EGRY JÓZSEF KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGRY JÓZSEF KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 A kollégium pedagógiai programja... 3 1. Bevezetés... 3 2.Helyzetelemzés... 3 2.1.Az iskola és a kollégium rövid története... 3 2.2.Néhány adat iskolánkról... 4 3.A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései... 5 3.1. Általánosan... 5 3.2. Küldetésnyilatkozatunk... 6 3.3. Alapelveink... 6 3.4. Értékrendszerünk... 7 3.5. Céljaink... 7 4. A kollégium célkitűzései, társadalmi szerepe... 8 5. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei.... 9 5.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei... 9 5.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei... 9 5.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei... 9 5.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei... 9 5.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei... 9 5.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei... 10 5.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei... 10 5. 8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei... 10 5.9. A felzárkóztatás elősegítő tevékenység elvei:... 10 5.10. A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei:... 10 5.11. Esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei:... 10 6. A kollégiumi nevelés feladatai... 11 6.1. A tanulás tanítása... 11 6.2. Erkölcsi nevelés... 13 6.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 14 6.4. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés... 14 6.5. Önismeret, társas kultúra fejlesztése... 14 6.6. Családi életre nevelés... 14 6.7.Testi és lelki egészségnevelés... 16 6.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 18 6.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 18 6.10. Pályaorientáció... 18 6.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés... 18 6.12. Médiatudatosságra nevelés művészeti nevelés... 18 7.Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása és továbbfejlesztése a kollégiumban... 20 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 21 9. A kollégium egészségnevelő programja.... 23 10. Mentorálás... 27 11. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei... 27 12. Kapcsolattartás és az együttműködés formái: az iskolával és a szülővel... 28 13. A kollégium környezeti nevelési elvei... 29 14. Tevékenységrendszerünk... 30 15. Továbbfejlesztési lehetőségek:... 32

2 16. Tematikus csoportfoglalkozások keretterve, éves óraszáma... 33 Záró rendelkezés... 42 Melléklet 44

3 A kollégium pedagógiai programja 1. Bevezetés Magyarországnak a köznevelésről szóló többször módosított 2011.évi CXC. törvénye meghatározza azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé és szükségessé teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. Pedagógiai programunk jogi környezetét az alábbi törvények és rendelkezések különösen szabályozzák: - 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 2.Helyzetelemzés 2.1.Az iskola és a kollégium rövid története Az iskola Az iskola és a kollégium egy időben létesült 1991-ben. Tevékenységét, mint a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata kezdte meg a Gyermeküdülő- Centrumban. Már ekkor szerepelt a Gyermeküdülő- Centrum programjában az önálló iskola megalapítása, amelyet az MKM támogatott. 1991-ben az idegenforgalmi technikus képzést szerveztük meg érettségizett fiatalok részére. A kihelyezett tagozat élén tagozatvezető állt, a kollégiumi munkát kollégiumvezető végezte, mindketten közvetlen a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola igazgatójának irányításával végezték munkájukat. Az idegenforgalmi két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzést az 1992-93. tanévben indítottuk. 1996-97. tanévben az anyaiskolától átvette az iskolát a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság. 1996-97. tanévben követő iskolaként elindítottuk az úgynevezett világbanki képzési program vendéglátó és idegenforgalmi szakmacsoportra elfogadott központi program alapján a szakközépiskolai képzést. Ugyancsak követő iskolaként ugyanebben a tanévben a Taverna Alapítványi Iskola szakács-pincér kétszakmás képzést szerveztük meg. (3 tanév). Az átalakulási folyamat lényegében az iskola névadó ünnepségével zárult. Egry József festőművész nevét 1996. szeptember 20-án vette fel az iskola ünnepélyes keretek között, és egyben tagja lett az Egry József Baráti Körnek. 2012 júniusától az iskola a Zánka-Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. fenntartásába került.

4 A kollégium A kollégium története elválaszthatatlan az iskola történetétől. A tanulók számára kényelmes szállást, a tanuláshoz nyugodt feltételeket, a szabadidő eltöltéséhez változatos lehetőségeket biztosít. Kollégiumként kezdetben a Téli 8-as épület működött, későbbiekben a tanulólétszám növekedésével a Téli 2-es és Téli 4-es és a központi épületben szállásoltuk el kollégista diákjainkat. 2.2.Néhány adat iskolánkról Iskolánk neve: Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium Székhelye: 8251 Zánka, külterület Hrsz. 030/13. Alapítója: Alapítás éve: 1996 Neve az alapításkor: Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Egry József Szakközépiskola és Gimnázium Iskolánk jogelődje 1991-ben alapított Hotel Római Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata Az alapító jogutóda és az intézmény fenntartója: Zánka Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. Iskolánk felügyeleti szerve: Zánka Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (középiskola, szakiskola, és kollégium) Mit jelent a többcélú intézmény? A tudományos és technikai változások, valamint a gazdasági és termelési szerkezet gyors átalakulása a korábbinál műveltebb és szélesebb szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerőt igényel. Számíthatunk iskolánkban tanulóink azon igényére, hogy felsőfokon szeretnének továbbtanulni, másrészt szélesebb profilú szakképzésben szeretnének részt venni. E kettős igényt egyrészt a kétszintű érettségi vizsga, másrészt a gondosan választott szakmai alapozó tantárgyak tanításával kívánjuk kielégíteni. Kollégiumunk szerves része az intézményben folyó komplex pedagógiai munkának. Segíti az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását, sajátos eszközeivel hozzájárul diákjaink harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítéséhez, személyiségük fejlesztéséhez és kibontakoztatásához. A kollégium a közoktatási rendszer sajátos, szakmailag önálló intézménye. Alapfunkciója megteremteni a megfelelő feltételeket az olyan tanulók számára, akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőség az itt biztosított szakmai felkészüléshez, a szabad iskolaválasztáshoz való jogaik érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket.

5 A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a diákok önszerveződése során kialakuló mikrotársadalomban az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára területi és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás erősítésében. Az egyén szuverenitása úgy valósulhat meg, ha fejlődik az önismerete, ha elsajátíthatja azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a társadalomba való beilleszkedéshez, ezek fontos gyakorló terepei lehetnek iskolai és kollégiumi közösségek. Tanítványainkat cselekvő hazaszeretetre, ugyanakkor a másság és a miénktől különböző kultúrák elfogadására neveljük. Megismertetjük a tanulókat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Fejlesztjük a kommunikációs készségüket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal is megértessék, ugyanakkor arra is megtanítjuk őket, hogy mások nézeteit türelemmel és figyelemmel kísérjék, és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Fejlesztjük a világgazdaság és a magyar gazdaság modernizációs folyamatainak megértéséhez szükséges kommunikációs készséget, a gyors problémafelismerő és döntési képességet, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségeket, valamint a kritikai gondolkodást és az együttműködési készséget. El kell érnünk, hogy tanítványaink a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a minőségért érzett felelősséget értékként kezeljék. Megértetjük diákjainkkal, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan bővíteniük kell, és fel kell készülniük arra, hogy aktív pályafutásuk alatt akár többször is pályát tudjanak változtatni. 3.A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései 3.1. Általánosan Kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze: - Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére lakóhelyükön nincs lehetőség. - Biztosítani kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

6 - A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt, segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, biztosítja a tudáshoz jutás esélyét. - A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről. - Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében. 3.2. Küldetésnyilatkozatunk A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával kívánunk foglalkozni a ránk bízott tanulókkal. Erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat szeretnénk nevelni. A testület minden tagjának mind személyiségében, mind viselkedésével és életvitelével példát kell mutatnia a diákjai számára. 3.3. Alapelveink Munkánkat az alapvető emberi, valamint a gyermeket megillető jogok érvényesítésével, demokratikus és humanista elvek alkalmazásával, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével végezzük, együttműködésben a szülőkkel és az iskolával. A nevelőtestület a diákokat felelős történelmi gondolkodásmódra, az emberiség és a világ összes civilizációjának minden humánus, kulturális teljesítménye, ezen belül kiemelten a magyarság és a Kárpát-medencei népek több mint ezer éves hagyományainak, kulturális értékeinek tiszteletére és megbecsülésére neveli. A testület minden tagja személyileg felelősnek tartja magát a kollégiumban folyó a fentiekben leírt szellemiségű - munkáért. A testület támogatja a gondolatok szabad áramlását, a nyílt szellemű vitát, az önálló és közösségi munkát, az önálló kezdeményezéseket, éppen ezért épít a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére. Ezáltal kollégistáinknál kialakul: az önállóság a kezdeményezőkészség kreativitás Biztosítjuk minden diákunk számára: a kulturált lakhatási és ellátási feltételeket a kollégiumi épületek teljes felújításával (2-3 ágyas, zuhanyzós, internet hozzáféréses szobák) és a személyes élettér kialakításának lehetőségével

7 Fontos alapelvünk: az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele (kollégiumi csoport- alakítás szempontjai, kollégiumi elhelyezés, csoportfoglalkozások tartalma) az esélyegyenlőség biztosítása a ki és nagy településről érkezett tanulók között (mentorálás, diáksegítő hálózat) a szülők és a pedagógusok együttműködése (szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, projektnapok, szülői választmány bevonása) a személyes kapcsolatok kialakítása a pedagógus és a diák között (egyéni fejlesztés, mentorálás, tutorálás) 3.4. Értékrendszerünk A tanulókkal való folyamatos együttélés a kollégiumban a pedagógusokra nagy felelősséget ró. A pedagógia minden apró elemének értékközvetítő szerepe van. A nevelőtanárnak mind külső megjelenésében, beszédében, társas viszonyaiban, minden pillanatban példát kell mutatnia, és az emberi és társadalmi értékekre kell nevelnie. Ezek: becsület, tolerancia, szeretet, empátia, felelősség, önfegyelem, helyes önértékelés, önművelés, segítőkészség, hazaszeretet. Becsület: az adott szó, a tett ígéret teljesüljön. Tolerancia: elfogadjunk mindenkit olyannak, amilyen, és tanuljuk meg, hogy a más nem mindig rossz vagy helytelen. Tiszteljük mások véleményét, személyiségét. Szeretetet a család, a társak, a közösség és a haza iránt. Életszeretet. Empátia: képesek legyünk megérteni a környezetünkben élők motivációit, érzelmi megnyilvánulásait, tudjunk elfogadóan segíteni. Tudjunk felelősséget vállalni, felelősséget viselni, felelősen dönteni. Fegyelem magunkkal és másokkal szemben. Fegyelem a tanulásban, a munkában. Helyes önértékelés, hogy legyen készségünk és akaratunk a folyamatos önművelésre, az egy életen át tartó tanulásra. 3.5. Céljaink Elsődleges célunk: az együttműködési képesség és a demokratizmus fejlesztése. Ennek kialakítása után lehetséges a hátrányos helyzetű tanulók segítése, a leszakadók felzárkóztatása, a tehetségek felkutatása és kibontakoztatása, a tanulók neveltségi szintjének, igényszintjének emelése. A kollégiumnak pozitív szociális szokásokat és mintákat kell közvetítenie, fejlesztenie kell a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita- és szervezőkészség. Fontos továbbá a tanulók önismeretének, önbecsülésének fejlesztése. A kollégium nevelési feladataihoz tartozik a szabadidő kulturált eltöltésére, a kulturált párkapcsolat kialakítására, a családi életre, az ésszerű háztartásvezetésre való nevelés is.

8 A kollégiumunk funkciórendszere a következő: szociális szocializációs életmód-mintaadó, motivációs felzárkóztató tehetséggondozó pályaorientációs. Mindezek segítségével remélhető, hogy pedagógiai tevékenységünk eredményes lesz. 4. A kollégium célkitűzései, társadalmi szerepe Kollégiumunk kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy biztosítsuk a minőségi tudáshoz történő hozzáférést. A kollégium meghatározó jelentőséggel bír az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. Mint a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, alapfeladatunk, hogy a hozzánk érkező tanulók számára szociális helyzetétől, társadalmi hovatartozásától, világnézetétől függetlenül. Szorosan együttműködünk az iskolával és figyelembe vesszük annak pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenységünk során kiegészítjük a családi és iskolai nevelést. A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. Általános kollégiumként meg kell teremtenünk a szociális biztonság mellett a kultúraközvetítést magas színvonalon, és lehetőséget az önismeret és teljesítőképesség megalapozására. Felsőoktatásra előkészítő iskola kollégiumaként segítenünk kell a sikeres pályaorientációt, felkészülést a felvételire, az egyetemi, életre. A kollégium céljai elérése érdekében gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés;

9 f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; j) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 5. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei. 5.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei - egészséges életmód, életritmus kialakítása - az iskolai életrend figyelembe vétele - a szülői elvárások figyelembe vétele - egyéni és a közösségi érdekek összehangolása - a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása 5.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei - a tanulás a tanuló kötelessége - a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége - egyéni adottságok és igények figyelembe vétele - az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele - a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni - a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni - a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján felmentés kapható 5.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei - minden tanulónak kell szabadidőt biztosítani - minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot - a szabadidős programok a tanulók igényei és a lehetőségek szerint szerveződnek - a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett rendelkezik 5.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei - önállóság kialakítása - együttműködési képesség kialakítása - csak az az ember fejlődhet, aki ismeri önmagát - önismeret segítése - egyoldalúság elutasítása - csak a szellemi vagy csak a fizikai fejlődés elvileg nem támogatott - a tanulás egy életen át tart 5.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei - minden tanuló tehetséges valamiben - ennek megtalálása - leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése

10 - a sokszínű, inger gazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását - a tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítő pedagógus szerep vállalása 5.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei - a tanulási technikák megtanulhatóak - a felzárkózáshoz motiváció kell - a felzárkózás belső igényből fakadjon - a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető - a felzárkóztatás hatékonysága a kisebb csoportokban nagyobb - fontosnak tartjuk a személyes érintettség elvét - a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot 5.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei - a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak - a maga szerepében mindenki hasznos lehet - önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás - a pályaválasztás stratégiai döntés - ismeretek nélkül nincs biztos a siker - az életpályák akár többször is módosíthatók - hiteles információt a megélt valóság ad - a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai 5. 8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei - a sokoldalúság érték - cselekedve könnyebb tanulni, mint magyarázatokból - gyakorlatiasság - a családban vannak férfi és női szerepek - ezeket ismerni, tudni kell - a munkahely nem csak a pénzről szól - szaktudás, egyéni felelősség 5.9. A felzárkóztatás elősegítő tevékenység elvei: - a lemaradás mértékének megállapítása (csoportvezető) - a felzárkózáshoz szükséges motiváció kialakítása (csoportvezető) - a személyes érintettség elve - a megfelelő tanulási technikák elsajátítása - szükség esetén, a lemaradt tanuló kötelezhető a felzárkóztató foglalkozásra - a felzárkóztató foglalkozások rendjének kidolgozása 5.10. A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei: - valamilyen szempontból tehetséges tanulók felkutatása - megfelelő szilenciumon kívüli egyéni foglalkozás a tehetséges tanulóknak - a tudatos önfejlődés elősegítése 5.11. Esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei: - a felvételi eljárásban, - nevelésben, ismeretközvetítésben, - tanulás-támogatásban, - a tanulókról való gondoskodásban, - a gyerekek egyéni fejlesztésében, - az értékelés gyakorlatában, - a pályaorientációban, - a tehetséggondozásban, - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

11 - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, az iskolákkal, szakellátás intézményeivel, és társadalmi környezettel. 6. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: 6.1. A tanulás tanítása Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. 6.1.1. A tanulási kultúra fejlesztése Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportnevelőknek, a beosztott pedagógusnak, valamint a tanulóval egyénileg foglalkozó nevelőtanárnak ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. Ezen kívül a tanév elején fel kell mérnünk a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákoknak módszertani segítséget kell nyújtanunk szervezett foglalkozások keretében. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Ennek érdekében a következő tevékenységeket szervezzük kollégiumunkban:

12 - A kollégiumi csoportok - csoportfoglalkozás keretében megismerkednek a különböző tanulási módszerekkel, amelynek hatására saját, hatékony tanulási módszerüket kialakítják - A szilenciumi időben biztosítjuk a nyugodt tanulási feltételeket - A tutotorálás keretében tanulópárok, mentor tanárok segítik a tanulmányi munkát 6.1.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása A kollégium célja, hogy segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése. Feladatunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását. Ennek érdekében a következő tevékenységeket végezzük: - Tantárgyi korrepetálást szervezünk heti rendszerességgel (földrajz, történelem, fizika, matematika, német, angol, kémia, vendéglátás-idegenforgalom, magyar) - Fejlesztő foglalkozásokat szervezünk heti rendszerességgel (vizuális kultúra, anyanyelv, logika és sport) - A tehetségek kibontakoztatására külön foglalkozásokat szervezünk heti rendszerességgel (rajz, sport, vendéglátás-idegenforgalom ) - Tanulást segítő foglalkozásainkon kooperatív módszereket alkalmazunk, ezáltal fokozódik a tanulás hatékonysága - Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. A szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. A lemaradó tanulók felzárkóztatására külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges tanulók felkarolására is, különösen akkor, ha az adott tanuló hátrányos helyzetű. A tevékenységek színterei: szakköri órák, sportköri órák és minden egyéb, diákjaink részvételével kapcsolatos foglalkozás: versenyekre való felkészítés, kézműves szakkörök, fotó szakkör, társastánc, irodalmi szakkör, közéleti szerepvállalás. 6.1.3. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő tevékenységek Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik tanulásban vagy szociálisan hátrányos helyzetűek, valamint azokat, akiknek valamilyen speciális foglalkozásra van szükségük ahhoz, hogy az életben egyenlő esélyekkel induljanak. A kollégiumban külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködő és motivációjukat tekintve fejletlen tanulót.

13 A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat az iskolával egyeztetve igyekszünk pontosan felmérni és szükség szerint segítséget nyújtani. A segítség lehet egyéni és csoportos: - beilleszkedést segítő foglalkozások, mint a személyiségfejlesztés, a helyes én- kép kialakításának lehetősége, - közös programokon való részvétel, - prevenciós mentálhigiénés előadások szervezése részükre. - pályázati lehetőségek ismertetése és pályázatkészítés segítése. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük, és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat. A hátrány felismerése mindannyiunk feladata és felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra. 6.1.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Köznevelési Törvény szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. (mentorálás) A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás szorongásos magatartás mozgáskoordináció zavarai a nyelvi működés zavarai részképesség (dyslexia, dysgráfia) antiszociális magatartás önértékelés hibái a logikus gondolkodás problémái. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórán kívüli tanulás megszervezése az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások (fizika, kémia, történelem, matematika, földrajz, angol, német, magyar, informatika-gépírás, vendéglátás-idegenforgalom) a továbbtanulás irányítása, segítése a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelése. fejlesztő pedagógus foglalkoztatása. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. (egyéni fejlesztési terv készítése). 6.2. Erkölcsi nevelés Feladatunk az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, ezeknek a normáknak a beépítése a személyiségbe, a mindennapi életbe. A nevelőtanárok példamutatásukkal elősegítik az életben nélkülözhetetlen képességek megalapozását és fejlesztését (a munka

14 megbecsülése, kötelességtudat, együttérzés, segítőkészség, tisztelet és tisztesség, türelem, megértés, elfogadás) 6.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium foglalkozásaival - az iskolai tanulmányokat kiegészítve elősegíti a nemzeti kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerését. A foglalkozásokon jeles művészek, írók, sportolók munkásságát, a szülőföld értékeit, sokszínű kultúránkat mutatjuk be. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. 6.4. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés Tanulóink a kollégiumi foglalkozásokon megismerik a felelősség, önálló cselekvés, kölcsönös elfogadás fontosságát, a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. 6.5. Önismeret, társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. 6.6. Családi életre nevelés A kollégium feladata a családi közösség értékének közvetítése, megbecsülése. Ezek az erkölcsi értékek segítséget nyújtanak a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezelésében, a felelős párkapcsolatok kialakításában. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz.

15 6.6.1.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A Köznevelési Törvény szerint a pedagógus feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: csoportbontás az iskolai könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek ingyenes használata a szülők, a családok, nevelési, életvezetési gondjainak segítése (fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet) továbbtanulás irányítása, segítése nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal (mentorálás) szoros kapcsolattartás az illetékes polgármesteri hivatalokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek intézményünkben Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. A kollégium életében fontos feladat a hátrányok csökkentése, az esélyek kiegyenlítődése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire. a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése a szociokulturális hátrányok csökkentése: - szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása a kollégiumban - tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szüleiknek - felzárkóztató, illetve érettségire felkészítő programok szervezése - pályaorientációs tevékenységek szervezése - felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel pályázatok figyelése, jelentkezés pályázatokra az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése. A hátrány felismerése mindannyiunk feladata és felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején kell ilyen irányú felmérést végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek.

16 Kollégiumunkban különböző végzettségű szaktanárok segítik egyéni és csoportos foglalkozások keretében a tehetséggondozást. 6.7.Testi és lelki egészségnevelés Feladatunk a helyes táplálkozás, stressz kezelési technikák megismertetése, a rendszeres testmozgás beépítése a mindennapokba a kollégium által biztosított foglalkozások alkalmával. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A személyiség fejlesztése, a fizikai állóképesség növelése. A sport egészségmegőrző szerepének felismertetése. Egészséges életmódra való nevelés. A teljesítmények elismerése- egészséges versenyszellem kialakítása kollégistáinknál. A prevenció (megelőzés) káros szenvedélyek terén. 6.7.1. A testi egészség: A sportmunkát szervező team kialakítása. A tanulók érdeklődésének, tehetségének felmérése. A tömegsport népszerűsítése, rendszerességre nevelés. A sportmunka szakmai és szervezési tapasztalatainak átadása, új módszerek alkalmazása. Értékelési és jutalmazási rendszer kidolgozása. A higiénia követelményeinek betartása. A testi egészség állandó figyelemmel kísérése 6.7.2. A lelki egészség: A kollégisták szűkebb és tágabb környezetének feltérképezése. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás segítése. Lehetőség biztosítása az egyéniség kibontakozására. Bevésés és koncentráció erősítése, az érdeklődés felkeltése. Egyéni harmónia, kiegyensúlyozottság biztosítása, jövőkép kialakítása, stabil életcél. A program megvalósításának módszerei, feltételei: egyéni és csapatversenyek kollégiumok között előadások, filmvetítés, élménybeszámolók az osztályfőnöki és a kollégiumi nevelőtanári munka összhangjának megteremtése a baráti és egyéb emberi kapcsolatok figyelemmel kísérése együttműködés az iskola ifjúságvédelmi felelősével a sportpályák, a tornaterem és a kondicionálóterem használati idejének bővítése az életminőséget javító berendezések beszerzése, korszerűsítése

17 6.7.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben: - Megfelelő napirend kialakításával és betartásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk. - Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében. - Diákügyeletes rendszert működtetünk a hálószobák és a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására. - Tisztasági versenyt hirdetünk a szobák között, melynek jutalmazása az egész szobát érinti. - A kollégium környékének tisztántartása kiemelt feladatuk a tanulóknak. - Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára. - A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, és fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyha és hűtőszekrény használatára. - A helyes táplálkozás fontosságáról esetenként előadásokat tartanak a diákoknak. - A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a szilencium kezdete előtt, majd ugyanígy a szilencium végeztével. - Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartásával biztosítjuk. - Hetente működik labdarúgás, röplabda, kézilabda,kosárlabda, aerobic edzés. - A konditermet, szaunát térítés ellenében igénybe vehetik tanulóink hetente két alkalommal. - A fentiek közül szabadon választhatóan kötelező diákjaink számára valamilyen sportkörön, szakkörön való részvétel. Ha egyéb sportolási igény felmerül, a létszámtól függően további sportfoglalkozásokat szervezünk.

18 - Májusban, szeptemberben igénybe vehetik diákjaink a fenntartónk által üzemeltetett strandot, sárkányhajót ahol vizimentő-szolgálat működik. A helyes életmód és életvitel kialakításában, bár a csoportnevelő pedagógusok szerepe a diákok mindennapjaiban nagyon hangsúlyos, a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia. 6.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégium sajátos eszközeivel a tanulók szociális érzékenységét, problémamegoldó képességét fejleszti, az egymás iránti együttérzést, az önkéntes feladatvállalást segíti. 6.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. 6.10. Pályaorientáció A kollégium szakkörei, érdeklődési körei révén segítséget nyújt a diákoknak, hogy képességüknek, érdeklődési körüknek megfelelő továbbtanulási területet, foglalkozást válasszanak. Kollégiumunkat saját iskolánk diákjai veszik igénybe, így a többségük a vendéglátás és idegenforgalmi szakirányt választja, de midig akadnak, akiknek más elképzelésük van. A tanuló képességeinek, érdeklődésének és tanulmányi eredményének megfelelően reálisan próbáljuk a lehetőségeket felmérni és tájékoztatni a tanulókat. A végzős tanulókkal a csoportfoglalkozások keretében külön is foglalkozunk a továbbtanulás gondjaival, a főiskolán és egyetemen megváltozott tanulási módszerekkel, az önállóvá válás fontosságával, rávilágítva arra, hogy a továbbiakban milyen munkalehetőségei lesznek. 6.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. 6.12. Médiatudatosságra nevelés művészeti nevelés A tanulók megismerik a média hatásmechanizmusát, működését, főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatot.

19 A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való lehetőségek nyújtásával. Ennek érdekében naponta számítógépet használhatnak internet-hozzáféréssel, rendszeres színházlátogatást szervezünk. Az iskola könyvtárát ingyen használhatják diákjaink. Kollégiumunkba olvasó van kialakítva, napilapok és folyóiratok járnak, melyek a diákok rendelkezésére állnak. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon kívül a diákok érdeklődésének, igényeinek megfelelő előadásokat is szervezünk (pl. kiállítások látogatása -Bodies, Rovartani, Egry Múzeum, Jókai villa, Csodák Palotája) A kollégiumi nevelés kiemelt feladata a diákok, világban való tájékozódásának, az arról való ismereteiknek állandó bővítése. Ennek elengedhetetlen feltétele az információs kultúra fejlesztése. A bővülő természeti és társadalmi ismereteiken felül képessé kell válniuk a művészeti élmények befogadására Ennek érdekében kollégiumi szobájukban kiépített internet hozzáférési lehetőség van, melyet a kötelező pihenő és tanulási idő kivételével használhatnak. A kollégium épületeiben szabadon hozzáférhető számítógépek is a rendelkezésükre állnak. Művészeti ismereteik, világképük alakítását az iskola 30000 példányos könyvtára is segíti. Hozzáférhetők napi, heti és havi folyóiratok. A könyvtár használatát, állományának összetételét a kötelező csoportfoglalkozások alkalmával ismerik meg első éveseink. A kollégium épületeiben klub és társalgó nyújt lehetőséget az olvasásra, tv nézésre. Minden tanévben kétszer, szervezett színházlátogatáson vesznek részt kollégistáink a veszprémi, vagy keszthelyi és egy budapesti előadáson.. Mivel a korszerű világkép kialakításának elengedhetetlen része lakó és iskolai környezetünk kultúrájának megismerése, így kollégiumunk pedagógiai munkájának is szerves része diákjainkkal megismertetni kistérségünk kulturális hagyományait, művészeti emlékeit, értékeit. Ezért helyezünk különös hangsúlyt ezen tárgyi emlékek, az itt élt alkotó művészek hagyatékát bemutató állandó és időszakos kiállítások meglátogatására. Első éveseinket elvisszük iskolánk névadójának alkotóházába az Egry József Emlékházba Badacsonyba. Itt ismerkedhetnek meg életével, munkásságával, az állandó kiállítás részeként alkotásaival. Másodéveseink tanulmányútja a Balatonfüreden lévő Helytörténeti Múzeumba, és a Jókai Emlékházba vezet. A Vaszary Villa időszakos kiállításai pedig lehetőséget adnak a világba való kitekintésre, magyar és más ország béli kortárs művészek kiállításai Art Market vásár és kiállítás meglátogatásával. A diák kortársak alkotásait az Új Nemzedék Központ Galériájában évente megrendezett kiállításon nézhetik meg tanulóink. A kollégiumban a tanórák utáni szabadidős tevékenységek pedig tág teret adnak diákjaink művészeti tehetségének kibontakoztatására. A rajz, tűzzománc, kézműves, fotó, újságíró, színjátszó és kézműves szakkör a színtere a tehetségfejlesztésnek. Ezen szakkörök tíz éve folyamatosan adnak teret a művészetek terén tehetséget érző diákjainknak a megmérettetésre.