Batthyány Általános Iskola és Sportiskola Pedagógiai program 2013.
A Batthyány Általános Iskola és Sportiskola Pedagógiai programjának elfogadása és jóváhagyása 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Jelen pedagógiai programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 26 - án elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Érd, 2013.március -------------------------------------------- ------------------------------------------ aláírás aláírás A Pedagógiai programot az iskola igazgatója jóváhagyta. Érd, 2013. március ----------------------------------------- igazgató aláírás A Pedagógiai programmal a fenntartó működtető KIK egyetért. Érd, 2013.. aláírás 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 3. 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI... 5. 3. HELYZETELEMZÉS... 6. 4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 13. 4.1. Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 13. 4.2.Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 17. 4.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 19. 4.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 31. 4.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 47. 4.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 57. 4.7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban... 60. 4.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 62. 4.9. A tanulmányok alatti vizsgák... 69. 4.10. A tanulók felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének szabályai... 73. 5. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 77. 5.1. A választott kerettanterv megnevezése... 77. 5.2. A választott kerettanterv feletti óraszám... 78. 5.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 83. 5.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 84. 5.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 90. 5.6. A választható tantárgyak, foglakozások és a pedagógusválasztás szabályai... 90. 5.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 92. 5.8.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 96. 5.9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei... 98. 5.10. A tanulók fizikai állapotának mérése... 100. 5.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 102. 5.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 103. 5.13. A tanulók, magatartásának, szorgalmának és jutalmazásának értékelési elvei, valamint a fegyelmező intézkedések... 104. 2
Sehol a világon nincs még egy olyan hely, mint az iskolád, ahol nemcsak a tudományokat ismered meg, hanem a barátság édes érzését is, itt hallod a szerelem első szavát, itt tanulsz élni, és megtanulod megérteni az életet. (Ruvin Fajermann) 1. BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A nevelőtestületnek 2013. március 31-ig felül kell vizsgálnia pedagógiai programját a 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény 97. (14) bekezdésében leírtak szerint, hogy megfeleljen az érvényben lévő jogszabályoknak és törvényeknek. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú-, illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az intézmény alapító okirata, - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, - a 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (2017. augusztus 31-én hatályát veszti.), - a 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv, (Hatályba lép 2013. szeptember 1-jén, felmenő rendszerben.) - az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló, valamint az annak mellékleteként kiadott kerettantervek, - a 2/2005 (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvei és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2017. augusztus 31-én hatályát veszti.), 3
- a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (Hatályba lép 2013. szeptember 1-jén, felmenő rendszerben), - a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - 2003. évi CXXV. Tv. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 4
2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény alapító okiratának száma, kelte: Az intézmény neve: Batthyány Általános Iskola és Sportiskola Az intézmény székhelye: 2030 Érd, Fácán köz OM azonosító: 037319 Az intézmény alapítója: Érd, Községi Tanács (2030 Érd, Budai u. 4.) Az alapítás éve: 1933. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület Az intézmény működési köre: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe az intézmény számára kijelölt körzethatár szerint, sportosztály tekintetében városi beiratkozású. Az intézmény által ellátott közfeladat: Alapfokú nevelés, oktatás 5
3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Iskolánk története Iskolánk, az érdi Batthyány Általános Iskola Érd-Sasvárosban (Újtelep) található, mely a város délnyugati peremkerülete. Ez Érdnek a IV. kerülete, kialakulása és fejlődése az utolsó 60 évben robbanásszerűen történt. A gyorsütemű fejlődést jó közlekedésföldrajzi tényezők segítették. Több vasútvonal és közlekedési útvonal szeli át a területet. Iskolánk 1929-ben létesült három tanteremmel. Első igazgatója Kiss Zoltán volt, a nevelőtestület 6 főből állt. Többszöri épületcsere, költözés és bővítés után 1980-ra készült el a mai Fácán közben levő épület. Az iskola egyszintes, három szárnyból áll. 1988-ban épült fel a tornacsarnokunk, amely a városban a legnagyobb. Ekkortól indítottuk testnevelés tagozatos (mai szóhasználattal: emelt szintű testnevelés) osztályainkat, városi, körzeti beiskolázással. 1994. március 14-én volt iskolánk névadó ünnepsége, ahol a 4. Sz. Általános Iskola a Batthyány nevet vette fel. Olyan névadót kerestünk, akit a tanítványaink elé példaként állíthatunk, aki a városhoz éppúgy, mint nemzetéhez alkotó módon hű volt. Fő profilunk a testnevelés, valamint 2004/2005-től az idegen nyelv, melyből (5-8. évfolyamom) egy-egy emelt szintű oktatást nyújtó osztály működik. A 2008/09-es tanévtől élve a Sporttörvény és az Oktatási Törvény adta lehetőségekkel közoktatási típusú sportiskola, 2012 szeptemberétől köznevelési típusú sportiskola keretében folytatjuk munkánkat. Feladatunknak tekintjük a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelését. A nemzeti Sportstratégia célkitűzéseivel összhangban látjuk el a versenysport, és ezen belül az utánpótlás-nevelés feladatait a birkózás, labdarúgás, kézilabda, tollaslabda, úszás sportágakban. Szakmai hátterünket a Nemzeti Utánpótlásnevelési Intézet, a sportági szakszövetségek, valamint az alábbi sportegyesületek biztosítják: Érd Városi Sportegyesület, Érdi Spartacus SC. és az Első Érdi Úszóegyesület. 6
3.2. Munkakörnyezet, infrastruktúra - Iskolánk nyugodt, csendes kertvárosi részen fekszik. - Városi viszonylatban egyedülállóan sok zöldterülettel rendelkezünk, de kevés az udvari játékok száma. - Iskolánk egy szintes, három szárnyas épülete a város délkeleti peremkerületén található. - Az épület nagy alapterülete ellenére nem rendelkezik közösségi és kulturális programokra alkalmas közösségi térrel, pedig ez hatékony eszköz lehetne a peremkerületi helyzet ellensúlyozására. - Az intézmény busszal és vonattal is megközelíthető, de a járatok ritkán közlekednek. - A jelenlegi épület 32 éve épült; víz-, csatorna-, gáz- és elektromos hálózattal rendelkezik, de állaga leromlott, javításra szorul. - A kisebb felújítások szülői segítséggel, felajánlásokkal, pályázatok útján, valamint önkéntes munkával valósulnak meg. - A közelmúltban így újult meg a C folyosó világítási rendszere és 2 osztálytermünk. - Önerőből nem tudjuk megoldani a nyílászárók, a padló burkolatának cseréjét, és a fűtésrendszerünk korszerűsítését, ezért új forrásokat kell keresnünk. - Az oktató-nevelő munkát 18 osztályteremben, 6 szaktanteremben (ének, számítástechnika, angol nyelvi, német nyelvi, történelem, kémia) és 1 tornateremben végzik pedagógusaink. - 2013 októberétől 2 tantermünket - amelyből egyet tornaszobává alakítottak át - Érd Megyei Jogú Város Egységes Pedagógiai Szakszolgálata használja, mert el kellet költözniük előző telephelyükről. - 4 szabadtéri sportpálya segíti tanulóink egészséges életre és a sport szeretetére nevelését. - A külső partnerekkel, segítőkkel, szülőkkel való kapcsolattartást telefon, fax, és internet hozzáférés segíti. - Az adminisztrációt valamint a felkészülést a tanórákra, tanórán kívüli foglalkozásokra, közösségi programokra 2 fénymásoló, 1 nyomtató és 12 internet hozzáféréssel ellátott számítógép könnyíti meg. 7
- A belső információs háló folyamatos ellenőrzése és a feladatokhoz igazítása. 3.3. Pedagógusok, tanulók, szülők, segítők 3.3.1 Pedagógusok - Iskolánkban 29 fő főállású, 5 részmunkaidős, 1 óraadó pedagógus dolgozik. - A képesítési előírásoknak a tantestület tagjai megfelelnek. - Pedagógusaink nyitottak minden újra, rendszeresen jelentkeznek szakmai továbbképző tanfolyamokra. - A megszerzett ismereteket igyekeznek beépíteni az általuk használt pedagógiai módszerek rendszerébe. - Új kihívás a tantestület számára, hogy bővítse ismereteit és pedagógiai módszereit a differenciálás, a kooperatív technikák és a konfliktuskezelés témakörében. - Hatékonyabb lehetne a módszerek terjedése, ha szervezettebb lenne a belső továbbképzési rendszer. - Elkészítik és folyamatosan aktualizálják az iskola alapdokumentumait (pedagógiai program, tantervek, SZMSZ, házirend). - Az iskola alapdokumentumainak megfelelően tervezik, szervezik, és valósítják meg oktató-nevelő munkájukat (tanmenetek, foglalkozási tervek). - Szabadidős programokat, ünnepi műsorokat, versenyeket, kirándulásokat, táborokat, stb. szerveznek és rendeznek az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően. - Együttműködnek értekezletek, munkaközösségi megbeszélések, stb. keretében a hatékonyabb munkavégzés érdekében. - Folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, az oktató-nevelő munkát segítő szakemberekkel, támogatva ezzel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlődését. - A kapcsolattartás eredményességét növelné a pontos adminisztrációs rendszer kidolgozása és alkalmazása. - Igénybe veszik a szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatók segítségét. - A hatékony ismeretszerzést, személyiség-, és közösségfejlesztést 19 szakkörrel, 1 énekkarral, projektoktatással és az órák egy részében megjelenő kooperatív technikák alkalmazásával segítik. - Növelhetné a hatékonyságot, ha az órák nagyobb százalékában alkalmaznának a 8
pedagógusok kooperatív technikákat. 3.3.2. Tanulók - Iskolánk jelenlegi tanulólétszáma 344 fő. - Nem magyar állampolgárságú tanulóink száma 10 fő. - Hátrányos helyzetű tanulók száma 119 fő. - Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 47 fő. - Beilleszkedési, tanulási, és magatartási zavarral küzdő tanulók száma 45 fő. - Sajátos nevelési igényű tanulók száma 10 fő. - A gyógytestnevelést 32 fő veszi igénybe. - A fenti adatokból látszik, hogy tanulóink szociális, anyagi és kulturális helyzete, és ebből következően értékrendje is nagyon eltérő. - Az eltérő értékrend konfliktusokat szül, melyek megoldásához tanulóink egy része agresszív megoldást választ. - Az osztályfőnöki órák és a diákönkormányzat kiemelt feladata a közös szabályok felállítása. - Közösségi és sport programok segítségével próbáljuk belső igénnyé tenni a kulturált viselkedést. - A tanulási problémák és az abból adódó kudarcok enyhítésére felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. - Tehetséges tanulóink eredményesen szerepelnek a sport-, és tanulmányi versenyeken. - Diákjaink aktívan képviselik érdekeiket az iskolában működő diákönkormányzaton keresztül. 3.3.3. Szülők - A szülők aktívan képviselik érdekeiket a szülői munkaközösségen keresztül. - A szülői közösség rendszeresen anyagi támogatást és személyes segítséget nyújt az iskola közösségi, kulturális és tanulmányi programjaihoz. - A szülői ház értékrendszere sok esetben eltér a társadalom által elfogadott és az iskola nevelői által közvetített értékrendszertől. 9
- Pedagógusainknak empátiával és nagy szakértelemmel kell feloldaniuk a szülők alacsony iskolázottságából eredő problémákat. - A nevelőknek fel kell készülniük a szülői agresszivitás kezelésére is. - Családlátogatások, szülői értekezletek, személyes találkozások és közös programok során ismerik meg a családok helyzetét, értékrendjét és közelítik az eltérő értékrendeket egymáshoz. - Pedagógusaink megismertetik a szülőket az iskola értékrendjével, feladataival, elvárásaival, szabályaival. - A nevelők törekednek arra, hogy a szülői közösség növekvő számban, aktívan vegyen részt az iskolai programokon. - A más körzetből és településről bejáró tanulóink létszáma jelzi oktató-nevelő munkánk eredményességét. 3.3.4. Az oktató-nevelő munkát segítők - Iskolánk pedagógusai széles érdeklődési kör mentén választanak továbbképzési témákat. - Az adminisztratív és az oktató-nevelő munkát 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdasági ügyintéző, 8 fő műszaki dolgozó, 1 fő gyermekvédelmi felelős, 1 könyvtáros-tanár, 1 fejlesztőpedagógus segíti. - Jelenleg nem hasznosítjuk a mentori vezetőtanári és a tehetséggondozó, tehetségfejlesztő végzettségű kollégáink szakismeretét. - A segítők az együttműködő partnerek igényinek figyelembevételével tervezik, szervezik és végzik feladataikat. - A hatékony munkavégzés érdekében a segítők - az együttműködő partnerek véleménye és a belső ellenőrzések eredménye alapján - rendszeresen értékelik munkájukat. - Az értékelések eredményét beépítik a következő terezés során a napi munkájukba. - Oktató-nevelő munkánkat külső partnerek is segítik: Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat, Érd Megyei Jogú Város Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, a sportegyesületek szakedzői, Csuka Zoltán Városi Könyvtár munkatársai, Érdi Földrajzi Múzeum. - A legtöbb külső partnerünkkel a kapcsolattartás alkalomszerű, mely alkalmakat a felmerülő problémák vagy a programok szülik. 10
- Átgondolt tervezéssel, szervezéssel hatékonyabban hasznosíthatnánk külső segítőink szakembereinek ismereteit, és tűzoltás helyett előtérbe kerülhetne a megelőzés. 3.5. Eszközök - Az oktató-nevelő munkát segíti 6 közepesen felszerelt szaktanterem, - a minden osztályteremben elérhető WIFI, - a 6 teremben lévő, egy-egy oktatási célra használt számítógép, - a 7000 kötetes könyvtári állomány, - a sportszerek, - a fejlesztő eszközök, - Az egyes tantárgyak oktatását segítő eszközök. - Az oktató-nevelő munkát segítő technikai eszközök. - Az oktató-nevelő munka minőségének és hatékonyságának növelését segítené az interaktív táblák beszerzése. - Időszerű lenne a számítógéppark korszerűsítése. - Szükséges lenne az egyes tantárgyak oktatását segítő eszközök bővítése. - Elkerülhetetlen az oktatást segítő technikai eszközök bővítése és korszerűsítése. 3.6. Anyagi és egyéb források - Állami támogatás. - NSI támogatás. - SNI-s tanulók emelt támogatása. - Sportiskola Alapítvány (tagozatosok befizetése, adó 1%-a, egyéb támogatók). - Pályázatok. - Alkalmazottak önkéntes tárgyi felajánlásai és munkái. - Tárgyi felajánlások szülőktől, vállalkozóktól, támogatóktól. - Önkéntes munkák szülőktől, vállalkozóktól, támogatóktól. - Nem használjuk ki a partneri kapcsolatokban rejlő forrásokat. A fentiekből látszik, hogy bonyolult helyzetben kell megtalálnunk a megfelelő oktatási formákat és módokat az értékközvetítésre. Küzdünk az antiszociális 11
magatartásformák ellen. Személyes példánk, tanításunk meghatározó lehet a jövő nemzedéke számára. Eredményességünket, értékeinket megőrizve szeretnénk továbbra is folytatni munkánkat. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő érdi polgároknak! 12
4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1. Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az emelt szintű testneveléssel és a köznevelési típusú sportiskolai tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők és testvérek megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 13
8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, hazánk az Európai Unióhoz való tartozása feladatainak ismerete. Az iskolában tanított idegen nyelvek tantervi követelmények szerinti elsajátíttatása. Használható nyelvtudás biztosítása a tanulók számára. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. A sajátos nevelésű igényű tanulók számára az integrált nevelés biztosítása. 12. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált fejlesztésének biztosítása. 13. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. 14. Az évismétlők és a túlkoros tanulók számának csökkentése. 15. A roma tanulók hátrányainak csökkentése. 16. A kompetenciamérés eredményeinek fokozatos javítása. 17. A köznevelési típusú sportiskolai osztályokban tanulók sporttal való kapcsolatának és tehetségük kibontakoztatásának mind eredményesebb fejlesztése. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program egyes fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 14
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés. - A tanulói közösség célzó, beidegző - Gyakoroltatás. tevékenységének módszerek. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos - Műalkotások bemutatása. minták kiemelése a közösségi - A nevelő személyes életből. példamutatása. 3. Tudatosítás - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a betartandó (meggyőződés kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája. magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.), 15
- a tanulók képességei és késségei önmagukhoz mérten a lehető legmagasabb szintre emelkedjenek, - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 16
4.2.Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Problémamegoldás, kritikus gondolkodás képességének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítás 17
6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Sikerkritérium: Személyiségfejlesztő tevékenységünket akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóink a 8.évfolyam végére képesek lesznek legalább 80%-ban: - elsajátítani az alapvető tanulási módszereket, technikákat, - a középiskolai követelményeknek megfelelni, - rendelkeznek biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, - határozott elképzeléssel bírnak közelebbi és távolabbi céljaikról, - ismerik és belső igényből fakadóan követik az alapvető etikai normákat. A tanulók személyiségének formálódását nem egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. 18
4.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. Az egészség a mindennapi élet egyik erőforrása. Ez eszközzé kell váljon az ember életében a boldoguláshoz. Az iskolai egészségnevelő program elkészítésénél irányadónak tekintjük az Ottawai Charta, az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja és a Johan Béla egészségnevelő program iskolai korosztályra is vonatkozó célkitűzéseit. 4.3.1. Helyzetelemzés Az iskolában tanuló diákjaink többsége Érd Újtelep városrészben, illetve a körzetünkben él. Elsősorban a sportiskolai képzés miatt vannak más településről bejáró tanulóink is (Tárnok, Százhalombatta, Sóskút, Diósd). Többségük kiegyensúlyozott, rendezett családi háttérrel rendelkezik. A teljes családok és a nagycsaládok mellett az egyedülálló szülők száma azonban magas. A környék drog által kevéssé fertőzött terület, sem a szülők, sem a diákok részéről nem tapasztaltunk ezzel kapcsolatban kirívóan negatív magatartást. Tanulóink eltérő családi környezetből érkeznek iskolánkba. A családok anyagi háttere az utóbbi években sokat romlott. Előfordul, hogy nem képesek megadni a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket (megfelelő táplálkozás, ruházat). Sok gyermek elhanyagolt családból érkezeik. Mind alsó, mind felső tagozatos osztályokban környezeti tényezőkre is visszavezethetők a gyermekek magatartásában megnyilvánuló problémák. Egyre több esetben tapasztalunk súlyosabb magatartási problémát. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy még azon családok egy részében is, ahol az anyagi jólét biztosított, egyre kevesebbet foglalkoznak a gyermekekkel. 19
4.3.2. Erőforrásaink: Humán erőforrások: Az erőforrás megnevezése Feladat, szerepkör Erősségek Iskolavezetőség Támogatja az egészségnevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Aktívan vesz részt a programokban. Pedagógusok Osztályfőnökök Iskolaorvos, védőnő Adminisztratív dolgozók Technikai dolgozók Diákok Szülők Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségfejlesztési és nevelési tartalmakat. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő nevelési tartalmak feldolgozásával. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. A diákok napi egészségügyi problémáit is kezelik. Szükség esetén szakorvoshoz irányítják őket. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása. A tervezett éves programokban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések). Az egészségnevelés fontos szereplői. A diákok elsősorban az otthoni környezet attitűdjeit hozzák Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákok számára. Valamennyien belátják, hogy minden pedagógus feladata az egészséges életmódra nevelés. Lehetőség van az aktualitások azonnali kibeszélésére osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései, stb.). Szakmai kompetencia. Személyes ráhatás. A diákok szemléletének formálódása. Tevékeny részvétel a programokban. Szemléletük formálódása. 20