Tájékoztató a Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap elnevezésű nyíltvégű, származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Alapkezelő: Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Forgalmazó: Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: E-III/110.610/2008. dátuma: 2007. február 12. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a tájékoztató jóváhagyása során a tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, s ezért felelősséget nem vállal. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. felhívja a Befektetők figyelmét, hogy a Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap származtatott ügyletekbe kíván befektetni, amely befektetések kockázata a szokásostól eltér. Az alap által származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók abszolút értékének összege nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének száz százalékát. A jelen Tájékoztató és annak elválaszthatatlan részét képező Kezelési Szabályzat módosítását a Felügyelet az EN-III/TTE-101/2010. számú, 2010. március 18. napján kelt határozatával engedélyezte. Jelen módosított - Tájékoztató hatályba lépésének időpontja 2010. március 22.
1. A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. 2. A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az 1. bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. 3. A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az 1. bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti. 4. Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó) felel. A tájékoztatóban pontosan egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 5. A tájékoztatót a 4. bekezdés szerinti felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 2
A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (továbbiakban Alapkezelő) és a Raiffeisen Bank Zrt. (továbbiakban Forgalmazó) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. február 12. napján kelt E-III/110.610/2008. számú engedélye alapján nyilvános kibocsátás útján kívánja forgalomba hozni a Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap (továbbiakban Alap) befektetési jegyeit. Nyilvános forgalomba hozatalra kerül összesen legalább 100.000 darab, 10.000 forint névértékű, visszaváltható, névre szóló befektetési jegy (továbbiakban Befektetési jegy). A Befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A Befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. Jegyzési időszak: 2007. február 13. szerdától 2008. március 26. szerdáig Alapkezelő: Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Forgalmazó: Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) A jegyzés sikeres lezárását követően az Alapkezelő haladéktalanul kezdeményezi az Alap nyilvántartásba vételét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 253. -ának rendelkezései szerint. Az Alap a nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt követően nyílik meg az Alapkezelő joga arra, hogy a befektetők által befizetett összeg felett az Alap befektetési politikájának megfelelően rendelkezzen. A jelen magyar nyelvű tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) a magyar jog és különösen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján nyújt az Alapról információkat a Befektetőknek. Az Alapkezelő a magyar számviteli szabályok értelmében elkészített 2006., 2007. és 2008. évi auditált mérlege és eredménykimutatása a KPMG Hungária Kft. (1139 Budapest, Váci út 99.) által ellenőrzött formában a jelen dokumentum 2. Mellékletében található meg. A KPMG Hungária Kft. (1139 Budapest, Váci út 99.) rendelkezik a törvény által előírt szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással. Mivel a Befektetési jegyek vásárlása kockázatokat is magában rejt, rendkívül fontos, hogy a Befektetési jegyeket megvásárolni szándékozó befektetők (továbbiakban Befektetők) döntésük meghozatala előtt alaposan tekintsék át a jelen Tájékoztatót, különös tekintettel a "Kockázati Tényezők" című fejezetben foglaltakra. A leendő Befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem tekinthetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsnak. 3
TARTALOM 1 FOGALMAK... 8 2 A LÉTREHOZANDÓ BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI... 11 2.1 A NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI... 11 2.1.1 A létrehozandó Alap rövid bemutatása... 11 2.1.2 Jegyzési időszak... 12 2.1.3 Jegyzési hely... 12 2.1.4 A jegyzés módja... 12 2.1.5 Jegyzési árfolyam... 13 2.1.6 Minimális jegyezhető mennyiség... 13 2.1.7 Túljegyzés... 13 2.1.8 Érvénytelen jegyzés... 13 2.1.9 Minimális induló saját tőke... 13 2.1.10 Háttérszabályok... 13 2.1.11 Joghatóság... 13 2.1.12 Jegyzési garancia... 13 2.1.13 A befizetett összeg visszafizetésére vonatkozó módszer el nem fogadott jegyzés esetén... 14 2.1.14 A Befektetési jegyekhez kapcsolódó jogok... 14 2.2 EGYÉB, AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS ADATOK... 14 2.2.1 Döntés a forgalomba hozatalról... 14 2.2.2 Az Alap nyilvántartásba vétele... 15 2.2.3 A létrehozandó Alap saját tőkéje... 15 2.2.4 A létrehozandó Alap Nettó eszközértéke... 15 2.2.5 A forgalomba kerülő Befektetési jegyek száma, névértéke és típusa... 15 2.2.6 A forgalomba kerülő Befektetési jegyek ISIN kódja... 15 2.2.7 A Befektetési jegyek megjelenési formája és nyilvántartása... 15 2.2.8 A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása... 16 2.2.9 A folyamatos forgalmazás során alkalmazott ár... 16 2.3 A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA... 16 3 AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA... 19 3.1 ÁLTALÁNOS ADATOK AZ ALAPKEZELŐRŐL... 19 3.2 AZ ALAPKEZELŐ RÖVID TÖRTÉNETE, PIACI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA... 19 3.3 AZ ALAPKEZELŐ TULAJDONOSAINAK BEMUTATÁSA... 20 3.3.1 Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt... 20 3.3.2 Raiffeisen Bank Zrt.... 20 3.4 AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA... 20 3.5 AZ ALAPKEZELŐ FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA... 21 3.6 ÉRDEKÜTKÖZÉS... 21 3.7 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG... 21 4 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KORÁBBAN KIBOCSÁTOTT ALAPOK BEMUTATÁSA... 23 5 A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA... 28 4
5.1 ÁLTALÁNOS ADATOK A LETÉTKEZELŐRŐL... 28 5.2 IGAZGATÓSÁG TAGJAI:... 29 5.3 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI:... 30 5.4 KÖNYVVIZSGÁLÓ:... 30 5.5 A LETÉTKEZELŐ TULAJDONOSAI 2009. DECEMBER 31-ÉN... 30 5.6 A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA... 30 6 A FORGALMAZÓ BEMUTATÁSA... 32 7 ADÓZÁS... 32 7.1 AZ ALAP ADÓZÁSA... 32 7.2 BEFEKTETÉSI JEGY TULAJDONOSOK ADÓZÁSA... 32 8 KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK...32 9 FELELŐSSÉG... 32 10 KOCKÁZATI TÉNYEZŐK... 33 10.1 A GAZDASÁGI KÖRNYEZETBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT... 33 10.2 POLITIKAI KOCKÁZATOK...33 10.3 DEVIZA ÁRFOLYAMKOCKÁZAT... 33 10.4 SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK ÁRAZÁSI ÉS ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZATA... 33 10.5 AZ ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÓIHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK... 33 10.6 PARTNERKOCKÁZAT... 34 10.7 PARTNERKOCKÁZAT A NEM TŐZSDEI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN... 34 10.8 LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT... 34 10.9 AZ ADÓSZABÁLYOK ESETLEGES MEGVÁLTOZÁSA... 34 10.10 A FORGALMAZÁS FELFÜGGESZTÉSE... 34 10.11 A JEGYZÉS MEGHIÚSULÁSÁNAK KOCKÁZATA... 34 10.12 A BEFEKTETÉSI JEGYEK NÉVÉRTÉKE MEGFIZETÉSÉNEK KOCKÁZATA... 34 10.13 TELJESÍTMÉNYRÉSZESEDÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK KOCKÁZATA... 34 10.14 AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉRE VONATKOZÓ KOCKÁZAT... 34 11 FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT... 36 12 ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 37 12.1 AZ ALAP ELNEVEZÉSE... 37 12.2 AZ ALAP TÍPUSA ÉS FAJTÁJA... 37 12.3 ALAPÍTÓI HATÁROZAT... 37 12.4 AZ ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE... 37 12.5 AZ ALAP SAJÁT TŐKÉJE... 37 12.6 AZ ALAP FUTAMIDEJE... 37 12.7 ÜZLETI ÉV... 37 12.8 BEFEKTETŐK KÖRE... 37 12.9 AZ ALAPKEZELŐ... 37 12.9.1 Az Alap kezelője... 37 5
12.9.2 Az Alapkezelő székhelye... 37 12.9.3 Az Alapkezelő feladatai és hatásköre... 37 12.9.4 Az Alapkezelő felelőssége... 38 12.10 A LETÉTKEZELŐ... 38 12.10.1 Az Alap letétkezelője... 38 12.10.2 A Letétkezelő székhelye... 38 12.10.3 A Letétkezelő feladatai és hatásköre... 38 12.10.4 A Letétkezelő megváltoztatásának módja... 39 12.11 BEFEKTETÉSI JEGYEK... 39 12.11.1 A befektetési jegyek száma, típusa... 39 12.11.2 Befektetési jegyek előállítása... 39 12.11.3 A Befektetési jegyekhez kapcsolódó jogok... 39 12.12 BEFEKTETÉSI JEGYEK KIBOCSÁTÁSÁVAL ÖSSZEGYŰJTÖTT TŐKE FELHASZNÁLÁSI CÉLJA... 40 12.12.1 A befektetési eszközök, a portfólió lehetséges elemei...40 12.12.2 Befektetési korlátozások... 41 12.12.3 Származtatott ügyletek... 44 12.12.4 Azonnali fizetőképesség...44 12.12.5 Befektetési politika... 44 12.12.6 A Befektetési politika megváltoztatásának módja és feltételei... 46 12.13 FIZETÉSI ÍGÉRET... 46 12.13.1 Hozamfizetés... 46 12.13.2 Fizetési Ígéret... 46 12.13.3 Mögöttes Termék Változás Mutató... 47 12.13.4 A Mögöttes Termékek... 47 12.13.5 Mögöttes Termék Változás Mutató számítása... 47 12.14 AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE... 48 12.14.1 A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai... 48 12.14.2 A portfólió értékelésének elvei... 49 12.14.3 Kötelezettségek... 52 12.15 AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA... 52 12.15.1 Az Alap Futamidejének lejárta miatti megszűnése... 52 12.15.2 Az Alap átalakulása és beolvadása... 54 12.16 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA, FOLYAMATOS FORGALMAZÁS, SZÁMLAVEZETÉS... 55 12.16.1 A Befektetési jegyek forgalomba hozatala... 55 12.16.2 A Befektetési jegyek vásárlóinak köre... 55 12.16.3 Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása... 55 12.16.4 A Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése... 55 12.16.5 A Befektetési jegyek forgalmazási árfolyama... 55 12.16.6 A Befektetési jegyek vételének módja... 55 12.16.7 A Befektetési jegyek visszaváltásának módja... 56 12.16.8 Forgalmazási jutalékok... 57 12.16.9 Folyamatos forgalmazást lebonyolító helyek... 57 12.17 AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, SZÁMÍTÁSUK MÓDJA... 57 12.17.1 Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek:... 57 6
12.17.2 Az Alap működésével kapcsolatos költségek:... 57 12.17.3 Az Alap megszűnésével kapcsolatos költségek:... 58 12.18 A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA... 58 12.19 A KÖNYVVIZSGÁLÓ, SZÉKHELYE, FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE... 60 12.20 ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA... 60 12.21 HÁTTÉRSZABÁLYOK... 60 12.22 JOGHATÓSÁG... 61 7
1 FOGALMAK ÁKK Alap Alapkezelési Szabályzat Alapkezelő Államkötvény Állampapírok Azonnali ügylet Bank Banki munkanap Befektetési alap Befektetési jegy Befektető BÉT Dematerializált értékpapír Devizabelföldi Devizakülföldi Egyéb befektetési jegy Szabályozott piac Értékelési nap Forgalmazó Államadósság-Kezelő Központ A Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap, amely a Magyar Köztársaságban, a jelen Tájékoztató alapján E-III/110.610-1/2008. nyilvántartásba vételi határozati számon 2008. április 1-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete általi nyilvántartásba vétellel jött létre. A jelen Tájékoztató 12. fejezetét képező Alapkezelési Szabályzat. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. Eredetileg egy évnél hosszabb lejárattal rendelkező állampapír. Minden, a Törvény alapján annak minősülő értékpapír. Olyan értékpapír ügylet, ahol a kötést követően legfeljebb öt munkanapon belül megtörténik az elszámolás. Raiffeisen Bank Zrt. A Letétkezelő szempontjából minden olyan munkanap, amely nem banki szünnap Befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet a befektetési alapkezelő a Befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel A jelen Tájékoztató alapján kibocsátott Befektetési jegyek Az a személy, aki a Befektetési jegyet megvásárolja, vagy meg szándékolja vásárolni Budapesti Értéktőzsde A Törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Törvény szerint annak minősül Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Törvény szerint annak minősül A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt Alapok befektetési jegyein kívüli, minden egyéb befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Az Európai Unió tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti a Törvényben meghatározott feltételeket. Az Alap futamideje alatt minden banki munkanap, az Alap nyilvántartásba vételét követő munkanappal kezdődően, mely napokra vonatkozóan a Befektetési jegyek forgalmazásának alapjául szolgáló árfolyam meghatározásra kerül. A Raiffeisen Bank Zrt. mint Forgalmazó. 8
Fizetési Ígéret Az Alap képviseletében eljáró Alapkezelőnek a Kezelési Szabályzat 12.13.2. pontja szerinti ígérete az Alap Lejárata miatti megszűnésekor a Befektetési Jegy tulajdonosát a felosztható vagyonból megillető összeg nagyságára vonatkozóan. Forgalmazási Hely A Tájékoztató 1 sz. mellékletében felsoroltak között szereplő hely (egység), amelynél a Befektetési Jegyek jegyezhetőek Forint Törvényes fizetőeszköz Magyarországon. Határidős ügylet Értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát, vagy egyéb hozamát, illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Hosszú pozíció Minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg. Hozamfizetési napok 1. Hozamfizetési nap: 2008. szeptember 29., hétfő 2. Hozamfizetési nap: 2010. március 29., hétfő 3. Hozamfizetési nap: 2011. június 27., hétfő. Jegyzés A Befektetési jegy forgalomba hozatala során a Befektetési jegyet megvásárolni szándékozó Befektetőnek a Befektetési jegy megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére. KELER Zrt. A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt., ami a Törvény, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján működő elszámolóház. Kapcsolt vállalkozás Kincstárjegy Kibocsátási Pénznem Kollektív befektetési értékpapír Kötvény Közzétételi helyek A vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelő bizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik. Egy éves, vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező állampapír. Az a pénznem, amelyben az adott sorozatú Befektetési jegyek névértéke meghatározásra kerül és amelyben az adott sorozatú Befektetési jegyek ellenértéke (vételi vagy visszaváltási ára) teljesítendő. A befektetési jegy, továbbá az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja az egyes befektetésekkel járó kockázatot megosztva az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés. Minden, Törvény alapján annak minősülő, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó vagy diszkont értékpapír. A PSZÁF által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlap, valamint az alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu 9
Közzétételi nap Az Alap futamideje alatt legkésőbb minden értékelési napot követő második munkanap. Lejáratkori kifizetés Az az összeg, amely a Fizetési Ígéret teljesítéseként az Alap lejárata miatti megszűnésekor a Befektetési Jegy tulajdonosát a Befektetési Jegy névértékének az összes forgalomban levő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján a felosztható vagyonból megilleti. Letétkezelési szerződés Az Alapkezelő és a Letétkezelő között az Alappal kapcsolatban aláírt megállapodás. Letétkezelési tevékenység Minden, a 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. (2) bekezdés 43. pontja alapján annak minősülő tevékenység. Letétkezelő A Raiffeisen Bank Zrt. Likvid eszköz A számlapénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repoügylet, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét. Megfeleltetési napok 1. Megfeleltetési nap: 2008. szeptember 22., hétfő 2. Megfeleltetési nap: 2010. március 22., hétfő 3. Megfeleltetési nap: 2011. június 20., hétfő. Mögöttes Termékek HSP Ingatlan Index (Bloomberg kód: HSP Index) A hong kongi tőzsde Hang Seng részvényindexének a részindexe, mely a hong kongi piac ingatlanszektorba tartozó részvényeinek teljesítményét méri. Tokió Reit Index (Bloomberg kód: TSEREIT Index) A tokiói részvénypiacra bevezetett Real Estate Investment Trust-ok ingatlanbefektetési alapok részvényeinek teljesítményét bemutató árindex. EPRA/NAREIT Ázsia Index (Bloomberg kód: EGAS Index) Ez az index a globális ingatlanpiaci szektor teljesítményét leképező EPRA/NAREIT Global részvényindexnek egy regionális részindexe, melyben az ázsiai ingatlanpiaci részvények teljesítménye követhető nyomon. S&P / ASX 200 Property Trust Index (Bloomberg kód: AS51PROP Index) A Standard & Poor s cégnek az ausztrál részvénypiac teljesítményét leképező S&P/ASX 200 indexének egy részindexe, mely az S&P/ASX 200 indexben található property trust-ok (kb. ingatlanbefektetési alapok) teljesítményét képezi le. Mögöttes Termék Változás Mutató A Kezelési Szabályzat 12.13.4. pontjában meghatározott mutató. Nettó eszközérték Saját Tőke Az Alap tulajdonában álló eszközök ide értve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is értéke csökkentve az Alapot terhelő kötelezettségekkel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is, amely mind az egész Alapra, mind az egyes Befektetési jegyekre kiszámításra kerül minden Értékelési napon. Az Alap adott időpontban érvényes nettó eszközértéke. 10
Pénzpiaci eszköz Sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek. Portfólió jelentés Az Alapkezelő által havi rendszerességgel készített, a Törvényben meghatározott tartalommal bíró jelentés. PSZÁF, Felügyelet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. Rögzített hozam Az 1. Hozamfizetési napon a Befektetési Jegyek névértékére fizetett rögzített, 4,5%-os nominális (évesítve 9%-os) hozam. Rövid pozíció Minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg. Rövidített Tájékoztató A Törvényben meghatározott tartalommal elkészített tájékoztató. Származtatott (derivatív) ügylet Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). SZJA törvény A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény. Tájékoztató Jelen magyar nyelvű dokumentum. Teljesítményrészesedés A Teljesítményrészesedés Mutató és a Befektetési Jegy névértékének szorzata. Teljesítményrészesedés Mutató A Teljesítményrészesedés Mutató a Mögöttes Termék Változás Mutató értékéből képzett százalékos mutató. Ha a Mögöttes Termék Változás Mutató értéke kisebb vagy egyenlő mint nulla, akkor a Teljesítményrészesedési Mutató értéke nulla. Ha azonban a Mögöttes Termék Változás Mutató értéke nagyobb mint nulla, akkor a Teljesítményrészesedési Mutató a Mögöttes Termék Változás Mutató X%-a. X értéke legalább 50 és legfeljebb 150. Törvény A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény Tőzsdei határidős ügylet A BÉT szabályzataiban ekként meghatározott ügylet. Üzletszabályzat Az Alapkezelő hatályos üzletszabályzata, amely a jelen Tájékoztató 3.6. pontjában kerül összefoglalásra. Egyéb, a fentiekben nem definiált fogalmak használata esetén az elnevezések alatt a Törvény fogalomhasználatát értjük. 2 A LÉTREHOZANDÓ BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI 2.1 A nyilvános ajánlattétel adatai 2.1.1 A létrehozandó Alap rövid bemutatása 2.1.1.1 Az Alap elnevezése Az Alap elnevezése: Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap 2.1.1.2 Az Alap rövid neve Az Alap rövid neve: Raiffeisen Univerzum 2 Származtatott Alap 2.1.1.3 Az Alap típusa és fajtája Nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott nyílt végű, határozott futamidejű, származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap. Az alap forgalomba hozott befektetési jegyei az alap futamidejének vége előtt is visszaválthatók. 11
2.1.1.4 Az összegyűjtött tőke felhasználásának módja és célja Az Alapkezelő olyan nyílt végű származtatott alapot kíván létrehozni, amelyen keresztül a Befektetők úgy részesedhetnek ingatlanpiaci indexek teljesítményéből, hogy az így létrehozott származtatott alap befektetési politikájával garantálja a befektetési jegy névértékének megfelelő tőkének az Alap lejáratakor történő visszafizetését. 2.1.1.5 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása Az Alapkezelő az Alap jegyzése során összegyűjtött tőkét folyamatos hozamot biztosító befektetési eszközbe (túlnyomó részt bankbetétbe) fekteti. Ezen felül befektetési alapok teljesítményéből, a Fizetési Ígéretben szereplő módon való részesedés biztosítása céljából az Alap határozott futamidejű derivatív ügyletet köt. A portfólióban a tőkevédettséget biztosító eszközök várhatóan a Raiffeisen Bank Zrt-nél elhelyezett bankbetétekből tevődnek össze. 2.1.1.6 Az alap futamideje Az Alap futamideje az Alap nyilvántartásba vételét követő banki munkanaptól 2011. június 20. hétfőig tart. 2.1.1.7 A Befektetési jegy vásárlóinak köre A Befektetési jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. 2.1.2 Jegyzési időszak A Befektetési jegyek jegyzési időszaka: 2008. február 13. szerdától 2008. március 26. szerdáig a Forgalmazó hivatalos üzleti órái alatt. A jegyzés a jegyzési időszak vége előtt csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén zárható le. Ha a 2.2.3 pontban meghatározott minimális induló saját tőke lejegyzésre került. A jegyzésre a jegyzési időszak kezdőnapjától számítva legalább három Banki Nap rendelkezésre áll. Az Alapkezelő a jegyzési eljárás korábbi lezárásáról az Alap hirdetményi helyein közzétett és a Forgalmazási Helyeken hozzáférhetővé tett közleményben tájékoztatja a befektetőket a jegyzési időszak korábbi lezárását legalább egy Banki Nappal megelőzően, megjelölve azt a - egymilliárd forint össznévértéket meghaladó - felső határt, ameddig terjedő túljegyzést az allokáció során elfogad. 2.1.3 Jegyzési hely A Befektetési Jegyek jegyzésének lebonyolításában részt vesznek: Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) 1. számú Mellékletben található teljes fiókhálózata A jegyzési helyek folyamatosan bővülhetnek a Raiffeisen Bank Zrt. újonnan megnyíló bankfiókjaival, amelyeket az Alapkezelő közzétételi helyein megjelentet. 2.1.4 A jegyzés módja A jegyzés kizárólag személyesen vagy meghatalmazott útján a jegyzési helyen, a Befektető, illetve meghatalmazottja vagy képviselője által aláírt jegyzési ív aláírásával lehetséges. Mivel a Befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, a nyilvános forgalomba hozatal során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapírszámla-vezetésre szerződést kötött és a jegyzés során a számlavezető azonosító adatait és a Befektető számára vezetett értékpapírszámla-számát megadta. A Raiffeisen Bank Zrt-nél mind készpénzes, mind átutalással történő jegyzésre van lehetőség. 2.1.4.1 Jegyzés készpénz ellenében Azok a jegyzések tekinthetők érvényesnek, melyeket a jegyzési időszakban vett fel a Forgalmazó, és melynek ellenértékét egyidejűleg a jegyzési helyen készpénzben befizették. 12
2.1.4.2 Jegyzés átutalással Azok a jegyzések tekinthetők érvényesnek, melyeket a jegyzési időszakban vett fel a Forgalmazó, és melynek ellenértéke a jegyzési időszak lezárásáig jóváírásra kerül az Alapnak a Raiffeisen Bank Zrt-nél vezetett 12001008-00345255- 00200002 számú elkülönített letéti számláján. 2.1.5 Jegyzési árfolyam A Tájékoztató 2.1.2-es pontjában meghatározott jegyzési időszak utolsó napján a jegyzési ár Befektetési jegyenként 10.000 Ft, azaz a kibocsátási árfolyam megfelel a névértéknek, amely a jegyzéskor készpénzben, vagy átutalással fizetendő. A jegyzési időszak korábbi napjain a befektetési jegyek alacsonyabb, diszkont áron jegyezhetők. Ennek a mértékét és számítási módját az Alapkezelő a nyilvános ajánlattételről szóló hirdetményben teszi közzé a jegyzési időszakot megelőzően. A Befektető által elérhető diszkont jegyzési ár azon ár lesz, amely napon a jegyzés ellenértéke az Alap 12001008-00345255-00200002 számú elkülönített letéti számláján rendelkezésre áll, mert ezáltal biztosítható, hogy rendelkezésre álljon az alap számára szükséges tőke az Alap indulásának időpontjára. 2.1.6 Minimális jegyezhető mennyiség A minimális jegyezhető mennyiség jegyzésenként 5 (azaz öt) darab Befektetési jegy. 2.1.7 Túljegyzés A Forgalmazó és az Alapkezelő a jegyzés folyamán a Befektetési jegyekre korlátlan mértékű jegyzést elfogad. 2.1.8 Érvénytelen jegyzés Érvénytelen a jegyzés, ha: a jegyzési ív nem felel meg a formai és tartalmi követelményeknek; a jegyzés ellenértéke a jegyzési időszak végéig a jegyzési íven megjelölt számlaszámon nem kerül jóváírásra; a jegyző személy nem rendelkezik érvényes jegyzési ívvel; a jegyzés nem a jegyzési időszak alatt, vagy nem a jegyzési helyen történik; a jegyzés beleütközik a Tájékoztató vagy valamely jogszabály rendelkezéseibe. Amennyiben a Befektető a jegyzés ellenértékét a jegyzési helyen készpénzben befizette vagy az Alap 2.1.4.2 pontban említett elkülönített letéti számlájára átutalta, de a jegyzése érvénytelennek minősült, akkor a jegyzés ellenértékét a Forgalmazó haladéktalanul köteles a Befektetőnek költségek levonása, illetve kamat megfizetése nélkül visszafizetni, illetve visszautalni. 2.1.9 Minimális induló saját tőke Az Alap minimális induló saját tőkéje egymilliárd, azaz 1.000.000.000 forint. A kibocsátás meghiúsul, ha az Alap minimális induló saját tőkéje a jegyzés záró napjáig nem kerül lejegyzésre. A minimális induló saját tőkét sikeresen lejegyzettnek kell tekinteni, ha legalább egymilliárd forint, azaz 1.000.000.000 névértékű befektetési jegyre érvényes jegyzés gyűlik össze. Tehát az Alap indulásához legalább 100.000 db 10.000 forint névértékű befektetési jegy lejegyzése szükséges. 2.1.10 Háttérszabályok Minden, a Tájékoztató vagy az Alapkezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszony, így különösen a Befektetési jegyek jegyzése, folyamatos forgalmazása tekintetében és az azokhoz kapcsolódó jog- és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Tájékoztató, az Alapkezelési Szabályzat, a Törvény, továbbá a Ptk. rendelkezései valamint az Alapkezelő Üzletszabályzata az irányadóak. 2.1.11 Joghatóság Minden, a Befektetési jegyek jegyzésével, illetve folyamatos forgalmazásával kapcsolatban létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a Befektetők, a Kibocsátó, a Forgalmazó és a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni, ezek sikertelensége esetén alávetik magukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve összeghatártól függően a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének. 2.1.12 Jegyzési garancia Az alap minimális tőkéjének lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. 13
2.1.13 A befizetett összeg visszafizetésére vonatkozó módszer el nem fogadott jegyzés esetén Amennyiben a jegyzés érvénytelen, akkor a jegyzési időszak utolsó napját követő 5 naptári napon belül az Alapkezelő a Letétkezelőn keresztül a jegyzés helyén kötelezően kifizeti a Befektető által kifizetett összeget kamat és levonásmentesen a jegyzőnek vagy meghatalmazottjának. Emellett a Letétkezelő a Forgalmazón keresztül a Befektető által befizetett összeget a Befektető ügyfélszámlájára visszavezeti. 2.1.14 A Befektetési jegyekhez kapcsolódó jogok A Befektetési jegyek minden tulajdonosa: jogosult az általa vásárolt Befektetési jegyek felett szabadon rendelkezni, jogosult arra, hogy az Alapkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Befektetési jegyeket vagy azok egy részét a Forgalmazó pénztári óráiban visszaváltsa a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; ha az Alap lejáratakor rendelkezik a Befektetési jeggyel, akkor az Alapkezelő Fizetési Ígéretének teljesítéseként az Alap megszűnésekor részesedjen az Alap felosztható vagyonából, mégpedig az Alap kezelési szabályzatának 12.15.1 pontjában meghatározottak szerint, és egyúttal megillesse az Alapkezelő által tett Fizetési Ígéretnek megfelelő összeg; ha a Megfeleltetési Napokon rendelkezik a Befektetési jeggyel, akkor az Alapkezelő Fizetési Ígéretének teljesítéseként részesedjen az Alap vagyonából, mégpedig az Alap kezelési szabályzatának 12.15.1 pontjában meghatározottak szerint, és egyúttal megillesse az Alapkezelő által tett Fizetési Ígéretnek a szóbanforgó Hozamfizetési Napra vonatkozó összeg; kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani az Alap féléves és éves jelentését. A jelentések a Befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő irodáiban; kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani a Tájékoztatónak, az Alap Rövidített Tájékoztatójának, az Alapkezelési Szabályzatnak és az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát, valamint a legfrissebb havi Portfólió jelentést; részére a Befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az Alapkezelési Szabályzatot és az Alap Rövidített Tájékoztatóját minden esetben térítésmenetesen át kell adni; jogosult a Törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására; a Befektetőt megilleti a Törvényben meghatározott rendkívüli tájékoztatás joga; ha a Tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt módosításra kerül, az a Befektető, aki a módosított Tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt Befektetési jegyet, a szerződéstől a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a módosítás a Befektetési jegy piaci megítélését kedvezőtlenül érinti és a jegyzés vagy a vásárlás a módosítás közzétételét megelőző hatvan napon belül történt. A Befektető elállása esetén a kibocsátó, illetve a Forgalmazó egyetemlegesen köteles a Befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A Befektetési jegy tulajdonosát a jegyzési időszak kivételével nem illeti meg a fent meghatározott elállási jog. 2.2 Egyéb, az alappal kapcsolatos adatok 2.2.1 Döntés a forgalomba hozatalról Az Alapkezelő igazgatósága 2008. január10-i írásbeli szavazásának 1. számú határozatával döntött a származtatott alapok létrehozásáról, s így kezdeményezte a Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap elnevezésű nyílt végű, származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát, valamint Tájékoztatójának, Alapkezelési Szabályzatának és Rövidített tájékoztatójának Felügyelet által történő jóváhagyását, illetve a nyilvános ajánlattétel közzétételét. 14
2.2.2 Az Alap nyilvántartásba vétele A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. február 12-én kelt E-III/110.610/2008. számú határozatával engedélyezte az Alap Tájékozatójának és nyilvános ajánlattételének a közzétételét. A jegyzés sikeres lezárását követően az Alapkezelő haladéktalanul kezdeményezi az Alap nyilvántartásba vételét a Törvény 253. -ának rendelkezései szerint. Az Alap a nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt követően nyílik meg az Alapkezelő joga arra, hogy a Befektetők által befizetett összeg felett az Alap befektetési politikájának megfelelően rendelkezzen. 2.2.3 A létrehozandó Alap saját tőkéje Az Alap induló saját tőkéje: minimum 1.000.000.000 Ft, azaz egymilliárd forint. Az Alap saját tőkéje a működés során az Alap összesített Nettó eszközértékével azonos. Az Alap forgalomba hozott befektetési jegyei az Alap futamidejének végéig visszaválthatók. Nyílt végű alap esetében a forgalomban lévő befektetési jegyek száma és ezzel a befektetési alap saját tőkéje a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása következtében folyamatosan változhat. 2.2.4 A létrehozandó Alap Nettó eszközértéke A befektetési alap összesített nettó eszközértéke ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - az Alap tulajdonában álló eszközök értéke, csökkentve a befektetési alapot terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Az Alap nettó eszközértéke az Alap tulajdonában lévő befektetési eszközök árfolyamának változása és a kötelezettségek alakulása következtében változik. Az Alap nettó eszközértéke az Alapkezelési Szabályzatban foglalt részletes szabályoknak megfelelően naponta kerül megállapításra és közzétételre. 2.2.5 A forgalomba kerülő Befektetési jegyek száma, névértéke és típusa Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektetők számára minimum 100.000 darab 10.000 Ft névértékű névre szóló Befektetési jegyet bocsát ki. 2.2.6 A forgalomba kerülő Befektetési jegyek ISIN kódja A forgalomba kerülő Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000706338 2.2.7 A Befektetési jegyek megjelenési formája és nyilvántartása A Befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra, ezért az értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapírszámla vezetésre szerződést kötött és a jegyzési íven a számlavezető azonosító adatait és a Befektető számára vezetett értékpapírszámla-számát feltüntette. Értékpapírszámlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapír-számlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. A számlavezető ügyfelének értékpapír fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet. Az értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapírra vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat a jegyzés eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapír-számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapír-számla megnyitásáról szóló értesítését követően - az általa vezetett értékpapír-számlán haladéktalanul jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált formában kibocsátott Befektetési jegyek sem a jegyzés során, sem azt követően a folyamatos forgalmazás során fizikailag nem kérhetőek ki. 15
2.2.8 A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása Az Alapkezelő Alap nyilvántartásba vételét elrendelő PSZÁF határozat kézhezvételét követően az Alap Befektetési jegyeinek a KELER Zrt. által történő keletkeztetését követő 3 munkanapon belül megkezdi a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását. Az Alapkezelő az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazásának lebonyolításával a Forgalmazót bízza meg. A Forgalmazó fenti tevékenység ellátására harmadik személyt vehet igénybe, azonban ilyenkor is úgy felel, mintha saját maga járna el. A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában részt vevő Forgalmazók listáját a Tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza. A folyamatos forgalmazás során az Alap Befektetési jegyeit a Forgalmazó kizárólag az Alapkezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazási helyeken forgalmazza. Az Alapkezelő a Forgalmazó útján az Alapra kibocsátott Befektetési jegyekre a pénztári órák alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni és azt a Kezelési Szabályzat 12.16 pontjában meghatározott módon teljesíteni. Az Alap Befektetési jegyei a mindenkori jogszabályok szerint szabadon átruházhatók. A Befektetési jegyek személyesen vagy meghatalmazott által vásárolhatók meg és válthatók vissza a forgalmazási helyeken. Az Alap nevében kibocsátott Befektetési jegyek nem kerülnek bevezetésre a Budapesti Értéktőzsdére. A dematerializált formában előállított Befektetési jegyeket az Alapkezelő kezdeményezésére a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. 2.2.9 A folyamatos forgalmazás során alkalmazott ár A Befektetési jegyekre T-4 napon felvett megbízás teljesítése a Közzétételi napon (T) megjelentetett T napi forgalmazási árfolyamon történik. Egy Befektetési jegy T napi forgalmazási árfolyama megegyezik az Alap T napon kiszámított T napra vonatkozó, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékével. A T napra vonatkozó egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját az Alapkezelési Szabályzat 12.14 "Az Alap nettó eszközértéke" című fejezete tartalmazza. 2.3 A Befektetők tájékoztatása A Letétkezelő az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta megállapítja és gondoskodik a közzétételről. A PSZÁF által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlap, valamint az alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu. Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfólió jelentést készíteni (havi Portfólió jelentés), a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a Forgalmazónál, valamint az Alapkezelő székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólió befektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az Alapról a Törvény 21. számú mellékletében foglaltak szerinti jelentést készít és azt a Felügyeletnek megküldi. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre bocsátja valamennyi forgalomba hozatali helyen és az Alapkezelő székhelyén. A Befektető részére kibocsátáskor a Tájékoztatót kérésére minden esetben át kell adni. A Befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az Alapkezelési Szabályzatot és a Rövidített Tájékoztatót a Befektetőnek térítésmentesen át kell adni, a Tájékoztatót, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését a Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A Befektető külön nyilatkozatot tesz: a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri. A Befektető részére a Befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a Rövidített Tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Alapkezelési Szabályzatot, az Alapok féléves vagy az éves jelentését, valamint a legfrissebb havi Portfoliójelentést a Befektető kérésére 16
térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a Befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat. A Befektetőt megilleti a Törvényben meghatározott rendkívüli tájékoztatás joga. Az Alapkezelő a Törvényben meghatározott a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó eseteken felül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: a) telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását; b) egy részvényesének az alaptőkében öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését; c) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Alapkezelési Szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést; d) az Alapkezelő által az Alap javára történő hitelfelvételt; e) nyílt végű befektetési alap estén a befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését. A bejelentési kötelezettséget az Alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a c) pont esetében az eltéréstől számított kettő napon belül, a d) és e) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni. 2.4 AZ ALAPKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE Az Alap Alapkezelője: Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. Az Alapkezelő Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. 2.5 A FORGALMAZÓ NEVE, SZÉKHELYE Az Alap Forgalmazója: Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) 2.6 A KÖNYVVIZSGÁLÓ NEVE, SZÉKHELYE Az Alap könyvvizsgálója: KPMG Hungária Kft. A könyvvizsgáló székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99. Kijelölt könyvvizsgáló: Leposa Csilla (005299) 2.7 A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA Az Alap eszközeinek túlnyomó részét kamatozó eszközökbe fekteti, emellett olyan származtatott befektetési eszközt vásárol, mely a Mögöttes Termékekre nyújt kitettséget és biztosítja a Fizetési Ígéret lejáratkori teljesítését. Az alábbiakban azon piacok is feltüntetésre kerülnek, melyekre az Alap közvetlen befektetéseken illetve származtatott eszközökön keresztül közvetve kitettséget szerez. a) Kötvénypiac - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elsődleges és másodlagos piaca. Az elsődleges piac a kötvénypiacnak az a része, amelyen az értékpapírok kibocsátásra kerülnek. A másodlagos piacon a már meglévő befektetési eszközök adásvétele folyik. A kötvénypiac az alábbi részpiacokra osztható: Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy más külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja illetve a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett tőkéért és kamatért az állam szavatol. A hazai nyilvánosan kibocsátott állampapírok piaca az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül, ami hozzájárult a piac likviditásának és átláthatóságának fejlett piaci szintre emelkedéséhez. Az állampapírok a kötvénypiac legnagyobb és legismertebb szereplői, melyeket a magyar állam az Államadósság- Kezelő Központon (ÁKK) keresztül az államháztartás finanszírozására bocsát ki. Az ÁKK heti rendszerességgel rendez 17
aukciókat, amelyek az állampapírok elsődleges piacát jelentik. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon lehet többnyire befektetési társaságok közbeiktatásával az állampapírokkal kereskedni. Mind az elsődleges, mind a másodlagos piac nyitva áll a devizakülföldi befektetők előtt, növelve ezzel az állampapírok keresletét, s ezáltal a piac likviditását is. Vállalati kötvények piaca: egy vállalati kötvény gazdasági társaság által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A hazai vállalati kötvények piaca még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvező hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kisszámú és viszonylag alacsony összegű kibocsátások miatt e piaci szegmens kevésbé likvid másodlagos piaccal rendelkezik. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán kialakuló vételi és eladási árak közötti marzs jellemzően jóval szélesebb, mint az állampapírok piacán. A tengerentúli és az európai fejlett gazdaságok vállalati kötvénypiaca jóval fejlettebb a hazainál. Jelzáloglevelek piaca: a jelzáloglevél a magyar törvényi szabályozás értelmében kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott értékpapír. A jelzáloglevelek tipikusan hosszú távú befektetést képviselnek. A hazai jelzáloglevél-piac még gyerekcipőben jár, jelenleg mindössze három hazai jelzálogbank alkotja a kibocsátási oldalt. A keresleti oldal szempontjából biztató, hogy a kibocsátott magyar államkötvények futamideje fokozatosan nő, ezért várható a biztonságos, de hosszabb távú befektetések térhódítása a hazai piacon is. A fejlettebb tőkepiacok fejlettebb jelzáloglevél-piaccal is rendelkeznek, amelyeket szélesebb értékpapír kínálat és az állampapírpiacokéhoz közelítő likviditás jellemez. b) Bankközi pénzpiac: Ez a piac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közti pénzpiaci ügyletek futamideje 1 naptól 1 évig tejed. A rövidebb futamidejű bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok likviditási helyzetében bekövetkező változásokat tükrözi. c) Részvénypiac: a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok elsődleges és másodlagos piaca. A részvénypiacok egésze vagy egy része adott időszaki teljesítményének jellemzésére a tőzsdék vagy más külső szolgáltatók tőzsdeindexeket számolnak. Összetételük szerint az indexek lefedhetnek egy adott országot (pl. a német DAX vagy a francia CAC indexek), egy adott térséget (pl. az IFC CEE, ami a kelet-európai országok tőzsdéit foglalja magába), egy földrészt (pl. az EURO STOXX 50), az egész világot (pl. az MSCI World index), de léteznek szektorindexek is. A széles körben használt indexekre derivatív piacok épültek fel, ahol opciós és határidős kontraktusokkal lehet fogadni az indexek várható teljesítményére. 18
3 AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 3.1 Általános adatok az Alapkezelőről Neve: Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Bejegyzés száma: Cg 01-10--043917 Bejegyzés helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság Bejegyzés időpontja: 1997. szeptember 24. Időtartama: Alaptőke: A társaság határozatlan időre alakult 100.000.000,-Ft Alapítás dátuma: 1997. július 4. Tevékenységi kör: TEÁOR 67.12 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés A Felügyeleti engedély száma: III./100. 038-6/2001. A Felügyeleti engedély kelte: 2001. április 24. Üzleti év: Az Alapkezelő első üzleti éve 1997. július 4-től 1997. december 31-ig tart. Az Alapkezelőnek az alapítás évét követő üzleti évei minden naptári év január 1-től ugyanazon naptári év december 31-ig tartanak. Hirdetmények közzétételi helye: A PSZÁF által működtetett www.kozzetetelek.hu honlap, valamint az Alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu Tulajdonosok: Raiffeisen Gazdasági és Szolgáltató Zrt. 20.000.000,-Ft. 20% Raiffeisen Bank Zrt. 80.000.000,-Ft 80% Könyvvizsgáló: KPMG Hungária Kft. (1139 Budapest, Váci út 99.) Pénzügyi információ: Mellékelve az Alapkezelő 2006., 2007. és 2008. évi auditált mérlege és eredménykimutatása Alkalmazotti létszám: Az Alapkezelőnek a 2009. december 31-i állapot szerint 14 főállású alkalmazottja van. 3.2 Az alapkezelő rövid története, piaci helyzetének bemutatása A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-t tulajdonosai 1997-ben magas szintű vagyonkezelési szolgáltatások nyújtására hozták létre. Az Alapkezelő megalapításával a Raiffeisen Csoport célja a nemzetközi tendenciákkal összhangban a vagyonkezeléssel fő tevékenységként foglalkozó, szakértő szervezet létrehozása volt. A Raiffeisen Csoporton belül minden vagyonkezelési tevékenység az Alapkezelő mint kompetencia központ szakmai felügyelete alatt áll. 19
Az Alapkezelő első befektetési alapját 1997. őszén indította útjára, Aranypolgár Kötvény Alap néven. Később az egységes arculat megteremtése érdekében sor került az Aranypolgár Alapok névváltoztatására. Az így létrejött Raiffeisen alapcsalád jelenleg nyolc befektetési alapból áll. Az Alapkezelő célja olyan tematikus befektetési alapok kialakítása volt, melyek egyértelmű kockázat-hozam jellemzőkkel bírnak. Ennek megfelelően az alapcsalád tagjai a hazai pénz- és ingatlanpiacon, valamint a hazai és nemzetközi kötvény- és részvénypiacokon nyújtanak befektetési lehetőséget. A nemzetközi befektetések kezelése során az Alapkezelő együttműködik a Raiffeisen Csoport osztrák vagyonkezelő társaságával, a Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft mbh-val mint Al-alapkezelővel. Az osztrák vagyonkezelő piacon piacvezető társaság segítséget nyújt az Alapkezelőnek a befektetési folyamat és a kockázatkezelés kialakítása és végrehajtása, az elemzői és piaci információk gyűjtése és értékelése, valamint a termékfejlesztés során is. Az Alapkezelő az elmúlt években a piaci átlagot meghaladó ütemben volt képes növelni az alapokban kezelt vagyon állományát, mely 2009. december 31-én 111,5 milliárd forintot tett ki. Ezzel az Alapkezelő a 8. legnagyobb piaci szereplő volt Magyarországon, 4,3%-os piaci részesedéssel. 3.3 Az alapkezelő tulajdonosainak bemutatása 3.3.1 Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt. A Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. (RSI) az osztrák Raiffeisen Bankcsoport teljes jogú tagja. Korábbi tulajdonosai a vállalatot 1994. decemberében alapították 500 millió forintos alaptőkével. A társaság alaptőkéje 2000. május 15. napjától 1.710.000.000,- Ft-ra, 2002. december 10-től 2.210.000.000,- Ft-ra emelkedett. 1995. áprilisában a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. a Budapesti Értéktőzsde teljes jogú tagja lett. 2004. szeptemberében a társaság ügyfélkörét a Raiffeisen Bank Zrt.- re ruházta át. 2004-ben a társaság tulajdonosa kezdeményezte a társaság nevének és tevékenységi körének módosítását, valamint alaptőkéjének leszállítását. A társaság neve 2005. április 11-től Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Rt-re, alaptőkéje pedig 20.000.000,- Ft-ra változott. A Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt. 100%-ban a Raiffeisen Bank Zrt. tulajdonában áll. 3.3.2 Raiffeisen Bank Zrt. A Raiffeisen Bank Zrt. indulása egybeesik a magyarországi kétszintű bankrendszer létrejöttével. A Unicbankot, a Raiffeisen Bank elődjét, egymilliárd forint alaptőkével kilenc részvényes - köztük az osztrák Raiffeisen-csoport - alapította 1986-ban. 1994-ben, a részvények több mint 90%-ának megvásárlásával, vált az osztrák Raiffeisen-csoport a bank főrészvényesévé. A harminc fővel induló bank ma már univerzális pénzügyi szolgáltatóként, négy leányvállalattal és országosan jelen lévő bankfiókhálózattal szolgálja ki ügyfeleit. 2008. június 30-i adatok szerint a közel 600.000-es ügyfélkörrel és 141 fiókkal rendelkező bank mérlegfőösszege a 8%-os piaci részesedést jelentő 2 277 Mrd Ft, saját tőkéje pedig 162 Mrd Ft volt. A Raiffeisen Bank Zrt. a Raiffeisen Internationalnak, Kelet-Közép Európa egyik vezető bankcsoportjának tagja. 3.4 Az alapkezelő Igazgatósága Christa Bernbacher Közgazdaságtanból szerzett diplomát a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen 1990. folyamán. 1991-ben kezdett dolgozni a Peter Hoffmann GmbH & Co.-nál, 1994-től az Österreichische Volksbanken AG alkalmazottja, azt követően pedig 1996-tól Londonban menedzser a HSBC magánbanki ügyfelek részlegénél. 1997 és 2000 között a GRAWE-csoporthoz tartozó RBB Bank nál vezeti a magánbanki ügyfelek főosztályát. 2001 és 2007 között a Pioneer Investments Austria értékesítési vezetője a közép- és kelet- európai régióban, ahol az intézményi ügyfelek kiszolgálásáért felel. 2007. szeptemberétől kezd dolgozni az osztrák Raiffeisen Capital Management alapkezelő 100%-os tulajdonú leányvállalatánál, a RIFÁ-nál, igazgatói pozícióban. Horváth Krisztina Közgazdász. 1987-1989 között referens a Magyar Nemzeti Bankban, kezdetben a Devizaforgalmi Főosztályon, később az akkreditív részlegnél. 1989-et követően különböző tisztségeket tölt be a Raiffeisen Bank Rt-nél, 1989-1992 között hitelreferens, 1992-től 1996-ig főosztályvezető a Vállalati Ügyfelek Főosztályán, majd 1997-ig ugyanezen az osztályon üzletágvezetőként dolgozik. 1997-től a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Balogh András 20