TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA Megújuló erőforrások A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat Halállomány növekedése (t) G(S*) G(S ) S 1 S* S S 2 Halállomány (t) 1
A halpopuláció növekedési üteme (millió db / időegység) 2 1 A biológiai növekedési törvény A 0 2 4 6 8 10 12 Halpopuláció (millió db) Az erdőgazdálkodás nettó hasznainak jelenértéke, diszkontláb = 0 % (r=0,0) (Ł) Kor A fa MAI Diszkont láb = 0% (év) mennyisége (V/t) (köbláb) Bevétel Költség Nettó haszon 1 43 43 431 5086-4655 10 694 69 6940 6388 552 20 1912 96 19120 8824 10296 90 17046 189 170460 39092 131368 98 18633 190 186333 42267 144067 100 19000 190 190000 43000 147000 110 20614 187 206140 46228 159912 120 21792 182 217920 48584 169336 130 22438 173 224380 49876 174504 135 22532 167 225315 50063 175252 A nettó hasznok alakulása zéró diszkontláb esetén (Ł) Nettó haszon 180000 140000 100000 60000 20000 0-20000 t=135 év Idő (év) 2
Az erdőgazdálkodás nettó hasznainak jelenértéke, diszkontláb = 3 % (r=0,03) (Ł) Kor A fa MAI Diszkont láb = 3% (év) mennyisége (V/t) (köbláb) Bevétel Költség Nettó haszon 1 43 43 418 5084-4666 10 694 69 5141 6028-887 40 5536 138 16674 8335 8339 50 7750 155 17293 8459 8834 60 10104 168 16702 8340 8361 70 12502 179 15310 8062 7248 90 17046 189 11456 7291 4165 98 18633 190 9851 6970 2881 100 19000 190 9460 6892 2568 110 20614 187 7603 6521 1082 120 21792 182 5954 6191-236 135 22532 167 3926 5785-1860 A nettó hasznok alakulása 3 %-os diszkontláb esetén (Ł) Nettó haszon 10000 8000 6000 4000 2000 0-2000 -4000 t=50 év Idő (év) A diszkontráta hatása a fakitermelésre 1000 800 600 400 200 0-200 -400 NPV Nettó haszon, r = 2% Nettó haszon, r = 3% Idő (év) 50 100 135 Nettó haszon, r = 5% 3
A népesség és a rendelkezésre álló megújuló erőforrások. 1990-es becslések és előrejelzések Közelítő érték 1990 (millió) 2010 (millió) Teljes változás (%) Egy főre jutó változás (%) Népesség 5290 7030 +33 - Halzsákmány (t)* 85 102 +20-10 Öntözött terület 237 277 +17-12 (ha) Szántóföld (ha) 1444 1516 +5-21 Mező és legelő (ha) 3402 3540 +4-22 Erdő (ha) ** 3413 3165-7 -30 * Vadon élő halak kifogása édes- és tengervízből; haltenyésztési adatok nélkül. ** Ültetvényekkel együtt; telepített erdők és cserjések kivételével. Forrás: A világ helyzete 1994 Két fogyasztó egyéni és együttes keresleti görbéje közjavak esetén A tehenek száma Egy-egy tehén súlya A közlegelő tragédiája A kéttehenes gazdák teheneinek együttes súlya A második tehenet beengedők haszna az eredeti állapothoz képest A tehenek összsúlya Az összsúly csökkenése 10 1000 0-10000 0 11 900 1800 800 9900 100 12 800 1600 600 9600 400 13 700 1400 400 9100 900 14 600 1200 200 8400 1600 15 500 1000 0 7500 2500 16 400 800-200 6400 3600 17 300 600-400 5100 4900 18 200 400-600 3600 6400 19 100 200-800 1900 8100 20 0 0-1000 0 10000 4
Kimerülő erőforrások Kimerülő természeti erőforrások használata Ár A B y* y** határköltség kereslet p=p(y) mennyiség (P 1 - MC) = P 0 - MC) * (1+r) amiből az ár a következő időszakra: P 1 = MC + (P 0 - MC) * (1+r) vagy általánosan a t-edik időszakra: P t = MC + (P 0 - MC) * (1+r) t 5
Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása Gazdaságos Gazdaságtalan Szubmarginális Paramarginális Felderített Reménybeli Igazolt Következtetett Hipotetikus Spekulatív Felmért Jelzett A E B Készlet G F Ásványvagyon D H C Növekvõ mértékû mûrevalóság (gazdaságosság) Ismertségi fok növekedése A készletet befolyásoló tényezők 1. Világpiaci ár nő nő a készlet Pl. USA rézkészlete: 50 cent/font 80 Mt érc 75 cent/font 118 Mt érc 2. Kitermelési költségek csökkenése 3. Feldolgozási technológiák fejlődése Pl. flotációs dúsítás 1900 ~6 % Cu-tartalmú érc Ma ~0,5 %-os is elég 4. Jogi szabályozás A világ földgázkészlete Év Készlet (Tm 3 ) Készlet években (készlet/fogyasztás) 1982 82,5 45 1987 107,0 60 1997 147,0 68 6
A világ olajkészletei Év Készletek (millió tonna) Készlet években (készlet/kitermelés) 1947 9478 22 1950 11810 22 1955 25969 33 1960 40788 37 1965 47687 30 1971 85442 34 1972 91376 35 1980 92000 30 1990-40 A világ olajkészletei 100 80 60 40 20 Készletek (milliárd tonna) Készlet években (készlet/kitermelés) 0 1947 1950 1955 1960 1965 1971 1972 1980 1990 A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (I.) 1. Műszaki fejlődés 18. sz. 18, 19. sz. 54, 20. sz. 80 elem használata 2. Az üzemméretek növekedéséből adódó megtakarítás 3. Helyettesítés ásványi nyersanyag iránti kereslet = származékos kereslet Kábel: réz, üvegszál 7
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (II.) 4. Külkereskedelem 5. Újrahasznosítás Ólom: 1920-ban 8 %, 1976-ban 42 % Fontos: a primer nyersanyag ára 6. A nyersanyag- és energiafajlagosak csökkenése A műrevaló ásványvagyon az ár függvényében műrevaló vagyon (a) vas ón a=b réz bauxit 1969 = 100 100 150 200 reálár (b) Az USA acélfogyasztása A GDP egységére jutó acélfogy. Kg/1000 1920 1985 Egy főre jutó acélfogy. (Kg/fő/év) 1920 1985 8
Környezetértékelés Magán és közösségi javak A JAVAK KÖRE Tiszta magánjavak Kvázi magánjavak Kvázi közjavak Tiszta közjavak KÖRNYEZETI JAVAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK Tiszta magánjavak Jellemzők Kizárható, osztható A fogyasztásban versengő, a kizárás egyszerű A pénzbeni értékelés jövője Áru: veszik és adják a piacon, piaci értéke ismert 9
Kvázi magánjavak Jellemzők Kizárható, nem osztható Éves, vagy rendszeres fizetség ellenében szolgáltatják A pénzbeni értékelés jövője Kevésbé áru: nincsenek piacai, néhány közvetett módszert kifejlesztettek a közgazdászok, hogy a nem elérhető piaci magán értéket helyettesítsék Jellemzők A pénzbeni értékelés jövője Kvázi közjavak Nem kizárható, részben osztható Közösségi javak, mint pl. tengerparti fürdők, parkok, amelyek egyre inkább magánjavakká válnak, ahogy nő a túllátogatottságuk, elérik az eltartó képességüket Kevésbé áru: nincsenek piacai, néhány közvetett módszert kifejlesztettek a közgazdászok, hogy a nem elérhető piaci magán értéket helyettesítsék Közjavak Jellemzők A pénzbeni értékelés jövője Nem kizárható, nem osztható Nem versenyeznek a fogyasztásban és nem zárható ki a fogyasztásukból senki Nem áruk: a helyettesítő értékelő módszerek komoly nehézségekbe ütköznek 10
Miért fontos a környezet monetáris értékelése? a társadalom preferenciáinak nem csak irányát, de mértékét is ismerni akarjuk politikusok, döntéshozók pénzbeli értékhez szoktak fontos az alternatívák összehasonlításánál A környezet értékelésére igényt tartó területek 1. A természeti tőke számbavétele A nemzeti jövedelem tartalmazza a természeti tőkében bekövetkező változásokat 2. Állami szervek által finanszírozott projektek költség - haszon elemzése Cél: a projekt társadalmi szintű értékelése NPV belső megtérülési ráta (IRR) haszon-költség arány 3. Szabályozási javaslatok kidolgozása Pl. SO 2 -emisszió megadóztatása, a díj mértéke A természeti erőforrások értékösszetevői 11
Az elfogadott értékelési módszerek A jelenlegi magatartáson alapuló A jövőbeni magatartáson alapuló Hagyományos piac Implicit piac Konstruált piac A termelékenység változása Kiesett jövedelem számítása Védekezési ráfordítások Helyettesítési költség Árnyék projekt Utazási költség módszer Kereseti különbségek Ingatlan értékek Mesterséges piac Feltételes értékelés A környezeti javak értékelésére szolgáló módszerek 1. A termelékenység változása a termelés mennyiségére, minőségére vagy a termelési költségekre gyakorolt hatások alapján pl. erdőkivágás erózió 2. Kiesett jövedelem betegség vagy haláleset miatt kiesett termelés = kiesett jöv. + eü-i ellátás vagy a megelőzés költségei pl. emberi élet 3. Védekezési vagy megelőzési ráfordítások pl. az ivóvízkészlet szennyeződésének tisztítási költségei = tiszta víz értéke 4. Helyettesítési költség a természeti erőforrások helyettesíthetőek hasonló szolgáltatást nyújtó tőkejavakkal, melyek költségével becsülhető a környezet értéke 5. Árnyék projekt Azon projekt költsége, amelynek célja egy másik projekt által okozott környezeti károk felszámolása pl. újraerdősítési projekt 6. Utazási költség módszer a rekreációs érték becslésére ár = belépődíj + utazás költsége + az eltöltött idő haszonlehetőség költsége 12
7. Ingatlan érték (élvezeti ár) módszer Szabadpiac esetén az ingatlanárak lebonthatók bizonyos értékösszetevőkre, ezek egyike a környezet minősége 8. Kereseti különbségek Veszélyes munkahelyeken a bér tartalmazza a többletkockázatok és az esetleges foglalkozási ártalmak ellenértékét 9. Mesterséges piac Szimulációs játék (kísérleti körülmények között teremtett piac) pl. háztartási víztisztító készülék árusítása különböző árakon 10. Feltételes értékelés Az egyéneket direkt módon megkérdezzük arról, mennyit lennének hajlandóak fizetni valamely természeti erőforrásért. 13