A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS
A táplálkozás szervrendszerének feladata: az élőlények számára szükséges szilárd és folyékony tápanyagok felvétele a felvett anyagok egy részét lebontjuk és energiát termelünk belőle, másik részét saját anyagaink felépítésére használjuk alapanyagcsere: az alapvető életműködések fenntartásához szükséges energiamennyiség (nő: kb. 1600; ffi: 1800 kcal/testfelület m²) 60%: hőszabályozásra megy el 40%: szív, vérkeringés, kiválasztás, metabolizmus, légzés, gyermekeknél növekedés, + és N-egyensúly a felvett és a felhasznált E egyensúlya (ha az egyensúly megbomlik: hízás vagy fogyás) előbél (száj, nyelőcső, gyomor): táplálék felvétele, aprítása, tárolása, bontás megkezdése, néhány anyag felszívása középbél (vékonybél): teljes lebontás és felszívás utóbél (vakbél, vastagbél. végbél): baktériumos bontás, vízvisszaszívás, salakanyagok ürítése
Szájüreg (cavum oris): táplálék megragadása, ízlelése, mechanikai aprítása, síkosítása, falatképzés, falat továbbítása nyál: napi kb. 1,5 l nyál 3 pár nyálmirigy: nyelv alatti, állkapocs alatti, fültőmirigy víz, mucin, amiláz az ízérzés receptorai az ízlelőbimbók 4 alapíz: sós, édes, savanyú, keserű nyelv feladatai: ízérzés nyállal keveri a táplálékot kisebb falatokat képez a falatot a nyelvcsapig hátratolja innen a nyelés reflexes folyamat
garat (pharynx): az orrüreg felé nyitott, de a lágy szájpad le tudja zárni felső részén vannak a fülkürtök nyílásai (nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldala közt) lefelé a nyelő- (hátrébb) és légcsőben (elöl) folytatódik a falatnak el kell haladni a légcső felett ezt a gégefedő segíti: amikor a falat elhalad a légcső felett, maga előtt rácsukja a légcső nyílására a gégefedőt nyelv légcső
a száj nyálkahártyája többrétegű, el nem szarusodó laphám a szájüreg baktériumokkal erősen szennyezett védekezés: nyálban baktériumölő anyagok torokmandulák (nyirokszervek) a szájüregnek a beszéd kialakításában is fontos szerepe van (nyelv, ajkak, állcsúcs izmok tapadási helye, a kemény szájpad harántredői, fogak)
Fogak (dens, dentes): 20 db tejfog (dentes decidui) - 6-7 hónapos kortól 6 éves korig jelennek meg 32 db maradó fog (dentes permanentes) 6 év körül kezdenek megjelenni
a fogak a felső állcsont (maxilla) és az állkapocs (mandibula) fogmedreiben (alveolus) helyezkednek el folyamatos kötőszövetes összeköttetés, beékelődés (gomphosis) a metsző- és szemfogak 1, az alsó őrlők 2, a felsők 3 gyökerűek
Nyelőcső (esophagus): a garat és a gyomor között (25-30 cm): áthalad a mellüregen és átfúrja a rekeszt perisztaltikus mozgással továbbítja a falatot felépítése: a bélcsatornában mindenhol simaizom rétegeket találunk belül nyálkahártya (hám, kötőszövet, izom) kijjebb kötőszövet körkörös izomréteg hosszanti izomréteg kötőszövet legkívül savós hártya segíti a szervek elmozdulását
Gyomor (ventriculus): feladata: tárolás, előemésztés, adagolás, keverés, baktériumölő reakciók kialakítása, vérképző (intrinsic) faktor termelése, korlátozott mértékben felszívás a rekesz alatt, bal oldalon található gyomorszáj kisgörbület gyomorkapu nagygörbület
a középbél steril a gyomor nyálkahártyája sósavat termel gyomornedv ph-ja 1-2 ez a gyomorsav (napi 2-2,5 l) aktiválja a pepszinogént pepszin (fehérjét bont) csak erősen savas közegben fejti ki hatását a nyálamiláz mindaddig bontja a keményítőt, amíg a kémhatás belül is savassá nem válik a gyomrot belül mucintartalmú nyálka védi az önemésztéstől tartalmát perisztaltikus mozgással továbbítja a vékonybélbe (perisztaltika megfordulása: hányás) bizonyos anyagok már itt felszívódnak: víz, sók, alkohol, egyes gyógyszerek
Vékonybél (intestinum tenue): 6-7 m hosszú, átmérője 3-5 cm, szélesen kanyargó hurkokat képez 3 fő részre tagolható: patkóbél, epésbél vagy nyombél (duodenum) feladata: emésztés és felszívás éhbél (jejunum) csípőbél (ileum) kémhatása: enyhén lúgos (ph 8) emésztőnedvek: májból, hasnyálmirigyből és a vékonybél falából bélnedv: naponta kb. 1 l mind a 4 szerves anyagot bontja (lipáz, maltáz, erepszin, nukleáz) a makromolekulák alapegységeikre bomlanak felszívás a bélbolyhok mikrobolyhos hengerhámján keresztül (felületnövelés) monoglicerid és zsírsav aktív transzporttal a nyirokkeringésbe kerül vér
Máj (hepar): 1500-1800 g tömegű, nagy mirigyünk, a hasüreg felső, nagyrészt jobb oldalán, 2 lebenyből áll feladata: külső elválasztású mirigy epe anyagcsereszerv: méregtelenít, lebontja a vvt-t, glikogénraktár, fontos szerepe a zsírok képzésében, átalakításában, a vér szérumfehérjéit képzi (kivéve a -globulin), a magzati életben vérképző szerv alsó részén epehólyag (cholecysta), ami a máj által termelt epét (chole) tárolja, tizedére töményíti és a patkóbélbe üríti a hasnyálmiriggyel közös csövön epefesték: haemoglobin vastartalmának kivonásakor keletkezik sárgás vizelet és széklet színe portális keringés: a májkapun belép a máj saját verőere (arteria hepatica propria) (csak a májszövet táplálására szolgál) kapuvisszér (vena portae) más szervek vérét viszi a májba a kapuvisszér újra kapillárisokra ágazik, majd ismét egyre nagyobb ereket alkot
Hasnyálmirigy (pancreas): 70-80 g, 14-20 cm, a hasüreg felső részén található kettős elválasztású mirigy: külső elválasztás: belső elválasztás: hasnyál emésztőenzimek (lipáz, amiláz, tripszin, nukleáz) Langerhans-szigetek -sejtjei inzulin -sejtek glukagon a hasnyál az epével közösen a patkóbélbe kerül
Vastagbél (intestinum crassum): kb. 1,5 m hosszú, mintegy keretezi a vékonybeleket részei: vakbél: féregnyúlvány: remesebél: feladatuk: végbél: vakbél (cecum) és féregnyúlvány (appendix) remesebél (colon) végbél (rectum) a hasüreg jobb alsó részén, csökevényes bélszakasz 6 mm vastag, 6 cm hosszú bélszakasz, de nyirokszervként funkcionál a steril és a baktériumokban gazdag bélszakasz határán felszálló, haránt, leszálló remese, szigmabél víz és ásványi anyagok visszaszívása széklet kialakítása ritka perisztaltika az ide érkező béltartalom székelési ingert vált ki, az ürítés akaratlagos végbélnyílással (anus) ér véget