KONFERENCIA MAROSVÁSÁRHELY 2012 AUGUSZTUS 15-18 A FIZIKA, MATEMATIKA ÉS MŰVÉSZET TALÁLKOZÁSA AZ OKTATÁSBAN, KUTATÁSBAN

KONFERENCIA MAROSVÁSÁRHELY 2012 AUGUSZTUS 15-18 A FIZIKA, MATEMATIKA ÉS MŰVÉSZET TALÁLKOZÁSA AZ OKTATÁSBAN, KUTATÁSBAN

A konferencia alapvető célja lehetőséget teremteni a fizika, matematika és művészet területén oktatók, kutatók találkozására, informálódására, hozzájárúlni szakmai igényességük továbbfejlődéséhez.alkalmat nyújtani a PhD tanulmányokat folytató doktoranduszoknak tanulmányaik megismertetésére.ezen témakörök érdekes kapcsolódása révén ujabb lehetőséget nyítni egyik vagy másik terület iránti érdeklődés felébresztésére. A konferencián való részvételt a tanárok részére a Maros Megyei Pedgógusok Házával együttműködve elismervénnyel igazoljuk, amely a szakmai továbbképzési pontozásnál felhasználható.

A konferencia védnőke: Pálinkás József akadémikus, az MTA elnőke A konferencia főszervezője: Dr. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Szervezők: EMT Marosvásárhelyi és Kolozsvári szervezetei Az ELTE Fizika Doktori Iskolája, Fizika tanítása programja, Budapest Támogató: Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala Szervezőbízottság: Juhász András, Máthé Márta, Szász Ágota,Tél Tamás fizika Weszely Tibor,Mátéfi István -matematika Kolumbán Kántor Zita, Molnár Dénes - képzőművészet Horváth Gabriella, Szabó András EMT Marosvásárhely Titkárság: Csegzi Magdolna EMT Marosvásárhely Pap Tünde EMT Kolozsvár A L K O T Ó T Á B O R Kapcsolat: EMT-Marosvásárhely, Postacím: Tirgu Mures, str. Cornesti 68/A, 540077 tel.0745658585, telfax 0265311179, e-mail: emtms@clicknet.ro Egyéb információk, bejelentkezés a www.emtms.ro cimen SZERVEZŐK / TÁMOGATÓK

A Konferencia Programja: Aug.15 szerda 15.00 órától Érkezés,bejelentkezés (Ifjúsági Ház, N. Grigorescu ut 19 sz.) Aug.16 csütörtök 8.00-9.00 További bejelentkezések (Ifjúsági Ház N. Grigorescu ut 19 sz.) 9.00-11.00 Plenáris (első rész) 11.20-13.20 Plenáris (második rész) 13.20-15.00 Ebédszünet 15.00-19.00 Plenáris (harmadik rész), interdiszciplináris témájú előadások,fizika szekció 19.00-19.30 Kiállítás megnyitó 19.30-22.30 Díszvacsora Aug.17 péntek (helyszín Ifjúsági Ház és Bolyai Farkas Líceum) 8.30-13.00 Előadások,nyílt műhelyek, workshop jellegű interaktív kerekasztalok szekciókban 13.00-15.00 Ebédszünet 15.00-17.00 Szekcióülések 17.00-19.00 Városlátogatás 19.00 Vacsora Aug.18. Szombat kirándulás PROGRAM

Marosvásárhely a tudomány és művészet találkozóhelye (Plenáristerem aug.16.- 9.30 óra) Dr. Csegzi Sándor Marosvásárhely A mai felületes és felelőtlen, politika dominálta világban mindannyian kérdezzük magunktól és közvetlen környezetünktől, hogy mi is az, aminek ma tanui vagyunk? Minden kort jellemez valami rendhagyó: népvándorlás, kereszténység, művészet, tudomány, stb. Ezen tényezők, az illető korokban, forradalmian járultak hozzá a társadalom alakulásához, pozitív minőségi változást eredményezve. Ma, információs társadalomról beszélünk, amit a társadalom nagy része dezinformációként él meg és az elpolitizált világ mindent meg is tesz, hogy a tömegek megmaradjanak a manipulálhatóság legmagassabb szintjén. A művészet és tudomány, ezek közül inkább a természettudomány, voltak az emberi tevékenységek azon területei, melyek mindig tiszteletet tudtak kivivni maguknak, ha nem is korukban, mindenképp az utókorban, igazolva az igaz értékek létjogosultságát és történelmi állandóságát. Tud-e a mai környezetben a művész, vagy tudós hatékonyan befolyásolni társadalmi folyamatokat? Elég az iskolában oktatva az utókorral megizleltetni egy lehetséges, kissé naivnak tünő világkép lehetőségét, vagy aktív szerepet kellene vállalni a társadalmi alakulások folyamatában? Mindezt úgy, hogy minél komplexebb képet tudjunk felmutatni a világról, így argumentálva azt az értékrendszert, amelyről azt gondoljuk, hogy leginkább élhetővé teszi világunkat egy tudatos ember számára. Tud-e a város, mint vezető-kezdeményező tényező( vagy egy valamilyen más közösség ) hatékonyan befolyásolni egy őt körülvevő tömeget, a valós értékek örzése, éltetése érdekében? Szükség van erre, vagy bízzunk mindent a dolgok természetesnek vélt folyamatára? Azt gondolom, hogy minden öntudattal élő ember, egy közösséghez tartozó egyén ( egyéniség ) válaszolt már ilyen vagy ehhez hasonló kérdésre, s válasza igenlő volt. Vélaményem szerint ennek első feltétele az egymást megismerés, az átjárhatóság a világra való rácsodálkozás különböző megnyilvánulásai között. A matematika, fizika, művészet, három olyan terület, melyekre hagyományosan építhetünk Marosvásárhelyen, mikor valós értékekről beszélünk, s ezt igazolják a Bolyai Alkotó Tábor, eddigi megnyilvánulásai. Nagyon remélem,ugyanakkor, hogy ez a rendezvény is igazolni fogja, hogy Marosvásárhely méltó a kultúra városa megnevezéshez az értékörzés legmagassabb szintjén.

Tudomány a művészetben, művészet a tudományban (Plenáristerem aug.16. -10.00 óra) Dr. habil prof.könig Frigyes A Magyar Képzőművészeti Egyetem Rektora, Budapest A 20. századi és a kortárs művészet területén markáns módon jelenik meg a kísérletezés, felvetve azt a kérdést, hogy vajon a kutatás értelmezhető-e a művészet területén? A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2007-ben Művészet, mint kutatás címmel konferenciát rendeztünk, mivel intézményünk keretprogramjaiban is megjelennek a kapcsolódási pontok különböző tudományterületekkel, tudományágakkal. A rendezvény termékeny vitát eredményezett, de számos kérdést nyitva hagyott, mutatva, hogy a téma továbbra is aktuális. Előadásomban be kívánom mutatni, azokat az eseteket, amelyek művészi és oktatói tevékenységem során különböző tudományterületekkel hoztak kapcsolatba. A tér érzékelésének és ábrázolásának problematikájával foglalkozó tanulmányaim, régészeti, térinformatikai, anatómiai, antropológiai és patológiai vonatkozású munkáim kerülnek bemutatásra. Ezeket szakmai tevékenységem természetes részének tekintem és nem célom, hogy eredményeimet a tudományhoz, vagy művészethez soroljam. Az átjárás szabad, az elidegenedés nem sorszerű, a megértés feltétele a figyelem. Euklideszi vagy nemeuklideszi térben élünk? (Plenáristerem aug.16. -10.30 óra) Dr. Weszely Tibor Sapientia Egyetem, Marosvásárhely Bolyai és Lobacsevszkij által felfedezett új geometria megjelenése után, sokakban megfogalmazódott az a kérdés, hogy tulajdonképpen az a tér amelyben élünk euklideszi vagy nemeuklideszi. Már maga a Bolyai Lobacsevszkij-féle geometria alapösszefüggése is jelzi azt a tulajdonságot, miszerint a világegyetem óriási méreteit tekintve a nemeuklideszi jelleg hangsúlyozódik ki, míg lokálisan, kis méretek esetében, az euklideszi fogalmak érvényesülnek. Már maga a nemeuklideszi geometria megalkotója, Bolyai János a kézirataiban a következő zseniális meglátást olvashatjuk: A nehézkedés törvénye is szoros összeköttetésben, foljatásban tetszik (mutatkozik) az űr termetével, valójával (alkatával), miljségével; s (gondolom) az egész természet (világ) foljása. Ez végeredményben annak felismerése, hogy a fizikai gravitációs erőtér és a tér geometriai szerkezete között szoros összefüggésnek kell lennie. Ezt a csodálatos meglátást,

több mint egy fél évszázad elteltével, az általános relativitáselmélet kidolgozásakor, 1916-ban Albert Einstein konkrétan ki is mutatta. Ennek alapján Toró Tibor megállapítása szerint Bolyai János joggal tekinthető a 20. századi fizika egyik legszebb és legalapvetőbb fizikai alapeszméje: a fizika geometrizálása gondolatának legelső megfogalmazójaként, a fizika geometrizálása előfutáraként. Ennek konkrét jelentősége és alkalmazása mutatkozik Einstein további vizsgálatainál, többek között egy igen fontos előrejelzésnél, mely szerint a csillagokból eredő fénysugarak a Nap által létrehozott erős gravitációs mezőben elhajlanak. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az univerzumban a geodetikus vonalak nem mindig egyenesek, mely tulajdonság a tér nemeuklideszi szerkezetére utal. Einstein eme előrejelzésének konkrét bizonyítására csak egy teljes napfogyatkozás beállta biztosíthat lehetőséget. Ez történt meg 1919. május 29-én. Nanotudomány és esztétika (Plenáristerem aug.16. -11.20 óra) Dr. Lendvai János Eötvös Loránd Tudományegyetem, Anyagfizikai Tanszék és Természettudományi Kar, Központi Kutató és Műszer Centrum, Budapest Az anyagok mikro- és nanoszerkezetének egyre mélyebb megismerése, megértése és tudatos befolyásolása a napjaink technikai fejlődését alapvetően meghatározó nanotudományok és nanotechnológiák alapja. Ez a fejlődés számos vonatkozásban döntően megváltoztatta az életminőségünket, egész civilizációnkat. A szerkezetvizsgálati technikák fejlődése egyre finomabb felbontásban, egyre nagyobb mélységekig teszi lehetővé az anyagok megfigyelését. A műszerek által rögzített információkat a vizsgáló ember számára is láthatóvá, jól érzékelhetővé kell tenni. Ez a vizualizáció feladata, ami az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőségű és egyre önállóbb metodikai ágazattá fejlődött. A vizualizáció eredményeként sokszor szemetgyönyörködtető színes ábrák jelennek meg. Az előadás ezekből mutat be néhány példát, miközben igyekszik bepillantást engedni a vizsgálati módszerek megvalósításába is.

Szépség és matematika (Plenáristerem aug.16. -11.50 óra) Dr. Horváth Sándor Petru Maior Egyetem, Marosvásárhely Az egész matematika történetén nyomon követhető az a jelenség, hogy a matematikai tények felismeréseit felfedezőik esztétikai kategóriákkal jellemezték. Arkhimédész, miután kimutatta, hogy egy gömb köré írt hengernek mind a térfogata, mind teljes felszíne éppen másfélszerese a gömb térfogatának illetve felszínének, akkora gyönyörűség és csodálat töltötte el, hogy síremlékére ennek a felfedezésnek a bevésését kérte. A modern fizikában egyre gyakoribbá válik a szépségnek, a matematikai megfogalmazás eleganciájának a kutatás irányát is befolyásoló tényezőként való használata. Az előadás megpóbálja tetten érni néhány matematikai eredmény kapcsán a szépség mibenlétét. A példák régi és újabb eredményeket érintenek a matematika számos területéről, mint például a geometria, számelemélet, topológia, kombinatorika, szingularitáselmélet és matematikai fizika. Azonban a matematikai szépség nem csak a matematika eredményeiben nyilvánul meg. Sokkal figyelemre méltóbb jelenség, amint a matematika teljesen különböző területeiről kiderül, hogy mély kapcsolatok léteznek közöttük. Ezek magyarázata sok esetben még várat magára. Ugyanakkor a matematikai megfontolásoknak, amelyekkel a konkrét eredményeket sikerül elérni, léteznek mélyebb rétegei, amelyeken keresztül a különálló témakörök mintegy üzennek egymásnak. A legújabb fejlemények pedig a fizikai kutatásban, erősen sugallják azt, hogy a matematika jóval több mint a valóság leírásának egyik nyelvezete... Az előadás mindezekre próbál konkrét példákat adni, bizonyítandó, hogy az esztétikai és intellektuális szépség a matematikának és a matematikai kutatásnak legalapvetőbb jellemzője. Döntések fizikája és rejtvények káosza (Plenáristerem aug.16. -12.20 óra) Ercsey Ravasz Mária Bábes Bolyai Egyetem, Kolozsvár Bizonyos döntési feladatok egyszerű megfogalmazásuk ellenére a diszkrét matematika legnehezebb feladatai közé tartoznak. Ezekben a feladatokban korlátozásokat kell kielégíteni, például a népszerű Sudoku rejtvény is ebbe a csoportba tartozik. Hogyan segíthet a fizika ezeknek a matematikai feladatoknak a megoldásában? Az előadásban olyan folytonos idejű dinamikus rendszereket mutatunk be, amelyek dinamikájuk során önmaguktól kielégítik a korlátozásokat és

a végső egyensúlyi állapotuk megadja a feladat megoldását. Ezt logikai korlátozás kielégítési feladatokon és a Sudoku rejtvényen szemléltetjük. Látni fogjuk, hogy a feladatok nehézsége káoszként jelentkezik a dinamikus rendszerekben. A Bolyai geometria tanítása a művészet nyelvén (Plenáristerem aug.16. -12.50 óra) Dr. Oláh Gál Róbert Matematikus, Sapientia Egyetem, Csikszereda Talán a szobrászművészek, valahogy megérzik a Bolyai-geometria lényegét! Például, nem tudnak egy darab agyagot úgy formázni, hogy az mindenütt homorú legyen. A mindennapi életben lépten-nyomon idézik Bolyai János temesvári leveléből, a szállóigévé vált sorait: Semmiből egy új, más világot teremtettem erről az új, más világról alig tudunk valamit. Egy pár sorban megpróbáljuk vázlatosan ismertetni Bolyai János új, más világát. Ha valaki azt mondja, hogy például egy bizonyos szék, tárgy vagy épület a Bolyai-geometria alapján készült, akkor az a kijelentés nem igaz! Ismeretelméletileg ugyanazt jelenti, mintha valaki azt mondaná: talált egy olyan derékszögű háromszöget, amiben nem igaz a Pitagorász-tétele, vagy megtalálta az örök mozgót, vagy aranyat csinált valami ötvözetből. De ha valaki azt mondja majd, hogy az atomszerkezetben felfedezett egy olyan hatást, kémiai-kötést, fizikai vagy kémiai folyamatot, amely a Bolyai- Lobacsevszkij-féle geometriát követi, akkor annak lehet valóságalapja. A kvantummechanikában ugyanis megvalósulhat a Bolyai-Lobacsevszkij-féle geometria! A Természet Világa folyóirat hídépítői és hídjai a két kultúra között (Plenáristerem aug.16. -15.00 óra) Staar Gyula Természet Világa folyóirat főszerkesztője A 143 éves tudományos ismeretterjesztő folyóirat tudatos törekvése a természettudományos és a humán kultúrát összekötő hidak építése. Mindezt alapítónk, a neves fizikus, Szily Kálmán (1838 1924) örökében is tesszük, aki kiemelkedő természettudós volt, az Akadémia nagyjutalmát mégis a nyelvészeti munkássága elismeréseként kapta, 1914-ben. Az előadásban korunk néhány nagy hídépítőjére emlékezek, akik szorosan kötődtek (kötődnek) folyóiratunkhoz, segítve kultúraközvetítő missziónkat. Simonyi Károly (1916 2001), a legendás műegyetemi tanár, A fizika kultúrtörténete című

monumentális mű szerzője; Vekerdi László (1924 2009) orvos, irodalom- és tudománytörténész, a nagy port kavart Németh László monográfia, az Így él Galilei és sok más alapmű szerzője, akit az irodalmunk berkeiben legalább annyira tiszteltek, mint a miénkben, a természettudományéban. Koch Sándor (1925 2009), a nagyműveltségű virológus professzor, a gyermekbénulás elleni Salk-vakcina hazai előállítója, a Van-e élet a halál előtt?, a Gondolatok a könyvtáramban csodálatos esszék, és a Szubjektív virológia irodalmi-természettudományos cikksorozat szerzője. Mindhárman a Magyar Örökség Díj kitüntetettjei, s mindhárman a Természet Világa szerkesztőbizottságának a tagjai is voltak. A Maiak: Schiller Róbert vegyész, aki több éve tartó sorozatában, a KÖZÖTT-ben a természettudományok és az irodalom, a művészetek határterületeire hívja olvasóit. Cikkei könyv alakban is megjelentek, Egy kultúra között címmel. Bencze Gyula fizikus, aki a világon szerte, a természettudományok ihlette alkotások: regények, filmek, operák sokszínű világára mutat rá cikkeiben Talán mondanom sem kell, mindketten szerkesztőbizottságunk tagjai. A Természet Világa hídépítő tevékenységében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai, Máthé Márta tanítványai is kiveszik a részüket. Folyóiratunk Természet-Tudomány diák-cikkpályázatán, a Simonyi Károly alapította Kultúra egysége különdíjának több alkalommal voltak nyertesei. Írásaik napvilágot láttak, látnak a Természet Világában. A Diszítőműveszet geometriai szemmel (Plenáristerem aug.16. -15.30 óra) Dr. Kiss Sándor és Dr. Kiss Imola Szatmárnémeti Előadásunkban először áttekintjük a díszítőművészet legfontosabb alapelemeit és motívumait (figurális, geometriai, mesterséges, stb.), majd különböző típusait, fajtáit, természetét. Bővebben foglalkozunk a geometriai elemeket alkalmazó díszítőművészettel, mint előadásunk fő témájával. Szó lesz még a különböző díszítőművészeti kompozíciókról és ezeknek a gyakorlatban és a különböző kultúrákban való megjelenéséről.

Természettudomány és művészet (Plenáristerem aug.16. -16.00 óra) Dr. Juhász András Fizika-kémia tanár, ELTE Anyagfizika Tanszék, Budapest és Juhász Dávid Képzőművész A természettudomány és művészet az emberiség kultúrájának szerves része. A köztudatban mégis e két terület egymástól igen távoli. Azon túl, hogy a művészetnek gyakran tárgya a természet, illetve a természettudósok is észreveszik a szépséget a művészetben, nem-igen látunk a kettő közt kapcsolatot. Pedig mindkettő célja hasonló: a környező világ megértése és visszatükrözése. Az előadás e gondolatot járja körbe néhány válogatott példán, kiemelve, hogy mindkét terület tanításának nagyon fontos szerepe lehet abban, hogy a jövő nemzedéke minden fenyegető probléma ellenére teljes emberi életet tudjon élni. Természettudományos és művészi képességek: korai hatások (Plenáristerem aug.16. -16.50 óra) Dr. habil Révész György Ph.D Egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Pszichológiai Intézet Az alkotás, teremtés az emberi lét esszenciája, a személyes létezés és társas elfogadás alapja, amely végigkíséri egész életünket. Kialakulásában fontos idői tényezők, szenzitív periódusok ismertek. További tényezők a szülők szocioökonómiai státusza, a kötődés és az apai hatások minősége, melyek szignifikáns indikátorai az iskolai teljesítménynek, kognitív rugalmasságnak. E tapasztalatok meghatározóak a diploma megszerzéséhez vezető úton is. Kitérünk mediáló hatásokra, melyek a tehetség-ígéretek kibontakozásában serkentő vagy gátló hatást gyakorolnak. A tehetséggondozás elsődleges helye az iskola, de nagyobb együttműködés szükséges a családdal, hogy az egyéni erőfeszítések a legjobb eredményt hozhassák. Ennek egy működőképes - természettudományos - változatát mutatja be Berkes József előadása.

A természet által motivált tehetségek korai felismerése (Plenáristerem aug.16. -17.10 óra) Dr. Berkes József Nyugdíjas, ANK megbízás, Pécs Dr. Révész György kollégám irányításával, 2010 novemberében, kutatást indítottunk, melyben Pécs három általános iskolája negyedik osztályos tanulói vettek részt. A vizsgálat egyik alapvető célja volt a tehetségígéretek és a lappangó tehetségek korai felismerésére alkalmas módszerek kipróbálása. Már az első stratégiai értekezleten jelezte az egyik óvoda-iskola osztályfőnöke, hogy nála a természetismeret tantárgy keretében vannak úgynevezett kutató órák ahol a tanulók általuk választott kísérleteket mutatnak be, és magyarázzák a jelenséget. Meglátogattam egy ilyen órát, majd később magam is mutattam be a kisdiákoknak érdekes, koruk szerint értelmezhető, magyarázható kísérleteket. A kutatás eredményétől függetlenül döntöttem, és 2011 októberében, három kolléga közreműködésével, nyolc iskolából tanári javaslatra, szülői beleegyezéssel elindítottuk az Értsd a természetet természettudományos műhelyünket. A tartalom interdiszciplináris, a témák feldolgozása interaktív, a foglalkozásokat a szülők is látogathatták. Több iskolán kívüli foglalkozásra is sor került (meteorológiai állomás, PTE Intézetei, Zsolnay Központ stb.) Előadásomban a műhelyszervezés problémáiról, a megvalósításra kerülő tartalomról, az iskolavezetőkkel és a szülőkkel kialakított kapcsolatról, a záró rendezvényről és a műhely további folytatásáról fogok beszélni.

Matematika és irodalom (Plenáristerem aug.16. -17.30 óra) Bencze Mihály Brasso Tekintsünk egy értelmes mondatot. A mondat minden egyes betűje alá írjuk azt a számot, ahányszor az illető betű előfordul a mondatban; így egy olyan számsorozatot kapunk, amely a kiindulási mondattal azonos hosszúságú. Eme számsorozat valamennyi eleme alá beírjuk az illető szám előfordulásainak számát a számsorozatban, majd ugyanezt ismételjük meg a keletkezett új számsorozattal stb. Mindaddig folytatjuk ezt az eljárást, amíg olyan sorozathoz nem jutunk, amely megegyezik a (közvetlenül) fölötte állóval. Nézzük a következő példát: Á L O M B A N, S Z E R E L E M B E N N I N C S L E H E T E T L E N S É G. 1, 4, 1, 2, 2, 1, 5, 3, 1, 8, 1, 8, 4, 8, 2, 2, 8, 5, 5, 1, 5, 1, 3, 4, 8, 1, 8, 2, 8, 2, 4, 8, 5, 3, 1, 1 10, 4,10,6, 6,10,5, 3,10,8,10,8, 4, 8, 6, 6, 8, 5, 5,10,5,10,3, 4, 8,10,8, 6, 8, 6, 4, 8, 5, 3,10,10 10, 4,10,6, 6,10,5, 3,10,8,10,8, 4, 8, 6, 6, 8, 5, 5,10,5,10,3, 4, 8,10,8, 6, 8, 6, 4, 8, 5, 3,10,10 A mondatok többsége a példánkéhoz hasonlóan viselkedik, azaz már a harmadik számsor megegyezik a másodikkal. Ritkábbak az olyan mondatok, amelyeknél csak a negyedik vagy annál későbbi sor ismétlődik; ilyenek, például, a következők: A BOLDOGSÁG RELATÍV, S CSAK UTÓLAG ISMERHETŐ FEL (Peter Marshall), ill. AZ EMBER NEM ANNYI, AMENNYI, HANEM ANNYI, AMENNYI TŐLE KITELIK (Örkény István). Annak érdekében, hogy minél több különböző számsor után következzék csak be az ismétlődés, keressük az alapmondatot...

A transzparencia- mint vizuális módszer- antropomorf és növényi elemek felhasználásával (Plenáristerem aug.16.- 17.50 óra) Kolumbán Kántor Zita Képzőművész, Művészeti Líceum, Marosvásáehely Az általam javasolt képzőműveszeti probléma, a transzparencia, nagyon sok oldalról megközelíthető: lehet egy technikai-, festészeti játék apropója, vagy egy konceptuális megközelítés, ki hogyan tudja magát ebben kifejezni. Milyen kihívást tartalmaznak az alkotások? A válasz egyszerű: elsősorban egy figyelmet igenylő szemgyakorlatot, másodsorban a gondolatiság jegyében fogant eszmefuttatásokat. Ha figyelmesen követjük az alkotások kialakítási módszerét akkor észrevehetjük a különböző festői rétegek jelenlétét, amely egyik lehetséges módszere a transzparencia kialakításának. Ugyanakkor vannak lazúros festői megközelítések is, amely által az áttetszőségek létrejönnek, a rétegek sejtelmes megfogalmazásban tévődnek egymásra és teszik teljessé a látványt. Harmadik megoldasként felfedezhetjük a transzparens rátét módszerét, amely különböző síkok egymásrahelyezésével, illetve elcsúsztatásával, ezek tónuskontrasztjával ritmizálja, gazdagítja a felületet. Miközben az alkotások dominánsan a transzparencia témakörét járják körül, nem hiányzik belőlük a konkrétum részletes megfogalmazása, egy sajátsagos fény-árnyék játék segítségével. Ugyanakkor ezt kiegészíti a dinamikus kompozíciós elemek felhasználása, organikus struktúrák jelenlete által, amelyek beágyazódnak a kompozíció szerkezetébe, erővonalakat hozva létre. Mindezt egy nagyhatású kromatikus játék által, melyben a szerkezet beolvad a színes-szürkék teremtette meditatív térbe. Ezen a kiallításon olyan alkotásokkal találkozunk, amelyek a transzparencia gesztusát nem kézzelfogható formák segítségével érik el, hanem sejtelmesen egymásra vetülő síkok segítségével. Az eredmény a valósag egy egészen új formája, az egyszerű és mégis komplex alakzatok világa. Így aztán egy rendkívül színes, tág körből válogató palettát kapunk arról, ki hogyan értelmezi a transzparenciát. A festmények vonzereje abban rejlik- a néző számára ez hat a meglepetés erejevel-, hogy minél inkább rejtelmesen jelennek meg részletek, annal inkább megszületik az igyekezet a sejtelmes, alig megjelenített felületek megfejtésére. A végeláthatatlan transzparens rétegek arra emlékeztetnek, hogy a festészet lehet technikai virtuozitás, a varázslat erejével ható illúziókeltés.

Ihletadó interferencia Képzőművészet és tudomány egybefonódása marosvásárhelyi alkotók műveiben (Plenáristerem aug.16.- 18.10 óra) Nagy Miklos Kund Marosvásárhely A tudományok művelése korábbi keletű Marosvásárhelyen, mint a művészet kibontakozása. A Bolyaiak városában szinte természetes, hogy így történt. A XX. század második felében, aránylag későn tehát, de annál teljesebb spektrumban felvirágzó vásárhelyi képzőművészeti életre ez is serkentőleg hatott. A festők, grafikusok, szobrászok alkotói világába is beépült a Bolyai kultusz. Nem csak a két kiemelkedő tudós egyénisége, sorsa szolgált ihletforrásként, tudományos teljesítményük, főként Bolyai János újító, a geometriát forradalmasító elmélete is megtermékenyítette fantáziájukat. 2001- től a Bolyai Alkotótábor tudatos programokkal igyekezett felerősíteni ezt a jelenséget, évről évre lehetővé téve, hogy a reáliák jeles képviselői, ismert Bolyai-kutatók közvetlen párbeszédet alakítsanak ki a képzőművészekkel, így mélyítsék el a tudomány és a művészetek inventív kapcsolatát. A tendencia, amely a világ más tájain is nyomon követhető (geometrikus irányzatok, MADUI.mozgalom, ornametria stb.), új színfolttal gazdagította a város művészeti palettáját, Marosvásárhely köztéri szobrászatát is néhány különleges alkotással gyarapította. Ezt a folyamatot tükrözi ez az előadás. Az érdeklődés felkeltése a művészetek segítségével a fizika oktatásában (Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16.-16.50 óra) Szatmáry Bajkó Ildikó Fizikus és fizikatanár, Szent István Gimnázium, Budapest Az érdeklődés felkeltésének meghatározó szerepe van a fizika otatása során. Segítségül hívtuk a művészeteket ebben, többféleképpen is, sikerrel. Felfedeztük a fizika törvényeit nagy költőink lírájában, a fizikatörténet és művészettörténet egymásra köszönt, hatott a látvány szépsége, ereje. A természet szimmetriáitól megpróbáltunk eljutni egészen a természeti törvények szimmetriáinak megcsillantásáig.

Fizikatanítás zenével (Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16. - 17.10 óra) Molnár Milán Fizika-biológia tanár,komárom 2010 óta foglalkozunk kisgyermekkori természettudományos neveléssel Szegeden. Ezt szakkörök, önálló foglalkozások és táborok keretében valósítjuk meg. A hangsúly a gyerekek saját tapasztalatszerzésén van. A kísérleteket maguk végzik, és a tapasztalatokat, törvényszerűségeket is maguk fogalmazzák meg. Előadásom első felében a hang tulajdonságait feltáró foglalkozásunkat fogom részletesen bemutatni. Az előadás második része a zene motivációs és demonstrációs lehetőségeit fogja taglalni, a középiskolás fizikatanítás keretein belül. A mikrovilág zenéje (Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16. -17.30 óra) Oláh Éva Mária Fizika tanár, Mechatronikai Szki és Gimn., Budapest Nagyon nehéz feladat fizikatanárként a mai korban egy átlagos középiskolás érdeklődését felkelteni a természettudományok, ezen belül a fizika iránt is.vagy robbantanunk kell kísérletezés közben, vagy valami célprémiumot kell kitűznünk elé, hogy odafigyeljen és foglalkozzon az adott témakörrel. Próbálunk tehát minden lehetőséget megragadni a cél érdekében. Az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a fizikának a részecskefizika, sajnálatos módon nagyon kis mértékben szerepel a fizika oktatása során. Ilyen rövid idő alatt legfeljebb a diák kíváncsiságát lehet felkelteni és megmutatni az utat ahhoz, hogy ha akar, elmélyülhessen benne. Az egyik ilyen módszer a szokatlansága révén a zenén keresztül megközelíteni az először ijesztőnek tűnő témát. Az előadás a részecskefizika és a zene összekapcsolhatóságát igyekszik bemutatni és ötletet adni új metódusok kipróbálására.

Gericault és az elektron (Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16.-17.50 óra) Stonawski Tamás Matematika-fizika-raj-vizuális kultúra-környezetkultúra szakos középiskolai tanár A mozgás ábrázolása egy mozdulatlan képen vajon lehetséges-e? Hogyan éri el a kellő hatást egymástól függetlenül a fizika és a képzőművészet? A valóságmozzanatok pillanatképeiből tapasztalatunk alapján mozgásra következtetünk (pl. futó alakpózban álló emberről a mozgás jut az eszünkbe), de a mozgás bizonyossága egy pillanatképről nem érhet bennünket. Érdekes feladatot választ tehát a képzőművészet, amikor a mozgást ragadja meg kifejező erőként. A képzőművészet is ismeri a fizika törvényeit, nem vét ellene, kivéve, ha a bizonytalanság elénk tárása a cél. A képeken hat a gravitáció, a figurák egyensúlyban vannak, a tárgyakat levegő veszi körül és a háttérben elkékülnek a színek. A természet pontos megfigyelésében az emberi tudás mindkét ága érdekelt, csak másban manifesztálódnak: az egyik az érzelmekre, a másik az értelemre hat főként, de ne feledjük, az érzelmekre direkt módon, csak kellő ravaszsággal és értelemmel lehet hatni! A valóság tényleges átalakítása szükséges a képeken, és természetesen szükség van olyan beidegződéssé vált evolúciós tudásra a nézők szemszögéből, pl. hogy a ló hátrafelé eddig sohasem vágtázott. Ezek a kompromisszumok a valóságot nemhogy elferdítik, hanem még közelebb hozzák felénk, azokhoz a lényekhez, akik valóságfolyamatokat (nulla idő-dimenzióban) érzékelnek, s ezt keresik a fizikálisan vászonra dermedt olajpacsmagokban. Hogy mi köze egy romantikus festőnek a száz év múlva megszületett kvantummechanikához, konkrétan a ψ (pszi) függvényhez? Előadásomban egy olyan kapcsolatot szeretnék bemutatni a festészet és a fizika között, ami szemléletesebbé teheti a kvantummechanika egyik epizódját. Fraktálok és káosz (Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16. -18.10 óra) Meszéna Tamás Matematika-fizika középiskolai tanár, Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs; ELTE Fizika Tanítása Doktori Iskola A geometriai struktúrák között különösen érdekes helyet foglalnak el a fraktálok, melyek páratlan esztétikai élményt is nyújthatnak. Érdemes megismerkedni néhány alapfogalommal és néhány jellegzetes példánnyal a fraktálok közül.

A kaotikus mozgások vizsgálatakor szinte váratlanul jelennek meg a fraktálszerű struktúrák, amelyek némileg különböznek a matematikában pontos függvénnyel előállított társaiktól, de több lényeges hasonlóságot is tapasztalhatunk, és szemre hasonlóan tetszetősek. Valóság és tudomány (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-8.30 óra) Dr. Puskás Ferenc Bábes Bolyai Egyetem, Kolozsvár (Az előadást bemutatja Dr. Kovács Zoltán) A tudomány és a kultúra valóságtartalma a különböző modell-képek tükrében A különböző természeti események, természeti jelenségek megismerése, azok rendszerezése, az események közötti kapcsolatok feltárása, sajátos modell-rendszerekhez vezetnek, amelyeket gyűjtőnéven természettudományoknak szokás nevezni. Ezek a modell-rendszerek, adott hibahatáron belül, a valóságnak megfelelően írják le a jelenségeket. Ha abból az elképzelésből indulunk ki, hogy a tudománynak mindig és mindenkor a valóságot, a megmásíthatatlan igazságot kell tükröznie annak minden vonatkozásában, akkor csak a matematika és a természettudományok sorolhatók a jövőben a tudományok körébe. Jogosan tehető fel akkor a kérdés, hogyan értékeljük a jövőben a humán tudományok szerepét? A természettudományos modell-kép szerint a tudományosságnak lényeges sajátsága, hogy törvényeit, szabályait a gyakorlatban tudja igazolni. Ez azáltal valósulhat meg, hogy a természeti jelenségek megismétlődnek, vagy sok esetben mesterséges úton (pl. laboratóriumi körülmények között) megismételhetők. A társadalmi események sajátosan egyedi jelenségek, a történelem sohasem ismétli meg önmagát. Ezért a természettudományos modell-kép értelmében a történettudomány nem tartozik az objektivitást és a vitathatatlan igazságtartalmat felmutató, és azt minden vonatkozásában bizonyító tudományok körébe. A természettudományos modell-kép egy duális szemléletet képvisel, amely mereven szétválasztja a tudomány és a szűk értelemben vett kultúra területét. A tudomány pusztán a rációra épül, amelyben nincs helye etikai vagy érzelmi megnyilvánulásoknak. Ha szemügyre vesszük az egyes tudományok fejlődési ütemét a 20. században, és annak társadalmi kihatásait, kétségtelenül a fizika mutatta a leglátványosabb fejlődést, eredményei lényegesen befolyásolták a többi természettudomány fejlődését. Ezért szokás a 20. századot a fizika századának nevezni. Hogy melyik tudománytól várható a 21. században az emberiség szempontjából lényeges fejlődés? Valószínűleg a biológia az a tudományterület, amelynek egyes ágazatai (molekuláris biológia, genetika, biofizika, biokémia, orvostudományok, stb.) olyan eredményeket fognak felmutatni, amelyek az emberi élet minőségét is megváltoztathatják. Az a tudomány, amely nem alkalmazza megfelelően az informatika lehetőségeit, az élet zsákutcájába kerülhet, ahonnan