) b) két tanítási nyelvű (angol) elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportban tanul. A két tanítási nyelvű osztályainkban idegen nyelvi lektort alkalmazunk, az anyanyelvi tanár feladata elsősorban a tanulók kommunikációs készségeinek a fejlesztése. Iskolánknak hosszú évekre visszamenőleg kiemelt célja volt a sport, ezen belül a labdarúgás támogatása. Az Egressy Sportkör képviseltette magát több világversenyen, ahol előkelő helyezéseket ért el, melyeket az aulában elhelyezett serlegek, érmek, plakátok bizonyítanak. A futball utánpótlás nevelése az iskola hagyományaihoz tartozik. Iskolánk látja el a Magyar Futball Akadémia (Honvéd) utánpótlás közoktatási feladatait. A sporttal kapcsolatos teendőket az egyesület végzi, a nevelési feladatokat közösen vállaltuk. A Magyar Futball Akadémia osztályai kihelyezett osztályokként működnek a Bozsik Stadionban, a tanárok naponta, órarend szerint járnak ki. Az akadémia célja olyan játékosok nevelése, akik mind a magyar. mind a nemzetközi futballban hírnevet szerezhetnek az Akadémiának, iskolánknak és a sportnak. Sajátos Nevelési Igényű tanulók A 2008/2009-es tanévtől hivatalosan is fogad iskolánk fogyatékkal élő tanulókat. Elsődleges célunk, hogy ezeknek a diákoknak is megadjuk az esélyt, hogy ép társaikkal együtt tanulva, fejlődve, a későbbiekben könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba. Másrészt nevelési, személyiségfejlesztési szempontból nagy jelentőséggel bír, ha a nem fogyatékkal élők megtapasztalják azt a fajta másságot, melyet sokan nem tudnak kezelni. Napjaik egy részét együtt töltve, együtt tanulva, egymást segítve eljuthatnak odáig, hogy természetesnek veszik a fogyatékkal élőket is közegükben, megismerik és elfogadják őket, megkönnyítve ezzel mind társaik, mind pedig önmaguk beilleszkedését a társadalomba. Hosszú távon a befogadó iskolák olyan fiatalokat engednek útnak a középiskolai éveik után, akiknek nem jelent majd problémát együtt dolgozni a fogyatékkal élőkkel. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Az oktatási intézmény működéséhez elengedhetetlen a külső környezet figyelembe vétele, ez mindenki számára fontos iskolánkban. Iskolánk KLIK fenntartású, zuglói környezetben működő intézmény. Számunkra fontos, hogy a kerülettel is jó kapcsolatrendszert építsünk ki. Együttműködés alakult ki a kerületi polgármesteri hivatallal, a sportbizottsággal, a kerületi általános iskolákkal. Bízunk abban, hogy az így kialakult közös gondolkodás segíteni fogja munkánkat. A szülőkkel az összevont szülőértekezleteken, az osztályonkénti szülőértekezleteken, a szülői szervezet és az Intézményi Tanács útján tartjuk a kapcsolatot. A Szülői Közösség vezetőjével és rajta keresztül a többi szülővel jó a kapcsolat, a problémákat rendszeresen megbeszéljük, segítséget adunk és kapunk tőlük az iskola életének alakításához. Színes eseménye ennek a kapcsolatnak az évenként megrendezendő Egressybál, melyet a szülőkkel közösen szervez, és nagy sikerrel valósít meg iskolánk alapítványa. Iskolánk kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A szakképzés átalakítása folytán a gépész, az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban tanulók a Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégiumban, illetve az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskolában, az informatika szakmacsoportban tanulók a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában folytathatják tanulmányaikat. Iskolánk kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A szakképzés átalakítása folytán a gépész, az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban tanulók a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban, az informatika szakmacsoportban tanulók a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában folytathatják tanulmányaikat. Pályázataink nagy részében együttműködünk a Dr Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel. A Katonasuli program a Magyar Honvédség Támogató Dandárral és a Védelmi Informatikai Központi Alapítvánnyal való együttműködési megállapodás alapján folyik. 4
Két tanítási nyelvű osztályokban tanuló diákjaink évek óta részt vesznek a nemzetközi EuroTeen s táborok munkájában. Az együttműködés a közvetlen feladatokon kívül kiterjed egymás kultúrájának, oktatási rendszerének, környezetének megismerésére is. Erasmus + pályázatok keretében uniós országokkal szoros együttműködés. Tanárjelöltek számára gyakorló középiskola. Kapcsolat az Óbudai Egyetemmel, az ELTE-vel. 5
Nevelési program A csecsemő is, ha óriás vállára ül, többet láthat, mint maga az óriás (Apáczai Csere János) 6
I. Nevelési program Bevezetés Iskolánk követelményrendszerének jogi alapjait és keretét Magyarország Alaptörvénye, a NAT (Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4) Korm. Rend.), a 2011. évi CXC törvény A nemzeti köznevelésről, a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rend., A nevelési-oktatási intézmények működéséről, A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, a kerettantervek, továbbá a tanév rendjét évenként szabályozó rendeletek képezik. Összhangban van a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. Iskolai életünk belső rendjét és normáit a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és mellékletei tartalmazzák. Ezeknek a dokumentumoknak a szellemét az a meggyőződésünk alakítja, amely szerint az iskola mind a pedagógusnak, mind a tanulónak elsősorban munkahely és a közösségi élet gyakorlásának színtere. Az itt folyó munka alapfeltételei: az értelmes rend, az átlátható személyi kapcsolatok, a tolerancia, az egymás tiszteletére építő normakövető magatartás. együttműködés a szülőkkel nemzedékek közti kölcsönös megértés és tisztelet nemzeti hagyományok ápolása, nemzeti öntudat fejlesztése Iskolánk célja az értékálló és a kor igényeinek megfelelő új ismeretek befogadása és átadása, az európai és egyetemes kultúra alapértékeinek közvetítése. Az iskola tanárai bizalommal, megértéssel tekintenek a tanulók személyiségére; jogaikat, emberi méltóságukat tiszteletben tartják; pedagógiai tapintattal nyújtanak lehetőséget önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakozására; ugyanakkor határozott követelményeket is támasztanak a tanulókkal szemben. A képességfejlesztés továbbra is része az oktatásunknak. Kiemelten kezeljük a tanulóik felkészítését az új ismeretek önálló megszerzésére. A pedagógus munkában fő célként a szemléletváltást tűztük ki. A régi módszereket szeretnénk frissíteni, a kor kihívásának megfelelő oktatást biztosítani az iskolában. A hagyományos iskolai kereteket némileg fellazítva alternatív tanulási stílusokat is megvalósítunk. A zárt, frontális oktatás helyett a hangsúly egyre inkább áttevődik a nyílt oktatásra, az interaktív tanulásra, melyben a tanuló aktívan vesz részt, felelősséget vállal a saját fejlődési folyamatában. A tanár nem információátadó személy, hanem a diák tanulási folyamatát segítő felkészült pedagógus. Nagy szerepet kap az IKT alapú oktatás. Magántanulóink egy része már on-line módon is konzultálhat tanáraival és ily módon is teljesítheti kötelezettségeinek egy részét. Törekszünk arra, hogy a tanuló ne tárgya, hanem alanya legyen a tanításnak, és ne a tantárgyat tanítsuk, hanem a tanulót. Alternatív módszereink: Projekt alapú oktatás Projekt oktatás Minden félévben egy alkalommal iskolai szintű projektnapokat tartunk. Időtartam minimum 1, maximum 3 nap. (A törvényi előírásoknak megfelelően a tanórák szokásos időkeretét és a tantárgyi struktúrákat megváltoztatjuk a projekt oktatás eredményessége érdekében.) A projektnapok témáját a tanulók hozzák, előzetes ötletbörze alapján. A konkrét feladatok irányítását és koordinálását a tanárok végzik, akiket a tanulók kérnek fel erre a feladatra. Az elfogadott téma több tantárgy körébe tartozik, és érezhető kötődése van a való élethez. Végrehajtása aktív kutatómunkát és kreativitást igényel. A munkafolyamatot végig dokumentálni kell. Minimum 6, maximum 10 fős csoportok alakulnak. A produktum lehet portfolió, prezentáció, poszter, pp-prezentáció, interjú, videó felvétel, színpadi előadás stb. A projektnapok menetrendje: Előkészítés 7
A projekt lebonyolítása A projekt értékelése Tanulópárok Csoportfoglalkozások Iskolán kívüli foglalkozások Múzeumi órák Az ismeretek rohamos mennyiségi és minőségi változása lehetetlenné teszi azt, hogy diákjainkat egész életükre szóló, illetve szakmai pályájukhoz mindvégig elégséges ismeretekhez juttassuk. Ez nem is lehet célunk, igyekszünk felkelteni bennük az élethosszig való tanulás iránti igényt. A sokoldalú tevékenységrendszerben helyet kap a tanulók aktivitására, öntevékeny ismeretszerzésére épülő munka. Ebben a tanulás mellett kiemelt fontossággal jelenik meg a diákok részvétele az iskola belső életének irányításában, az iskolai és a kerületi közéleti tevékenységben, a szabadidő hasznos megszervezésében. Ezáltal a tanulói öntevékenység az iskolai tevékenységrendszer szerves részévé válik. Tanulóinkat törvénytisztelő, a világban eligazodni tudó, gondolkodó és mérlegelő állampolgárokká igyekszünk nevelni. Megtanítjuk nekik a demokrácia működését, a demokratikus együttélési szabályokat és szokásokat. Ennek egyik terepe a megújuló és egyre aktívabb diák önkormányzati tevékenység és a közösségi szolgálat. A káros szenvedélyekkel szemben alternatívákat kínálunk. Délutáni foglalkozásokat (szakkörök, sportkör) szervezünk, rendszeres kirándulásokon tesszük lehetővé a társakkal való együttlétet és a szabadidő hasznos eltöltését. A zenét szerető és zenekarban játszó tanulók részére hangszigetelt zeneszobát biztosítunk. Rendszeresen tartunk foglalkozásokat a belépő kilencedik évfolyamnak a káros szenvedélyek hatásairól. Ezek egy része külső szakemberek bevonásával történik. Környezettudatos, a természet szeretetének, védelmének fontosságát értő felnőtteket akarunk nevelni. Az iskolai élet szerves részét képezi környezettudatos nevelés. Ez a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek megteremtésében, az iskola környezetének tisztántartásában, az osztálytermek zöld szigeteinek kialakításában válik napi gyakorlattá. Minden évben programokat szervezünk a Föld napján, kirándulásokkal, vetélkedőkkel. Iskolánk 2014-ben elnyerte az ÖKO-iskola címet. Elveink között szerepel az egészséges életmódra, a sport szeretetére való nevelés. Iskolánkban lehetőség van mozgásra az iskolai sportkör keretein belül is. A diáknapok egyik visszatérő programja az ún. egészség nap. Célunk, hogy minél több alternatívát tudjunk nyújtani tanulóinknak. Az iskolát nyitottá kívánjuk tenni részükre nem csak a tanítási időben, hanem lehetőségeink szerint tanítás után is. Az iskola tanulói Iskolánk a törvény által meghatározott maximális osztálylétszámot tekintve 670 tanuló befogadására alkalmas. Az eddigiekben beiskolázási gondunk nem volt, ez köszönhető annak is, hogy az iskolaválasztási időszakban minden hónapban két napot kijelölünk arra, hogy mind a tanulók, mind a szülők megismerjenek minket. Ennek szervezéséért az iskola Beiskolázási munkacsoportja felelős. Emellett felhasználjuk azt a lehetőséget is, hogy az általános iskolákban a beiskolázási szülői értekezleteken iskolánkat bemutassuk. Mivel iskolánkba az ország különféle területéről jelentkeznek, ezért sok tanuló kollégista. Az esetek döntő többségében a közeli Váci Mihály Kollégiumban kapnak elhelyezést. Kapcsolatban vagyunk még a Kós Károly Kollégiummal is. A sportosztályaink elindítása okán is megnőtt a távolból érkező diákok száma. Az ország szinte minden megyéjéből van tanulónk, emellett több külföldi állampolgár is tanul, ill. sportol iskolánkban. Járnak hozzánk szlovák, román, ukrán, vietnami, kínai állampolgárságú tanulók is. A két tanítási nyelvű képzésünkbe egyre többen jelentkeznek olyan diákok, akik hosszabb ideig tanultak külföldön, és az angol nyelvet már magasabb szinten beszélik. Nagy gondot fordítunk arra, hogy végzős tanulóink a társadalom által elfogadott erkölcsi normák szerint viselkedjenek. A szülői háttér nagyon vegyes, és sajnos egyre több a valamilyen oknál fogva hátrányosnak 8
mondható tanuló. Az iskolát gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával megbízott felelős, valamint a nevelési tanácsadók, a gyermekvédelmi szolgálatok és pedagógiai szakszolgálatok szakemberei segítik a hátrányos helyzetű diákok problémáinak megoldásában. Az osztályfőnöki munkaközösség egyik fő feladatának tekinti azt, hogy a tanulók neveltsége megfelelő legyen. Ezen a téren nagyon sok problémával küszködünk. A belépő tanulók közül sokan az alapvető normáknak nem tesznek eleget, de az utolsó két évben a tantestület munkájának eredményeképpen nagy fejlődés mutatkozik. A belépő tanulók közül többnek nincs kialakult elképzelése arról, hogy milyen irányban akar haladni élete során, és gyakran a szülők sem tudnak segíteni ebben. Ezek a bizonytalanságok magyarázatot adnak arra, hogy vannak olyanok, akikkel nehéz jó eredményt elérni, nincs húzóerő a teljesítményképes tudás megszerzésére. Ezért egyik legfontosabb feladatunk ezen bizonytalanságok tisztázása. Miután ez körülbelül a 10. évfolyamig megtörténik, a 11-12. évfolyamon már a tanulási akarat mérhetően megváltozik. Ekkor kezd tudatosodni a szülőkben és a diákokban is, hogy le kell érettségizni, és meg kell fogalmazni magukban a továbbtanulási szándékot. Iskolánk tanulói közül kb. 40 % tanul tovább felsőoktatási intézményekben, 10 % áll munkába, a többiek különböző, nem feltétlen szakirányú OKJ-s szakképzést választanak. A tanulók egy része biztos anyagi és szociális háttérrel érkezik, azonban egyre több a súlyos anyagi gondokkal küszködő család. Az utóbbi tíz évben ugrásszerűen megnőtt a csonka családban élő tanulóink száma. Sok a munkanélküli szülő és az egészségügyileg veszélyeztetett fiatalkorú, így évről-évre magasabb a nagyobb odafigyelést igénylő tanulók száma. Egyre többen küzdenek tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel, és kapnak szakértői bizottságoktól tantárgyi könnyítési, illetve felmentési javaslatot különböző diszfunkciók miatt. Számukra fontos az egyéni bánásmód tanórákon és tanórákon kívül egyaránt. Személyiségjegyeikre jellemző: nehezebben fogadják el a hagyományos iskolai oktatást hiányosak az általános alapismereteik nehezebben koncentrálnak, hamarabb fáradnak kevéssé motiváltak, kisfokú önállóság jellemzi őket gyakran hiányzik az önbecsülés, önbizalom, önismeret háttérbe szorulás a családi élet nehezen teremtenek kapcsolatokat tolerancia, erkölcsi normák hiánya gyakran bizalmatlanok a felnőttekkel Kiemelt céljaink: A tanulókra minden szempontból tekintettel lévő, érzelem gazdag, motiváló tanulási környezet és iskolai légkör kialakítása. Nevelőmunkánk középpontjában az elfogadás és türelem áll. A tanulók egyéniségének tisztelete, a bennük rejlő értékek keresése és kibontakoztatása. Én-kép, önismeret kialakítása, erősítése. Az alapvető erkölcsi, etikai normák és elvárások iránti fogékonyság kialakítása. A tanórák pozitív érzelmi telítettségére, az erkölcsi nevelés feladatainak megoldására való törekvés. A hatékony tanulás módszereinek elsajátítása, a tanulás tanítása. Információs és kommunikációs kultúra megismerése, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, szelektálása stb. Hon- és népismeret, valamint az európai azonosságtudat kialakítása. A magyar, az európai és az egyetemes kultúra megismertetése. Nemzettudat, hazaszeretet, hagyományok tiszteletére nevelés. Környezeti nevelés a diákok szűkebb és tágabb környezetének tisztán tartása, védelme. A környezetvédelem alapjainak elsajátítása és alkalmazása. Testi és lelki egészség, prevenció. Felkészülés a felnőtt életre. A munka és pénz világának megismertetése. Családi életre nevelés. A családi kapcsolatok ápolása. Az osztályfőnöki munka minőségének javítása, alárendelése a fenti kiemelt céloknak. A 2004/2005. tanévtől iskolánk a nemzetközi Lions Quest (Liberty Intelligence Our Nation Safety) programját beépíti az osztályfőnöki munkába elsősorban a 9-10. évfolyamon. A Lions kidolgozta a testileglelkileg egészséges felnőtté válás programját. Főbb célkitűzései: 9
terepet nyújt a tanulóknak konstruktív, pozitív társadalmi magatartásformák kifejlesztéséhez és gyakorlásához az egyének erényeinek tudatosítása és elismerése révén igyekszik önbizalmukat és önértékelésüket megerősíteni elősegíti a saját és mások érzelmeinek tudatos és megfelelő kezelését elősegíti az egykorúak közösségébe történő beilleszkedést és a másként gondolkodókkal és idegen kultúrájú emberekkel való szolidaritást, és erősíti az egymás közötti kapcsolatokat az önmagával és a közösséggel szembeni kritikára való képesség kialakításával elősegíti, hogy a negatív csoportkényszernek könnyebben tudjanak ellenállni támogatja kedvező kötődések létrejöttét a családbeli és/vagy más közelálló felnőttekkel tájékoztat a függőségről és a függőséget okozó szerekről, és a fiatalok személyiségét annyira megerősíti, hogy a kísértéseknek könnyebben tudjanak ellenállni a család szerepének erősítése támogatja őket saját értékek, normák és célkitűzések megtalálásában és az elfogadott normák kritikus átgondolásában Főbb feladataink: A tanulói személyiség pozitív jegyeinek erősítése (a személyiségben mutatkozó hátrányok mérséklése, ezáltal a káros befolyásokkal szembeni védettség növelése) Életprogramok megismertetése, a reális lehetőségek és utak tudatosítása A személyiség komplex fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Az általános magatartás-, beszéd- és viselkedéskultúra alakítása, meglévő szintjének emelése A tanulók erkölcsi és érzelmi nevelése A felelősségvállalás, az élethelyzetek mérlegelése, az önálló döntés képességének kialakítása Az önismeret, a tudatos önnevelés képességének kialakítása: legyenek elvárásai önmagával szemben, legyenek közeli és távoli céljai Olyan készségek, képességek fejlesztése, amelyek az iskolát elhagyva a munkába álláshoz, az önálló életvitelre szükségesek (kompetencia alapú oktatás) A másság elfogadása Környezetünk védelmére irányuló tevékenységek szélesítése A család és iskola együttműködésének bővítése A családi élet fontosságának tudatosítása Az iskola és a kollégium nevelőmunkájának összehangolása A diákönkormányzat segítése, a tanulói demokratizmus fejlesztése A tanórán kívüli nevelés hatékonyságának növelése Tehetséggondozás Hátránykompenzáció Közösségfejlesztés Az iskola értékrendszere A tudás, a műveltség értéke. A megismerés, a folyamatos önművelés igénye. Eligazodás, a kialakuló új információs környezetben, az információhordozók megfelelő kritikával történő használata. Erkölcsi érzékenység és tudatosság. A humánus emberi kapcsolatok igénye: önzetlenség, megértés, őszinteség. Megbízhatóság, becsületesség. Munkaerkölcs: a munka társadalmi és emberi életben betöltött jelentőségének tudatosodása. Képes felelős döntések meghozatalára. Az érzelmi élet gazdagsága. Közösségekre, másokra, önmagukra irányuló, cselekvésre késztető pozitív érzelmek. A kitartás, a szorgalom értéke a személyiség önmegvalósításának folyamatában, a tanulásban, a mindennapi életben. Az egészséges életmód iránti igény és cselevés. A sportra, a szabadidő hasznos eltöltésére való igény kialakítása. A hazaszeretetre nevelés A családi élet fontosságára való nevelés Agressziómentes életre nevelés 10
Az esztétikai minőség értékei. Képesség a valóság esztétikai elsajátítására, lényeges tartalmainak esztétikai érzelmek keretében történő átélésére. A közösségi, társas kapcsolatok értékei: Az emberi együttélés normáinak betartása. Együttműködési és kommunikációs készségek. Udvariasság, önfegyelem. Nyitottság a világra, más nemzetek kultúrájára Képesség az önálló tájékozódásra, véleménynyilvánításra és cselekvésre. Természeti értékek megőrzése, ápolása. Nevelésünk és oktatásunk célja, hogy ezen értékek minél szélesebb körének elsajátításában eredményeket érjen el. A diákok életkorához és egyéni sajátosságaihoz igazodva fokozatosan váljanak azok tanulóink meggyőződésévé, orientálják magatartásukat, életmódjukat. Szükségszerű, hogy napjainkban a nevelés az iskolákban egyre nagyobb teret kapjon. A családok nagy része sok esetben kivonul a nevelésből, az iskolára bízva azt. Természetesen másfajta bánásmódot igényel a jó képességű, kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkező tanuló, mint az eleve hátránnyal induló. Az iskolai oktató-nevelő munka nagy kihívása, hogy azokat a tanulókat is eljuttassuk az érettségi vizsgáig, akik problémákkal küzdenek. Nagyon fontos az ún. hozzáadott érték mérése. Iskolánk működésére, tevékenységére és irányítására jellemző, hogy a vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, feladatai, eszközei és eljárásai Pedagógiai alapelveink, céljaink Értékrendünkből adódóan az oktatás mellett nevelni is akarunk iskolánkban. Bár a nevelés elsődleges színtere alapvetően a család, napjainkban ez sok esetben háttérbe szorul, így az iskolának kell olyan nevelési feladatokat is átvennie, melyek eddig nem tartoztak szorosan a programjához. Visszaszorulóban van a család elsődlegesen meghatározó szerepe, a középiskolai korú diák egyre kevésbé fogadja el a szülői irányítást, miközben nyitottá válik a külső hatásokra. Az iskola szerepe tehát abban jelentős, hogy segítsen a helyes szűrő kialakításában. Nem azzal kell (lehet) védeni az ifjúságot, hogy eltitkoljuk a veszélyeket ez a mai információáramlás mellett nem is lehetséges, hanem úgy, hogy tudatosítjuk és felkészítjük a tanulókat a helyes választásra, döntésre. Intézményünk emberképe: a polgári európai és ezen belül a magyar társadalom hasznos és megbecsült tagja érdeklődő, sokoldalúan képzett és művelt, önmagát folyamatosan képzi biztos értékekkel rendelkező, céltudatos, céljaiért a küzdelmet is vállaló, határozott egyéniség a világra, a fejlődésre, az újra nyitott, idegen nyelvet (nyelveket) beszélő ember világpolgár mások kultúráját, életformáját elfogadó egyén önmagáért és másokért felelősséget vállalni tudó és akaró személyiség a haza felelős polgára önmagát elfogadni tudó, másokkal együttműködő, konfliktusait kezelő ember boldog, kiegyensúlyozott, nyitott egyén 2. Fejlesztési területek (célok és feladatok) Az erkölcsi nevelés Alapvető célunk, hogy tanulóinkból olyan felnőtt embereket neveljünk, akik fejlett erkölcsi érzékkel rendelkeznek, felelősen cselekszenek, fejlett igazságérzettel rendelkeznek és képesek önállóan gondolkodni. Az erkölcsi nevelés terén fontosnak tartjuk az életszerűséget. Szólamok helyett mi igyekszünk felkészíteni a tanulókat konfliktushelyzetek, erkölcsi és életvezetési problémák megoldására. Az osztályfőnöki, etika és történelem órákon lehetőséget adunk a különböző megközelítési módok ütköztetésére. Igyekszünk megalapozni és fejleszteni az olyan állampolgári erényeket, mint a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eszköze a tanári példamutatás. 11
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tanulóinkat megismertetjük nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanórákon, témanapokon, projektnapokon, versenyfelkészítés során tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát Célunk, hogy alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Különösen alkalmas ennek a fejlesztésére a katonai alapismeretek tantárgy Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját, tájékozódjanak a magyar közélet változásairól és a világpolitika fontosabb eseményeiről. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Iskolánkat az erőszakmentesség és méltányosság jellemzi. Olyan állampolgárokat nevelünk, akik tiszteletben tartják a törvényeket és az együttélés szabályait, aktívan részt vesznek a közügyekben országos és helyi szinten. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Elősegítjük tanulóink szellemi épülését készségeiknek fejlődését. Kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő erősítését. Segítjük őket a helyes önismeret, reális énkép kialakításában. Az empátia fejlesztését, mely a kölcsönös elfogadás alapja kiemelt célunk. A családi életre nevelés Mivel a mai világban a diákok jelentős része nem hoz otthonról példát a harmonikus családi élethez, ezért az iskola feladata is, hogy családi minták közvetítésen, felkészítse a gyerekeket a családi életre, segítséget nyújtson a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában. Emellett felkészítjük őket a felelős szexuális életre. A testi és lelki egészségre nevelés Ösztönözzük a tanulókat a helyes táplálkozásra, a mozgásra. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében és szükség esetén a leszokásban. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Tanulóink önkéntes munka során tesznek szert szociális érzékenységre és önállóságra a közösségi problémamegoldás terén. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk, hogy diákjaink megtanulják, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel kell használni a fenntarthatóság elvei alapján. Intézményünk célja az ökoiskola cím elnyerése. A tanórákon kívül az iskolai környezet is ösztönzi a diákokat az erőforrások tudatos felhasználására és a természeti és épített környezet védelmére. A gazdasági és társadalmi folyamatok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát tantárgyakba integrálva és iskolán kívüli tanulási folyamatok során is oktatjuk. Pályaorientáció Célunk a munkavállalói kompetenciák kialakítása. Szakközépiskolai mivoltunkból adódóan megismertetjük diákjainkat azokkal a szakmacsoportokkal, ahol később elhelyezkedhetnek. Kiemelt hangsúlyt kap a számítástechnika és az idegen nyelv oktatása. A pályaorientációs foglalkozások színtere a szakmai gyakorlati és elméleti órák, ahol nem csak szakmai ismereteket szereznek a tanulók, hanem az iskolából kikerülvén a rájuk váró munkaerő-piaci lehetőségekről is rendszeres tájékoztatást kapnak, az osztályfőnöki órák, az üzemlátogatások és a továbbtanulási döntésüket jelentősen segítő Integrált szakképzést folytató szakképző központok (TISZK-ek) látogatása, a civil szervezetekkel való együttműködés keretében. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12
Célunk, hogy tanulóink tudják mérlegelni pénzügyi döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Tanórák keretén belül és külső helyszíneken biztosítjuk pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 3. A nevelő-oktató munka feladatai Polgári értékrend közvetítése oly módon, hogy megkönnyítsük a diákok beilleszkedését a felnőtt társadalomba. Az értékrendek és célok megfogalmazásakor és közvetítésekor az aktuális és ható társadalmi követelmények, tendenciák figyelembevétele (az életre nevelés). Helyes önkép és önértékelés kialakítása (mivel a kortárs csoport hatása napjainkban sokkal erősebb, ill. egyre több diákot érint, a nevelőmunkában nem csupán az egyénre, hanem az adott csoportra is figyelmet kell fordítani) A felnőttek normáit oly módon követhető mintává tenni, hogy a diák azt elfogadva építse be a viselkedésébe, életvitelébe. Az életkori sajátosságok mellett a külső társadalmi hatások figyelembevétele a diákok személyiségfejlődése és fejlesztése során. A tradicionális értékek közvetítése mellett az új hatások, értékek befogadása. Felkészíteni a tanulókat arra, hogy képesek legyenek közösségben élni és dolgozni, megfelelő toleranciával és empátiakészséggel alakítsák emberi kapcsolataikat, megtanulják kellő humánummal elfogadni a másik, a másféle embert is. Felkészíteni a tanulókat arra, hogy képesek legyenek a munkaerőpiacon érvényesülni. A megszerzett szakmai tudásukat kellőképpen el tudják adni és használni, a munkaerő-piaci változásokhoz önképzéssel, vagy szervezett kereteken belüli továbbképzéssel tudjanak alkalmazkodni. Megtanítani őket arra, hogy az élet és az egészség a legfőbb érték, s ezzel a tudattal képesek legyenek elutasítani az életüket és az egészségüket veszélyeztető szereket. Megtanítani őket a harmonikus családi élet, a család összefogásának fontosságára. 4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelés az iskola életének minden színterén fontos szerepet játszik, elválaszthatatlan a mindennapi életünktől. Legfőbb törekvésünknek tartjuk egészséges fizikumú és szellemű gyermekek nevelését. Kiemelten támogatjuk a tanulmányai mellett kimagasló sporteredményeket elérő tanulókat. Amennyiben azonban a tanuló tanulmányi eredménye és szorgalma jelentősen romlik, átmeneti időre felmentését kérjük a sportban való aktív foglalkoztatás alól. A nevelő-oktató munka a kerettantervek alapján kidolgozott helyi tantervekre épül. A helyi tantervek egyszerre konkrétak és rugalmasságra lehetőséget adók. Konkrét és meghatározott mindaz, ami az iskola típusából, profiljából, az iskola képzési céljából és a központi kerttanterv előírásaiból következik. A rugalmasság pedig azt jelenti, hogy az iskola a tantárgyi rendszer és az óraterv kialakításánál figyelembe veszi a belépő tanulók hozott tudását és képességeit-készségeit, továbbá a tanulók érettségi utáni továbbtanulási elképzeléseit a helyi tanterv kialakításánál. Képesség-kibontakoztató felkészítés. Az egyéni foglalkozások és szakkörök keretében az iskola lehetőséget ad arra, a lemaradó tanulók kiscsoportos vagy egyéni foglalkozások keretén belül fejlődjenek, illetve a tehetséges tanulók egyéni érdeklődésüknek megfelelő területeken bővítsék ismereteiket. 13
Az iskola idegennyelv-oktatása, tantárgykínálata ugyancsak az iskola szakirányaihoz igazodik. A tantárgykínálat három nyelvre vonatkozik, az angol, német és orosz nyelvre. A tanulók választását mindenekelőtt korábbi (általános iskolai) tanulmányaik határozzák meg. Az idegennyelv-oktatás négy éven keresztül csoportbontásban, emelt óraszámban folyik. A tanulók egységesebb, összehangoltabb haladását szolgálja a meglévő tudásuk alapján kialakított alapozó-pótló (lassabb ütemre képes) és alapozó-fejlesztő (azaz gyorsabb haladásra képes) csoportok indítása. A két tanítási nyelvű osztályok a hagyományos képzéstől eltérő, magasabb szintű szellemi tevékenységet igénylő tanítási folyamatban vesznek részt. A 9. évfolyamtól tanítjuk a második idegen nyelvet (német vagy orosz). A 2013/2014. tanévtől kezdődően a második idegen nyelv fakultatívan válaszható. Az itt tanuló diákok körében fokozatosan alakul ki egy olyan csoport, amely eredményeivel, továbbtanulási esélyével és valóságos továbbtanulási arányával növeli az iskola nevelési-oktatási tevékenységének eredményességét. Egyúttal iskolán kívüli szerepléseikkel hozzájárulnak az intézmény hírének terjedéséhez és hírnevének emeléséhez. Külföldi kapcsolatokat alakítanak ki, és általuk lehetővé válik külföldi testvériskolákkal való együttműködés kiépítése. A diákcsere programban zömében ők vesznek részt, ugyanakkor a vendégdiákok fogadásába, programjuk szervezésébe a hagyományos osztályok diákjai is bekapcsolódnak. Így elmondható, hogy a két tanítási nyelvű osztályok tanulói a társak előtt is követendő példát nyújtanak. A tanórai nevelés: a szakórákon a tananyag tartalmából adódó lehetőségek (rendszeretetre és precizitásra való nevelés, logikus problémamegoldó gondolkodásra való nevelés, projekt és csoportmunkában való dolgozásra nevelés, önálló munkára való nevelés) a szaktanár emberi és tanári magatartása és tevékenysége az osztályfőnöki órákon az osztályfőnök, külső előadók, az iskolapszichológus, szociális munkás tudatos, tervszerű, építő jellegű nevelő munkája révén valósul meg. A tanórákon kívüli nevelés: kirándulások alkalmával iskolai rendezvények alkalmával vetélkedők, versenyek során színház-, mozi-, múzeumlátogatások útján nyári táborokban gazdag, az életkorhoz igazodó programokkal bel- és külföldi testvériskolákkal kialakított és fenntartott kapcsolat útján kommunikációs- és személyiségfejlesztő tréningek segítségével valósul meg 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlődés- és fejlesztés olyan folyamat, mely születéstől kezdve végigkíséri az emberek életét. Ebben a folyamatban próbálunk segíteni, igyekszünk elérni, hogy közel egyenlő esélyekkel induljanak el diákjaink iskolánk elvégzése után. Alapvető cél, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. A diákok fejlődése kapcsán az életkori sajátosságok mellett az egyre jobban beszivárgó társadalmi hatásokat is figyelembe kell venni. A kortárs csoporthatás az egyik legalapvetőbb hatás napjainkban. A fiatalok könnyebben elfogadják a társak által képviselt értékrendet, mint a felnőtt társadalomét. A személyiségfejlesztés kapcsán ezért kiemelt figyelmet kell szentelni a kortársképzésnek, a csoporttréningeknek. A felnőttek értékrendje nem meggyőzés útján épül be a diákok értékrendjébe, hanem elsősorban a példamutatás során. A felnőttek magatartása, viselkedése a jó és rossz példa egyaránt formálja a fiatalokat anélkül, hogy ez mindig tudatosulna bennük. (Ezért szervezünk időnként tanáraink számára is személyiségfejlesztő tréningeket.) A személyiségfejlesztő nevelés-oktatás eredményességének fő kritériumai: színes, sokoldalú iskolai élet 14
a tanulás mellett egyéb elfoglaltságok szervezése tanulásmódszertan, kommunikáció, ön és társismeret választható önálló tanulói, ill. osztály-diákönkormányzat kezdeményezése a tanulók önismeretének fejlesztése együttműködési készségük, akaratuk fejlesztése műveltségük, világképük, világszemléletük formálása értékteremtő szokások kialakítása, értékekkel való azonosulás egészséges életmódra, sikeres életre nevelés; teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok kulturális nevelés a művészetek, a tudomány és technika, a természetszeretet és környezetvédelem stb. terén Az iskolánkba kerülő tanulók egy jelentős részénél egyre nagyobb szerepet kell átvállalnunk a szülőktől a személyiségfejlesztésben. Ideális lenne az együttműködés, a folyamatos kapcsolattartás a családdal, de ez nem mindig zökkenőmentes. Ezért dolgozunk ki a kapcsolattartás hagyományos formái mellett más lehetőségeket is, amelyek talán célravezetők lesznek. A félévente tartandó egy szülői értekezlet mellett szükség esetén rendkívüli értekezleteket is tartunk, melyeket alapvetően az osztályfőnök, az ott tanító tanárok, valamint a Szülői Szervezet (közösség) kérésére hívunk össze. A diákokat érintő, szaktanár által meg nem oldható problémákat osztályértekezletek keretében beszéljük meg. A szülői értekezletekre alkalmanként amennyiben igény van rá meghívjuk a szaktanárokat is. (A szülőkkel való kapcsolattartást bővebben ld. a Minőségbiztosítási rendszer, ill. a Szülőkkel való együttműködés fejezetekben.) 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Főbb követelmények az egyén és a társadalom közötti kapcsolat megteremtése a társadalmi és iskolai életben betöltött szerepek megfogalmazása és elsajátítása a tradicionális értékek (szülők, család) tisztelete; a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása a tanulói demokrácia fejlesztése az egymás elfogadására való nevelés csoportban való munkavégzés megtanítása a másság iránti megértésre, elfogadásra nevelés (pl. testi fogyatékosság) faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás tisztelete nemzetközi kapcsolatok kialakítása, ápolása egyéni és közösségi érdekek összehangolása konfliktuskezelés és problémamegoldás, agresszió kerülése segítségnyújtásra és segítségkérésre való nevelés együttműködésre való nevelés a kommunikációs kultúra fejlesztése a tanulók körében az iskola külső és belső kapcsolatainak ápolása A közösségfejlesztés színterei, lehetőségei osztályfőnöki órák, tanórák kommunikációs- és személyiségfejlesztő tréningek diákkörök, szakkörök iskolai rendezvények, kirándulások diák vitafórumok, diákönkormányzat egyéni- és kiscsoportos foglalkozások tanulmányi versenyek, tehetségkutató vetélkedők A szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése is alapja a sikeres és sokoldalú személyiségfejlesztésnek. A szabadidő hasznos kitöltésének céljai: a személyiség formálása a közös délutáni tanulás megszervezése, szakkörök, diákkörök pihenés 15
kirándulások szervezése (a szülők bevonásával) szórakozás, játék művelődés: múzeum, kiállítás, színház, mozi élmények, érzelmi élet fejlesztése társas kapcsolatok kialakítása Ünnepeink Nemzeti ünnepeinkről minden évben megemlékezünk. Az ünnepségek megszervezése változatos. Osztályközösségben, iskolai szinten, múzeumlátogatással, vetélkedőkkel, kiállítással, téma napokkal, rajzés fotópályázatokkal, kirándulásokkal, filmvetítésekkel, rádióműsorral, stb. Ezek módját az éves programunk rögzíti. Megünneplésre kerül még a Mikulás, Karácsony, a Pedagógusnap, a Föld Napja. Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola hagyományai: o Gólyatábor o Katonai tábor o Tanévnyitó iskolagyűlés o Egressy Gábor születésnapjához kötődően temetőlátogatás, kiállítás, a 9. évfolyam számára ünnepi műsor o Gólyanap, gólyaavatás o Beiskolázási nyílt napok o Szalagavató o Sí tábor o Alapítványi Bál o DÖK kirándulások, táborok o Külföldi nyelvi táborok o Egressy Nap- diáknap o Ballagás o Tanévzáró ünnepség o Iskolai egyéb táborok o Közös iskolai kirándulás o Mikulási ünnepség a dolgozók gyerekeinek o Karácsonyi ünnepség o A Föld Napja Diákönkormányzat A gyermek jogai speciális tartalmúak; kizárólag mások kötelezettségeinek meghatározásával érvényesíthetők. (Bíró Endre) Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, a Közoktatási Törvény gyermekek jogairól szóló paragrafusai, valamint a Gyermekvédelmi Törvény meghatározza a gyermekek jogait. Ezeket a jogokat a gyermekek, diákok nem ismerik, és megismerésük esetén sem tudják mindig érvényesíteni. Ezért iskolánk támogatja, hogy a diákok megszerezzék az autonómia és szuverenitás döntő előfeltételeit, a jogérvényesítés képességét. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a kötelességeikkel is tisztában legyenek, és ennek megfelelően a jogokat és kötelességeket összhangban kezeljék. A tanuló joga, hogy az iskola tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. Fő célunk, hogy a diákokat felkészítsük az egészséges, tartalmas életvezetésre, a közéleti tevékenységre, önmaguk érdekeinek érvényesítésére. Ebben sokat segít a tanulók önszerveződése. Az önkormányzat a pedagógiai rendszer szerves része, eszközjellegű, mert az a funkciója, hogy személyiséget fejlesszünk vele. Folyamatos fejlesztéssel kell képessé tenni az egyént és a közösséget, hogy saját feladatukat lássák el. 16
Mindennek alapja a helyi sajátosság, de az önkormányzás, az érdekérvényesítés technikáját tanulni lehet és kell. Elsősorban önfejlesztő, önfeltáró technikákkal, amelyek birtokában saját maguk önkormányzó képességének, készségének megtapasztalására nyílik lehetőség. A diákönkormányzat szintjei, működése 1. Az önkormányzatot titkos szavazással maguk a diákok választják meg. 2. Szervezetének három szintje alakult ki: az osztályközösségben az évfolyam szintjén az iskola egészének szintjén (A működésben ezek a szintek egymásra épülnek, közöttük az információáramlás kétirányú.) 3. Az önkormányzat önálló, saját hatáskörben kidolgozott programmal rendelkezik. A program egyrészt a diákok körében feltárt konkrét problémák megoldására, másrészt az iskolai élet gazdagítására vonatkozik A programot a diákok a fent leírt szinteken összefogva széles körben megvitatják és elfogadják. Alapjait a valóságos iskolai környezet és abban az önkormányzat számára rendelkezésre álló lehetőségek jelentik. A programot a diákok rendszeresen felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. 4. A diákönkormányzat működését és konkrét tevékenységeit ezen program alapján végzi. A diákönkormányzat érdekképviseleti szerv, az iskolaújság, iskolarádió nem alá, hanem mellérendelt fórum. Független orgánumok, a diákok és tanárok világának egyaránt tükrei, csatornák a diák-diák, tanár-diák kapcsolatban. A diákönkormányzat feladatai Az érdekfeltárás megszervezése az osztály, az évfolyam és az iskola egészének szintjén. Az érdekképviselet biztosítása, a diáktársak segítő közreműködésével és támogatásával. Önálló és szervezett formában megvalósuló képességfejlesztés az érdekképviselet megfelelő ellátásához. Ezen belül különösen fontos: a konfliktuskezelő képesség kialakítása az akaraterő, akaratérvényesítő képesség kialakítása a szolidaritási képesség kibontakoztatása az együttműködési képesség kialakítása a probléma-megoldó képesség kialakítása a kommunikációs készség kialakítása Képviselők, tisztségviselők képzése, kondicionálása. Saját pénzügyi fedezet megteremtése papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés Állampolgári jogok és kötelességek megismerése a tanulói jogokon és kötelességeken keresztül is. A mindennapi élet gazdagítása: programszervezés, szabadidős tevékenységek, pályázatok kezdeményezése, ügyeletszervezés, versenyek meghirdetése, szervezése és lebonyolítása stb. A nyilvánosság megszervezése, információk biztosítása (fórumok, iskolaújság, iskolarádió, faliújság) Az iskolában működő csoportok munkájának koordinálása Szövetségesek keresése. A demokratikus gondolkodás megalapozása, a politikai életben való részvételre való nevelés A tanulók a diákönkormányzatba képviselőket választanak, akik nem a hierarchia szerint vezetik társaikat, hanem képviselik őket abban, amivel megbízták. Az érdekek feltárását, képviseletét úgy végzik, hogy az egyén személye védett és titkos maradjon. A diákönkormányzat vezetője csak diák lehet, a pedagógus szerepe a segítségnyújtásra korlátozódik. Ő az, aki a közvetítőszerepet vállalja a tanulók és a nevelőtestület között. A diákönkormányzatot segítő pedagógus a diákérdekek közvetítője, de a diákérdekek megjelenítése nem az ő feladata. Az önkormányzat alapja a feladat, a hatáskör és a felelősség egyensúlya. 17
A diákönkormányzat hatáskörei A diákönkormányzat mindennel foglalkozhat, ami az iskolában történik, hatáskörét viszont az alábbiak szerint gyakorolhatja: A) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról az iskolai diákönkormányzata tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről; a tájékoztatási rendszere kialakításáról, az iskolaújság, iskolarádió, stb. munkájában való részvételéről, a szerkesztőség tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról B) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében az iskola Pedagógia Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában igazgatóválasztás esetén az igazgatói programról véleményt formál C) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor a házirend elfogadása előtt A diákönkormányzat munkáját erre feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. Közösségi Szolgálat- Társadalmi felelősségvállalás Magyarország Alaptörvényének XIII. cikkelye kimondja: A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. 18
A fenntarthatatlanság (a környezet pusztulása és a fokozódó társadalmi igazságtalanság) korunk legfontosabb kihívása. Az önkéntes közösségi szolgálat az anyagi érdektől független, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, a személy belső indíttatásából végzett tevékenység, mely egyidejűleg hasznos a támogatottnak és az önkéntes munkát végzőnek. Szociális, környezetvédelmi, szervezett keretek között folytatott (egyéni vagy csoportos), projekt módszerrel való teljesítés. Jogi háttér A 2005. évi LXXXVIII. (XII. 11.) a közérdekű önkéntes tevékenységről Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 Civil törvény 2016. január 1-je után az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az elvégzett munka igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. Fejlesztési terület Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: pályaorientáció, közösségi szerepek Civil szervezetekkel együttműködés. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település), végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek. A közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: egészségügyi szociális és jótékonysági oktatási kulturális és közösségi környezet- és természetvédelemi katasztrófavédelmi közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel közösségi programokon részvétel (sulibörze, beiskolázási programok, iskolai rendezvények biztosítása, stb.) tanulópárokban diáktársak korrepetálása Szervezés A középiskola a 9 11. évfolyamos tanulói számára három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg. (indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni) Tervezett teljesítendő összes óraszám az adott tanév nyári szünetének végére: 9. évfolyam -10 óra; 10. évf.-25-30 óra; 11. évf. - 50 óra. A 12. évfolyamon a tanévben április 25-ig még pótolható, amennyiben van elmaradás. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő. 19
A közösségi szolgálat a helyszínén alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus az ötven órán belül szükség szerint a mentorral közösen legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. Teljesítési lehetőségek: az iskola környezetének tisztántartása környezetvédelem (tábor, központi szervezésű Te szedd akció) a helyi katasztrófavédelemmel együttműködés kertészettel, parkokkal együttműködés katonasírok gondozása nyugdíjas otthon civil szervezetekkel, egyházakkal együttműködés magánszemélyekkel együttműködés Dokumentálás A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzíti a dokumentumokban. a tanuló által kitöltött Jelentkezési lap e-naplóban és a törzslapon igazolást állít ki két példányban az iskola iratkezelési szabályzatában rögzíteni az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködési megállapodást köt egymással Iskolai koordinátor feladatai: A középiskola intézményvezetője jelöli ki, a koordinátor felelős a diákok felkészítésért pedagógiai feldolgozásért (mentorálás) a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért a diákok bevonásáért a folyamat egészébe a tevékenységek elismeréséért együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért Az iskola (osztályfőnökök) feladata: a tanulók tájékoztatása a lehetőségekről (önként választhassák ki azt a helyet és tevékenységet) a szülők tájékoztatása. figyelembe kell venni, hogy o 18 éves kor alatt 14 óra pihenőidőt kell két nap között biztosítani o 16 éves kor alatt naponta 3 órát és hetente 12 órát dolgozhat 1 nap pihenéssel. o 16 és 18 éves kor között 4 és fél órát lehet naponta dolgozni, hetente 18 órát. a programra való felkészítés a szolgálat szervezése a fogadószervezeteknél magánszemélyeknél nyilvánosság biztosítása kísérés a program zárása 7. A beilleszkedési-, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Diákjaink körében egyre többször találkozunk magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdőkkel. Az ő esetükben probléma van az alkalmazkodási és ebből kifolyólag a teljesítési képességeikkel is. Az elsődleges teendő az elfogadásuk, a közösségbe való integrálásuk. Ők gyakran hathatós segítségre szorulnak, nemcsak a tanulás területén, hanem egyéni elbeszélgetések során emberi mivoltukban is. A problémás tanulóknál az okok megtalálása vezethet a sikeres nevelés megindulása felé. Ebben tudnak 20