Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája Kurucz Gábor 2011.

Tartalomjegyzék 1. Témaválasztás indoklása és a kidolgozás menete... 4 2. Stratégiai tervezés elméleti alapjai... 6 2.1. Katonai gyökerek... 6 2.2. Stratégia tényezıi, fogalma... 7 2.4. Stratégiai menedzsment... 10 2.5. A vállalat küldetése... 11 2.6. A vállalat érintettjei és azok céljai... 12 2.7. Felelıs vállalat koncepciója... 14 3. Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája... 15 3.1. Az ÉSZAKERDİ Zrt. bemutatása... 15 3.1.1. Történelmi elızmények... 15 3.1.2. A Társaság rövid bemutatása... 15 3.1.3. A Társaság tevékenységi szerkezete, gazdálkodása... 17 3.1.4. Szervezeti sajátosságok... 19 3.2. A Társaság stratégiája... 20 3.2.1. Küldetés... 20 3.2.1.1. Fogyasztói igények a termékek és szolgáltatások iránt... 20 3.2.1.2. Az erdıvel, mint különleges vagyontárggyal kapcsolatos társadalmi igények... 21 3.3. Környezetelemzés... 22 3.3.1. Makro környezet elemzés... 22 3.3.1.1. SWOT- analízis... 22 3.3.1.2. STEEP elemzés... 24 3.3.2. Mikro környezet elemzés... 27 3.3.2.1. Elemzés Porter versenyerı modellje alapján... 27 3.3.3. Prognózisok... 29 3.4. Az ágazati és az ágazatra nem osztható tervek... 30 3.4.1. Ágazati tervek... 30 3.4.1.1. Erdészeti alaptevékenységek ágazati tervei... 30 3.4.1.1.1. Szaporítóanyag termelés... 30 2

3.4.1.1.2. Erdıfelújítás... 31 3.4.1.1.3. A fahasználat feladatai... 35 3.4.1.1.4. Fatermékek értékesítése... 42 3.4.1.2. Vadgazdálkodás és vadászat... 44 3.4.1.3. Főrészipar és fafeldolgozás... 47 3.4.1.4. Közjóléti, közcélú tevékenységek... 49 3.4.1.4.1. Erdei kisvasutak... 50 3.4.1.4.2. Erdészeti erdei iskola... 52 3.4.1.5. Egyéb ágazatok tervei (Erdıgazdálkodási szolgáltatás és egyéb tevékenységek)... 53 3.4.2. Az ágazatra nem osztható tervek... 55 3.4.2.1. Beruházás, fejlesztés... 55 3.4.2.2. Humánerıforrás gazdálkodás... 56 3.4.2.3. Információs rendszer... 58 3.4.2.4. Marketing stratégia... 59 3.4.2.5. PR stratégia... 60 3.4.2.6. A Társaság pénzügyi helyzete... 61 4. A Társaság 2008-2010. évének összefoglaló értékelése... 63 4.5.1. Erdıgazdálkodás... 63 4.5.2. Vadgazdálkodás... 64 4.5.3. Főrészipar és fafeldolgozás... 64 4.5.4. Közjólét és egyéb szolgáltatások... 64 4.5.5. Ágazatokra nem osztható tervek értékelése... 65 5. Javaslatok az ÉSZAKERDİ Zrt. 2011-2013. évi stratégiájának kialakítására... 66 6. Összefoglalás... 69 Irodalomjegyzék... 71 Zusammenfassung... 72 Mellékletek... 74 3

1. Témaválasztás indoklása és a kidolgozás menete Dolgozatom témájává az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. stratégiáját választottam. Tettem ezt több okból. Egyrészt közel áll hozzám a természet, az erdık ügye. Emellett fokozódik a társadalom érdeklıdése is a faanyagot, rekreációt, üdülést és szebb környezetet biztosító természet iránt és nemzetközi aktualitása is van, hiszen a Biodiverzitás Éve (2010) után az ENSZ a 2011-es esztendıt Az Erdık Nemzetközi Évének nyilvánította. Másrészt, a mai felgyorsult, állandóan változó világban egy cég csak úgy képes fennmaradni, ha rendelkezik egy világos, jól definiált céllal, mely cél eléréséhez szükséges akciók is a rendelkezésére állnak. Az alapvetı célok a vállalat alapításánál meghatározásra kerülnek, azonban szükséges ezek rövidebb hosszabb idıszakokra való bontása. Így beszélhetünk rövid-, közép- és hosszú távú tervezésrıl. Stratégiai tervezés alatt a hosszú távú tervezés értendı. Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. stratégiájának elkészítése során e két fı ok találkozik. Emellett a vállalat belsı érintettjeként jelen vagyok a Zrt. mőködésében, így külön öröm számomra, hogy betekintést nyerhetek a Társaság stratégiai tervezésének világába. A diplomamunka során összefoglalom a stratégiai tervezés szakirodalmát, majd bemutatom a Társaságot. Rövid áttekintést adok kialakulásának történelmi elızményeirıl, jelenlegi tevékenységi szerkezetérıl, szervezeti sajátosságairól. Ezt követıen környezetelemzést végzek SWOT analízis és STEEP elemzést alkalmazva. Ezen kívül használom a Porter versenyerı modelljét a mikro környezet jellemzıinek feltárására. 4

A Társaság ágazati tervei közt értékelem az erdıfelújítási, fahasználati, vadgazdálkodási, fakereskedelmi, főrészipari és közjóléti tevékenységet. A fı hangsúlyt a fahasználatra, a vadgazdálkodásra és a közjólétre fektetem, hiszen mindhárom tevékenység döntıen befolyásolja a vállalat eredményének alakulását. Ezután az ágazatra nem osztható tervek értékelése következik. Ebben a témakörben foglalkozom a beruházás, a humánerıforrás gazdálkodás, az információs rendszer, a marketing és PR stratégiával. A dolgozat utolsó két fejezete az elızı három év értékelésének összefoglalását és a jövıbeli stratégia kialakításához néhány javaslatot tartalmaz. A dolgozatban található javaslatokkal igyekszem hozzájárulni az ÉSZAKERDİ Zrt. eredményes mőködéséhez. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Szintay István egyetemi és Lénártné Orliczki Judit vállalati konzulensemnek a dolgozat létrehozásában nyújtott segítségükért. 5

2. Stratégiai tervezés elméleti alapjai 2.1. Katonai gyökerek A stratégia egyike az emberiség legrégebben használt fogalmainak, kezdetben kizárólag katonai területen értelmezték. Az ókori görögök már i.e. 400 körül használták. ( ) Már korán felismerték, hogy a gyızelmi pálma azt illeti, aki már az összecsapások elıtt világos céllal rendelkezik, e cél eléréséhez pedig jobb stratégiát dolgoz ki, stratégiai erıforrásait jobban fejleszti. 1 A stratégia szó eredeti ógörög értelemben hadmővészetet jelent, amit a sztratégoszok mőveltek, és ami abból állt, hogy a hadviselés közben szerzett tapasztalataik alapján, meghatározták az országuk jelenlegi és jövıbeli helyzetét, céljait s a célok eléréséhez szükséges eszközeit. Ugyanakkor a hadmővészet, mint minden mővészet nem jelentett mindennapi rutint vagy tudományt, ahol az objektív ismertek és döntések túlsúlya kívánatos a szubjektív szempontokkal szemben. Éppen ebben különbözik a hadmővészet a hadvezetéstıl vagy a hadtudománytól, hiszen a stratégiában az intuitív elemeknek is fontos szerepük van. A stratégia mai értelmezése, felfogása kétségkívül összhangban van a régi idık terminológiájával. 2 1 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt kiadó, 2008.,11.o. 2 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 161. o. 6

2.2. Stratégia tényezıi, fogalma Al ap vetı cé l Stra tég ia F e l t é t e l e k K üldetés Ta rtó s, táv la ti célo k Kö zv etlen, irá ny ítá si cé lok O pera tív, mő köd ési cél ok F e l t é t e l e k + E s z k ö z ö k Mőkö dési e lvek, sz ab ál yo k Tev ékeny s égek 1. ábra A stratégia tényezıi ( Chikán Attila ) A fogalomtár feltöltésekor induljunk ki a vállalat definíciójából, majd onnan térjünk a vállalati stratégia fogalmára. Vállalat: jogi személyiséggel rendelkezı üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetı célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. 3 Vállalati stratégia: a vállalati mőködés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalat helyzetének értékelése és a környezet elırejelzése alapján. 3 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 16. o. 7

Formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása. A hatékony formális stratégia úgy tudja a vállalat pályáját irányító szerepét betölteni, hogy az alábbi négy fı jellemzıvel bír: 1. Mindenképp tartalmaznia kell három, egymással szoros kapcsolatban kialakított összetevıt: A vállalat küldetését, jövıképét, a legfıbb célokat és változtatásuk szabályait. Küldetés: a vállalat alapvetı céljainak meghatározása-mi végbıl létezik, milyen tevékenységben kíván részt venni, milyen fogyasztók igényeit szeretné kielégíteni. Jövıkép: a kívánatos elérendı jövıbeli állapot, a szervezet aspirációja. Célok: a kívánt jövıbeli állapot idıskálán való konkrétabb bemutatása. A vállalati tevékenységek (szervezeti) kereteit, illetve a megváltoztatásukra irányuló szabályokat. Azokat a fı tevékenységi sorozatokat, programokat, amelyekkel az adott keretek között a célokat értjük. 2. A hatékony stratégia néhány fı alapelv és akció körül épül. ( ) 3.A stratégia mindig jövıorientált. ( ) 4.Végül, de nem utolsó sorban a stratégia részstratégiákból áll, amelyek hierarchikus és dinamikus struktúrákban kapcsolódnak egymáshoz. 4 4 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, 2008. Perfekt Kiadó, 18-20 o. 8

2.3. Stratégia szintjei A stratégia szintjeit a szervezeti felépítés határozza meg. A stratégia és a szervezet szintjeinek összefüggéseit a 2. ábra mutatja. Felsıvezetıi szint Összvállalati stratégia 1. Üzleti egység 2. Üzleti egység Marketing Marketing Üzleti egységek stratégiája Innováció Humán Termelési Pénzügyi Innováció Humán Termelési Pénzügyi Funkcionális stratégiák 2.ábra. A stratégia és a szervezet szintjeinek összefüggései (Fülöp Gyula) Ennek alapján három stratégiai szintet szokás megkülönböztetni: összvállalati, üzleti egység és funkcionális stratégiát. Az összvállalati stratégia a szervezet egészének fı célkitőzéseit és ezek megvalósulásának módjait foglalja magában. Meghatározza, hogy milyen termékekkel, milyen piacokon van jelen. Az üzleti egységek stratégiája az adott piacokon alkalmazott konkrét versenystratégiákat fogalmazza meg, megkeresve a versenyelınyök kihasználásának és folyamatos fenntartásának legjobb módszereit. 9

A funkcionális stratégiák az egyes funkciókkal kapcsolatos fontos tennivalókat határozzák meg részletesen. A funkcionális stratégiák feladata az erıforrások hatékony felhasználásának és folyamatos megújításának biztosítása. 5 A fent jellemzett három stratégia szint szorosan összefügg egymással. Az összvállalati stratégia kialakítása felsıvezetıi feladat. Az üzleti egységek stratégiáját az üzleti egységek vezetıi a felsı vezetıkkel együtt- alkotják meg, azonban a végrehajtás már az egységvezetı feladata. Az összvállalati és az üzleti egységek stratégiájából származtathatóak a funkcionális stratégiák, melyek megalkotása összvállalati feladat. 2.4. Stratégiai menedzsment Komoly vállalatot ma már nem lehet vezetıi tudatosság nélkül, csupán intuíciókra építve vezetni. A tudatosság természetesen eltérı konkrétumokban jelenik meg a különbözı közelítésmódok esetén, mindenesetre tartalmaznia kell - egy küldetést, értékelést magáról a vállalatról, annak különbözı érintettjeirıl és ezekhez való viszonyáról, illetve mindezek kívánatos jövıjérıl; - egy tervet a stratégiai elképzelések megvalósítására; - egy visszacsatolásos mechanizmust a stratégia alkalmazásával elért eredményekrıl, valamint ezek összevetésérıl az eredeti szándékokkal. E három elem, a stratégiaalkotás (input-meghatározás, elemzés, változatképzés és döntés), a stratégia megvalósítás és a visszacsatolás együttes integrált alkalmazását stratégiai menedzsmentnek nevezzük. 5 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt kiadó, 2008.,167.o. 10

Az integrált alkalmazáson azt értjük, hogy az egyes elemek nem elkülönülten, hanem egyidejő kölcsönhatásban jelennek meg a vállalatnál. A stratégiai menedzsment állandó, folyamatos tevékenység, amelynek szigorúan véve nem definiálható az eleje vagy a vége, hiszen visszacsatolásokat tartalmazó körfolyamatok vannak benne. 6 A vállalat küldetése A vállalat mai és jövıbeni Stratégiai alternatívák kialakítása, Stratégiai döntések Stratégia megvalósu lása, Teljesítmény Környezeti kihí- helyzetének elemzése értékelése vállalati magatartás vások Stratégiai tervezés Stratégiai ellenırzés és visszacsatolás 3.ábra. A stratégiai menedzsment folyamatábrája (Chikán Attila) 2.5. A vállalat küldetése A vállalat küldetése az alapvetı célból vezethetı le. Az alapvetı cél a vállalat létének értelmét adja, - a küldetésben pedig az fogalmazódik meg, milyen módon kívánja a vállalat az alapvetı célt elérni. Alapvetı cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejezı cél. Vállalat küldetése: a vállalat alapvetı céljának konkrét értelmezése.. 7 6 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt Kiadó, 2008. 57. o. 7 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 20. o 11

Tehát a küldetés meghatározása elıtt meg kell ismerkedni vállalat alapvetı céljával. A vállalatalapításnak nagyon sok motivációja lehet: nyereségszerzés, keresletkielégítés, foglalkoztatás, szociális szempontok egyaránt szerepelhetnek az okok között. Azonban az üzleti vállalkozás alapvetı célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett, ( ) Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplıi nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. 8 Nyilvánvaló tény, hogy egy vállalat küldetése ritkán korlátozódik egy szegmensre, így maga a vállalati stratégia sem lesz homogén, több rétegbıl fog állni, mely rétegek egymáshoz viszonyított fontossága idıben változó képet mutat. 2.6. A vállalat érintettjei és azok céljai Egy vállalat tevékenységének meghatározásához nem elegendı a vállalat küldetésének meghatározása. A vállalat, mint szervezet céljai a küldetésen kívül a vállalati mőködés érintettjeinek céljaiból származtathatók. Vállalati mőködés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet mőködését és/ vagy érdekeit annak következményeiben. 8 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 18. o 12

Két nagy csoportba: belsı és külsı érintettek körébe soroljuk ıket. Belsı érintettek: Külsı érintettek: tulajdonosok, fogyasztók, menedzserek, szállítók, alkalmazottak versenytársak, stratégiai partnerek, állami intézmények, helyi és önkéntes állampolgári közösségek, természeti környezet 9 A belsı érintettek a vállalatban töltenek be különbözı szerepeket és eltérı érdekekkel rendelkeznek. Ennek következménye, hogy más és más célok megvalósítása érdekében kapcsolódnak a szervezethez. A tulajdonos a vállalkozásba fektetett tıkéjének a gyarapodását reméli, így a célja elérésének eszköze a profitnövelés. A menedzser az, aki a legjobban kötıdik a szervezethez. Döntéseivel erıteljesen befolyásolja a vállalat mőködését. Célja többek között a vállalat méretének növelése, illetve a nyereségesség fokozása, de emellett lehetnek a profitmaximalizálástól eltérı céljai is (pl. munkafeltételek javítása). A tulajdonosi körrel ellentétbe kerülhet. Az alkalmazottak fı célja a jövedelmük maximalizálása mellett az önmegvalósítás lehetıségének is szerepet játszik. Konfliktusban a menedzserekkel és a tulajdonosokkal áll, hiszen az ı jövedelmének növelése a szervezet számára költségekkel jár, ami profitot csökkenti. 9 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 23 o 13

2.7. Felelıs vállalat koncepciója A vállalkozásoktól mindig is elvárt a társadalom bizonyos viselkedésmintákat, mely folyamat napjainkban egyre erdısödik. Ezért a vállalati célok között egyre nagyobb hangsúlyt kap az erkölcsi alapokra épülı kiegészítı célok. Ez a tendencia vezetett el a felelıs vállalat koncepciójához. Felelıs vállalat koncepció: a vállalatnak társadalmi felelıssége is van, és ennek jegyében mőködése során mintegy szőrıt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között. 10 10 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 43 o 14

3. Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája 3.1. Az ÉSZAKERDİ Zrt. bemutatása 3.1.1. Történelmi elızmények Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság több mint 90 éves múltra tekint vissza. A Bükk-hegységben a XVIII-XIX. században a diósgyıri koronauradalomhoz tartozó erdıket a Kamara kezelte. A trianoni békeszerzıdés megkötése után a jelenlegi országhatáron belüli kincstári erdıbirtokok kezelésére hozták létre a Miskolci Erdıigazgatóságot, mely 1945-ig mőködött. A II. világháborút követıen a megalakított erdıgazdaságok kezelésbe kapták az államosított magán-erdıterületeket is. 1970-ben a Miskolci és a Zempléni Erdıgazdaságot összevonták. Megalakult a Borsodi Erdı- és Fafeldolgozó Gazdaság (BEFAG), ami állami vállalatként mőködött 1993-ig. Ezek után 1993. június 30-án a BEFAG átalakulásával annak általános jogutódaként az 1992. évi LIV. törvény IV. fejezete szerint határozatlan idıre alakult az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. 3.1.2. A Társaság rövid bemutatása AZ ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gazdálkodik. Az alábbi táblázat a megye fontosabb erdıgazdasági vonatkozású adatait tartalmazza. 15

1. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megye Államségi Közös- Közig. Erdıterület Erdısültség Erdıgazd. területe célú Vegyes Magán (km )2 (km )2 (%) (km )2 (%) (%) (%) (%) 7247 2054 28,3 2145 60,5 1,1 37,6 0,9 Forrás: MgSzH Adattár, 2009. XII. 31. A vegyes kategória az állami, magán vagy közösségi tulajdont vegyesen tartalmazó erdıterület. A táblázatból látható, hogy a megye erdısültésége (28,3%) az országostól (21%) magasabb. A Társaság kezelésében lévı erdıterület 103 ezer hektár. Ez az ország erdıterületének 6 %-a. Ez a hatalmas, megyényi terület/erdıterület adja a gazdálkodás alapját. A kezelésben lévı erdık kis része (kb. 7 700 ha) a Nagyalföldön van, míg a többi terület az Északi Középhegység erdıgazdasági tájcsoport keleti részén található. Az elhelyezkedés eredménye a változatos domborzati, vízrajzi jellemzık, amelyhez párosul még a talajviszonyok változatossága is. Ebbıl adódóan színes képet mutatnak a Társaság kezelésében lévı erdıállományok. Egyszerre vannak jelen a jól fejlıdı, nagy fatömeget adó állományok a kisebb fatermıképességő erdıkkel. A kocsánytalan tölgy és bükk ıshonos fafajok a terület 2/3 részén találhatók, és ugyanezen fafajok adják az élıfakészlet közel 70 %-át. A kezelt területen található faanyaggal az ÉSZAKERDİ Zrt. gazdálkodik a 14 hagyományos erdészete révén. Teszi ezt úgy, hogy a törvényi szabályozásnak eleget téve, a gazdálkodást fenntartható módon végzi, és emellett szolgálja a lakosság természet iránt támasztott igényeit. 16

A Társaság a kezelt erdıterületeinek több mint felén a gazdálkodási célokat aláveti a védelemnek, hiszen a terület bıvelkedik természeti értékekben. A területen található két nemzeti park: a Bükki és az Aggteleki. Ezek mellett természetesen tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek is kijelölésre kerültek. Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. nagy hangsúlyt fektet a közjóléti tevékenységekre is. Meghatározó szerep jut a két kisvasútjának (Lillafüredi Állami Erdei Vasút és a Pálházai Állami Erdei Vasút), melyek összesen évente közel 260 ezer utast szállítanak. A társaság árbevételeibıl fedezi erdıkezelési alapfeladatainak elvégzését, a szervezet mőködtetését, és annak jelentıs részét közvetlenül, vagy közvetve közjóléti, közcélú tevékenységre fordítja. E mellett a költségvetésbe évi nettó 1 milliárd forintot fizet be különféle adók, illetékek, járulékok formájában. 11 3.1.3. A Társaság tevékenységi szerkezete, gazdálkodása A Részvénytársaság tevékenységi körei: mag- és csemetetermesztés, erdıfelújítás, fakitermelés, vadgazdálkodás, erdei mellékhaszonvétel, fafeldolgozás, erdıgazdálkodással összefüggı szolgáltatások, közjóléti tevékenység. 11 www.eszakerdo.hu 17

Az erdıfelújításban az erdısítés alávont területe évente közel 6 ezer hektár, a befejezett erdısítés 500-600 hektár, a természetes felújítás prioritása érvényesül. A fenyıkkel és nemesnyárakkal történı felújítás erıteljesen korlátozott. Az éves véghasználati területnek 60 %-a sarj eredető erdı. Az erdıhasználatban az évi fakitermelés mértéke 300 ebrm 3, melynek nettó mennyisége 220-250 em 3. Az ágazat specialitása a rövid - vegetáción kívüli - termelési idıszak, mely nem teszi lehetıvé a folyamatos munkavégzést. Jelentıs mértékő az átrendezıdés a véghasználati módok között a természetes felújítás javára, a sikeresen erdısült területbıl már több mint 80 %-a természetes, mag eredető újulat. A természetes úton fel nem újítható egyéb állományok esetében a tarvágások kis területőek. A fenyıállományok pusztulása miatti letermelést követı mesterséges felújítás bükkel és tölggyel történik. A fafeldolgozás, főrészipar feladata elsısorban az, hogy a fakitermelés során keletkezett kevésbé piacképes hengeresfa hasznosítása megoldódjék. A vadgazdálkodás nettó üzemi területe közel 70 ezer hektár, fıként hegyvidéki, erdıvel borított terület. A zempléni rész génmegırzési célú különleges rendeltetéső kijelölést kapott a kárpáti gímszarvas, a színi pedig a vaddisznó számára. Az évi nagyvad kilövések mértéke több mint 2 ezer db. A mőszaki szolgáltató tevékenységgel az üzemegység a termelı ágazatokhoz igazodik, a saját munkákon túlmenıen erdıgazdasági és lakossági szolgáltatást végez. Az erdı jóléti, rekreációs funkciójából adódó fokozódó társadalmi elvárások kielégítése fontos feladat. Számos tanösvény létesült, melyek rendkívül közkedveltek, a meglévı szálláshelyeken erdei iskolai programokat is bonyolít a Társaság. Közel 130 különféle közjóléti létesítményt, kirándulóhelyeket, sétautakat 18

mőködtet. Ezek közül legfontosabbak az erdei kisvasutak. Kizárólagos feladatuk a jövıben is az idegenforgalmi, turisztikai személyszállítás, összesen 36 km vasútvonallal. 3.1.4. Szervezeti sajátosságok A magyar állami tulajdonban lévı erdıterületeket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által tulajdonolt 22 erdıgazdasági részvénytársaság kezeli -ideiglenes vagyonkezelıi szerzıdés keretén belül- melyek közül egyik az ÉSZAKERDİ Zrt. A Társaság feladatait ellátó stratégiai egységek: 14 hagyományos erdészet, 1 főrészüzem, 1 mőszaki szolgáltató egység, 1 erdei vasútüzem, 1 központi irányító egység. A központi irányító egység feladata többek közt a jövıkép, stratégia, éves vállalati célok, tervek megalkotása; kereskedelmi feladatok, szerzıdéses irányelvek meghatározása; beruházási stratégia, célok, beruházási keretek meghatározása; erdészetek nagy értékő beszerzéseinek lebonyolítása és természetesen a pénzügyi célok kijelölése. A Társaság szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza. 19

3.2. A Társaság stratégiája 3.2.1. Küldetés Az ÉSZAKERDİ Zrt. küldetésének kialakításánál fontos szerep jut a tulajdonos elvárásainak. Ilyen elvárás többek között: az erdıvagyonnal való tartamos, fenntartható gazdálkodás, az erdıvagyon gyarapítása, az erdı vadeltartó képességének megfelelı vadállományszint kialakítása és egyensúlyban tartása az erdı funkcióinak maradéktalan teljesítése. Ezekhez társulnak a Társaság által kielégíteni kívánt konkrét fogyasztói igények: 3.2.1.1. Fogyasztói igények a termékek és szolgáltatások iránt főrész-ipari termékek biztosítása a lakosság, a bútor és épületasztalos ipar számára, faanyag kereslet; ipari-fa alapanyag biztosítása tovább feldolgozók számára, tőzifa biztosítása, erdei melléktermék kereslet kielégítése: fenyılomb, gyógynövény, gomba stb., erdészeti szaporító anyag biztosítása az egyéb erdıgazdálkodók számára, de elsısorban saját felhasználásra, vadászati igények kielégítése mind belföldön, mind pedig a külföldi vadászok számára, 20

az erdıgazdasági szolgáltatásokra vonatkozó igényének kielégítése (pl: fásítás), mőszaki szolgáltatás igényének kielégítése saját szervezeten belül és kívülállók részére. 3.2.1.2. Az erdıvel, mint különleges vagyontárggyal kapcsolatos társadalmi igények az erdı hármas funkciójának megvalósítása iránti igény úgy, hogy a funkciók összhangban legyenek egymással és az elvárásokkal Az erdı hármas funkciója: gazdasági funkció: a fatermesztés, amely alapanyagot szolgáltat a társadalomnak. védelmi funkció: talajvédelem (erózió,defláció), vízvédelem, légtisztító és klímajavító hatás, zajcsökkentés, mezıgazdasági területek védelme, élıvilág-védelem, humánökológiai szolgáltatások. 12 szociális funkció: az erdı szebbé teszi a környezetet, üdülési és rekreációs programok színhelye. Az erdı folyamatosan megújítható természeti erıforrás (energia - forrás) Az erdıvel fenntartható, tartamos módon kell gazdálkodni, hiszen a társadalom hosszú távú igénye, hogy a jövı nemzedékei is legalább olyan mértékben részesülhessen ebbıl az erıforrásból, mint a mai és az elmúlt korok nemzedékei. 12 Prof. Dr. Lett Béla, A multifunkcionális erdıgazdálkodás a társadalom szolgálatában, Nyme, Erdımérnöki kar 21

Meg kell említeni, hogy az erdı hármas funkciója közül a közjóléti funkciót fokozódó társadalmi elvárások között kell teljesíteni, azonban épp ezen tevékenység, ahol a Társaság (és a többi erdészeti részvénytársaságnál is) által nyújtott szolgáltatások nem találkoznak a fizetıképes kereslettel, ezért cél azt elfogadtatni, hogy az erdıvel kapcsolatos közjóléti igények kielégítését a fogyasztóval meg kell fizettetni, vagy a költségvetésbıl kell finanszírozni. 3.3. Környezetelemzés A fejezetben elıször a makro környezet elemzését végzem el SWOT illetve STEEP elemzési módszerrel, majd a Porter féle öt versenyerı modellje segítségével a Társaság mikro környezetét vizsgálom. 3.3.1. Makro környezet elemzés 3.3.1.1. SWOT- analízis Erısségek: a részvénytársaság által kezelt erdıterület nagysága, az erdık fafaj-összetételének sokfélesége, a természetközeli erdıgazdálkodás megvalósíthatósága, az alaptevékenységben foglalkoztatható vállalkozói kör megléte, mőködı főrész- és faipar (biztosítva az alapanyag feldolgozhatóságát), átlagostól jobb likviditási helyzet, forgóeszközhitel nélküli gazdálkodás, szakmai hivatástudat. 22

Gyengeségek: az erdık nagyarányú védettsége miatt gazdálkodásunk korlátozott, a bükk állományok túltartottak, ennek következtében a minıség romlik, a véghasználati állományok eredetének összetétele kedvezıtlen, fenyı állományaink nagymértékben károsodottak, erıteljes a pusztulás, a feltártság, az idıjárás biztos utak aránya alacsony, a vállalkozók eszközparkja elöregedett, a főrészipari kapacitás elavult, nagy az export piactól való távolság. Lehetıségek: a tüzifa energetikai célú felhasználása, a kis dimenziójú, de jó minıségő választékok feldolgozhatóságához a feltételek megteremtése, a főrészipari ágazat megtartása és a recesszió átvészelése, a természeti adottságok kiaknázásával a minıségi ökoturizmus fokozása, a szellemi tıke emelése szakembereink folyamatos továbbképzésével, nyelvvizsgák, másoddiplomák megszerzése révén, a pályázati lehetıségek maximális kihasználása, az állami tulajdonban lévı erdıgazdaságok közötti együttmőködési lehetıségek jobb kihasználása, megszilárdítása. Veszélyek: természetvédelmi korlátozások erısödése, a faanyagot helyettesítı alapanyagok (mőanyag, fém) növekvı aránya, európai országokból importált faanyag jelenléte a piacon, a főrészipar és fafeldolgozás országos beszőkülése, a magánerdı tulajdon és az erre épülı feldolgozás piaci elınye, környezetvédelmi hatósági elıírások szigorodása, szabályzók gyakori változásai és azok kedvezıtlen hatásai. 23

Az elemzés alapján a Társaság kiemelhetı erısségei: kezelt erdıterület nagysága, a természetközeli erdıgazdálkodás, átlagostól jobb likviditási helyzet. Ezzel szemben a gyengeségek: az erdık nagyarányú védettsége, az idıjárás biztos utak alacsony aránya, nagy az export piactól való távolság. 3.3.1.2. STEEP elemzés Társadalmi helyzet A Társaság gazdálkodási területén nagyfokú munkanélküliség jellemzı. Jelentıs probléma a képzetlen munkaerı. Új vállalkozások nem indulnak, kevés a munkalehetıség. Az utóbbi idıben megnıtt a migráció, sokan elhagyják a térséget, különösen a szakmával rendelkezı, vagy jól képzett, diplomások. A lakosság száma csökken, elöregszik. A kisebb településeken a képzetlen munkavállalóknak talán egyetlen lehetıség a munkába álláshoz, az erdészet. A Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak visszajelzései alapján a Társaság lakosságmegtartó ereje egyértelmő. Ebben a gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségben: gyakoriak a falopások. Az elkövetık szinte természetesnek érzik, hogy fáért mennek az erdıre. A hatósági eljárás nem hozza meg a kívánt eredményt. 24

Az erdıben, a pihenıhelyekre kihelyezett berendezéseket szándékosan tönkre teszik. Az erdıkben hatalmas mennyiségő szemét van a szervezett és rendszeres szemétgyőjtés ellenére. A kirándulók, a közelben lakók gondolkodás nélkül dobják ki, rakják le a szemetet az erdıben, az erdı szélén. Technológia, tudás A természetkímélı gazdálkodási mód elterjedésével a technológia fejlıdése várható. Bioenergetikai területen folytatott K+F prioritások erısödnek. Az informatikai fejlıdés megállíthatatlan. A Nyugat-magyarországi Egyetemen nemzetközileg is elismert, diplomás szakembereket képeznek. A középfokú erdészeti tanintézetekben is magas szintő oktatás folyik. A jól képzett utánpótlás biztosított. Természeti környezet A környezet állapota a Társaság gazdálkodási területén rosszabb az országos állapothoz viszonyítva. A térségben mőködı ipari üzemek környezetében az erdık, fokozottan pusztulnak. Jellemzı a fenyı száradása is. Vélhetıen a globális felmelegedés miatt az elmúlt években egyre gyakoribban és intenzívebbek az áradások. A folyók menti területeken az árvizek, más területeken a heves esızések miatt bekövetkezı természeti környezetben okozott károkkal várhatóan gyakrabban kell számolnia a Társaságnak. Számolnia kell a fokozódó ökotechnológiák alkalmazásával, zöldmozgalmak erısödésével is. Nemzeti / nemzetközi gazdasági helyzet A Társaság mőködési területe az ország észak-keleti része. Az általános gazdasági recesszió ezt a gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elmaradott vidéket 25

fokozottan sújtja. A statisztikák szerint az ország egyik legmagasabb munkanélküliségi rátájú térsége. Az alapanyag értékesítésének lehetısége térségen belül korlátozott, mivel nem indulnak új vállalkozások, fafeldolgozó üzemek csak elvétve vannak. Az országrész infrastrukturális elmaradottsága megdrágítja és megnehezíti a nyugati piacok elérését. A még mindig magas inflációt a Társaság áraiban nem tudja maradéktalanul érvényesíteni. Megfelelı munkaerıt toborozni a nagy munkanélküliség ellenére még az idénymunkák elvégzésére is nehézkes. Szlovákia térbeli közelsége konkurenciát jelent. Az onnan beszállított olcsó (elsısorban fenyı) faanyaggal a Társaság nem tud versenyezni. Politika Az erdık egy részének állami tulajdonban tartása a mindenkori kormányzat álláspontja szerint (is) elengedhetetlen. A részvénytársaság gazdálkodását elsısorban a 2009. XXXVII. törvény (Az erdı, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról) határozza meg, de emellett erıs hatása van a természet védelmérıl és a vad védelmérıl szóló törvényeknek és ezek végrehajtási utasításainak is. Az ÉSZAKERDİ Zrt gazdálkodása során alkalmazandó törvények, szabályzatok, rendeletek, utasítások gyakori változása miatt naprakész információkkal kell rendelkezni. 26

3.3.2. Mikro környezet elemzés 3.3.2.1. Elemzés Porter versenyerı modellje alapján A modell tényezıi: Potenciális új versenytársak Az új belépık fenyegetése A szállítók alkupoziciójának erıssége A szektoron belüli A vevık alkupoziciójának erıssége Szállítók Vevık Verseny a szektor A helyettesítı termék fenyegetése Helyettesítı Forrás: Porter (1980); idézi: Chikán A, Vállalatgazdaságtan, 488.o. Szektoron belüli verseny Jellemzı a térség erdıbirtokosainak az erısödése, ami tényt figyelembe kell venni a mennyiségi elhelyezésen kívül az árképzésnél is. Azonban jelenleg még -az erdıgazdálkodást tekintve- a piaci szereplı száma felülrıl korlátos. Ennek következményeként nem tapasztalható kiélezett verseny a magánszektorral szemben. A szomszédos megyényi területen gazdálkodó- állami erdıgazdaságok a jelentısebb famennyiségük révén vetélytársai a Társaságnak. 27

Új belépık A Társaság területének egy része a kárpótlás, vagyonnevesítés során magánkézbe került. A kialakult erdıgazdálkodói kör azóta jelentısen nem módosult és várhatóan nem is fog. Új versenytárs belépése esetleg külföldrıl várható, elsısorban akkor ha valamilyen természeti katasztófa (pl. 2004-tátrai széldöntés) következtében hirtelen nagy mennyiségő, jó minıségő faanyag áramlik az országba. Ez ellen a Társaság védtelen. Helyettesítık Egyre inkább terjed a bútor és asztalosiparban az olcsó alapanyagból készülı különbözı faforgács alapanyagú, mőanyaggal kombinált bútorlapok használata. Növekszik a földgáz, energiafő, energainád, geotermikus energia használata, amely a tőzifa piaci elhelyezhetıségeit korlátozhatja. Szállítók A Társaság tevékenységébıl adódóan nem vásárol alapanyagokat, hiszen ı maga is alapanyagtermelı, amit vállalkozók révén végeztet. A vállalkozók viszont kis méretük miatt nem képesek alkupozícióba kerülni. A mőködéshez szükséges áruk/szolgáltatások vásárlásánál (gázolaj, benzin, víz,...) az eladó által diktált árakat fizeti. Vevık A vevık alkupozíciója jelentıs. Ezek közül is kiemelt szerepük van a nagy erımőveknek, a multinacionális faipari vállalatoknak. 28

3.3.3. Prognózisok A stratégia megalapozott kialakításához szükség van a gazdálkodást befolyásoló, sok esetben korlátozó feltételek alakulásának vizsgálatára. A fatermékek minıségét a kitermelt faállomány határozza meg. A primer fatermék energetikai célú felhasználási lehetıségének növekedése A főrészipar és fafeldolgozás országosan stagnál ill. csökkenı tendeciát mutat A termelt főrészáru minıségét a feldolgozott alapanyagon kívül az elavult technika befolyásolja. A főrészipari, fafeldolgozási termékek értékesítési lehetıségének növekedése több éve várt, de folyamatosan bizonytalannak ítélhetı tényezı. Termékeinket a piac - termékcsoportonként jelentısen eltérı - igényeihez alkalmazkodva kell fejleszteni. Az árképzést alapvetıen meghatározza a kínálati piac, a vevık révén lehetıség van árképzési politikánk folyamatos kontrolljára. Az európai uniós határfeloldódás nehezíti a kereskedelmi tevékenységet. Gyakran érvényesül árleszorítás, olykor jobb minıségi kínálattal társulva, mellyel (pl. alapanyag esetében) a Tárasaság nem tud versenyezni. A költségvetési támogatások szőkülnek. A Társaság az európai uniós forrásokból csak korlátozottan részesülhet. 29

3.4. Az ágazati és az ágazatra nem osztható tervek 3.4.1. Ágazati tervek 3.4.1.1. Erdészeti alaptevékenységek ágazati tervei 3.4.1.1.1. Szaporítóanyag termelés 2008-2010. évek célkitőzéseinek értékelése: Az idıszak céljának megfelelıen a csemetetermelés és az erdıfelújítás makkszükségletét a származásazonosított szaporítóanyag forrásaiból és vásárlásból biztosította a Társaság. A fı fafajaik esetében a makktermés ebben az idıszakban nagyon változó volt, csak a kocsánytalan tölgybıl és cserbıl volt győjthetı mennyiség. Az erdıfelújítások csemeteigényét saját és magán csemetekertekbıl oldotta meg a Társaság. Aktuális helyzet értékelése: A fı fafajok termése változó, győjthetı mennyiség várhatóan nem lesz (kivéve a csert), így az erdısítésekhez szükséges szaporítóanyag vállalkozóktól való beszerzése prognosztizálható. A karácsonyfatelepek értékesíthetı választékai stagnálnak, amennyiben természeti károk nem következnek be, úgy veszteséggel nem kell számolni. 30

2011 2013. évek kiemelt célkitőzései: a csemetetermelési ágazat az erdısítési csemeteszükségletet csak részben termeli meg, ezért a hiányzó mennyiséget egyéb forrásokból kell biztosítani, a még üzemelı kis csemetekertekben a hegyvidéki erdıfelújításhoz szükséges fafajok (bükk, fenyı) termelését folytatni kell, a magtermelı állományok és vörösfenyı plantázsok jelentıs ráfordítást igényelnek, ezét csak a saját szükségleteinket biztosító területeket kell kezelni. 3.4.1.1.2. Erdıfelújítás Fontosabb fogalmak: (A 2009. évi XXXVII. törvény szerint) Erdısítés: Az erdıfelújítás, erdıtelepítés munkái a talaj-elıkészítéstıl a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történı befejezetté nyilvánításáig. Erdıfelújítás: Az erdı felújítása az erdı kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység. Erdıtelepítés: Nem erdımővelési ágban lévı, erdıvel nem borított területen a talajelıkészítést követıen csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdı létrehozása. 31

2008-2010. évek értékelése: Az ágazat a tervezett feladatait teljesíteni tudta, melyben segített a közmunkaprogram keretében elvégeztetett talajelıkészítés, erdısítés, befejezetlen ápolás. Az idıszak erdıfelújítási munkálatai az elızı évekre jellemzıen is - összhangban voltak a véghasználatokkal. A véghasználati területek növekedésével arányos volt a sikeresen erdısült területek mennyiségének növekedése. A bekövetkezett természeti károk helyreállítási munkái során minıségi szaporítóanyag került felhasználásra. Az erdısítések védelme érdekében vadkárelhárító kerítések építése volt indokolt. Aktuális helyzet értékelése: Az ÉSZAKERDİ Zrt. munkatársai -az elmúlt évek alapján mondható- megfelelı szakmai színvonalon végzik ez irányú munkájukat, melynek eredménye, hogy a természetes erdıfelújítás aránya több mint 80 %, és az erdıfelújítási tevékenység összhangban van a véghasználatokkal. A sajnos- szinte minden évben bekövetkezı (pl.: 2004: Gyapjas pille hernyójának rágása, 2008: bánkúti széldöntés) természeti károk helyreállítási munkái amennyiben lesznek prioritást élvezve, végrehajtásra kerülnek. Az így keletkezı, de elıre nem tervezhetı erdısítési munkálatokhoz is minıségi, termıhelynek megfelelı csemete kerül felhasználásra. Az erdısítések sikerességét az idıjárási viszonyokon túl- a vadállomány által okozott kár mértéke befolyásolja döntıen. Ennek elhárítása érdekében vadvédelmi kerítések építése várható, illetve folytatni kell a vadkár megelızését célzó vadászatot és a vegyszeres vadriasztószerek alkalmazását. Ezen eszközök használata mellett, azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a vadállomány létszámának csökkentésére. 32

A befejezésre tervezett erdısítések szerkezete: Célállomány 2010. évi 2011. évi terv 2. táblázat ha % ha % Tölgy 201 34 237 40 Bükk 167 28 135 23 Akác 24 4 29 5 Egyéb kem.lomb 141 24 149 26 Nemesnyár 47 8 17 3 Egyéb lágy lomb 2 0 6 1 Fenyı 12 2 10 2 Összesen 594 100 583 100 Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve A befejezett erdısítések szerkezetét tekintve látható, hogy a bükk-tölgy ıshonos állományok több mint 50%-ban képviseltetik magukat. Ez a tény az erdıgazdálkodás szempontjait nézve - mind ökológiai, mind pedig ökonómiai oldalról - rendkívül elınyös, hiszen így a termıhelynek megfelelı állományok alakulnak ki illetve ökonómiai szempontból az értékes faanyagot adó fafajok kerülnek elıtérbe. Mindezek mellett persze összhangban áll a természetvédelem által hangoztatott elvárásokkal is. Az erdıfelújítás szakmai feladatai összességében - a biotikus és abiotikus károk nagysága, a különbözı természetvédelmi és közcélú igények által támasztott feladatok többletráfordításainak ellenére - megfelelı szakmai színvonalon kerülnek elvégzésre. 33

3. táblázat M.e.: MFt Az ágazat : 2010. 2011. 2012. 2013. bevétele: 0 0 0 0 ráfordítása: 527,1 496,7 507,1 515,1 eredménye: -527,1-496,7-507,1-515,1 Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve 2011 2013. évek kiemelt célkitőzései: az erdımővelési ágazat továbbra is a mindenkori hatályos jogszabályoknak és elıírásoknak eleget téve és a legmagasabb szakmai elvárásoknak megfelelve végezze munkáját, a mesterséges erdıfelújítások lehetıleg helyi származású csemetékkel történjen, törekedve az elegyfajok arányának növelésére, a természetes felújítások alkalmazásának növelése, a biotikus és abiotikus károsítások preventív munkáinak fokozása, a vadkárosítások további mérséklése aktív és passzív kárelhárítási módszerek fokozott alkalmazásával, folytatni kell a fafajcserés mesterséges felújításokat, a meglévı sarj és a nem ıshonos célállományú erdıkben, az ágazatban jelentkezı munkákat továbbra is vállalkozókkal kell végeztetni. a közmunkaprogram meghirdetése esetén minél nagyobb létszám foglalkoztatása 34

3.4.1.1.3. A fahasználat feladatai Fontosabb fogalmak: (A 2009. évi XXXVII. törvény szerint) Tarvágás: A faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata. Fokozatos felújítóvágás: A faállomány fokozatos, idıben elhúzódó, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegő kitermelése. Szálalás: A folyamatos erdıborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és szerkezető erdı kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul. 2008-2010. évek értékelése: A fokozatos felújító vágásoknál a természetes újulat megjelenése miatt a szakmailag indokolt bontóvágások és végvágások végrehajtásra kerültek, a felújítóvágások területi aránya nıtt, mely egybevág az erre esı idıszak terveivel. A tarvágások területe az egészségileg megromlott fenyı állományok szükségessé vált kitermelése miatt kissé- szintén növekedett. 35

A fokozatos felújító vágások és a tarvágások százalékos arányát ( az összes fakitermelési mennyiséghez viszonyítva) a következı táblázat szemlélteti: 4. táblázat Az összes kitermelt famennyiség megoszlása véghasználati mód szerint Tarvágás Fok. felújító vágás Nevelıvágások, egyéb termelés 2008. év 15% 76% 9% 2009. év 13% 69% 18% 2010. év 17% 71% 12% Az elmúlt 9 év átlaga 18% 73% 9% Forrás: saját szerkesztés A nevelıvágásokat és az egészségügyi termeléseket a szakmai elvárásoknak megfelelıen úgy hajtották végre, hogy közben a gazdaságossági érdekek összhangja jellemezte a munkákat. A nagy értéket képviselı választékok termelési aránya nem javult, ami elsısorban a túltartás miatt bekövetkezı egészségügyi állapot romlását tükrözi. Az energetikai tüzifát mint környezetbarát és megújuló termék- a Társaság hosszútávú szerzıdés keretén belül jól értékesítette. A szigorodó természetvédelmi elıírások és a felújítási nehézségek összességében a fahasználati lehetıségeket korlátozták. Az eredményesség javítása érdekében jelentıs költségtakarékossági intézkedések bevezetésére került sor. Összességében elmondható, hogy a Társaság a tartamosság és a tervszerőség követelményeinek megfelelıen gazdálkodott, az idıszak tervének sarokpontjait tartani tudta. Eltérés a fenyı állományok jelentıs egészségügyi romlása 36

következtében szükségessé vált fakitermelések illetve a 2008-as széldöntés miatti bükk többlet okán bekövetkezı mennyiségi növekedés volt. Aktuális helyzet értékelése: A fahasználat az erdıgazdaságok legmeghatározóbb ágazata, azonban erıs hatósági ellenırzés kíséri. Egyfelıl az erdészeti hatóság (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága), másrészt a természetvédelmi szakhatóság. Az elmúlt évek alapján kijelenthetı, hogy a fakitermelések a Társaság szakmailag kifogástalanul hajtotta végre és ennek eredménye, hogy az említett két hatóság elismerıen minısítette ezen tevékenységet. Az ÉSZAKERDİ Zrt. az erdıtervben engedélyezett fakitermelési lehetıség 80%-át használja ki, egyrészt az erdı- és természetvédelmi törvény korlátozásai miatt, másrészt a terepi adottságaiból, a kitermelési ciklus rövidségébıl és nem utolsó sorban a piaci tényezıkbıl adódóan. A kitermelt faanyag választék-összetételében a kedvezıtlen irányú változások továbbra is fenn állnak, így csökkenı tendencia várható a minıségi és főrészrönk mennyiségét tekintve, növekedni fog viszont az alacsonyabb értékő fagyártmányfa, valamint a sarangolt választékok volumene. A kedvezıtlen változás oka, hogy az állományok (elsısorban a bükkösök) kitermelése nem a mőszaki vágásérettségi korban, hanem a biológiai vágásérettségi korban történik, amikor is az erdık egészségi állapota erısen leromlott. Az iparifa kihozatalt oly módon lehet mégis a kívánatos szinten tartani, hogy a választékolást a legmagasabb szakmai színvonalon kell megvalósítani. A fakitermelési munkákat továbbra is vállalkozók végzik, azonban a növekvı üzemanyagárak következtében nınek a termelési és szállítási költségek, amit a vállalkozói díjakban nem tudnak érvényesíteni, hiszen a hiányzó fizetıképes kereslet miatt- a faanyag árának emelése nem realizálható. 37

Éppen ezért is fontos szempont marad a költségtakarékosság, amit pl. a tı melletti értékesítés fokozásával vagy a lakossági faanyaggyőjtés ösztönzésével érhetı el. 4.ábra, Forrás: saját szerkesztés A diagramból látható, hogy a véghasználatok aránya növekszik, ezen belül viszont a tarvágások csökkenése figyelhetı meg a természetvédelem és a közvélemény által is preferált felújítóvágásokkal szemben. A felújítóvágások arányának növekedésével a véghasználattal érintett erdırészletek száma is évrıl évre nı, a termelés a szétaprózódó terület miatt többletköltséggel jár. Ez a környezetkímélıbb gazdálkodás azonban több élımunkát és speciális technológiát kíván, amely szintén a Társaság költségeit növeli. 38

5.ábra, Forrás: saját szerkesztés Jelentısen csak a tölgy és gyertyán aránya növekszik, illetve kisebb növekedést mutat a nyár és a főz. A termelés választék szerkezete: Választékok 5. táblázat M.e.: n.m3 2010 mego. 2011 mego. % terv % Minıségi rönk 5 400 2 5 100 2 Főrészrönk 24 600 10 24 500 10 Fagyártmányfa 37 200 15 37 500 16 Egyéb iparifa 6 500 3 6 300 3 Sarangolt iparifa 16 300 6 15 000 6 Összes iparifa 90 000 36 88 400 37 Tőzifa 158 000 64 150 000 63 Mindösszesen 248 000 100 238 400 100 Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve 39

A nagy értéket képviselı minıségi rönk választék sajnos nincs arányban a meg- növekedett véghasználati, illetve tölgy termeléssel, csak a bükk, illetve a nemes nyár fafajok kitermelésébıl adódó választékkal számolhat a Társaság. A főrészipari rönk és a fagyártmányfa választék aránya -a véghasználati volumen növekedése ellenére-lényegesen nem változik. A tölgy állományokban növekvı arányban érvényesülı felújító vágások nem járnak együtt a tölgy iparifa kihozatal növekedésével. Ennek oka, hogy a lényegesen magasabb iparifa hányadot biztosító fenyı és nemesnyár helyett jelenik meg, továbbá az elızı évi magtermésre alapozva az elsı bontások fatömege növekszik, amely az állomány fakészletének átlagon aluli minıségő részének kitermelését jelenti. Összes hozamban a magasabb értéket képviselı tölgy főrészipari alapanyag jelenti a választékcsoport nagyobb árbevételének tervezhetıségét. Viszont az adatokból látható, hogy az erdıgazdaság nem törekszik a tüzifa mennyiségének növelésére. Számolni kell a természetvédelem által további korlátozásokra úgymint, védett madárfajok fészkelése miatti idıbeli korlátozások vagy akár a Társaság által kialakított termıhelynek megfelelı állományokban természetvédelmi indokú fakitermelési korlátozások. Emellett figyelemmel kell kísérni a térségben lévı magánerdıtulajdonosok és erdıgazdálkodási társulatok mozgását, hiszen mint konkurencia jelen vannak a piacon. 40

6. táblázat M.e.: MFt Az ágazat : 2010. 2011. 2012. 2013. árbevétele: 1 850,0 1 923,0 1 997,0 2 057,0 hozama(egyéb bevétellel): 2 038,0 2 111,3 2 195,9 2 270,0 ráfordítása: 1 306,9 1 345,9 1 388,3 1 421,3 eredménye: 731,1 765,4 807,6 848,7 Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve 2011 2013. évek kiemelt célkitőzései: folytatni kell a hosszú távú, tartamos és természetközeli erdıgazdálkodást, az üzemtervi lehetıségek rugalmas kihasználása, növelni kell a fokozatos felújítóvágások arányát, az átalakító üzemmód bevezetése, majd a szálaló üzemmód minél szélesebb körő alkalmazása, a piaci igények követése, rugalmasság növelése, költségtakarékosság fokozása, a hatóságokkal való együttmőködés javítása, a választékolás minıségének további javítása, az erdıvédelmi és egészségügyi jellegő termelések idıben történı végrehajtása, a fakitermelési munkákat továbbra is vállalkozókkal kell végeztetni. Ezen túlmenıen komoly kihívás a Natura 2000 program, mely a madárvédelemre és az élıhelyvédelemre helyez nagy hangsúlyt. 41

3.4.1.1.4. Fatermékek értékesítése 2008-2010. évek értékelése: A bükk fafaj értékesítési nehézségei enyhültek, a tölgy választékok kedvezı piaci helyzete pedig stabilnak volt mondható, így az ágazat céljait teljesíteni tudta. A nemesnyár értékesítése kifejezetten jól sikerült, amivel a fenyı választékokra vonatkozó kereslet is párosult. A sarangolt választékok közül az energetikai célra történı értékesítés alapvetıen meghatározta a kereskedelmet. Sikerült az értékesítés irányát, volumenét a korábbiaknál optimálisabban meghatározni, ezáltal a tervezett szállítási és költségoptimalizálást sikerült elérni. Az idıszak alatt jelentkezı piaci lehetıségekre a Társaság idıben és gyorsan reagált, így kötve hosszútávú szerzıdéseket. Aktuális helyzet értékelése: A több lábon állás politikája a kereskedelem alapvetı szabálya, ezért a stratégia fontos részét képezi. A kifejezetten keresett termékek (pl. tölgy hordódonga alapanyag) esetében a piaci helyzet hirtelen változása mellett is könnyő más vevıt találni. A kevésbé piacképes termékre vonatkozólag már sokkal nehezebb a helyzet, még árengedménnyel sem lehet hirtelen, a megváltozott környezetben új vevıket találni. Ilyen lehet nemesnyár esetében a raklap-piac hanyatlása, bükk fafaj értékesítésben a nagy területen bekövetkezı széldöntés, vagy tőzifa esetében az enyhe téli idıjárás. Ezt a problémát csak elızetesen kialakított széles és biztosan fizetı vevıkörrel lehet elkerülni, akik más más területen dolgozzák fel az alapanyagot. Fontos feladat a Társaság számára a szállítás további optimalizálása, melynek értelmében a teljesítés során térben és idıben is úgy kell az ütemezést kialakítani, 42

hogy a lehetı legkisebb szállítási költség terhelje a választékokat. Értelemszerően a felhasználóhoz legközelebb esı feladó egység teljesítése legyen a mérvadó, és csak ezután kell további egységeket bevonni a szállításba a mennyiségi teljesítés biztosítása végett. A kialakult jó hírnév megtartása az egyik legalapvetıbb cél, ugyanis ennek elvesztése nem pótolható. Fontos feladat a nagy mennyiségre kötött szerzıdések teljesítésének nagyon pontos nyomon követése. A tölgy választéksor a remények szerint aránylag jól lesz értékesíthetı. A hordódonga alapanyagra jó kereslet van, ezért a jól bevált vevıkör a lehetı legjobb árbevétel érdekében versenyeztethetı lesz egymással. A bükk fafajból termelt hámozási és késelési rönk értékesítése nem okoz problémát. A nemesnyár értékesítése a hámozásai rönk és a raklap alapanyagigénytıl függ. Az elızıt a nagy hazai vevık furnér piaca, illetve az olasz gyümölcsös láda igény határozza meg. A nyár főrészrönk és fagyártmányfa értékesítést is a piaci igények határozzák meg. A sarangolt választékok várhatóan jól értékesíthetıek lesznek és nem kizárt néhány százalékos áremelés sem. A tőzifa értékesítésénél figyelemmel kell lenni a szomszédos erdıgazdaságok átmozgására illetve a magánerdı tulajdonosokra. A lakosság felé áremelés nem realizálható. 2011 2013. évek kiemelt célkitőzései: a biztosan fizetı vevıkör megtartása és további bıvítése, továbbra is elsıdleges a több lábon való állás szerinti kereskedelem, a szállítások racionalizálása, optimalizálása, gyors döntéssel történı elınyszerzés a konkurenciával szemben, az értékesítési módok együttes ill. egymást kiegészítı alkalmazása, 43