Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában
Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása (Chicagoi árutőzsde)
Extrahált szójadara tőzsdei jegyzésének alakulása (Chicagoi árutőzsde)
Forrás: Steinfeld és mtsai. (FAO, 2006) Brojlertakarmányok összetétele % USA Kanada Mexikó Brazília Belgium Franciao. Németo. Olaszo. Hollandia Anglia Thaiföld Kína Japán Kukorica Búza Árpa Cirok Szója Egyéb olajos darák Borsó Halliszt Egyéb
Brojler befejező takarmány fehérje forrásai (Sanders, Franciao.) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% DDGS Napraforgó Repce Egyéb Húsliszt Szója Búza Kukorica 0% 1995 2002 2010
Brojlertakarmányozási kísérlet repcepogácsa felhasználhatóságára (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár, 2007) A kísérlet célja annak vizsgálata hogy a nevelő-, illetve a befejező takarmányban szereplő repcepogácsa hogyan befolyásolja a brojlercsirkék átlagsúlyát, súlygyarapodását, elhullását. Befolyásolja e a repcepogácsa a pecsenyecsirkék húsából készült ételek fontosabb organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait A kísérletben összesen 1500, napos korban sexált ROSS-308 kakas került beállításra (500 állat/kezelés)
Kísérleti takarmányok Nevelő Befejező A B C A B C Kukorica % 517 510 508 600 595 590 Extrahált szója % 188 175 162 125 100 75 Fullfat szója % 100 110 110 120 120 120 Takarmányliszt % 60 60 60 60 60 60 Zsírpor % 45 45 45 Kukoricaglutén % 30 30 35 25 35 45 Repcepogácsa % 2 3 4 4 6 8 Brojler nevelő kpx. % 4 4 4 Brojler befejező kpx. % 3 3 3
Átlagsúly, kg Testsúlyok alakulása 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 20. nap 33. nap 39. nap a "A"-csoport 0,81 1,44 1,86 a "B"-csoport 0,82 1,42 1,86 a "C"-csoport 0,82 1,45 1,91 ab a b a a b
Takarmányértékesítés Kezelések A-csoport (2-4%) B-csoport (3-6%) C-csoport (4-8%) Takarmányértékesítés (kg/kg) 1-22. nap 23-31. nap 32-38. nap 1-38. nap 0,92 1,89 2,54 1,76 0,94 1,98 2,43 1,76 0,95 1,82 2,33 1,72
Organoleptikus vizsgálat 3-6%-os kezelés 5 4,31 4 3 2 1 0 2-4%-os kezelés 4,31 4-8%-os kezelés 4,69 A bírált tulajdonságot 0-5 pont lehetett értékelni, a legjobb pontszám 5 volt
Kísérleti eredmények A pecsenycsirkék nevelő- és befejező tápjának 4, illetve 8% repcepogácsával történő kiegészítése szignifikánsan javította az átlagsúlyt az alacsonyabb dózisokhoz (2-4%, illetve 3-6%) viszonyítva. A napi súlygyarapodás, takarmányértékesítés, tekintetében ugyancsak a legmagasabb részarányú repcepogácsa kiegészítésben részesülő állatok érték el a legkedvezőbb eredményeket. A nagyobb részarányú repce etetése nem befolyásolta negatívan a pecsenyecsirkék comb- és mellhúsából készített sült hús organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait. Érdemes kiemelni, hogy az összbenyomás tekintetében a 4-8%-os kezelés szignifikánsan jobb bírálatot kapott, mint a 2-4%-os kiegészítés.
Brojlertakarmányozási kísérlet a DDGS felhasználhatóságára (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár, 2009) A kísérlet célja annak vizsgálata hogy a nevelő-, illetve a befejező tápban szereplő DDGS önállóan, illetve a nagyobb részarányú DDGS kezelések kombinált enzim kiegészítéssel kiegészítve hogyan befolyásolják a brojlercsirkék átlagsúlyát, súlygyarapodását, elhullását. A kísérletben összesen 3000, napos korban sexált ROSS-308 kakas került beállításra (750 állat/kezelés)
Kísérleti takarmányok Nevelő takarmány Befejező takarmány Extrahált repcedara A B C D A B C D 3% - - - 6% - - - DDGS - 5% 10% 10% - 8% 16% 16% Enzimkiegészítés - - - + - - - +
Átlagsúly, kg Testsúlyok alakulása 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 20. nap 33. nap 39. nap "A"-csoport 0,727 1,834 2,335 "B"-csoport 0,733 1,947 2,456 "C"-csoport 0,730 1,891 2,393 "D"-csoport 0,739 1,949 2,446
Takarmányértékesítés Takarmányértékesítés (kg/kg) 1-20. nap 21-33. nap 34-39. nap 1-39. nap A -csoport 0,70 1,93 2,15 1,78 B -csoport 0,69 1,79 2,15 1,71 C -csoport 0,70 1,86 2,18 1,75 D -csoport 0,71 1,76 2,16 1,70
Energia- és a nyersfehérjehasznosítás alakulása 1-20. nap 21-33. nap ME (MJ) Nyersfehérje (g) ME (MJ) Nyersfehérje (g) A -csoport 8,81 151,5 24,99 377,7 B -csoport 8,68 149,3 23,18 350,3 C -csoport 8,81 151,5 24,09 364,0 D -csoport 8,93 153,6 22,79 344,4 34-39. nap 1-39. nap A -csoport 28,27 388,1 22,98 350,7 B -csoport 28,27 388,1 22,07 336,9 C -csoport 28,67 393,5 22,59 344,8 D -csoport 28,40 389,9 21,94 334,9
Következtetések A DDGS 5/8%-os részarányban enzimkiegészítés nélkül, míg 10/16%-os részarányban a kísérletben használt enzimkészítménnyel kiegészítve eredményesen felhasználható a brojlercsirkék nevelő- és befejező takarmányában. A kísérletben alkalmazott enzimkészítmény mind a nevelő, mind a befejező szakaszban egyértelműen javította a brojlerek takarmány-, energia- és nyersfehérje-hasznosítását.
DDGS etetési tapasztalatok (2012.07-12. hó) Malac nevelő Malac nevelő Hízó I. Hízó I. Hízó I. Hízó II. Hízó II. Hízó II. Ft/Kg Telepi AB Telepi A B Telepi A B Extrahált szója 46% 155 12,70 8,00 10,00 5,50 DDGS 83 5,00 10,00 8,00 27,00 30,00 10,00 18,70 21,30 Extr. Napraforgó 78 1,00 1,00 1,50 2,00 3,00 2,00 3,00 1,50 Extr. Repcedara 89 3,00 3,00 4,00 4,00 1,50 5,00 Repcemag pogácsa 91 4,00 5,00 3,00 Alapanyag költég Ft/kg 95,53 91,12 82,89 80,31 78,89 77,46 75,58 76,83 Különbség Ft/kg -4,41-2,58-4,00-1,88-0,63 Különbség % -4,6% -3,1% -4,8% -2,4% -0,8% 17
DDGS etetési tapasztalatok (2012.07-12. hó) 3,5 3 3,05 3,18 3,19 A csoport B csoport 2,5 Telepi átlag 2 1,5 1 0,796 0,847 0,806 0,5 0 FCR Súlygyarapodás (kg/nap) 18
Összefoglalás A takarmányozás céljára egyre nagyobb mennyiségben fognak különböző bioüzemanyag-ipari melléktermékek a rendelkezésre állni a jövőben. Ezeknek a melléktermékeknek a felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy alig tartalmaznak keményítőt, de viszonylag jó energia-, fehérje-, rost- és foszforforrások. A melléktermékek táplálóanyag tartalma viszonylag nagymértékben ingadozhat, és a DDGS szárítása során fellépő hőhatás ronthatja a fehérjetartalom emészthetőségét Számolva ezen tényezőkkel bioüzemanyag-gyártás melléktermékei értékes takarmány alapanyagnak minősülnek mind a kérődző, mind pedig a monogasztrikus állatok takarmányozásában. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékei jelentős potenciált jelentenek az állattenyésztés számára, amelyet minél nagyobb mértékben ki kell használni az ágazat versenyképessége szempontjából. 19
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!